Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

23.01.2015 Views

202 követik el. 768 Mivel azonban a többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel megvalósuló jogsértés – jövedelemszerzési célzat hiányában – a jogsértés módjára figyelemmel nem valósítja meg a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének alapesetét, szabálysértési felelősség alapját is aggállyal képezheti. A kutatás létjogosultságát meggyőződésem szerint az a tény is alátámasztja, hogy – bár a büntetőjog főszabályként kivonul a fájlcserélők világából – a fentiekre figyelemmel egyáltalán nem beszélhetünk a problémakör megnyugtató rendezéséről. Az új Btk. szabályai ugyanis nem az illegális fájlcsere visszaszorításának irányába hatnak, sőt, éppen ellenkező előjelű folyamat elindulásával fenyegetnek. Az elkövetési alsó értékhatár meghatározása nélkülözhetetlenül szükséges, azonban ez a lépés – bár a cselekmény büntetőjogi és társadalmi megítélése között mutatkozó szakadékot jelentős mértékben csökkenti – a szerzői jogok büntetőjogi védelmének hatékonyságát egyidejűleg jelentős mértékben visszaveti. Valószínűsíthető, hogy a büntetőjogi szankciók generális és speciális prevenciós hatásának hiánya további eszkalációt eredményez. A problémakör kapcsán „csupán” dimenzióváltásról beszélhetünk 769 , de arról nem, hogy a jogosultak és a felhasználók közti antagonisztikus ellentétek oldódnának. Ahhoz, hogy a fogyasztói igényként, illetve magatartásként felfogott fájlcsere kapcsán felmerülő problémák elfogadható módon megoldhatóak legyenek, nagy valószínűséggel egyéb jogszabályi módosításokra is szükség lenne. A probléma megoldását tehát álláspontom szerint nem abban kellene keresnünk, hogy egyébként mindenben tényállásszerű magatartásokat – bizonyos elkövetési értékhatárig – az elkövetés meghatározott módjára tekintettel kirekesztünk a büntetőjogi értékelés köréből. Sokkal célravezetőbbnek tűnik a keretdiszpozíciót kitöltő jogszabály módosítása révén végrehajtani a dekriminalizációt. 768 új Btk. 462. § (2) d) 769 Vö.: MEZEI 2012b p. 1.

203 Ennek elsődleges módjaként az üreshordozó-jogdíj alkalmazási területének, illetve összegszerűségének újragondolása, valamint a jogellenes forrásból történő másolatkészítés és a fájlcserélő rendszerben egyedi lehívásra történő hozzáférhetővé tétel szabad felhasználáskénti elismerése kínálkozik. Természetesen indokolt alternatívaként számba venni a fokozatos válasz módszerét is, ez azonban véleményem szerint azért aggályos, mert objektív felelősségi forma alkalmazása folytán jó eséllyel a vétlen előfizetőt szankcionálja a jogsértést ténylegesen elkövető helyett. 770 Bármi legyen is a megoldás, annyi minden bizonnyal elmondható, hogy a problémák nem oldódnak meg pusztán azért, mert nem találunk rájuk jó válaszokat. Ha mégis hajlanánk az effajta megközelítésre, azt csak egyfajta gondolatrendszer mentén igazolhatjuk, a következők szerint: „Ugyan kit csaptunk mi be Magunkat Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat Hm… azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni!” 771 770 Az Alkotmánybíróság más jogszabályi környezetben ugyan, de rámutatott arra, hogy önmagában az objektív felelősség intézménye, azaz a jogsértés üzemben tartó általi elkövetésének vélelme – biztosítva a vélelem megdöntésének lehetőségét – nem ellentétes a jogállamisággal. Lásd: 60/2009. (V. 28.) AB határozat 771 Részlet Bacsó Péter A tanú című filmjéből

202<br />

követik el. 768 Mivel azonban a többszörözéssel vagy lehívásra történő<br />

hozzáférhetővé tétellel megvalósuló jogsértés – jövedelemszerzési célzat<br />

hiányában – a jogsértés módjára figyelemmel nem valósítja meg a szerzői<br />

vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének alapesetét, szabálysértési<br />

felelősség alapját is aggállyal képezheti.<br />

A kutatás létjogosultságát meggyőződésem szerint az a tény is alátámasztja,<br />

hogy – bár a büntetőjog főszabályként kivonul a fájlcserélők világából – a<br />

fentiekre figyelemmel egyáltalán nem beszélhetünk a problémakör<br />

megnyugtató rendezéséről. Az új Btk. szabályai ugyanis nem az illegális<br />

fájlcsere visszaszorításának irányába hatnak, sőt, éppen ellenkező előjelű<br />

folyamat elindulásával fenyegetnek. Az elkövetési alsó értékhatár<br />

meghatározása nélkülözhetetlenül szükséges, azonban ez a lépés – bár a<br />

cselekmény büntetőjogi és társadalmi megítélése között mutatkozó szakadékot<br />

jelentős mértékben csökkenti – a szerzői jogok büntetőjogi védelmének<br />

hatékonyságát egyidejűleg jelentős mértékben visszaveti. Valószínűsíthető,<br />

hogy a büntetőjogi szankciók generális és speciális prevenciós hatásának<br />

hiánya további eszkalációt eredményez. A problémakör kapcsán „csupán”<br />

dimenzióváltásról beszélhetünk 769 , de arról nem, hogy a jogosultak és a<br />

felhasználók közti antagonisztikus ellentétek oldódnának. Ahhoz, hogy a<br />

fogyasztói igényként, illetve magatartásként felfogott fájlcsere kapcsán<br />

felmerülő problémák elfogadható módon megoldhatóak legyenek, nagy<br />

valószínűséggel egyéb jogszabályi módosításokra is szükség lenne. A<br />

probléma megoldását tehát álláspontom szerint nem abban kellene keresnünk,<br />

hogy egyébként mindenben tényállásszerű magatartásokat – bizonyos<br />

elkövetési értékhatárig – az elkövetés meghatározott módjára tekintettel<br />

kirekesztünk a büntetőjogi értékelés köréből. Sokkal célravezetőbbnek tűnik a<br />

keretdiszpozíciót kitöltő jogszabály módosítása révén végrehajtani a<br />

dekriminalizációt.<br />

768 új Btk. 462. § (2) d)<br />

769 Vö.: MEZEI 2012b p. 1.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!