pdf, 636.9k - Adatbank

az illetõ idõszakban a nyilvánosságban fontos értelmezési keretek
kapcsolódtak.
Az egyik téma a helyi vagy regionális közjó megfogalmazásaira
vonatkozik, illetve arra, hogy ez a mindennapi társadalmi együttélés
milyen erkölcsi normáihoz, a „helybeliség” milyen érzéséhez
kapcsolódik. A második a társadalmi, etnikai konfliktusok problémája.
A fõ kérdés az, hogy vannak-e a konfliktuskezelésnek helyi,
„belsõ” elõfeltételei, módszerei. A következõ két probléma –
nemzet és elit – szintén jól ismert a korszakra vonatkozó szakirodalomból.
Mi lehet a nemzet, a nemzeti identitás szerepe abban,
ahogy az emberek mindennapi életüket látják, értelmezik Illetve
milyennek látják az elitet egy olyan átmeneti idõszakban, amelyben
értelmezési kereteket és értékeket teremtõ és –õrzõ szerepüket
kulcsfontosságúnak látják Végül azt vizsgáljuk meg, hogy az
ideális társadalomnak milyen képét dolgozták ki a mindennapi
életben, és hogyan viszonyul ez az elképzelés az átmenetnek az
értelmiség által kidolgozott retorikájához.
Közügyek és a társas élet erkölcsi kódexe
Ide soroltuk a mindennapi élet mindazon problémáinak tág
körét, amelyekrõl a levélírók azt tartják, hogy közösek egy megye,
város, falu, utca, tömbház, stb. lakói, azaz egy valamennyire
konkrétként felfogott közösség számára. 34 A levélíró vagy úgy
közelít ezekhez a témákhoz, mint közjóhoz, amelyért a közösség
minden tagja felelõsséggel tartozik; vagy mint a helyi vezetés
felelõsségéhez; vagy mint törvények által szabályozottakhoz; vagy
mint a rendõrség feladatköréhez (az állami szolgáltatások – posta,
boltok – mellett valószínûleg az az intézmény, amelyben a legkevésbé
bíznak, amelyet a legtöbbet bírálnak).
Arra számíthatnánk, hogy a közügy témája másképpen jelentkezik
a viszonylag hagyományos falvakban és a székely kisvárosokban,
amelyeknek leglátványosabb „urbánus”, „modern” jegyei
az államszocializmus évtizedei alatt öltöttek formát. És mégis, a
közjónak egész területei maradtak fenn (vagy alakultak ki), ame-
127