23.01.2015 Views

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

8<br />

2. A szerzői jogok rendszere<br />

A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotások felhasználásának, illetőleg a<br />

felhasználás korlátainak részletes szabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi<br />

LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) határozza meg. Ezen jogszabály –<br />

témánk szempontjából releváns – rendelkezéseinek részletes ismertetése<br />

elengedhetetlen, hiszen a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény 8 329/A. §<br />

(1) bekezdése expressis verbis egyértelművé teszi, hogy a büntetőjogi<br />

felelősség kérdésében a szerzői jogi törvényben meghatározott jogok sérelme<br />

lesz a kiinduló pont. Ebben a szabályozási technikában jól tetten érhető az az<br />

igény, hogy a büntetőjogi védelem ne pusztán egyes, meghatározott, konkrét<br />

jogsértések kapcsán illesse meg a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultját,<br />

hanem minden, illetve bármely olyan cselekmény kapcsán, amely a törvényben<br />

biztosított jogára nézve sérelmes. A büntető jogszabályhoz fűzött kommentár<br />

szerint: „a bűncselekmény tárgya mindaz, amit a szerzői jogról szóló<br />

módosított 1999. évi LXXVI. törvény szabályoz. A bűncselekmény jogi tárgya<br />

azonos a bitorlás jogi tárgyával, amennyiben a rendelkezés a szellemi<br />

alkotásokhoz fűződő személyes és vagyoni jogokat védi. Az elkövetési tárgyak<br />

köre azonban a bitorlásnál tágabb, mert a szerzői jog mellett az ahhoz fűződő<br />

jogok védelmére is kiterjed. Ezzel szemben a bitorlás a szerzői joghoz<br />

kapcsolódó jogokra nem követhető el. Így nem követhető el ez utóbbi részét<br />

képező szomszédos jogokra sem.” 9<br />

Az Szjt. a szerző jogait alapvetően két csoportba, a személyhez fűződő jogok,<br />

illetve a vagyoni jogok körébe sorolja. 10 Ennek alapvető oka, hogy az a<br />

többlettartalom, amely az ember alkotó munkája folytán jellemzi ezen<br />

alkotásokat, nem fejezhető ki pusztán vagyoni kategóriákkal.<br />

8<br />

9<br />

10<br />

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.)<br />

BERKES GYÖRGY (szerk.): Magyar büntetőjog – Kommentár a gyakorlat számára.<br />

HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012<br />

Ennek jelentőségéről, valamint a vagyoni és személyhez fűződő jogok jogrendszerenkénti<br />

eltérő súlyáról lásd részletesen MEZEI PÉTER: A fájlcsere dilemma. A<br />

perek lassúak, az internet gyors. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012<br />

(továbbiakban: MEZEI 2012a), p. 134–174.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!