pdf, 636.9k - Adatbank

a cselekvés, a gyakorlat maga „nem változott”. Vegyük például a
Weber által tárgyalt 17–18. századi puritánokat: a kapitalista
életvitelnek az evilági aszketikus „szellembõl” való eredeztetése
azért meglepõ, mert az eredeti jelentés megváltozott. A mai
kapitalista világban a cselekvések, gyakorlatok már nem értelmezhetõek
az aszketikus „szellem” 52 segítségével. 53 Bármennyire fontos
volt is a kialakulás „pillanata”, az eltelt idõszakban nemcsak
az egyszerû hagyomány mûködött, hanem egy olyan jelentésváltás
is lezajlott, amelytõl ha eltekintünk, nem tudjuk értelmezni a jelen
gyakorlatokat. 54 Ugyanez érvényes a nemzeti identitásra is.
Ezt bizonyítja az is, hogy a jelenlegi „xenofóbia”-kutatások
egyik kulcstémája – a gazdasági tényezõk, a gazdasági, társadalmi,
politikai integráció – jóformán meg sem jelenik a levelekben.
Tulajdonképpen nem kevés esetben úgy használják a nemzet, nép,
haza, szülõföld fogalmakat, hogy abba beleértik a románokat is
(bár ez nem mindig tûnik õszintének). Ez fõleg 1990–91-ben
viszonylag gyakori, majd egyre ritkább lesz. Valószínûleg azért,
mert akkoriban még hitték az emberek, hogy az 1989-es fordulat
az együttélõ nemzetek közös célért folytatott harcaként fogható
fel, azaz, hogy a régi rendszer retorikájának megfelelõen, most is
ennek kell felfogni. 55 A késõbbi események ezt a véleményt
elsöpörték.
A romániai magyarság nemzeti identitását, illetve a romániai
nemzeti konfliktusokat nem magyarázza az az elmélet sem, amely
szerint az ok a társadalmi integráció hiányában keresendõ. A
magyar kisebbség – másról most nem beszélünk – társadalmilag
nagyjából jól integrált. Valószínûleg ez az oka annak, hogy a
nemzeti értékeket, célokat nem alakítják át gazdaságiakká, társadalmiakká.
Az értelmiségi pályák kivételével, úgy tûnik a vizsgált
idõszakban lényeges eltérés a többségi és a magyar társadalom
szociális összetétele között nem volt. 56
A nemzeti identitást azonban nemcsak epifenoménként tárgyalja
a mai szakirodalom, hanem – mint már említettem – az elit
konstrukciójaként is. A nacionalista – vagy akár a nemzeti –
146