Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

101
Az ilyen hozzáférhetővé tételbe a felhasználó egyszerűen belenyugszik, tehát
eshetőleges szándékkal 337 cselekszik. 338 Meg kell jegyezni, hogy – a
cselekmény társadalmilag elfogadott és tömeges jellege miatt – a
hozzáférhetővé tétel kapcsán is okkal valószínűsíthető a társadalomra
veszélyesség tekintetében fennálló tévedés lehetősége.
A hozzáférhetővé tett adatok jellegét illetően indokolt hivatkozni a
többszörözés körében kifejtettekre, miszerint a hozzáférhetővé tett
adatcsomagok önmagukban való értelmezhetetlensége nem bír relevanciával.
A felhasználásra vonatkozó kizárólagos jog nemcsak az egész művet, hanem
annak egyes azonosítható részeit is érinti. Így a még teljes egészében le nem
töltött alkotás már megszerzett részeinek engedély nélküli hozzáférhetővé
tétele ugyanúgy jogsértő, mint a teljes mű hozzáférhetővé tétele. Indokolt itt
hivatkozni az azonosíthatóság kérdésével összefüggésben korábban
kifejtettekre, miszerint valószerűtlen, hogy az egyes letöltött és egyidejűleg
hozzáférhetővé tett „szeletek” ne állnák ki az azonosíthatóság 339 próbáját,
hiszen ennek hiányában a letöltést végzőt képtelenné tennék valamennyi szelet
megszerzésére.
Az egyedi lehívásra történő hozzáférhetővé tétel büntetőjogi megítélése
kapcsán kiemelendő, hogy a cselekmény rendkívül nehezen bizonyítható.
Ibolya Tibor meglátása szerint a nyilvánossághoz közvetítés a büntetőjogban
megkívánt kétséget kizáró módon történő bizonyítása csak próbaletöltéssel
lehetséges, a konkrét szerzői műpéldány egészére, megfelelő dokumentálás
figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy ezt követően maguk is feltöltőkké válnak.”
MEZEI 2009a p. 52.
337 Btk. 13. §
338 E gondolatmenet ugyanakkor nem vezethet arra a téves következtetésre, hogy a
letöltést és hozzáférhetővé tételt végző személy szándéka pusztán a letöltésre terjedt
ki, hiszen a két folyamat elválaszthatatlansága a rendszer tagjai számára nyilvánvaló.
339 Ibolya Tibor szerint az azonosíthatóság a letöltési folyamat végén következik be. Lásd
részletesen: IBOLYA-torrentrazziák p. 5. Megjegyzendő, hogy Ibolya Tibor
elméletében az azonosíthatatlan darabok hozzáférhetővé tétele jó eséllyel – jogellenes
forrásból történő letöltéshez nyújtott – bűnsegédi magatartásként [Btk. 21. § (2)]
értékelhető.