éves jelentés 2009 MOL-csoport - MOL-csoport Befektetői Kapcsolatok

Energiahatékonyság
2009-ben először, csoportszintű energiafogyasztási mutatót teszünk közzé, amely tartalmazza
valamennyi üzemenységünk adatait, amelyekre az EBK adatszolgáltatás is kiterjed. A teljes elsődleges
energiafogyasztásunk (földgáz és egyéb szénhidrogének) 70 582 532 GJ volt, míg az indirekt energia
(elektromos áram, fűtés és gőz) használat 19 029 381 GJ mennyiséget ért el. A finomítói és petrolkémiai
telephelyeink energiafogyasztása a teljes fogyasztás mintegy 90%-át teszik ki.
A 2008. évi szinthez viszonyítva finomítóink energiafogyasztása 2%-kal csökkent. Ez több tényezőre
vezethető vissza: csökkent a feldolgozott kőolaj mennyisége – ami válaszlépés volt a piaci kereslet
recesszió által kiváltott visszaesésére -, termékstruktúránkban kismértékben növekedett a gyártásuk során
magasabb energiaigényű könnyűtermékek részaránya, továbbá számos olyan ötlet valósult meg, melynek
célja az energiafelhasználási hatékonyság növelése a finomítói eljárásokban, technológiai innovációk és
„gondos gazdálkodás” útján, például APC (Advance Process Control) optimalizálás javítása a gázfrakcionáló
üzemben, vagy az alacsony nyomású gőz felhasználásának csökkentése technológiai berendezések és
csővezeték időszakos fűtésével.
A Petrolkémia divízió energiafelhasználása csökkent a hatékonyságjavító és az energiaoptimalizációs
projektek eredményeként, valamint a tiszaújvárosi Olefin-1 üzemünk 52 napos nagyjavításos leállása miatt.
2009-ben a MOL-csoport átfogó energia auditot indított a felhasználások feltérképezésére az
alaptevékenységhez tartozó területeken. A cél az volt, hogy optimalizáljuk és harmonizáljuk a különböző
folyamatok és technológiák energiafelhasználását csoportszinten. Ennek első lépéseként a TVK energia
beszerzési rendszere került felülvizsgálatra. Mindezek mellett számtalan energiahatékonyság-javító
intézkedést vezettünk be a különböző üzleti divízióknál, amelyek az alacsonyabb termelési szint miatti
csökkenéssel együtt összeségében kismértékű energiafelhasználás-csökkenést eredményeztek.
Becslésünk szerint indirekt energiafogyasztásból – beszerzett villamos energia, gőz, fűtés, stb. –
származó üvegházhatású gázkibocsátásunk (Scope-2, azaz ÜHG 2-es kiterjedési kör) kb. 1,4 millió
tonna volt.
Levegőtisztaság-védelem
A légszennyező anyagok (kivéve ÜHG) kibocsátásai a 2008-as évhez (újraszámolt adatok) viszonyítva
36,3%-kal csökkentek, a Slovnaft Erőmű kiszervezésének és további, az energiahatékonyságot javító,
légszennyezést csökkentő projektek megvalósulásának köszönhetően.
A Kutatás-Termelés divíziónál a Sávolyi gyűjtőállomáson üzembe helyeztük a kénvisszanyerő üzemet,
elősegítve ezzel az összes kitermelt kísérőgáz kazánokban történő hasznosíthatóságát gyakorlatilag
légszennyező kibocsátás nélkül. A következő években folytatjuk a kazánok modernizálását és az
energiahatékonyság növelését.
A Finomításnál az alapvető légszennyező források kibocsátásának csökkentésre fókuszáltunk. A
Slovnaft esetében alacsony NO x
kibocsátású égőket és levegő előmelegítőket helyeztünk üzembe
a vákuumgázolaj-hidrokrakk üzemi kemencékhez. A VOC Szivárgás Felismerés és Javítás (LDAR)
program több éve működik a Slovnaftnál, melynek segítségével az illékony szerves vegyületek szabadba
jutásának lehetőségeit tudjuk azonosítani, felszámolni. A légszennyező anyagok kibocsátásának
szisztematikus csökkentését a jövőben is folytatjuk, így pl. a Dunai Finomító központi gázüzemében
elkezdtük annak a projektnek az előkészítését, amellyel csökkenteni tudjuk a finomítói gáz elégetésénél
keletkező füstgázok H 2
S tartalmát, illetve tanulmányt készítettünk a Zalai Finomító környezetében
történő szaghatás csökkentési lehetőségeinek számbavételére.
A tavalyi év során folytatódott a gőzkrakkoló kemencék felújítási projektje (ECO VISION) a Slovnaft
Petrolkémiánál (SPC), amely jelentős környezeti előnyökkel járt, például csökkent az NO x
kibocsátás
és az energiafelhasználás. További NO x
kibocsátás csökkenést értünk el az SPC esetében azzal, hogy
három krakkoló kemencében újakra cseréltük a régi égőket.
Nem feledkeztünk meg Logisztika és a Kiskereskedelmi divízió légszennyező kibocsátásairól sem,
bár ezek mértéke jelentősen alacsonyabb, mint a Petrolkémia és a Finomítás szervezetekhez tartozó
telephelyeknek. Azzal a céllal, hogy csökkentsük a VOC kibocsátásunkat, a Szajoli bázistelepen
lecseréltük a szénhidrogén gőzvisszanyerő egységet (VRU), és üzembe helyeztünk egy „száraz”
VRU-t a Százhalombattai vasúti töltőnél, illetve hasonló javító intézkedéseket tervezünk a Komáromi
bázistelepünk esetében is. Alsó töltésű rendszereket helyeztünk üzembe a MOL Austria számos
logisztikai telepén.
Vízgazdálkodás
2009-ben tovább csökkentettük a vízfelhasználásunkat és a szennyvíz-kibocsátásunkat. A teljes
vízkivételben a 2008. adatokhoz képest 8,6%-os csökkenést értünk el, főként vízrendszereink kisebb
fejlesztéseinek és a termelés csökkenésének következtében. Ezzel párhuzamosan, számos technológiai
fejlesztés valósult meg a szennyvízkezelés terén is.
Vízkivétel
A Dunai Finomítóban a tervezett üzemi leállások és a gőz külső forrásokból történő beszerzése miatt a
teljes vízkivétel 14%-kal csökkent 2009-ben (2008-hoz képest).
Az üzemleállásoknak és néhány tartály 2010-re halasztott kalibrálásának eredményeképpen tavaly a
Tiszai Finomítóban is csökkent a teljes vízkivétel. A telephelyen összegyűjtött csapadékvíz felhasználása
elérte a beérkező frissvíz mennyiségének több mint 50%-át.
A Slovnaft finomítójában a teljes vízkivétel 2009-ben az előző évihez viszonyítva 11%-kal kevesebb volt,
köszönhetően a hűtővízrendszer fejlesztésének és a csökkentett termelésnek.
Teljes vízkivétel forrásonként 2009-ben [ezer m 3 ]:
2008 2009 változás
Közüzemi vízszolgáltató vagy egyéb vízművek 2.186 2.015 -7,8%
Felszíni vízkivétel 67.699 60.031 -11,3%
Talajvízkivétel 30.859 30.163 -2,3%
Közvetlenül gyűjtött és tárolt csapadék 591 584 -1,2%
Más szervezettől átvett szennyvíz 8.234 7.411 -10,0%
Teljes vízkivétel 109.655 100.204 -8,6%
Szennyvízkibocsátás
A kibocsátott szennyvíz mennyisége 2009-ben 84,7 millió m 3 volt, mely főként felszíni vízi kibocsátásból
származott. A kibocsátás által legérintettebb folyók a Duna és a Tisza.
Felülvizsgáltuk a Dunai Finomító talajvizes kockázatértékelését és javaslatokat fogalmaztunk meg
a monitoring rendszer kiterjesztésére vonatkozóan. A Zalai Finomítóban folytatódott a biológiai
szennyvíztisztító 2008-ban elindított fejlesztése, a projekt 2010-ben fejeződik be.
A múlt évben korszerűsítettük a Slovnaft finomítójának szennyvíztisztító telepét. A finombuborékos
levegőztető rendszer és az új szivattyúk telepítésével, továbbá az iszapkezelés javításával jelentős
hatékonyságjavulást értünk el. A kibocsátott olaj mért mennyisége növekedett, mert egy új, pontosabb
mérési rendszert (a régi szénhidrogén elemző készülék cseréje) vezettünk be.
Befejeződött a Kapušany, Hronský Benadik és Horný Hricov bázistelepek elavult szennyvíztisztítóinak
korszerűsítése, mellyel a szervesanyagok eltávolítása fog javulni. A 2010-12 időszakban, a vízvédelmi
törvénynek való megfelelés érdekében elhatároló és kezelési területtel rendelkező szivárgásérzékelő
rendszer kialakítására és szennyvíztartályok létesítésére indítottunk projekteket Stožok, Hronský
Beňadik és Horný Hričov tartályparkjaiban. Projekt készült a Pozsonyi Finomítót az uszálytöltő kikötőjével
összekötő régi távvezeték felújítására is a további szivárgások kockázatának csökkentése érdekében.
A szlovákiai petrolkémiai gyárunkban a sómentesített víz az ipari hűtővíztartályok hűtőtornyainak
tisztításában történő újrahasznosításával csökkentettük a vízfogyasztást. A pH-szabályzó rendszer
optimalizálásának eredményeként az ioncserélt vízkészletünket is takarékosabban használtuk fel.
Főbb vízminőségi mutatóink tekintetében – pl. TPH, BOI, KOI – megállapíthatjuk, hogy a 2005-ös
adatokhoz képest 2009-re csaknem 30%-os csökkentést valósítottunk meg.
198 MOL-CSOPORT ÉVES JELENTÉS 2009
KÖRNYEZETÜNK VÉDELME 199