Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

87
hálózaton átvitt művek anyagi formában való előállítását. 280 Közvetett
többszörözésről akkor beszélhetünk, ha a többszörözés nem magáról az eredeti
műpéldányról, vagy akárcsak nem is műpéldányról történik. A fájlcserélő
rendszerek körében a többszörözés nyilvánvalóan digitális technikával megy
végbe. 281 Ezzel összefüggésben rendkívül fontos ismételten rámutatni arra,
hogy az Szjt. szerint a szerzőt – illetőleg a szomszédos jogi jogosultakat –
megillető kizárólagos felhasználási jog a mű egészének, illetőleg valamely
azonosítható részének felhasználására terjed ki. 282 A fájlcserélő rendszerek
működésének jogszerűsége mellett lándzsát törők ugyanis gyakorta
hivatkoznak arra, hogy a felhasználók kizárólag önmagukban értelmezhetetlen
adattöredékeket töltenek le a rendszer más tagjaitól, illetőleg ilyen adatokat
tesznek hozzáférhetővé, tehát a felhasználási cselekmények nem a védett műre,
csak az említett adatdarabokra vonatkoznak. E körben az azonosíthatóság
kérdése meghatározó jelentőséggel bír a büntetőeljárás során. Ibolya Tibor
szerint, amennyiben az SzJSzT 7/2008. számú szakvéleményét vesszük
irányadónak, úgy az azonosíthatóság kérdésében az érzékelhetőség lesz a
meghatározó szempont. Mivel pedig a fájlszeletek önmagukban nem
játszhatók le, nem nézhetők és hallgathatók meg – tehát nem érzékelhetőek –,
nem is minősülhetnek azonosíthatónak. „Az azonosíthatóság (érzékelhetőség)
a folyamat végén, az akár több száz forrásból (egyéni felhasználótól) származó
adatmennyiség összeillesztése után következik csak be, a letöltő
számítógépén.” 283 Az azonosíthatóság kérdésében hasonló álláspontot képvisel
Mezei Péter, aki szerint „a megosztásra szánt adatok valóban csak akkor
azonosíthatók, ha azok a lehívásra hozzáférhetővé tételt végző felhasználó
280 Szjt. 18. § (2)
281 Megjegyzendő, hogy a digitális többszörözés korlátlan számú, minőségromlás nélküli
másolatkészítés lehetőségét biztosítja. A digitális technika megjelenése előtt épp az
tette problémamentesen alkalmazhatóvá a szabad felhasználás, illetőleg a magáncélú
másolatkészítés szabályait, hogy a rendelkezésre álló technikai eszközök kizárólag
minőségromlással együtt járó, tehát véges számú másolatkészítésre adtak lehetőséget.
A digitális másolás esetében a másolás forrásának minőségével tökéletesen egyező
minőségű, korlátlan számú másolat készíthető. Lásd: MEZEI 2012a p. 9.
282 Szjt. 16. § (1)
283 IBOLYA 2012 p. 29.