Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

106
hozzáférhetővé tétel joga) sérül, a sértettek számához igazodó rendbeliség
kérdését meglehetősen bonyolulttá teszi. A gyakorlatban a halmazat alapját a
felhasználással érintett műpéldány és a jogosulatlan felhasználás együttesen
képezi. 362 Egy adott mű többféle, különböző jogdíjfizetési kötelezettséget sértő
felhasználása többrendbeli bűncselekmény megállapítását teszi lehetővé. 363
Ennek fényében a szabad felhasználásnak nem minősülő többszörözés és a
hozzáférhetővé tétel után járó jogdíjak megfizetésének hiányában, minden
egyes fájlcsere – legkevesebb – két bűncselekményt valósít meg 364 , tehát
valóságos homogén alaki halmazat 365 létesül. Mivel két egymástól különálló
szerzői jog sérelme valósul meg egyidejűleg a cselekmény folytán, a valóságos
alaki halmazat megállapíthatóságát a folytatólagosság 366 törvényi egysége nem
zárja ki.
A többszörözéssel egyidejűleg megvalósuló hozzáférhetővé tétel egyfajta
előkészületi 367 magatartásnak tűnhet, hiszen az elkövető ezen cselekményével
a rendszer más tagjai számára teszi lehetővé a jogellenes többszörözést, tehát
a jogellenes forrásból történő másolatkészítés bűncselekményének
elkövetéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Ezt a megközelítést azonban
tévesnek kell ítélnünk, hiszen a hozzáférhetővé tétel abban az esetben is
362 SZATHMÁRY 2010b p. 626.
363 Vö.: BH2002. 301. II. A szerzői vagy szomszédos jogok megsértése vétségének
elkövetési magatartása a jogdíj megfizetésének elmulasztása, amelyet az a természetes
személy valósít meg, akinek kötelessége lett volna a fizetési aktus teljesítése, és az
közömbös, hogy a jogdíj megfizetése kinek a vagyonát terhelte volna.
364 Vö.: SZATHMÁRY 2010b p. 626.
365 Egynemű (homogén) alaki halmazat akkor jön létre, ha az elkövető egy
cselekményével ugyanazt a törvényi tényállást egyidejűleg többször valósítja meg.
HVG-ORAC Jogi Adatbázis, internetes verzió 2012., Btk. 12. §-ához fűzött
magyarázat.
366 Btk. 12. § (2) A BH1996. 137. szerint: a szerzői és a szomszédos jogok megsértése
bűncselekményének a sértettje: a filmforgalmazásra jogosult, ezért a sértettek
számához igazodó többrendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ha pedig
az ugyanazon sértett sérelmére több cselekményt követtek el, a folytatólagosság
megállapítása indokolt. Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül, hogy a döntés
alapjául szolgáló esetben az elkövető videofilmeket másolt, majd a másolatokat utóbb
értékesítette, így cselekménye okkal minősülhet folytatólagosan elkövetettnek. A
fájlcsere esetében ugyanakkor az elkövető egy cselekménye egyidejűleg ugyanazt a
tényállást többször meríti ki, így a folytatólagosság megállapítása kizárt.
367 Btk. 18. § (1)