23.01.2015 Views

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

Dr. Ott István - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

100<br />

tagjai másolatot készítsenek. 330 A magatartás felhasználásnak minősül, s mint<br />

ilyen, a szerző engedélyéhez kötött és – főszabályként – díjfizetési<br />

kötelezettséggel jár. 331 Ezen felhasználási forma esetében a törvény – a<br />

többszörözéstől eltérően – nem ad lehetőséget a szerző kizárólagos jogainak<br />

korlátozására, a szabad felhasználás lehetősége fel sem merül 332 , így a<br />

cselekmény büntetőjogi megítélése is lényegesen egyszerűbb. Ha az egyedi<br />

lehívásra történő hozzáférhetővé tételre a szerzői jog jogosultjának engedélye<br />

nélkül kerül sor, a szerzői jog sérelme nyilvánvalóan megvalósul. Amennyiben<br />

ehhez vagyoni hátrány vagy haszonszerzési célzat is párosul, büntetőjogi<br />

felelősség megállapítására kerülhet sor. 333 A hozzáférhetővé tétel történhet<br />

egyrészről úgy, hogy a teljes művel rendelkező felhasználó mások számára<br />

hozzáférhetővé teszi az alkotást 334 , másrészről úgy, hogy a mások által<br />

hozzáférhetővé tett adatok letöltését megkezdi. 335 Ez utóbbi esetben a letöltést<br />

végző célja nem feltétlenül a teljes mű hozzáférhetővé tétele, sokkal inkább a<br />

mások által hozzáférhetővé tett alkotás többszörözése, aminek viszont<br />

szükségszerű velejárója az egyidejű hozzáférhetővé tétel. 336<br />

330 „E meghatározás egyáltalán nem feltételezi, hogy a hozzáférhetővé tételt többszörözés<br />

is kövesse, vagyis az elérhetőség megteremtése elegendő a kizárólagos jog<br />

megsértéséhez.” MEZEI 2012a p. 169. Azonos álláspontot képvisel Fodor Klaudia<br />

Franciska, aki szerint a kizárólagos jog sérelme a lehívásos (on demand) áramlás<br />

lehetőségével megvalósul. FODOR 2009 p. 85.<br />

331 Szjt. 16. § (1). Vö.: FALUDI–GYENGE 2011 p. 79.<br />

332 MAGYAR 2008 p. 137.<br />

333 KÁRMÁN–MÉSZÁROS–NAGY–SZABÓ 2010 p. 52–54.<br />

334 Eredeti release.<br />

335 Feltéve, hogy a kliensben vagy a tűzfalon nem tiltja le a seedelést. Lásd: IBOLYA 2012<br />

p. 28. Megjegyzendő, hogy Ibolya Tibor szerint az azonosíthatóság problémája miatt<br />

kétséges a torrentező büntetőjogi felelőssége a hozzáférhetővé tétel kapcsán, ha a<br />

letöltött szerzői jogi védelem alatt álló művet nem tölti vissza 100%-osan. IBOLYAtorrentrazziák<br />

p. 5. Vö.: Magyar Szerzői <strong>Jog</strong>i Fórum Egyesületének az új Büntető<br />

Törvénykönyvről szóló előterjesztéshez fűzött észrevétele (2012. 03. 29.)<br />

(továbbiakban: MSZJF II.) p. 2. „A terjesztés mint felhasználás a jogosult kizárólagos<br />

engedélyezési jogai körébe tartozik. Ebből következően a terjesztés kizárólag<br />

felhasználási engedély alapján kezdhető meg, amely felhasználási engedély részint<br />

magában foglalja magát az engedélyt, és meghatározza az engedély fejében fizetendő<br />

díjat. Mivel pedig a terjesztés cselekménye az egységes joggyakorlat szerint a<br />

felkínálással megvalósul, a terjesztés szükségszerűen vagyoni hátrányt is okoz, ha azt<br />

a szükséges engedélyek hiányában kezdi meg az elkövető.”<br />

336 „…bár egyesek nem látnak semmi kivetnivalót abban, ha valaki magának lement egy<br />

dalt az internetről (amivel általánosságban egyet is lehetne érteni), valójában

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!