Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

14
szabályozza.” 38 Véleményem szerint ugyanakkor – épp a tényállás
megfogalmazása miatt 39 – a személyhez fűződő jogok sérelme esetén sem
mondható ki elvi éllel a társadalomra veszélyesség hiánya, ezért ezen jogok
sérelme – már amennyiben ahhoz vagyoni hátrány bekövetkezése is társul –
ugyanúgy büntetőjogi felelősség alapját képezheti, mint a vagyoni jogoké. 40
Bár a fájlcserélő rendszerek működése kapcsán az említett jogok közül szinte
kizárólag a vagyoni jellegűek – azon belül is a többszörözésre és a
hozzáférhetővé tételre vonatkozóak nyernek aktualitást 41 –, tekintettel a
törvényi tényállás átfogó, valamennyi jogsértést értékelni rendelő jellegére,
elengedhetetlen a szerzőt megillető valamennyi jog alapvető ismertetése.
2.3.1. Személyhez fűződő jogok
Az Szjt. szerint a szerző határoz arról, hogy a műve nyilvánosságra hozható-e
vagy sem. 42 Kizárólagos jogkörében a szerző tehát nem pusztán annak
eldöntésére jogosult, hogy művét nyilvánosságra hozza-e, hanem arról is
dönthet, hogy ezt rajta kívül álló személyek megtehetik-e vagy sem. Fontos
körülmény, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz adott hozzájárulással a szerző
egyúttal a szabad felhasználás lehetőségét is megteremti – feltéve
természetesen, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak. 43 Témánk
szempontjából ez a momentum kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen a szabad
felhasználás lehetősége az internetes műfelhasználások egyik legkritikusabb –
ha nem épp a legkritikusabb – pontja. A jogszabály a szerző jogkörét nem
korlátozza a mű nyilvánosságra hozásához történő hozzájárulásra, így az
kiterjed a már nyilvánosságra hozott mű esetében a hozzájárulás
38
39
40
41
42
43
SZATHMÁRY ZOLTÁN: A szerző vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
nyomozásának jogalkalmazási anomáliái. Magyar Jog, 2010/3. szám (továbbiakban:
SZATHMÁRY 2010a) p. 114.
A törvényi tényállás a szerzői jogi törvényben meghatározott bármely – és nem
kizárólag a vagyoni – jog sérelmét határozza meg tényállási elemként.
Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban szinte kizárólag vagyoni jogok sérelme kapcsán
kerül sor büntetőjogi felelősség megállapítására szerzői vagy szerzői joghoz
kapcsolódó jogok megsértése miatt, tehát a gyakorlati tapasztalatok alapján Szathmáry
Zoltán megállapításának vitatására nem nyílik lehetőség.
MEZEI 2012a p. 180.
Szjt. 10. § (1)
Az Szjt. 33. § (1) bekezdése szerint csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók
fel szabadon a törvény rendelkezéseinek megfelelően.