Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

23.01.2015 Views

132 Mindezekre figyelemmel nem osztható Mezei Péter azon megállapítása sem, hogy a fájlcserében érintett felhasználók cselekményének büntetőjogi értékelésekor kizárólag a letöltésnek betudható elmaradt vagyoni előny megállapítására van lehetőség. 465 A hangfelvételek felhasználásával összefüggésben kiadott jogdíjközlemény 466 szerint a díjszabásban meghatározott jogdíj megfizetése a felhasználót nem jogosítja arra, hogy a hangfelvételt olyan módon tegye a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a közönség tagjai mind az egyes hangfelvételeket, mind pedig a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg („lehívás”). A hangfelvétel lehívásához engedélyt kell kérni az érintett szerzőktől, előadóművészektől és hangfelvétel előállítóktól. Ez esetben tehát a jogdíj nem szolgálhat a jogszerűtlen felhasználással okozott vagyoni hátrány megállapításának alapjául. Mivel a felhasználás engedélyezése közvetlenül a jogosultak kezében marad, ez esetben a vagyoni hátrány tekintetében is ezek nyilatkozatát 467 lenne indokolt irányadónak tekinteni. 468 465 MEZEI 2012a p. 182. Megjegyzendő, hogy a hivatkozott álláspont elfogadásával – a fájlcserélő rendszerekben történő letöltés megengedhetőségét hirdető elméletek (SZINGER–TÓTH 2004 p. 40.; LATTMANN-interjú p. 3.; MAGYAR 2008 p. 131.; IBOLYA-torrentrazziák p. 3.) fényében – a fájlcsere jó eséllyel teljes mértékben kívül esik a büntetőjogilag értéklehető cselekmények körén, hiszen sem a hozzáférhetővé tétel, sem – a hivatkozott vélemények szerint szabad felhasználásként értékelhető – többszörözés nem generál vagyoni hátrányt. Ez az álláspont azonban véleményem szerint téves. 466 Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadó-művészi Jogvédő Irodájának és a Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének közös díjszabása a kereskedelmi célból kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz közvetítéséért fizetendő előadó-művészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és e felhasználások egyéb feltételeiről szóló közleménye. URL: https://www.eji.hu/felhasznaloinknak/hangfelvetelek_sugarzasi_jogdijai/hangfelvetele k_sugarzasi_jogdijai.html 467 A sértett kihallgatása során tisztázni kell, hogy az elkövetési magatartással okozati összefüggésben keletkezett-e vagyoni hátrány, és azt számszerűsíteni célszerű. KOVÁCS 2008 p. 39. 468 Nem tűnik célravezető megoldásnak, ha a büntetőeljárás során a forgalmazásra jogosult nyilatkozatát vesszük alapul a hozzáférhetővé tétellel okozott vagyoni hátrány meghatározásakor. Ennek oka, hogy a rendszerek minden tagja a letöltéssel egyidejűleg hozzáférhetővé tételt is végez, így az egyénenként okozott vagyoni hátrány meghatározása gyakorlatilag lehetetlen, még a forgalmazásra jogosult számára is.

133 A gyakorlatban azonban a jogosultak nyilatkozatainak beszerzésére – elsősorban eljárási okokból – rendkívül ritkán kerül sor. A sértetti nyilatkozatok helyett sajátos jogalkalmazási gyakorlatot alakult ki. Eszerint a hozzáférhetővé tételt megelőzően a felhasználónak szükségképpen másolatot kell készítenie az érintett műről. Ez a másolatkészítés nyilvánvalóan kívül esik a szabad felhasználás esetkörén, hiszen célja nem az Szjt.-ben tételezett magáncél, hanem a mű jogsértő hozzáférhetővé tétele. Ezen logika mentén tehát a hozzáférhetővé tétellel okozott vagyoni hátrány valójában a többszörözéssel következik be, összege pedig a felhasználással érintett mű kiskereskedelmi árával azonos. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fájlcsere során többszörözést végző személy a bizonyossághoz közeli valószínűséggel tisztában van az egyidejű hozzáférhetővé tétel tényével, vagy legalábbis annak reális lehetőségével. Amennyiben a többszörözésnek feltétele a hozzáférhetővé tétel, azt mondhatjuk, hogy a letöltést végző – legkevesebb eshetőleges 469 – szándéka a hozzáférhetővé tételre is kiterjed, következésképp a többszörözés – függetlenül a forrás jogellenességétől – nem minősülhet szabad felhasználásnak, tehát vagyoni hátrány okozásával jár. 470 Amennyiben a sértett nyilatkozatát vennénk alapul a vagyoni hátrány meghatározásakor, az nyilvánvalóan azzal a veszéllyel járna, hogy a forgalmazásra jogosult valamennyi bevételkiesést azon a néhány elkövetőn igyekezne behajtani, akik a hatóság hálójába kerültek. Ennek következtében nem csak az eljárás alá vontak kerülnének indokolatlanul hátrányos helyzetbe – hiszen nem a cselekménnyel ténylegesen okozott vagyoni hátrány alapján kerülne sor büntetőjogi felelősségük megállapítására –, de a tényállás teljes körű feltárásához fűződő érdek is csorbát szenvedne. Gyakorlati problémaként jelentkezik továbbá a sértett nyilatkozatának beszerzésekor, hogy a forgalmazásra jogosultak rendszerint igen nagy számban érintettek az egyes cselekmények kapcsán, nyilatkoztatásuk az eljárás jelentős elhúzódását eredményezné. 469 „A szándéknak csupán fő vonalaiban kell kiterjednie a tettesi alapcselekmény fő tényállási elemeire, a teljes egyezés a szándék vonatkozásában nem követelmény.” KÁRMÁN–MÉSZÁROS–NAGY–SZABÓ 2010 p. 54. 470 A fájlcserélő rendszerben történő hozzáférhetővé tétellel okozott vagyoni hátrány jó eséllyel messze meghaladja az érintett mű forgalmi értékét, azonban gyakorlatilag meghatározhatatlan marad. A probléma lényege, hogy a hozzáférhetővé tétel céljából végzett többszörözés egyszeri cselekmény, míg a hozzáférhetővé tett alkotás mások általi letöltése adott esetben tömeges, ámde felbecsülhetetlen nagyságú. Vö.: KISS ZOLTÁN 2001 p. 5.

132<br />

Mindezekre figyelemmel nem osztható Mezei Péter azon megállapítása sem,<br />

hogy a fájlcserében érintett felhasználók cselekményének büntetőjogi<br />

értékelésekor kizárólag a letöltésnek betudható elmaradt vagyoni előny<br />

megállapítására van lehetőség. 465<br />

A hangfelvételek felhasználásával összefüggésben kiadott jogdíjközlemény 466<br />

szerint a díjszabásban meghatározott jogdíj megfizetése a felhasználót nem<br />

jogosítja arra, hogy a hangfelvételt olyan módon tegye a nyilvánosság számára<br />

hozzáférhetővé, hogy a közönség tagjai mind az egyes hangfelvételeket, mind<br />

pedig a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg („lehívás”). A<br />

hangfelvétel lehívásához engedélyt kell kérni az érintett szerzőktől,<br />

előadóművészektől és hangfelvétel előállítóktól. Ez esetben tehát a jogdíj nem<br />

szolgálhat a jogszerűtlen felhasználással okozott vagyoni hátrány<br />

megállapításának alapjául. Mivel a felhasználás engedélyezése közvetlenül a<br />

jogosultak kezében marad, ez esetben a vagyoni hátrány tekintetében is ezek<br />

nyilatkozatát 467 lenne indokolt irányadónak tekinteni. 468<br />

465 MEZEI 2012a p. 182. Megjegyzendő, hogy a hivatkozott álláspont elfogadásával – a<br />

fájlcserélő rendszerekben történő letöltés megengedhetőségét hirdető elméletek<br />

(SZINGER–TÓTH 2004 p. 40.; LATTMANN-interjú p. 3.; MAGYAR 2008 p. 131.;<br />

IBOLYA-torrentrazziák p. 3.) fényében – a fájlcsere jó eséllyel teljes mértékben kívül<br />

esik a büntetőjogilag értéklehető cselekmények körén, hiszen sem a hozzáférhetővé<br />

tétel, sem – a hivatkozott vélemények szerint szabad felhasználásként értékelhető –<br />

többszörözés nem generál vagyoni hátrányt. Ez az álláspont azonban véleményem<br />

szerint téves.<br />

466 Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadó-művészi <strong>Jog</strong>védő Irodájának és a<br />

Magyar Hanglemezkiadók Szövetségének közös díjszabása a kereskedelmi célból<br />

kiadott hangfelvételnek vagy az arról készült másolatnak sugárzás útján, továbbá<br />

vezetékkel vagy bármely más hasonló eszközzel vagy módon a nyilvánossághoz<br />

közvetítéséért fizetendő előadó-művészi és hangfelvétel-előállítói jogdíjakról és e<br />

felhasználások egyéb feltételeiről szóló közleménye. URL:<br />

https://www.eji.hu/felhasznaloinknak/hangfelvetelek_sugarzasi_jogdijai/hangfelvetele<br />

k_sugarzasi_jogdijai.html<br />

467 A sértett kihallgatása során tisztázni kell, hogy az elkövetési magatartással okozati<br />

összefüggésben keletkezett-e vagyoni hátrány, és azt számszerűsíteni célszerű.<br />

KOVÁCS 2008 p. 39.<br />

468 Nem tűnik célravezető megoldásnak, ha a büntetőeljárás során a forgalmazásra<br />

jogosult nyilatkozatát vesszük alapul a hozzáférhetővé tétellel okozott vagyoni hátrány<br />

meghatározásakor. Ennek oka, hogy a rendszerek minden tagja a letöltéssel egyidejűleg<br />

hozzáférhetővé tételt is végez, így az egyénenként okozott vagyoni hátrány<br />

meghatározása gyakorlatilag lehetetlen, még a forgalmazásra jogosult számára is.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!