Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

23.01.2015 Views

114 annak lehetősége, hogy a természetes személy a nem a tulajdonában lévő szoftverről jogszerűen másolatot készíthetne. Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy szerzői jogi oltalom alatt álló, szűk értelemben vett, tehát vagyoni értékkel bíró „software” – legyen az forráskód, tárgyi program vagy dokumentáció – engedély és díjfizetés nélküli letöltése esetén a szerzői és szomszédos jogok megsértésének bűncselekménye megvalósul. 396 Érdekes kérdés, hogy hogyan ítélendő meg annak cselekménye, aki a szoftver jogszerű felhasználójaként ugyanazon program jogellenesen hozzáférhető példányáról készít másolatot. A törvény betűjének szigorú értelmezése arra enged következtetni, hogy az ilyen másolatkészítés ugyancsak jogellenes, hiszen a többszörözés alapjául kizárólag a jogszerűen birtokolt, illetve használt műpéldány szolgálhat. Ugyanakkor a jogellenesen hozzáférhetővé tett műpéldányról készített másolat a jogszerűen birtokolttal tökéletesen megegyezik, annak eltérés nélküli másolata. A probléma hipotetikusnak tűnik ugyan, de csak addig, amíg nem szembesülünk a szoftverekkel összefüggő szerzői jogsértés miatt felelősségre vont személyek típusvédekezésével. A kialakult gyakorlat szerint a házkutatás során lefoglalt illegális másolatok eredetijét a gyanúsítottak még a nyomozás során bemutatják az eljáró nyomozó hatóságnak, cáfolhatatlan bizonyítékaként annak, hogy a nyomozás során lefoglalt példány pusztán biztonsági másolat, amely jogszerűen jött létre az utóbb bemutatásra kerülő műpéldányról. Az esetek túlnyomó többségében nyilvánvaló ugyan, hogy a nyomozó hatóságnak bemutatott eredeti példány a büntetés elkerülése érdekében, a lefoglalást követően beszerzett műpéldány, ennek ellenére az effajta védekezés rendszerint eredményre vezet. 397 Az sem 396 Vö.: PAPP 2007 p. 58. 397 A Budai Központi Kerületi Bíróság a 19.B.XXII.462/2006/16. számú ítéletével a vádlottat az ellene szerzői jogok megsértésének vétsége emelt vád alól felmentette. A vádlott érdemi védekezése szerint a tőle lefoglalt merevlemezen tárolt szoftverek eredeti példányról készült másolatok voltak, azonban az eredeti példányok egy részét elveszítette, így a nyomozás során bemutatni nem tudta. Az ítélet indokolása szerint: „A lefolytatott eljárás során nem volt bizonyítható, hogy a vádlottól lefoglalt merevlemezen megtalált és a vádlott által felhasznált számítógépes programalkotások a vádlott birtokába jogosulatlanul kerültek volna, ezáltal pedig a szerzői jogok megsértésével vagyoni hátrányt okozott volna, erre tekintettel a bíróság a vád alól a vádlottat bizonyítottság hiányában mentette fel.”

115 példa nélküli a hazai gyakorlatban, hogy a nyomozó hatóság kifejezetten felhívja a lefoglalást szenvedőt a lefoglalt másolatok eredeti műpéldányainak bemutatására, egyértelmű útbaigazítást adva ezzel a gyanúsított részére. 398 A fentebb részletezettekre figyelemmel a szoftver fájlcserélő rendszerben történő letöltése, illetve hozzáférhetővé tétele viszonylag kényelmes helyzetet teremt a jogalkalmazó számára. A hozzáférhetővé tétel nyilvánvalóan jogellenes a forgalmazásra jogosult engedélyének hiányában, a jogellenes forrásból történő magáncélú másolatkészítés lehetősége pedig fel sem merül, hiszen a szoftverről kizárólag biztonsági másolat készíthető. A két felhasználási forma szerinti differenciálásnak a fájlcsere mint komplex cselekmény bűncselekménykénti minősülése kapcsán sincs különösebb jelentősége, hiszen az említett felhasználási cselekmények rendszerint egyidejűleg, egymástól elválaszthatatlanul mennek végbe. 8.5. A szolgáltató felelőssége 399 A szolgáltatók esetleges büntetőjogi felelősségének a kérdése attól függően nyeri el valódi jelentőségét, hogy mit is értünk szolgáltatás alatt. Egyrészről természetesen értenünk kell olyan tevékenységet, amelynek folytán a felhasználó egyáltalán képessé válik arra, hogy az interneten tárolt valamely adathoz hozzáférjen, másrészről olyan magatartást, amely – adott esetben – konkrétan a jogvédett alkotások megszerzésének lehetőségét biztosítja. A hatályos jogszabályi rendelkezések 400 szerint közvetítő szolgáltatásnak minősül 398 Lásd például a BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányságon 01220-1164/2005.bü. számon folyamatban volt büntetőügy. 399 A szolgáltatók felelősségéről a fájlcserélésért az Egyesült Államokban, illetve a kontinentális jogrendszerekben lásd részletesen: MEZEI 2009a; FALUDI–GYENGE 2011 p. 81–82. 400 Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Ektv.). A törvény az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK számú, a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló irányelvét (Elker-irányelv) ülteti át a hazai jogrendbe.

115<br />

példa nélküli a hazai gyakorlatban, hogy a nyomozó hatóság kifejezetten<br />

felhívja a lefoglalást szenvedőt a lefoglalt másolatok eredeti műpéldányainak<br />

bemutatására, egyértelmű útbaigazítást adva ezzel a gyanúsított részére. 398<br />

A fentebb részletezettekre figyelemmel a szoftver fájlcserélő rendszerben<br />

történő letöltése, illetve hozzáférhetővé tétele viszonylag kényelmes helyzetet<br />

teremt a jogalkalmazó számára. A hozzáférhetővé tétel nyilvánvalóan<br />

jogellenes a forgalmazásra jogosult engedélyének hiányában, a jogellenes<br />

forrásból történő magáncélú másolatkészítés lehetősége pedig fel sem merül,<br />

hiszen a szoftverről kizárólag biztonsági másolat készíthető. A két<br />

felhasználási forma szerinti differenciálásnak a fájlcsere mint komplex<br />

cselekmény bűncselekménykénti minősülése kapcsán sincs különösebb<br />

jelentősége, hiszen az említett felhasználási cselekmények rendszerint<br />

egyidejűleg, egymástól elválaszthatatlanul mennek végbe.<br />

8.5. A szolgáltató felelőssége 399<br />

A szolgáltatók esetleges büntetőjogi felelősségének a kérdése attól függően<br />

nyeri el valódi jelentőségét, hogy mit is értünk szolgáltatás alatt. Egyrészről<br />

természetesen értenünk kell olyan tevékenységet, amelynek folytán a<br />

felhasználó egyáltalán képessé válik arra, hogy az interneten tárolt valamely<br />

adathoz hozzáférjen, másrészről olyan magatartást, amely – adott esetben –<br />

konkrétan a jogvédett alkotások megszerzésének lehetőségét biztosítja. A<br />

hatályos jogszabályi rendelkezések 400 szerint közvetítő szolgáltatásnak minősül<br />

398 Lásd például a BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányságon 01220-1164/2005.bü.<br />

számon folyamatban volt büntetőügy.<br />

399 A szolgáltatók felelősségéről a fájlcserélésért az Egyesült Államokban, illetve a<br />

kontinentális jogrendszerekben lásd részletesen: MEZEI 2009a; FALUDI–GYENGE 2011<br />

p. 81–82.<br />

400 Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal<br />

összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény<br />

(továbbiakban: Ektv.). A törvény az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK<br />

számú, a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások,<br />

különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló irányelvét<br />

(Elker-irányelv) ülteti át a hazai jogrendbe.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!