Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

23.01.2015 Views

28 Amennyiben azok nem különleges esetre vonatkoznak, nem megengedhetők. 100 Az első lépcső fundamentumát képező alapelv értelmében a szerző kizárólagos jogainak korlátozására csak kiemelt, jól meghatározható közérdek mentén, vagy más rendkívüli körülmény miatt kerülhet sor. 101 „Annak feltételezése, hogy a különleges eset kifejezés magában foglalja annak követelményét, hogy vizsgáljuk, milyen kiemelt érdek tekintetében vezeti be a nemzeti jogalkotó a szerzői kizárólagos jogok korlátozását, levezethető a többi lépcsőfok értelmezéséből is.” 102 Gyenge Anikó szerint 103 , amennyiben ezen kiemelt érdekek csak a harmadik lépcsőfokban 104 bírnának relevanciával, az a második lépcső 105 túlságosan tág interpretálásának veszélyével járna, ami belülről korlátozhatatlan szerzői jogot eredményezne. A különleges esetként értékelhető felhasználás célját a teszt második és harmadik lépcsője hivatott vizsgálni. 106 Mint arra a Kereskedelmi Világszervezet (továbbiakban: WTO) a WT/DS160/R számú vitarendezési eljárásban hozott döntésében 107 rámutatott, a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználása nem feltétlenül, illetve nem minden esetben sérti a mű rendes felhasználását. 108 Amennyiben a rendes 100 GYENGE 2010a p. 78. 101 “Justified by some clear reasoning of public policy or some other exceptional circumstance.” SAM RICKETSON: The Berne Convention for the Protection of Literary and Artistic Works: 1886–1986. Kluwer Law International, 1987, p. 482. 102 GYENGE 2010a p. 77. 103 GYENGE 2010a p. 77. 104 A jogos érdek indokolatlan sérelme. 105 A rendes felhasználás sérelmének tilalma. 106 “The purpose behind any given exception will fall to be tested by the second and third steps of the test in any event” SAM RICKETSON: WIPO Study on Limitations and Exceptions of Copyright and Related Rights in the Digital Environment. WIPO publication SCCR/9/7, 2003, p. 22. 107 WT/DS160/R p. 48.: “Not every use of a work, which in principle is covered by the scope of exclusive rights and involves commercial gain, necessarily conflicts with a normal exploitation of that work. If this were the case, hardly any exception or limitation could pass the test of the second condition and Article 13 might be left devoid of meaning, because normal exploitation would be equated with full use of exclusive rights.” 108 Megjegyzendő, hogy a döntés a „normal exploitation” kifejezést használja. A rendes „kiaknázás” tartalmi elemzését lásd részletesen: SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p.12.

29 felhasználás sérelme minden esetben megállapítható lenne, úgy a teszt további lépcsői értelmüket vesztenék. Az 1967-es stockholmi diplomáciai értekezleten megállapítottak szerint: „a mű felhasználásának (’kiaknázásának’) minden olyan formáját, amely számottevő gazdasági vagy gyakorlati fontossággal bír vagy bírhat, elvileg fenn kell tartani a szerző javára; az olyan kivételek, amelyek korlátozhatják a szerző számára ebben a tekintetben nyitva álló lehetőségeket, elfogadhatatlanok lennének. Azonban az Unió országainak a törvényhozása számára lehetővé kell tenni, hogy {…} különleges célokból korlátozzák a (többszörözés jogának) az elismerését és gyakorlását azzal a feltétellel, hogy ezek a célok nem kerülhetnek gazdasági versenybe ezekkel a művekkel.” 109 A rendes felhasználás sérelméről akkor beszélhetünk „ha a kérdéses korlátozás a jogosult olyan tényleges vagy potenciális bevételi forrását vonja el, amely az adott műtípus egyes felhasználási módjain belül jelentős arányú, ezekkel a felhasználási módokkal versenyezni képes, vagy ezt ésszerűen előre lehet látni, alappal lehet valószínűsíteni.” 110 A szabály tehát ésszerű és elfogadható egyensúlyt igyekszik teremteni a szerzők és az egyéb jogosultak, illetve a felhasználók érdekei között. A teszt harmadik lépcsőjében megfogalmazott kitétel szerint a kivételek és korlátozások indokolatlanul nem károsíthatják a szerzők jogos érdekeit. 111 Mint arra az SzJSzT egyértelműen rámutat, a szerzők érdekeit nem lehet kizárólagosan vizsgálni az érdeksérelem indokoltságának megítélésekor. Szükségképpen számításba kell venni mások, végső soron a társadalom 109 “All forms of exploiting a work which had, or were likely to acquire, considerable economic or practical importance must in principle be reserved to the authors; exceptions that might restrict the possibilities open to authors in these respects were unacceptable.” “However, it shall be a matter for legislation in the countries of the Union {…} to limit the recognition and the exercising of [the right of reproduction] for specific purposes and on the condition that these purposes should not enter into economic competition with these works.” A stockholmi értekezlet iratai, p. 112. Fordítás: SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény, p.12. URL: http://www.sztnh.gov.hu/szerzoijog/SzJSzT/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/ELLEN ORZOTT_PDF/SzJSzT_szakv_2006_017_REC.pdf 110 GYENGE 2010a p. 81. 111 A lépcső részletes elemzését lásd: GYENGE 2010a p. 82–86.

28<br />

Amennyiben azok nem különleges esetre vonatkoznak, nem megengedhetők.<br />

100 Az első lépcső fundamentumát képező alapelv értelmében a<br />

szerző kizárólagos jogainak korlátozására csak kiemelt, jól meghatározható<br />

közérdek mentén, vagy más rendkívüli körülmény miatt kerülhet sor. 101<br />

„Annak feltételezése, hogy a különleges eset kifejezés magában foglalja annak<br />

követelményét, hogy vizsgáljuk, milyen kiemelt érdek tekintetében vezeti be a<br />

nemzeti jogalkotó a szerzői kizárólagos jogok korlátozását, levezethető a többi<br />

lépcsőfok értelmezéséből is.” 102 Gyenge Anikó szerint 103 , amennyiben ezen<br />

kiemelt érdekek csak a harmadik lépcsőfokban 104 bírnának relevanciával, az a<br />

második lépcső 105 túlságosan tág interpretálásának veszélyével járna, ami<br />

belülről korlátozhatatlan szerzői jogot eredményezne. A különleges esetként<br />

értékelhető felhasználás célját a teszt második és harmadik lépcsője hivatott<br />

vizsgálni. 106<br />

Mint arra a Kereskedelmi Világszervezet (továbbiakban: WTO) a<br />

WT/DS160/R számú vitarendezési eljárásban hozott döntésében 107 rámutatott,<br />

a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználása nem feltétlenül, illetve nem<br />

minden esetben sérti a mű rendes felhasználását. 108 Amennyiben a rendes<br />

100 GYENGE 2010a p. 78.<br />

101 “Justified by some clear reasoning of public policy or some other exceptional<br />

circumstance.” SAM RICKETSON: The Berne Convention for the Protection of Literary<br />

and Artistic Works: 1886–1986. Kluwer Law International, 1987, p. 482.<br />

102 GYENGE 2010a p. 77.<br />

103 GYENGE 2010a p. 77.<br />

104 A jogos érdek indokolatlan sérelme.<br />

105 A rendes felhasználás sérelmének tilalma.<br />

106 “The purpose behind any given exception will fall to be tested by the second and third<br />

steps of the test in any event” SAM RICKETSON: WIPO Study on Limitations and<br />

Exceptions of Copyright and Related Rights in the Digital Environment. WIPO<br />

publication SCCR/9/7, 2003, p. 22.<br />

107 WT/DS160/R p. 48.: “Not every use of a work, which in principle is covered by the<br />

scope of exclusive rights and involves commercial gain, necessarily conflicts with a<br />

normal exploitation of that work. If this were the case, hardly any exception or<br />

limitation could pass the test of the second condition and Article 13 might be left<br />

devoid of meaning, because normal exploitation would be equated with full use of<br />

exclusive rights.”<br />

108 Megjegyzendő, hogy a döntés a „normal exploitation” kifejezést használja. A rendes<br />

„kiaknázás” tartalmi elemzését lásd részletesen: SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény,<br />

p.12.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!