Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
137<br />
hogy a szerzői jog alapvetően nem büntetőjogi kategória. Ami azt – az<br />
egyébként polgári jogérvényesítésre tartozó – a cselekményt, amely a szerzői<br />
jog megsértésével valósul meg, a büntetőjog területére utalja, az a vagyoni<br />
hátrány okozása, illetve a haszonszerzési célzat. Nem állítható ugyanakkor,<br />
hogy a büntetőügyben eljáró hatóságok feladata arra korlátozódik, hogy e két<br />
szegmenst vizsgálják. Ez a tény egyértelműen megállapítható a büntetőjogi<br />
felelősség önálló elbírálásának alapelvéből, amely elv következetes<br />
alkalmazásának igénye a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok<br />
megsértésének bűncselekménye kapcsán konkrétan kifejezésre jut a<br />
büntetőjog-gyakorlatban. Mindezek alapján nyilvánvaló tény, hogy a szerzői<br />
vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége miatt eljáró<br />
büntetőhatóságnak egyszersmind polgári jogalkalmazási feladatai is vannak. A<br />
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt indult<br />
büntetőeljárásokban a nyomozó hatóságok jellemzően szakértői véleményekkel<br />
483 támasztják alá, illetve bizonyítják a bűncselekmény elkövetését. 484<br />
Ez a gyakorlat azonban – bár a szakértő alkalmazásának szüksége esetenként<br />
valóban fennáll, – több okból is kifogásolható.<br />
Az SzJSzT 485 nyilvánvalóan nem büntetőügyben eljáró hatóság. Annak<br />
ellenére, hogy a jogsértés megítélésénél komoly szerepet játszhatnak az általa<br />
kialakított elvi élű álláspontok, véleményei kizárólag iránymutatásként<br />
szolgálhatnak a büntetőjog-alkalmazónak, de nem jelenthetnek korlátot az<br />
egyes, jogsértés gyanúját keltő cselekmények megítélésénél. Ez az igény<br />
különösen arra tekintettel jogos és kiemelkedő, hogy a testület számos esetben<br />
483 Az esetek túlnyomó többségében számítástechnikai szakértők kirendelésére kerül sor.<br />
Vö.: KÁRMÁN–MÉSZÁROS–NAGY–SZABÓ 2010 p. 110.<br />
484 SZATHMÁRY 2010a p. 154.; SZATHMÁRY 2008 p. 181.<br />
485 Szjt. 101. § (1) Szerzői jogi jogvitás ügyben felmerülő szakkérdésekben a bíróságok és<br />
más hatóságok szakvéleményt kérhetnek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala<br />
mellett működő szakértő testülettől. A Szerzői <strong>Jog</strong>i Szakértő Testület szervezetéről és<br />
működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a<br />
Szerzői <strong>Jog</strong>i Szakértő Testület az Szjt. 101. § (1) és (3) bekezdésében megjelölt<br />
ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás<br />
alapján.
Change language