Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

75
7. A szerzői jogsértés szankciórendszere
Az Szjt. a szerzői jog megsértésének polgári jogi következményeiként
határozza meg, hogy a jogosult a jogsértővel szemben követelheti
− a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
− a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását
és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
− hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon
elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről – vagy költségén – az
elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
− hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy
szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt
vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról;
− a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
− a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot
helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt
eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását,
meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való
visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését,
− kártérítést a polgári jogi felelősség szabályai szerint. 256
A polgári jogi jogkövetkezmények részletes ismertetését mellőzve, témánk
szempontjából elegendő annyit szem előtt tartani, hogy az igen széles körű
polgári jogi jogkövetkezmények a személyhez fűződő, illetőleg a vagyoni
jogok sérelme kapcsán egyaránt irányadóak. A jogsértés büntetőjogi értékelése
viszont – az alább kifejtettek szerint – kizárólag haszonszerzési célzat
fennállása, illetőleg vagyoni hátrány bekövetkezése esetén, tehát tipikusan és
szinte kizárólag a vagyoni jogok sérelme kapcsán merülhet fel. 257 Elöljáróban
szükséges rögzíteni, hogy a jövőben a polgári jogi jogkövetkezmények
256 Szjt. 94. § (1)–(2)
257 Vö.: SZATHMÁRY 2010a p. 114.