Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

23.01.2015 Views

56 felelőssége minden esetben egyedi elbírálást igényel, annak során nem játszhat szerepet a rendszer más tagjainak tevékenysége, illetve e tevékenység tömeges jellege. Bizonyos cselekmények elszaporodottsága a büntetés kiszabása során értékelést nyerhet ugyan, de önmagában a büntetőjogi felelősség megállapíthatósága szempontjából nem bírhat relevanciával. Az egyes felhasználók részéről megvalósuló tömeges letöltés és az alkalmi letöltést végző személyek nagy száma két különböző kategória, amely tényt a megbízó figyelmen kívül hagyni látszik. A fájlcserélő rendszerek tagjait nem kezelhetjük olyan csoportként a büntetőjogi felelősség megítélése során, amely egységes akarat-elhatározással, csoportosan követi el a cselekményt. A tárgyalt szakértői vélemény megállapításainak büntetőjogi környezetben történő értelmezése során tehát problémát okozhat, hogy a vélemény nem az egyes felhasználók, hanem a felhasználók hipotetikus csoportjának cselekvőségét, illetőleg magatartásuk jogszerűségét firtatja. Az SzJSzT álláspontja szerint a jogellenes forrásból történő másolatkészítés a háromlépcsős teszt egyetlen kritériuménak sem felel meg az alábbiak miatt. 206 A szakvélemény alapvető, a nemzetközi jogalkalmazással összhangban álló követelményként fogalmazza meg, hogy a szabad, illetve a jogdíjigény ellenében történő magáncélú másolás csak különleges esetekre korlátozódjék. Ennek az elvárásnak ellentmondana a jogellenes forrásból történő másolás megengedése, amely így már kívül esne a különleges eset körén. Egyrészt terjedelmileg az általánosság irányába tolná ki a magáncélú másolásra vonatkozó kivétel, illetve a jogdíjigényre korlátozás alapjául szolgáló különleges eset körét, másrészt nem felelne meg annak az elsődleges követelménynek sem, hogy a kivételes esetek alapját társadalmi és jogpolitikai 206 Magyar Csaba szerint: „Maga a főmegállapítás, amely szerint »a jogellenes magáncélú másolás nem megengedett, sem szabad felhasználásként, sem pedig a jogdíjigényre való korlátozás alapján« nem más, mint körkörös indokolás, lényege, hogy a jogellenes másolás nem megengedett.” MAGYAR 2008 p. 133.

57 megfontolások képezzék. 207 Az érvrendszer kifejtése kapcsán hivatkozik az SzJSzT arra, hogy a jogellenes forrásból történő másolás engedélyezése antagonisztikus ellentétben állna a szerzői jog értelmével, céljaival és alapvető jellegével, azáltal az egyértelmű üzenet által, hogy az Internet szabadságát nem korlátozhatja olyan „másodlagos tényező”, mint a szerzői jog. 208 A második lépcső 209 sérelme kapcsán kifejtettek szerint annak elfogadása és meghirdetése, hogy az adott művek esetében akár jogszerű, akár jogellenes forrásból való magáncélú másolás egyaránt megengedett, nyilvánvalóan sértené a művek rendes felhasználását. 210 E ténymegállapítással összefüggésben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szabad felhasználás bizonyos szinten szükségképpen káros hatással van a művek rendes felhasználására, ellenkező esetben nem képezné a kizárólagos szerzői jogok korlátját. Véleményem szerint egy magatartás jogszerű vagy jogellenes voltának megítélése nem alapulhat azon a megfontoláson, hogy az adott magatartás jövőbeni következményei folytán várhatóan olyan jelleget ölt majd, amely jogszerűként való elismerését valószínűsíthetően kizárja. A megoldás keresését sokkal inkábban annak tudomásulvételével kellene kezdeni, hogy jogellenes forrásból történő letöltés volt, van és mindig is lesz. Célszerűbbnek tűnik ezért a jogellenes cselekménnyel okozott hátrányok kompenzációjának előtérbe helyezése, mint egy felszámolhatatlan társadalmi tömegjelenség elleni szélmalomharc kilátástalan folytatása. A forrás jogellenességétől független szabad felhasználás kimondásával – amelyhez természetesen az üreshordozó-jogdíj megfelelő kiterjesztése, vagy a generált hátrányok más módon való kompenzálása nélkülözhetetlen – véleményem 207 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 13. URL: http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/SzJSzT/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/ELLENO RZOTT_PDF/SzJSzT_szakv_2006_017_REC.pdf p. 13. 208 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 14. 209 Mint az SzJSzT rámutat, a korlátozás lehetősége már az első lépcsőnél megbukik, így elvileg a további lépcsők ellenőrzése szükségtelen a jogszerűség vizsgálata körében. 210 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 14.

57<br />

megfontolások képezzék. 207 Az érvrendszer kifejtése kapcsán hivatkozik az<br />

SzJSzT arra, hogy a jogellenes forrásból történő másolás engedélyezése<br />

antagonisztikus ellentétben állna a szerzői jog értelmével, céljaival és alapvető<br />

jellegével, azáltal az egyértelmű üzenet által, hogy az Internet szabadságát nem<br />

korlátozhatja olyan „másodlagos tényező”, mint a szerzői jog. 208<br />

A második lépcső 209 sérelme kapcsán kifejtettek szerint annak elfogadása és<br />

meghirdetése, hogy az adott művek esetében akár jogszerű, akár jogellenes<br />

forrásból való magáncélú másolás egyaránt megengedett, nyilvánvalóan<br />

sértené a művek rendes felhasználását. 210 E ténymegállapítással<br />

összefüggésben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szabad felhasználás<br />

bizonyos szinten szükségképpen káros hatással van a művek rendes<br />

felhasználására, ellenkező esetben nem képezné a kizárólagos szerzői jogok<br />

korlátját. Véleményem szerint egy magatartás jogszerű vagy jogellenes<br />

voltának megítélése nem alapulhat azon a megfontoláson, hogy az adott<br />

magatartás jövőbeni következményei folytán várhatóan olyan jelleget ölt majd,<br />

amely jogszerűként való elismerését valószínűsíthetően kizárja.<br />

A megoldás keresését sokkal inkábban annak tudomásulvételével kellene<br />

kezdeni, hogy jogellenes forrásból történő letöltés volt, van és mindig is lesz.<br />

Célszerűbbnek tűnik ezért a jogellenes cselekménnyel okozott hátrányok<br />

kompenzációjának előtérbe helyezése, mint egy felszámolhatatlan társadalmi<br />

tömegjelenség elleni szélmalomharc kilátástalan folytatása. A forrás<br />

jogellenességétől független szabad felhasználás kimondásával – amelyhez<br />

természetesen az üreshordozó-jogdíj megfelelő kiterjesztése, vagy a generált<br />

hátrányok más módon való kompenzálása nélkülözhetetlen – véleményem<br />

207 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 13. URL:<br />

http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/SzJSzT/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/ELLENO<br />

RZOTT_PDF/SzJSzT_szakv_2006_017_REC.pdf p. 13.<br />

208 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 14.<br />

209 Mint az SzJSzT rámutat, a korlátozás lehetősége már az első lépcsőnél megbukik, így<br />

elvileg a további lépcsők ellenőrzése szükségtelen a jogszerűség vizsgálata körében.<br />

210 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 14.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!