pdf, 636.9k - Adatbank

kisebbség, nemzet is. Határozottan kapcsolódik egy bizonyos
demokrácia-felfogáshoz, a „népi hatalom”, a „népi akarat” eszméjéhez.
De ezzel még nem tagadja egy elit, a nép „vezetõinek”
szükségességét. A lázadó, szabadságért, egyenlõségért harcoló
tömegként felfogott nép, a „néptulajdonra” helyezett hangsúly csak
1990-ben gyakori. Utána eltûnik.
Nemzet
Az egyik hipotézis beigazolódni látszik: sokkal kevesebb levél
foglalkozik nemzeti, kisebbségi kérdésekkel, konfliktusokkal, mint
elvárnánk a térséggel foglalkozó politológiai, szociológiai szakirodalom
alapján. Még a nyilvánosságban jelentkezõ levélíró számára
sem annyira fontos, távolról sem határozza meg annyira a
mindennapi élet döntéseit, értelmezéseit, mint azt feltételezik. 48
Általában a nemzeti kérdések vagy értékek a leveleknek nem a
fõtémái, hanem a háttérben meghúzódó, magától értetõdõ közös
alapértékei. 49 Ebben az értelemben tulajdonképpen nagyon széles
azoknak a témáknak a skálája, ahol a nemzeti szempontok,
megfontolások megjelennek. 50
A szakirodalom a nemzeti identitást gyakran epifenoménként
kezeli, bizonyos más jellegû tényezõk (a modernizáció, az írásbeliség,
a központosított adminisztráció, a gazdasági tényezõk, stb.)
okozataként. Következésképpen származékjellegû, magyarázata
nem önmagában keresendõ, hanem rajta kívüli okokban. Ez
részben természetesen igaz, ha a nemzetek, a nemzeti identitás
eredetét vizsgáljuk. Ez mégsem tudja megmagyarázni (sokszor
észre sem veszi) a jelen identitásformáló és -újratermelõ folyamatait,
a mindennapi élet erre irányuló gyakorlatait. Eltekint az
értékszférák öntörvényûségétõl, attól, hogy ezek egy idõ múlva
egy olyan sajátos logika szerint mûködhetnek, egy olyan öntörvényû,
önálló életet kezdhetnek, olyan jelentéseket vehetnek fel,
amelyek akár ellentétesek is lehetnek az eredeti jelentésükkel. 51 A
jelentések, amelyeket bizonyos cselekvéseknek tulajdonítanak egy
korszak elején, lassan megváltoznak – még akkor is, ha formálisan
145