Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

123
A jogsértéssel okozott vagyoni hátrány vizsgálatakor szükséges szem előtt
tartani, hogy e körben differenciált számítási módok alkalmazása indokolt
egyrészről a felhasználási cselekmény jellegétől, másrészt a felhasználással
érintett mű típusától függően. 433 Ez a szemlélet ugyanakkor az eddigi
büntetőjog-alkalmazói gyakorlattól idegenként jellemezhető.
Az elmúlt évek jogeseteinek tükrében elmondható, hogy a szerzői vagy szerzői
joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt indult büntetőeljárásokban a –
véleményem szerint indokolatlanul és jogellenesen kirendelt –
számítástechnikai szakértők rendszerint a felhasználási cselekménnyel érintett
műpéldány kiskereskedelmi forgalmi értékét határozzák meg vagyoni
hátrányként, tekintet nélkül a felhasználás módjára és a cselekménnyel okozott
tényleges vagyoni hátrány keletkezésének körülményeire. 434
Mivel a Btk. 329/A. § (1) bekezdése alsó elkövetési értékhatárt nem határoz
meg – tehát akár 1 forint vagyoni hátrány bekövetkezése is megalapozhatja a
bűncselekményi minősítést, 435 –, csekély jelentőségűnek tűnhet a cselekménnyel
okozott vagyoni hátrány pontos összegének meghatározása. 436 Ez az
igény azonban húsbavágó módon jelentkezik, ha az eltérő számítási módok
nem néhány vagy néhány száz forint számszerű különbséget eredményeznek,
de a cselekmény súlyosabb minősítését 437 indukálhatják. 438
433 Vö.: KISS ZOLTÁN p. 3–4.; KARDOS GABRIELLA – SZILÁGYI DOROTTYA: Szellemi
alkotások büntetőjogi védelme I. rész. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2011/6.
szám (továbbiakban: KARDOS–SZILÁGYI 2011) p. 15.; KISS TIBOR 2006 p. 9.
434 Vö.: KÁRMÁN–MÉSZÁROS–NAGY–SZABÓ 2010 p. 139–147.
435 Vö.: SPRÁNITZ 2007b p. 88.; KISS TIBOR 2006 p. 7.
436 A Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya által 1999-ben adott
iránymutatás szerint a tényállás a vagyoni hátrány tekintetében – általában – akkor
tekinthető felderítettnek, ha annak nagyságrendje a cselekmény minősítése, illetve a
felelősségre vonás módja és mértéke szempontjából kellő támpontot ad. Hatályos
anyagi jogi és nyomozás felügyeleti eljárási iránymutatások gyűjteménye
(továbbiakban: Legfőbb Ügyészség – iránymutatás), 9. pont
437 Btk. 329/A. § (3-4)
438 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 385. §-a ugyancsak mellőzi az
alsó elkövetési értékhatár alkalmazását.