Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

107
felhasználási cselekménynek – s így jogellenessége folytán önálló bűncselekménynek
- minősül, ha a hozzáférhetővé tett adatot senki sem tölti le. A
magatartás ilyetén értékelése egyébként is pusztán elméleti síkon nyer
értelmet, mivel a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
körében a hatályos Btk. az előkészületi cselekmény üldözését nem írja elő.
Mindezen, a halmazat szempontjából releváns körülmények természetesen
csak akkor állapíthatóak meg, ha a nyomozó hatóságnak alkalma nyílik
dinamikájában vizsgálni a felhasználók tevékenységét 368 , ami viszont –
különös tekintettel a rendszerek által lehetővé tett rendkívül gyors adatforgalomra
és a felhasználók nagy számára – leküzdhetetlennek tűnő nehézségekbe
ütközik.
Elegendő, ha a fájlcserét végző személy törli a már letöltött alkotásokat az
egyidejűleg megosztott állományok közül. Ez esetben a lefoglalt
merevlemezeken kizárólag a többszörözött műpéldányok lesznek
megtalálhatóak, amelyek léte önmagában sem a jogellenes forrásból történő
magáncélú többszörözés, sem az egyedi lehívásra történő hozzáférhetővé tétel
gyanúját nem alapozza meg. 369
A fájlcsere megengedhetőségét hirdető elméletek sarkalatos pontja a jogellenes
forrásból történő magáncélú másolás jogszerűségének elismerése. A fájlcsere
során azonban igen nagy számban kerülnek hozzáférhetővé tételre számítógépi
programalkotások, amelyek esetében az eddig tárgyaltaktól némiképp eltérő
szerzői jogi szabályok érvényesülnek, így a cselekmény büntetőjogi megítélése
is sajátosan, de egyszerűbben alakul.
368 A bizonyítás nehézségeiről lásd részletesen: IBOLYA 2012 p. 31–34.
369 Megjegyzendő, hogy a letöltött alkotások megnevezésből, illetve formátumából
esetenként következtetni lehet ugyan a jogellenes forrásra, ugyanakkor egyrészről
ezen adatok gond nélkül módosíthatóak, másrészről módosításuk hiányában sem
teszik lehetővé a hozzáférhetővé tétel tényének egyértelmű bizonyítását.