Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

32
tisztesség, illetve rendeltetéssel össze nem férő cél fogalma alatt értenünk.
Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a szabad felhasználás a szerző
érdekeinek bizonyos fokú sérelmével szükségképpen és kétségtelenül együtt
jár. 125 Jogalkalmazói kérdés, hogy ez a sérelem mikor lépi át az
indokolatlanság határát, mikortól beszélhetünk a rendeltetési céltól eltérő,
adott esetben tisztességtelen joggyakorlásról. Ezek a kritériumok – bár
szélsőséges esetekben kétséget kizáró módon, kategorikusan fennállhatnak –
nehezen állapíthatók meg a jogegyenlőség és a jogbiztonság sérelmének reális
veszélye nélkül.
Még inkább jelentőséget kell tulajdonítanunk e relatív határozatlanságból
fakadó bizonytalanságnak, ha figyelembe vesszük, hogy a szabad felhasználás
feltételeinek hiánya büntetőjogi felelősséget alapozhat meg. Az, hogy egy
adott felhasználási forma – adott esetben a másolatkészítés – minden
tekintetben megfelel-e a szabad felhasználás feltételrendszerének,
szükségképpen csak a felhasználás megtörténte után ítélhető meg. Ha valamely
kritérium nem teljesül adott cselekmény kapcsán, az nem pusztán azzal a
következménnyel jár, hogy a felhasználás nem díj- és engedélymentes, hanem
azzal is, hogy a már bekövetkezett jogsértő cselekmény – jogdíjfizetés és a
jogosult engedélyének hiányában – büntetőjogi felelősség alapját képezheti.
Az Szjt. az egyes műtípusok sajátosságainak figyelembevételével részletesen
szabályozza a szabad felhasználás különböző esetköreit (idézés, átvétel,
átdolgozás, magán-, illetve közcélú másolás stb.). 126
A továbbiakban a szabad felhasználásnak kizárólag azon eseteivel kívánok
részletesebben foglalkozni, amelyek témánk szempontjából leginkább
relevanciával bírnak.
125 „…a többszörözési jogra vonatkozó bármely kivétel elkerülhetetlenül károsítja a
szerző érdekeit…” A stockholmi értekezlet iratai, p. 883. Fordítás: SZJSZT 16/2006.
számú szakvélemény, p. 12.
126 Szjt. 34–41. §