Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

114
annak lehetősége, hogy a természetes személy a nem a tulajdonában lévő
szoftverről jogszerűen másolatot készíthetne. Mindezek alapján az a
következtetés vonható le, hogy szerzői jogi oltalom alatt álló, szűk értelemben
vett, tehát vagyoni értékkel bíró „software” – legyen az forráskód, tárgyi
program vagy dokumentáció – engedély és díjfizetés nélküli letöltése esetén a
szerzői és szomszédos jogok megsértésének bűncselekménye megvalósul. 396
Érdekes kérdés, hogy hogyan ítélendő meg annak cselekménye, aki a szoftver
jogszerű felhasználójaként ugyanazon program jogellenesen hozzáférhető
példányáról készít másolatot. A törvény betűjének szigorú értelmezése arra
enged következtetni, hogy az ilyen másolatkészítés ugyancsak jogellenes,
hiszen a többszörözés alapjául kizárólag a jogszerűen birtokolt, illetve használt
műpéldány szolgálhat. Ugyanakkor a jogellenesen hozzáférhetővé tett
műpéldányról készített másolat a jogszerűen birtokolttal tökéletesen
megegyezik, annak eltérés nélküli másolata. A probléma hipotetikusnak tűnik
ugyan, de csak addig, amíg nem szembesülünk a szoftverekkel összefüggő
szerzői jogsértés miatt felelősségre vont személyek típusvédekezésével. A
kialakult gyakorlat szerint a házkutatás során lefoglalt illegális másolatok
eredetijét a gyanúsítottak még a nyomozás során bemutatják az eljáró
nyomozó hatóságnak, cáfolhatatlan bizonyítékaként annak, hogy a nyomozás
során lefoglalt példány pusztán biztonsági másolat, amely jogszerűen jött létre
az utóbb bemutatásra kerülő műpéldányról. Az esetek túlnyomó többségében
nyilvánvaló ugyan, hogy a nyomozó hatóságnak bemutatott eredeti példány a
büntetés elkerülése érdekében, a lefoglalást követően beszerzett műpéldány,
ennek ellenére az effajta védekezés rendszerint eredményre vezet. 397 Az sem
396 Vö.: PAPP 2007 p. 58.
397 A Budai Központi Kerületi Bíróság a 19.B.XXII.462/2006/16. számú ítéletével a
vádlottat az ellene szerzői jogok megsértésének vétsége emelt vád alól felmentette. A
vádlott érdemi védekezése szerint a tőle lefoglalt merevlemezen tárolt szoftverek
eredeti példányról készült másolatok voltak, azonban az eredeti példányok egy részét
elveszítette, így a nyomozás során bemutatni nem tudta. Az ítélet indokolása szerint:
„A lefolytatott eljárás során nem volt bizonyítható, hogy a vádlottól lefoglalt
merevlemezen megtalált és a vádlott által felhasznált számítógépes programalkotások
a vádlott birtokába jogosulatlanul kerültek volna, ezáltal pedig a szerzői jogok
megsértésével vagyoni hátrányt okozott volna, erre tekintettel a bíróság a vád alól a
vádlottat bizonyítottság hiányában mentette fel.”