Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

111
huzamosan, vagy teljes egészében kívánja használni, kénytelen annak árát a
forgalmazásra jogosultnak megfizetni. 383 A programalkotások harmadik és
negyedik csoportjába tartozó szoftverek („freeware”, illetve „public domain”)
közös sajátossága, hogy esetükben a szerzői jog jogosultjának vagyoni jogai
elenyésznek. Így ezen alkotások esetében a két leggyakoribb felhasználási
forma – a többszörözés és az egyedi lehívásra történő hozzáférhetővé tétel –
nem igényli a szerzői jog jogosultjának engedélyét és díjfizetési
kötelezettséggel sem jár. A két csoport közti különbség abban ragadható meg,
hogy a freeware programok esetében a felhasználó nem jogosult a forráskód
megismerésére, illetve a program megváltoztatására, míg a public domain – a
technológiai fejlődést elősegítendő –nyílt forráskódú. 384 A szerzői és
szomszédos jogok megsértésének lehetősége – a haszonszerzési célzat, illetve
a vagyoni hátrányban megnyilvánuló eredmény tényállási elemekre tekintettel
– szinte kizárólagosan a szűkebb értelemben vett, ellenérték fejében
forgalmazott „software”-ek esetében merül fel.
A számítógépi programalkotásokkal összefüggésben megvalósuló bűncselekmények
385 kiemelkedő jelentőségét az a tény adja, hogy ezen,
minőségromlás nélkül, gyakorlatilag korlátlan számban többszörözhető
alkotások 386 az esetek túlnyomó többségében igen jelentős vagyoni értékkel
383 „Minden olyan felhasználás is jogosulatlannak számít, mely a szoftver licenszével
ellentétben áll. Ilyen lehet többek között a shareware programok időn túli használata, a
korlátozások kiiktatása.” VARGA BALÁZS: Informatikai bűncselekmények. URL:
http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/varga_balazs_informatikai_buncselekmeny
ek.doc
384 . Lásd részletesen: DUDÁS 2005 p. 9–13.
385 Ezen bűncselekmények kategorizálását lásd részletesen: BARZÓ 2011 p. 41–43.,
továbbá: Kalózszoftverek, illegális felhasználás, szoftvervédelem. Cégvezetés,
2007/106. szám (továbbiakban: Kalózszoftverek… 2007) p. 1. URL:
http://cegvezetes.hu/2007/03/kalozszoftverek-illegalis-felhasznalasszoftvervedelem/+&cd=5&hl=hu&ct=clnk&gl=hu/
386 A minőségromlás hiányának „problémája” a hang- és filmfelvételek esetében is
azonos módon fennáll. Megjegyzendő, hogy éppen ez – az egyébként igen
kedvezőnek látszó – körülmény tette szükségessé a szerzői jogi szabályozás alapvető
újragondolását a digitális technológia megjelenésével egyidejűleg. A korábban
hozzáférhető másolási módszerekkel együtt járó minőségromlás ugyanis kizárttá tette
egy bizonyos mennyiségen túli másolatkészítés lehetőségét. Vö.: BARZÓ 2011 p. 27.