pdf, 636.9k - Adatbank

More documents

Recommendations

Info

A kritika tárgya elsõsorban a titkolózás, az információ hiánya, annak tudatos visszatartása. Az egyik levél például arról panaszkodik, hogy a helyi közügyek jóformán meg sem jelennek a nyilvánosságban. A bírálat az újonnan megválasztott helyi adminisztrációt célozza, és a termelõszövetkezet új vezetõségét (tehát még azelõtt, hogy a szövetkezetet feloszlatták volna). Hogyan lehetséges, írja az olvasó, hogy néhány ember dönthet hatalmas pénzösszegek fölött, a többiek nem tudhatják meg, mi történt a jövedelmükkel Ezeket az embereket – folytatódik a levél –, a falu választotta, de úgy tûnik nem a lakosság érdekeit tartják szem elõtt, hiszen tevékenységük nem nyilvános. A falubeliek emiatt visszaéléssel gyanúsítják õket. A titkolózás odavezetett, hogy a falu tele van konfliktusokkal, pletykával, rémhírekkel. A lakosság leggyakoribb panasza azonban a tisztaság, a rend hiányára vonatkozik. Az egyik levélíró március 15. elõtt az egész Vitéz Mihály teret felseperte, mert szégyellte, hogy mennyire szemetes. Õ így foglalja össze a problémát: „miután polgármestert választottunk magunknak, egy utcaseprõt is kell választanunk”. A mindennapi életet elárasztó kosz, a slamposság sok ember számára meglepetést jelentett 1989 után, hiszen hozzá voltak szokva, hogy ezért a rendszert kell szidni. Az új rendszerben ráadásul megszûnt néhány olyan intézmény, mechanizmus is, amely azért úgy-ahogy mûködött az elmúlt rendszerben. A papírt, az üvegeket, a mûanyagot egyre nehezebb vagy lehetetlen értékesíteni. Nem kevés levélíró ezt azzal a káosszal, rendetlenséggel magyarázza, amely szerintük az egész új rendre jellemzõ. A „demokráciát”, esetleg ironikus felhanggal a „román”, vagy „eredeti” demokráciát olyan jelenségekkel azonosítják, mint például a polgári felelõsség kihalása, az új vezetõk hanyagsága, a hasznos javak elherdálása, a környezet gátlástalan rombolása. Az általános kiábrándulást az egyik levél a következõképpen fogalmazza meg: „Választottunk magunknak egy magyar [a szerkesztõ a „magyar”-t „új”-ra változtatta] polgármestert. Mit csinált Több a szemét a városban, mint azelõtt.” 137
Az is elõfordul, hogy magát a helyi hatalmat vádolják a környezet pusztításával. Ötven éven keresztül a helyi vezetõk mindent megtettek azért, hogy a „Commies like concrete” kifejezés hitelesen hangozzon. Ezek után ma mind a városi, mind a falusi lakosság már akkor is felháborodik, magyarázatot követel, ha közterületen kivágnak egy fát. Ez elsõsorban azzal magyarázható, hogy a régebbi szentgyörgyi lakosok még emlékeznek arra, ahogy a régi város nagy részét lerombolták a hetvenes években. Közkeletû volt, és ma is az a magyarázat, hogy a pusztítást a frissen beköltözött (fõként román) vezetõk rendelték el. Hiszen õk nem kötõdtek ehhez a térséghez; amit leromboltattak, nem volt az övék. Sõt, esetleg gyûlölték mindazt, ami „magyar jellegû” volt Erdélyben, és amit csak lehetett, tönkretettek. 39 A helyi identitásnak ez az értelmezése („ez a mi terünk, és õk azért akarják lerombolni, mert gyûlölnek) ma is igen gyakori, és a levelekben néha a mögötte álló nemzeti argumentumot is kifejtik. Ennek ellenére, mint láttuk, a lakosság nem hajlandó elnézni az újonnan megválasztott helyi vezetõk hibáit csak azért, mert magyarok, esetleg helybéliek. Az egyik levél például azt sérelmezi, hogy az út szélén kivágtak, a polgármesteri hivatal parancsára, öt jegenyét. A magyarázat az volt, hogy gyökereik tönkretehetik a tömbház alapzatát. De, írja a levélíró, úgy tûnik az már nem zavarja õket, hogy a forró víz befolyik a ház alagsorába, hogy a cigányok disznói szabadon kószálnak a negyedben. A levél következtetése: úgy látszik, disznót lehet nevelni, de fát nem. Környezeti gondok keletkezhetnek akkor is, ha a hatóságok nem foglalkoznak komolyan bizonyos szociális problémákkal. Az egyik levélben leírják, hogy 1990 után a faluban a szegényebb cigány családoknak nem sikerült tüzelõfát vásárolniuk, és emiatt a falu promenádján vágták ki a fákat. A pusztítás oka tulajdonképpen az, hogy a helyi adminisztráció nem próbált meg enyhíteni gondjaikon, bár a falu RMDSZ-szervezete több megoldást is javasolt. (Ebben az esetben is, mint látjuk, a helyi RMDSZ támadja az általa javasolt polgármestert.) 138
Page 1 and 2: 5. A LEVELEK Az a kérdésünk teh
Page 3 and 4: egészségügyi tanácsait; jogi ta
Page 5 and 6: Két oka van annak, hogy ezt a kuta
Page 7 and 8: valamilyen külföldrõl kapott, es
Page 9 and 10: Míg a szerkesztõk gyakran híress
Page 11 and 12: Mint régi beosztottja [a fõszerke
Page 13 and 14: Külön probléma az aláírás. A
Page 15 and 16: - akkor válik értelmiségivé, ha
Page 17 and 18: találnia újságolvasói tapasztal
Page 19 and 20: tõket fenyegetõ telefonhívásokk
Page 21 and 22: Bizonyos elemeket tartalmazniuk kel
Page 23 and 24: fontosabb értelmezési, viszonyít
Page 25 and 26: Egy másik esetben a levelet három
Page 27 and 28: gyógyszerrõl nem is beszélve. É
Page 29 and 30: egyetlen igazi kivétellel találko
Page 31 and 32: amennyit kimond, és meg kell mente
Page 33 and 34: A levelek néhány fontos elképzel
Page 35 and 36: mán személyiségrõl, román vona
Page 37 and 38: lyeket a szocialista államtól fü
Page 39 and 40: hiánya, vagy az a remény, hogy a
Page 41 and 42: szerkesztõt, hogy a nevének csak
Page 43 and 44: értetõdik, hogy ezért az államo
Page 45: a cigányokkal van, hanem a magyaro
Page 49 and 50: gyerekjátszótérré alakítanák.
Page 51 and 52: Mert ami régen bûn volt az ma er
Page 53 and 54: Szociális kérdések Senki sem ér
Page 55 and 56: a cselekvés, a gyakorlat maga „n
Page 57 and 58: Erre két magyarázatot találunk:
Page 59 and 60: Milyen értékeket milyen cselekvé
Page 61 and 62: 10. Ez a levélíró nyugdíjas (am
Page 63 and 64: döntött, egy bizonyos nevet javas
Page 65: 59. Nem találjuk annyira átfogón

pdf, 636.9k - Adatbank

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?