Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

23.01.2015 Views

194 hatóságok ügyterhe szükségképpen arányosan növekszik. 736 A módosítással összefüggésben elvégzett hatásvizsgálat azt állapította meg, hogy a 100 001 forintos elkövetési értékhatár bevezetése „a szellemitulajdon-jog jogosultjai és jogvédő szervezeteik tekintetében jelent előnyt, mivel nem a hosszadalmas büntetőeljárásban kell részt venni, hanem a szabálysértési eljárásban.” Ez az általános érvényű megállapítás véleményem szerint meglehetősen aggályosnak nevezhető. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a szabálysértési hatóságoknak semmivel sem lesz könnyebb dolga a tényállás és a szabálysértési felelősség megállapítása során, mint a büntetőjog-alkalmazónak. 737 Ez egyúttal azt is valószínűsíti, hogy a jogosultak a módosítással semmivel sem kerülnek előnyösebb helyzetbe a jelenleginél. Az előterjesztés alapján elkészült T/6958. számú törvényjavaslat 738 szerint szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének alapesetét követi el, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti. A tényállás az eredeti koncepcióhoz képest nyelvtani értelemben apró, de büntetőjogi szempontból igen jelentős változást mutat. Az előterjesztő pótolta azt a hiányosságot, amely az eredeti előterjesztésben a kerettényállást kitöltő Szjt.-re való hivatkozás elmaradásából adódott. 739 További változás, hogy a tényállás az eredeti „jogát” kifejezést a „jogát vagy jogait” fordulatra módosította, aminek – a más vagy mások fordulatra is 736 Vö..: XX-BKFO/47/2012. számú hatásvizsgálati lap (továbbiakban: hatásvizsgálati lap) p. 1. Forrás: http://www.kormany.hu/hu/dokpage=2&source=3&type=302&year=2012#%21Docu mentBrowse 737 „E tekintetben fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az EBH2000. 188. számú eseti döntés szerint a büntetőbíróságoknak a szerzői jog rendelkezéseit is helyesen kell értelmezniük. Ez az eseti döntés a jövőben minimumkövetelményként lesz alkalmazandó a szabálysértési hatóságokra is, miközben az ügyek megítélése olyan szakértelmet igényel, amely jelenleg nem biztosított a szabálysértési hatóságok szintjén.” MSZJF I. p. 1. 738 T/6958. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: Törvényjavaslat) Forrás: http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adatp_ckl=39&p_izon=6958 739 Vö.: MSZJF II. p. 1.

195 figyelemmel – az esetleges halmazat, illetőleg a folytatólagosság megállapíthatósága szempontjából van kiemelkedő jelentősége. A különböző jogosultak sérelmére megvalósult cselekmények tehát törvényi egységet alkotnak, az általuk okozott vagyoni hátrány összege pedig összekapcsolódik a törvénytervezet szerint. 740 Ezen változtatás nyilvánvalóan párhuzamba állítható az elkövetési alsó értékhatár bevezetésével, melynek következtében csak a százezer forintot meghaladó vagyoni hátrány okozása eredményez büntetőjogi felelősséget. Az előterjesztő mindezek mellett száműzte az eredeti koncepció szövegéből a „rendszeres haszonszerzés végett” fordulatot 741 , azzal az indokkal, hogy a szerzői jogsértés minden esetben vagyoni hátrányt generál a jogosultak oldalán, tehát a vagyoni hátrány meghatározása szükségszerű. „A tényállás tehát eredményt fogalmaz meg vagyoni hátrány formájában, amely a jogsértő magatartással okozati összefüggésben következik be.” 742 Témánk szempontjából a leglényegesebb változást a törvényjavaslat 384. § (5) bekezdése tartalmazza. Eszerint nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel, vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját 743 közvetve sem szolgálja. 744 Mint az indokolás fogalmaz: „a Javaslatnak nem célja igazolni e rendszerek működését, ugyanakkor a büntetőjog mint végső eszköz szempontjából indokolatlannak tűnik a nem jelentős mennyiségű szerzői mű 740 „E változtatással összefoglalt bűncselekmény jön létre: az elkövetőnek a különböző jogosultak sérelmére akár egységes akarat-elhatározással egy alkalommal, akár eltérő akarat-elhatározással, különböző alkalommal elkövetett és egy eljárásban elbírált cselekményei törvényi egységet alkotnak.” T 6958. számú törvényjavaslat indokolása (továbbiakban: Törvényjavaslat indokolása) p. 446. Forrás: http://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf 741 Az MSZJF szerint ezzel tovább gyengíti a jogosultak büntetőjogi védelmét. Lásd: MSZJF II. p. 1. 742 Törvényjavaslat indokolása p. 446. 743 Mint arra Mezei Péter rámutat, a jogvédett tartalmak fájlcserélés keretében történő megszerzése folytán előálló „megtakarítás” nem értékelhető jövedelemszerzésként. Lásd: MEZEI 2012b p. 1. 744 Törvényjavaslat 384. § (5)

195<br />

figyelemmel – az esetleges halmazat, illetőleg a folytatólagosság megállapíthatósága<br />

szempontjából van kiemelkedő jelentősége. A különböző<br />

jogosultak sérelmére megvalósult cselekmények tehát törvényi egységet<br />

alkotnak, az általuk okozott vagyoni hátrány összege pedig összekapcsolódik a<br />

törvénytervezet szerint. 740 Ezen változtatás nyilvánvalóan párhuzamba állítható<br />

az elkövetési alsó értékhatár bevezetésével, melynek következtében csak a<br />

százezer forintot meghaladó vagyoni hátrány okozása eredményez büntetőjogi<br />

felelősséget. Az előterjesztő mindezek mellett száműzte az eredeti koncepció<br />

szövegéből a „rendszeres haszonszerzés végett” fordulatot 741 , azzal az<br />

indokkal, hogy a szerzői jogsértés minden esetben vagyoni hátrányt generál a<br />

jogosultak oldalán, tehát a vagyoni hátrány meghatározása szükségszerű. „A<br />

tényállás tehát eredményt fogalmaz meg vagyoni hátrány formájában, amely a<br />

jogsértő magatartással okozati összefüggésben következik be.” 742 Témánk<br />

szempontjából a leglényegesebb változást a törvényjavaslat 384. § (5)<br />

bekezdése tartalmazza. Eszerint nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti<br />

bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény<br />

alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait<br />

többszörözéssel, vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg,<br />

feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját 743 közvetve sem<br />

szolgálja. 744 Mint az indokolás fogalmaz: „a Javaslatnak nem célja igazolni e<br />

rendszerek működését, ugyanakkor a büntetőjog mint végső eszköz<br />

szempontjából indokolatlannak tűnik a nem jelentős mennyiségű szerzői mű<br />

740 „E változtatással összefoglalt bűncselekmény jön létre: az elkövetőnek a különböző<br />

jogosultak sérelmére akár egységes akarat-elhatározással egy alkalommal, akár eltérő<br />

akarat-elhatározással, különböző alkalommal elkövetett és egy eljárásban elbírált<br />

cselekményei törvényi egységet alkotnak.” T 6958. számú törvényjavaslat indokolása<br />

(továbbiakban: Törvényjavaslat indokolása) p. 446. Forrás:<br />

http://www.parlament.hu/irom39/06958/06958.pdf<br />

741 Az MSZJF szerint ezzel tovább gyengíti a jogosultak büntetőjogi védelmét. Lásd:<br />

MSZJF II. p. 1.<br />

742 Törvényjavaslat indokolása p. 446.<br />

743 Mint arra Mezei Péter rámutat, a jogvédett tartalmak fájlcserélés keretében történő<br />

megszerzése folytán előálló „megtakarítás” nem értékelhető jövedelemszerzésként.<br />

Lásd: MEZEI 2012b p. 1.<br />

744 Törvényjavaslat 384. § (5)

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!