Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

5
A számítógépek és az internet megjelenését követően rövid időn belül
nyilvánvalóvá vált, hogy azok nem feltétlenül csak a jogszerű magatartások
előtt nyitják meg a lehetőségek kapuit. 2 A jogsértő magatartások közül különös
jelentőséghez jutottak a szerzői jogi oltalom alatt álló alkotások internetes
„forgalmazásával” összefüggő cselekmények, különös tekintettel arra, hogy a
többszörözés és hozzáférhetővé tétel korábban nem ismert, olyan új formái
jelentek meg, amelyek rendkívüli hatékonyságuknak is „köszönhetően”
mérhetetlen károkat idéztek és idéznek elő a szerzői jogi jogosultak oldalán.
Rendkívül fontos szem előtt tartani azt a tényt, hogy a szerzői jogi oltalom
alatt álló alkotások digitalizált másolatainak 3 továbbításában megnyilvánuló
cselekmények igen sajátos megítélés alá esnek a társadalom részéről.
2
3
Az interneten, illetőleg az internet felhasználásával megvalósuló, illetve elkövethető
bűncselekmények skálája igen széles. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (továbbiakban: OECD) 1986-os iránymutatása (OECD Computer-Related
Criminality Analysis of Legal Police. 1986.) szerint ezek közé tartozik: számítógépes
szabotázs, adatok tisztességtelen manipulálása vagy megváltoztatása, jogosulatlan
használat, jogosulatlan hozzáférés. Az Európa Tanács 1989. szeptember 13-án
kibocsátott ajánlása [Council of Europe Legal Affairs: Computer-Related Crime.
Recommandation No R (89) 9. Strasbourg, 1990] szerint a számítógéppel kapcsolatos
bűncselekmények: számítógépes csalás, számítógépes hamisítás, számítógépes
programokban vagy adatokban történő károkozás, számítógépes szabotázs,
jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan feltartóztatás, védett számítógépes programok
jogellenes másolása, félvezető topográfiák jogellenes reprodukciója, számítógépes
adat vagy számítógépes program megváltoztatása, számítógépes kémkedés,
számítógép jogosulatlan használata, védett számítógépes program jogosulatlan
használata. E bűncselekmények kapcsán kiemelendő dokumentumok: az információs
rendszerek elleni támadásokról szóló 2005/222/IB tanácsi kerethatározat, a nem
készpénzes fizetőeszközökkel összefüggő csalás és hamisítás elleni küzdelemről szóló
2001/413/IB tanácsi kerethatározat, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a
gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló 2004/68/IB tanácsi kerethatározat,
valamint a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi
kerethatározat. A releváns bűncselekményekről és azok tipizálásáról lásd részletesen:
MEZEY NÁNDOR: Számítógépes Bűnözés 2007. URL:
http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/mezey_nandorszamitogepes_bunozes[jogi_forum].pdf;
SZABÓ IMRE: Internetes bűncselekmények,
különös tekintettel az internetes csalásra. URL: http://www.ajk.elte.hu/file/SzaboImre-
InternetesBuncselekmenyek.pdf; H. MARSHALL JARRETT – MICHAEL W. BAILIE:
Prosecuting Computer Crimes – Computer Crime and Intellectual Property Section
Criminal Division. URL:
http://www.justice.gov/criminal/cybercrime/docs/ccmanual.pdf
Mint arra Nagy Zoltán András rámutat, „számítógépes környezetben minden olyan
szerzői alkotás szóba kerül, amely digitalizálható.” NAGY ZOLTÁN ANDRÁS:
Bűncselekmények számítógépes környezetben. Ad Librum Kft., 2009. (továbbiakban:
NAGY ZOLTÁN ANDRÁS 2009) p. 230.