Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

23.01.2015 Views

50 egyúttal szükségképpen többszörözést is magában foglal. Ahhoz ugyanis, hogy a felhasználó mások számára adatokat tegyen hozzáférhetővé, azokról megelőzően elengedhetetlenül másolatot kell készítenie személyi számítógépe merevlemezének azon részére, amelyhez hozzáférést biztosít. Lényeges azonban, hogy a szakértői testület kifejezetten elzárkózik annak vizsgálatától és értékelésétől, hogy a megosztásra kerülő mű miképpen került a megosztást végző személyi számítógépére. 184 Ennek ugyanakkor komoly jelentősége lehet abban az esetben, ha a merevlemezen tárolt másolatok szabad felhasználás körében végzett másolatkészítés körében állottak elő és a felhasználó utóbb e másolatokat tette hozzáférhetővé. Ebben az esetben ugyanis a többszörözés – ha az eredendően nem az utóbbi hozzáférhetővé tétel szándékával történt és a szabad felhasználás egyéb feltételeinek is megfelel – aggályosan minősíthető jogellenesnek azért, mert az eredetileg jogszerűen készített másolatok utóbb jogellenesen kerültek felhasználásra. 185 Azokban az esetekben, ahol a másolatkészítésre az utóbbi hozzáférhetővé tétel szándékával kerül sor, a felhasználás célja nyilvánvalóan kizárttá teszi a többszörözés szabad felhasználáskénti elismerésének lehetőségét. A szakvélemény mind a letöltésben megnyilvánuló többszörözés, mind pedig a hozzáférhetővé tétel tekintetében egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, hogy e tevékenységek a szerzői jog jogosultjának 186 engedélyéhez kötöttek, ilyen engedély hiányában jogellenesek. 187 Nincs jelentősége a letöltés kapcsán a fájlcserélő rendszer által alkalmazott technológiának. 184 SZJSZT 07/08/1. számú szakvélemény, p. 8. 185 Az SzJSzT szerint a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétel céljára történő rögzítés nem minősülhet szabad felhasználásnak. A vizsgált esetben ugyanakkor a többszörözés eredeti célja magáncél. Ennek az elhatárolási kérdésnek természetesen csak abban az esetben van jelentősége, ha a homogén alaki halmazat megállapítására energiát áldoz a jogalkalmazó. 186 E körben az eredeti jogosulton kívül az átruházható szerzői vagyoni jogokkal érintett művek esetén az átruházás útján jogot szerző személyek, a hangfelvétel-előállítók, a hangfelvételeken rögzített előadóművészi teljesítmények jogosultjai, a rádió- és televízió szervezetek, illetve a szomszédos jogi védelem alapján a filmelőállítók. 187 SZJSZT 07/08/1. számú szakvélemény, p. 4-5.

51 Közömbös tehát, hogy a letöltést végző egy vagy több „darabban” szerzi meg a művet, mint ahogy az is, hogy az egyes adatcsomagokat egy vagy több felhasználótól tölti-e le. 188 Ezen álláspont helytállósága aggálytalanul igazolható az Szjt. azon rendelkezése alapján, amely szerint felhasználásnak minősül a művel, vagy a mű bármely azonosítható részével összefüggésben végzett, a törvényben meghatározott bármely tevékenység. 189 Erre figyelemmel nem védhető a fájlcserélő rendszerek tagja által gyakorta hangoztatott azon okfejtés, hogy a rendszerek tagjai kizárólag önmagukban értelmezhetetlen adatcsomagokat töltenek le, illetve tesznek hozzáférhetővé. Egyértelmű ugyanis, hogy az azonosíthatóság és értelmezhetőség hiánya a cél szerinti cselekvésnek – tehát a konkrét alkotás egésze megszerzésének – lehetőségét kizárná. 190 Nyilvánvaló azon megállapítás helytállósága is, miszerint közömbös, hogy a letöltést végző egy vagy több személytől szerzi-e meg a szerzői jogi oltalom alatt álló alkotást. Ez a körülmény a szerzői jogok sérelme szempontjából semmiféle relevanciával nem bír. Érthető okból nem tulajdonít jelentőséget a Testület annak, hogy a hozzáférhetővé tett adatok lehívására milyen számban került sor, illetve sor került-e egyáltalán 191 , hiszen a jogsértés alapját a hozzáférhetővé tétel esetében nem a hozzáférhetővé tett adatok más általi letöltése, hanem a hozzáférés nyilvánosság számára történő lehetővé tétele képezi. 192 188 SZJSZT 07/08/1. számú szakvélemény, p. 9. 189 Szjt. 16. § (1) 190 „A többszörözés alapvető célja és lényege a mű rögzítése olyan formában, hogy az közvetlenül a közönség által ismételten érzékelhetővé váljon.” SZJSZT 07/08/1. p. 9. 191 A hozzáférhetővé tett alkotások mások általi letöltésének száma kizárólag abban az esetben bírna jelentőséggel a hozzáférhetővé tétel megítélése során, ha e cselekményt – el nem fogadható módon – bűnsegédi vagy előkészületi magatartásként értékelnénk. Azokban az esetekben tehát, ahol a rendszer tagja szerzői jogi oltalom alatt álló alkotásokat a szerző engedélye nélkül hozzáférhetővé tesz, bűncselekmény megállapítására kerülhet sor, tekintet nélkül arra, hogy a hozzáférhetővé tett alkotás más általi letöltésére sor került-e vagy sem. Lásd részletesen a Hozzáférhetővé tétel büntetőjogi megítélése című résznél 192 SZJSZT 07/08/1. számú szakvélemény, p. 13.

51<br />

Közömbös tehát, hogy a letöltést végző egy vagy több „darabban” szerzi meg a<br />

művet, mint ahogy az is, hogy az egyes adatcsomagokat egy vagy több<br />

felhasználótól tölti-e le. 188 Ezen álláspont helytállósága aggálytalanul<br />

igazolható az Szjt. azon rendelkezése alapján, amely szerint felhasználásnak<br />

minősül a művel, vagy a mű bármely azonosítható részével összefüggésben<br />

végzett, a törvényben meghatározott bármely tevékenység. 189 Erre<br />

figyelemmel nem védhető a fájlcserélő rendszerek tagja által gyakorta<br />

hangoztatott azon okfejtés, hogy a rendszerek tagjai kizárólag önmagukban<br />

értelmezhetetlen adatcsomagokat töltenek le, illetve tesznek hozzáférhetővé.<br />

Egyértelmű ugyanis, hogy az azonosíthatóság és értelmezhetőség hiánya a cél<br />

szerinti cselekvésnek – tehát a konkrét alkotás egésze megszerzésének –<br />

lehetőségét kizárná. 190 Nyilvánvaló azon megállapítás helytállósága is,<br />

miszerint közömbös, hogy a letöltést végző egy vagy több személytől szerzi-e<br />

meg a szerzői jogi oltalom alatt álló alkotást. Ez a körülmény a szerzői jogok<br />

sérelme szempontjából semmiféle relevanciával nem bír.<br />

Érthető okból nem tulajdonít jelentőséget a Testület annak, hogy a<br />

hozzáférhetővé tett adatok lehívására milyen számban került sor, illetve sor<br />

került-e egyáltalán 191 , hiszen a jogsértés alapját a hozzáférhetővé tétel esetében<br />

nem a hozzáférhetővé tett adatok más általi letöltése, hanem a hozzáférés<br />

nyilvánosság számára történő lehetővé tétele képezi. 192<br />

188 SZJSZT 07/08/1. számú szakvélemény, p. 9.<br />

189 Szjt. 16. § (1)<br />

190 „A többszörözés alapvető célja és lényege a mű rögzítése olyan formában, hogy az<br />

közvetlenül a közönség által ismételten érzékelhetővé váljon.” SZJSZT 07/08/1. p. 9.<br />

191 A hozzáférhetővé tett alkotások mások általi letöltésének száma kizárólag abban az<br />

esetben bírna jelentőséggel a hozzáférhetővé tétel megítélése során, ha e cselekményt<br />

– el nem fogadható módon – bűnsegédi vagy előkészületi magatartásként értékelnénk.<br />

Azokban az esetekben tehát, ahol a rendszer tagja szerzői jogi oltalom alatt álló<br />

alkotásokat a szerző engedélye nélkül hozzáférhetővé tesz, bűncselekmény<br />

megállapítására kerülhet sor, tekintet nélkül arra, hogy a hozzáférhetővé tett alkotás<br />

más általi letöltésére sor került-e vagy sem. Lásd részletesen a Hozzáférhetővé tétel<br />

büntetőjogi megítélése című résznél<br />

192 SZJSZT 07/08/1. számú szakvélemény, p. 13.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!