Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

30
egészének érdekeit. 112 A harmadik lépcső által elérni kívánt cél, hogy a
kivételek és korlátozások megengedhetősége körében a jog által biztosított
érdekeken túli, mögöttes érdekek és értékek is szerephez jussanak. „A
vizsgálatnál mind a pozitív jogokra, mind az azok mögött húzódó, létező
érdekekre is figyelemmel kell lenni.” 113
Az Amerikai Egyesült Államok jogrendjében a háromlépcsős teszt funkcióját a
fair use-teszt 114 hivatott betölteni. A teszt kapcsán fontos rámutatni arra, hogy
ebben a szabályrendszerben minden engedély nélküli felhasználás
automatikusan jogsértést valósít meg, ha azonban kiállja a fair use-teszt
próbáját, úgy legálisnak tekintendő. A teszt a fair jelleg megállapíthatósága
kapcsán vizsgálni rendeli a felhasználás célját és jellegét, a szerzői joggal
védett mű természetét, a felhasználás mértékét, továbbá használatának a
szerzői joggal védett mű potenciális piacára vagy értékére kifejtett hatását. 115
A háromlépcsős teszt az 1975. évi 4. törvényerejű rendelettel vált a hazai belső
jog részévé 116 , ezt megelőzően alkalmazása „csupán” nemzetközi jogi
kötelezettség volt. 117 A hatályos Szjt. külön fejezetet 118 szentel a
korlátozásoknak, ez azonban nem jelenti azt, hogy releváns szabályok a
törvény más részeiben ne lennének fellelhetők. „Ez a fejezet azonban csak
azokról az esetkörökről rendelkezik, amelyeknél a felhasználás a végső
felhasználó számára ingyenes. Ez azt is jelenti, hogy a díjigényeknek csak egy
csoportja tartozik ide: ezek a magáncélú többszörözés szabályai, amelyekhez
112 SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p. 12.
113 GYENGE 2010a p. 83.
114 A teszt kimerítő elemzését lásd MEZEI PÉTER: Mitől fair a fair Szerzői művek
felhasználása a fair use-teszt fényében. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle,
2008/6. szám (továbbiakban: MEZEI 2008)
115 United States Copyright Act, 17 U.S.C. (2003) §107.
116 Mint arra Gyenge Anikó rámutatott, a teszt a Berni Uniós Egyezmény (továbbiakban:
BUE) utolsó, párizsi szövegének kihirdetésével került be a magyar jogba, azonban
jelentős változást nem okozott. „…legfeljebb arról lehet beszélni, hogy a teszt ihlette a
magyar jogalkotót, de a 33. §-ban foglalt általános szabályok és a nemzetközi, uniós
jogi rezsim között közvetlen megfelelést nem indokolt keresni.” GYENGE 2010a p. 192.
117 GYENGE 2010a p. 188.
118 Szjt. IV. fejezet: A szabad felhasználás és a szerzői jog más korlátai