Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

109
A szoftver 372 – tehát a számítógépi programalkotás – fogalma alatt kell
értenünk egyrészről a forráskódot, másrészről magát a tényleges programot –
amely a forráskód számítógép általi feldolgozása útján „tárgyiasul” –,
harmadrészről pedig a programalkotáshoz kapcsolódó dokumentációt, illetve a
program alkalmazását segítő kiegészítő leírást. 373 Az „elkövetési tárgy” ilyen
meghatározása szükségszerűen együtt jár azzal, hogy az említett megjelenési
formák bármelyikének jogszerűtlen felhasználása megalapozhatja a felhasználó
büntetőjogi felelősségét. 374 Tehát a forráskód engedély nélküli többszörözése
ugyanúgy szerzői jogsértést valósíthat meg, mint a szoftver engedély
nélküli használata.
A fentiek alapján meghatározható programalkotások alapvetően négy
kategóriába sorolhatók 375 , a szerzői jogi oltalom terjedelme szerint. 376 A szó
szoros értelmében vett „software” élvezi a legszélesebb körű jogi oltalmat, bár
ennek tekintetében is több korlátozás érvényesül a többszörözés, az át- és
feldolgozás, vagy más módosítás vonatkozásában.
Az e kategóriába tartozó programalkotások kereskedelmi forgalomban
ugyanúgy áruként jelennek meg, mint bármely más szerzői jogi oltalom alatt
álló alkotás; a másolatkészítés és a terjesztés joga – a törvényben meghatározott
372 „A szoftver tehát csak abban az esetben minősül szerzői műnek, ha alkotórészei
(forráskód, tárgyi kód, kísérő anyagok) révén egységes rendszert alkot.” KISS
ZOLTÁN: A szerzői jogi törvény változásai 2. rész, p. 1. URL:
http://www.kioszk.hu/kf/kfarchiv/2000/3/kiss_z_2.html
373 DUDÁS ÁGNES: A szoftver szerzői jogi védelme I. rész. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi
Szemle, 2005/2. szám (továbbiakban: DUDÁS 2005) p. 3–5.; SPRÁNITZ 2007. p. 74.
374 Nagy Zoltán András szerint: „A szoftvermásolás, a nem regisztrált programok
alkalmazása, másolása, cserélgetése nem igazán tiltható meg büntetőjogi szigorral. A
szoftverek illegális használatának abbahagyásáért és az ebből eredő, igazolt vagyoni
kár érvényesítéséért a polgári peres eljárás tág lehetőséget nyit. A büntetőjog – nem
győzzük hangsúlyozni – »ultima ratio« a jogi felelősség érvényesítésében. Előtérbe
tolása szerepvesztés, és a gyengeség jele.” NAGY ZOLTÁN ANDRÁS 2009 p. 251.
375 Lásd részletesen: NAGY ZOLTÁN ANDRÁS 2009 p. 231. Megjegyzendő, hogy a szerző
ötödik csoportként határozza meg az egyedi programokat, amelyek jogi helyzetét a
felhasználó és a gyártó közötti szerződés rendezi.
376 Dudás Ágnes a programalkotások két fő kategóriáját határozza meg, amelyen belül a
további kategorizálás lehetséges. E két fő kategória az érdek- és az önzetlen
szoftverek. DUDÁS 2005 p. 8.