Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

13
oka és indoka, hogy az előbbiek tekintetében biztosított fokozottabb védelem
csak ilyen szabályozási technikával biztosítható hatékonyan. 32
A személyhez fűződő jogok – mint az megnevezésükből is nyilvánvaló – a
szerző személyéhez kötődnek, nem ruházhatók át és lemondani sem lehet
róluk. 33 A törvény ezzel azonos tilalmat tételez főszabályként a vagyoni jogok
esetében – amelyek eredendően szintén a szerző személyéhez kötődnek –,
ugyanakkor hármas kivételrendszert 34 fogalmaz meg, amely a vagyoni jogok
hatékony és teljes körű védelmét hivatott előmozdítani. Ennek megfelelően a
vagyoni jogok egyrészt örökölhetőek, róluk halál esetére rendelkezni lehet 35 ,
másrészt a vagyoni jogokat öröklés útján megszerző személyek azokról
egymás javára rendelkezhetnek 36 , harmadrészt a vagyoni jogok a törvényben
meghatározott esetekben és feltételekkel átruházhatók, illetve átszállnak. 37
A személyhez fűződő jogok között szabályozza a törvény a mű nyilvánosságra
hozatalához, a név feltüntetéséhez és a mű egységének védelméhez fűződő
jogokat, míg a vagyoni jogok között rendezi a többszörözés, a terjesztés, a
nyilvános előadás, a nyilvánossághoz való közvetítés és továbbközvetítés, az
átdolgozás valamint a kiállítás kérdéskörét. Mint arra Szathmáry Zoltán
rámutatott: „a Btk. 329/A. §-a, helyesen, a vagyon elleni bűncselekményekről
szóló fejezetben található, ezen okból kifolyólag csak a sértettek vagyoni
jogosultságai relevánsak annak ellenére is, hogy a tényállás megfogalmazása
lehetővé tenné a bűncselekmény megállapítását a személyhez fűződő jogok
sérelme esetén is. Utóbbi esetben a jogalkotó nem tekintett minden, a szerzői
jogi törvényben meghatározott személyhez fűződő jogot sértő magatartást
olyan mértékben társadalomra veszélyesnek, hogy azokat bűncselekményként
32
33
34
35
36
37
A személyhez fűződő és vagyoni jogok súlyozásának nemzetközi gyakorlatáról, az
angolszász „copyright”, a német „Urheberrecht”, illetőleg a francia „droit d’auteur”
rendszerek közti különbségről lásd részletesen: MEZEI 2012a p. 134–174.
Szjt. 9. § (2)
Szjt. 9. § (3)–(6)
Szjt. 9. § (4)
Szjt. 9. § (5)
Szjt. 9. § (6)