Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
202 követik el. 768 Mivel azonban a többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel megvalósuló jogsértés – jövedelemszerzési célzat hiányában – a jogsértés módjára figyelemmel nem valósítja meg a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének alapesetét, szabálysértési felelősség alapját is aggállyal képezheti. A kutatás létjogosultságát meggyőződésem szerint az a tény is alátámasztja, hogy – bár a büntetőjog főszabályként kivonul a fájlcserélők világából – a fentiekre figyelemmel egyáltalán nem beszélhetünk a problémakör megnyugtató rendezéséről. Az új Btk. szabályai ugyanis nem az illegális fájlcsere visszaszorításának irányába hatnak, sőt, éppen ellenkező előjelű folyamat elindulásával fenyegetnek. Az elkövetési alsó értékhatár meghatározása nélkülözhetetlenül szükséges, azonban ez a lépés – bár a cselekmény büntetőjogi és társadalmi megítélése között mutatkozó szakadékot jelentős mértékben csökkenti – a szerzői jogok büntetőjogi védelmének hatékonyságát egyidejűleg jelentős mértékben visszaveti. Valószínűsíthető, hogy a büntetőjogi szankciók generális és speciális prevenciós hatásának hiánya további eszkalációt eredményez. A problémakör kapcsán „csupán” dimenzióváltásról beszélhetünk 769 , de arról nem, hogy a jogosultak és a felhasználók közti antagonisztikus ellentétek oldódnának. Ahhoz, hogy a fogyasztói igényként, illetve magatartásként felfogott fájlcsere kapcsán felmerülő problémák elfogadható módon megoldhatóak legyenek, nagy valószínűséggel egyéb jogszabályi módosításokra is szükség lenne. A probléma megoldását tehát álláspontom szerint nem abban kellene keresnünk, hogy egyébként mindenben tényállásszerű magatartásokat – bizonyos elkövetési értékhatárig – az elkövetés meghatározott módjára tekintettel kirekesztünk a büntetőjogi értékelés köréből. Sokkal célravezetőbbnek tűnik a keretdiszpozíciót kitöltő jogszabály módosítása révén végrehajtani a dekriminalizációt. 768 új Btk. 462. § (2) d) 769 Vö.: MEZEI 2012b p. 1.
203 Ennek elsődleges módjaként az üreshordozó-jogdíj alkalmazási területének, illetve összegszerűségének újragondolása, valamint a jogellenes forrásból történő másolatkészítés és a fájlcserélő rendszerben egyedi lehívásra történő hozzáférhetővé tétel szabad felhasználáskénti elismerése kínálkozik. Természetesen indokolt alternatívaként számba venni a fokozatos válasz módszerét is, ez azonban véleményem szerint azért aggályos, mert objektív felelősségi forma alkalmazása folytán jó eséllyel a vétlen előfizetőt szankcionálja a jogsértést ténylegesen elkövető helyett. 770 Bármi legyen is a megoldás, annyi minden bizonnyal elmondható, hogy a problémák nem oldódnak meg pusztán azért, mert nem találunk rájuk jó válaszokat. Ha mégis hajlanánk az effajta megközelítésre, azt csak egyfajta gondolatrendszer mentén igazolhatjuk, a következők szerint: „Ugyan kit csaptunk mi be Magunkat Mi tudjuk, miről van szó. A kutatókat Azok örülnek, hogy plecsni van a mellükön. A széles tömegeket Azok úgyse esznek se narancsot, se citromot, de boldogok, hogy velünk ünnepelhetnek. Az imperialistákat Hm… azoknak alaposan túljártunk az eszén. Nem szeretnék most a helyükben lenni!” 771 770 Az Alkotmánybíróság más jogszabályi környezetben ugyan, de rámutatott arra, hogy önmagában az objektív felelősség intézménye, azaz a jogsértés üzemben tartó általi elkövetésének vélelme – biztosítva a vélelem megdöntésének lehetőségét – nem ellentétes a jogállamisággal. Lásd: 60/2009. (V. 28.) AB határozat 771 Részlet Bacsó Péter A tanú című filmjéből
- Page 151 and 152: 151 Nem hagyható figyelmen kívül
- Page 153 and 154: 153 rendszerben tesz szert több ez
- Page 155 and 156: 155 nyilvánvaló 567 , másrészt
- Page 157 and 158: 157 rendszerint a keretdiszpozíci
- Page 159 and 160: 159 12.1. Szerzői jogsértés és
- Page 161 and 162: 161 nélkül felhasználhatja máso
- Page 163 and 164: 163 jogoktól - a vagyoni hátrány
- Page 165 and 166: 165 12.2. Európai „hadszíntér
- Page 167 and 168: 167 Az Európai Parlament 2010. sze
- Page 169 and 170: 169 műtípusok vonatkozásában me
- Page 171 and 172: 171 továbbá olyan művek, illetve
- Page 173 and 174: 173 bekövetkezését a szerzői jo
- Page 175 and 176: 175 büntetendő, míg a jogi szem
- Page 177 and 178: 177 b) jogtalanul forgalomba hoz, f
- Page 179 and 180: 179 bukkanhatunk. Az Szjt. szerint
- Page 181 and 182: 181 útján -, ismételt értesít
- Page 183 and 184: 183 A vizsgált szabályozási rend
- Page 185 and 186: 185 A fokozatos válasz kapcsán fe
- Page 187 and 188: 187 13. Megoldási javaslatok A ké
- Page 189 and 190: 189 További megoldási lehetőség
- Page 191 and 192: 191 14. Fájlcsere és az új Btk.
- Page 193 and 194: 193 Emiatt a jövőben csak a száz
- Page 195 and 196: 195 figyelemmel - az esetleges halm
- Page 197 and 198: 197 szem előtt tartani, hogy az ú
- Page 199 and 200: 199 büntetendő bűntetti alakzat
- Page 201: 201 tényállásszerű cselekménye
- Page 205 and 206: 205 BÉKÉS GERGELY - MEZEI PÉTER
- Page 207 and 208: 207 Európai Parlament állásfogla
- Page 209 and 210: 209 BERNARD E. HARCOURT - JENS LUDW
- Page 211 and 212: 211 KOVÁCS ÁRON (2008): A mezei j
- Page 213 and 214: 213 MTA Társadalomkutató Központ
- Page 215 and 216: 215 SPRÁNITZ GERGELY (2007): Digit
- Page 217 and 218: 217 Válogatás a Szerzői Jogi Sza
- Page 219 and 220: 219 Fővárosi Bíróság Katonai T
- Page 221: 221 Saját publikációk jegyzéke
202<br />
követik el. 768 Mivel azonban a többszörözéssel vagy lehívásra történő<br />
hozzáférhetővé tétellel megvalósuló jogsértés – jövedelemszerzési célzat<br />
hiányában – a jogsértés módjára figyelemmel nem valósítja meg a szerzői<br />
vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének alapesetét, szabálysértési<br />
felelősség alapját is aggállyal képezheti.<br />
A kutatás létjogosultságát meggyőződésem szerint az a tény is alátámasztja,<br />
hogy – bár a büntetőjog főszabályként kivonul a fájlcserélők világából – a<br />
fentiekre figyelemmel egyáltalán nem beszélhetünk a problémakör<br />
megnyugtató rendezéséről. Az új Btk. szabályai ugyanis nem az illegális<br />
fájlcsere visszaszorításának irányába hatnak, sőt, éppen ellenkező előjelű<br />
folyamat elindulásával fenyegetnek. Az elkövetési alsó értékhatár<br />
meghatározása nélkülözhetetlenül szükséges, azonban ez a lépés – bár a<br />
cselekmény büntetőjogi és társadalmi megítélése között mutatkozó szakadékot<br />
jelentős mértékben csökkenti – a szerzői jogok büntetőjogi védelmének<br />
hatékonyságát egyidejűleg jelentős mértékben visszaveti. Valószínűsíthető,<br />
hogy a büntetőjogi szankciók generális és speciális prevenciós hatásának<br />
hiánya további eszkalációt eredményez. A problémakör kapcsán „csupán”<br />
dimenzióváltásról beszélhetünk 769 , de arról nem, hogy a jogosultak és a<br />
felhasználók közti antagonisztikus ellentétek oldódnának. Ahhoz, hogy a<br />
fogyasztói igényként, illetve magatartásként felfogott fájlcsere kapcsán<br />
felmerülő problémák elfogadható módon megoldhatóak legyenek, nagy<br />
valószínűséggel egyéb jogszabályi módosításokra is szükség lenne. A<br />
probléma megoldását tehát álláspontom szerint nem abban kellene keresnünk,<br />
hogy egyébként mindenben tényállásszerű magatartásokat – bizonyos<br />
elkövetési értékhatárig – az elkövetés meghatározott módjára tekintettel<br />
kirekesztünk a büntetőjogi értékelés köréből. Sokkal célravezetőbbnek tűnik a<br />
keretdiszpozíciót kitöltő jogszabály módosítása révén végrehajtani a<br />
dekriminalizációt.<br />
768 új Btk. 462. § (2) d)<br />
769 Vö.: MEZEI 2012b p. 1.