Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
8<br />
2. A szerzői jogok rendszere<br />
A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotások felhasználásának, illetőleg a<br />
felhasználás korlátainak részletes szabályait a szerzői jogról szóló 1999. évi<br />
LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) határozza meg. Ezen jogszabály –<br />
témánk szempontjából releváns – rendelkezéseinek részletes ismertetése<br />
elengedhetetlen, hiszen a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény 8 329/A. §<br />
(1) bekezdése expressis verbis egyértelművé teszi, hogy a büntetőjogi<br />
felelősség kérdésében a szerzői jogi törvényben meghatározott jogok sérelme<br />
lesz a kiinduló pont. Ebben a szabályozási technikában jól tetten érhető az az<br />
igény, hogy a büntetőjogi védelem ne pusztán egyes, meghatározott, konkrét<br />
jogsértések kapcsán illesse meg a szerzői vagy kapcsolódó jog jogosultját,<br />
hanem minden, illetve bármely olyan cselekmény kapcsán, amely a törvényben<br />
biztosított jogára nézve sérelmes. A büntető jogszabályhoz fűzött kommentár<br />
szerint: „a bűncselekmény tárgya mindaz, amit a szerzői jogról szóló<br />
módosított 1999. évi LXXVI. törvény szabályoz. A bűncselekmény jogi tárgya<br />
azonos a bitorlás jogi tárgyával, amennyiben a rendelkezés a szellemi<br />
alkotásokhoz fűződő személyes és vagyoni jogokat védi. Az elkövetési tárgyak<br />
köre azonban a bitorlásnál tágabb, mert a szerzői jog mellett az ahhoz fűződő<br />
jogok védelmére is kiterjed. Ezzel szemben a bitorlás a szerzői joghoz<br />
kapcsolódó jogokra nem követhető el. Így nem követhető el ez utóbbi részét<br />
képező szomszédos jogokra sem.” 9<br />
Az Szjt. a szerző jogait alapvetően két csoportba, a személyhez fűződő jogok,<br />
illetve a vagyoni jogok körébe sorolja. 10 Ennek alapvető oka, hogy az a<br />
többlettartalom, amely az ember alkotó munkája folytán jellemzi ezen<br />
alkotásokat, nem fejezhető ki pusztán vagyoni kategóriákkal.<br />
8<br />
9<br />
10<br />
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.)<br />
BERKES GYÖRGY (szerk.): Magyar büntetőjog – Kommentár a gyakorlat számára.<br />
HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012<br />
Ennek jelentőségéről, valamint a vagyoni és személyhez fűződő jogok jogrendszerenkénti<br />
eltérő súlyáról lásd részletesen MEZEI PÉTER: A fájlcsere dilemma. A<br />
perek lassúak, az internet gyors. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2012<br />
(továbbiakban: MEZEI 2012a), p. 134–174.