Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

23.01.2015 Views

198 s így szankcionálást igénylőnek nem tekinthető. 754 A száz-, illetve az ötvenezer forintos értékhatár alkalmazása a szerzői és kapcsolódó jogok hatékony jogi védelmének jelentős gyengülését eredményezi. 755 Ha az eddig is tömegjelenségként jellemezhető fájlcsere használata a jövőben pusztán szabálysértéséként értékelhető 500 000 forintot meg nem haladó összegű vagyoni hátrány okozása esetén, úgy a jogsértések számának növekedése – büntetőjogi fenyegetettség hiányában – okkal valószínűsíthető. 756 Az új szabályozás folytán „már csak” a „kártérítés fizetésére való kötelezés veszélye lebeg minden, a jogvédett tartalmakat engedély nélkül többszöröző és/vagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tevő felhasználó feje felett.” 757 Bár kétségtelen, hogy a polgári jogi kártérítés, illetőleg a szabálysértési felelősség kilátásba helyezése is bír(hat) visszatartó erővel, annak hatékonysága a bizonyossághoz közeli valószínűséggel messze elmarad a büntetőjogi fenyegetettség által biztosított prevenciós hatástól. Bár egyértelműen üdvözlendő az elkövetési alsó értékhatár bevezetése, kérdéses, hogy az új értékhatárok nem tekinthetők-e eltúlzottan magasnak. Véleményem szerint azon cselekmények dekriminalizálása, amelyek jellegüknél és az eset összes körülményeinél fogva nem esnek távol a szabad felhasználás eseteitől, alacsonyabb értékhatár megállapításával is biztosítható lenne. Az említett módosításokon kívül figyelemre méltó, hogy az új Btk. – bizonyos kivételekkel 758 – kiterjeszti a tevékeny megbánás mint büntethetőséget megszüntető ok alkalmazásának lehetőségét a szellemitulajdon-jogok elleni bűncselekményekre 759 , köztük a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétségi, illetve háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban 754 A 2012. évi C törvény 385. §-ához fűzött indokolás, CompLex Jogtár Plusz 755 Vö.: MEZEI 2012b p. 1. 756 Vö.: SZJSZT 17/2006. számú szakvélemény 757 MEZEI 2012b p.1. 758 2012. évi C törvény 29. § (3) 759 A szellemitulajdon-jog elleni bűncselekmények az új Btk. szerint: a bitorlás, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, a védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, a jogkezelési adat meghamisítása, valamint az iparjogvédelmi jogok megsértése (új Btk. XXXVII. Fejezet).

199 büntetendő bűntetti alakzatára. 760 Ennek feltétele, hogy a terhelt a bűncselekmény elkövetését a vádemelésig beismerje, és közvetítői eljárás keretében – vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született megállapodásban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátegye. 761 A tevékeny megbánás lehetősége abban az esetben is fennáll, ha a büntethetőséget megszüntető ok a halmazatban lévő bűncselekmények közül a meghatározó jelentőségűvel összefüggésben állapítható meg. Az új törvény tehát még azokban az esetekben is lehetővé teszi a büntetőjogi szankciók elmaradását, ahol a megváltozott értékhatárokra figyelemmel egyébként büntetőjogi felelősség megállapításának van helye. 760 A jelenleg hatályos Btk. kizárólag a személy elleni, a közlekedési, illetve a vagyon elleni bűncselekmények esetében teszi lehetővé a tevékeny megbánás mint büntethetőséget megszüntető ok alkalmazását. Btk. 36. § 761 2012. évi C törvény 29. § (1). A (2) bekezdés azonos feltételek mellett korlátlan enyhítést enged az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett esetében.

199<br />

büntetendő bűntetti alakzatára. 760 Ennek feltétele, hogy a terhelt a<br />

bűncselekmény elkövetését a vádemelésig beismerje, és közvetítői eljárás<br />

keretében – vagy azt megelőzően, de a közvetítői eljárás keretében született<br />

megállapodásban jóváhagyva – a sértett által elfogadott módon és mértékben a<br />

bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátegye. 761 A tevékeny megbánás<br />

lehetősége abban az esetben is fennáll, ha a büntethetőséget megszüntető ok a<br />

halmazatban lévő bűncselekmények közül a meghatározó jelentőségűvel<br />

összefüggésben állapítható meg. Az új törvény tehát még azokban az<br />

esetekben is lehetővé teszi a büntetőjogi szankciók elmaradását, ahol a<br />

megváltozott értékhatárokra figyelemmel egyébként büntetőjogi felelősség<br />

megállapításának van helye.<br />

760 A jelenleg hatályos Btk. kizárólag a személy elleni, a közlekedési, illetve a vagyon<br />

elleni bűncselekmények esetében teszi lehetővé a tevékeny megbánás mint<br />

büntethetőséget megszüntető ok alkalmazását. Btk. 36. §<br />

761 2012. évi C törvény 29. § (1). A (2) bekezdés azonos feltételek mellett korlátlan<br />

enyhítést enged az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett<br />

esetében.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!