Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

59
vagy tisztességtelen a jogellenesség határát átlépően. Ezek a
ténymegállapítások szükségképpen az eset összes körülményeire figyelemmel
tehetőek meg. A tiltás fenntartását igazoló okok leginkább olyan hipotetikus
következményekre vonatkozó feltételezések, amelyeket csak a tiltás feloldását
követően kialakuló gyakorlat támaszthatna alá.
A jogellenes forrásból történő másolatkészítés megengedhetőségének
hiányával összefüggésben határozottan cáfolja az SzJSzT egy olyan
jogértelmezés helytállóságát, amely szerint az üreshordozó-jogdíjra 212
figyelemmel – amely műveik magáncélú másolására tekintettel illeti meg a
jogosultakat – a magáncélú másolásnak ne kellene megfelelnie az Sztj. 33. §
(2) bekezdésében rögzített háromlépcsős tesztnek. Ezen vitatott jogértelmezési
verzió alapját az az elgondolás képezi, hogy a szabad felhasználás díjtalan,
viszont a magáncélú másolatkészítés nem, így ez utóbbi akkor is jogszerű
lehet, ha sérelmes a mű rendes felhasználására, károsítja a szerző jogos
érdekeit, nem felel meg a tisztesség követelményeinek és egyébként a szabad
felhasználás rendeltetésével össze nem egyeztethető célra irányul. Fordított
logikával élve a magáncélú másolás nem minősülhet szabad felhasználásnak,
hiszen ez utóbbi az Szjt. 33. § (1) és (2) bekezdése alapján díjtalan, míg a
magáncélú másolásra tekintettel a jogosultakat megfelelő díjazás illeti meg.
212 Szjt. 20. §. A hatályos büntető törvénykönyv 2009. január 12. napjával kezdődő
hatállyal büntetni rendeli a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a
kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó-díj, illetve reprográfiai díj
megfizetésének elmulasztását. Ezen szakasz beillesztése számos, korábban
megoldhatatlannak látszó jogalkalmazási dilemma kielégítőnek látszó megoldását
eredményezte. Nem volt egységes a gyakorlat annak megítélésében, hogy olyan üres
lemezek forgalomba hozatala, amelyek után a szerzői jogdíjat nem fizették meg,
megvalósítja-e a Btk. 329/A. § (1) bekezdésében foglalt bűncselekményt. A Fővárosi
Főügyészség e kérdésben 2005-ben úgy foglalt állást, hogy az üres CD és DVD
lemezek matrica megvásárlása nélkül történő forgalomba hozatala esetén hiányzik az
elkövetési tárgy és az elkövetési magatartás, amelynek az az indoka, hogy a kazetta
üres. Jogdíj esetében a törvényalkotó azt a vélelmet vezette be a szabályozásba, hogy a
jogdíjköteles felhasználás mindenképpen az üreshordozókon történik. Büntetőjogi
felelősséget pedig még törvényes vélelemre sem lehet alapítani. Lásd:
KÜFO.21355/2004/2-I. számú állásfoglalás.