Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Dr. Ott István - Jog- és Ãllamtudományi Kar - Pázmány Péter ...
- No tags were found...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
10<br />
A kiindulási pont tehát az esetenként vizsgálandó, szellemi tevékenységből<br />
fakadó egyéni, eredeti jelleg. Ez alapozza meg a mű jogi védelmét, még akkor<br />
is, ha az adott – az irodalom, a tudomány vagy a művészet területére eső –<br />
műtípust a törvény nem nevesíti. A jogszabály-alkotási technikát a bölcs<br />
előrelátás jellemzi. A törvényhozó egyrészről minimálisra kívánta csökkenteni<br />
annak lehetőségét, hogy az egyéni, eredeti jellegű, de sajátossága vagy éppen<br />
újdonsága folytán nem nevesített műtípusok védelem nélkül maradjanak,<br />
másrészről igyekezett elejét venni annak, hogy a törvény módosításának<br />
visszatérő igénye jelentkezzen az új műtípusok esetleges megjelenésével. A<br />
gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabályozási technika elérte a<br />
célját. A rohamos technikai fejlődés ellenére sem találkozunk ugyanis olyan<br />
védendő alkotásokkal, amelyek az igen nagy gonddal megalkotott<br />
konstrukcióban ne lennének értelmezhetőek.<br />
Ezen szabályozási technikától eltérően, határozottan és kimerítő jelleggel<br />
rendelkezik a törvény azon alkotásokról és szellemi termékekről, amelyek –<br />
bár adott esetben ki is állhatnák az egyéni, eredeti jelleg próbáját – mégsem<br />
részesülnek törvényi oltalomban. 13 Így kizárja a törvényhozó a szerzői jogi<br />
védelem köréből a jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, a<br />
bírósági vagy hatósági határozatokat, a hatósági vagy más hivatalos<br />
közleményeket és ügyiratokat, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett<br />
szabványokat és más hasonló rendelkezéseket. 14<br />
Mint arra törvényhez fűzött magyarázat egyértelműen utal, nagyobb érdek<br />
fűződik ahhoz, hogy ezek a kötelező érvényű rendelkezések mind szélesebb<br />
körben és felhasználási módon váljanak ismertté, mint ahhoz, hogy a bennük<br />
megtestesülő kreativitás védelmet nyerjen. Nem hagy kétséget ugyanakkor a<br />
törvényhez fűzött magyarázat abban a tekintetben, hogy ezen alkotások adott<br />
13<br />
14<br />
Szjt. 1. § (4)<br />
A nem kötelező szabványok szerzői jogi védelmének kérdéseit a Szerzői <strong>Jog</strong>i<br />
Szakértői Testület (továbbiakban: SZJSZT) 19/2003. számú szakvéleménye tárgyalja<br />
részletesen.
Change language