Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

17
rámutattak – a mű integritásához való jog sérelme akkor állapítható meg, ha a
felhasználás a becsületre vagy a hírnévre is ártalmas hatással lehet.
2.3.2. Vagyoni jogok
Az Szjt. főszabályként rögzíti, hogy a szerzőnek kizárólagos joga van a mű
egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi vagy nem anyagi
formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás
engedélyezésére. Felhasználási engedély erre vonatkozó szerződéssel
szerezhető. 53
Ez a szabály lesz az összes többi vagyoni jogosultság eredője, oka és indoka.
Kiinduló pontja, hogy a szerző a művével teljes jogkörrel rendelkezhessék,
tekintet nélkül a felhasználás terjedelmére, vagy annak módjára. A
rendelkezési jog teljességében az is benne foglaltatik, hogy a szerző ezen
jogosultságát – erre irányuló szerződéssel – másra átruházza. E szabály alól
ugyanakkor találhatunk kivételeket, így a szabad felhasználás esetében – ahol a
felhasználás nem engedélyköteles 54 , vagy az üreshordozó-jogdíj 55 esetében,
ahol a jogdíj alapja elválik a mű tényleges felhasználásától.
A hivatkozott cikk szerint a törvényben meghatározott esetekben a mű
felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg a szerzőt anélkül, hogy a
felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna. 56 Amennyiben a szerző a
mű felhasználására másnak engedélyt ad, ennek fejében díjazás illeti meg. 57 E
díjazásnak – a felek eltérő megállapodásának hiányában – azokhoz a
bevételekhez kell igazodnia, amelyeket a felhasználási engedéllyel jogosított a
felhasználás útján realizál.
53
54
55
56
57
Szjt. 16. § (1)
Szjt. 33. § (1)
Szjt. 20. § (1)
Szjt. 16. § (5) E tipikusan a tömeges felhasználás körében értelmezendő és
alkalmazandó szabállyal összefüggésben azt is rögzíti a törvény, hogy a díjazásról
való lemondás joga bizonyos esetekben kizárható.
Szjt. 16. § (4)