Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

133
A gyakorlatban azonban a jogosultak nyilatkozatainak beszerzésére –
elsősorban eljárási okokból – rendkívül ritkán kerül sor. A sértetti nyilatkozatok
helyett sajátos jogalkalmazási gyakorlatot alakult ki. Eszerint a
hozzáférhetővé tételt megelőzően a felhasználónak szükségképpen másolatot
kell készítenie az érintett műről. Ez a másolatkészítés nyilvánvalóan kívül esik
a szabad felhasználás esetkörén, hiszen célja nem az Szjt.-ben tételezett
magáncél, hanem a mű jogsértő hozzáférhetővé tétele. Ezen logika mentén
tehát a hozzáférhetővé tétellel okozott vagyoni hátrány valójában a
többszörözéssel következik be, összege pedig a felhasználással érintett mű
kiskereskedelmi árával azonos. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a
fájlcsere során többszörözést végző személy a bizonyossághoz közeli
valószínűséggel tisztában van az egyidejű hozzáférhetővé tétel tényével, vagy
legalábbis annak reális lehetőségével. Amennyiben a többszörözésnek feltétele
a hozzáférhetővé tétel, azt mondhatjuk, hogy a letöltést végző – legkevesebb
eshetőleges 469 – szándéka a hozzáférhetővé tételre is kiterjed, következésképp
a többszörözés – függetlenül a forrás jogellenességétől – nem minősülhet
szabad felhasználásnak, tehát vagyoni hátrány okozásával jár. 470
Amennyiben a sértett nyilatkozatát vennénk alapul a vagyoni hátrány
meghatározásakor, az nyilvánvalóan azzal a veszéllyel járna, hogy a forgalmazásra
jogosult valamennyi bevételkiesést azon a néhány elkövetőn igyekezne behajtani, akik
a hatóság hálójába kerültek. Ennek következtében nem csak az eljárás alá vontak
kerülnének indokolatlanul hátrányos helyzetbe – hiszen nem a cselekménnyel
ténylegesen okozott vagyoni hátrány alapján kerülne sor büntetőjogi felelősségük
megállapítására –, de a tényállás teljes körű feltárásához fűződő érdek is csorbát
szenvedne. Gyakorlati problémaként jelentkezik továbbá a sértett nyilatkozatának
beszerzésekor, hogy a forgalmazásra jogosultak rendszerint igen nagy számban
érintettek az egyes cselekmények kapcsán, nyilatkoztatásuk az eljárás jelentős
elhúzódását eredményezné.
469 „A szándéknak csupán fő vonalaiban kell kiterjednie a tettesi alapcselekmény fő
tényállási elemeire, a teljes egyezés a szándék vonatkozásában nem követelmény.”
KÁRMÁN–MÉSZÁROS–NAGY–SZABÓ 2010 p. 54.
470 A fájlcserélő rendszerben történő hozzáférhetővé tétellel okozott vagyoni hátrány jó
eséllyel messze meghaladja az érintett mű forgalmi értékét, azonban gyakorlatilag
meghatározhatatlan marad. A probléma lényege, hogy a hozzáférhetővé tétel céljából
végzett többszörözés egyszeri cselekmény, míg a hozzáférhetővé tett alkotás mások
általi letöltése adott esetben tömeges, ámde felbecsülhetetlen nagyságú. Vö.: KISS
ZOLTÁN 2001 p. 5.