pdf, 636.9k - Adatbank

egészségügyi tanácsait; jogi tanácsokat, stb. Az írásos dokumentumok
nagy részét természetesen az olvasói levelek tették ki. A
többi anyagot csak ritkán tudtuk használni problémáink megválaszolásában.
Az újsághoz küldött levelek száma évente körülbelül 330–350.
Ennyi volt már 1989 elõtt is. Úgy tûnik, a rendszerváltással járó
nagyobb szólásszabadság nem befolyásolta radikálisan a helybeli
lakosság levélíró kedvét. Az egyedüli kivétel 1990, amikor a laphoz
több mint 700 levél érkezett. Az iktatóban a levelek visszafelé
egészen 1984-ig követhetõek, de az eredeti dokumentumokat nem
õrizték meg, és gyakran lehetetlen az iktató leírása alapján
kideríteni, hogy mirõl is szólt a levél (például: „vélemény”, „jogi
tanács”, „faügy”, stb.). Ilyen körülmények között kockázatosnak
tûnik az 1989 elõtti és utáni levelek összehasonlítása – még a
témákat, problémákat sem lehet összevetni.
Az elemzés néha megkülönbözteti a falun megfogalmazott
témákat a városiaktól, vagy akár a megyeközpontéitól. Az adatok
lebontása egyes falvakra vagy városokra nem vezetett volna
sehová. Történelmileg a megye három közigazgatási egységbõl,
úgynevezett székbõl áll (Sepsiszék, Kézdiszék és Orbaiszék), illetve
egy történelmi–etnográfiai régióból (Erdõvidék) 4 , ebben a kutatásban
nem volt célunk a regionális különbségek kimutatása. A téma
annyira általános, hogy a (lehetséges) lokális árnyalatnyi különbségek
nem fontosak. Néhány levél más megyébõl érkezett, vagy
akár külföldrõl – ha a kutatás szempontjából relevánsak voltak,
akkor felhasználtuk ezeket is.
Nemek szerint nem lehetett a problémák megfogalmazóit
csoportosítani. Egyrészt mert a leveleket gyakran csak az egész
névnek vagy a keresztnévnek a kezdõbetûjével írták alá. Másrészt,
mivel a levelekben lehetetlen valamilyen jellegzetesen „nõi”, vagy
akár „férfi” témát, problémát megkülönböztetni. A sajátosan nemi
szerepekkel kapcsolatos témák hiánya a nyilvánosságban természetesen
nagyon fontos, de a kutatás keretei ennek a vizsgálatát
nem tették lehetõvé.
94