a mol-csoport â kÃ¶zÃ©p-eurÃ³pa vezetÃ´ integrÃ¡lt olaj- Ã©s gÃ¡zipari ...

A MOL-CSOPORT – KÖZÉP-EURÓPA VEZETÔ INTEGRÁLT 

OLAJ- ÉS GÁZIPARI CSOPORTJA 

A MOL Közép-Európa vezetô integrált olaj- és gázipari 

csoportja, egyúttal nettó árbevétele alapján 

Magyarország legnagyobb vállalata. 

A csoport fô tevékenysége a következô 

területeket foglalja magába: 

• kôolaj-, földgáz- és gáztermékek kutatása 

és termelése; 

• kôolaj-feldolgozás, -szállítás és -tárolás, kôolajtermékek 

szállítása, tárolása, disztribúciója, kis- és 

nagykereskedelme; 

• földgáz és egyéb gáztermékek importja, szállítása, 

tárolása és nagykereskedelme. 

A MOL-csoport valamennyi alaptevékenységét 

illetôen piacvezetô Magyarországon. Fô célkitûzése a 

részvények értékének és hozamának folyamatos 

növelése a meglévô és új piaci lehetôségek minél teljesebb 

kihasználásával, dinamikus fejlesztési és terjeszkedési 

stratégia követésével és a belsô hatékonysági 

tartalékok feltárásával, versenyképességük 

további növelésével. A MOL Rt. részvényeit a Budapesti 

Értéktôzsdén és a Luxembourgi Értéktôzsdén is 

jegyzik. Az értékpapírokkal kereskednek a Londoni 

SEAQ International tôzsdén kívüli rendszerében is. 

Kiemelt pénzügyi adatok, IFRS (Mrd Ft) 2001 2002 ’02/’01% 

Értékesítés nettó árbevétele 1.174,8 1.159,7 -1 

EBITDA 72,1 128,8 78 

Üzleti eredmény létszámleépítési céltartalékképzés elôtt -3,2 72,3 n.a. 

Üzleti eredmény -3,2 57,2 n.a. 

Adózás elôtti eredmény 1,2 66,9 5.649 

Nettó eredmény 1,2 65,3 5.159 

Mûködési cash flow 71,4 167,8 135 

Beruházások és befektetések 72,3 89,6 24 

Egy részvényre jutó eredmény (EPS), Ft 13 675 5.092 

Sajáttôke-arányos eredmény (ROE), % 0,3 16,1 4.661 

Átlagos lekötött tôkére esô megtérülés (ROACE), % létszámleép. célt. képz. elôtt -0,5 11,7 n.a. 

Átlagos lekötött tôkére esô megtérülés (ROACE), % -0,5 9,3 n.a. 

Kiemelt üzleti adatok 2001 2002 ’02/’01% 

Nettó bizonyított készlet 

– kôolaj (millió hordó) 80,6 74,1 -8,1 

– földgáz (millió kôolaj hordó-egyenértékes) 227,2 200,8 -11,6 

Összes nettó bizonyított készlet (millió boe) 307,8 274,9 -10,7 

Napi átlagos nettó termelés 

– kôolaj és kondenzátum (ezer hordó/nap) 31,2 30,5 -2,2 

– földgáz (ezer kôolaj hordó-egyenértékes/nap) 60,3 58,0 -7,9 

Összesen (ezer kôolaj hordó-egyenértékes/nap) 91,5 88,5 -3,3 

Földgáz-értékesítés (millió m 3 ) 12.853 12.882 0,2 

PB és gáztermék értékesítés (kt)* 308 335 8,8 

Kôolajtermék-értékesítés* 

– belföldi értékesítés (kt) 4.472 4.061 -9,2 

– külföldi értékesítés (kt) 2.258 2.544 12,7 

Kôolajtermék-értékesítés összesen (kt) 6.730 6.605 -1,9 

*vegyipari alapanyagok nélkül 

Töltôállomások száma 

– Magyarország 377 377 – 

– régió 66 54 -18,2 

Töltôállomások összesen 443 431 -2,7

TARTALOM 

Részvényesi érték 

Elnöki és vezérigazgatói levél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3 

Fôbb stratégiai célok 2003-2005-re . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .7 

Kutatás-Termelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 

Feldolgozás és Kereskedelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 

• A MOL-Slovnaft együttmûködés 2002-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .17 

Földgáz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 

Petrolkémia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 

Társasági értékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .26 

Fókusz 

A vezetés beszámolója és elemzése a pénzügyi helyzetrôl, 

valamint a mûködés eredményeirôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .31 

Konszolidált pénzügyi kimutatások 2001. és 2002. december 31. . . . . . . . . . . . . . . . . .43 

Hatékonyság 

Összefoglaló pénzügyi adatok (IFRS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .87 

Fôbb mûködési adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88 

Kiegészítô olaj- és gázipari információk 

a US GAAP SFAS 69-nek megfelelôen (nem auditált) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .92 

Társaságirányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .98 

• A Felügyelô Bizottság jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .108 

• Szervezeti felépítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110 

• Társasági Információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .111 

Olajipari és pénzügyi kifejezések fogalomtára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .114

Részvényesi érték

ELNÖKI ÉS VEZÉRIGAZGATÓI LEVÉL 

Hernádi Zsolt, 

Elnök-vezérigazgató 

Mosonyi György, 

Vezérigazgató 

Tisztelt Részvényesek! 

2002. kiemelkedôen fontos év volt a MOL Magyar Olajés 

Gázipari Rt. számára. A rekorderedmény elérése mellett 

alkalmunk nyílt arra is, hogy áttekintsük az elmúlt három 

évet, és értékeljük az 1999-ben meghirdetett hároméves 

stratégiai terv eredményeit, melyek alapját a fókusz, a 

kiválóság és a dinamizmus képezték. Az elmúlt években a 

térségben lezajlott folyamatok megerôsítették azt az 1999- 

ben kialakított jövôképet, mely szerint a régióban erôteljes 

gazdasági fellendülés indul meg, az üzemanyag-fogyasztás 

jelentôsen növekszik, és várhatóan ebben a szektorban is 

megindul a konszolidációs folyamat. 

Teljesítettük stratégiai céljainkat kulcsüzleteinkben 

Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy röviden bemutassuk 

a legfontosabb elért eredményeket. A 2000-2002-es 

években a nem alaptevékenységünkbe tartozó tevékenységek 

értékesítése, illetve alapüzleteink átszervezése révén kulcsfontosságú 

üzleteinkre összpontosítottunk. Külföldi kutatási 

projektjeink többségének eladásával átalakítottuk a nemzetközi 

kutatási üzletet, és tevékenységünket oroszországi mezôfejlesztésre 

koncentráltuk. Jelentôs elôrelépést értünk el divesztíciós 

programunkban, a tranzakciók értéke elérte a célul 

kitûzött 150 millió dollárt, ami által jelentôs lekötött tôke 

szabadult fel. A regionális konszolidáció elsô lépéseként sikeres 

partneri kapcsolatot valósítottunk meg a vezetô szlovák 

olajipari társasággal, a Slovnafttal, valamint Magyarország 

elsô számú petrolkémiai vállalatával, a TVK-val. A kiváló 

mûködés elérése érdekében – stratégiai célkitûzésünkkel 

összhangban – csökkentettük befolyásolható költségeinket, 

amit elsôsorban szervezetünk sikeresen végrehajtott karcsúsításával 

és az ehhez kapcsolódó létszámcsökkentéssel értünk 

el. El kell mondanunk azonban, hogy társasági szinten nem 

tudtuk elérni a célként kitûzött 19 százalékos ROACE-tervünket, 

mindenekelôtt a szabályozott gázüzlet nem megfelelô 

megtérülése következtében, valamint a jövôbeni létszámleépítésekre 

képzett céltartalék miatt. A szabályozott üzletben 

elszenvedett veszteségek ellenére, és a szigorú beruházási 

fegyelemnek köszönhetôen, a MOL fenn tudta tartani pénzügyi 

rugalmasságát, és az eladósodottsági mutatót a megcélzott 

sáv alsó tartományába csökkentette, miközben folytatta alapüzletei 

fejlesztését is. 

Vegyes üzleti környezet 

Nem minden folyamat hatott kedvezôtlenül 2002-ben az 

üzleti tevékenységre. Folytatódott a nyugat-európai kereslet 

kétszeresét kitevô növekedés a régióban, a hazai piacon az 

üzemanyagok iránti kereslet 4-5 százalékkal emelkedett. A 

nemzetközi piacokon a kôolaj átlagos ára az elmúlt évihez 

hasonlóan alakult, a Brent dated olaj hordónkénti ára 24,4 

dollárról csak mérsékelten, 25 dollárra, emelkedett. 

Ugyanakkor – elsôsorban az iraki válság következtében – az 

olajárak a januári 20 dollár környékérôl 30 dollárra 

emelkedtek az év végére. Az elmúlt évben kedvezôtlen változások 

zajlottak le a világpiaci környezetben, ami 

tükrözôdött a finomítói termékek gyenge árrésében. A gazdasági 

recesszió különösen 2001. szeptember 11-ét 

követôen vált érezhetôvé, a fôbb kôolajtermék-felhasználó 

piacokon a fogyasztás stagnált – vagy csak minimális 

mértékben emelkedett –, a készletek szintje viszonylag 

magas volt az év folyamán. Mindez, különösen az elsô fél 

évben, az emelkedô kôolajárak ellenére nyomott termékárakhoz 

vezetett, így a feldolgozás eredményességét alapvetôen 

meghatározó termékárrések jelentôsen csökkentek. 

Kiemelkedô teljesítmény 

Örömmel számolunk be részvényeseinknek, hogy társaságunk 

különösen a számunkra nehéz iparági 

környezetben 2002-ben rekord szintû, 65,3 Mrd forint 

nettó eredményt ért el annak ellenére, hogy 15,1 Mrd forintos 

céltartalékot képzett a 2003. és 2005. között tervezett 

3

leépítések költségeinek fedezésére. Ez a kiemelkedô teljesítmény 

jól mutatja a MOL erôs versenypozícióját és az alapüzletek 

kiváló hatékonyságát. E kedvezô eredményhez jelentôsen 

hozzájárult a gázüzlet veszteségének meghatározó 

csökkenése – az üzletág 2002-ben csupán 81 millió forint 

veszteséggel mûködött. Engedjék meg, hogy összefoglaljuk 

a 2002-es üzleti év fôbb eredményeit fontosabb üzleti 

szegmensenként. 

Megkezdôdött a közös termelés a Jukosszal 

A hazai kutatás-termelés területén továbbra is a 

hatékonyságra és a költségek kontrolljára összpontosítottunk, 

emellett sikernek tartjuk, hogy az elôzetes várakozásokhoz 

képest lassult a hazai termelés csökkenésének 

üteme. A sikeres kutatási eredményeket jól mutatja 97 

százalékos három éves átlagos készletpótlási mutatónk, 

amely biztosítja a jövôbeni termelést. Nemzetközi színtéren 

folytattuk együttmûködésünket a Jukosszal Oroszországban 

készletakvizíciós projekt keretében. Decemberben vegyesvállalati 

megállapodást írtunk alá a Zapadno-Malobalik 

környéki mezô közös fejlesztésére és kitermelésére, a tranzakció 

2003. márciusában zárult le, amely lehetôvé teszi 

2005-re a kôolajtermelés megkétszerezôdését. Az esemény 

úttörô jelentôségû mind a MOL, mind a Jukosz számára, 

hiszen ez az elsô olyan projekt, amely a jelenlegi orosz 

engedélyezési rendszerben külföldi befektetôvel valósul meg. 

Nemzetközi kutatási tevékenységünk során Észak- 

Pakisztánban egy konzorcium operátor tagjaként részt vettünk 

egy jelentôs gázkészlet felfedezésében. Bár a mezô 

mérete és gazdaságos kitermelhetôsége csak 2003-ban 

kerül értékelésre, az elôzetes eredmények alapján a MOL 

10 százalékos részesedése a bizonyított készletekbôl közel 

3 Mrd m 3 -t érhet el. 

További optimalizáció a Slovnafttal a Feldolgozás és 

Kereskedelem szegmensében 

A Feldolgozás és Kereskedelem üzletágának eredményére 

az eladások mértékének jelentôs növekedése mellett 

kedvezô hatással volt még a hatékony és rugalmas 

ellátási lánc kialakítása, a készletek erôteljes csökkentése, 

továbbá a kereskedelmi csatornák összehangolása a MOL 

és a Slovnaft között. Emellett ez volt a késleltetett kokszoló 

mûködésének elsô teljes éve, melynek következtében a 

finomító termékkihozatala jelentôsen javult a nehéz fûtôolaj 

könnyebb, fehéráruvá alakításával. A termékstruktúra átalakítása 

10 Mrd forinttal járult hozzá az üzleti eredményhez. 

Az Európai Unió 2005-ös üzemanyag-minôségi elôírásaihoz 

való alkalmazkodás érdekében újabb fejlesztéseket határoztunk 

el a finomítói eszközparkban. A projekt részeként új 

gázolaj-kénmentesítô és hidrogénüzem épül, s gázolajkeverô 

és -tároló üzemeket újítunk fel. Az üzemek általános tervezése 

2002-ben lezárult, és tendereztetés keretében 

kiválasztottuk a fô kivitelezôket. A beruházás teljes értéke 

eléri az 55 Mrd forintot. 

További hatékonyságjavulás a kiskereskedelmi üzletben 

A kiskereskedelmi üzletben a hazai piacon 2001-hez 

képest több mint 2 százalékkal nôtt az értékesítés mennyisége. 

Magyarországon négy töltôállomás bezárása mellett 

három újat nyitottunk zöldmezôs beruházással. A régióban 

öt új töltôállomást adtunk át, 17 MOL-Slovensko állomást 

pedig értékesítettünk a Slovnaft részére. Hatékonyságjavító 

intézkedéseink eredményességét mutatja, hogy az egy 

töltôállomásra jutó üzemanyag-értékesítés belföldön 3 

százalékkal növekedett. Sikeresen alakítottuk át töltôállomásaink 

üzemeltetésének formáját, melyben tenderen kiválasztott 

vállalkozók üzemeltetik a MOL tulajdonában álló töltôállomásokat. 

Az új rendszer növeli a töltôállomásainkat 

mûködtetôk vállalkozási kedvét, miközben költségeinket szigorú 

kontroll alatt tartja. A pozitív hatást már 2002-ben 

éreztük, az új rendszer mintegy 1,2 Mrd forint megtakarítást 

eredményezett. 

Kártyarendszereink továbbra is rendkívül népszerûek a 

vásárlók körében. A tavalyi év végére a törzsvásárlói kártyák 

száma 7 százalékkal, az üzemanyagkártyás eladások száma 

5,2 százalékkal nôtt 2001-hez képest. 

Nehéz piaci környezet a petrolkémiai szegmensben 

A petrolkémiai szegmensben nehéz piaci környezettel kellett 

szembesülnünk. A kedvezôtlen iparági környezetben a 

várt fellendülési ciklus még nem jelentkezett, így a szektor 

árpozíciója gyengébb volt, melynek hatása csoportszinten 

kevésbé jelentkezett a magasabb piaci árrésû alapanyagszállítás 

következtében. A polimerek piaci ára nem követte 

4

a nyersanyagok árának emelkedését, s a növekvô értékesítés 

sem tudta kompenzálni a szûkülô szegmens árrések negatív 

hatását. Ezek a piaci körülmények a szegmens eredményét 

nullszaldó körüli értékre csökkentették. 2002-ben megkezdtük 

stratégiai fejlesztési programunk megvalósítását a TVK 

régióbeli vezetô szerepének megerôsítésére. A projekt négy 

alprojektet tartalmaz, fô eleme az etiléntermelés kapacitásának 

évi 620 kt-ra növelése új olefinüzem munkába állításával. 

A program befejezése 2004. második felére várható, és a 

teljes költség 430 millió euró lesz. 

Felkészülés egy új gázszabályozási rendszer 

bevezetésére 

A gázüzlet vesztesége az elmúlt évben jelentôsen 

csökkent, a 2001-es 122 Mrd forintos veszteség 81 millióra 

enyhült, amelynek hátterében nem a szabályozói 

környezet javulása, hanem az erôs forint pozitív hatása és a 

dollárban meghatározott importár csökkenése állt. 

Várakozásunk szerint az új gáztörvény biztosítja majd a piac 

átláthatóságát, s összhangban az EU követelményeivel és 

Magyarország tervezett 2004-es csatlakozásával, megvalósítja 

a részleges piacnyitást. Úgy véljük, csak egy új 

gáztörvény és árszabályozás nyújthat hosszú távon elfogadható 

megoldást a gázüzlet jövôjére. Az elmúlt évben társaságunk 

aktívan részt vett az új szabályozói rendszer 

kialakítását szolgáló munkálatokban. Célunk, hogy felkészítsük 

a MOL gázüzletét a piaci liberalizációra, valamint egy 

olyan piacalapú árrendszer kialakítására, amely lehetôvé 

teszi hosszú távon a hatékony mûködést. Emellett természetesen 

továbbra is mérlegeljük a gázüzlet elôtt álló 

alternatívákat, és készen állunk a stratégiai döntések 

meghozatalára, amennyiben a szabályozói környezet keretei 

világossá válnak. 

Megállapodás a Slovnaft többségi részesedésének 

megszerzésére 

Üzleteink organikus növekedésének elôsegítése mellett 

továbbra is aktív szerepet vállaltunk a regionális downstream 

konszolidációs törekvéseiben. Ennek egyik legjelentôsebb 

lépéseként 2002. novemberében megállapodást 

írtunk alá a Slovnaft többségi tulajdonának megszerzésérôl, 

ezzel egy idôben döntöttünk a MOL zártkörû alaptôkeemelésérôl. 

A tranzakció logikus lépésként értékelhetô a 

MOL és a Slovnaft finomítói, kereskedelmi és petrolkémiai 

tevékenységének további integrációjában, mert lehetôvé 

teszi további szinergiák elérését és a részvényesi érték 

növelését. Bár a Slovnaft tevékenységét 2002-ben szintén 

kedvezôtlenül befolyásolta a gyengébb ipari környezet – 

ennek következményeként a szlovák cég üzleti eredménye 

3,2 Mrd koronára esett vissza –, a sikeres partnerséget jól 

jelzi a 45 millió dolláros szinergiahatások elérése. Ez az 

összeg több mint háromszorosa a 2001-ben elértnek, s 

meghaladja eredeti célkitûzéseinket is. Társaságunk az elmúlt 

idôszakban is aktív szerepet játszott a régió privatizációs 

folyamataiban mindenhol, ahol a szigorú befektetési 

feltételek ezt lehetôvé tették. A MOL a jövôben is csak olyan 

tranzakciókban vesz részt, amelyek illeszkednek stratégiájához 

és jelentôs pénzügyi hozzáadott értéket biztosítanak. 

Összpontosítás a belsô hatékonyság javítására 

Belsô hatékonyságunk további növelését 2002-ben is kiemelt 

célnak tekintettük. Júliusban – az üzleti folyamataink átalakítását 

szolgáló (BPR) projektünk egyik legfôbb eredményeként 

– korszerûsítettük vállalatirányítási informatikai rendszerünket. 

Hatékonyságjavító programunk részeként a csoport 

létszámát a korábban tervezett 12.000 fô helyett 

11.000 fô alá csökkentettük. A belsô hatékonyság további 

javulása a novemberben bejelentett 2003-2005-re vonatkozó 

megújult stratégiánk egyik fô eleme. Most engedjék meg, 

hogy bemutassuk megújult stratégiánk fôbb célkitûzéseit. 

2002-ben új stratégiai célokat tûztünk ki a 2003- 

2005-ös évekre 

A MOL Igazgatóságának meggyôzôdése, hogy kiemelkedô 

részvényesi értékteremtés csak úgy érhetô el, ha a csoport 

kiegyensúlyozott üzleti portfolióval és a kockázatok helyes 

kezelésével továbbra is a regionális növekedésre, a hatékonyság 

növelésére és a stabilitás fenntartására koncentrál. A 

regionális konszolidációs folyamatban való aktív szerepvállalás 

mellett a jövôben is kiemelt figyelmet fordítunk olyan tényezôkre, 

amelyek a vezetés kontrollja alatt állnak. Ezek a tényezôk 

magukban foglalják az organikus növekedési lehetôségek 

megragadását, a hatékonyságjavulás és az integráció elônyeinek 

minél tökéletesebb kihasználását. Célunk a csoportszintû 

17 százalékos ROACE-mutató és az 1 Mrd dollárt meghaladó 

EBITDA elérése normál iparági feltételek mellett. 

5

A mûködés hatékonyságát 2005-re összességében 175 millió 

dolláros javulással kívánjuk tovább növelni, amely magában 

foglalja az anyavállalat létszámának 2.500 fôvel történô 

csökkentését a nemzetközi szintû létszámhatékonyság 

elérése érdekében. 

A MOL célja az integráció fokozása a kôolajtermelés 

megkétszerezésével, valamint a finomítók megszerzett piacának 

növelése fókuszált töltôállomás- és petrolkémiai fejlesztéseken 

keresztül. E célok eléréséhez 2003. és 2005. között 

2 milliárd USA dollárnyi tôkebefektetést látunk szükségesnek. 

A MOL a pénzügyi rugalmasságának köszönhetôen továbbra 

is kész a növekedési lehetôségek kihasználására az akvizíciók 

területén. Bár a kritikus tömeg elérésének egyik lehetséges 

útja a privatizációban és a konszolidációban való részvétel, a 

társaság kész eszközállományának optimalizálására vásárlások 

és swap-ok révén. 

Mivel az Igazgatóság továbbra is lehetôséget lát értékteremtô 

növekedésre, a stabil tôkestruktúra fenntartása 

érdekében konzervatív osztalékpolitika követését fogja javasolni 

a 2003-as közgyûlésnek. Ezzel összhangban, figyelembe 

véve a gázüzletben még fennálló szabályozási bizonytalanságot, 

az Igazgatóság változatlan, 55 forint részvényenkénti 

osztalék kifizetését javasolta a 2002-es üzleti évre. 

Az Igazgatóság az elkövetkezô három évben is mindent 

megtesz ambiciózus céljaink elérése érdekében, valamint 

hogy részvényeseink számára a maximális értéket biztosítsa. 

Végül szeretnénk megköszönni az Igazgatóság 2002-ben távozó 

tagjainak, hogy eredményesen hozzájárultak a MOL sikereihez, 

munkatársaink áldozatos munkáját és elkötelezettségét, 

valamint üzleti partnereink lojalitását a 2002-es évben. 

Hernádi Zsolt 

elnök-vezérigazgató 

Mosonyi György 

vezérigazgató 

6

FÔBB STRATÉGIAI CÉLOK 2003–2005-RE 

Hatékonyság Növekedés Kockázat kezelés Képességek 

Társasági 

A MOL jövôjének kontrollja Az organikus növekedés és a regionális 

Egyensúlyban tartott társasági A mûködés optimalizálása az 

konszolidációs lehetôsé- 

portfolió 

egész csoporton keresztül 

gek kihasználása, egy vezetô közép-európai 

olajvállalat felépítése 

• 2005-ös ROACE cél 17% • 2005-ös társasági EBITDA 

• 175 m USD hatékonyságjavulás 

2005-re 

• A vezetô regionális petrol- 

cél meghaladja az 1 mrd USD-t 

kémiai pozíció kiaknázása 

• További akvizíciós növekedési 

lehetôségek kihasználása 

Kutatás-Termelés 

• 2005-ös ROACE cél 30% • A 25.000 bbl/nap kôolajtermelés 

50.000 bbl/nap 

• 20 millió USD 

hatékonyságjavulás 2005-re értékre növelése 

• Hazai termelés intenzifikálása 

• Fókuszált portfolió építés a 

kulcsterületeken 

Termékelôállítás és Kereskedelem 

• 2005-ös ROACE cél 18% • Részvétel az orosz kôolaj 

• 70 millió USD hatékonyságjavulás 

2005-re 

• 1.000 töltôállomás 8 or- 

tranzitban 

szágban 2005-re – 200 új 

töltôállomás a régióban 

• Minôség-vezérelt termékfejlesztés 

az export lehetôségek 

kiaknázására 

Földgáz 

• 2005-ös ROACE cél 12% • Együttmûködés a szabályozásban 


2005-re 

• A tranzitban és tárolásban 

lévô növekedési lehetôségek 

kiaknázása 

Petrolkémia 

• 2005-ös ROACE cél 20% • Jelentôs TVK kapacitás 


2005-re 

• PP beruházás a Slovnaft-ban 

növelés 

• A regionális polimer értékesítés 

növekedés kiaknázása 

• 40% eladósodottsági szint 

tartása 

• Befektetési elvek további 

érvényesítése 

• Egyensúlyban tartott 

portfolió 

• A társaság kockázatvállalási 

képességével összhangban 

lévô kutatási költségek 

• A kutatási kockázat 

mérséklése érdekében a 

nemzetközi termelés növelése 

készlet vásárlással 

• A végfelhasználói megnyert 

piac a finomítói termékkibocsátás 

legalább 50%-a 

• Megfelelés a környezetvédelmi 

elôírásoknak 

• Fókuszálás a kiválasztott 

piacokra 

• Partnerség a szabályozási 

és piaci kockázat, valamint a 

jövôbeli beruházások kockázatának 

csökkentésére 

• Felkészülés a piacnyitásra 

• Az esetleges piacvesztés 

minimalizálása 

• A petrolkémiai üzlet mérete/feladata 

összhangban a 

finomítói termelôképességgel 

• A pénzügyi rugalmasság 

fenntartása 

• Regionálisan optimalizált 

üzleti modell 

• Széleskörû partner 

kapcsolatok 

• A meglévô speciális 

képességek hasznosítása 

• Az integrált regionális 

logisztika és értékesítés 

kialakítása 

• A finomítók mûködésének 

optimalizálása 

• Szervezet-átalakítás a liberalizációra 

való felkészülés 

jegyében 

• Szövetségek és partnerségek 

mérlegelése 

• A MOL-SN-TVK szinergiák 

teljeskörû kiaknázása 

• Az értékesítési csatornák 

optimalizálása 

7

KUTATÁS-TERMELÉS 

Üzleti folyamatok 

A divízió végzi a hazai és külföldi kôolaj- és földgázkutatási, valamint -termelési tevékenységet. 

A hazai kutatási és termelési tevékenység célja az értéknövelés, melynek eszköze a hatékonyság 

javítása és a költségek csökkentése mellett a modern technológiák és módszerek alkalmazásával 

megvalósított maximális kihozatal elérése. Nemzetközi tevékenységünk elsôsorban bizonyított 

készletek akvizíciójára irányul. 

Fôbb eredmények 2002-ben 

• A MOL a hazai kutatási és termelési 

tevékenységére vonatkozóan 1999-ben fô stratégiai 

célként a hatékonyság növelését és a költségek 

csökkentését határozta meg. Kijelenthetô, 

hogy a divízió 2002-ben elérte, néhol túl is 

szárnyalta a kitûzött célokat. 2002. végére 1,5 

USD/boe szintre csökkent a három év átlagából 

számított fajlagos hazai megtalálási költség és 

2,39 USD/boe szintre a hároméves átlagból 

számított fajlagos termelésbeállítási költség, 

szemben a stratégiában megfogalmazott 4,5 

USD/boe összevont fajlagos megszerzési és termelésbeállítási 

költségcéllal. A forint dollárral 

szembeni erôsödése és a hazai termelés 

csökkenése ellenére a divízió a stratégiában 

lefektetett 4,5 USD/boe fajlagos termelési költségszint 

alatt maradt. 

• 2002. decemberében a MOL vegyesvállalati 

szerzôdést írt alá az egyik legnagyobb orosz 

olajtársasággal, a Jukosszal, a Nyugat-Szibériában 

– Oroszország legjelentôsebb olajtermelô 

térségében – található Zapadno-Malobalik (ZMB) 

mezô termelésbe állítására és kitermelésére. 

2003. márciusában – az elôzetes feltételek teljesítését 

és az összes szükséges engedély beszerzését 

követôen – a szerzôdés életbe lépett. 

A megállapodásnak köszönhetôen társaságunk 

néhány éven belül megduplázza jelenlegi kôolajtermelését, 

és jelentôsen növeli olajkészleteit. 

• A külföldi portfólió átalakítását követôen 

társaságunk a nemzetközi színtéren 3 kutatási 

blokkban tevékenykedik operátorként. 2002-ben 

a MOL Rt. egy konzorcium tagjaként és operátoraként 

ígéretes gázkészletre bukkant a pakisztáni 

Tal blokkban, melynek teljes bizonyított 

készlete az elôzetes számítások alapján 26 milliárd 

m 3 -re becsülhetô. 2003-ban a konzorcium a 

találat lehatárolásáról és a mezô termelésbe 

állításának megkezdésérôl döntött. A konzorcium 

további befektetéseket eszközöl a Tal blokk egyéb 

ígéretes területeinek feltárására. 

8

Hazai kutatás és termelés 

A MOL Magyarországon 2002-ben 36 

kutatási blokk 34.374 km 2 -nyi területén végzett 

kutatásokat, ami az ország szénhidrogénkutatási 

területeinek 65 százalékát fedi le. 

Társaságunk a magyarországi bizonyított készletek 

csaknem 100 százalékát birtokolja. 2002- 

ben 9 szeizmikus mérési és 7 kutatófúrásos projekt 

fejezôdött be. A fúrások közül négy meddônek, 

kettô nem ipari értékû szénhidrogén 

nyomosnak, egy pedig produktívnak bizonyult. 

Brent kôolajár 

A hazai kutatási 

(USD/hordó) 

tevékenység zöme 

három régióra összpontosult. 

30 

25 

20 

15 

Az egyik, 

napjainkban kiemelt 

fontosságú terület a 

Tiszántúlon, a Derecskei-árok 

régiójában 

10 

5 

található, ahol a 

2001-ben felfedezett 

0 

Hosszúpályi-D földgázmezô 

98 99 00 01 02 

továbbkuta- 

tása céljából 2002- 

ben mélyített kutatófúrás 0,8 milliárd m 3 bizonyított 

készletnövekményt eredményezett. Az év 

folyamán a mezôtôl ÉK-i irányban – további csapdák 

feltérképezése céljából – 3D szeizmikus 

méréseket is végeztünk. Az ország középsô 

részén, az ugyancsak kiemelt kutatási területnek 

számító Paleogén-medencében, a Tóalmás-D kôolaj- 

és gázcsapadékmezô felfedezését megalapozó 

3D modellt újabb, mintegy 250 km 2 -nyi 

Nettó bizonyított készlet (M boe) szeizmikus méréssel 

terjesztettük ki. A 

350 

280 

210 

térségben egy lemélyített 

fúrás ígéretes 

CH-indikációkat eredményezett, 

a kút kivizsgálására 

140 

2003- 

70 

ban kerül sor. A 

0 

Nagykáta környékén 

98 99 

Kôolaj 

00 01 

Földgáz 

02 

folyamatban lévô lehatároló 

kutatófúrástól 

az olajtelep 

bizonyított készletének mintegy 8,3 millió 

hordónyi növekedését várjuk. 2003-ban további 

négy fúrás mélyítése várható. A harmadik 

kiemelt területen, a Nyugat-Dunántúlon a fúrási 

adatok két kút esetében utaltak szénhidrogén 

jelenlétére, melyek ipari értékét 2003-ban 

rétegvizsgálatok tisztázzák. 

A 2002-es kutatási tevékenység eredményeként 

0,9 millió toe-val (6,7 millió boe) nôtt 

a nettó bizonyított készlet az új felfedezéseknek 

és kiterjesztéseknek köszönhetôen. További 

kisebb (0,3 millió boe) készletnövekedést eredményezett 

a kihozatali hatékonyságnövelô eljárások 

(EOR/IOR) alkalmazása. A korábbi becslések 

felülvizsgálata 1,8 millió toe-val (13,9 millió boe) 

csökkentette a készleteket. A 2002. december 

31-ei hazai nettó bizonyított szénhidrogénkészlet 

36,4 millió toe (274,9 millió boe) nagyságot ért 

el a készletváltozások és az éves 3,4 millió toenyi 

nettó termelés egyenlegeként. A teljes szénhidrogénkészlet 

73 százalékát a 30,2 milliárd 

m 3 -nyi földgázkészlet teszi ki. A három év átlagából 

számított készletpótlási arányt – a kutatás 

sikerességének legfontosabb mutatóját – illetôen 

társaságunk kiváló, 97 százalékos arányt ért el. 

2002-ben a MOL 1,05 millió tonna kôolajat 

és 3,1 milliárd m 3 földgázt termelt. A 2002-es 

olajtermelés 19 százaléka EOR (kihozatali 

hatékonyságnövelô technológiák) alkalmazásával 

valósult meg, mely terén a társaságunknak 

tekintélyes tapasztalata van. Jelenleg a MOL 

9

9 tárolóban alkalmaz EOR-technikákat, 

elsôdlegesen CO 2 - és földgázbesajtolást. 

A divízió termelési tevékenységét 

13 operatív egység 

végzi 59 olaj- és 71 gázmezôben. 

Termelési tevékenysége mellett a 

divízió 5 földalatti gáztárolót és 2 

gázfeldolgozó üzemet mûködtet. 

Külföldi kutatás-termelés 

A MOL 2002. során külföldi 

tevékenységében készletakvizícióra és a megmaradt 

kutatási projektjeire összpontosított. A társaság 

erôfeszítései több hónapos tárgyalás után 

eredménnyel jártak. 2002. december 19-én a 

MOL és a Jukosz képviselôi aláírták a megállapodást 

a közös vállalat létrehozásáról, amely a 

nyugat-szibériai Zapadno-Malobalik olajmezô közös 

fejlesztését és termelését biztosítja. Az irányadó 

orosz licenzia rendszer alatt ez az elsô olyan projekt, 

amely külföldi partner bevonásával indult. 

lesz, mint a jelenlegi teljes hazai olajtermelés. A 

MOL és a Jukosz együttmûködésével lehetôvé válik 

a kimagasló színvonalú és naprakész technológiák 

ismeretének és gyakorlatának egymás közti 

megosztása és átadása, ami lehetôvé teszi az olajmezôk 

optimális fejlesztését és termelését. 

A ZMB Kft-t Igazgatótanács fogja irányítani és 

felügyelni, melybe három-három fôt delegál a MOL 

és a Jukosz. Az Igazgatóság munkáját egy MOL- és 

Jukosz-tagokból álló állandó – szükség esetén külsô 

szakértôk által is támogatott – team fogja segíteni. 

A mindennapi mûködést a Jukosz, mint a projekt 

helyi operátora, irányítja majd. A MOL oroszországi 

részvételének egyes regisztrációs követelményei 

miatt a tranzakció 2003. márciusára volt 

lezárható, ezért a készlet- és termelési adatok, 

valamint a tranzakció pénzügyi hatása is csak 

2003-tól fog megjelenni a MOL elszámolásában. 

A MOL és a Jukosz 1999-ben kezdte meg a 

tárgyalásokat a mezô együttes feltárásáról. A partnerek 

elôször egy termelésmegosztási szerzôdésrôl 

tárgyaltak, majd 2001. közepén, a termelésmegosztási 

szerzôdés létrehozásának nagy 

idôigénye miatt úgy döntöttek, hogy a mezôfejlesztést 

a jelenlegi licenzia rendszer keretei között 

valósítják meg. 

1800 

1500 

1200 

900 

600 

300 

0 

A tranzakció lehetôséget teremt a MOL 

számára, hogy részt vegyen a 145 millió hordó 

Nettó kôolajtermelés (kt) 

készlettel és megközelítôleg 

19.000 hordó/nap 

(kondenzátummal) 

jelenlegi termeléssel rendelkezô 

olajmezô fejlesztésében 

és termelésében. 

A ZMB mezô fejlesztési 

terve, 300 millió 

dolláros fejlesztési költség 

mellett, 2,5 millió 

tonna/év (18 millió 

98 99 00 01 02 hordó/év) csúcstermelés 

elérését irányozza elô 2005-ig. A termelésbôl a 

MOL-ra jutó rész nagysága hozzávetôleg akkora 

Másik nagy elôrelépés a nemzetközi tevékenységünkben 

a MOL részvétele egy észak-pakisztáni 

új gázfelfedezésben. Társaságunk 1999. óta kutat 

a Tal blokkban egy konzorcium operátoraként. A 

konzorciumnak három pakisztáni cég – az OGDCL, 

PPL, POL – mellett tagja a pakisztáni kormány is. 

A MOL 10 százalékos részesedéssel rendelkezik a 

konzorciumban. 

A 2000. év szeizmikus méréseit követôen a 

mérések értelmezésének eredménye igéretes 

geológiai lehetôséget mutatott, így a konzorcium 

egy kutatófúrás megkezdését határozta el 2002- 

ben. A fúrás jelentôs gázbeáramlást produkált, 

10

ezután három ígéretes réteg tesztelésérôl született 

döntés. A rétegvizsgálat iparilag hasznosítható 

gáztalálatot állapított meg. A feltárt készletek hozzávetôlegesen 

65 milliárd m 3 valószínûsíthetô készletet 

tesznek ki (26 milliárd m 3 bizonyított készlet). 

2003-ban a konzorcium a találat lehatárolásáról 

és további kutatások megkezdésérôl döntött. 

A MOL folytatta kötelezettségei teljesítését 

Jemenben. A 48-as blokkban egy sikertelen kutatófúrás 

lemélyítése történt meg év közben. A még 

hátralévô kút fúrása 2003-ban indul. A 49-es 

blokkra vonatkozóan a MOL elkészítette a második 

kutatási fázis részletes munkaprogramját és a 

partnerekkel közösen tendereztetéssel kiválasztotta 

a szeizmikus mérést kivitelezô céget. A mérés 

2003. elején kezdôdik. 

Egyéb folyamatok 

1999. óta a MOL a kitûzött stratégiai 

célok teljesítése érdekében jelentôsen átszervezte 

kutatási és termelési tevékenységét. Ennek 

keretében átalakult a termelési szervezet, a 

hazai és külföldi kutatási és termelési divíziók 

összevonásra kerültek, a karbantartási tevékenység 

pedig az „egy szervizcég modell”-nek 

megfelelôen átalakításra került. 

OROSZORSZÁG 

ZMB BLOKK 

Moszkva 

JEMEN 

PAKISZTÁN 

Iszlamabad 

A hároméves program keretében egy „laposabb” 

és sokkal hatékonyabb szervezet jött létre, 

melynek eredménye az elôzôekben említett 

fajlagos hatékonysági mutatók javulásában 

jelentkezik. A divízió 2002-ben az új stratégiai 

kihívásokra való felkészülés részeként átvilágította 

mûködését. E vizsgálat képezte az alapját az 

új, a következô 3 évben megvalósítandó hatékonyságjavítási 

programnak. Az új program 

többek között a termelés további jelentôs átalakítását 

tartalmazza, mely során különös figyelmet 

szentel azon szinergiák kiaknázásának, 

amelyek a karbantartási feladatoknak a továbbképzett 

üzemeltetôi személyzethez történô átcsoportosításából 

származnak. A tervezett hatékonyságjavítási 

intézkedések a divízió és a 

hozzá kapcsolódó leányvállalatok létszámának 

további jelentôs csökkenésével járnak. 

MOL Irodák 

11

FELDOLGOZÁS ÉS KERESKEDELEM 

Az üzlet tevékenysége 

Az üzleti szegmens a kôolaj- és az olajtermékek beszerzését, finomítását, szállítását, nagykereskedelmi 

és kiskereskedelmi értékesítését végzi. Az üzleti szegmens célja a hatékonyság és 

az értékesítés növelése az integrált ellátási lánc menedzsment rendszer, illetve a magas termékminôség, 

a kiváló eszközpark és az ország földrajzi helyzetének kihasználása révén. 

A Lakossági Szolgáltatások a termékek és szolgáltatások kiskereskedelmi értékesítését végzi a 

hazai és nemzetközi töltôállomás-hálózat mûködtetésével. A kiskereskedelmi üzlet célja a hálózat 

hatékonyságának javítása, a vevôkre irányuló figyelem és a vásárlói lojalitás növelése és a hálózat 

szelektív bôvítése a régióban. 

A 2002. év legfontosabb eredményei 

• 2001. óta minden olyan tevékenységet, 

amely a downstream értéklánchoz kapcsolódik, 

az integrált ellátási lánc menedzsment rendszeren 

belül mûködtetünk. Az üzlet ily módon történô 

mûködtetése 2002-ben tovább fejlôdött, 

lehetôvé téve, hogy a piaci és a vevôi igények változásaira 

gyorsabban reagáljunk, és ezáltal javítsuk 

downstream tevékenységünk hatékonyságát. 

• 2002-ben társaságunk megkezdte az EU 

2005-ös termékminôséget biztosító projekt 

megvalósítását, amelynek keretében közel 55 

milliárd forintos finomítói beruházást végzünk, 

hogy megfeleljünk az EU 2005-ös szigorú, termékminôségre 

vonatkozó elôírásainak. Ez a beruházás 

megerôsíti a MOL-csoport régióbeli versenypozícióját. 

2002. végére a projekthez kapcsolódó 

összes fontos szerzôdést megkötöttük. 

• Ennek eredményeképpen – az erôs forint 

és a gyenge finomítói marginok kedvezôtlen 

hatása ellenére – a szegmens jól teljesített az 

iparági versenytársakkal összehasonlítva. A 

nagykereskedelemben értékesített termékek 

mennyiségét – a fûtôolajat, a petrolkokszot és a 

vegyipari alapanyagokat leszámítva – közel 

12 százalékkal növeltük, ugyanakkor készleteinket 

csökkenteni tudtuk. 

• Kiskereskedelmi tevékenységünk szempontjából 

a 2002. évet a siker évének könyvelhetjük 

el. A folyamatos hálózati hatékonyság 

fejlesztésnek köszönhetôen 3 százalékos 

növekedést értünk el az egy töltôállomásra jutó 

üzemanyag-forgalom területén, valamint több 

mint 30 százalékkal növeltük a nem üzemanyag 

termékek forgalmazásából származó bevételünket. 

Az üzemeltetési forma váltás (partneri 

üzemeltetési forma bevezetése) megvalósítása 

jelentôs költséghatékonyság növekedést eredményezett. 

Ebben az évben vezettük be a MOL 

elsô prémium benzinjét, a Tempo 99 EVO-t. 

Ennek az új benzinfajtának magas az oktánszáma, 

kénmentes és megfelel mind az Autógyártók 

Nemzetközi Szövetsége (IAVM) által 

támasztott szigorú követelményeknek, mind a 

2008-ban bevezetendô EU szabványoknak. 

12

Üzleti környezet 

2002-ben a kôolajár átlagban közel azonos 

szinten maradt, mint 2001-ben; a dated Brent 

éves átlaga a hordónkénti 24,4 dollárról 25 dollárra 

emelkedett. Az éven belüli tendenciák azonban 

nagyon eltérôek voltak. 2001-ben az olajárak 

lefelé mozogtak, különösen a szeptember 11-i tragédia 

után, míg 2002-ben, elsôsorban az iraki válság 

miatt, a januári 20 dollár közeli szintrôl az év 

végére 30 dollárra emelkedtek. 

A nemzetközi piaci környezetben mutatkozó 

kedvezôtlen változásokat tükrözte a finomítói 

árrések (crack spreadek) alakulása. A 2001. 

szeptember 11. után bekövetkezett gazdasági recesszió 

hatása mutatkozott meg a fôbb olajipari 

termékeket felhasználó térségek stagnáló vagy 

csak nagyon mérsékelten növekvô fogyasztásában, 

miközben a készletek viszonylag magas szinten 

voltak az év során. Ezek a hatások nyomott 

termékárakhoz vezettek – különösen 2002. elsô 

felében –, a kôolajárak emelkedése ellenére. Mindennek 

következtében a finomítás eredményességét 

meghatározó finomítói árrések jelentôsen 

estek. A motorbenzinek finomítói árrése (Premium 

Unleaded, FOB Med) 24 százalékkal, a gázolajé 

(EN 590, FOB Med) 36 százalékkal csökkent 

2001-hez képest. 

Finomítás és logisztika 

2002-ben a MOL finomítóiban feldolgozott 

kôolaj több mint 80 százaléka import forrásból 

származott, és az kizárólag orosz kôolaj volt. 

A MOL a vásárolt kôolajat több termelôtôl és 

exportôrtôl szerezte be. A MOL a 2001-es 5,8 

millió tonnával szemben 2002-ben 4,9 millió 

tonna kôolajat importált. Az import mennyiségének 

csökkenése a maradékfeldolgozó üzemek 

mûködésének köszönhetô, elsôsorban a késleltetett 

kokszolónak, amely változatlan mennyiségû 

fehéráru elôállítását teszi lehetôvé 12,5 százalékkal 

kevesebb kôolaj felhasználásával, a nehéz 

fûtôolaj további feldolgozása révén. 

A késleltetett kokszoló mûködésének eredményeképpen 

2001. végétôl a finomítói termékhozam 

jelentôsen javult: a motorbenzinek aránya 22 

százalékról 25 százalékra, a gázolajoké 38 százalékról 

41 százalékra nôtt, míg a nehéz fûtôolajok 

részesedése 15-rôl 2 százalékra csökkent. A termékstruktúra 

változása hordónként jelentôs növekedést 

hozott a MOL finomítói árrésében. A 

maradékfeldolgozás során keletkezô petrolkokszot 

nyereségesen értékesítettük. 

Versenyképességünk fenntartása érdekében 

arra törekszünk, hogy teljes mértékben megfeleljünk 

az EU 2005. évi minôségi követelményeinek. 

Ennek érdekében további beruházásokat fogunk 

végrehajtani a motorbenzin és a gázolaj gyártás 

területén. A gázolajtermelés fejlesztése egy új 

gázolaj-kénmentesítô üzem és egy új hidrogéngyár 

építését foglalja magában, továbbá a gázolajkeverô 

és a -tároló egységek felújítását. A motorbenzin 

termékvonal fejlesztése egy új benzin-kénmentesítô 

üzem létesítését jelenti. 2002-ben a 

gázolaj-kénmentesítô üzem és a hidrogéngyár tervezési 

folyamata (basic engineering) befejezôdött, 

és a tenderkiértékelés után az EPC-partnerekkel 

megtörtént a szerzôdéskötés. Az 55 milliárd 

forint nagyságrendû beruházási program eredményeképp 

a MOL teljes motorbenzin- és gázolajtermelése 

megfelel majd az EU 2005-ös minôségi 

követelményeinek. 

A MOL-csoport hatékonyságának további 

javítása érdekében 2002-ben egy megvalósíthatósági 

tanulmány készítése kezdôdött, amelynek 

keretében felülvizsgálatra kerül a MOL, a TVK és 

a Slovnaft ipari szolgáltatásainak közös és integrált 

kiszervezésének lehetôsége, beleértve a karbantartást, 

az energetikai és a vízgazdálkodással 

kapcsolatos szolgáltatások ellátását. Továbbra is 

13

8000 

7000 

6000 

5000 

4000 

3000 

2000 

1000 

0 

kiemelten csak az alap tevékenységi körre koncentrálunk, 

és elkezdtük a szennyvíztisztítási és 

hulladékégetési tevékenységek kihelyezésére 

irányuló tenderezési eljárást. 

2002-ben folytattuk logisztikai rendszerünk hatékonyságának 

javítását, hogy fenntartsuk kitûnô 

eszközparkunkból származó versenyelônyünket. A 

napi logisztikai tevékenységeket korszerû informatikai 

támogatással végezzük, s ez a folyamatok optimalizálását 

és – az on-line információszolgáltatás 

révén – szükség esetén gyors beavatkozásokat tesz 

lehetôvé. 2002-ben folytattuk logisztikai rendszerünk 

racionalizálását. Az ellátási lánc menedzsment 

részeként mûködtetett logisztikai rendszer alkalmazásával 

további készletcsökkenést sikerült elérnünk. 

A hatékonyság további javítására tett erôfeszítések 

elôsegítették, hogy a Feldolgozás és Kereskedelem 

szegmens részben kompenzálni tudta a 

negatív külsô körülmények hatását. Ennek elérése 

Kôolajtermék-értékesítés a technológiában és a 

megoszlása (kt) 

mûködésben rejlô tartalékok 

mozgósítása által 

vált lehetôvé. Ennek a 

programnak fontos eleme 

volt a készletek további 

csökkentése. A szegmens 

360 ezer tonnával 

csökkentette készletét, 

ami 13 milliárd forint 

mûködôtôke-csökkenést 

eredményezett. 

98 99 00 01 02 

Eszközeink maximális 

kihasználtsága és a kôolajellátás 

Benzinek 

Kenôanyagok 

biztonságának 

Gáz- és 

Bitumenek fokozása érdekében vállalatok 

tüzelôanyagok 

közötti megál- 

Fûtôolajok 

Egyéb 

lapodást írtunk alá júniusban 

és államközi megállapodást 

decemberben a Barátság és az Adria 

kôolajvezetékek integrációjára vonatkozóan. A 

szükséges mûszaki feltételek megteremtését 

követôen évi 5 millió tonna orosz kôolaj mediterrán 

térségbe történô tranzitja válik lehetôvé. 

A projekt megvalósítása lehetôséget teremt a 

MOL számára, hogy további bevételhez jusson a 

meglévô csôvezetékrendszer jobb kihasználásából, 

miközben növeli a kôolajellátás biztonságát. 

Nagykereskedelem 

2002-ben a vevôközpontúság javítására irányuló 

erôfeszítéseink sikeresek voltak, és fenntartottuk 

a hazai üzemanyagpiacon elért 80 százalék feletti 

részesedésünket. A fûtôolajat, petrolkokszot és 

vegyipari alapanyagokat leszámítva közel 12 százalékkal 

növeltük az összes értékesített mennyiséget. 

Továbbra is mi vagyunk a fô beszállítói a legnagyobb 

végfelhasználóknak, mint például a MÁV-nak, a 

Volán-vállalatoknak, a Malévnek és a Magyar Honvédségnek. 

A nemzetközi olajvállalatok – megújított 

szerzôdések keretében – továbbra is döntôen a 

MOL-tól vásárolt áruval elégítik ki magyar piaci 

igényiket, amint az tették 2001-ben is. 

2002-ben erôs volt az üzemanyagok iránti kereslet: 

a hazai üzemanyagpiac 4-5 százalékkal 

bôvült, míg a regionális növekedés 3-4 százalék 

volt. A korábbi évekhez hasonlóan a gázolajkereslet 

növekedése meghaladta a motorbenzinét. A 

nagykereskedelmi árrés és a piaci részesedés optimumának 

elérése a belföldi üzemanyag-értékesítés 

stabilizálódását eredményezte, miközben az átlagos 

értékesítési árrés növekedett. A Slovnafttal 

való együttmûködés az árrések növekedését eredményezte 

a regionális piacokon, miközben az 

értékesített mennyiség 38 százalékkal nôtt. A MOL 

képes volt teljesen kihasználni a régióban tapasztalt 

gázolajkereslet növekedését, azáltal, hogy saját 

termelését vásárolt gázolajjal egészítette ki, melyet 

14

saját berendezésein a továbbértékesítés elôtt 

kénmentesített. 

A bitumenpiacon kihasználtuk a megélénkült 

autópálya-építési programból származó lehetôségeket. 

A MOL 12 százalékkal növelte eladásait, ezen 

belül a kitûnô minôségû modifikált bitumenek értékesítési 

volumene 60 százalékkal nôtt. Eközben a 

termékcsoport hatékonysága is javult, mivel a termékféleségek 

számát csökkentettük. 

Az autógáz kiskereskedelmében folytatódott a 

dinamikus növekedés, a MOL eco+ márkázott autógáz 

értékesítése 50 százalékkal nôtt. Év végére 30 

százalékos piaci részesedést értünk el 128 töltôállomással. 

A piaci pozícióinkból eredô értéktermelés maximalizálása 

érdekében 2002. április 1-jétôl egységes 

kereskedelmi szervezetet alakítottunk ki, amely 

minden tevékenységet – az alapanyag-vásárlástól 

termékeink értékesítéséig – magában foglal. Így a 

szervezet képes megfelelni a vevôk igényeinek, 

rugalmas „make and/or buy” megközelítéssel. 

A hatékonyság és a vevôközpontúság növelése 

érdekében a MOLCHEM petrolkémiai kereskedelmi 

leányvállalatot az év elejétôl a MOL-ba integráltuk. 

2002-ben a MOL elhatározta, hogy átszervezi a 

kenôanyagüzletét. Július 1-jétôl a kész kenôanyagok 

termelése és értékesítése a hazai és a regionális 

értékesítések bôvítésével együtt – a 100 százalékban 

saját tulajdonú MOL-LUB Kft.-hez került. 

Lakossági Szolgáltatások 

2002. a jelentôs fejlôdés és az innováció éve 

volt a Lakossági Szolgáltatások Divízió számára, a 

hálózati hatékonyságot, a nyújtott szolgáltatások 

körét, a hálózat külsô megjelenését és a kereskedelmi 

tevékenységet tekintve. 

2002-ben a MOL hazai üzemanyag-kiskereskedelmi 

értékesítési volumene – a július 1-jei jövedéki 

adó emelésének kedvezôtlen hatása ellenére – 

2,3 százalékkal nôtt. A hazai piaci részesedésünk a 

Magyar Ásványolajipari Szövetség (MÁSZ) tagjai 

között stabil maradt (43,6 százalék). Az autógázértékesítési 

helyek növekedésének eredményeképpen 

az év során autógáz-értékesítésünk megduplázódott. 

A hálózat teljesítménye az egy töltôállomásra 

jutó átlagos forgalom 

95-ös motorbenzin 

alapján további 3 százalékkal 

nôtt, az értékesítési 

fogyasztói árszerkezete 

250 

volumenek növekedésének 

200 

és a hálózat racionalizációjának 

köszönhetôen. 

150 

A MOL dinamikus növekedést 

ért el a nem 

50 

100 

üzemanyag termékek értékesítésében: 

2002-ben 

0 

98 99 00 01 02 

Termelés, forgalmazási 

fedezet 

KKKSZ díj 

a shopértékesítés több 

mint 30 százalékkal nôtt, 

Termékadók és ÁFA 

emellett olyan programokat 

valósítottunk meg, amelyek megalapozzák a 

következô év további kétszámjegyû növekedését. 

2002-ben sikeresen végrehajtottuk a hálózatüzemeltetési 

formaváltást, azaz csaknem az összes 

saját töltôállomásunkat kiadtuk partneri üzemeltetésbe. 

Az új rendszerben független vállalkozók 

mûködtetik a töltôállomást, 

A MOL-töltôállomás hálózat 

üzemanyag- és 

fejlôdése 

nem üzemanyag-értékesítéshez 

kapcsolódó jutalék 

ellenében. A megmaradó 

450 

400 

350 

300 

12 saját töltôállomást 

250 

2003. elsô félévében 

200 

adjuk ki az új üzemeltetési 

formába. Ennek az üzemeltetési 

150 

100 

50 

formának kö- 

0 

98 99 00 01 

szönhetôen jobban hasznosíthatjuk 

Összes 

Összes 

02 

a töltôállomás- 

kezelôk vállalkozó szellemét, 

hazai 

külföldi 

miközben még szorosabb kontroll alatt tartjuk 

a költségeket. 

Szintén növekedést könyvelhettünk el a romániai 

piacon, ahol üzemanyag-értékesítésünk volumene 

több mint 50 százalékkal, az egy töltôállomásra 

jutó forgalom pedig 41 százalékkal nôtt, az 

értékesítés és a hálózatunk növekedésének eredményeképpen. 

A flottakártya és a prémium Tempo 

Diesel termék bevezetése szintén hozzájárult 

15

az átlag feletti gázolaj-értékesítés növekedéséhez. 

A nem üzemanyag-értékesítés dollárban kifejezve 

42 százalékkal nôtt. 

Az év folyamán a MOL számos lépést tett, hogy 

tovább építse a „MOL” márkanevet marketing- és 

kommunikációs kampányok segítségével. Ebben a 

programban termékbevezetés, designváltás és új 

szolgáltatások bevezetése szerepelt, melyek mindegyike 

hozzájárult a „MOL” márkanév imázsának 

fejlesztéséhez. Szeretnénk kiemelni az új prémium 

termékünk, a Tempo 99 EVO bevezetését, az új 

vállalati, az új Shop 24 design megvalósítását, 

valamint a kártya- és loyalty-rendszerhez kapcsolódó 

szolgáltatások számának növelését, mint a 

2002-es imázsépítés kiemelkedô eszközeit. 

2002-ben jelentôs sikereket értünk el az üzemanyagkártyás 

értékesítés területén. A legújabb fejlesztéseknek 

köszönhetôen mind a MOL, mind a 

Slovnaft üzemanyagkártyával rendelkezôk fizethetnek 

a csoport töltôállomásain a régióban (beleértve 

Szlovákiát és Romániát). Ennek eredményeképpen 

gyakorlatilag megduplázódott a kártyatulajdonosok 

által elérhetô üzemanyagot 

forgalmazó helyek száma. A MOLüzemanyagkártya-értékesítés 

5,2 

százalékos növekedésével a flottakártyás 

tranzakciók aránya is tovább 

növekedett 2002-ben. 

A Multipont program, a népszerû 

MOL Törzsvásárlói program 

bankkártya alapú alkalmazása 

nagy sikert aratott a hazai kártyás 

piacon. 2002. végére a kártyatulajdonosok száma 

meghaladta a 100.000 fôt. A Multipont kártya 

újszerûsége abban áll, hogy ötvözi a fizetési 

funkciót a törzsvásárlói kártya elônyeivel. A Multipont 

program partnerei hûségpontokkal jutalmazzák 

a törzsvásárlókat, akik az összegyûjtött pontokat 

bármilyen termékre, szolgáltatásra vagy 

ajándékra beválthatják a MOL teljes hálózatában. 

2 

SLO 

CZ 

A 

HR 

annak érdekében, hogy növelni tudjuk az egy töltôállomásra 

jutó bevételt, valamint a hálózat hatékonyságát. 

Célunk a töltôállomások megjelenésének 

javítása, továbbá termékkínálatunk és szolgáltatásaink 

körének bôvítése. 2002-ben három új 

kutat nyitottunk meg, befejeztük egy kút teljes 

rekonstrukcióját, és felújítottuk további 15 töltôállomás 

shopberendezéseit az új Shop 24 koncepciónak 

megfelelôen. Külföldi hálózatunkat tekintve 

folytattuk a terjeszkedô hálózatfejlesztési programunkat 

5 romániai töltôállomás megnyitásával. 

A shopok modernizálása és felújítása, illetve az 

új szabványunk (Shop 24) kiterjesztése felgyorsult 

2002-ben. A Shop 24 koncepció új, fiatalos szolgáltatások 

bevezetését tette lehetôvé a MOL 

számára. A modernizált shopoknak köszönhetôen 

a MOL maximalizálni tudja a nem-üzemanyagforgalmát 

a logikus és körültekintôen átgondolt 

kereskedelmi koncepció alkalmazásával. 

BIH 

1 

PL 

3 

SK 

UA 

377 48 

H 

RO 

YU 

MOL töltôállomások 

2002. végén a MOL 431 töltôállomást 

üzemeltetett, ebbôl 377-et Magyarországon, 54- 

et pedig külföldön. Magyarországon továbbra is a 

meglévô kúthálózat fejlesztésén van a hangsúly 

16

A MOL-SLOVNAFT EGYÜTTMÛKÖDÉS 2002-BEN 

2002. novemberében megszületett az a 

megállapodás, mellyel a MOL többségi tulajdont 

szerzett a Slovnaftban, két évvel a 36,2 százalékos 

tulajdonrész megvásárlása után. Ez a tranzakció 

a közép-európai olajipar elsô, határokon 

átívelô akvizíciója. A többségi tulajdon megszerzése 

lehetôvé teszi a MOL számára, hogy még jobban 

kiaknázza a szinergialehetôségeket, valamint 

hogy realizálja a két vállalat szorosabb 

együttmûködésébôl származó elônyöket. 

megemlítendôk a finomítói árrések 2002-ben világszerte 

tapasztalt zuhanása és az a jelentôs létszám-leépítési 

céltartalék, amelynek elkülönítése a 

BRAVO hatékonyságjavítási projekt (lásd alább) 

keretében 2003-2005 között végrehajtandó átszervezések 

miatt vált szükségessé. Mindezeken 

kívül az erôs szlovák nemzeti valuta szintén negatívan 

befolyásolta az eredményeket, különösen 

annak tükrében, hogy az exportpiacok fontossága 

egyre növekszik a hazai piacon felerôsödô importnyomás 

miatt élesedô verseny következtében. A 

Slovnaftnak mindazonáltal sikerült megfordítania a 

hazai piacon év elején jelentkezô piacvesztési tendenciát 

az erre válaszul kidolgozott, piacorientált 

kereskedelmi politika segítségével. Az új kereskedelmi 

politika alkalmazása lehetôvé tette a Slovnaft 

számára, hogy a harmadik negyedévre stabilizálja 

részesedését a hazai piacon. 

A MOL a többségi irányítást úgy szerezte meg, 

hogy a Slovnaft két legnagyobb szlovák tulajdonosától, 

a Slovintegra és a Slovbena (SISB) cégektôl 

megvásárolt egy 31,6 százalékos részvénypakettet. 

A tranzakció értelmében ugyanakkor a 

SISB 9,99 százalékban a MOL tulajdonosává vált. 

A többségi tulajdonosi pozíció révén növekszik 

a MOL mozgástere a szerkezeti átalakítás területén 

és az együttmûködési szinergiahatások realizálásában, 

emellett a vállalatirányítási kérdések 

megoldása is egyszerûbbé válik. Ezáltal az operatív 

irányítás több figyelmet tud szentelni a stratégiai 

projekteknek, így a töltôállomás-hálózat fejlesztésének, 

valamint a környezetbarát dízel- és a világszínvonalú 

polipropiléngyártás megvalósításának. 

2002. fôbb eseményei 

2002-ben a Slovnaft-csoport 3,2 milliárd 

szlovák koronás üzemi eredményt ért el, ami 47 

százalékkal marad el a 2001-es évitôl. A gyengébb 

üzemi teljesítmény legfontosabb okai között 

A 2002. folyamán, a nemzetközi piacon bekövetkezett 

kedvezôtlen fejlemények dacára, a 

Slovnaft 3,03 Mrd koronás adózott eredményt ért 

el, amely megközelíti a 2001. évi rekord eredményt. 

Ezt az eredményt elsôsorban az tette lehetôvé, 

hogy jelentôs mértékben javult a pénzügyi teljesítmény, 

fôleg az erôs nemzeti valuta, az átalakított 

adósságállomány, valamint az eladósodottság 

mértékének csökkenése miatt. A 2001-ben még 

16 százalékos eladósodottsági szinttel szemben 

2002-ben likvid eszközei meghaladták az adósságállományt. 

Kedvezôen hatott az eredményekre a 

szinergiahatásokból realizált 35 millió dollár, ami 

több mint háromszorosa az elôzô évinek. 

Divesztíció és átszervezés 

2002-ben is folytatódott az üzleti alaptevékenységekre 

összpontosított portfólió átalakítása. 

Az év folyamán több mint 165 millió korona értékû 

eszközállomány került értékesítésre. A Slovnaft 

cseh nagykereskedelmi és kiskereskedelmi leányvállalatainak, 

a Slovnaft Moraviának és a Slovnaft 

CS-nek az összevonása 2002. elejére megtörtént, 

a Slovnaft Trade export leányvállalat beolvadt az 

anyavállalatba. Megtörtént a napi, rutinszerû 

számviteli tevékenységek kiszervezése a professzionális 

Accenture szolgáltató céghez, amely 

hasonló számviteli szolgáltatásokat végez a MOL 

számára is. 

17

A befolyásolható költségek fenntartható szintre 

történô csökkentését célzó, az egész vállalatot 

felölelô erôfeszítés részeként 2002-ben projekt 

indult a szervezeti struktúra átalakítására, hogy az 

illeszkedjék az újonnan kidolgozott, áramvonalasított 

üzleti folyamatokhoz. A tervezett átszervezéssel 

összhangban a Slovnaft 492 millió koronás 

céltartalékot képzett az ehhez a projekthez kapcsolódó 

jövôbeni létszám-leépítési költségek 

illetve a karbantartási szolgáltatások biztosításának 

módját. A hatékonyság javítása céljából megtörtént 

a három fô karbantartás-szolgáltató összevonása 

egyetlen, közös karbantartó cégbe, 

ezenkívül a Slovnaft igénybe vette egy nagy tapasztalattal 

rendelkezô tanácsadó cég segítségét, 

hogy olyan karbantartási politikát tudjon kialakítani, 

amely jobban támogatja az üzembiztonság 

javítására vonatkozó célkitûzést. 

fedezésére. A projekt BRAVO néven vált ismertté, 

a mozaikszó jelentése: Business Restructuring 

and Value Oriented Organisation, azaz Üzleti Átszervezés 

és Érték-orientált Szervezet. 

Operatív tevékenység és a fejlesztések 

A Slovnaft jelenlegi, 364 töltôállomásból álló 

hálózatának modernizálása elkezdôdött, párhuzamosan 

a kiskereskedelmi stratégia szellemében 

megvalósuló új benzinkutak építésével. A MOL 

Az EU 2005-ös üzemanyagminôség gyártásának 

megvalósítása közös MOL-Slovnaft akció keretében 

történik azért, hogy a közös projekt megvalósításból 

származó szinergia-lehetôségeket kiaknázhassuk. 

A partnerek a gyártástechnológia 

beszerzésének fázisában a közös fellépésbôl 

eredô elônyöket tudtak realizálni. 2002-ben a környezetbarát 

dízel projekt megvalósítása a tervezési 

fázisba lépett. 

korábbi szlovákiai kiskereskedelmi leányvállalata 

A Slovnaft megkezdte egy 255 kt/év névleges 

kapacitású polipropilénüzem megvalósítását, ami 

lényegében az elsô lépés a petrolkémiai üzletág 

modernizálásának útján. Ugyanakkor ez a beruházás 

mérföldkô a csoportszintû petrolkémiai stratégia 

megvalósításában is, melynek célja a fejlesztések 

optimalizálása az egész csoportra kiterjedôen, 

hiszen a beruházási program összehangolása 

megtörtént a TVK-val, a MOL-csoport másik 

petrolkémiai vállalatával. 

immár teljes egészében a Slovnaft tulajdona, a 17 

korszerû töltôállomás átalakítása az év folyamán 

megtörtént, így most már Slovnaft márkanévvel 

mûködnek tovább. A benzinkúthálózat rekonstrukciója 

és a kútépítés egységesített szabványtervek, 

technológiák és berendezések alapján történik, a 

közös beszerzésnél kínálkozó elônyök kiaknázása 

érdekében. Ezen túlmenôen a Slovnaft megkezdte 

a MOL-töltôállomás shop mûködtetési modelljének 

és a MOL üzemanyagkártyás rendszerének bevezetését 

is. 

Az üzemvitel biztonságának javítása érdekében 

a Slovnaft felülvizsgálta karbantartási politikáját, 

A társasági szolgáltatások terén jelentôs szinergiaelônyöket 

sikerült elérni a vegyszerek, katalizátorok, 

illetve adalékok közös beszerzése során, 

valamint az e-kereskedelem eszközeit felhasználó 

közös pályáztatással és anyagbeszerzéssel. 

4 

PL 

40 

CZ 

SK 

318 

2 

UA 

Összefoglalás 

2002. a MOL-Slovnaft partnerség tekinte- 

A 

tében a jelentôs elôrehaladás éve volt, a felek foly- 

H 

RO 

tatták mindazon lépéseknek a megtételét, ame- 

Slovnaft töltôállomások 

lyek egy erôs és hatékony regionális piaci szerep 

SLO 

HR 

YU 

kialakításához szükségesek. Meggyôzôdésünk, 

hogy a MOL többségi tulajdonosi szerepe a 

Slovnaftban lehetôvé fogja tenni a partnerek számára, 

hogy még több szinergiát aknázzanak ki a 

szorosabb együttmûködés révén 2003. folyamán. 

18

FÖLDGÁZ 

A tevékenység leírása 

Ez a divízió felelôs a földgáz importálásáért, szállításáért, tárolásáért és nagykereskedelméért, 

továbbá feladata a külsô kulcspiacok számára a földgáz tranzitszállítása. A divízió célja a megbízható 

földgázellátás fenntartása, a divízió eszközeinek hatékony üzemeltetése, valamint a 

tevékenység befektetett eszközei utáni korrekt megtérülés elérése. További elérendô divíziós cél 

a szabályozói tárgyalásokon való részvétel a megfelelô pozíció elérése érdekében a jövôbeni 

liberalizált piacon. 

Legfontosabb eredmények 2002-ben 

• 2002. folyamán társaságunk aktívan 

résztvett a kormány és a hatóságok képviselôivel 

folytatott tárgyalásokon, ahol az új 

gáztörvény törvénykezési, árképzési és a 

várható liberalizált piaci terveirôl egyeztettek. 

• A rendkívül hideg tél ellenére a MOL képes 

volt kielégíteni a váratlanul magas gázigényeket, 

felhasználva a korábban a földalatti gáztárolókban 

letárolt földgázt. 

• A kedvezôtlen szabályozói feltételek 

következtében az üzlet nem tudott elégséges 

eredményt realizálni, emiatt CAPEX-terveinkben 

csak a legszükségesebb projektekre tudtunk 

koncentrálni. Mindemellett 2002-ben 9 Mrd 

forintnyi beruházás valósult meg, fôleg a biztonságos 

ellátáshoz szükséges fenntartások 

területén. 

• 2002-ben jelentôs figyelmet fordítottunk a 

nemzetközi tranzitüzlet fejlesztésére. Az év 

folyamán társaságunk 1,69 Mrd m 3 földgázt 

szállított a szerbiai NIS, és 158 M m 3 -t a boszniai 

BH-Gas számára. Ez 8 százalékos mennyiségi 

növekedést jelentett. 

19


2002-ben az 1994-es gázszolgáltatási törvény 

és gázárrendelet volt hatályban. E két dokumentum 

tartalmazta a szabályozott hazai földgáztevékenységek 

mûködését, és definiálta az árképzés 

kereteit. A 2001. végén hatályát vesztett 

gázárrendeletet módosítás nélkül hosszabbították 

meg. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az árrendszert 

a kormány, hasonlóan az elmúlt évek 

gyakorlatához, 2002-ben sem alkalmazta. 

Földgáz-értékesítés források szerint Az EU-csatlakozás követelményeinek 

megfelelôen 

13500 

10800 

8100 

5400 

a meglévô szabályozás 

felváltására a kormányzat 

az ipari szereplôk közremûködésével 

elkészítette 

az új gáztörvény tervezetét. 

2700 

A várhatóan 2004. 

0 

98 99 00 01 02 

elején életbe lépô új 

törvény célja, hogy létrehozzon 

Hazai forrás Import forrás 

egy átlátható és 

részlegesen megnyitott 

földgázpiacot. A MOL szándéka az, hogy 

felkészítse a gázüzletet a részlegesen megnyíló liberalizált 

piac kihívásaira, és egy olyan megállapodást 

érjen el az új ár- és tarifarendszer 

területén, amely tükrözi a piaci viszonyokat és 

lehetôvé teszi a gázüzlet hatékony mûködését. 

Társaságunk teljes mértékben támogatja a gyors 

piacnyitási folyamatot. 

A MOL gázüzlete ki volt, és jelenleg is ki van 

téve az olaj és olajtermékek világpiaci árváltozásainak. 

2002-ben az importált 

Átlagos import ár (Ft/m 3 ) 

Átlagos értékesítési ár (Ft/m 3 ) 

földgáz átlagos költsége – 

forintban számolva – 28 

százalékkal esett vissza 

40 

2001-hez képest. Ugyanakkor 

30 

20 

10 

– a fogyasztás struk- 

túrájában bekövetkezô kedvezô 

változásoknak és a 

2002. július 1-jétôl érvényes, 

0 

98 99 00 01 02 

bizonyos gázszolgál- 

tatók által ellátott nem 

Átlagos 

Átlagos 

import ár 

értékesítési ár 

lakossági fogyasztók 5,4 

százalékos gázdíj emelésnek 

köszönhetôen – az átlagos nagykereskedelmi 

ár 8 százalékkal nôtt. A szabályozott eladási ár és 

az importár közötti különbség, valamint a forint 

erôs árfolyamának pozitív hatásaként a divízió 

üzemi eredménye – a létszámleépítési céltartalék 

hatása nélkül – 1,7 Mrd forintra emelkedett. Ez kiemelkedô 

javulást jelent az elmúlt évhez képest. Az 

említett pozitívum ellenére az üzlet még így sem 

tudta elérni a jelenlegi szabályozás által garantált 

szabályozott megtérülés szintjét. Ezért csak egy 

megfelelô új gáztörvény és árképzési rendszer 

kihirdetése biztosíthatná a jövôbeni biztonságos 

gázellátáshoz szükséges beruházásokhoz nélkülözhetetlen 

megtérülési szint elérését. 

Ellátás és kereskedelem 

Magyarországon a MOL rendelkezik egyedül 

földgáz-nagykereskedelmi engedéllyel, melyhez egyúttal 

ellátási kötelezettsége is társul. Társaságunk 

a kizárólagos földgázellátója a hazai regionális gázszolgáltató 

vállalatoknak, a nagynyomású vezetékhálózatunkra 

közvetlenül csatlakozó ipari fogyasztóknak 

és a villamos erômûveknek. Amellett, hogy 

a MOL Rt. az egyedüli nagykereskedô, kissebségi 

részesedéssel is rendelkezik a hazai gázszolgáltató 

társaságokban. Mivel a gáz kiskereskedelmi értékesítése 

nem tekinthetô alaptevékenységnek a csoporton 

belül, a MOL 2003. februárjában értékesítette 

saját gáz-kiskereskedelmi leányvállalatait. 

Társaságunk 2002-ben 12,9 Mrd m 3 földgázt 

értékesített, megközelítôleg ugyanannyit, mint 

2001-ben. A hazai szükségletek kielégítését 

2,9 Mrd m 3 hazai, és 10 Mrd m 3 importgázból 

20

iztosítottuk. A hazai földgáztermelés csökkenésével 

Magyarország egyre nagyobb mértékben függ a 

külföldrôl érkezô földgáztól. Az 5 évvel ezelôtti 65 

százalékos importfüggôség 2002-ben közel 78 

százalékra emelkedett. 

Az importált földgáz döntô része a Panrusgázon 

keresztül Oroszországból érkezett, a maradék 

hányad pedig Ukrajnából, a Gas de France-tól és a 

Ruhrgastól. Az ellátás biztonságának fenntartása 

érdekében a MOL hosszú távú, „take-or-pay” típusú 

gázbeszerzési szerzôdéseket kötött. 

A MOL számos lépést kezdeményezett annak 

érdekében, hogy felkészüljön a liberalizációra, illetve 

hogy az új versenykörnyezetben maximalizálni 

tudja piaci részesedét. A legfontosabb közvetlen 

fogyasztókkal meglévô kapcsolataink erôsítésére 

piaci alapú, rugalmas, hosszú távú szerzôdéseket 

kívánunk bevezetni. Továbbra is törekszünk közvetlen 

gázellátási szerzôdéseket kötni potenciális 

zöldmezôs fogyasztókkal. Megpróbáljuk a hazai 

gázpiacról rendelkezésre álló információinkat felhasználni 

abban, hogy magasabb színvonalú szolgáltatások 

kidolgozásával nagyobb arányú részesedést 

tartsunk meg a piacon. Emellett kiemelten 

kezeljük munkatársaink marketingtudásának növelését, 

a kockázatkezelési eszközök és az ügyfeleinknek 

nyújtandó új értékesítési konstrukciók kidolgozását 

és fejlesztését. 

Földgázszállítás és tranzit 

A MOL 5.226 km hosszú magasnyomású 

földgázszállító rendszert birtokol és üzemeltet. 

A társaság a 2002-ben is szigorúan szabályozott 

beruházások mellett néhány új, a biztonságos 

ellátást fenntartó projektbe is belekezdett. Az 

említettek közé tartozik 

a beregdaróci kompresszorállomás 

Földgáz-értékesítés 

vevôcsoportok szerint (M m 3 ) 

felújítá- 

sának befejezése és a 

nemesbükki kompreszszorállomás 

13500 

12000 

10500 

9000 

vezérlô- 

7500 

rendszerének korszerûsítése. 

A környezetvédelmi 

elôírásoknak való 

6000 

4500 

3000 

1500 

0 

megfelelés érdekében 

98 99 00 01 02 

számos gázátadó állomást 

modernizáltunk, 

valamint megvizsgáltuk 

Viszonteladók Erômûvek 

Ipari és egyéb 

fogyasztók 

és felújítottuk a kijelölt vezetékszakaszokat. Az ilyen 

jellegû projektek finanszírozása azonban mindaddig 

korlátozott marad, amíg a szabályozói környezet 

módot nem ad a MOL-nak a gázüzleten elérhetô 

megfelelô megtérülés elérésére. Hozzá kell azonban 

tennünk, hogy az új gáztörvény elôreláthatólag 

tartalmazza majd az eszközök alapján számított 

megfelelô szabályozott megtérülést. 

A hazai tevékenységeinkbôl származó bevételek 

maximalizálása érdekében társaságunk – kihasználva 

Magyarország kedvezô földrajzi fekvését – 

megragadja a tranzitból adódó lehetôségeket. 

2002-ben a szerbiai NIS és a boszniai BH-Gas kezdeményezte 

az eredeti, 1998-ban kötött hosszú 

távú földgázszállítási szerzôdés meghosszabbítását. 

A MOL – a 2003. december 31-ig érvényben lévô 

módosított feltételek alapján – 2002-ben 1,69 

Mrd m 3 földgázt szállított Szerbiába. 

A BH-Gas esetében – a módosított megállapodásnak 

megfelelôen – a MOL 2002-ben 158 M m 3 

gázt tranzitált Boszniába. 

Középtávon társaságunk jelentôs lehetôségeket 

lát a tranzit mennyiségének növelésére mind 

Bosznia, mind Szerbia esetében, emellett vizsgáljuk 

a már létezô tranzitszállítások bôvítésének lehetôségeit 

az egyéb szomszédos piacok – Szlovénia és 

Horvátország – felé. 

21

2002. októberében Bécsben elôzetes együttmûködési 

megállapodás született az OMV Erdgas 

GmbH (Ausztria), a BOTAS (Törökország), a 

TRANSGAZ (Románia) és a BULGARGAZ (Bulgária) 

és a MOL között egy Türkmenisztánból, Azerbajdzsánból, 

illetve Iránból kiinduló és Törökországon, 

Bulgárián, Románián, Magyarországon és 

Ausztrián át Nyugat-Európába tartó tranzitvezeték 

kiépítésérôl. 

Tárolás 

2002-ben a MOL 3,34 Mrd m 3 mobilgáz 

tároló kapacitással és a hozzá tartozó 44,2 

M m 3 /nap csúcskapacitással rendelkezett a földalatti 

gáztárolóiban. A tárolókapacitások egyre 

növekvô szerepet játszanak a téli hónapok 

megfelelô gázellátásában. 

A tárolók csúcs/mobilgáz kapacitás aránya 

1,3 százalék, s ez kedvezôbb, mint más európai 

szezonális tárolók 0,9-1 százalék közé esô 

csúcs/mobil kapacitás arányainak átlaga. Mivel a 

MOL földgáztárolói szezonális tárolók, ezért képesek 

voltunk a 2002. második félévében a váratlan 

és kemény hideg által elôidézett jelentôs 

keresletingadozásokat kielégíteni. 

A korlátozott beruházási programunk keretében 

2002-ben megkezdtük a hajdúszoboszlói felszíni 

technológia rekonstrukcióját és a pusztaedericsi 

tároló felszín alatti és felszíni technológiájának 

teljes felújítását. Az év folyamán folytattuk 

a kardoskúti tároló rehabilitációs programját is. 

Az ipar fejlôdésének, a gazdaság folyamatos 

átalakulásának és a lakossági gázigények növekedésének 

eredményeként a hazai gázfogyasztás a 

következô 10 évben egyértelmûen növekedni fog. 

Ennél is fontosabb azonban, hogy a téli csúcsnapi 

gázfogyasztások jelentôsen emelkednek majd. 

Következésképpen ezen igények biztonságos kielégítése 

érdekében tárolókapacitásainkat növelni kell. 

22

PETROLKÉMIA 

Az üzlet definíciója 

A MOL petrolkémiai leányvállalata, a TVK, Magyarország egyetlen integrált olefin- és poliolefingyártója, 

és az egyik legjelentôsebb szereplôje a gyorsan fejlôdô közép-európai polietilén- és 

polipropilén piacnak. A vegyipari társaság legfontosabb alapanyag-szállítója a MOL-csoport, amely 

elsôsorban vegyipari benzint és vegyipari gázolajat ad el neki. A csoport egyúttal a legnagyobb 

vevôje is a társaságnak, a TVK-tól az etilénmûvében keletkezô társtermékeket – hidrogént és 

pirobenzin frakciókat – vásárol. A MOL-csoport IFRS szerinti jelentésében a TVK teljeskörûen konszolidált 

leányvállalatként szerepel, mûködési adatai és eredménye a petrolkémiai szegmensben 

jelennek meg. 

Kiemelt események 

• A nagyon gyenge vegyipari fedezetek 

ellenére a TVK üzleti eredménye a környezetvédelmi 

céltartalékképzés nélkül – sok versenytársával 

ellentétben – 2002-ben is pozitív maradt. 

A mérsékelt piaci kereslet dacára a 

petrolkémiai szegmens 5, illetve 10 százalékkal 

növelte polietilén- és polipropilén értékesítését. 

A megnövekedett értékesítés következtében a 

termelôüzemek kapacitáskihasználtsága is 

javult. 

• A TVK Igazgatóságának jóváhagyását és a 

hitelszerzôdések aláírását követôen 2002. elsô 

fél évében megkezdôdött a Petrolkémiai Fejlesztési 

Program megvalósítása, melynek tervezett 

költsége 430 millió euró. A teljes beruházási 

összeg 35 százalékát a TVK saját forrásból, a 

fennmaradó részt pedig bankkölcsönökbôl 

finanszírozza. 

• 2002-ben a petrolkémiai szegmens 795 kt 

vegyipari benzint, 119 kt vegyipari gázolajat és 

85 kt könnyû szénhidrogént szerzett be a MOLcsoporttól, 

miközben 198 kt, az etilénmûben 

keletkezett társterméket értékesített a csoport 

számára. A vegyipari benzin és gázolaj szállítása 

csôvezetéken történik. 

23


Az integrált olefin-, poliolefin gyártók jövedelmezôsége, 

a rendkívül kedvezôtlen 2001-es évhez 

képest is, tovább csökkent 2002-ben. 1997. óta 

2002-ben voltak a legalacsonyabbak a vegyipari 

fedezetek és a jövedelmezôség. Egyrészrôl a 

nyersolaj árával összhangban a vegyipari alapanyagok 

ára is meredeken emelkedett 2002-ben 

– és átlagban magasabb szintet ért el, mint 

2001-ben –, másrészrôl az árbevételre negatív 

hatással voltak a 2001. évinél is alacsonyabb termékjegyzésárak, 

valamint az erôsebb forint. 

Szakértôi elôrejelzések szerint 2003-tól a vegyipari 

fedezetek növekedése várható, a következô 

petrolkémiai ciklus pedig 2004-2005-re prognosztizálható. 

MOL-TVK partnerkapcsolat 

A MOL jelentôs részesedést szerzett a TVK-ban 

annak érdekében, hogy megvalósítsa stratégiai céljait, 

azaz megszerzett piacot biztosítson a finomításban 

keletkezô jelentôs mennyiségû vegyipari 

alapanyagnak, és kihasználja az értéklánc további 

elemének integrálásában és a szorosabb együttmûködésben 

rejlô potenciális szinergiákat. A szinergiák 

tovább növekedhetnek azáltal, hogy a 

Hazai és export polimer értékesítés 

szigorodó környezetvédel- 

alakulása 2001 - 2002-ben mi elôírások miatt a 

500 

400 

300 

200 

100 

finomításban keletkezô 

egyes komponensek egyre 

nagyobb hányada lesz 

alkalmatlan motorhajtóanyag-keverô 

komponensként 

való felhasználásra. 

Vegyipari alapanyagként 

0 

01 02 

azonban ezek az anyagáramok 

Hazai polymer 

értékesítés 

Export polymer 

értékesítés továbbra is fel- 

használhatók lesznek. 

Számos tranzakció – köztük a 2001-es sikeres 

nyilvános vételi ajánlat – után a MOL 34,48 százalékos 

tulajdoni hányadával a TVK legnagyobb 

részvényesévé vált. A MOL-nak két pénzügyi befektetôtôl 

vételi opciója van további 17,85 százalék 

TVK-részvény megvásárlására. 

A TVK jelenlegi, 9 fôs Igazgatóságából az Igazgatóság 

elnökét is beleértve 6 fô MOL alkalmazott, 

s szintén MOL alkalmazott a vegyipari társaság 5 

fôs Felügyelô Bizottságának egyik tagja, a Felügyelô 

Bizottság elnöke. 

A MOL-csoport további jelentôs szinergialehetôségeket 

lát a finomítás és olefingyártás koordinálásában, 

a vegyipari tevékenység és társaságirányítási 

szolgáltatások csoportszinten történô 

harmonizálásában – így a TVK tiszaújvárosi és a 

Slovnaft pozsonyi tevékenységének összehangolásában 

–, valamint a kereskedelmi csatornák 

optimalizálásában. 

Olefinek 

Az 1975-ben épült olefinüzemben 

vegyipari benzinbôl és 

vegyipari gázolajból állítanak elô 

etilént és propilént. Az üzemet 

többször felújították és intenzifikálták. 

Az etilénre vonatkoztatott 

névleges kapacitás jelenleg 370 

kt/év. Az olefintermelés mellett 

az Olefin Üzletág látja el etilénnel 

– saját termelésbôl, illetve importból 

– az egyetlen hazai PVC-gyártót, a Borsod- 

Chemet. 2002-ben a TVK 38 kt – vezetéken 

érkezô – etilént vásárolt az ukrán Orianától, ami 31 

százalékos mennyiségi növekedést jelent 2001-hez 

képest. Az olefintermelés 3 százalékkal volt magasabb 

2002-ben, mint 2001-ben. 

Poliolefinek 

A Polimer Üzletág különbözô minôségû kis- és 

nagysûrûségû polietiléneket, valamint polipropiléneket 

gyárt hazai és exportpiacokra. Az 1986-ban 

átadott nagysûrûségû polietilén-üzem névleges kapacitása 

200 kt/év, a két kissûrûségû polietilénüzem 

összes névleges kapacitása pedig 120 

kt/év. Az üzletág különbözô típusú polipropiléneket 

is gyárt három üzemében. 2002. elején a három 

üzem névleges kapacitása a következôképpen 

alakult: 50, 100 és 140 kt/év. A legújabb, 140 

kt/év névleges kapacitású polipropilénüzemben 

(PP-4) 2000. tavaszán indult meg a termelés. Az 

üzem névleges kapacitását 2002. végére 180 

24

kt/év-re bôvítették. A PP-4 üzem jelenleg a régió 

legkorszerûbb és leghatékonyabb termelôegysége. 

A kapacitásbôvítést követôen a legkisebb polipropilénüzemet 

(50 kt/év) 2002. év végén bezárták. 

A növekvô értékesítéssel összhangban a polimertermelés 

mintegy 6 százalékkal nôtt 2002-ben. 

A hazai polimerpiacon több mint 57 százalék volt a 

TVK részesedése 2002-ben. A legfontosabb 

export-célpiacok – nagyság szerinti sorrendben – a 

következôk voltak: Németország, Olaszország, 

Lengyelország, Egyesült Királyság, Franciaország 

és Ausztria. 

Petrolkémiai Fejlesztési Program 

Az 1999-ben elfogadott stratégiával összhangban, 

a kedvezô piaci kilátásokra alapozva a csoport 

a vegyipari üzlet fejlesztését, az európai termelési 

méret elérését határozta el a Stratégia Fejlesztési 

Program megvalósításával. A projekt befejezése 

után a TVK megtartja vezetô szerepét és növeli költséghatékonyságát 

a régióbeli polimer gyártók 

között. A stratégiai projekt négy alprojektbôl áll, 

melyek megvalósításával nemcsak a termelôkapacitás 

bôvül, hanem a termékportfolió is szélesedik és 

a költséghatékonyság is növekszik. Az elsô alprojekt 

egy 250 kt/év névleges kapacitású új LINDE-technológiájú 

etilénmû megvalósulása után az összes 

névleges etiléntermelô kapacitás 620 kt/évre nô. 

A fejlesztési program második eleme egy új, 200 

kt/év névleges kapacitású, nagysûrûségû polietilént 

gyártó üzem építése Mitsui technológiával, ami a 

termékportfolió diverzifikálásával a versenyképességet 

is növeli. Az üzem megépülésével a TVK az elsô 

bimodális HDPE–gyártó lesz a régióban. A harmadik 

alprojekt – a 140 kt/év névleges kapacitású PP-4 

üzem 180 kt/évre történô kapacitásbôvítése – 

2002. negyedik negyedévében befejezôdött. 

E fejlesztés következményeként a legöregebb, 50 

kt/év névleges kapacitású PP-2-es üzemet leállították. 

A negyedik alprojekt az új üzemek mûködtetéséhez 

szükséges kiszolgáló létesítmények megvalósítását 

foglalja magában. A 2002. elsô fél évében 

megkezdett Petrolkémiai Fejlesztési Program befejezésének 

tervezett idôpontja 2004. második fele. A 

teljes program megvalósítása határidôn és 

költségkereten belül folyik. 

Egyéb fontos 

események 

Stratégiájával összhangban 

Üzemek kapacitáskihasználtságának 

alkulása 2001-2002-ben 

100 

a TVK 2002- 

ben sikeresen befejezte 

nem alap tevékenységet 

95 

90 

folytató leányvállalatainak 

85 

– köztük a mûanyag- 

80 

feldolgozó társaságoknak 

01 02 

– az értékesíté- 

sét. A divesztíciós 

Olefin üzemek HDPE üzemek 

és egyéb racionalizálási 

programoknak köszönhetôen 

LDPE üzemek PP üzemek 

a létszám 14 százalékkal csökkent 2002- 

ben. Az értékteremtô képesség növelése érdekében 

került sor a marketing- és értékesítési szervezet 

átalakítására és az értékesítési tevékenység 

hatékonyságának javítására. Az intézkedések 

elsô pozitív hatása – az értékesített mennyiségek 

növekedése – már 2002. második félében 

jelentkezett. 

A TVK környezetvédelmi díjat nyert sikeres 

erôfeszítéseiért és kiváló eredményeiért, amelyeket 

a vegyipar környezetvédelmi teljesítménye fejlesztésének 

támogatásában és saját tevékenysége 

környezeti hatásainak csökkentésében ért el. 

Szintén elismerést kapott a TVK többségi tulajdonában 

lévô Inno-Comp Kft. az Oktatási Minisztériumtól. 

Az innovációs díjat 2002-ben egy új 

típusú polipropilén kifejlesztéséért nyerte el a Kft. 

2002-ben a TVK a 

Termelés alkulása 

szakértôi értékelésre 

2001-2002-ben 

alapozva, a menedzsment 

korábbi elôrejelzésével 

400 

300 

összhangban, 

megemelte a jövôbeli 

környezetvédelmi kötelezettségekre 

képzett céltartalék 

200 

100 

0 

öszszegét. A 

vegyipari társaság a 

megnövelt céltartalékból 

01 

Etilén 

HDPE 

02 

egy régebbrôl örökölt 

talajszennyezés rehabilitációs 

Propilén LDPE 

költségeit fogja fedezni. A szennyezôdés a 

’70-es években keletkezett, felfedezése azonban 

csak a ’90-es évek elején került sor. 

PP 

25

TÁRSASÁGI ÉRTÉKEK 

A regionális piac vezetô olajipari vállalatává kívánunk 

válni. Ezért olyan szervezeti mûködést, struktúrát 

és képességeket kell kialakítanunk, amelyek 

lehetôvé teszik dinamikus növekedésünket a régióban, 

továbbá olyan emberierôforrás-politikát és 

gyakorlatot kell megvalósítanunk, melyek az iparág 

legjobbjaira jellemzôk. Emellett olyan kapcsolatokat 

kell kiépítenünk vevôinkkel, üzleti partnereinkkel, a 

régió társadalmával, tágabb mûködési környezetünkkel, 

melyeket értékteremtô, etikus és felelôsségteljes 

viselkedés jellemez. 

MOL-csoport teljes munkaidôben foglalkoztatott 

munkavállalóinak száma (záró) (fô) 

25000 

E stratégiai célt és a 

mûködési követelményeket 

megfogalmazó jövôképünket 

2000. májusában 

20000 

15000 

10000 

5000 

társaságunk vezetôi 

és munkavállalói közösen 

alkották meg és fogadták 

el, s e közös célért indult 

meg az az átfogó változtatási 

0 

98 99 00 01 02 

folyamat, melynek 

MOL Rt. 

Leányvállalatok 

három éve alatt jelentôsen 

átalakítottuk társaságunk 

szervezetét, 

mûködési folyamatait és kultúráját. 

A szervezet és mûködésének fejlesztése 

Szervezetünket úgy alakítottuk át, hogy az 

egyszerû és „lapos”, ezáltal gyors döntéshozatali 

képességgel rendelkezô legyen. Az átalakítással 

párhuzamosan kiépítettük a mátrixtípusú 

irányítást. Az elmúlt évben továbbfejlesztettük 

a mûködés szabályozását, 

felülvizsgáltuk és átláthatóvá 

tettük a döntéshozatali és kontrollmechanizmusokat. 

Megkezdtük a regionális 

növekedést támogató szervezeti 

felépítés kialakítását. A tavalyi 

évben is következetesen folytattuk 

tevékenységeink racionalizálását, az 

erôforrások koncentrálását. Felhasználtuk 

az üzleti folyamatok átalakítása (BPR) 

program eredményeit, ami által jelentôs mértékben 

sikerült folyamatainkat standardizálni, egyszerûsíteni 

és informatikai alapúvá tenni. A mûködési 

folyamatok további egyszerûsítésére és a kontrollmechanizmusok 

megerôsítésére folyamatmenedzsment 

rendszeren alapuló programot indítottunk. A 

mûködési hatékonyság további javítása magában 

foglalja a társaság létszámának további 2.500 

fôvel történô csökkentését is az elkövetkezendô 

három évben. Ezzel elérhetô lesz a nemzetközi szintû 

létszámhatékonyság, valamint a strukturális költségek 

jelentôs mérsékelése. 

Munkatársak iránti elkötelezettségünk és 

felelôsségünk 

A változó üzleti környezetben a regionális 

növekedést lehetôvé tevô mûködés és a folyamatos 

hatékonyságjavítás csakis magas szinten felkészült, 

elkötelezett, teljesítmény-orientált munkatársakkal 

lehetséges. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan 

fejlesszük munkatársaink tudását, képességeit, 

és versenyképes jövedelemmel ismerjük el 

teljesítményüket. Ezért az elmúlt években olyan HRrendszereket 

fejlesztettünk ki és vezettünk be, amelyek 

a munkavállalók tudását, képességeit és teljesítményét 

helyezik a középpontba. 2002-ben 

továbbfejlesztettük és informatikai alapúvá tettük 

kompetencia-menedzsment rendszerünket, így munkatársaink 

kiválasztásakor, illetve teljesítményük 

értékelésékor és továbbképzésükkor a betöltendô 

munkakör követelményeire, illetve a munkatársaink 

tudására, készségére és képességére alapozva hozzuk 

meg döntéseinket. Mind több munkavállalóra 

terjesztjük ki teljesítmény-menedzselési, és az ehhez 

kapcsolódó ösztönzési rendszerünket. Elindítottuk 

tehetséges fiatal munkatársaink második generációjának 

speciális képzését, amely segítséget nyújt 

vezetôvé válásukhoz, ezzel is biztosítva társaságunk 

számára a magasan képzett menedzserek utánpótlását. 

Kiemelt humánrendszereink egységesítését 

portfoliós társaságainknál megkezdtük. 

26

A korrekt és etikus munkahelyi és üzleti magatartás 

erôsítésére az elmúlt évben kidolgoztuk és 

elfogadtuk a MOL-csoport etikai kódexét, melynek 

irányelvei jól tükrözik elkötelezettségünket és 

felelôsségünket munkatársaink, üzleti partnereink, 

vevôink és a társadalom iránt. 

Környezetünk iránti felelôsségünk 

A MOL az egészségvédelem, a biztonságtechnika 

és a környezetvédelem területén elért 

eredménye alapján is az olajipari vállalatok élmezônyébe 

kíván tartozni. Éppen ezért kiemelt figyelmet 

fordít az eredmények folyamatos javítására és közzétételére. 

Ez az elkötelezettség motiválja, hogy a 

MOL-csoport teljes mûködése a csoport EBK politikája 

mentén valósuljon meg. A célrendszerben 

mutatkozik meg a cégvezetés törekvése a folyamatos 

javulásra. Az elvárt teljesítményt évente aktualizált 

célkitûzésekben, EBK-teljesítménymutatók 

formájában, számszerûn megfogalmazzuk, lehetôséget 

biztosítva az év során elért idôarányos eredmény 

objektív elemzésére és a gyenge pontok 

azonosítására, végsôsoron pedig a fejlôdésre. 

A 2002-es évben két tragikus esemény is 

emlékeztetett minket arra, hogy az olajipar veszélyes 

ágazat: a Dunai Finomító csôkemencéjenek felrobbanása 

során két kollégánk életét vesztette, egy 

harmadik munkatársunk pedig közlekedési balesetben 

hunyt el. 1986. óta elôször kell a munkavállalók 

körében halálos balesetekrôl beszámolnunk. Az 

érintett családokról méltó és megfelelô módon gondoskodott 

a MOL. Kiemelten fontosnak tekintjük, 

hogy a megfelelô konzekvenciák levonását követôen 

a szükséges megelôzô intézkedéseket megtegyük. 

A 3 napnál hosszabb munkaidô-kieséssel járó 

munkabalesetek száma a megelôzô évhez képest 

24 százalékkal emelkedett, a bekövetkezett 62 

munkabaleset mintegy fele azonban nem a technológiáink 

üzemeltetésével, hanem a jármûvel 

történô, illetve a gyalogos közlekedéssel függött 

össze. Mivel a foglalkoztatottak létszáma jelentôs 

mértékben csökkent az év során, az esetek gyakoriságát 

jelzô mutatószám, a baleseti frekvencia – az 

1.000.000 ledolgozott munkaórára jutó munkabalesetek 

száma – az esetek számát meghaladó 

mértékben emelkedett, és elérte a 4,16-os értéket. 

A tûzesetek számát illetôen ugyanakkor folytatódott 

az évek óta megfigyelhetô csökkenés, amely 

szerint a megelôzô évhez képest 2002-ben 22 

százalékkal kevesebb, összesen 14 eset történt, 

ami, figyelembe véve az iparág nagyfokú tûz- és 

robbanás-veszélyességét, igen jelentôs eredménynek 

számít. 

A környezetvédelem területén múltbéli tevékenységünkbôl 

eredô kötelezettségeink teljesítésére 

megközelítôleg 4,2 Mrd forintot fordítottunk az e 

célra elkülönített céltartalék-keretbôl, s ezzel 2001- 

hez képest több mint kétszeres értékû környezetvédelmi 

kötelezettséget teljesítettük. A teljesített 

kötelezettségek közül a mennyiséget és a 

ráfordítás nagyságát tekintve is kiemelkedik a savgyanta 

kezelése, melybôl 2002-ben 44 ezer tonna 

ártalmatlanításáról gondoskodtunk, de további 

jelentôs összegeket fordítottunk a talaj- és 

talajvízszennyezések felszámolására is. 

Ezen felüli, egyéb EBK-témájú projektek megvalósítására 

megközelítôleg 5,5 Mrd forintot fordított 

társaságunk, ebbôl 2,8 Mrd forintot az 

egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi 

elôírások együttes kiegészítésére 

szolgáló technológiai korszerûsítésekre, 

illetve felújításokra, 2,7 

Mrd forintot pedig kifejezetten 

környezetvédelemi beruházásokra. 

A biztonságos és az egészséget 

nem veszélyeztetô munkahelyek fejlesztését, 

valamint a jogszabályi 

elôírások kielégítését célozta az a 

nagyszabású projekt, amelyet 2001- 

ben indítottunk, és amely 2002-ben is folytatódott. 

Ennek keretében azonosítottuk és értékeltük a MOL 

tevékenységébôl adódó egészségvédelmi, biztonságtechnikai 

és környezetvédelmi kockázatokat. 

Társaságunk nemcsak a technológiáinak mûködtetésébôl, 

de a termékei felhasználásából származó 

környezetterhelés csökkentését is kiemelten 

kezeli, ezért 2002-ben bevezettük a hazánkban forgalmazott 

csúcsminôségû üzemanyagok közül is 

kiemelkedô Tempo Evo 99-et, amely a minimálisra 

szorítja a gépjármûvek károsanyag-kibocsátását, 

27

javítja a fogyasztást, és már most is megfelel az 

Európai Unióban 2008-tól kötelezôen életbe lépô 

elôírásoknak. 

Társaságunk elnök-vezérigazgatója 

2002-ben elsô alkalommal jutalmazta 

EBK Elnöki Díjjal az eredményeink 

javításához 2001-ben 

kiemelkedôen hozzájáruló teljesítményeket. 

A díj megalapítása is kifejezi 

vezetésünk elkötelezettségét az EBK 

területén elért teljesítmények további 

javulása iránt. A díj egyéni, szervezeti 

és MOL-csoport-tagvállalat kategóriákban 

került odaítélésre. 

Az egyes területeken elért sikerek mellett 

2002. üzenete számunkra, hogy még számos tennivaló 

áll elôttünk. Így például célunk, hogy az iparági 

kiválóság elérése az egészségvédelem, a biztonság 

és a környezetvédelem terén is megvalósuljon. 

A minôségirányítás iránti felelôsségünk 

A 2002. évben a MOL minôségmenedzsment 

tevékenységét a MOL-csoport Minôségpolitika megvalósítására 

irányuló akciók és programok végrehajtásának 

folytatása jellemezte. A program az új 

ISO 9001:2000 szabvány és a jelenlegi 

menedzsmentelvárások követelményei szerint alakítja 

át mûködési folyamatainkat, fôként a tanúsítvánnyal 

rendelkezô üzleti egységeinknél. 

A Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) 

vonatkozó standardjainak megfelelô minôségügyi és 

környezetközpontú irányítási rendszereink mûködtetése 

mellett a MOL különbözô üzleti egységeinél 

egységes elvek mentén kezdôdött meg az átállás az 

ISO 9001:2000 szabványra. A MOL hazai termelési 

és termékforgalmazási területeinek mindegyike 

szabványos rendszer keretei között mûködik. 

A társaság szervezetei közül a K+F és a Földgázellátás 

2002-ben tanúsíttatta minôségirányítási 

rendszerét, így jelenleg már 3 egységünk rendelkezik 

ISO 9001:2000, további 8 egység ISO 

9002:1996 tanúsítvánnyal, valamint 3 szervezet 

rendelkezik ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú 

irányítási rendszerrel. Laboratóriumaink 

közül 4 rendelkezik MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 

szabvány szerinti akkreditációval. A szénhidrogénkutatás 

és -termelés területén folyamatban van a 

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági 

Irányítási Rendszer (MEBIR) kialakítása. 

A szabványos irányítási rendszerek továbbra is 

a vevôközpontúság, a környezettudatos mûködés, 

valamint az egészségvédelmi és biztonságtechnikai 

szempontok figyelembevételét biztosították 

cégünk mindennapi mûködése során. 

A szabványos irányítási rendszerek többéves 

mûködtetése során felhalmozott tapasztalatokra 

építve 2002-ban a MOL elhatározta, hogy olyan teljesítménymérô 

rendszert alkalmaz, amely a 

mûködésnek nemcsak a minôségi, környezettudatossági 

és biztonsági aspektusát vizsgálja, hanem 

más, a mûködés szempontból fontos kritériumokat 

is, például a vevôi és dolgozói megelégedettséget, 

a társadalmi hatást vagy a pénzügyi eredményeket. 

2002-ben ennek a – EFQM Üzleti Kiválóság 

Modellként ismert – teljesítménymenedzsment eszköznek 

a kísérleti bevezetésére és alkalmazására 

került sor egy üzleti egységnél, és két leányvállalatnál. 

A következô évben a MOL elemzi a teljes vállalatra 

történô EFQM-modell alkalmazásának 

lehetôségét. 

2002-ben elsô alkalommal került odaítélésre az 

Elnöki Minôség Díj, melynek kritériumrendszere az 

EFQM-modell. A díj megalapításával a felsô vezetés 

ösztönözni és támogatni kívánja az EFQM-modell 

széles körû alkalmazását a MOL szervezeteiben, 

elôsegítve ezzel a minôségszemlélet és -kultúra 

meghonosítását. 

28

Társadalmi elkötelezettségünk 

Hiszünk társaságunk társadalmi felelôsségvállalásában. 

A MOL társasági értékei közé emelte 

azokat a társadalmi értékeket, amelyek megôrzését 

adományozásai és támogatásai révén fontosnak 

tartja. A MOL kiemelt figyelmet szentel a 

gyerekek, a szociálisan rászorulók és az egészségügy 

anyagi problémáinak megoldására, és szponzori 

tevékenységén keresztül a kultúra és a sport 

színvonalának elômozdítására. 

A MOL felelôsséget érez a jövô nemzedéke 

iránt, ami nem csak a gyermekkórházak és más 

gyermekintézmények felkarolásában, hanem egyéb 

kapcsolódó tevékenységek és képzési programok 

támogatásában is megnyilvánul. E programok kiemelt 

kedvezményezettjei a Heim 

Pál Gyermekkórház, a Bethesda 

Gyermekkórház és a Fóti 

Gyermekváros. 

A MOL meggyôzôdése, hogy 

Magyarország legnagyobb vállalataként 

kiemelt szerepet kell vállalnia 

a kulturális és sportélet felemelkedésében. 

Társaságunk jelentôs 

összegeket fordít a nemzeti 

kulturális intézmények, múzeumok, valamint a 

mûvészetek és a zene – köztük az opera – támogatására. 

A társaság számos sportág pártfogója, 

amelyek közül a kajak-kenu az egyik legnépszerûbb, 

mint Magyarország legsikeresebb sportága. 

Ezeken kívül a szponzorált technikai sportok üzleti 

érdekeinket szolgálják. 

A MOL kiemelt fontosságúnak tartja a környezet 

megóvását, éppen ezért tekintélyes összegeket 

fordít a környezetszennyezés megelôzésére, illetve 

a környezeti károk helyreállítására, emellett részt 

vesz különbözô környezetvédelmi projektekben is. A 

MOL számos környezetmegôrzô projektet segít, 

kiemelt támogatója a Hortobágyi Nemzeti Parknak, 

amely a világörökség része. 

Az elmúlt évben a társaság több mint 600 millió 

forintot fordított támogatási célokra, az összeg 

felhasználásáról a támogatási alapelvek szigorú 

keretei között döntött. A MOL ezen elvek értelmében 

nem támogat – többek között – magánszemélyeket, 

pártokat és kormányzati szervezeteket, 

egyházi és felekezeti célú programokat, 

valamint olyan szervezeteket, amelyek faji, nemi, 

vallási, kisebbségi vagy bármely egyéb diszkriminációt 

alkalmaznak, illetve támogatnak. 

29

Fókusz

A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA ÉS ELEMZÉSE A PÉNZÜGYI HELYZETRÔL, 

VALAMINT A MÛKÖDÉS EREDMÉNYEIRÔL 

Kiemelt pénzügyi eredmények 

• A Kutatás-termelés szegmens 2002. évi üzleti 

eredménye – a létszámleépítésre képzett céltartalék 

egyszeri hatása nélkül – 55,0 Mrd Ft volt. Az üzleti 

eredmény 2001. évi értékhez viszonyított 18%-os 

csökkenését a forintban számolt alacsonyabb kôolajárak 

és a termelés enyhe csökkenése okozta. 

• A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens üzleti 

eredménye – a létszámleépítésre képzett céltartalék 

egyszeri hatása nélkül – 42,7 Mrd Ft volt, amely 39%- 

kal alacsonyabb a 2001. évi értékhez képest. Az eredmény 

tükrözi az alacsonyabb nemzetközi finomítói 

árrések és az erôs forint hatását, melyet részben javított 

a fûtôolaj és a vegyipari alapanyag nélkül számított 

értékesítés mennyiségének 12%-os növekedése, 

valamint a maradékfeldolgozó pozitív hatása. A kimutatott 

üzemi eredmény 46%-kal, 70,1 Mrd Ft-ról 37,8 

Mrd Ft-ra csökkent. 

• A Földgáz szegmens üzleti eredménye a létszámleépítésre 

képzett céltartalék nélkül 1,7 Mrd Ft volt, 

szemben a 2001. évi 122,2 Mrd Ft veszteséggel, 

fôként az importált gáz költsége és a szabályozott 

értékesítési árak közötti különbség – alacsonyabb világpiaci 

áraknak és az erôs forintnak köszönhetô – 

csökkenése következtében. 

• A Petrolkémia szegmens vesztesége 1,5 Mrd Ft 

volt szemben a 2001. évi 5,0 Mrd Ft-os nyereséggel. 

A polimerértékesítés volumenének jelentôs növekedése 

- 7,2% – részben ellensúlyozta a petrolkémiát sújtó kedvezôtlen 

nemzetközi piaci környezetet, valamint a 2,1 

Mrd Ft összegû környezetvédelmi céltartalék-képzés 

hatását. 

• A mûködési cash flow 167,8 Mrd Ft volt, amely 

135%-os növekedést jelent, elsôsorban a gázüzlet 

eredményének erôteljes javulása miatt. A forgótôkeigény 

változása 18,6 Mrd Ft-tal növelte a mûködési 

cash flow-t. 

• Az egy részvényre jutó eredmény (EPS) 13 Ft-ról 

675 Ft-ra emelkedett 2002-ben. 

Mûködési környezet áttekintése 

A nemzetközi, a regionális és a hazai gazdasági 

környezet alakulása jelentôs hatással volt a MOL pénzügyi 

és mûködési teljesítményére. Az eredményt negatívan 

befolyásolta a finomítói árrések jelentôs csökkenése. A 

hazai fogyasztói inflációs ráta jelentôsen változott, 2002- 

ben 5,3%, míg 2001-ben 9,2% volt. A forint erôsödött 

az USA-dollárral szemben: az éves átlagos árfolyam 

2001-ben 286,5 Ft/USD, míg 2002-ben 258,0 

Ft/USD volt. A forint az euróval szemben 5,3%-os 

erôsödést mutatott a 2001. évi 1,3%-os erôsödéssel 

szemben. A magyar GDP növekedési üteme az elôzetes 

adatok szerint 2002-ben 3,3% volt, a 2001. évi 3,7%- 

kal szemben. 

A vásárolt földgáz és kôolaj árának meghatározása 

USA-dollárban történik, a finomított termékek értékesítésébôl 

származó bevételek döntô része forintban jelentkezik, 

de a dollárban jegyzett piaci áraknak megfelelôen 

határozzuk meg. A forint dollárral szembeni árfolyamának 

ingadozása ezért hatással van a MOL mûködésére. 

Ennek konkrét hatása attól függôen változik, hogy a társaság 

milyen mértékben képes áraiban érvényesíteni a 

devizaárfolyamok változásának hatását. 

2002-ben a kôolaj átlagos árszintje a közel-keleti politikai 

helyzet bizonytalansága ellenére gyakorlatilag változatlan 

maradt. Ugyanakkor a fô olajtermékek jegyzésárai 

a 2001. évi szinthez képest csökkentek. Ennek következtében 

a kôolaj-feldolgozás eredményességét alapvetôen 

meghatározó crack spread-ek az elôzô évihez 

képest jelentôsen csökkentek. A Brent típusú kôolajár 

25,0 USD/hordó volt, amely 2,5%-kal haladja meg a 

2001-es 24,4 USD/hordó átlagárat. Az orosz Ural 

Blend – a MOL kôolajvásárlásában meghatározó kôolajtípus 

– mediterrán tôzsdei jegyzésára 23,7 USD/hordó 

volt, ami 3,0%-os növekedés a 2001-es, 23,0 

USD/hordóhoz képest. 

31

A V E Z E T É S B E S Z Á M O L Ó J A É S E L E M Z É S E A P É N Z Ü G Y I H E L Y Z E T R Ô L , 

V A L A M I N T A M Û K Ö D É S E R E D M É N Y E I R Ô L 

Az átlagos FOB Med benzinár 4,1%-kal, a gázolajárak 

3,8%-kal csökkentek, míg a magas kéntartalmú fûtôolajárak 

18,7%-kal, a vegyipari benzin FOB Med ára pedig 

4,6%-kal emelkedett. A MOL fô termékeinek crack 

spread-jei (az adott kôolajtermék és a kôolaj jegyzésára 

közötti különbség) kedvezôtlenül változtak 2002-ben. A 

benzin és a gázolaj FOB Med átlagos crack spread-je 

24%-kal, illetve 36%-kal csökkent. 

Míg a kôolajipari termékek piaca teljes mértékben liberalizált, 

a MOL földgázüzlete szabályozott. A földgázárakat 

minden év július 1-jén – az adott szabályozási év 

kezdetén – rögzítik. Az importföldgáz átlagos beszerzési 

ára 2002-ben 27,9%-kal 28,3 Ft/m 3 -re csökkent, míg 

az éves átlagos értékesítési átlagár 2001-hez képest 

8,0%-kal (+2,1 Ft/m 3 -rel) 28 Ft/m 3 -re növekedett. 

Az idôjárási viszonyokban bekövetkezô változások 

keresleti ingadozásokat okoznak a földgáznál és egyes 

finomított termékeknél. A MOL-csoport mûködési eredményei 

szezonális változásoknak vannak kitéve, 

ugyanakkor a társaság integrált jellege csillapítóan hat az 

egyes tevékenységekben mutatkozó egyedi szezonalításra. 

A földgáz és tüzelôanyagként felhasznált kôolajtermékek 

iránti kereslet általában a harmadik negyedévben 

a legalacsonyabb, október és március között pedig a 

legmagasabb. Az üzemanyagok iránti kereslet jellemzôen 

a második és harmadik negyedévben a legmagasabb, és 

az elsô negyedévben a legalacsonyabb. Mindezek hatása 

az egyes szegmensek eredményeiben is tükrözôdik. A 

társaság a Magyarországon termelt földgáz és kôolaj 

döntô része után a magyar államnak bányajáradékot 

fizet, ennek mértéke 2002-ben és 2001-ben egyaránt 

12% volt. 

Fontosabb pénzügyi adatok szegmensenként 

KONSZOLIDÁLT NETTÓ KÜLSÔ ÁRBEVÉTEL (millió Ft) 2002 2001 

Kutatás-termelés 4.486 6.169 

Feldolgozás és Kereskedelem 652.886 671.311 

Földgáz 359.639 329.029 

Petrolkémia 123.510 139.141 

Központ és egyéb 19.136 29.119 

ÖSSZESEN 1.159.657 1.174.769 

KONSZOLIDÁLT ÜZLETI EREDMÉNY (millió Ft) 2002 2001 

Kutatás-termelés 51.303 67.164 


Földgáz -81 -122.170 

Petrolkémia -1.459 4.985 

Központ és egyéb -30.774 -24.857 

Szegmensek közötti átadás 345 1.565 

ÖSSZESEN 57.169 -3.177 

A nettó értékesítés csak a MOL-csoporton kívüli felek részére történô eladásokat, az üzleti eredmény mind a külsô vevôk felé, 

mind a csoporton belül más szegmensek felé történô értékesítések eredményét foglalja magába. A Kutatás-termelés belföldön 

kitermelt kôolajat, kondenzátumokat és PB-gázt ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek, valamint földgázt a Földgáz szegmensnek. 

A belsô transzferárak piaci alapon kerülnek megállapításra. A belföldön kitermelt földgáz esetében azonban a transzferár a 

szabályozott nagykereskedelmi ár, csökkentve a tárolási, szállítási és készletezési díjjal, amennyiben értéke alacsonyabb az 

aktuális piaci árnál, mint ahogy az a 2002. és 2001. évben volt. 

A szegmensek közötti átadás sor tartalmazza a nem realizált profit állományváltozásának üzemi eredményre gyakorolt 

hatását. Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott termék az idôszak végén készleten marad, és csak a 

következô idôszakban kerül értékesítésre a csoporton kívülre. Szegmenseredmény szempontból az átadó az átadás idôpontjában 

azonnal kimutatja az eredményt. Társasági szinten azonban csak a harmadik fél részére történô értékesítés idôpontjában kerül 

kimutatásra az eredmény. Az elôzô években a nem realizált eredményhatás nem került elkülönítetten kimutatásra, hanem az 

átvevô szegmens eredményében szerepelt. Nem realizált eredmény fôként a Kutatás-termelésbôl a Gáz és Energetika szegmensbe, 

illetve a Feldolgozás és Kereskedelembôl a Petrolkémia szegmensbe történô átadáskor keletkezik.



Értékesítés árbevétele, mûködési költségek és 

üzleti eredmény 

A csoport USA-dollárban számított nettó árbevétele 

2002-ben 10%-al nôtt. Forintban a nettó árbevétel 

1.159,7 Mrd Ft volt, amely 1%-kal alacsonyabb a 

2001. évi értéknél. Az exportértékesítés árbevétele 

334,0 Mrd Ft volt, amely 5%-os emelkedést jelentett, 

és az összes értékesítés 29%-át tette ki. 2002-ben az 

egyéb bevételek 7,3 Mrd Ft-ot értek el, ez közel fele a 

2001. évi – a Kôolajtároló Rt. eladásából származó 

6,3 Mrd Ft nyereséget is magában foglaló – értéknek. 

Az anyagjellegû ráfordítások 10%-kal csökkentek. 

Ezen belül az anyagköltség 17%-kal lett kevesebb, elsôsorban 

a feldolgozott kôolaj mennyiségének csökkenése 

és a forintban alacsonyabb importárak következtében. 

Az eladott áruk beszerzési értéke 5%-kal esett, tükrözve 

az importföldgáz alacsonyabb árának és a késztermékek 

megnövekedett regionális kereskedelmének 

együttes hatását. Az igénybe vett anyagjellegû szolgáltatások 

és alvállalkozói teljesítmények értéke 6%-kal 

növekedett, elsôsorban a magasabb karbantartási költségek 

miatt. 

A személyi jellegû ráfordítások az átlagos 11%-os 

béremelés ellenére 2%-kal csökkentek, tükrözve létszámcsökkentési 

intézkedéseink hatását. A MOL-csoport 

TVK-munkavállalókat nem tartalmazó záró létszáma 

14.253 fôrôl 10.808 fôre csökkent. Az anyavállalat 

záró létszáma – figyelmen kívül hagyva a leányvállalatokat 

– 2002-ben 7.296 fô volt, szemben a 2001. 

évi 9.390 fôvel. 

Az értékcsökkenés és értékvesztés összege 5%-kal 

lett kevesebb, elsôsorban a 2001. évben kôolaj- és 

földgáztermelô berendezésekre elszámolt 3,8 Mrd Ft 

összegû értékvesztés miatt, szemben 2002. évi 1,0 

Mrd Ft összegû értékvesztéssel. 

A jövôbeni létszámleépítésekre képzett 15,1 Mrd Ft 

összegû céltartalék egyszeri hatását figyelmen kívül 

hagyva az egyéb költségek és ráfordítások értéke 80,3 

Mrd volt, s ez 11% csökkenést jelent. 

A saját termelésû készletek állományváltozásának 

eredménynövelô hatása 2002-ben és 2001-ben 15,4 

Mrd Ft, illetve 9,2 Mrd Ft volt, tükrözve a készletek 

csökkentésére irányuló intézkedések hatását. A saját 

elôállítású eszközök aktivált értéke 2002-ben 14,9 Mrd 

Ft, 2001-ben 18,6 Mrd Ft volt. 

Kutatás-termelés áttekintése 

A Kutatás-termelés szegmens üzleti eredménye a 

2001-es 67,2 Mrd forinttal szemben 51,3 Mrd Ft 

volt, s ez 23,7%-kal alacsonyabb a 2001. évinél. A 

szegmens 2001. évhez képesti eredménycsökkenését 

alapvetôen a kôolaj Ft-ban kifejezett világpiaci árának 

esése, a 3,7 Mrd Ft-nyi megképzett létszám-leépítési 

céltartalék, valamint az alacsonyabb kôolaj- és 

földgáztermelési volumenek okozták. 

2002. végén a MOL-csoport 36 db belföldi kutatási 

blokkal rendelkezett, amelyek összterülete 34.374 

km 2 -t tett ki. 2002-ben 17 kutatási területi engedély 

járt le, ebbôl hetet meghosszabbítottunk, és 4 db új 

kutató blokkot vettünk fel. A kutatási tevékenység egyik 

jelentôs 2002. évi eredménye volt a Hosszúpályi 

mezôben feltárt további 839 M m 3 -es bruttó készletnövekmény. 

A 2002. december 31-i fordulónapra vonatkozó 

készletértékelés szerint a MOL összes magyarországi 

nettó bizonyított termelésbe állított és késôbb termelésbe 

állítandó szénhidrogénkészlete 36,4 millió 

tonna-egyenérték (Mtoe) (azaz 274,9 millió hordóegyenérték 

(Mboe) volt (40,8 Mtoe, 307,8 Mboe 

2001-ben), amely 30,2 Mrd m 3 (200,8 Mboe) – kondenzátummal 

és folyékony gáztermékekkel együtt 

értelmezett – földgázból és 9,8 Mt (74,1 Mboe) kôolajból 

áll. A 2001. december 31-i érték 34,3 Mrd m 3 

földgázból és 10,7 Mt kôolajból tevôdött össze. A készleteket 

a korábbi becslések átértékelése 13,9 millió 

Mboe-val, a 2002. évi kitermelés 26 Mboe-val csökkentette. 

Az új találatok és mezôkiterjesztések 6,7 

Mboe-val növelték a készleteket, további 0,3 Mboe 

növekedés a kihozatali hatékonyság növelô eljárások 

alkalmazásának köszönhetô. 

2002-ben folytattuk a külföldi kutatási területekrôl 

történô kivonulást. A görögországi projekt munkaprogramjának 

utolsó fázisa – Ioanina blokkban egy 

kutatófúrás mélyítése – az év elsô felében lezárult. 

Ugyanakkor, csökkentett részesedéssel, de folytattuk 

projektjeinket Pakisztánban és Jemenben, ahol a 

munkaprogram folytatása gazdaságilag indokoltabb, 

mint a kivonulás. 

33



A jemeni projekt a 2001. évi sikeres partnerbevonást 

követôen folytatódott 2002-ben. A MOL 

részesedése a partnerbevonást követôen 70%-ra csökkent, 

de operátori szerepét megôrizte. A munkaprogram 

elsô fázisában a 49-es blokkban a kutatás 

elôkészítése (infrastruktúra kiépítése, szeizmikus mérés 

elôkészítése) folyamatban van. A jelenlegi szerzôdés 

szerint a mostani, második kutatási fázis 2004. 

júniusáig tart. 

Feldolgozás és Kereskedelem áttekintése 

A Feldolgozás és Kereskedelem szegmens teljesítményét 

2002-ben jelentôs mértékben befolyásolta a 

forint dollárral szembeni erôs szintje és a finomítói 

árrés szûkülése, melyeket csak mérsékelni tudott a 

késleltetett kokszoló üzembe helyezésének a termékkihozatalra 

gyakorolt kedvezô hatása. A kiskereskedelmi 

tevékenység hatékonysága tovább javult, miközben 

megôriztük vezetô pozícióinkat a belföldi piacon. 

Pakisztánban a MOL mint operátor és mint a konzorcium 

egy tagja, ígéretes gázmezôt talált. A mezô 

mérete és gazdaságos kitermelhetôsége 2003-ban 

kerül értékelésre, de az elôzetes eredmények alapján a 

mezô készlete hozzávetôleg 26 Mrd m 3 (a MOL 

részesedése 10%). 

Jelentôs mérföldkô volt a Zapadno-Malobalik (ZMB) 

projektben, hogy 2002. december 19-én a felek (a 

MOL és a Jukosz) aláírták a vegyesvállalati megállapodást. 

Bizonyos elôfeltételek teljesítését követôen 

2003. márciusában megkezdôdött a közös termelés. 

2002-ben a kôolajtermelés 1,1 Mt volt – amely 

mindössze 1,3%-kal marad alatta az elôzô évinek – a 

hazai kôolajtermelô mezôk természetes kimerülése 

következtében. A földgáztermelés 3,1 Mrd m 3 volt 

2002-ben, mely 3,9%-os csökkenést (-125 M m 3 -t) 

mutatott 2001-hez képest. A MOL napi belföldi kôolajés 

földgáztermelése átlagosan 11.192 toe volt 2002- 

ben, szemben a 2001. évi 11.615 toe-vel. A kôolajegyenértékben 

kifejezett termelés 72,8%-a a földgáztermelésbôl 

származott 2002-ben, az azt megelôzô évi 

73,2%-kal szemben. A kondenzátum termelés mennyisége 

8,9%-kal csökkent, 270 kt-ról 245 kt-ra. Hat 

mezôben alkalmaztunk kihozatali hatékonyságot növelô 

eljárásokat (EOR), ami a teljes kôolajtermelés 19%-át, 

azaz 0,2 Mt-t jelentett. 

A kôolaj-kitermelés fajlagos költsége 3,9 USD/bbl 

volt 2002-ben, a 2001. évi 3,2 USD/bbl-lel szemben. 

A földgázkitermelés fajlagos költsége pedig 6,9 

USD/em 3 -rôl 9,0 USD/em 3 -re emelkedett. A fajlagos 

költségek növekedésében alapvetôen a forint erôsödése 

– amely a dollárban kifejezett fajlagos önköltség 

értékét növelte – és a termelési volumenek csökkenése 

játszott szerepet. 

A szegmens üzleti eredménye 46%-kal maradt el a 

2001. évitôl, és 37,8 Mrd Ft-ot tett ki. Az üzleti eredmény 

a létszámleépítésre képzett céltartalék (4,9 Mrd 

Ft) és a divesztíciók egyszeri hatásának kiszûrésével 

37%-kal csökkent az elôzô évhez képest. A Reuter’s 

által publikált átlagos Ural finomítói árrés 32%-kal lett 

kevesebb, míg a MOL finomítói árrésének csökkenése 

ennél kisebb mértékû volt. Számításaink szerint a forint 

erôsödése 13,1 Mrd Ft-tal csökkentette az eredményünket 

a 2001. évihez képest. 

A kôolaj-feldolgozás volumene 6,0 Mt volt, s ez 0,8 

Mt-val kevesebb az elôzô évinél. A 2001. novemberében 

megvalósult finomítói fejlesztés (maradékfeldolgozó) 

eredményeként a feldolgozott kôolaj mennyiségét 

csökkenteni tudtuk, miközben az értékesebb fehérárukból 

ugyanazt a mennyiséget állítottuk elô. A feldolgozáson 

belül a hazai kôolaj aránya – 2,1%-kal emelkedve – 

16,7%-ra nôtt. 

A finomítói termékek összes értékesítése – 

beleértve a PB-gáz és gáztermékek volumenét, de 

figyelmen kívül hagyva a TVK-nak értékesített vegyipari 

alapanyagokat – közel az elôzô évi szinten teljesült, 7,0 

Mt-ról 6,9 Mt-ra változott. A hazai értékesítés 0,4 Mtval 

(-9%) alacsonyabb volt a tavalyinál, míg az export 

0,3 Mt-val (14%) meghaladta a 2001. évi értéket. Az 

értékesítés – a vegyipari alapanyagok és a fûtôolaj 

figyelmen kívül hagyásával – 12%-kal nôtt az elôzô 

évhez viszonyítva. 

2002-ben is a piaci részesedés és a fajlagos árrések 

közötti optimális egyensúly elérésére törekedtünk. 

Bár az üzemanyagok hazai piaca több mint 4%-kal 

bôvült, benzin- és gázolajeladásaink – fajlagos árrésük 

növelése mellett – az elôzô évi szinten maradtak. 

Miközben a régióban az üzemanyag-kereslet 3-4%-kal 

nôtt, a MOL 38%-kal növelte üzemanyag-értékesítését 

a régióban. 

34



A fûtôolaj értékesítése belföldön 51%-kal, külföldön 

77%-kal (összesen 764 kt) csökkent. A kevesebb fûtôolaj-termelés 

ellenére vevôinket sikerült megtartani a 

szükséges fûtôolaj importálásával. 2002-ben bitumeneladásainkat 

16%-kal növeltük, és megtartottuk 87%- 

os piaci részesedésünket 

3%-os piacbôvülés mellett a PB-gáz és gáztermékek 

belföldi nagykereskedelmi értékesítése 5,4%-kal meghaladta 

az elôzô évit. Exportszállításainkat sikeres marketingtevékenységünk 

és a régiós autógázpiac növekedésének 

eredményeként 33%-kal növeltük az elôzô évihez 

képest. Nagykereskedelmi piaci részesedésünk, 

2%-os emelkedés mellett, 83%-ra nôtt. 

PB-kiskereskedelmi eladásaink 6,7%-kal nôttek, bár 

a hazai kereslet csupán 1,8%-kal bôvült. Folytattuk 

autógáz-értékesítési hálózatunk kiépítését, az eladási 

helyek száma 89-rôl 128-ra növekedett, melyekbôl 82 

a MOL tulajdonában van. Kiskereskedelmi piaci részesedésünk 

22%-ra nôtt. 

A Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) adatai alapján 

kiskereskedelmi részesedésünk a benzin esetében 

41,3%, míg a gázolajnál 46,9% volt. Kiskereskedelmi 

motorbenzin-értékesítésünk 1,5%-kal, gázolajeladásunk 

3,5%-kal haladta meg az elôzô évit. 

A MOL-töltôállomások átlagos forgalma tovább 

javult, az elôzô évinél 3%-kal, a MÁSZ-töltôállomások 

átlagos forgalmánál 11%-kal magasabb. Kenôanyagkiskereskedelmi 

részesedésünket 12%-kal növelve több 

mint 70%-ra emeltük. Töltôállomásaink nemüzemanyag-értékesítése 

tovább bôvült, a shop-eladások 

2002-ben 31,6%-kal emelkedtek. A kibocsátott törzsvásárlói 

kártyák száma 7,4%-kal, üzemanyagkártyás 

eladásainké 5,2%-kal nôtt. 

Belföldi töltôállomás-hálózatunk hatékonyságának 

növelése érdekében 2002-ben 4 töltôállomást bezártunk, 

és 3 új, zöldmezôs töltôállomást építettünk. 

Szlovákiai töltôállomásainkat a Slovnaftnak értékesítettük, 

és tovább bôvítettük romániai hálózatunkat. Így az 

év végén összesen 431 töltôállomásunk mûködött, 

ebbôl 377 Magyarországon, 54 pedig a régióban. 

A Petrolkémia áttekintése 

A szegmens 1,5 Mrd Ft üzemi veszteséget realizált 

2002-ben a 2001-ben elért 5,0 Mrd Ft nyereséggel 

szemben. A változás hátterében fôként a piaci viszonyok 

2002. évi romlása áll. Ezen túlmenôen a 2002- 

ben képzett 2,1 Mrd Ft értékû környezetvédelmi céltartalék 

tovább csökkentette a szegmens eredményét. 

A céltartalékot döntôen az 1970-es és 1980-as évekbôl 

származó környezeti károk kármentesítésének 

fedezetére képeztük. 

Az iparág nyereségtermelô képessége jelentôsen 

csökkent a 2001-es évhez képest, mivel a polimerek 

ára nem követte a nyersanyagok árának emelkedését. 

Az alapanyagok közül a vegyipari benzin jegyzésára 

4,3%-kal növekedett, míg a vegyipari gázolajé 3,6%-kal 

maradt el 2001. évi értéktôl. Ugyanakkor a termékjegyzésárak 

közül az LDPE éves átlagban 6%-kal, a 

HDPE-jegyzésárak 13,2%-kal estek 2002-ben. A polipropilén 

jegyzésárak pedig közel az elôzô évi szinten 

maradtak. Mindezek következtében 2002-ben az integrált 

árrés 14,7%-kal csökkent, ezen belül az etilén 

árrése 27, az LDPE árrése 9,3, míg a HDPE árrése 

20,4%-kal szûkült, amit csak részben ellensúlyozott a 

polipropilén 8,5%-os árrés emelkedése. Az erôs forint 

kedvezôtlen hatással volt az euróalapú eladásokra, bár 

ezt meghaladta a dolláralapú alapanyag-beszerzésre 

gyakorolt pozitív hatása. 

A növekvô értékesítés részben kompenzálta a 

szûkülô árrések negatív hatását. 2002-ben a termékeladások 

szintje 818,1 kt volt – 2001-hez képest ez 

5,2%-os növekedés –, ebbôl az exporteladások 6,2%- 

kal emelkedtek. A polimerértékesítés – 596,5 kt – 

7,2%-kal volt magasabb a 2001. évi értéknél, míg az 

olefinértékesítés nem változott az elôzô évhez képest, 

(221,6 kt). A polimereladások a belföldi piacon 10,3%- 

kal nôttek. Az értékesítés növekedése mellett csökkenteni 

tudtuk a készletek szintjét. 

A beruházási kiadások 21,9 Mrd Ft-ra nôttek, 

fôként a kapacitásbôvítést célzó projekt elôrehaladása 

következtében. A tervezés, valamint a kapcsolódó beszerzések 

folyamatban vannak, és a kivitelezés már 

megkezdôdött. 

35



A Földgáz szegmens áttekintése 

2002-ben a Földgáz szegmens üzleti vesztesége 

mindössze 0,1 Mrd Ft volt, szemben a 2001. évi 

122,2 Mrd Ft-tal. A jelentôs eredményjavulásban az 

import beszerzési árak forintban meghatározott 

értékének csökkenése játszott szerepet. Az üzleti 

veszteség tartalmazza az év végi földgázkészletek után 

elszámolt értékvesztést, melynek értéke 0,8 Mrd Ft 

volt (2001-ben 14,2 Mrd Ft), továbbá 1,8 Mrd Ft létszámleépítési 

céltartalék képzését. 

A nagykereskedelmi földgáz-értékesítésbôl származó 

árbevétel 333,5 Mrd Ft-ról 361,1 Mrd Ft-ra 

emelkedett, az értékesítési ár 8,0%-os, valamint az 

értékesítési volumen 0,2%-os növekedésének – 29,4 

M m 3 – eredményeként. A földgáztranzitálásból származó 

bevétel 6,9 Mrd Ft volt a 2001. évi 7,2 Mrd Fttal 

szemben. A bevétel csökkenése alapvetôen a forint 

erôsödésének volt a következménye. A tranzitszállítás 

volumene 2002-ben 1,8 Mrd m 3 volt az elôzô évi 1,7 

Mrd m 3 -rel szemben. 

A földgáz-értékesítés volumene 2002-ben – 12,9 

Mrd m 3 -rel – közel az elôzô évi szinten alakult. A gázszolgáltatók 

számára történô értékesítés 2001-hez 

viszonyított elmaradását – amely a 2001. év utolsó 

hónapjában bekövetkezett rendkívüli hideg idôjárásnak 

volt köszönhetô – kompenzálta az energiaszektor 

fogyasztásának emelkedése. Az ipari szektor földgázigénye 

0,1 Mrd m 3 -rel mérséklôdött. 

Az importforrásból történô értékesítés 10,0 Mrd 

m 3 

volt, mely a teljes értékesítés 77,8%-át tette ki. 

(2001-ben ez az arány 76,2%). A csúcsigényeket 

tárolói készletekbôl elégítettük ki, melyek alapvetôen 

korábban importált földgázkészleteket foglalták magukban. 

A hazai termelésû földgáz értékesítése 2,9 Mrd 

m 3 

volt a 2001-es 3,1 Mrd m 3 -rel szemben. 

A gázüzleten realizált veszteség 2001-hez viszonyított 

jelentôs mérséklôdését elsôsorban az importföldgáz 

beszerzési árának kedvezô alakulása eredményezte. 

Az importgáz árának 27,9%-os csökkenése részben 

a dollárban meghatározott alacsonyabb beszerzési 

árnak, részben pedig az erôs forintnak köszönhetô. A 

nagykereskedelmi értékesítési ár 2002-ben 28,0 

Ft/m 3 -re emelkedett – (2001-ben 25,9 Ft/m 3 ) – a 

fogyasztási szerkezet kedvezô alakulása és a 2002. 

július 1-jétôl életbe lépett 5,4%-os áremelés következtében. 

Az áremelés a viszonteladói, nem kedvezményes 

kategóriába tartozó fogyasztókat érintette. 

A Központ és egyéb szegmens 

A Központ és egyéb szegmens – mely az irányítás 

és szolgáltatás szervezeteit tartalmazza – vesztesége 

30,8 Mrd Ft volt 2002-ben. Az 5,9 Mrd Ft-os 

csökkenést a szegmens üzleti eredményében döntôen 

a 4,6 Mrd Ft létszámleépítési céltartalék-képzés okozta. 

2002-ben társaságunk – egy nemzetközi tanácsadó 

cég segítségével – befejezte a szervezeti mûködés 

átvilágítását, és ezt követôen kialakult az a stratégiai 

akcióprogram, amely lehetôvé teszi a MOL 

hatékonyságának nemzetközi szintre történô emelését. 

A szükséges létszámleépítés a 2003-2005 közötti 

idôszakban fog megvalósulni. 

Az üzleti folyamatok átalakítása (BPR) projekt egyik 

fô eredményeként 2002. július 1-jével megtörtént az 

SAP-alapmodulok implementálása. Az SAP/R3 rendszer 

tranzakciós moduljai bevezetésének eredményeképpen, 

korszerû elszámolási és nyilvántartási rendszerek 

alkalmazásával, jelentôsen növelni tudjuk a döntés-elôkészítés 

és teljesítményértékelés hatékonyságát, 

a társaság integrált mûködésének biztosítását. 

A Központ és egyéb szegmens év végi záró létszáma 

2.662 fôrôl 1.125 fôre csökkent, döntôen a 

Nitrogénmûvek értékesítésének következményeként, 

amelynek létszáma a Központ szegmensnél került kimutatásra. 

Befolyásolható költségek 

A MOL-csoport 1999 végén meghirdetett 2000- 

2002-es stratégiájában célul tûzte ki, hogy 2002. 

végére 100 M USD-vel csökkenti kontrollálható költségeit. 

2002. végére a meghirdetett 100 M USD-ból 

reálértéken 94,6 M USD megtakarítást sikerült elérni. 

Az 1999. évi 704 M USD-rôl költségeink – 1999-es 

reálértéken számolva – 609,4 M USD-re csökkentek 

2002-ben. A költségmegtakarítást az üzleti folyamatok 

racionalizálásával, létszámcsökkentéssel, tevékenységek 

kiszervezésével, a nem alaptevékenységhez tartozó 

eszközök értékesítésével, illetve az általános költségek 

szigorú kontrolljával sikerült elérni. 

36



A MOL-csoport 2002. évi befolyásolható költsége 

egyszeri tételek nélkül számítva 2,1 Mrd Ft-os növekményt 

mutat 2001-hez képest. A kismértékû növekedésben 

meghatározó a biztosítási díjak növekedése, a 

nemzetközi trenddel összhangban. Reálértékben számolva 

a megtakarítás 4%. 

A pénzügyi mûveletek eredménye 

A pénzügyi mûveletek bevétele 2002-ben 30,3 Mrd 

Ft volt, ami 29%-os növekedést jelent az elôzô évhez 

képest, elsôsorban a devizahiteleken felmerült 2002. évi 

24,2 Mrd Ft árfolyamnyereségnek köszönhetôen, szemben 

a 2001-ben keletkezett 17,5 Mrd Ft-tal. Az ugyanezen 

idôszakot terhelô pénzügyi ráfordítások összege 

28,4 Mrd Ft volt – ebbôl a fizetett kamatok összege 

17,4 Mrd Ft – , ami 14%-os csökkenést jelent 2001-hez 

képest, fôként az alacsonyabb átlagos adósságállomány 

miatt. A csökkenést részben ellensúlyozta az egyéb 

pénzügyi ráfordítások 2,0 Mrd Ft-ról 6,0 Mrd Ft-ra 

történô növekedése. Az egyéb pénzügyi ráfordítások 

döntô részét a dollárban fizetett, földgázimportra kötött 

devizafedezeti ügyletek vesztesége teszi ki. 

Részesedés a társult vállalkozások eredményébôl 

A MOL-csoport társult vállalkozásoktól származó 

eredménye 2002-ben 7,9 Mrd Ft volt, melybôl 5,6 

Mrd Ft a Slovnaft-nál keletkezett. A Panrusgáz Rt., az 

ÉGÁZ Rt. és a DÉGÁZ Rt. szintén jelentôsen hozzájárult 

az eredményhez. 

Adózás elôtti eredmény 

A fent említett tényezôk hatásaként a csoport 

adózás elôtti eredménye 2002-ben 66,9 Mrd Ft volt, 

szemben a 2001. évi 1,2 Mrd Ft nyereséggel. 

Adózás 

2002-ben a ténylegesen fizetendô adó 1,0 Mrd Fttal, 

2001-ben 2,2 Mrd Ft-tal csökkentette a csoport 

eredményét. 1999. és 2001. között a MOL 70%-os 

adókedvezményre volt jogosult, 5,4%-os tényleges 

adókulcsot eredményezve, miután két egymást követô 

évben 1,0 Mrd Ft-ot meghaladó összeget költött termelôeszköz-beruházásokra. 

A 2001. évi beruházások 

eredményeként a MOL 2002-ben 100%-os adókedvezményre 

volt jogosult, melyet a 2002. évi beruházások 

alapján várhatóan 2003-ban is igénybe vehet. 

2002-ben a halasztott adók 0,9 Mrd Ft-tal növelték 

az adóráfordítás összegét, az alacsonyabb halasztott 

adó-alap és a visszaforduló adókülönbözetek megszûnésének 

éveiben várható tényleges adókulcs változásának 

együttes hatásaként. 2001-ben a halasztott adónak 

jelentôs mértékû, 8,4 Mrd Ft-os, pozitív hatása volt az 

adóráfordításra. Ez javarészt a MOL Rt. tárgyidôszaki 

vesztesége következtében keletkezett halasztott adóeszköznek 

tulajdonítható, mely veszteség felhasználható 

a jövôbeli adókötelezettségek csökkentésére. A 

halasztott adó részletes levezetése a beszámoló 24. 

jegyzetében található. 

Mérleg szerinti eredmény 

2002-ben a külsô tulajdonosokra jutó veszteség 

0,3 Mrd Ft volt – szemben a 2001. évi 6,1 Mrd Ft 

külsô tulajdonosokra jutó nyereséggel –, amely növelte 

a konszolidált mérleg szerinti eredményt. A külsô tulajdonosokra 

jutó eredmény csökkenése a TVK Rt. és 

Nitrogénmûvek Rt. rosszabb eredményességét tükrözi. 

Cash flow 

KONSZOLIDÁLT CASH FLOW (MILLIÓ FT) 2002 2001 

Üzleti tevékenységbôl származó nettó pénzeszköz 167.845 71.412 

ebbôl: forgótôke változása 18.624 -9.908 

Befektetési tevékenységre felhasznált nettó pénzeszköz -65.213 -45.343 

Finanszírozási tevékenységre felhasznált nettó pénzeszköz -118.292 -6.292 

Pénzeszközök nettó változása -15.660 19.777 

37



Az üzleti tevékenységbôl származó cash flow a 

2001. évinél 135%-kal magasabb, 167,8 Mrd Ft volt, 

fôként a gázüzleten elszenvedett alacsonyabb veszteségek 

következtében. A forgótôke változásának hatását 

kiszûrve a mûködési cash flow 83%-kal növekedett. A 

forgótôkeigény csökkenése 18,6 Mrd Ft-tal javította a 

mûködési cash flow-t. Kedvezôen hatott a forgótôke 

állományára a készletek 1,8 Mrd Ft-os és a vevôkövetelések 

14,3 Mrd Ft-os csökkenése, valamint a szállítói, 

illetve egyéb kötelezettségállomány 2,5 Mrd Ft-os, illetve 

6,1 Mrd Ft-os növekedése. Mindezt csak részben ellensúlyozta 

az egyéb követelések 6,2 Mrd Ft-os növekedésének 

negatív hatása. 2002-ben a fizetett társasági adó 

1,4 Mrd Ft-ot tett ki. 

A beruházási tevékenységre fordított pénzeszközök 

65,2 Mrd Ft-ot tettek ki, szemben a 2001. évi 45,3 

Mrd Ft-tal. A beruházásokra és kutatási tevékenységre 

felhasznált összeg a 2001. évi 68,6 Mrd Ft-hoz képest 

– fôként a TVK 2002-ben megkezdett stratégiai petrolkémiai 

fejlesztési programja eredményeként – jelentôsen 

megnôtt, és 90,3 Mrd Ft-ot ért el. A leányvállalatok és 

egyéb befektetések értékesítésébôl származó pénzbevételek 

csökkentek, amihez hozzájárult az is, hogy a MOL 

Szlovákia Slovnaft részére történô értékesítésébôl származó 

bevétel egy része már 2001-ben elôlegként befolyt. 

Továbbá a befektetett eszközök értékesítésébôl 

származó pénzeszközök nem tartalmaznak a MOL Nile 

eszközértékesítésébôl 2001-ben befolyt összeghez 

hasonló egyszeri pozitív hatásokat. 

A finanszírozási tevékenységre felhasznált nettó 

pénzeszközök 118,3 Mrd Ft-ot értek el, fôként a hosszú 

lejáratú hitelek visszafizetése és a jelentôs sajátrészvény-vásárlás 

hatására. A kötvénykibocsátásból befolyó 

pénzeszközök meghaladták a 2001-es értéket, míg a 

rövid lejáratú hitelekkel kapcsolatos nettó pénzmozgás 

2002-ben nem volt jelentôs. 

A pénzeszközök év végi állománya 2002-ben 42,3 

Mrd Ft, szemben a 2001. évi 57,9 Mrd Ft-tal. 

egész csoportra kiterjedô hatékonyság-növelése is javította. 

A MOL rövid lejáratú bankhitelekkel és feltöltôdô 

hitelkeretekkel finanszírozza a forgótôke-igényben 

bekövetkezô szezonális változásokat. A befektetések 

finanszírozása elsôsorban általános vállalati célú 

hitelekkel, illetve bizonyos mértékig projektekhez kötött 

hosszú távú bankhitelekkel történik. 

2002-ben csoportszinten az eladósodottság lényegesen 

a társaság által középtávon határértékként meghatározott 

40%-os szint alá csökkent. A csoport 

összes adóssága 2002. december 31-én 260,8 Mrd 

Ft-ot tett ki, amely 116,1 Mrd Ft rövid lejáratú hitelbôl 

– ideértve a hosszú lejáratú hitelek éven belül esedékes 

részét – és 144,7 Mrd Ft hosszú lejáratú hitelbôl 

tevôdött össze. 2002. december 31-én az eladósodottsági 

mutató, (azaz a nettó adósságállomány és a 

nettó adósságállomány plusz saját tôke plusz külsô 

tulajdonosok részesedése hányadosa), 31% volt. 

2002. december 31-én a csoport hosszú távú 

adósságának deviza-összetétele szerint az euróban 

denominált hitelek 50,2%-ot, a dolláralapú adósság 

32,7%-ot, míg a forinthitelek 17,1%-ot tettek ki. A 

hosszú lejáratú hitelállományból 161,7 Mrd Ft – a csoport 

összes adósságának 62,0%-a – 5 éven belül fizetendô 

vissza. A deviza-összetétel kialakítása portfólió 

alapú megközelítés alapján történt, figyelembe véve a 

csoport tevékenységének tényleges árfolyamkitettségét. 

A rövid lejáratú hitelállomány a 2001. december 

31-i 128,9 Mrd Ft-ról 2002. december 31-re 

116,1 Mrd Ft-ra csökkent. A teljes adósságállomány 

deviza-összetételében 35,0% volt az euró-, 37,8% a 

dollár- és 27,2% a forintalapú hitelek részesedése. 

2002. februárjában a MOL felállította 100 Mrd 

forintos kötvényprogramját, amelynek keretében 48 

Mrd Ft össznévértékben bocsátott ki kötvényeket. A 

kötvényprogram a hazai tôkepiachoz való rugalmas hozzáférést, 

valamint a finanszírozási források diverzifikálását 

is biztosítja. 

Finanszírozási források 

A MOL a kimagasló mûködési cash flow-nak, a 

beruházások és befektetések visszafogott szintjének és 

az erôs forintnak köszönhetôen 2002-ben jelentôs 

mértékben csökkenteni tudta hitelállományát. A 

mûködési cash flow-t a kintlevôségek beszedésének az 

2002-ben a MOL hosszú és rövid lejáratú hiteleinek 

átlagos forrásköltsége 7,1% volt – a betétek és forgatási 

célú értékpapírok után kapott kamatokat is 

figyelembe véve – az árfolyamveszteség és -nyereség 

hatása nélkül, míg az árfolyamveszteség és -nyereség 

hatásával együtt a finanszírozás költsége -3,4%. 

38



2003-ban a társaság a beruházásait és befektetéseit, 

valamint a lejáró hosszú lejáratú hiteleinek törlesztését 

saját forrásokból és további hitelfelvételekbôl 

kívánja finanszírozni, utóbbiak esetében figyelemmel a 

finanszírozási források további diverzifikációjára és a 

finanszírozás biztonságának elérhetô hitelkeretek fenntartásával 

való biztosítására. 

Kockázatkezelés 

A MOL mint integrált kôolaj- és földgázipari társaság, 

a különbözô üzletágai közötti jelentôs portfólióhatást figyelembe 

véve határozza meg kockázatkezelési stratégiáját. 

A kockázatok mérésének módszerét továbbfejlesztve, 

2002-ben és jelenleg is a kockáztatott Adózás Elôtti 

Eredményt számoljuk Monte Carlo Szimuláció alkalmazásával. 

2002-ben a kockázatkezelés fókusza a fô kockázati 

faktorokra, elsôsorban az importgázárra irányult, az azt 

meghatározó tömegáru referenciák, valamint a „short” 

dollár kitettség EUR/USD opciókkal történô kezelésén 

keresztül. Az adósságállomány deviza-összetételét 2001- 

hez képest lényegében változatlanul tartottuk. 2002-ben 

a következô kockázatkezelési tranzakciók történtek: 

• Az importföldgáz árát katasztrófa esetére fedeztük. 

A fedezeti ügylet alapja az importföldgázár, és a 

fedezetet 2003-ra is kiterjesztettük. 

• A nettó „short” dollár cash flow kitettséget az év 

folyamán euró/dollár opciós stratégiákkal fedeztük. 

• A hosszú távú hitelállomány deviza-összetételét a 

cash flow „short” dollár kitettségének figyelembevételével 

alakítottuk ki. Így a MOL hitelportfóliójára jelentôs 

kedvezô hatással volt a forint euróval szembeni, és az 

euró dollárral szembeni erôsödése. A hitelállomány 

deviza-összetételének részletezése a „Pénzügyi 

Források” alatt található. 

• Az „elôrefizetett finomítói árrés” ügyleteket 2001- 

ben kötöttük, és kettôs célt szolgáltak. Egyrészt csökkentették 

a finomítói árrés kockázatát, kiküszöbölve annak 

volatilitását, másrészt az elôrefizetés a likviditáskezelési 

eszközök diverzifikálását szolgálta. Az ügyletek 2002-ben 

jártak le, jelentôs pozitív eredménnyel zárultak, mivel az 

év során a finomítói árrések nyomottak voltak. 

• A fix kamatozású hitelek arányát alacsonyan tartottuk 

a változó kamatozású hitelekhez képest, így a társaság 

részesült a nemzetközi és hazai kamatlábak csökkenésének 

jótékony hatásából a finanszírozási költségek 

jelentôs csökkenésén keresztül. 

A társaság nem kötött, és nem áll szándékában 

spekulációs ügyleteket kötni. 

Beruházások és befektetések 

MOL-CSOPORT CAPEX (1) (MILLIÓ FT) 2002 2001 

Kutatás - Termelés 26.362 23.573 


Földgáz 8.974 5.615 

Petrolkémia 21.941 6.742 

Központ és egyéb 10.342 14.088 

Összesen 89.626 72.258 

(1) 

A konszolidált CAPEX adatok tartalmazzák a létesítményi projektek üzembehelyezési adatait az aktivált kamat értéke nélkül, a 

pénzügyi befektetések értékét és az elhatárolt és költségként elszámolt kutatási költségeket egyaránt. 

A 2001. évi visszafogott CAPEX-programot 2002- 

ben magasabb CAPEX-felhasználás követte, fenntartva 

azonban a szigorú forrásgazdálkodási követelményeket. 

A fô irányvonalat egyfelôl a mûködôképességünk fenntartásához 

szükséges beruházások, másfelôl az Európai 

Unióhoz történô csatlakozás elôfeltételeit kielégítô 

fejlesztések, valamint a TVK esetében a termelési 

kapacitásbôvítô beruházások jelentették. A 2002. évi 

MOL-csoport CAPEX-felhasználás 89,6 Mrd Ft volt, 

szemben a 2001. évi 72,3 Mrd Ft-tal. 

A Kutatás-Termelés Divízió az elôzô évihez képest 

1,6 Mrd Ft-tal többet, 10,8 Mrd Ft-ot fordított hazai 

kutatási projektekre. A hazai termelési célú projektekre 

az elôzô évi 9,1 Mrd Ft CAPEX felhasználással szemben 

12,5 Mrd Ft-ot használtunk fel. Ezen projektek 

keretében elsôsorban a szénhidrogén-termelés intenzifikálását 

hajtottuk végre, illetve a bányászati létesítményeink 

mûszaki színvonalának fenntartásához szükséges 

beruházásokat valósítottuk meg. 

39



A külföldi kutatási tevékenység csökkentése 3,0 

Mrd Ft-tal alacsonyabb CAPEX-et eredményezett, mint 

2001-ben (4,9 Mrd Ft). Az orosz ZMB mezô fejlesztésérôl 

az év végén megállapodás született partnerünkkel, 

a Jukosz céggel, de a pénzügyi zárás és a kapcsolódó 

költségek felmerülése 2003-ban esedékes. 

A Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió beruházásainak 

teljesítése 0,8 Mrd Ft-tal maradt el az elôzô 

évitôl. A 2001-ben sikeresen üzembe helyezett Maradékfeldolgozás 

projektet követôen megkezdtük az EU- 

2005 benzin/gázolaj minôségeket biztosító projektcsomagot, 

melynek várható CAPEX-igénye 55 Mrd Ft 

2004. végéig. A Logisztika területén a 2002-ben 

végrehajtott beruházásaink révén – 3,9 Mrd Ft az elôzô 

évi 3,1 Mrd Ft-hoz képest – biztosítani tudtuk a vezetékrendszereink 

és logisztikai telepeink mûködôképességét 

oly módon, hogy azok megfeleljenek a hatósági elôírásoknak, 

környezetvédelmi rendelkezéseknek. A partnerekkel 

folytatott tárgyalások és a támogató államközi 

szerzôdések aláírásának eredményeként megkezdôdött 

az Adria kôolajvezeték szállítási irányának megfordításához 

szükséges beruházások elôkészítése a Barátság- 

Adria vezetékek integrálásához. 

A Lakossági Szolgáltatások Divízió CAPEX-felhasználása 

kismértékben emelkedett (3,9 Mrd Ft az 

elôzô évi 3,3 Mrd Ft-tal szemben). Belföldön a beruházások 

2,4 Mrd Ft-ot tettek ki, ami 15,3% növekedést 

jelent 2001-hez viszonyítva. Ennek keretében területeket 

vásároltunk, valamint felújítási és környezetvédelmi 

feladatokat hajtottunk végre. A regionális hálózatfejlesztési 

programunk gyorsítása következtében új 

töltôállomások építésére 55%-kal, míg ingatlanvásárlásra 

9,3%-kal költöttünk többet 2001-hez képest. 

2002-ben a TVK elindította a stratégiai fejlesztési 

projektjét. A 430 millió euró értékû beruházás eredményeként 

az olefin- és polietiléntermelési kapacitásokat 

jelentôsen növeljük, míg a polipropilén termelési 

kapacitását bôvítettük. A tervezési, beszerzési és kivitelezési 

munkák folyamatban vannak. A Polipropilén-4 

üzem bôvítése 2002-ben fejezôdött be. A projekt eredményeként 

a petrolkémiai szegmens CAPEX-felhasználása 

2002-ben 21,9 Mrd Ft volt, lényegesen magasabb 

az elôzô évi 6,7 Mrd Ft-nál. 

A Gázüzlet szabályozási környezetének tisztázatlansága 

ellenére 2002-ben 3,3 Mrd Ft-tal volt magasabb 

a beruházások értéke, mint 2001-ben. A beruházások 

során a gázellátás biztonságának fenntartására 

fókuszáltunk. Folytattuk, illetve befejeztük a földgázszállítási 

és tranzittevékenységhez kapcsolódó projektjeinket. 

Megtörtént a Hajdúszoboszló-Endrôd gázvezeték 

és kompresszorállomás átadása (1,4 Mrd Ft). A földalatti 

tárolók rekonstrukciós munkáira 2002-ben 

összesen 2,7 Mrd Ft CAPEX-felhasználás történt. 

Döntôen kapacitást és technológiai színvonalat szinten 

tartó rekonstrukciós munkák folytak. 

Az Irányítás-Szolgáltatás szervezet projektjeire 1,8 

Mrd Ft-tal többet fordítottunk 2001-hez képest. Informatikai 

fejlesztéseink közül a 2002. júliusában elindult 

SAP R/3 alaprendszerek és a tervezés-kontrolling 

tevékenységet támogató fejlesztéseink 4,5 Mrd Ft-ba 

kerültek. 

40



Gázár per 

A magyar gázszolgáltatásról szóló törvény szerint a 

földgáz árát a gazdasági miniszter állapítja meg, és 

rendeletben hirdeti ki. A miniszter által megállapított ár 

hatósági maximált árként alkalmazandó. A MOL álláspontja 

szerint a gazdasági miniszter nem alkalmazta a 

gázárképletet, és a viszonteladói gázárat nem a megfelelô 

jogszabályokkal összhangban állapította meg. A 

MOL ezért a viszonteladói gázár jogszerûtlen megállapítása 

miatt 2000-ben polgári peres eljárást kezdeményezett 

a Fôvárosi Bíróságnál 7,3 Mrd Ft kár megtérítése 

iránt (amelyet 2000. júliusában, augusztusában 

és szeptemberében szenvedett el és mely összeget a 

tovább realizált károk alapján emelt volna fel) a gazdasági 

miniszter, a Gazdasági Minisztérium és a Kormány 

ellen. Miután a rendes bíróságok a MOL keresetét és 

fellebbezését, majd a jogerôs ítélettel szembeni felülvizsgálati 

kérelmét elutasították, a MOL alkotmányjogi 

panasszal élt a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságánál, 

és keresetet nyújtott be a Magyar Állam ellen 

a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz alkotmányos 

jogai sérelmének méltányos kompenzációja 

iránt. Az eljárások 2002. végéig nem zárultak le. 

Egyéb perek 

2002. december 31-én a MOL 1 M Ft-ot meghaladó 

egyedi perértékû peres és nem peres eljárásainak 

száma 156 volt, melyek összértéke sem lehet 10 Mrd 

Ft-ot meghaladó pénzügyi hatással a MOL 

eredményére. 

A MOL által harmadik személyekkel szemben 

kezdeményezett 89 eljárás közül a gázárral kapcsolatos 

2 eljárás mellett további 43 peres, 34 végrehajtási 

és felszámolási, illetve 10 fizetési meghagyásos eljárás 

volt még folyamatban. A MOL mint felperes által indított 

eljárások közül a legjelentôsebb az MB Kôolajkutató 

Rt. ellen a 2000. augusztusában bekövetkezett pusztaszôlôsi 

gázkitöréssel kapcsolatos károk megtérítése 

iránt indított választott bírósági eljárás. 

A MOL ellen indított 67 eljárás közül 17 munkaügyi 

per, melyek többségét munkaviszony megszüntetésével 

kapcsolatban kezdeményezték a volt munkavállalók. A 

munkaügyi perek mellett a MOL elleni perek másik 

jelentôs csoportja a vezetékekhez és kutatás-termelési 

tevékenységhez kapcsolódó szolgalmi jogi kártalanításokkal 

és bányakárok megtérítésével kapcsolatos, 15 

M Ft egyedi perértéket meg nem haladó eljárások. 

41

MOL MAGYAR OLAJ- ÉS GÁZIPARI RT. ÉS LEÁNYVÁLLALATAI 

Nemzetközi Számviteli Szabványok szerint készített konszolidált pénzügyi kimutatások a 2002. és 2001. 

december 31-vel végzôdô évekre a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt 

42

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 

A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. tulajdonosainak: 

Elvégeztük a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. és leányvállalatai 2002. december 31-i konszolidált mérlegének, 

konszolidált eredménykimutatásának, saját tôke változásának és cash-flow kimutatásának a vizsgálatát. A pénzügyi 

kimutatások a Nemzetközi Számviteli Szabványok szerint készültek és összeállításuk az ügyvezetés felelôssége. 

A mi feladatunk a pénzügyi kimutatások hitelesítése könyvvizsgálatunk alapján. 

A 2001. december 31-vel végzôdô évre vonatkozó konszolidált pénzügyi kimutatásokat más könyvvizsgáló hitelesítette 

és arról korlátozás nélküli záradékot adott ki 2002. április 29-én. Annak a könyvvizsgálónak a jelentése 

azonban nem fedte le azokat a módosító tételeket, melyekkel a mellékelt pénzügyi kimutatások 2 (i) jegyzetében 

részletezett, az IASB által kiadott SIC 33 rendelkezés 2002. január 1-i bevezetése kapcsán történt számviteli 

politika változás miatt az 2001. évi konszolidált pénzügyi kimutatások az összehasonlíthatóság érdekében visszamenôlegesen 

módosításra kerültek. 

A könyvvizsgálatot a Nemzetközi Könyvvizsgálati Szabványok alapján hajtottuk végre. A fenti szabványok 

értelmében a könyvvizsgálat tervezése és elvégzése révén kellô bizonyosságot kell szereznünk arról, hogy a pénzügyi 

kimutatások nem tartalmaznak jelentôs mértékû tévedéseket. A könyvvizsgálat magában foglalja a pénzügyi 

kimutatások tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát. Emellett tartalmazza az alkalmazott 

számviteli alapelvek és az ügyvezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a pénzügyi kimutatások bemutatásának 

értékelését. Meggyôzôdésünk, hogy munkánk megfelelô alapot nyújt a független könyvvizsgálói jelentés 

megadásához. 

Véleményünk szerint a fentiekben hivatkozott pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Számviteli Szabványok 

Bizottsága által kiadott Nemzetközi Számviteli Szabványokkal összhangban készültek és azok a MOL Magyar Olajés 

Gázipari Rt. és leányvállalatai 2002. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetérôl és az ezzel az idôponttal 

végzôdô évben folytatott tevékenységének eredményérôl és cash-flow-járól valós és hû képet adnak. 

Elvégeztük a 2. jegyzetben részletezett, a 2001. évi konszolidált pénzügyi kimutatásokhoz kapcsolódó, az 

összehasonlíthatóság érdekében visszamenôlegesen tett módosítások vizsgálatát. Véleményünk szerint a hivatkozott 

módosítások helyénvalók és megfelelôen kerültek alátámasztásra. 

Ernst & Young Kft. 

Budapest, Magyarország 

2003. március 21. 

43

KONSZOLIDÁLT MÉRLEGEK 

2002. ÉS 2001. DECEMBER 31. 

Jegyzet 2002 2001 

millió forint 


módosított 

ESZKÖZÖK 

Befektetett eszközök 

Immateriális javak 3 26.000 18.785 

Tárgyi eszközök 4 472.739 488.790 

Befektetések társult vállalkozásokban 6i) 101.606 100.931 

Egyéb befektetések 6 ii) 4.119 4.982 

Halasztott adó eszközök 24 18.134 19.035 

Egyéb befektetett eszközök 7 8.123 3.374 

Összes befektetett eszköz 630.721 635.897 

Forgóeszközök 

Készletek 8 120.325 129.966 

Vevôkövetelések, nettó 9 121.459 138.168 

Befektetések 10 9.288 13.809 

Egyéb forgóeszközök 11 35.440 32.891 

Pénzeszközök 12 42.251 57.911 

Összes forgóeszköz 328.763 372.745 

ÖSSZES ESZKÖZ 959.484 1.008.642 

FORRÁSOK 

Saját tôke 

Jegyzett tôke 13 93.245 97.818 

Tartalékok 14 246.934 268.022 

Mérleg szerinti eredmény 65.262 1.241 

Összes saját tôke 405.441 367.081 

Külsô tulajdonosok részesedése 68.714 74.063 

Hosszú lejáratú kötelezettségek 

Hosszú lejáratú hitelek éven túli része 15 144.746 225.597 

Céltartalékok várható kötelezettségekre 16 49.432 40.000 

Halasztott adó kötelezettségek 24 587 – 

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 270 360 

Összes hosszú lejáratú kötelezettség 195.035 265.957 

Rövid lejáratú kötelezettségek 

Szállítók és egyéb kötelezettségek 17 159.029 160.628 

Céltartalékok várható kötelezettségekre 16 15.173 12.025 

Rövid lejáratú hitelek 18 64.634 54.427 

Hosszú lejáratú hitelek rövid lejáratú része 15 51.458 74.461 

Összes rövid lejáratú kötelezettség 290.294 301.541 

ÖSSZES FORRÁS 959.484 1.008.642 

A mellékelt jegyzetek a pénzügyi kimutatások elválaszthatatlan részét képezik. 

44

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSOK 

2002. ÉS 2001. DECEMBER 31. 

Jegyzet 2002 2001 



módosított 

Árbevétel 19 1.159.657 1.174.769 

Egyéb mûködési bevétel 20 7.273 15.374 

Összes mûködési bevétel 2 xxii) 1.166.930 1.190.143 

Anyagjellegû ráfordítások 868.500 961.587 

Személyi jellegû ráfordítások 21 73.801 75.307 

Értékcsökkenés és értékvesztés 71.608 75.326 

Egyéb mûködési költségek 22 95.351 90.470 

Saját termelésû készletek állományváltozása 15.428 9.236 

Aktivált saját teljesítmények értéke -14.927 -18.606 

Összes mûködési költség 1.109.761 1.193.320 

Üzleti tevékenység eredménye 57.169 -3.177 

Pénzügyi mûveletek (bevételei) / ráfordításai, nettó 23 -1.888 4.742 

Részesedés a társult vállalkozások eredményébôl -7.866 -9.083 

Adózás elôtti eredmény 66.923 1.164 

Társasági adó 24 1.939 -6.136 

Adózott eredmény 64.984 7.300 

Külsô tulajdonosok részesedése az eredménybôl 278 -6.059 

Mérleg szerinti eredmény 65.262 1.241 

Egy részvényre jutó eredmény (forint) 25 675 13 


45

KONSZOLIDÁLT KIMUTATÁSOK A SAJÁT TÔKE VÁLTOZÁSÁRÓL 

2002. ÉS 2001. DECEMBER 31. 

Mérleg 

Jegyzett tôke Tartalékok szerinti eredmény Összesen 

millió forint millió forint millió forint millió forint 

2001. január 1. 98.113 261.184 20.240 379.537 

2000-es eredmény átvezetése – 20.240 -20.240 – 

Jóváhagyott osztalék – -5.400 – -5.400 

Saját részvény ügyletek nettó hatása -295 -1.124 – -1.419 

Cash-flow fedezeti ügyletek – -791 – -791 

Átváltási tartalék – -6.087 – -6.087 

Mérleg szerinti eredmény – – 1.241 1.241 

2001. december 31. 97.818 268.022 1.241 367.081 

2001-es eredmény átvezetése – 1.241 -1.241 – 

Jóváhagyott osztalék – -5.380 – -5.380 

Saját részvény ügyletek nettó hatása -4.573 -18.710 – -23.283 

Cash-flow fedezeti ügyletek – 2.712 – 2.712 

Átváltási tartalék – -951 – -951 

Mérleg szerinti eredmény – – 65.262 65.262 

2002. december 31. 93.245 246.934 65.262 405.441 


46

KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁSOK 

2002. ÉS 2001. DECEMBER 31. 

Jegyzet 2002 2001 



módosított 

Üzleti tevékenység eredménye 57.169 -3.177 

Üzleti eredmény kiigazítása az üzleti tevékenységbôl 

származó nettó bevételhez 

Értékcsökkenés, amortizáció és értékvesztés 71.394 75.671 

Pénzügyi eszközök nem realizált nettó nyeresége -816 -2.169 

Készletek értékvesztése 2.162 18.103 

Tárgyi eszközök értékvesztése / (visszaírása) 3.239 -381 

Céltartalékok növekedése / (csökkenése) 9.245 -5.020 

Tárgyi eszközök értékesítésébôl származó (veszteség) / nyereség -139 414 

Leányvállalat értékesítésébôl származó nyereség -729 -7.325 

Tárgyévben felmerült kutatási és feltárási költségek 9.109 10.554 

Egyéb pénzmozgással nem járó tételek -9 -1.082 

Üzleti tevékenységbôl származó nettó pénzáramlás a mûködôtôke változás elôtt 150.625 85.588 

Készletek csökkenése / (növekedése) 1.838 6.775 

Vevô követelések csökkenése / (növekedése) 14.330 -2.252 

Egyéb követelések (növekedése) / csökkenése -6.172 5.744 

Szállítók növekedése / (csökkenése) 2.509 -7.881 

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek növekedése / (csökkenése) 6.119 -12.294 

Társasági adó fizetés -1.404 -4.268 

Üzleti tevékenységbôl származó nettó pénzáramlás 167.845 71.412 

Beruházások, szénhidrogén kutatás -90.334 -68.576 

Tárgyi eszközök értékesítésébôl származó készpénz 4.781 13.853 

Leányvállalatok megvásárlása – -13.707 

Leányvállalatok értékesítéséhez kapcsolódó nettó pénzáramlás 29a 5.508 16.408 

Társult vállalkozások megvásárlása -1.280 – 

Egyéb befektetések megvásárlása – -217 

Befektetések értékesítésébôl származó készpénz 1.860 1.075 

Adott hitelek és hosszú lejáratú bankbetétek változása -1.901 -482 

Rövid lejáratú befektetések állományváltozása 4.334 -1.638 

Kapott kamatok és egyéb pénzügyi bevételek 5.789 4.473 

Kapott osztalék 6.030 3.468 

Befektetési tevékenység nettó pénzáramlása -65.213 -45.343 

Hosszú lejáratú kötvények kibocsátása 14.368 – 

Hosszú lejáratú kötvények törlesztése -4.463 – 

Diszkont kötvények kibocsátása 15.467 13.703 

Hosszú lejáratú hitelek felvétele 29b 69.569 53.937 

Hosszú lejáratú hitelek törlesztése -158.171 -79.185 

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek állományváltozása -3.296 3.533 

Rövid lejáratú hitelek állományváltozása -1.253 38.317 

Fizetett kamatok és egyéb pénzügyi ráfordítások -20.229 -28.631 

Tulajdonosoknak fizetett osztalékok -5.380 -5.401 

Külsô tulajdonosoknak fizetett osztalékok -1.621 -1.146 

Saját részvény értékesítés 3.114 1.377 

Visszavásárolt saját részvény -26.397 -2.796 

Finanszírozási tevékenység nettó pénzáramlása -118.292 -6.292 

Készpénz (csökkenése) / növekedése -15.660 19.777 

Készpénzállomány év elején 57.911 38.134 

Készpénzállomány év végén 42.251 57.911

JEGYZETEK A NEMZETKÖZI SZÁMVITELI SZABVÁNYOK SZERINT 

ELKÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ 

2002. ÉS 2001. DECEMBER 31. 

1 Általános 

A Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (a továbbiakban MOL Rt. vagy a Társaság) 1991. október 1-én alakult meg a 

jogelôd Országos Kôolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) átalakulásával. Az állami vállalatok átalakulási törvénye értelmében 

az OKGT eszközei és kötelezettségei a fordulónappal átértékelésre kerültek. A MOL Rt. és leányvállalatai 

(a továbbiakban MOL Csoport, vagy a Csoport) kôolaj, földgáz és gáztermék kutatásával és termelésével, szállításával 

és tárolásával, kôolaj finomításával, valamint finomítói termékek és földgáz kis- és nagykereskedelmével foglalkozik. 

A Csoport dolgozóinak létszáma 2002. december 31-én 12.861, míg 2001. december 31-én 16.438 

fô volt. A Társaság székhelye Magyarországon van, Budapesten, az Október huszonharmadika u. 18. alatt. 

A Társaság részvényeit a Budapesti Értéktôzsdén, GDR-jait a Luxemburgi Értéktôzsdén jegyzik, illetve kereskednek 

azokkal a tôzsdén kívüli kereskedelemben a SEAQ International-en (London), New Yorkban, Berlinben és 

Münchenben. 

2 Számviteli politika 

A MOL Rt. hivatalos éves beszámolóját a 2000. évi C. számviteli törvény szerint (a továbbiakban MSZSZ) készíti. 

E törvény egyes elôírásai eltérnek a Nemzetközi Számviteli Szabványokban (IFRS) foglaltaktól. A mellékelt konszolidált 

pénzügyi kimutatások a Nemzetközi Számviteli Szabványok Bizottsága (IASB) által megfogalmazott, 2002. december 

31-én érvényben lévô szabványok szerint készültek. A MOL Rt. nem konszolidált, MSZSZ szerint készített beszámolójában, 

illetve a csatolt pénzügyi kimutatásokban szereplô saját tôke és mérleg szerinti eredmény közötti különbségek 

levezetését a 32. Jegyzet tartalmazza. 

A bekerülési költség elvének alkalmazása érdekében a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások úgy tekintik a 

MOL Rt.-t, mintha az 1991. október 1-én jött volna létre, az eszközök és kötelezettségek aznapi értékének megállapításával, 

figyelembe véve az IFRS által elôírt módosításokat. 

A csatolt konszolidált pénzügyi kimutatásokat az Igazgatóság 2003. március 21-én fogadta el. 

A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. 

i) Számviteli politika módosítása 

Az IASB Értelmezô Bizottsága 2001-ben kibocsátotta a SIC-33 számú, Konszolidáció és az equity módszer – 

Potenciális szavazati jogok és a részesedések számítása címû, 2001. január 1-tôl hatályos értelmezését. A SIC- 

33 szerint a mérleg fordulónapján lehívható potenciális szavazati jogokat (törzsrészvények vételi opciója) figyelembe 

kell venni a befektetések feletti befolyás, azaz a konszolidációs módszer meghatározásánál. Jelentôs befolyás 

esetén az equity módszer, meghatározó befolyás (alapvetôen a szavazati jogok 50%-a feletti rendelkezés) esetén 

a teljes konszolidáció alkalmazása szükséges. A Társaság a TVK Rt. 2002. december 31-i 34,5%-os részesedése 

mellett rendelkezik olyan azonnal lehívható opciós szerzôdésekkel, melyek a TVK törzsrészvényeinek 17,8%-át 

képviselô részvénycsomag megvásárlására biztosítanak jogot (5. Jegyzet). Mivel a tényleges szavazati jog meghaladja 

az 50%-ot, a SIC 33 alapján teljeskörû konszolidáció szükséges. A 2001. december 31-i pénzügyi kimutatásokban 

a TVK Rt. equity módszerrel került bevonásra. A 2002. évi teljeskörû konszolidáció módszerének alkalmazása 

miatt az összehasonlító idôszak adatai módosításra kerültek (az összehasonlító idôszakban a TVK visszamenôleg 

teljes konszolidálásra került). 

48

J E G Y Z E T E K A N E M Z E T K Ö Z I S Z Á M V I T E L I S Z A B V Á N Y O K S Z E R I N T 

E L K É S Z Í T E T T K O N S Z O L I D Á L T P É N Z Ü G Y I K I M U T A T Á S O K H O Z 

ii) Beszámolási pénznem 

Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel a Csoport beszámolási 

pénzneme a magyar forint. 

iii) Konszolidációs elvek 

A konszolidált pénzügyi kimutatások a MOL Rt.-t, illetve az ellenôrzése alatt álló leányvállalatokat foglalják 

magukba. Ellenôrzésrôl általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság 

szavazati jogainak több mint 50%-át és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történô befolyás 

révén elônyöket élvez annak tevékenységébôl. A kisebbségi tulajdonosokra esô tôke- és eredményrész a mérlegben 

és az eredménykimutatásban külön sorban jelenik meg. 

Amint a 2(i) jegyzetben kifejtésre kerül, az azonnal lehívható szavazati jogok is figyelembe vételre kerülnek az 

ellenôrzés meghatározásához. 

A konszolidáció a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források megszerzéskori piaci 

értékének alapul vételével. A külsô tulajdonosok részesedése a nettó eszközök piaci értékének külsôkre jutó 

hányadaként jelenik meg. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció idôpontjától 

kezdôdôen, illetve a tranzakció idôpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. 

A társult vállalkozásokban lévô befektetések (általában 20-50% üzletrész birtoklása esetén), ahol a Társaság 

jelentôs befolyást gyakorol, az „equity” módszer alkalmazásával kerülnek felvételre. A társult vállalkozásokban lévô 

befektetések értékének módosítása az esetlegesen értékvesztésre utaló jelek észlelésekor történik, illetve abban 

az esetben, ha a korábbi értékvesztést elôidézô körülmények már nem állnak fenn. 

A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált 

eredmények kiszûrésre kerülnek. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások készítése során a hasonló tranzakciókat 

és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. 

iv) Goodwill 

Az üzletrész bekerülési értéke és az üzletrész révén a leányvállalatokban megszerzett eszközöknek a megszerzés 

napján érvényes valós értéke közötti különbözet goodwill-ként kerül kimutatásra a mellékelt konszolidált 

pénzügyi kimutatásokban az eszközök között. A goodwill az értékcsökkenéssel és esetleges értékvesztéssel 

csökkentett beszerzési költségen szerepel a könyvekben. 

A goodwill értékcsökkenése lineáris, a várható hasznos élettartama alapján. Az értékcsökkenési periódus 

meghatározása esetileg történik, általában 5 és 20 év között van. A nettó értékeket évente felülvizsgálják abból 

a szempontból, hogy az üzletrész jövôbeni nyereségtermelô képessége kellôképpen biztosítottnak látszik-e. 

Amennyiben a goodwill értékvesztésére utaló jelek vannak, annak realizálható értéke a goodwill alapjául szolgáló 

eszközökbôl képzett készpénz-generáló egységek értéke alapján számítható ki. Amennyiben a könyv szerinti érték 

magasabb, mint a realizálható érték, értékvesztést számolnak el. 

v) Negatív Goodwill 

Negatív goodwill a mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokban az alábbi módokon jelenik meg: 

– Amennyiben a negatív goodwill várható jövôbeni veszteségekhez és kötelezettségekhez kapcsolódik és 

azok a beszerzéskor beazonosításra kerültek, illetve azok számszerûsíthetôk, akkor azok felmerülésekor 

a negatív goodwill közvetlenül az eredmény terhére elszámolásra kerül. 

49



– A megszerzett eszközök valós értékét meg nem haladó negatív goodwill összegére az ahhoz tartozó amortizálható 

eszközök súlyozott átlagos hátralévô hasznos élettartama alapján lineáris értékcsökkenést számolnak 

el. 

– A negatív goodwill azon része, amely a megszerzett nem-monetáris eszközök valós értéke felett van, 

megszerzéskor egy összegben elszámolásra kerül az eredménykimutatásban. 

vi) Pénzeszközök és pénz egyenértékesek 

A pénzeszközök a készpénzt és bankbetéteket foglalják magukba. A pénz egyenértékesek olyan rövid távú, beszerzéstôl 

számított három hónapnál nem hosszabb lejáratú, magas likviditású befektetési formák, amelyek 

minimális értékváltozási kockázatot hordoznak és azonnal pénzeszközökre konvertálhatók. 

vii) Vevôkövetelések 

A vevôkövetelések céltartalékkal csökkentett névértéken kerülnek kimutatásra. 

viii) Értékpapírok 

A Társaság 2001. január 1-tôl alkalmazza az IAS 39 Pénzügyi Instrumentumok elszámolása és értékelése 

standardot. Ennek alapján a befektetések a következô három kategóriába kerülnek besorolásra: lejáratig tartott, 

forgatási célú és értékesíthetô befektetések. A lejáratig tartott értékpapírok olyan befektetések, amelyekbôl fix 

vagy meghatározható pénzáramok származnak és a Csoport szándékozik és képes azokat lejáratig megtartani. A 

forgatási célú értékpapírok közé azok a befektetések tartoznak, amelyeket elsôsorban a rövid távú árfolyammozgásokból 

várható nyereség miatt vásárolt a Csoport. Minden más befektetés – kivéve a Csoport által nyújtott 

kölcsönöket és a Csoport vevôköveteléseit – az értékesíthetô befektetések kategóriába tartozik. 

A lejáratig tartott befektetések a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra, kivéve, ha lejáratuk a mérleg 

fordulónapját követô 12 hónapon belül esedékes. Ezen befektetések amortizált bekerülési költségen jelennek 

meg a mérlegben. 

Az értékesíthetô befektetések a forgóeszközök részét képezik, ha a vezetôség a mérleg fordulónapját követô 

12 hónapon belül értékesíteni kívánja azokat. Ezen befektetések bekerülési értéke a fizetett ellenérték valós 

értéke, beleértve a tranzakciós költségeket. Az értékesíthetô befektetéseket a mérleg fordulónapján valós 

értékükre értékelik át, ha az megállapítható. 

ix) Pénzügyi instrumentumok és fedezeti ügyletek 

Pénzügyi instrumentumnak minôsülnek a mellékelt konszolidált mérlegben a pénzeszközök, vevô és egyéb 

követelések, szállító és egyéb kötelezettségek, adott és kapott hitelek és kölcsönök, befektetések, kötvénykövetelések 

és kötelezettségek. Ezen tételek értékelése során alkalmazott elveket jelen számviteli politika vonatkozó 

jegyzetei tartalmazzák. 

A pénzügyi instrumentumok az alapul szolgáló szerzôdéses kötelezettségek valós tartalma alapján válnak 

eszköz-, forrás- vagy tôkeelemmé. A kötelezettségek közé sorolt pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kamatok, 

osztalékok, nyereségek és veszteségek felmerüléskor az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra. A 

saját tôkében megjelenô pénzügyi instrumentumok tulajdonosainak nyújtott juttatások a saját tôke terhére kerülnek 

elszámolásra. A pénzügyi instrumentumok csak abban az esetben kerülnek elszámolásra egymással szemben 

(nettósítás), ha a Társaságnak ahhoz törvényes joga van, továbbá, ha feltett szándéka, hogy az érintett eszközt 

és forrást vagy nettó módon, vagy egyidejûleg rendezi. 

50



A Csoport nemzetközi jellegébôl adódóan fokozottan ki van téve a nyersanyagárak, a kamatlábak és az 

árfolyamok változásának. Az ebbôl eredô kockázatok csökkentésére a Csoport származékos ügyleteket köt, bár 

nem minden származékos ügylet minôsül fedezetinek számviteli szempontból. 

A Csoport Kockázatkezelési Részlege által a következô származékos ügyletek kerülnek általában alkalmazásra: 

– kamat swap a lebegô hitelkamat kockázat fedezésére, 

– finomítói margin fedezeti ügyletek a kôolaj és a finomítói termékek árváltozásaiból eredô kockázat levédésére, 

– kôolaj és földgáz ár swap ügyletek a beszerzési árak kockázatának a fedezésére, 

– devizás származékos ügyletek az árfolyamkockázat fedezésére. 

A Csoport abban az esetben minôsíti elszámolási szempontból fedezeti ügyletnek a származékos ügyletet, 

amennyiben: 

– a fedezeti ügylet várhatóan hatékony a fedezett kockázat következtében fellépô érték vagy pénzáram változások 

ellensúlyozásában, 

– a fedezeti ügylet hatékonysága megbízhatóan becsülhetô, 

– a fedezeti ügylet kötésekor az alapkockázat és a fedezeti ügylet közötti kapcsolat megfelelô dokumentációval 

alátámasztott, és 

– pénzáramlásokra vonatkozó fedezet esetén az elôrejelzett tranazakció, amely a fedezeti ügylet tárgyát képezi, 

nagy valószínûséggel bekövetkezik. 

Származékos pénzügyi instrumentumok 

Származékos ügyletnek minôsül minden olyan pénzügyi eszköz, amely: 

– értéke valamilyen meghatározott alapügylet függvényében változik; 

– a piaci tényezôk változására hasonlóképpen reagáló ügyletekhez képest elhanyagolható kezdeti befektetést 

igényel vagy nem szükséges hozzá kezdeti befektetés, és 

– egy késôbbi idôpontban kerül pénzügyi rendezésre. 

Alapügyletnek minôsülnek a meghatározott kamatláb, értékpapír árfolyam, tömegáru jegyzési ár, deviza 

árfolyam, árfolyamokból és rátákból képzett indexek, hitel besorolások vagy indexek, illetve egyéb hasonló változók. 

Az IAS 39 alapján nem fedezeti ügyletként elszámolt származékos pénzügyi instrumentumok (lásd fent) valós 

értéken kerülnek kimutatásra, az értékükben bekövetkezett változások a tárgyévi eredményben jelennek meg. 

A szerzôdésekbe rejtett származékos ügyletek az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén kiemelésre 

kerülnek az alapul szolgáló szerzôdésbôl és különálló származékos ügyletként kerülnek kimutatásra: 

– a rejtett származékos ügylet gazdasági jellemzôi és kockázatai nem mutatnak szoros kapcsolatot az alapul 

szolgáló szerzôdés gazdasági jellemzôivel, 

– egy, a beágyazott származékos ügylet jellemzôivel rendelkezô különálló ügylet megfelelne a származékos 

ügylet definíciójának, és 

– a hibrid (rejtett származékos ügyletet tartalmazó) ügylet nem valós értéken kerül kimutatásra, értékének változásai 

nem jelennek meg az eredményben. 

Valós érték változását fedezô ügyletek 

A valós érték fedezeti ügyletek a mérlegben szereplô eszközök és kötelezettségek valós értékében bizonyos 

kockázatok hatására bekövetkezô, tárgyévi eredményben megjelenô változásokat ellensúlyozzák. A valós érték 

fedezeti ügyletként elszámolt származékos ügyletek valós értéken kerülnek kimutatásra, amely a fedezett kockázat 

függvényében változik. A fedezeti elszámolásnak megfelelôen a fedezeti ügylet valós érték változásának 

51



eredményhatása bizonyos korlátok között ellensúlyozza a fedezett ügylet valós értékében bekövetkezett változások 

eredményhatását, az IAS 39 elôírásainak megfelelôen. 

Ha megállapítást nyer, hogy a fedezeti ügylet nem kiemelten hatékony, a fedezeti elszámolás nem folytatható, 

a fedezeti ügyletet önálló származékos ügyletként kell elszámolni. 

Pénzáramok változását fedezô ügyletek 

A pénzáram-fedezeti ügyletek a mérlegben szereplô eszközökkel és kötelezettségekkel, nagy valószínûséggel 

bekövetkezô elôre jelzett tranzakcióval vagy mérlegben nem szereplô elkötelezettséggel kapcsolatos pénzáramok 

változékonyságát ellensúlyozzák. A pénzáram fedezeti ügyletnek minôsülô kiemelten hatékony fedezeti ügylet valós 

értékében bekövetkezô változások közvetlenül a saját tôke fedezeti tartalék elemében jelennek meg. Az értékváltozás 

nem hatékony összege a tárgyévi eredmény részét képezi. 

Ha a fedezett pénzáram mérlegben megjelenô eszközt vagy kötelezettséget eredményez, minden, korábban 

közvetlenül a saját tôkével szemben kimutatott fedezeti nyereség és veszteség átsorolásra kerül a saját tôkébôl 

és a keletkezô eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékében kerül elismerésre. Minden más esetben a saját 

tôke fedezeti elemén kimutatott nyereség vagy veszteség az eredménybe kerül átsorolásra abban az idôszakban 

vagy idôszakokban, amikor a fedezett elkötelezettség vagy elôrejelzett tranzakció az eredményt érinti. 

Ha megállapítást nyer, hogy a fedezeti ügylet nem kiemelten hatékony, a fedezeti elszámolás a továbbiakban 

nem folytatható. Ilyen esetben a közvetlenül a saját tôkében elszámolt halmozott fedezeti nyereség vagy veszteség 

a saját tôkében marad mindaddig, míg a tranzakció, amelyre az elkötelezettség vagy az elôrejelzés vonatkozott be 

nem következik. 

Amennyiben a tranzakció, amire az elkötelezettség vagy az elôrejelzés vonatkozott várhatólag nem történik 

meg, a közvetlenül a saját tôkében elszámolt halmozott fedezeti nyereség vagy veszteség az eredménybe kerül 

átsorolásra. 

x) Készletek 

A készletek, beleértve a befejezetlen termelést is, a bekerülési és a realizálható érték közül az alacsonyabbikon 

vannak kimutatva, figyelembe véve az esetleges lassan mozgó vagy felesleges tételek leírását. A realizálható érték 

megegyezik a befejezési, értékesítési és marketing költségekkel csökkentett piaci értékkel. A vásárolt áruk, beleértve 

a nyersolaj értékét, elsôsorban a súlyozott átlagár számítás alapján határozzák meg, a vásárolt gázkészlet 

esetében pedig a FIFO módszert használják. A saját elôállítású készletek értéke az anyagköltséget, a közvetlen 

bérköltséget és az üzemi általános költségek arányos részét foglalja magába. A nem realizálható készletek teljesen 

leírásra kerülnek. 

xi) Tárgyi eszközök 

A tárgyi eszközök a halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési (vagy az 1991. 

október 1-én megállapított könyv szerinti) értéken jelennek meg a könyvekben. Értékesítéskor, illetve kivezetéskor 

a bruttó érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül a könyvekbôl és az esetleges nyereség vagy 

veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 

A bekerülési érték az eszköz árán túlmenôen az import vámokat, vissza nem igényelhetô adókat és az eszköz 

üzembe helyezéséhez közvetlenül kapcsolódó költségeket, például finanszírozási költségeket tartalmazza. Az üzembe 

helyezést követôen felmerülô költségeket, mint például karbantartás vagy javítás, általában az eredmény terhére 

kerülnek elszámolásra a felmerülésükkel egyidôben. Amennyiben a felmerülô költségek egyértelmûen az 

52



adott eszköz várható hasznos élettartamának vagy eredeti teljesítményének a növelését eredményezik, a költségek 

aktiválásra kerülnek az eszközértékre. 

A beruházások között a folyamatban lévô beszerzések és elôállítások szerepelnek bekerülési költségen. A költségek 

a beszerzési költségeket és a közvetlen önköltségeket foglalják magukba. A beruházásokra értékcsökkenést 

csak az eszköz üzembe helyezését követôen számolnak el. 

Az olaj és gáz kutatási és feltárási költségek elszámolása alább, a xv) bekezdésben található. 

xii) Immateriális javak 

Az immateriális javak értékének alapja a bekerülési ár. A könyvekben való felvételre abban az esetben kerül 

sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan a cég jövôbeni gyarapodását eredményezi és annak költsége egyértelmûen 

meghatározható. Az érték felvételét követôen értékcsökkenést, illetve szükség esetén értékvesztést számolnak 

el. Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris a várható hasznos élettartam alatt. Az értékcsökkenési 

kulcsokat évente rendszeresen felülvizsgálják. Az olaj és gáz kutatási és feltárási költségek elszámolása az alábbi 

xv) bekezdésben található. 

xiii) Értékcsökkenés 

Az értékcsökkenés elszámolása lineáris, az alábbi kulcsok alapján: 

Épületek 2 – 10% 

Finomítói berendezések 10 – 25% 

Gáz és olaj szállító és tároló berendezések 4 – 14,5% 

Töltôállomások és felszereléseik 4 – 20% 

Egyéb gépek és berendezések 10 – 33% 

Az egyes szénhidrogén mezôkhöz kapcsolódó olaj- és gáztermelô- és gyûjtô berendezések értékcsökkenése a 

bizonyított, gazdaságosan kitermelhetô szénhidrogén készletek alapján, a termelés arányában kerül elszámolásra. 

A készletek felülvizsgálata évente történik. A több szénhidrogén termelô mezôhöz kapcsolódó szállító berendezések 

értékcsökkenése egyedileg, lineárisan, a várható hasznos élettartam alapján történik. A bérelt berendezéseken 

végzett felújítások aktivált értékének az értékcsökkenése a várható hasznos élettartam és a bérleti 

idôszak közül a rövidebbik alapján történik. 

A hasznos élettartamok és az értékcsökkentési módszerek rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek az adott 

eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon megfelelô tükröztetése érdekében. 

53



xiv) Eszközök értékvesztése 

Amennyiben arra utaló jelek vannak, hogy a realizálható érték a könyv szerinti érték alá kerül, a tárgyi eszközök 

és az immateriális javak értékvesztési felülvizsgálat alá kerülnek. Abban az esetben, ha a realizálható érték a könyv 

szerinti érték alá kerül, értékvesztést számolnak el az eredmény terhére. A realizálható érték az eszköz használati 

értéke és piaci érték közül a magasabb. A piaci érték az az összeg, amely független felek közötti tranzakció során 

az eszközért megkapható, míg a használati érték a folyamatos használatból eredô cash flow-k nettó jelenértékének 

és az esetleges maradványértékbôl adódó bevételeknek az összege. A realizálható érték becslése egyedi 

eszközönként, illetve amennyiben ez nem lehetséges, készpénz-generáló egységenként történik. Az elszámolt 

értékvesztések évente felülvizsgálatra kerülnek és amennyiben a realizálható érték emelkedik, úgy a korábban 

elszámolt értékvesztés részben vagy teljesen visszaírásra kerül. 

xv) Olaj és gáz kutatási és feltárási költségek elszámolása 

A kutatási és feltárási költségek elszámolásának az alapja a Successful Efforts módszer. A kutató fúrás költségei 

azok felmerülésekor aktiválásra kerülnek az immateriális javak között. Amennyiben bizonyított készleteket 

azonosítanak be és a feltárásról döntés születik, a vonatkozó aktivált költségek átsorolásra kerülnek a tárgyi 

eszközök közé. A nem bizonyított mezôk eszközértékét rendszeresen felülvizsgálják és szükség esetén értékvesztést 

számolnak el. A kutatás egyéb költségeit, a kutató fúrások költségének kivételével azok felmerülésekor az 

eredmény terhére számolják el. A sikertelen kutatófúrások a sikertelenné minôsítést követôen kerülnek elszámolásra 

az eredmény terhére. Geológiai és geofizikai kutatási költségek felmerüléskor az eredmény terhére kerülnek 

elszámolásra. 

xvi) Céltartalékok 

Céltartalék képzésre kerül sor abban az esetben, ha a Csoportnak jelenbeli kötelezettsége (jogilag elôírt vagy 

vélelmezett) keletkezik egy múltbeli esemény eredményeképp és valószínû, hogy gazdasági javak átadásával kell 

majd a kötelezettséget rendezni, továbbá a kötelezettség összege jól megbecsülhetô. A céltartalékok mérlegkészítéskor 

felülvizsgálatra, a becslések pontosításra kerülnek. A céltartalék értéke a kötelezettség rendezésére 

vonatkozó kiadások jelenértéke, melynek meghatározására kockázatmentes becsült kamatlábat használnak 

diszkontrátaként. Az idô múlását jelentô diszkontfeloldás alkalmazásakor a céltartalék mérlegértéke évrôl évre 

nô a diszkont-hatással. A növekmény az eredménykimutatásban a kamatköltségek között kerül elszámolásra. 

Szervezet átalakításra képzett céltartalék 

A Csoport munkavállalói a munkáltató részérôl történô felmondás esetén a vonatkozó magyar törvények és a 

Kollektív Szerzôdés értelmében végkielégítésre jogosultak. A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokban az 

ilyen jellegû céltartalék akkor kerül elismerésre, ha a szervezet-átalakítási program meghatározásra került és 

kivitelezésének feltételei teljesültek. 

Környezetvédelmi kötelezettségekre képzett céltartalék 

A jelen és jövôbeni bevételekhez kapcsolódó környezetvédelmi kiadások felmerüléskor jellegüknek megfelelôen 

költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválják ôket. Az azonosítás évében céltartalékot képeznek a jelenben 

fennálló, a múltbeli mûködés eredményeképp bekövetkezett azon környezetszennyezések elhárítási kiadásaira, 

amelyek nem járulnak hozzá a jelen- és jövôbeli bevételek keletkezéséhez. A céltartalék mértékének megállapítása 

az érvényes jogszabályok és rendeletek, illetve az ismert technológiák alapján történik. Céltartalék akkor kerül 

megképzésre, ha valószínûsíthetô vagy bizonyos a kötelezettség megléte és megfelelôen becsülhetô annak 

mértéke. 

54



Mezôfelhagyási kötelezettségek 

A Társaság a kôolaj- és földgáz termelô mezôkön a termelés felhagyását követôen jelentkezô jövôbeni költségeinek 

jelenértékére céltartalékot képez. A céltartalék értékére vonatkozó becslés a jelenleg ismert szabályozás, technológia 

és árszint alapján történik. 

xvii) Tartalékok 

A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplô tartalékok értéke nem azonos a tulajdonosoknak 

kifizethetô tartalékok összegével. Az osztalék mértékének meghatározására a MOL Rt. egyedi, magyar számviteli 

törvény szerint készített éves beszámolója szolgál. 

Átváltási tartalék 

Az átváltási tartalék a külföldi társaságok konszolidációja során keletkezô átváltási különbözeteket tartalmazza. 

Az olyan monetáris eszköz kapcsán keletkezô átváltási különbözet, amely tartalmilag a Csoport külföldi társaságba 

történô befektetésének részét képezi, a konszolidált pénzügyi kimutatásokban a befektetés megszüntetéséig a 

saját tôke elemeként kerül kimutatásra. Amikor a kapcsolódó eszközök kivezetésre kerülnek, a felhalmozott 

átváltási tartalék ugyanabban az idôszakban kerül elszámolásra bevételként vagy költségként, amikor a kivezetett 

eszközökbôl származó nyereség vagy veszteség. 

Fedezeti tartalék 

A fedezeti tartalék a hatékony pénzáram-fedezeti ügyletek valós értékének halmozott nettó változását tartalmazza 

addig az idôpontig, amíg a fedezeti ügylet tárgyát képzô elôrejelzett tranzakció bekövetkezik vagy már nem 

várható, hogy be fog következni. 

xviii) Visszavásárolt saját részvények 

A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tôkébôl kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték 

közötti különbözet, valamint az esetleges nyereségek és veszteségek közvetlenül a tartalékokban kerülnek 

elszámolásra. 

xix) Osztalék 

Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. 

xx) Egy részvényre jutó hozam 

Az egy részvényre jutó hozam meghatározása a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt 

saját részvények idôszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. 

xxi) Devizamûveletek 

A devizamûveletek az adott tranzakció napján érvényes devizaárfolyammal forintosított értékben kerülnek kimutatásra. 

A tranzakciók pénzügyi rendezésekor érvényben lévô árfolyamnak az eredeti bekerülési árfolyamtól való 

eltérése esetén a különbség a mellékelt konszolidált eredménykimutatásban kerül elszámolásra. 

55



Külföldi tevékenység 

A Társaságnak kiskereskedelmi értékesítési és szénhidrogén-kutatási tevékenységet végzô befektetései vannak, 

melyek többsége a Társaság integráns részét képezi. Ezen leányvállalatok beszámolójának forintosítása oly módon 

történik, mintha a tevékenységük a Társaság tevékenysége lenne: a mellékelt konszolidált mérlegben a monetáris 

eszközök és források év végi árfolyammal, a nem monetáris eszközök pedig az adott tranzakció napján érvényes 

árfolyammal kerültek átváltásra. Az eredménykimutatás tételei a tranzakciók napján érvényes árfolyamokkal kerültek 

átszámításra. A fentiekbôl keletkezô árfolyamkülönbözetek a mellékelt konszolidált eredménykimutatásban szerepelnek 

az adott periódusban. 

Külföldi társaságok 

A Csoportnak olyan külföldi bejegyzésû társaságai is vannak, melyek nem képezik az anyavállalat integráns 

részét. Ezen társaságok pénzügyi kimutatásainak átváltása a mérlegtételek esetében év végi árfolyamon, az eredménykimutatás 

tételeinek esetében átlagárfolyamon történik. Minden átváltási különbözetet a saját tôke átváltási 

tartalék sora tartalmaz. 

xxii) Árbevétel elismerés 

Árbevétel abban az esetben kerül elismerésre, ha valószínûsíthetô a tranzakcióval összefüggô gazdasági elôny 

társasághoz érkezése, valamint annak összege megfelelôen mérhetô. Az árbevétel összege az értékesítéshez 

kapcsolódó adók és engedmények nélkül kerül elszámolásra akkor, amikor a javak átadása, illetve a szolgáltatás 

nyújtása megtörténik, a kockázatok és hasznok átszállnak. Az értékesített földgáz a szállított gáz mennyisége 

alapján kerül elszámolásra, az átadás idôpontjában rögzített, hatósági áron. A hatósági árak meghatározása 

részben a tervezett értékesítési volumenek és költségek alapján történik, amit a követô szabályozási idôszakban 

utólagosan módosítanak a terv- és tényszámok közötti eltérésekkel. Továbbá a költségek elismerésének idôszaka 

és mértéke nem feltétlenül azonos az árszabályozás során, mint a Társaság MSZSZ vagy IFRS szerinti beszámolójában. 

A mellékelt konszolidált pénzügyi kimutatások nem tartalmaznak semmiféle bevétel- vagy költségelhatárolást 

ezen különbséggel kapcsolatosan. 

A kamatbevételek elismerése idôarányos a kapcsolódó eszköz kamathozamának tükrözésével. Az osztalékbevételek 

a tulajdonosoknak az osztalékhoz való jogának az életbe lépésével kerülnek elszámolásra. Azon származékos 

eszközök valós értékében bekövetkezô változások, amelyek nem felelnek meg a pénzáramokra vonatkozó 

fedezeti ügyletek követelményeinek, a megfelelô idôszak eredményében kerülnek elismerésre. 

xxiii) Finanszírozási költségek 

Finanszírozási költségként az eszközök elôállításához és beszerzéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek kerülnek 

aktiválásra. Az aktiválás kezdô idôpontja az eszköz elôállításának kezdô pontja, amikor a finanszírozási és 

egyéb költségek felmerülnek. Az aktiválási idôszak az eszköz használatba állításának idôpontjáig tart. A finanszírozási 

költségek a kamatokat, illetve egyéb, a finanszírozáshoz kapcsolódó költségeket foglalják magukba, 

beleértve az árfolyamveszteségeknek azt a részét is, ami a kamatot helyettesíti. 

56



xxiv) Társasági adó 

A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A halasztott adó számítása 

a kötelezettségi módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy 

tétel pénzügyi kimutatásokban történô, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában idôbeli különbség adódik. A 

halasztott adó követelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával 

történik, amikor az idôbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adó 

kötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló becslését az 

adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozólag. 

Halasztott adó követelés csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínûsíthetô, hogy a Csoport a jövôbeni 

tevékenysége során adóalapot képezô nyereséget produkál, amellyel szemben a halasztott adó eszköz 

érvényesítést nyerhet. A mérleg fordulónapján a Csoport számba veszi a meg nem térült halasztott adó 

követelését, valamint a korábban a mérlegben el nem ismert adóeszközeit. A korábban a mérlegbe fel nem vett 

követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövôbeni nyereség adójának 

csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti halasztott adó követelését, amely összeg 

megtérülésének fedezetére várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. 

A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tôkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan 

tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban, vagy egy másik idôszakban szintén a saját tôkével szemben számoltak 

el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenôleges hatályú változása miatt 

bekövetkezô módosításokat is. 

xxv) Szegmens információk 

Vezetôi információs célok érdekében a Csoport négy fô szegmensre osztható: Kutatás-termelés, Feldolgozás és 

Kereskedelem, Gáz és Vegyipar. Ezen szegmensek alapján kerülnek bemutatásra az elsôdleges szegmens információk. 

A Csoport másodlagos szegmens információkat nem mutat be, mivel eszközeinek nagy része egyetlen földrajzi 

területen, Közép-Európában helyezkedik el. 

xxvi) Mérlegen kívüli tételek 

A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a pénzügyi kimutatások részét képezô mérlegben és eredménykimutatásban. 

Ezeket a jegyzetek tartalmazzák, kivéve azon eseteket, amikor a kedvezôtlen kimenetel 

következtében keletkezô kötelezettség esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli eszközök akkor kerülnek a 

jegyzetekben közlésre, ha azok realizálódása valószínû. 

57



3 Immateriális javak 

Kutatási 

Vagyoni költségek Negatív 

értékû jogok Szoftverek aktivált értéke Goodwill goodwill Összesen 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 

Bruttó érték 

Nyitó egyenleg 2001. január 1. 1.596 10.957 6.984 1.213 -5.107 15.643 

TVK Csoport nyitó egyenlege 

2001. január 1. 209 3.709 132 4.403 – 8.453 

Nyitó egyenleg 

2001. január 1. – Módosított 1.805 14.666 7.116 5.616 -5.107 24.096 

- növekedések 34 6.917 3.846 – – 10.797 

- csökkenések és átsorolások -1.467 -923 -563 -586 527 -3.012 

Záró egyenleg 2001. december 31. 372 20.660 10.399 5.030 -4.580 31.881 

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 

Nyitó egyenleg 2001. január 1. 725 6.815 2.928 138 -911 9.695 

TVK Csoport nyitó egyenlege 

2001. január 1. 203 926 – 604 – 1.733 

Nyitó egyenleg 

2001. január 1. – Módosított 928 7.741 2.928 742 -911 11.428 

- értékcsökkenés 58 2.482 300 248 -253 2.835 

- csökkenések és átsorolások -892 -778 -226 -586 98 -2.384 

- értékvesztés – – 1.217 – – 1.217 

Záró egyenleg 2001. december 31. 94 9.445 4.219 404 -1.066 13.096 

Nettó érték 

2001. december 31. 278 11.215 6.180 4.626 -3.514 18.785 


Nyitó egyenleg 2002. január 1. 372 20.660 10.399 5.030 -4.580 31.881 

- növekedések 190 7.407 3.938 3 – 11.538 

- csökkenések és átsorolások -17 -730 -1.763 -68 2.574 -4 

Záró egyenleg 2002. december 31. 545 27.337 12.574 4.965 -2.006 43.415 

Halmozott értékcsökkenés és értékvesztés 

Nyitó egyenleg 2002. január 1. 94 9.445 4.219 404 -1.066 13.096 

- értékcsökkenés 29 3.135 368 271 -214 3.589 

- csökkenések és átsorolások 9 -639 -535 -68 836 -397 

- értékvesztés 59 174 894 – – 1.127 

Záró egyenleg 2002. december 31. 191 12.115 4.946 607 -444 17.415 


2002. december 31. 354 15.222 7.628 4.358 -1.562 26.000 

Értékvesztés 

2002-ben 894 millió forint, míg 2001-ben 1.217 millió forint értékvesztés került elszámolásra magyarországi 

sikertelen kutatási tevékenység eredményeként. 

Kutatási költségek 

A fenti táblázatban szereplô aktivált kutatási költségeken túlmenôen 2002. és 2001. év folyamán további 9.109 

millió, illetve 10.554 millió forint összegû kutatási költség merült fel, amelyek a mellékelt konszolidált eredménykimutatások 

mûködési költség elemei között kerültek elszámolásra. 

58



4 Tárgyi eszközök 

Mûszaki 

gépek, 

berendezések, Egyéb Befejezetlen 

Ingatlanok jármûvek berendezések beruházás Összesen 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 


Nyitó egyenleg 2001. január 1. 402.915 261.362 42.730 50.299 757.306 

TVK Csoport nyitó egyenlege 2001. január 1. 33.912 112.282 14.528 1.746 162.468 

Nyitó egyenleg 2001. január 1. – Módosított 436.827 373.644 57.258 52.045 919.774 

- növekedések 33.211 38.537 9.158 47.260 128.166 

- csökkenések és átsorolások -22.668 -53.504 -3.852 -80.304 -160.328 

Záró egyenleg 2001. december 31. 447.370 358.677 62.564 19.001 887.612 

Halmozott értékcsökkenés 

Nyitó egyenleg 2001. január 1. 145.150 140.081 28.999 – 314.230 

TVK Csoport nyitó egyenlege 2001. január 1. 5.420 40.413 5.669 – 51.502 

Nyitó egyenleg 2001. január 1. – Módosított 150.570 180.494 34.668 – 365.732 

- értékcsökkenés 24.318 34.772 8.809 519 68.418 

- csökkenések és átsorolások -8.758 -27.003 -2.414 -519 -38.694 

- értékvesztés 3.063 484 206 – 3.753 

- értékvesztés visszaírás -67 -320 – – -387 

Záró egyenleg 2001. december 31. 169.126 188.427 41.269 – 398.822 


2001. december 31. 278.244 170.250 21.295 19.001 488.790 


Nyitó egyenleg 2002. január 1. 447.370 358.677 62.564 19.001 887.612 

- növekedések 23.058 22.789 3.829 64.241 113.917 

- csökkenések és átsorolások -9.196 -14.476 -3.961 -51.811 -79.444 

Záró egyenleg 2002. december 31. 461.232 366.990 62.432 31.431 922.085 

Halmozott értékcsökkenés 

Nyitó egyenleg 2002. január 1. 169.126 188.427 41.269 – 398.822 

- értékcsökkenés 24.408 34.261 6.160 862 65.691 

- csökkenések és átsorolások -2.556 -8.747 -3.662 -862 -15.827 

- értékvesztés 862 82 43 – 987 

- értékvesztés visszaírás – – -327 – -327 

Záró egyenleg 2002. december 31. 191.840 214.023 43.483 – 449.346 


2002. december 31. 269.392 152.967 18.949 31.431 472.739 

59



Nullára leírt eszközök 

A még használatban lévô, azonban már nulla nettó értékre leírt immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó 

értéke 2002. december 31-én 150.903 millió forint, 2001. december 31-én 124.323 millió forint volt. 

Finanszírozási költségek 

A tárgyi eszközök bruttó értéke magába foglalja az aktivált finanszírozási költségeket. 2002. év során 0, 2001. év 

során 602 millió forint finanszírozási költség került aktiválásra. Az átlagos tôkésítési ráta 2001-ben 0.4% volt. 

Értékvesztés 

2002 2001 



Kôolaj és gáz mezôk tárgyi eszközei 486 2.014 

Romániai töltôállomások 501 – 

Gázelosztó eszközök – 1.258 

Petrolkémiai eszközök és berendezések – 481 

Összesen 987 3.753 

Értékvesztés visszaírása -327 -387 

Összes nettó értékvesztés 660 3.366 

5 Befektetések konszolidált leányvállalatokban 

Tulajdoni hányad Tulajdoni hányad 

Társaság Ország Tevékenységi kör 2002 2001 

Kutatás és termelés 

GES Kft. Magyarország Geofizikai mérések végzése, 

mérési adatok feldolgozása 100% 100% 

Geoinform Kft. Magyarország Szénhidrogén kutatás 100% 100% 

Kunpetrol Kft. Magyarország Karbantartási munkák 100% 100% 

MOL CIS Ciprus Külföldi olaj- és földgázkészletek 

felkutatása, kitermelése 100% 100% 

MOL Greece Ltd. Ciprus Külföldi olaj- és földgázkészletek 


MOL Nile Ltd. Ciprus Külföldi olaj- és földgázkészletek 


MOL Pakistan Ltd. Hollandia Külföldi olaj- és földgázkészletek 


MOL BHM OIL-Invest Ltd. Ciprus Külföldi olaj- és földgázkészletek 


MOL Syria Ltd. Hollandia Külföldi olaj- és földgázkészletek 


MOL Tunisia Ltd. Ciprus Külföldi olaj- és földgázkészletek 


MOL Yemen Ltd. Ciprus Külföldi olaj- és földgázkészletek 


Rotary Rt. Magyarország Kútfúrás és kapcsolódó karbantartási munkák 100% 100% 

60



Tulajdoni hányad Tulajdoni hányad 

Társaság Ország Tevékenységi kör 2002 2001 

Gáz és Energetika 

MOL Gáz Kft. Magyarország Földgázellátás, gázközmû-fejlesztés 

és vagyonkezelés 89% 89% 

Balatongáz Kft. Magyarország Gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés 77% 77% 

Kiskungáz Rt. Magyarország Gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés 53% 53% 

Turulgáz Rt. Magyarország Gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés 58% 58% 

Zsámbékgáz Rt. Magyarország Gázközmû-fejlesztés és vagyonkezelés 96% 96% 

Feldolgozás és Értékesítés 

MOL-LUB Kft Magyarország Kenôanyaok gyártása és kereskedelme 100% – 

MOL Austria GmbH Ausztria Kenôanyagok és kôolajszármazékok 

nagykereskedelme 75% 75% 

MOL Chem Kft. Magyarország Kôolajszármazékok nagykereskedelme 100% 100% 

MOL Romania PP s.r.l. Románia Üzem- és kenôanyag kiskereskedelem 100% 100% 

MOL Slovensko spol. S.r.o. Szlovákia Üzem- és kenôanyag kiskereskedelem értékesítve 100% 

Moltrans Kft. Magyarország Ásványolaj termékek szállítása 100% 100% 

MOLTRADE Mineralimpex Rt. Magyarország Energetikai termékek importálása, exportálása 100% 100% 

Terméktároló Rt. Magyarország Stratégiai készlettárolási feladatok 74% 74% 

Petrolszolg Kft. Magyarország Karbantartási munkák 100% 100% 

Szeb Gáz Kft. Magyarország Falugáz rendszer üzemeltetése 100% 100% 

Vegyipar 

TVK Rt. Magyarország Vegyipari termékek 44% 44% 

TVK Austria GmbH Ausztria Nagy- és kiskereskedelem 23% 23% 

Inno-Comp Kft. Magyarország Nagy- és kiskereskedelem 31% 31% 

TVK Ingatlankezelô Kft. Magyarország Ingatlanforgalmazás 44% 44% 

TVK Inter-Chemol GmbH Németország Nagy- és kiskereskedelem 44% 23% 

TVK Italia Srl. Olaszország Nagy- és kiskereskedelem 44% 44% 

TVK-MOL-Chem S.a.r.l. Franciaország Nagy- és kiskereskedelem 72% 72% 

TVK UK Ltd. Nagy-Brittania Nagy- és kiskereskedelem 44% 44% 

Plastico S.A. Románia Mûanyagtermékek elôállítása és kereskedelme értékesítve 40% 

Flexofol Kft. Magyarország Mûanyagtermékek elôállítása és kereskedelme értékesítve 44% 

Ecocenter Kft. Magyarország Hulladékkezelés értékesítve 44% 

TVK ReMat Kft. Magyarország Hulladékkezelés értékesítve 44% 

Központ és egyéb 

MOL Hotels Rt. Magyarország Szállodai, munkásszállás 

szolgáltatás, vendéglátás, utaztatás 100% 100% 

MOL Invest Rt. Magyarország Vagyonkezelés 100% 100% 

MOL Lízing Kft. Magyarország Lízingtevékenység végzése 

a MOL csoport számára 100% 100% 

Nitrogénmûvek Rt. Magyarország Mûtrágyagyártás értékesítve 59% 

61



TVK Csoport 

2001. december 31-én a Csoportnak 34,5% részesedése volt a TVK Rt. jegyzett tôkéjében. 2001. márciusában 

a Csoport késôbbi visszavásárlási opcióval értékesített 9,8% tulajdoni hányadnak megfelelô TVK 

részvényt. Mivel a Csoport még mindig jogosult, illetve kötelezett visszavásárolni ezen részvényeket lejáratkor oly 

módon, mintha hitelt fizetne vissza, a részesedés nem került kivezetésre, és a tranzakció bevétele a hosszú 

lejáratú hitelek éven belül esedékes részeként kerül kimutatásra (lásd 15. jegyzet) amortizált költségen. Ezen 

részvények figyelembe vételre kerültek a Csoportra jutó, a TVK-ból származó eredmény megállapításánál. 

2000. évben a MOL Rt. a Magyar Külkereskedelmi Bankkal (MKB) megállapodást kötött a TVK Rt. 8%-os tulajdoni 

hányadának megvásárlására jogosító vételi opcióra. A Társaság egyidejûleg eladási opciót bocsátott ki 

ugyanakkora darabszámú részvényre ugyanazon fél vonatkozásában, melynek lehívása közvetlenül a vételi opció 

lejárata után válik lehetôvé. 

2001. április 20-án a TVK Rt. közgyûlése 396.158 db dolgozói részvény bevonásáról döntött, melyek többsége 

már 2001. elején is a TVK tulajdonában volt. A bevonás eredményeképp a MOL részesedése a TVK Rt.-ben 

0,53%-kal növekedett. 

2001. május 29-én a MOL nyilvános vételi ajánlatot tett a TVK részvényeire 4.184 forintos árfolyamon. A nyilvános 

ajánlat idôszaka alatt 354.687 darab TVK részvény került felkínálásra és elfogadásra a Társaság által, 

melynek következtében a TVK-ban való részesedés 1,5%-kal emelkedett. A részvények átadására 2001. november 

19-én került sor a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követôen. 

2002. szeptember 30-án a Társaság meghosszabbította a Deutsche Bank leányvállalatával, a Matura GmbHval 

2001-ben kötött opciós szerzôdését a TVK Rt. jegyzett tôkéjének 9.83%-át kitevô TVK részvényre vonatkozóan 

2003. december 31-ig. 

2002. szeptember 24-én a Társaság meghosszabbította az MKB-val 2000-ben kötött opciós szerzôdését a 

TVK Rt. jegyzett tôkéjének 8.02%-át kitevô TVK részvényre vonatkozóan 2004. március 31-ig. 

2002. december 31-én a Csoportnak 34,5% részesedése volt a TVK Rt. jegyzett tôkéjében. 

Értékesítés 

Az év során a Társaság értékesítette a mûtrágyagyártással foglalkozó Nitrogénmûvek Rt.-ben lévô 59%-os 

részesedését, illetve az üzem- és kenôanyagok kiskereskedelmével foglalkozó MOL Szlovákiát is. A TVK Csoport 

értékesítette 91%-os részesedését a Plastico S.A., romániai mûanyag gyártó vállalatában, illetve a hulladékkezeléssel 

foglalkozó leányvállalatait (TVK ReMat Kft. és Ecocenter Kft.), melyek esetében 2001. évben 

értékvesztés került elszámolásra a nettó realizálható értékük erejéig. 

62



6 Egyéb befektetetések 

i) Befektetések társult vállalkozásokban 

Befektetés Befektetés 

Tulajdoni Tulajdoni nettó nettó 

hányad hányad értéke értéke 

Ország Tevékenység 2002 2001 2002 2001 

millió forint millió forint 

Slovnaft A. S. Szlovákia Finomítás és 

kôolajtermékek kereskedelme 36,2% 36,2% 86.078 85.066 

Ecomisso Kft. Magyarország Veszélyes hulladék anyag 

kezelése értékesítve 44.3% – 637 

DÉGÁZ Rt. Magyarország Regionális gázszolgáltató 27,2% 27,2% 6.611 6.739 

ÉGÁZ Rt. Magyarország Regionális gázszolgáltató 35,5% 35,5% 5.320 5.393 

Panrusgáz Rt. Magyarország Földgázkereskedelem 50,0% 50,0% 1.961 1.974 

TVK Erômû Kft. Magyarország Erômû 11,5% 11,5% 473 26 

Gerecsegáz Rt. Magyarország Gázszolgáltató 50,1% 50,1% 270 273 

Villas Hungária Kft. Magyarország Bitumengyártás 40,0% 40,0% 247 237 

TVK Automatika Kft. Magyarország Ellenôrzési és 

telekommunikációs rendszerek 

mûködtetése, termelés 22,6% 22,6% 213 178 

IN-ER Erômû Kft. Magyarország Erômûtervezés 30,0% 30,0% 156 156 

Egyéb belföldi 

társult vállalkozások 277 252 

Összesen 101.606 100.931 

2002. novemberében a Társaság megállapodást kötött a szlovák Slovbena a.s. és Slovintegra a.s. társaságokkal 

a Slovnaft a.s.-ben meglévô teljes 31,6%-os részesedésük megvásárlásáról. A MOL által 2000-ben megszerzett 

36,2%-os Slovnaft részvénycsomaggal együtt a tranzakció lezárását követôen a MOL részesedése a 

Slovnaftban eléri a 67,8%-ot. A tranzakció teljesítésének feltétele, hogy azt a szlovák és magyar versenyhatóságok 

jóváhagyják, illetve a felek a szükséges külsô jóváhagyásokat megszerezzék. A hatályos szlovák jogszabályoknak 

megfelelôen a MOL-nak a tranzakció zárását követôen keletkezik nyilvános vételi ajánlati kötelezettsége a 

Slovnaft további részvényeire vonatkozóan. A megállapodás értelmében a MOL 6.520.691 Slovnaft részvényt 

vásárol 85 millió USD készpénz, 984.000 db „A" sorozatú törzsrészvény (az alaptôke emelést megelôzô jegyzett 

tôke 1%-a), valamint 9.817.578 db újonnan kibocsátásra kerülô „C" sorozatú törzsrészvény ellenében. A MOL 

Igazgatósága döntött az alaptôke új részvények zártkörû kibocsátásával történô felemelésérôl. Az újonnan kibocsátásra 

kerülô „C" sorozatú részvények, melyek névértéke részvényenként 1.001 Ft, részvényenként 1,001 (egy 

egész egyezred) szavazatra jogosítják tulajdonosaikat. A „C" sorozatú részvények jegyzésére a tranzakció 

zárásakor, zártkörû kibocsátás keretében kerül sor, 6.000 Ft/részvény kibocsátási áron, melyet a jegyzésre 

jogosult Slovintegra, a.s. és Slovbena, a.s. az átruházásra kerülô Slovnaft részvények egy részének, nem pénzbeli 

hozzájárulásként történô átruházásával teljesít. 

63



ii) Befektetések egyéb társaságokban 

Befektetés Befektetés 

Tulajdoni Tulajdoni nettó nettó 

hányad hányad értéke értéke 

2002 2001 2002 2001 

millió forint millió forint 

MOL Benz d.o.o. (Szlovénia) 100% 100% 1.622 945 

MOL Kárpátalja Kft. 99% 99% 468 400 

MOL Agram Kft. 100% 100% 354 757 

BC Erômû Kft. értékesítve 30% – 855 

Pentaszervíz Kft. 100% 100% – 353 

Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. 2% 2% 300 300 

Generál Gomsz Kft. 100% 100% 246 246 

Mineralkontor GmbH 74% – 134 – 

MOL Reinsurance Ltd. 100% 100% 97 96 

MOL Halas Kft. 54% 54% 92 92 

Egyéb (Egyedileg 90 millió forint alatti könyv szerinti befektetések) 806 938 

Összesen 4.119 4.982 

7 Egyéb befektetett eszközök 

2002 2001 



Beruházásokra adott elôlegek 3.311 102 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletbôl származó nettó követelés (lásd 26. Jegyzet(iv)) 2.950 – 

Adott kölcsönök 1.862 3.272 

Összesen 8.123 3.374 

8 Készletek 

2002 2001 



Vásárolt földgáz 55.760 44.049 

Félkész és késztermékek 32.619 48.163 

Egyéb alapanyagok 16.777 19.485 

Vásárolt kôolaj 8.357 10.624 

Egyéb áruk 6.812 7.645 

Összesen 120.325 129.966 

A vásárolt földgáz készletekre – a könyv szerinti és a nettó realizálható érték különbségeként – 2002. december 

31-én és 2001. december 31-én 817 millió forint, illetve 14.241 millió forint értékvesztés lett elszámolva. 

64



9 Vevôkövetelések, nettó 

2002 2001 



Vevôkövetelések 124.065 141.052 

Kétes követelésekre képzett értékvesztés -2.606 -2.884 

Összesen 121.459 138.168 

10 Értékpapírok 

2002 2001 



Lejáratig tartott értékpapírok 6.540 11.076 

Értékesíthetô befektetések 2.748 2.733 

Összesen 9.288 13.809 

11 Egyéb forgóeszközök 

2002 2001 



Elôre fizetett és visszaigényelhetô adók és vámok 19.578 15.187 

Elôre fizetett jövedéki adók 3.354 4.028 

Egyéb elôre fizetett költségek és elhatárolt bevételek 2.755 4.139 

Szállítóknak fizetett elôlegek 2.143 1.163 

Árfolyamkockázat fedezeti ügyletbôl származó nettó követelés (lásd 26. Jegyzet (iv)) 1.959 741 

Elôre fizetett bérleti díjak 1.254 1.557 

TVK opciók (lásd 26. Jegyzet) 806 520 

Kamatkövetelések 518 600 

Munkavállalóknak adott kölcsönök és egyéb követelések 475 511 

Készletekre adott elôlegek 151 49 

Kölcsön követelések 145 191 

Egyéb 2.302 4.205 

Összesen 35.440 32.891 

2003. januárban a Társaság önrevíziót hajtott végre az önkormányzatoknak fizetett 2001. évi helyi iparûzési 

adó vonatkozásában. Ennek eredményeképp kiderült, hogy a Társaság a szükséges mértéknél 2.264 mFt-tal több 

adót vallott és fizetett be az önkormányzatok felé. Minden, az önrevízió elvégzéséhez szükséges dokumentum 

elkészült és az érintett önkormányzatok részére benyújtásra került. A visszafizetés módjáról és feltételeirôl folyik 

az érintett önkormányzatokkal az egyeztetés. A túlfizetés összege 2002. december 31-én az Elôre fizetett és 

visszaigényelhetô adók és vámok között kerül kimutatásra. 

65



12 Pénzeszközök 

2002 2001 



Bankbetétek forintban 17.656 14.778 

Készpénz egyenértékesek 13.420 14.062 

Bankbetétek devizában 10.437 28.059 

Készpénz forintban 687 761 

Készpénz valutában 51 251 

Összesen 42.251 57.911 

13 Jegyzett tôke 

A MOL Rt. jegyzett tôkéje 2002. és 2001. december 31-én 98.400 millió forint, amely 98.400.000 darab 

„A” sorozatú, névre szóló törzsrészvénybôl, és 1 darab „B” sorozatú elsôbbségi jogokat biztosító részvénybôl áll. 

A „B” sorozatú elsôbbségi részvény tulajdonosa a Magyar Állam. Az elsôbbségi részvény tulajdonosának beleegyezô 

szavazata szükséges a Közgyûlésen hozott egyes határozatok elfogadásához. 

2002. novemberben a MOL Igazgatósága döntött az alaptôke új részvények zártkörû kibocsátásával történô 

felemelésérôl a 6. Jegyzetben részletezett Slovnaft tranzakcióval összhangban. Az újonnan kibocsátott „C” sorozatú 

törzsrészvények névértéke 1.001 forint lesz. A „C” sorozatú részvény 1,001 (egy egész egyezred) szavazatra 

jogosítja fel tulajdonosait. A „C" sorozatú részvények 6.000 forintos áron zártkörûen lesznek a tranzakció 

keretében kibocsátva. (További részletekért lásd 6. Jegyzet). 

A részvények névértéke egyenként 1.000 forint. 

Visszavásárolt 

Kintlévô 

Összes saját részvények részvények 

részvény darabszáma darabszáma darabszáma 

2000. december 31. 98.400.001 286.994 98.113.007 

Munkavállalói és menedzsment juttatások -195.018 

Értékesítések -99.332 

Vásárlások 589.522 

2001. december 31. 98.400.001 582.166 97.817.835 

Munkavállalói és menedzsment juttatások -634.651 

Értékesítések -449.609 

Vásárlások 5.657.219 

2002. december 31. 98.400.001 5.155.125 93.244.876 

66



14 Tartalékok 

Osztalékok 

A 2003. áprilisra meghirdetett éves közgyûlésen elfogadásra javasolt osztalék összege részvényenként 55 

forint a 2002-es évre vonatkozóan. Mivel a jóváhagyás még nem történt meg, ez az összeg nem szerepel a 2002- 

es konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A 2001-es üzleti év eredményébôl a Társaság éves rendes közgyûlésén 

a tulajdonosok 5.380 millió forint osztalék kifizetését hagyták jóvá, amely részvényenként 55 forintnak felelt meg. 

Az osztalékfizetésre felhasználható tartalékok összege a Társaság egyedi beszámolója alapján 2002. december 

31-én 59.613 millió forint, 2001. december 31-én pedig 109.884 millió forint. 

15 Hosszú lejáratú kötelezettségek 

Súlyozott 

Súlyozott 

átlagos 

átlagos 

kamatláb 

kamatláb 

2002 2001 2002 2001 

% % millió forint millió forint 

Biztosíték nélküli bankhitelek EUR-ban 4,23% 4,78% 81.074 156.796 

Biztosíték nélküli bankhitelek USA dollárban 5,28% 5,55% 73.716 99.657 

Biztosíték nélküli kötvények forintban 8,92% 15,50% 14.560 5.000 

Biztosíték nélküli bankhitelek forintban 10,00% 11,56% 13.878 22.449 

TVK részvényekhez kapcsolódó kötelezettség EUR-ban 4,24% 4,74% 8.502 8.878 

Biztosítékkal fedezett bankhitelek USA dollárban 4,01% 5,30% 2.278 4.255 

Biztosítékkal fedezett bankhitelek forintban 11,31% 10,19% 600 1.600 

Egyéb – – 1.596 1.423 

Összesen 196.204 300.058 

Hosszú lejáratú kötelezettségek rövid lejáratú része 51.458 74.461 

Összesen 144.746 225.597 

A biztosítékkal fedezett hiteleket meghatározott beruházási projektekhez vették igénybe, melyekre a biztosítékot a 

finanszírozott eszközök jelentik. 

2002 2001 



2 - 5 éven belül esedékes kötelezettségek 110.259 188.664 

5 éven túl esedékes kötelezettségek 34.487 36.933 

Összesen 144.746 225.597 

67



16 Céltartalékok várható kötelezettségekre 

Környezet- Szervezet- Mezôvédelem 

átalakítás felhagyás Egyéb Összesen 


Egyenleg 2001. január 1. 23.313 6.423 20.316 3.379 53.431 

Képzés és korábbi 

becslések felülvizsgálata 1.622 1.626 -1.079 – 2.169 

Kamat hatás 2.327 – 2.174 – 4.501 

Felhasználás -2.679 -4.412 -145 -840 -8.076 

Egyenleg 2001. december 31. 24.583 3.637 21.266 2.539 52.025 

Képzés és korábbi 

becslések felülvizsgálata 3.795 15.237 -1.936 – 17.096 

Kamat hatás 2.263 – 2.106 – 4.369 

Felhasználás -4.511 -3.625 -162 -587 -8.885 

Egyenleg 2002. december 31. 26.130 15.249 21.274 1.952 64.605 

Rövid lejáratú rész 2001. 5.892 3.530 249 2.354 12.025 

Hosszú lejáratú rész 2001. 18.691 107 21.017 185 40.000 

Rövid lejáratú rész 2002. 6.963 6.088 170 1.952 15.173 

Hosszú lejáratú rész 2002. 19.167 9.161 21.104 – 49.432 

Környezetvédelmi céltartalék 

2002. december 31-én 26.130 millió forint céltartalék szerepel a mérlegben a múltban keletkezett, elsôsorban 

talaj, talajvíz szennyezôdések és veszélyes hulladékokkal (pl. savgyanta) kapcsolatos kötelezettségekre. A 

céltartalék összegének meghatározására a MOL belsô környezetvédelmi audit team által készített felmérés szolgált. 

A felmérés rendszeres idôközönként külsô szakértôk által felülvizsgálatra kerül, mely legutóbb 2000-ben 

történt. A becsült költségek kb. 70%-a 2003. és 2007. között merül majd fel, a maradék 30% pedig 2007. 

után. A céltartalék összegének becslése a jelenleg ismert technológiák és mai árak alapján, kockázattal súlyozott 

cash-flow meghatározásával történt, becsült kockázatmentes kamatlábbal diszkontálva. 

Szervezet átalakítási céltartalék 

A hatékonyság-javítási program keretén belül a MOL Rt. a munkavállalók létszámát 2.900 fôvel tervezi csökkenteni a 

következô három év során. Mivel a MOL vezetôsége elkötelezte magát a változások mellett és a szervezet átalakítási tervet 

az érintetteknek kellôen részletezett formában kommunikálta, a MOL 2002. végén 15.081 millió forint értékû céltartalékot 

képzett ezen költségek fedezetére amely a jövôbeli fizetési kötelezettségek jelenértékének felel meg. 

Mezôfelhagyási kötelezettség 

2002. december 31-én 21.274 millió forint céltartalék képzése vált szükségessé a termelés befejezését 

követô mezô- és kútfelhagyási költségekkel kapcsolatosan. Ennek a költségnek körülbelül 5%-a 2003. és 2007. 

között merül majd fel, a fennmaradó 95% pedig 2007. után. A céltartalék mértéke a vezetôségnek a vonatkozó 

jogszabályok jelenlegi értelmezése alapján, a jelenlegi árszinten került kiszámításra és a becsült kockázatmentes 

kamatlábbal lett diszkontálva. 

Egyéb céltartalékok 

Az egyéb céltartalékok várható szerzôdéses szankciókkal, egyes töltôállomások bezárásakor felmerülô költségekkel 

és jogi vitákkal kapcsolatos kötelezettségekre vonatkoznak. 

68



17 Szállítók és egyéb kötelezettségek 

2002 2001 



Szállítók 91.685 90.665 

Fizetendô adók és hozzájárulások 30.007 23.713 

Fejlesztési célra kapott támogatás 9.326 7.887 

Fizetendô vámok 6.405 5.962 

Halasztott bevételek 3.422 3.604 

Munkavállalókkal szembeni kötelezettségek 2.606 2.140 

Fizetendô banki kamatok 2.602 2.440 

Deviza fedezeti ügylet (lásd 26. Jegyzet) 2.263 – 

KKKSZ-szel szembeni kötelezettség 2.031 2.741 

Devizacserés kamatswap ügyletekbôl származó kötelezettség (lásd 26. Jegyzet) 929 – 

TVK opciók (lásd 26. Jegyzet) 845 553 

Vevôktôl kapott elôlegek 766 4.523 

Kamatswap ügyletbôl származó kötelezettség (lásd 26. Jegyzet (ii)) 585 941 

Származékos ügyletekbôl (forwardok) származó kötelezettség (lásd 26. Jegyzet) 469 9.069 

Kôolajtermékre vonatkozó swap ügyletôl származó kötelezettség (lásd 26. Jegyzet) – 381 

Egyéb 5.088 6.009 

Összesen 159.029 160.628 

18 Rövid lejáratú hitelek 

2002 2001 



Biztosíték nélküli hitelek USD-ban 22.516 27.903 

Diszkont kötvények forintban 31.750 13.703 

Biztosíték nélküli hitelek forintban 7.051 10.246 

Biztosíték nélküli hitelek EUR-ban 1.596 391 

Egyéb 1.721 2.184 

Összesen 64.634 54.427 

19 Árbevétel földrajzi régiók szerinti megoszlása 

2002 2001 



Magyarország 825.343 856.342 

Egyéb európai országok 159.901 189.058 

Ausztria 127.302 83.585 

Szlovákia 17.517 14.212 

Románia 16.784 14.563 

Európán kívüli országok 12.810 17.009 

Összesen 1.159.657 1.174.769 

69



20 Egyéb mûködési bevételek 

2002 2001 



Követelés és kötelezettségek árfolyamnyeresége 1.940 – 

Leányvállalatok értékesítésén elért nyereség 729 6.644 

Értékvesztés visszaírás 700 387 

Kapott bírságok 594 166 

Átruházott követelés 587 410 

Készletek értékvesztésének visszaírása 548 418 

Negatív goodwill amortizációja 214 253 

Káreseményekkel kapcsolatos bevételek 251 666 

Immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítésének eredménye 133 1.040 

Kapott késedelmi kamatok 99 361 

Vevôkövetelésekre képzett értékvesztés változása, vevôkövetelések leírása – 981 

Egyéb 1.478 4.048 

Összesen 7.273 15.374 

2002. februárjában a Társaság értékesítette a MOL Szlovákia leányvállalatát a Slovnaftnak, amelyen 1.111 

millió Ft-os eredményt ért el, a 630 millió Ft-os közbensô eredmény kiszûrése után. 2002 augusztusban a 

Társaság értékesítette a Nitrogénmûvek Rt-ben meglévô 58% részesedését, melyen 421 millió forint nyereséget 

realizált. A tranzakció 2002. novemberében zárult le Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyását követôen. 

2002. év folyamán a TVK értékesítette számos leányvállalatát, köztük a romániai Plastico S.A-t, illetve hulladékkezelô 

vállalatait, a TVK ReMat Kft.-t és az Ecocenter Kft.-t, amely 803 millió forint nettó veszteséget eredményezett. 

21 Személyi jellegû ráfordítások 

2002 2001 



Bérköltség 43.766 46.531 

Társadalombiztosítási járulék 17.194 18.219 

Egyéb személyi jellegû kifizetések 12.841 10.557 

Összesen 73.801 75.307 

A Társaság a munkavállalók társadalombiztosítási hozzájárulását azok alkalmazásának idôtartama alatt, a 

törvény által elôírt idôpontokban és módon fizeti és nincsen kötelezettsége társadalombiztosítási járadékfizetésre 

az alkalmazást követô idôszak vonatkozásában. 

70



22 Egyéb mûködési költségek 

2002 2001 



Szervezet átalakítás költségeire képzett céltartalék 15.237 1.626 

Stratégiai készletek tárolásáért fizetett díj (KKKSZ díj) 15.084 17.279 

Bányajáradék 12.388 12.051 

Bérleti díjak 9.466 8.304 

Adók és hozzájárulások 6.455 9.444 

Egyéb külsô szolgáltatások 5.812 7.574 

Biztosítási díjak 4.377 2.522 

Külsô könyvviteli szolgáltatás díja 3.681 2.799 

Tanácsadási díjak 3.663 5.831 

Reklámköltségek 2.539 2.324 

Takarítási díjak 2.265 2.101 

Vagyonvédelemmel kapcsolatos költségek 2.216 1.892 

Bankköltség 1.628 2.399 

Környezetvédelmi termékdíj 1.582 1.611 

Káresemények 1.278 1.593 

Egyéb céltartalékok változása -587 -840 

Környezetvédelmi céltartalék változása -716 -1.057 

Mezôfelhagyási céltartalék változása -2.098 -1.224 

Követelések és kötelezettségek árfolyamvesztesége – 3.239 

Egyéb 11.081 11.002 

Összesen 95.351 90.470 

23 Pénzügyi mûveletek ráfordításai, nettó 

2002 2001 



Devizahitelek árfolyamnyeresége 24.166 17.479 

Kapott kamatok 5.194 5.098 

Kapott osztalékok 430 492 

Befektetések értékesítésébôl származó nyereség 283 24 

Egyéb pénzügyi bevételek 213 342 

Pénzügyi mûveletek bevételei összesen 30.286 23.435 

Fizetett kamatok 17.364 20.279 

Céltartalék kamata 4.369 4.501 

Pénzügyi befektetések leírása 690 1.268 

Pénzügyi befektetések eladásának vesztesége – 120 

Egyéb pénzügyi ráfordítások 5.975 2.009 

Pénzügyi mûveletek ráfordításai összesen 28.398 28.177 

Pénzügyi mûveletek ráfordításai, nettó -1.888 4.742 

71



24 Társasági adó 

A mellékelt konszolidált pénzügyi beszámolókban szereplô adófizetési kötelezettség a 2002. és 2001. december 

31-én végzôdô évekre az alábbi elemekbôl áll: 

2002 2001 



Tárgyévi társasági adó 1.023 2.242 

Halasztott társasági adó 916 -8.378 

Adófizetési kötelezettség / (követelés) összesen 1.939 -6.136 

Az alkalmazandó társasági nyereségadó kulcs a Csoport Magyarországon mûködô vállalatai esetében 2002- 

ben és 2001-ben egyaránt 18%. 

A Csoport tárgyévi társasági adófizetési kötelezettsége a Csoporthoz tartozó társaságok egyedi, a mûködésük 

szerinti országban hatályos törvények szerinti adózás alá esô nyeresége alapján kerül meghatározásra. A MOL 

Rt. 2002-ben 100%, 2001-ben pedig 70%-os társasági adókedvezményre jogosult bizonyos termék-elôállítást 

szolgáló beruházásoknak köszönhetôen. A 100%-os adókedvezményt várhatóan 2003-ban is igénybe veheti. 

A külföldi jogi személyeknek kifizetett osztalék esetén az osztalékra jogosultat 20%-os osztalékadó terheli, amelyet 

az illetôség szerinti országgal fennálló, kettôs adóztatás elkerülésérôl szóló egyezmények módosíthatnak. 

Amennyiben az osztalékot belföldi vagy külföldi természetes személy kapja 20%-os személyi jövedelemadó-fizetési 

kötelezettség keletkezik. Az adót mindkét esetben a kifizetô vonja le. 

A mellékelt konszolidált mérlegekben szereplô halasztott adó egyenlege 2002. és 2001. december 31-én az 

alábbi elemekbôl áll, a halasztott adó alapja szerinti bontásban: 

2002 2001 



Értékcsökkenés és amortizáció -6.663 -94 

Csoporton belüli tranzakciók nem realizált eredménye 15.244 12.949 

Finanszírozási költségek aktiválása -8.509 -10.236 

Hazai kôolaj- és földgáz kutatási és feltárási költségek 

elszámolásából származó eltérések -14.452 -12.390 

Környezetvédelmi céltartalék 26.373 24.583 

Egyéb céltartalék 21.314 9.952 

Árfolyam különbözetek -30.872 -5.434 

Leányvállalatok vesztesége 34.737 31.589 

Leányvállalatok meg nem térülô vesztesége miatti csökkentô tétel -34.737 -31.589 

Vásárolt földgázkészlet leírása 10.317 14.300 

Felhalmozott adóveszteség 65.683 65.683 

Pénzügyi instrumentumok átértékelése -1.522 -825 

Egyéb 10.459 12.828 

Összesen 87.372 111.316 

Halasztott adó követelés 18.134 19.035 

Halasztott adó kötelezettség 587 – 

72



A magyar adózási szabályok alapján számított 2001. évi veszteség összege a következô négy évben használható 

fel a várható pozitív adóalapok csökkentésére. 

A számviteli nyereség alapján elvárt és a tényleges adófizetési kötelezettség közötti különbség számszerû levezetését 

az alábbi táblázat mutatja be: 

2002 2001 



Adózás elôtti eredmény a mellékelt konszolidált eredménykimutatás szerint 66.923 1.164 

18%-os adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség 12.046 210 

Beruházási adókedvezmény -5.501 -1.316 

Halasztott adó eszközök átértékelése 535 -117 

Magyar adójogszabályok változásának hatása -437 -2.383 

Megtérülési idôszak módosítása -167 -1.608 

Leányvállalatok el nem ismert vesztesége 937 1.355 

Társult vállalkozásoktól származó, nem adózó bevételek -3.354 -2.510 

Meg nem térülô idôbeli eltérések -2.101 124 

Egyéb -19 109 

Társasági adófizetési kötelezettség összesen 1.939 -6.136 

25 Egy részvényre jutó nyereség 

Az egy részvényre jutó alap hozam számítása (az adózott eredménybôl az elsôbbségi részvények tulajdonosaira 

esô osztalék levonását követôen) a forgalomban lévô részvények súlyozott átlagos darabszáma alapján történik. 

Sem 2002-ben, sem pedig 2001-ben nem volt olyan tranzakció, ami ezt az értéket „hígítaná”. 

Forgalomban levô részvények Egy részvényre 

Eredmény darabszámának súlyozott átlaga jutó nyereség 


forint 

Egy részvényre jutó alap és hígított hozam 2001 1.241 97.837.761 13 

Egy részvényre jutó alap és hígított hozam 2002 65.262 96.658.661 675 

26 Pénzügyi instrumentumok 

Pénzügyi instrumentumok valós értéke 

A mérlegben szereplô pénzügyi instrumentumok a befektetések, egyéb befektetett eszközök, vevôkövetelések, 

egyéb forgóeszközök, pénzeszközök, a hosszú és rövid lejáratú hitelek, szállítók és egyéb kötelezettségek. A származékos 

ügyletek az egyéb befektetett eszközök, egyéb forgóeszközök és a szállítókötelezettségek, valamint az 

egyéb kötelezettségek között jelennek meg. A felsorolt eszközök és kötelezettségek mérlegértéke jól közelíti valós 

értéküket. 

Az 5. Jegyzetben kifejtettek szerint, a Társaság 2004. márciusáig érvényesíthetô vételi és eladási opciókkal 

rendelkezik a TVK Rt. tôkéjének 8%-át megtestesítô részvényekre. Az opciós díj az opciós idôszak alatt kerül leírásra 

a konszolidált eredménykimutatásban. Ezen opciók tôzsdén nem jegyzett pénzügyi instrumentumok. Az opciók 

tárgyát képezô TVK részvények tôzsdei kereskedelme nem elegendôen nagy volumenû ahhoz, hogy az opciók valós 

73



értékének meghatározásához megfelelô alapot szolgáltasson. Emiatt az opciók valós értéke nem határozható meg 

kellô bizonyossággal. A Társaság az opciókat TVK részvényre vonatkozó határidôs vásárlási szerzôdésként kezeli, 

és amortizált bekerülési értéken mutatja ki. Az opcióhoz kötôdô követelés összege 2002. december 31-én 806 

millió forint, (lásd 11. Jegyzet) míg a kapcsolódó kötelezettség értéke 845 millió forint (lásd 17. Jegyzet). 

Ugyanezen tételek értéke 2001. december 31-én 520 millió forint, illetve 553 millió forint volt. 

Pénzügyi kockázatkezelés 

(i) Hitelkockázat 

A Társaság számos ügyfélnek szállít termékeket vagy nyújt szolgáltatásokat. Figyelembe véve a szerzôdési volumeneket 

és a vevôk hitelképességét, sem egyedileg, sem összevontan nem áll fent jelentôs hitelkockázat. A 

Társaság által mûködtetett ellenôrzési folyamat biztosítja, hogy csak megfelelô pénzügyi háttérrel rendelkezô 

ügyfelek részére történik értékesítés és a hitelkockázat nem halad meg egy elfogadható szintet. 

A hitelkockázat által érintett lehetséges legnagyobb összeg a pénzügyi eszközök mérlegértéke, beleértve a 

származékos ügyleteket. 

(ii) Kamatkockázat 

A Társaság kamatkockázati politikája szerint a kamatozó kötelezettségek legalább 25%-a, legfeljebb 75%-a 

lehet fix kamatozású. 2002. december 31-én a Társaság hosszú lejáratú hiteleinek 25%-a volt fix kamatozású, a 

kamatswap ügyletek hatását is figyelembe véve. 

A Társaság a változó kamatozású hitelek kamatkockázatát kamatswap ügyletekkel fedezi. Ezen fedezeti 

ügyletek kamatfizetési periódusa hat hónap, ami összhangban áll a fedezett hitelek kamatfizetési idôszakaival. 

2002. december 31-én a Társaságnak két kamatswap megállapodása volt érvényben, 16 millió USD, illetve 

33 millió USD alapösszegben, 2004-es, illetve 2003-as lejárattal. A kamatswap megállapodások 2002. év végi 

illetve 2001. év végi valós értéke 585 millió forint kötelezettség illetve 941 millió forint kötelezettség volt (lásd 

17. Jegyzet). 

Mindkét érvényben lévô kamatswap megállapodás pénzáram-fedezeti ügyletnek minôsül. 

A Társaság devizában fennálló, változó kamatozású hitelei a kamatkockázatának és árfolyamkockázatának 

mérséklésére devizacserés kamatswap ügyleteket köt. Ezen fedezeti ügyletek kamatfizetési periódusa az alapügylettel 

összhangban hat hónap. 

2002. december 31-én a Társaság négy 2004-ig, illetve 2006-ig érvényes devizacserés kamatswap ügylettel 

rendelkezik, melyek összesített névleges értéke 60 millió EUR. A kapcsolódó követelés és kötelezettség 2002. 

december 31-én 96 millió (lásd 11. Jegyzet) forint illetve 929 millió forint (lásd 17. Jegyzet). 2001-ben nem volt 

ilyen jellegû ügylet. 

A Terméktároló Rt., a MOL Rt. teljeskörûen konszolidált leányvállalata, 2002-ben kötött egy 2003-as lejáratú 

kamatswap megállapodást, melynek valós értéke 2002. végén 30 millió forint kötelezettség. 

74



(iii) Likviditáskockázat 

A Társaság likviditási politikája elôírja, hogy biztosítani kell a Pénzügyi Stratégia megvalósításához elegendô 

pénzeszköz, lehívható hitelkeret rendelkezésre állását. A lehívható, fel nem használt hitelösszeg 2002. év végén 

171.885 millió forint, amelybôl 135.849 millió forint hosszú lejáratú. Ez utóbbi összegbôl 62.696 millió forint azonnal 

lehívható a MOL illetve a MOL-on keresztül finanszírozott leányvállalatok pénzügyi szükségleteinek kielégítésére, 

14.862 millió forint bizonyos MOL projektek elôrehaladásával összhangban vehetô igénybe, míg 58.291 millió forint 

a TVK-hoz tartozik. 

(iv) Árfolyamkockázat 

A Társaság többféle devizakonverziós ügylet és opció útján valósítja meg az árfolyamkockázatok kezelését, 

amelyek az üzletmenettel és finanszírozási tevékenységgel kapcsolatos külföldi pénznemben történô pénzáramok 

révén jönnek létre. 

A Társaság árfolyamkockázatát fôként a jelentôs USD alapú kôolaj és földgázimport eredményezi. Bár az olajtermékek 

eladási ára is USD-függô, a földgáz értékesítési árak forintban szabályozottak. Ebbôl eredôen a Társaság 

nettó árfolyamkitettsége USD-ban jelentkezik. 

A Társaság árfolyamkockázati politikája az elôzô bekezdésben ismertetett USD kitettség csökkentésére irányul, 

határidôs USD/HUF vásárlás és EUR/USD opciók alkalmazása útján. Alacsonyabb költségei miatt ez utóbbi 

képvisel nagyobb súlyt. 

A Társaság két hosszútávú nemzetközi földgázszállítási szerzôdéssel rendelkezik, melyek esetében az elszámolás 

SDR alapon történik. A szerzôdésben foglalt SDR alapú árkalkuláció az IAS 39 szerint egy SDR/USD swap 

beágyazott származékos ügyletnek minôsül. Ez az ügylet az alapul szolgáló szerzôdéstôl elkülönítésre került, és a 

gázszállítási szerzôdés pénzáram-fedezeti ügyleteként kerül kimutatásra. A beágyazott SDR pénzáram-fedezeti 

ügylet valós értéke 2002. december 31-én 2.950 millió forint nettó követelés (lásd 7. Jegyzet). 

A Társaság bizonyos rövid lejáratú hiteleivel kapcsolatos árfolyamkockázatait is EUR/USD opciókkal fedezi. 

A Társaság az árfolyamkockázat lefedését szolgáló származékos ügyleteit a hitelek esetében valós értékû 

fedezeti ügyletként, egyébként különálló származékos ügyletként számolja el, és valós értéken mutatja ki. 

2002. december 31-én a rövid lejáratú hitelek árfolyamkockázatának fedezetére kötött származékos ügyletek 

valós értéke 2.263 millió forint nettó kötelezettség (lásd 17. Jegyzet) az alapügyletek jelentôs árfolyamnyereségének 

következtében. Ugyanezen idôpontra vonatkozóan a jövôbeli gázvásárlások árfolyamkitettségét 

mérséklô származékos ügyletek valós értéke 41 millió forint nettó követelés. 

2001. december 31-én a rövid lejáratú hitelek árfolyamkockázatára kötött fedezeti ügyletek valós értéke 741 

millió forint követelés volt (lásd 11. Jegyzet). Az alapanyag és termékszállítási szerzôdésekkel kapcsolatban nem 

voltak nyitott pozíciók. 

Tömegáru árkockázat 

A MOL, mint integrált olaj- és gázipari vállalkozás, mind eladóként, mind vásárlóként tömegáru árkockázatnak 

van kitéve. A fôbb tömegáru kockázatok: kôolajár kockázat a hazai termelés mennyiségében, finomítói margin kockázat 

a feldolgozott termékek mennyiségében, valamint fûtôolaj és gázolaj árkockázat az importált földgáz mennyiségében. 

Ez utóbbi kockázatot a földgáz importár meghatározási módja hozza létre. 

75



2002-ben a Kockázatkezelés a Társaság finomítói margin kitettségének fedezését állította középpontba. A kockázat 

kezelésére Elôre Fizetett Finomítói Margin Swap és Forward ügyletek szolgáltak, ahol a Társaság elôre 

értékesítette az érintett idôszakokra vonatkozó finomítói marginját (a kôolajtermékek súlyozott átlagára, csökkentve 

a Brent jegyzett árfolyammal) és elôre megkapta a swap fix lábát. Ez az ügylet az IAS 39 alapján nem minôsül 

fedezeti ügyletnek, különálló származékos ügyletként kerül elszámolásra. Az ebbôl származó kötelezettség valós 

értéke 2002. december 31-én 469 millió forint, míg 2001. december 31-én 9.069 millió forint volt (lásd 17. 

Jegyzet). A Társaság továbbá swap ügyleteket kötött kôolajra és olajtermékekre olyan esetekben, amikor a fizikailag 

lebonyolított alapügylet ezt szükségessé tette. Az ügylet 2002. elsô negyedévében lezárult, így a mérleg fordulónapján 

nincs ebbôl származó követelés vagy kötelezettség. 2001. december 31-én az ilyen ügyletekbôl fennálló 

pozíció értéke 381 millió forint nettó kötelezettség volt (lásd 17. Jegyzet). 

Annak érdekében, hogy a Társaság mérsékelje egy esetleges iraki háború miatt várható nagyarányú gáz 

importár növekedés kedvezôtlen hatásait, 2002-ben a MOL vételi opciókat vásárolt krízis helyzet kezelésére. A 

fedezeti ügyletek költségének csökkentése érdekében a Társaság úgy döntött, hogy IPE Brent-et és IPE Gasoil-t 

választ a formulában használt FOB MED Fueloil 1% és a FOB MED Gasoil 0,2% helyett. A helyettesítô fedezeti 

ügylet használata szokványos azokban az esetekben, amikor a védelem krízishelyzet miatt válhat szükségessé. 

2002. december 31-én ezen helyettesítô fedezeti ügyletek valós értéke 1.822 millió forint nettó követelés (lásd 

11. Jegyzet). 

27 Mérlegen kívüli kötelezettségek 

Adott garanciák 

A MOL Csoporton kívüli felek részére vállalt garanciák összege 119 millió forint. 

Jelzáloggal terhelt eszközök 

A Csoportnak 4.720 millió forint értékben vannak jelzálogként lekötött eszközei, amely egy leányvállalat által 

felvett hitelek biztosítékául szolgálnak. A MOL Rt.-nek nincsenek jelzáloggal terhelt eszközei. 

Szerzôdéses beruházási kötelezettségek 

A szerzôdéses beruházási kötelezettségek értéke 2002. december 31-én 37.465 millió forint, amelybôl 

34.212 millió forint az EU-2005-benzin/gázolaj minôségeket biztosító fejlesztési projekt-csomaghoz kapcsolódik. 

A 2004. végére befejezôdô beruházás tényleges forrásigénye 2003-ban és 2004-ben fog jelentkezni. A további 

szerzôdéses beruházási kötelezettség tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére vonatkozik. 

Földgázvásárlási kötelezettségek, Take-or-Pay és Ship-or-Pay szerzôdések 

A Társaság több beszerzési forrásával – Panrusgas, Ruhrgas, O&G Ltd., Eurobridge, Gas de France – hosszú 

távú földgázvásárlási szerzôdéseket kötött a múltban, hogy fogyasztói számára megbízható szolgáltatást nyújthasson. 

2002. december 31-tôl ezen szerzôdések 160,1 milliárd m 3 földgáz beszerzésére vonatkoznak (szerzôdéses 

mennyiségek 2001-2015 között 15 C-on, amelybôl 134,6 milliárd m 3 take-or-pay kötelezettség mellett 

érvényes), megközelítôleg 7.789 milliárd forint értékben (amelybôl 3.191 milliárd forint take or pay kötelezettség 

mellett érvényes) a 2015-ben végzôdô idôszakban. 

A Társaság hosszú távú ship-or-pay alapú földgázszállítási szerzôdést kötött az OMV-vel, melynek köszönhetôen 

2016-ig földgázszállítási joggal rendelkezik a HAG termékvezetéken. 2002. december 31-én a hátralévô 14 évre 

vonatkozó összesített fizetési kötelezettség ezen szerzôdésbôl adódóan 34.416 millió forint. 

76



A MOL várakozása szerint a hazai gázpiac részben vagy teljes egészében liberalizálásra kerül középtávon. A 

Gáztörvény tervezete alapján, amelyet a Parlament várhatóan 2003. elsô felében tárgyal és 2004. januártól lép 

életbe, a feljogosított fogyasztók földgázt az általuk választott szállítóktól piaci áron vásárolhatnak. A nem feljogosított 

fogyasztók számára azonban a gázárak legalább 2007. júliusig továbbra is szabályozottak maradnának és az 

új árszabályozás, amely várhatóan 2004. januárban lép életbe, az import gáz költségét a fogyasztókra hárítaná, 

amíg az import árak egy bizonyos sávban mozognának a lakossági fogyasztóknak nyújtott árkiegészítés mellett. 

Amikor a fogyasztói árakat liberalizálják, az esetlegesen olcsóbb importbeszerzési forrással rendelkezô piaci 

szereplôk megjelenése következtében lehetséges, hogy a MOL meglevô hosszú távú gázbeszerzési szerzôdései az 

azokban foglalt take-or-pay típusú kötelezettségek miatt potenciálisan veszteségessé válnának. (Potenciálisan 

veszteségesnek azon szerzôdést nevezzük, amelyben a kötelezettség szerzôdés szerinti teljesítésének elkerülhetetlen 

költsége meghaladja annak elvárt gazdasági hasznait a hátralévô futamidô alatt.) A Gáztörvény tervezete 

szerint a Magyar Energia Hivatal korlátozhatja a földgázimportot, amennyiben bizonyítani lehet, hogy az ilyen 

import jelentôs gazdasági hátrányokat és pénzügyi nehézségeket okozhat a hosszú távú gázbeszerzési szerzôdés 

kötelezettje vagy jogosultja számára. 

Mivel a jövôbeni piaci helyzet kritikus elemei nem ismertek – beleértve, de nem korlátozva a gázárak jövôbeni 

trendjét az európai piacon, a hazai gázkereslet alakulását, a feljogosított fogyasztók szabad piacra történô 

kilépésének tényleges mértékét, az importszabályozásokat és korlátozásokat stb. – jelenleg nem meghatározható, 

hogy van-e olyan hosszútávú szerzôdésekbôl származó kötelezettség, melyeket meg kellene jeleníteni ezen éves 

beszámolóban. 

Földgáz tranzit szerzôdések 

A Társaság hosszú távú take-or-pay földgáz tranzit szerzôdést kötött a NIS céggel 1998-ban, ami alapján a 

NIS 2003-tôl 2017. december 31-ig terjedô idôszakban 49.6 milliárd m 3 földgázt szállíthat a MOL csôvezeték 

hálózatán. A Jugoszlávia ellen bevezetett ENSZ korlátozások miatt a szerzôdés felfüggesztésre került 2001. 

júliusáig. 2001. július 31-én került aláírásra az a szerzôdésmódosítás, amely meghatározza a 2001-2003 között 

szerzôdött mennyiségeket. Ebben a szerzôdésmódosításban a 2003. évre rögzített éves mennyiséget (2 milliárd 

m 3 ) a NIS szerzôdésmódosításakor prognosztizált földgázfogyasztásának lassúbb felfutása miatt nem tudja elvinni, 

ezért a felek a jelenleg aláírás alatt lévô 3. számú szerzôdésmódosításban a 2003. évi szállítandó mennyiséget 

1,85 milliárd m 3 -ben határozták meg. 

Ugyancsak take-or-pay tranzit szerzôdés keretében nyújtunk szállítási szolgáltatást az Energoinvest/BH-GAS 

(Bosznia-Hercegovina) részére. A bosnyák partner rövidtávú mennyiségi felfutásának az eredeti ütemtervhez képest 

tapasztalt jelentôs elmaradásának eredményeként, a felek módosították a szerzôdést 2001. június 19-én, 2001. 

január 1-i visszamenôleges hatállyal. A módosítás értelmében 8,22 milliárd m 3 földgáz továbbítására kerül sor 

összesen, melybôl a 2003-2018. március 31-e között szállítandó mennyiség 7,3 milliárd m 3 tesz ki. 

Mindkét szerzôdés alapján a másik fél köteles fizetni a szállítási költséget a take or pay záradék alapján. 

Földgáz értékesítési kötelezettségek 

A Társaság 2020-ig 3.197 milliárd forint értékben (106 milliárd m 3 15 C-on) földgáz értékesítésére vállalt 

szerzôdéses kötelezettséget, fôként a regionális gázszolgáltatók igényeinek fedezésére. 

77



Lízing, bérlet 

A Csoport jövôben felmerülô lízing és bérleti díj fizetési kötelezettsége 6.396 millió forint, amelybôl 3.116 millió 

forint 2003-ban, 2.663 millió forint 2004. és 2008. között, 617 millió forint pedig ezt követôen válik 

esedékessé. A kötelezettség jelentôs része a hazai kutatási tevékenységhez kapcsolódik. 

Hosszú távú szerzôdések szolgáltatások vásárlására 

A Társaság rendelkezik telekommunikációs és számviteli szolgáltatási szerzôdésekkel, melyekbôl eredôen a 

2003-2008-ig terjedô idôszakban 28.955 millió forint fizetési kötelezettsége származhat. 

Peres ügyek 

A Csoport szokásos mûködése során több peres ügyben is érintetté vált. Jelenleg nincs folyamatban olyan 

peres ügy, melynek kimenetele jelentôs negatív hatással lehet a Csoport pénzügyi helyzetére, eszközeire, eredményére 

vagy üzleti tevékenységére. Azon peres ügyek összesített perértéke, melyekben a Csoport mint alperes 

szerepel 8.534 millió forint,ezek kapcsán 891 millió forint céltartalék képzésére került sor. A Csoport ugyancsak 

indított pereket mások ellen, ezek összértéke 6.996 millió forint. 

Környezetvédelmi kötelezettségek 

A Csoport a valószínûsíthetô és számszerûsíthetô környezetvédelmi kötelezettségekre céltartalékot képzett 

(Lásd 16. jegyzet). Elsôsorban az almásfüzítôi finomítónál és a TVK Rt.-nél vannak olyan további környezeti 

szennyezôdések, amelyek mértékének, kiterjedésének és a kapcsolódó kármentesítéseknek a költsége jelenleg 

nem számszerûsíthetô. Ezek meghatározása érdekében a Csoport folyamatos vizsgálatokat és munkákat végez. 

Jukosz vegyesvállalati megállapodás 

2002. december 19-én Moszkvában a MOL és a Jukosz aláírták az oroszországi Zapadno-Malobalik mezô 

közös fejlesztésére és kitermelésére vonatkozó közös vállalati szerzôdést. A megegyezés értelmében a projektet 

egy Oroszországban 50-50 százalékos tulajdonmegosztásban bejegyzett vegyes vállalat fogja megvalósítani. A társaságot 

az igazgatóság irányítja és felügyeli, amelynek 3 tagját a MOL, 3 tagját a Jukosz jelöli ki. A MOL által fizetendô 

összes hozzájárulás összege 100 millió USD, ami a projekt 50%-ára nyújt fedezetet. A partnerek várhatóan 

mintegy 300-350 millió USA dollárt fektetnek be a termelési kapacitás kiépítésére. A projekt megvalósítás révén 

a MOL megduplázza éves olajkitermelését, a Jukosszal való együttmûködés erôsítése pedig hozzájárul az olajellátás 

biztonságához. A szerzôdésben meghatározott feltételek 2003. március 17-én teljesültek teljeskörûen, így 

mindkét fél ettôl az idôponttól gyakorolhatja a szerzôdésben meghatározott jogait, illetve mindkét felet ettôl az 

idôponttól kezdve terhelik a szerzôdésben foglalt kötelezettségek. 

28 A mérleg fordulónapját követô események 

2003. január 31-én a MOL szerzôdést írt alá a földgáz-kiskereskedelmi portfóliójába tartozó Zsámbékgáz Rtben, 

MOL-GÁZ Kft-ben, Turulgáz Rt-ben és Gerecsegáz Rt.-ben meglévô többségi részesedéseinek értékesítésére 

vonatkozóan. A megállapodás-csomag a Társaság eddigi divesztíciós törekvéseinek egyik legjelentôsebb eredménye. 

A részesedések együttes könyv szerinti értéke 2002. december 31-én 8,4 milliárd forint volt. A vételár 20,6 

milliárd forint, mely a MOL-GÁZ Kft. leányvállalati kölcsöneinek átvállalását és azonnali megfizetését valamint külsô 

kötelezettségeihez kapcsolódó anyavállalati garanciáinak átvállalását is magában foglalja. A tranzakciók zárásához 

a Gazdasági Versenyhivatal illetve a MOL-GÁZ Kft. esetében a Magyar Energia Hivatal jóváhagyása is szükséges, 

amelyeket a Társaság várhatóan 2003. második negyedévében kap meg. 2003. március 5-én a MOL szerzôdést 

írt alá a 100%-os tulajdonában álló Rotary Rt. értékesítésére vonatkozóan. A részesedés eladási ára 3 milliárd 

forint. A tranzakciónak várhatóan nem lesz jelentôs eredményhatása. A tranzakció zárásához a Gazdasági 

Versenyhivatal jóváhagyása is szükséges, amit a Társaság várhatóan 2003. második negyedévében kap meg. A 

tranzakciót követôen a MOL középtávú szerzôdés keretében folytatja együttmûködését a Rotary Rt.-vel. 

78



29 Jegyzetek a konszolidált cash-flow kimutatásokhoz 

a) A leányvállalatok értékesítéséhez kapcsolódó nettó pénzáramlás elemzése 

2002 2001 



Leányvállalatok pénzeszközei -265 -15.329 

Értékesítésbôl befolyt pénzeszközök 5.773 31.737 

Leányvállalatok értékesítéséhez kapcsolódó nettó pénzáramlás 5.508 16.408 

Leányvállalatok értékesítésével kapcsolatos nettó eszközök áramlása 

2002 2001 



Immateriális javak 1.358 130 

Tárgyi eszközök -9.855 -38.187 

Befektetett pénzügyi eszközök -70 -578 

Halasztott adó eszköz – -143 

Készletek -6.228 -6.351 

Vevôkövetelések -2.425 -4.077 

Egyéb követelések -1.700 -6.821 

Pénzeszközök -265 -15.329 

Eszközök -19.185 -71.356 

Céltartalékok 75 64 

Külsô tulajdonosok 2.852 1.140 

Hosszú lejáratú hitelek 1.037 18.772 

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – 3.791 

Szállítók 777 3.743 

Egyéb kötelezettségek 6.460 21.623 

Források 11.201 49.133 

Értékesített nettó eszközök -7.984 -22.223 

Leányvállalatok értékesítésén elért nyereség (lásd 20. jegyzet) 729 6.644 

Közbensô eredmény kiszûrése -630 – 

Kapott ellenérték 9.343 28.867 

MOL Szlovákia értékesítésével összefüggésben kapott elôleg -3.570 3.570 

Mínusz: jövôben befolyó ellenérték – -700 

Nettó pénzeszköz beáramlás 5.773 31.737 

b) Hosszú lejáratú hitelek felvétele 

2002 2001 



Hosszú lejáratú hitelek állományának növekedése 50.792 42.068 

Ebbôl nem pénzmozgás: devizahitelek nem realizált árfolyamnyeresége / vesztesége 18.777 11.869 

Hosszú lejáratú hitelek felvétele 69.569 53.937 

79



30 Szegmens információk 

2002 Immateriális 

javak és tárgyi Értékcsök- Vevôi Szállítói Tárgyi 

Értékesítés Üzleti eszközök kenés és követelések kötelezett- eszközök 

nettó árbevétele eredmény beszerzése értékvesztés nettó ségek nettó nettó értéke 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 

Kutatás-termelés 4.486 51.303 16.846 17.788 638 5.498 72.511 

Feldolgozás és Kereskedelem 652.886 37.835 20.677 27.216 56.057 45.683 185.951 

Gáz 359.639 -81 9.606 11.280 42.557 28.944 100.953 

Vegyipar 123.510 -1.459 20.164 10.043 20.788 4.748 93.075 

Központ és egyéb 19.136 -30.774 8.486 5.281 1.419 6.812 20.249 

Szegmensek közötti átadás – 345 – – – – – 

Összesen 1.159.657 57.169 75.779 71.608 121.459 91.685 472.739 

2002. január 1-tôl a Társaság döntése értelmében az 5. Jegyzetben részletezett SIC 33 elôírásaival 

összhangban teljeskörûen konszolidálja a TVK-t. Ugyanettôl a dátumtól kezdôdôen menedzsment beszámolási 

szempontból a Csoport négy fô termelô egységre oszlik: Kutatás-termelés, Feldolgozás és Kereskedelem, Gáz, 

valamint Vegyipar. 

Az értékesítés nettó árbevétele a Csoporton kívülre történô értékesítések árbevételét tartalmazza. 2002-ben 

a Kutatás-termelés, a Feldolgozás és Kereskedelem, a Gáz, Vegyipar valamint a Központ és egyéb szegmensek 

vállalatcsoporton belüli értékesítésbôl származó árbevétele rendre 152.389 millió forint, 240.822 millió forint, 

22.397 millió forint, 48.675 millió forint és 12.894 millió forint volt. 

Az egyes szegmensek üzleti eredménye magában foglalja mind a külsô vevôk felé, mind a Csoporton belül más 

szegmensek felé történô értékesítések eredményét. A Kutatás-termelés belföldön kitermelt kôolajat kondenzátumokat 

és PB gázt ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek, valamint földgázt a Gáz szegmensnek. A 

Feldolgozás és Kereskedelem vegyipari nyersanyagokat, propilént és izobutánt ad át a Vegyiparnak és a Vegyipar 

különféle termékeket ad át a Feldolgozás és Kereskedelemnek. A belsô transzferárak az aktuális piaci árakon alapulnak. 

A földgáz transzferár a szabályozott nagykereskedelmi ár (nem számítva a 2000. novembertôl a nem 

lakossági szektorban, az 500 m 3 /óra fogyasztás feletti vásárlói körnél történt áremelést) tárolási, szállítási és 

készletezési díjjal csökkentve, amely 2001-ben és 2002-ben is az aktuális piaci ár alatt volt. Az egyes szegmensek 

eredményei tartalmazzák az adott szegmenshez tartozó teljeskörûen konszolidált leányvállalatok eredményeit is. 

A mûtrágya elôállító Nitrogénmûvek Rt. eredményei a Központ és egyéb szegmensben szerepelnek. 

A szegmensek közötti átadás tartalmazza az üzemi eredményre gyakorolt nem realizált nyereségének változását. 

Nem realizált eredmény akkor keletkezik, amikor az átadott termék az idôszak végén készleten marad és 

csak a következô idôszakban kerül értékesítésre a Csoporton kívülre. Szegmens eredmény szempontból az átadó 

azonnal az átadás idôpontjában kimutatja az eredményt. Azonban társasági szinten csak a harmadik fél részére 

történô értékesítés idôpontjában kerül elszámolásra az eredmény. Az elôzô években a nem realizált eredményhatás 

nem került elkülönítetten kimutatásra, hanem az átvevô szegmens eredményében szerepelt. Nem realizált 

eredmény keletkezik a Kutatás-termelésbôl a Gáz szegmensbe illetve a Feldolgozás és Kereskedelembôl a Vegyipar 

szegmensbe történô átadáskor. 

80



2002-ben a MOL Rt. értékesítette a MOL Szlovákiát, egy teljeskörûen konszolidált leányvállalatot a Slovnaft 

részére. Mivel ez a leányvállalat a Feldolgozás és Kereskedelem szegmenshez tartozott, a tranzakció teljes 1,7 

mrd Ft-os nyeresége a Feldolgozás és Kereskedelem szegmens eredményében szerepel. Azonban a nyereség 

36,2%-a (a MOL Slovnaft-ban lévô részesedésének arányával egyezôen) kiszûrésre került. A kiszûrés a szegmensek 

közötti átadás soron szerepel. 

2002 Immateriális 

javak és tárgyi Értékcsök- Vevôi Szállítói Tárgyi 

Értékesítés Üzleti eszközök kenés és követelések kötelezett- eszközök 

nettó árbevétele eredmény beszerzése értékvesztés nettó ségek nettó nettó értéke 

millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint millió forint 

Kutatás-termelés 6.169 67.164 12.920 19.947 1.204 5.639 76.974 

Feldolgozás és Kereskedelem 671.311 70.136 24.524 26.447 55.538 38.435 198.285 

Gáz 329.029 -122.170 5.284 13.093 57.105 34.225 103.524 

Vegyipar 139.141 4.985 7.024 10.545 21.158 5.055 86.255 

Központ és egyéb 29.119 -24.857 8.305 5.294 3.163 7.311 23.752 

Szegmensek közötti átadás – 1.565 – – – – – 

Összesen 1.174.769 -3.177 58.057 75.326 138.168 90.665 488.790 

2001. január 1-tôl a korábban a Feldolgozás és Kereskedelem szegmensben kimutatott gáz szállítási eszközök 

üzemeltetése átkerült a Gáz szegmensbe. Az elôzô idôszak adatai az összehasonlíthatóság érdekében módosításra 

kerültek. 

A Kutatás-termelés, a Feldolgozás és Kereskedelem, a Gáz, a Vegyipar, valamint a Központ és egyéb szegmensek 

belsô értékesítésbôl elért árbevétele 2001-ben 159.444 millió forint, 209.476 millió forint, 24.869 millió 

forint, 58.795 millió forint illetve 14.344 millió forint volt. 

Mivel a MOL Csoport tevékenységét 2002. január 1-tôl négy fô termelô egységre osztotta, az elôzô év adatai 

is ezzel összhangban módosításra kerültek. 

31 Tranzakciók kapcsolt felekkel 

Társult vállalkozásokkal illetve egyéb részesedésként kimutatott kapcsolt vállalkozásokkal folytatott üzleti tranzakciók 

2002 2001 



Vevôkövetelések kapcsolt vállalkozásoktól 9.438 12.144 

Szállítókötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben 29.680 31.095 

Értékesítés nettó árbevétele kapcsolt vállakozások felé 79.341 77.622 

A Társaság vásárolt illetve értékesített különbözô termékeket és szolgáltatásokat kapcsolt vállalkozásoktól 

illetve kapcsolt vállalkozások részére a normális üzletmenet keretein belül 2002-ben és 2001-ben egyaránt. 

Valamennyi tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra. 

81



Juttatások az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság számára 

Az Igazgatóság külsô tagjainak díjazása 2002. és 2001. során 24 millió, illetve 17 millió forint volt. Emellett, 

az Igazgatóság külsô tagjai egy hosszútávú ösztönzési rendszerben vesznek részt, melynek részleteit a 14. Jegyzet 

tartalmazza. A MOL által alkalmazott Igazgatósági tagok a felsôvezetôi juttatásokon felül Igazgatósági tagságukért 

nem részesülnek külön juttatásban. A Felügyelô Bizottság tagjai 20 millió forint illetve 21 millió forint juttatásban 

részesültek 2002-ben, illetve 2001-ben. 

Az Igazgatóság, a Felügyelô Bizottság és a menedzsment tagjai által birtokolt részvények 

2002 2001 

Részvény darabszám Részvény darabszám 

Igazgatóság 38.542 14.110 

Felügyelô Bizottság 1.698 2.191 

Menedzsment 21.697 14.904 

Összesen 61.937 31.205 

A Társaság vezetésének tagjaival történt tranzakciók 

Az Igazgatóság három tagjához kapcsolódó különbözô vállalkozások nyújtottak 2002. során tanácsadási szolgáltatásokat 

a MOL Csoport számára összesen közel 50 millió forint értékben. 

A Felügyelô Bizottság egyik tagja tulajdonos a szlovák Slovbena a.s. és Slovintegra a.s. társaságokban, mely 

társaságokkal 2002. novemberében a Társaság megállapodást kötött a Slovnaft a.s.-ben meglévô teljes 31,6%- 

os részesedésük megvásárlásáról, illetve zártkörû MOL részvénykibocsátásról (Lásd 6. jegyzet). 

Teljesítmény arányos hosszú távú ösztönzési rendszer 

A MOL Rt. Közgyûlése 2001. április 27-én jóváhagyta azt a hosszú távú ösztönzési rendszert, amely alapján 

az igazgatóság külsôs tagjai fix összegû, a MOL részvény árfolyama, valamint a BUX index részvényei árfolyamának 

egymáshoz viszonyított arányán alapuló részvényjuttatásban részesülnek. A rendszer alapján 100%-os teljesítés 

esetén az igazgatóság elnöke 41.500 USD-nek, az igazgatósági tagok 25.000 USD-nek megfelelô mértékû 

részvényjuttatásra jogosultak. Minden igazgatósági tag 25.000 USD-nek megfelelô fix részvényjuttatásban 

részesül (41.500 USD az Igazgatóság külsôs elnöke részére). A 2001. április 1-tôl 2002. március 31-ig terjedô 

teljesítési idôszakra vonatkozóan – az elôírt 1 év várakozási idô elteltével – 19.272 db MOL részvényre lesznek 

jogosultak a külsô igazgatósági tagok amely nem tartalmazza a már távozott külsô igazgatósági tagok 10.282 db 

MOL részvény juttatását. 

A felsôvezetôk számára is – 2000. évtôl kezdôdôen – hosszútávú ösztönzési rendszer került bevezetésre, a 

teljesítmény mérése ugyanazon elvek szerint történik, mint az Igazgatóság esetében, viszont a teljesítési idôszak 

minden év január 1-tôl december 31-ig tart. A kifizethetô maximális összeg az éves alapfizetés 50-60% között 

alakul, melyet, 2 év várakozási idôvel részvény formájában juttat a Társaság. A hosszútávú ösztönzési rendszer 

alapján összesen 33.255 db MOL részvényjuttatás lett jóváhagyva a felsôvezetôk számára 2002. évre 

vonatkozóan. Rövid távú ösztönzôként 240 millió forint lett jóváhagyva a felsôvezetôk számára, a 2001-es év teljesítmény 

mutatóinak értékelése alapján. 

82



A Csoportban további különbözô társasági és egység szintû ösztönzési rendszerek vannak közel 200 vezetô 

beosztású alkalmazott számára, akik munkája jelentôs és közvetlen hatással lehet a Csoport nyereséges 

mûködésére. A hosszútávú ösztönzési rendszer keretében összesen 83.162 MOL részvényjuttatás míg a 

rövidtávú ösztönzési rendszer keretében 240 millió forint juttatás lett jóváhagyva a fô teljesítmény mutatók 

értékelésével összhangban. 

Az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság tagjai részére nyújtott hitelek 

Sem az Igazgatóság, sem a Felügyelô Bizottság tagjai részére nem került sor hitel nyújtására. 

32 A magyar számviteli szabványok és az IFRS szerinti konszolidált pénzügyi beszámolók közötti 

eltérések levezetése 

A Magyar Számviteli Törvény 1992. január 1-én lépett hatályba és azóta többször módosult. Az új, 2000. évi 

C. törvény, amely 2001. január 1-én lépett életbe, közelebb hozta a magyar számvitelt az IFRS-hez. A számviteli 

alapelvek kialakításában meghatározó volt az EU 4., 7. és 8. direktívája, azonban ezek bizonyos vonatkozásban 

még mindig eltérnek az IFRS-tôl. 

A következô táblázat mutatja a magyar, nem konszolidált saját tôke egyeztetését az IFRS beszámolóhoz. 

Mérleg szerinti 

Jegyzett tôke Tartalékok eredmény Saját tôke 


2001. december 31. – MSZSZ 98.400 286.411 -73.826 310.985 

IFRS konszolidáció hatása – 76 4.026 4.102 

Külsô tulajdonosok részesedése az IFRS szerint – -5.347 3.258 -2.089 

IFRS módosítások: 

- Halasztott adó ii) – 15.333 6.163 21.496 

- Termelôberendezések értékcsökkenése v) – 5.649 -646 5.003 

- Környezetvédelmi kötelezettségekre 

képzett céltartalék i) – -21.751 21.751 – 

- Mezôfelhagyási kötelezettségekre 

képzett céltartalék i) – -18.916 20.016 1.100 

- Saját részvények visszavásárlása -582 -2.249 33 -2.798 

- Successful Efforts módszer szerinti 

elszámolásra történô áttérés hatása – -1.708 3.069 1.361 

- Finanszírozási költségek aktiválása iii) – 13.966 -3.556 10.410 

- Kutatási, termelési eszközök értékvesztése – -422 422 – 

- Feldolgozó eszközök értékvesztése – -1.432 2.540 1.108 

- Külföldi kutatási eszközök értékvesztése – -1.523 756 -767 

- Tunéziai termelô eszközök 

értékvesztésének visszafordítása – 1.891 16.815 18.706 

- Külföldi felszámolási költségekre 

képzett céltartalékok – -443 -97 -540 

- Pénzügyi eszközök átértékelése iv) – -1.067 2.682 1.615 

- TVK opció amortizációja – – -2.371 -2.371 

- Egyéb – -446 206 -240 

2001. december 31. – IFRS 97.818 268.022 1.241 367.081 

83



Mérleg szerinti 

Jegyzett tôke Tartalékok eredmény Saját tôke 


2002. december 31. – MSZSZ 98.400 208.259 47.780 354.439 

IFRS konszolidáció hatása – 1.791 -556 1.235 

Külsô tulajdonosok részesedése az IFRS szerint – -1.728 1.941 213 

IFRS módosítások: 

- Halasztott adó ii) – 23.992 1.364 25.356 

- Termelôberendezések értékcsökkenése v) – 5.003 -831 4.172 

- Mezôfelhagyási kötelezettségekre 

képzett céltartalék i) – 1.100 -300 800 

- Saját részvények visszavásárlása -5.155 -20.926 -316 -26.397 

- Successful Efforts módszer szerinti 

elszámolásra történô áttérés hatása – 1.361 1.749 3.110 

- Finanszírozási költségek aktiválása iii) – 10.410 -1.713 8.697 

- Feldolgozó eszközök értékvesztése – -843 121 -722 

- Külföldi kutatási eszközök értékvesztése – -767 – -767 

- Pénzügyi eszközök átértékelése iv) – 18.107 18.304 36.411 

- TVK opció amortizációja – -540 -646 -1.186 

- Származékos ügyletek (IAS 39) vi) – 4.328 -2.709 1.619 

- Szoftverekkel kapcsolatos – -2.371 1.033 -1.338 

- Egyéb – -242 41 -201 

2002. december 31. – IFRS 93.245 246.934 65.262 405.441 

i) Céltartalékok 

2001. január 1-tôl a céltartalékokra vonatkozó magyar szabályok szerinti elôírások megegyeznek az IFRS szerintivel, 

ezáltal 2001. december 31-ével azok értékében nincs különbség. Azonban, tekintettel arra, hogy az 

MSZSZ nem rendelkezik a diszkontálásról, az IFRS szerint kamatköltségként elszámolt diszkonthatás az MSZSZ 

szerinti beszámolóban az egyéb ráfordítások között kerül kimutatásra. 

ii) Halasztott adó 

Az IFRS elôírja a halasztott adó eszköz vagy kötelezettség kimutatását minden idôbeli adóeltérésre, ha ezen 

eszközök és kötelezettségek elszámolt értéke a jövôbeni adóalapot képezô nyereség meghatározásakor érvényesíthetô 

lesz. Az MSZSZ nem teszi lehetôvé ilyen eszköz vagy kötelezettség felvételét a mérlegbe. 

iii) Finanszírozási költségek aktiválása 

Az IFRS megengedi azon finanszírozási költségek aktiválását, amelyek közvetlenül eszköz beszerzéshez vagy 

eszköz-elôállításhoz kapcsolhatóak. A finanszírozási költségek magukba foglalhatják az árfolyam különbözetnek a 

kamatot helyettesítô részét is. Az MSZSZ az árfolyam különbözeteket nem engedi aktiválni, de a finanszírozáshoz 

kapcsolódó kamat aktiválását elôírja a minôsített eszközökre. 

84



iv) Deviza konverzió 

Az IFRS szerint a külföldi pénzértékre szóló monetáris eszközöket és kötelezettségeket év végi árfolyamon kell 

értékelni. Az MSZSZ szerint ettôl eltérôen, a teljes nettó nem realizált árfolyamnyereséget korábban el kellett 

határolni a késôbbi idôszakok árfolyamveszteségének ellentételezésére. 2003. január 1-tôl azonban ez a módszer 

megváltozott oly módon, hogy a 2002. végéig elhatárolt, felhalmozott nem realizált árfolyamnyereséget a 

következô öt év során kell feloldani. Az MSZSZ lehetôvé teszi a beruházási hiteleken keletkezett nem realizált 

árfolyamveszteségek elhatárolását, maximálisan az idôszak összes nem realizált nettó veszteségének nagyságáig. 

Továbbá az MSZSZ a külföldi pénznemben meghatározott befektetéseket monetáris eszközként kezeli, így ezek a 

befektetések év végén átértékelés tárgyát képezik. 

v) Termelô eszközök értékcsökkenése 

Az IFRS szerint a termelôeszközökre termelésarányosan kell értékcsökkenést elszámolni, figyelembe véve a 

becsült összes bizonyított készletet minden mezônél. A MOL Rt. 1996. december 31. elôtt minden termelôeszközt 

a várható hasznos élettartam alapján lineárisan értékcsökkentett. 

vi) Származékos ügyletek 

Az IAS 39 hatályba lépésével egyidejûleg, az MSZSZ ugyancsak hatályba léptetett bizonyos szabályozásokat a 

származékos ügyletek elszámolásával kapcsolatosan. Azonban a magyar szabályozás óvatosabb a valós érték 

meghatározásakor, mivel nem minden nem realizált nyereség kerül elszámolásra. Ezenkívül a cash-flow fedezeti 

ügylet koncepciója sem került bevezetésre az MSZSZ által, az ilyen fedezeti ügyletek vesztesége ugyanolyan módon 

kerül elszámolásra, mint az egyedi származékos ügyletek esetében. 

85

Hatékonyság

ÖSSZEFOGLALÓ PÉNZÜGYI ADATOK (IFRS) 

Eredménykimutatás a december 31-vel végzôdô évre 

1998 1999 2000 2001 2002 


módosított 

módosított 

Értékesítések és egyéb, 

a mûködésbôl származó bevételek 640.091 749.400 1.039.264 1.190.143 1.166.930 

Mûködési költségek 568.079 693.360 997.261 1.193.320 1.109.761 

Üzleti tevékenység eredménye 72.356 56.040 42.003 -3.177 57.169 

Nettó eredmény54.168 35.417 20.240 1.241 65.262 

Mérleg a december 31-vel végzôdô évre 

1998 1999 2000 2001 2002 


módosított 

módosított 

Befektetett eszközök 403.413 485.438 614.692 635.897 630.721 

Forgóeszközök 214.402 257.445 317.936 372.745 328.763 

Eszközök összesen 617.815 742.883 932.628 1.008.642 959.484 

Saját tôke összesen 307.046 363.716 379.813 367.081 405.441 

Külsô tulajdonosok részesedése 6.289 6.262 5.672 74.063 68.714 

Hosszú lejáratú kötelezettségek 195.334 216.863 327.156 265.957 195.035 

Rövid lejáratú kötelezettségek 109.146 156.042 219.987 301.541 290.294 

Források összesen 617.815 742.883 932.628 1.008.642 959.484 

Cash-flow a december 31-vel végzôdô évre 

1998 1999 2000 2001 2002 


módosított 

módosított 

Üzleti tevékenységbôl származó 

nettó készpénz 98.954 142.912 49.376 71.412 167.845 

Befektetési tevékenységre felhasznált 

nettó készpénz -112.586 -115.992 -170.616 -45.343 -65.213 

Finanszírozási mûveletekbôl 

származó cash-flow 13.612 -18.163 114.063 -6.292 -118.292 

Készpénz nettó csökkenése/növekedése -20 8.757 -7.177 19.777 -15.660 

87

FÔBB MÛKÖDÉSI ADATOK 

Bizonyított nettó szénhidrogénkészletek alakulása 

Földgáz Kôolaj Kombinált 

millió m 3 Bcf kt millió hordó ktoe million boe 

Összes magyarországi készlet 

1998. december 31-én 35.444 1.252 6.688 49 35.244 257 

Készletátértékelés -2.416 -85 2.574 19 3.897 28 

Új felfedezés, feltárás 214 8 553 4 745 5 

Termelés -3.158 -112 -1.132 -8 -3.989 -29 

Készletvásárlás, vagy értékesítés – – – – – – 

1999. december 31-én 30.083 1.063 8.683 63 35.897 262 

Készletátértékelés 1.659 58 103 3 700 14 

Új felfedezés, feltárás 3.438 122 1.734 13 5.387 41 

Termelés -2.965 -105 -1.041 -8 -3.651 -28 


2000. december 31-én 32.215 1.138 9.479 72 3.383 289 

Készletátértékelés 2.328 82 455 3 1.926 15 

Új felfedezés, feltárás 2.828 100 1.715 13 4.136 31 

Termelés -3.101 -110 -979 -7 -3.629 -27 


2001. december 31-én 34.270 1.210 10.670 81 40.766 308 

Készletátértékelés -2.189 -77 100 1 -1.864 -14 

Új felfedezés, feltárás 1.016 36 – – 948 7 

Termelés -2.932 -104 -956 -7 -3.443 -26 


2002. december 31-én 30.165 1.065 9.814 74 36.408 275 

Külföldi készlet (Tunézia) 

1998. december 31-én 1.038 36 1.731 12.6 2.568 18.7 

Készletátértékelés -852 -29 -1.420 -10 -2.063 -15 

Új felfedezés, feltárás – – – – – – 

Termelés -22 -1 -36 – -59 – 


1999. december 31-én 164 6 275 2.0 446 3.5 

Készletátértékelés 

Új felfedezés, feltárás 

Termelés -3 – -4 – -7 – 

Készletvásárlás, vagy értékesítés -162 -6 -271 -2 -439 -4 

2000. december 31-én – – – – – – 

Készletátértékelés – – – – – – 


Termelés – – – – – – 


88

Földgáz Kôolaj Kombinált 

millió m 3 Bcf kt millió hordó ktoe million boe 

2001. december 31-én – – – – – – 

Készletátértékelés – – – – – – 


Termelés – – – – – – 


2002. december 31-én – – – – – – 

Összes szénhidrogénkészlet (hazai és külföldi) 

1998. december 31-én 36.482 1.288 8.419 61 37.812 276 


1999. december 31-én 30.247 1.069 8.958 65 36.343 266 


2000. december 31-én 32.215 1.138 9.479 72 38.333 289 


2001. december 31-én 34.270 1.210 10.670 81 40.766 308 


2002. december 31-én 30.165 1.065 9.814 74 36.408 275 

Átlagos termelési költségek alakulása 

1998 1999 2000 2001 2002 

Kôolaj 

USD/hordó 6,00 5,84 5,09 5,54 6,44 

Földgáz 

USD/millió köbláb (MMcf) 444,9 462,7 421,7 400,2 508,5 

Kutatási információk 

1998 1999 2000 2001 2002 

Tesztelt kutak 43 (3) 38 (4) 16 (2) 26 (2) 17 (2) 

ebbôl kutatófúrás (ebbôl külföldi) 16 (3) 17 (3) 7 (2) 16 (2) 9 (2) 

kôolajtalálat (ebbôl külföldi) 5 (1) 3 (–) 1 (–) 2 – (–) 

földgáztalálat (ebbôl külföldi) 2 (–) 2 (1) – (–) 5 (1) 2 (1) 

meddô kút (ebbôl külföldi) 9 (2) 12 (2) 6 (2) 9 (1) 7 (1) 

ebbôl feltárófúrás 27 (–) 21 (1) 9 (–) 10 8 (–) 

kôolajtalálat (ebbôl külföldi) 14 (–) 11 (–) 1 (–) 10 6 (–) 

földgáztalálat (ebbôl külföldi) 12 (–) 8 (–) 8 (–) – 2 (–) 

meddô kút (ebbôl külföldi) 1 (–) 2 (1) – (–) – – (–) 

Szénhidrogén-termelés (bruttó adatok) (kt) 

1998 1999 2000 2001 2002 

Kôolajtermelés 1.258 1.243 1.136 1.064 1.050 

Kondenzátum-termelés 357 282 279 270 245 

PB-termelés 158 192 201 195 192 

Egyéb gáztermék 90 39 45 42 42

Földgáz termelés és értékesítés (millió m 3 ) 

1998 1999 2000 2001 2002 

Hazai termelés nettó száraz 3.872 3.396 3.249 3.226 3.101 

Import 8.728 9.014 9.047 9.587 10.700 

Tárolói különbözet -367 -44 -115 544 -411 

ebbôl hazai -45 10 -101 101 -442 

ebbôl import -322 -54 -14 443 31 

Összes forrás 12.233 12.366 12.181 13.358 13.390 

Gázszolgáltatóknak 8.954 9.112 8.739 9.800 9.531 

Erômûvi értékesítés 1.900 1.973 1.687 1.880 2.278 

Ipari és egyéb fogyasztóknak 1.055 948 1.202 1.173 1.074 

Veszteség és saját felhasználás 324 333 553 505 508 

Összes értékesítés és felhasználás 12.233 12.366 12.181 13.358 13.390 

Földgáz tárolói záró mobil készlet, millió m 3 

1998 1999 2000 2001 2002 

Hazai 478,4 462,3 554,2 392,5 348,1 

Import 1.858,8 1.844,5 1.833,4 1.359,4 1.724,0 

Összes 2.337,2 2.306,8 2.387,6 1.751,9 2.072,1 

Kôolaj-feldolgozási adatok, kt 

1998 1999 2000 2001 2002 

Feldolgozott hazai kôolaj 1.208 1.200 1.091 1.002 1.001 

Feldolgozott import kôolaj 5.627 5.774 5.710 5.840 4.989 

Teljes kôolaj-feldolgozás 6.835 6.974 6.801 6.842 5.990 

Gazolin-feldolgozás 340 287 274 259 223 

Egyéb alapanyag-feldolgozás 795 631 593 773 1.202 

Teljes feldolgozott mennyiség 7.970 7.892 7.668 7.874 7.415 

Bér- és közös feldolgozás 280 – – – – 

Átlagos desztillációs kihasználtság 69 63 62 74 85 

Kôolaj termék-értékesítési adatok, kt 

1998 1999* 2000* 2001** 2002** 

Belföldi termék-értékesítés 5.528 5.404 5.339 4.472 4.061 

Gáz- és tüzelôolajok 1.661 1.617 1.777 1.692 1.735 

Motorbenzinek 1.211 1.202 1.147 1.130 1.133 

Fûtôolajok 1.318 1.254 1.063 1.146 567 

Speciális és vegyipari benzin 787 790 820 11 11 

Bitumenek 238 226 219 202 234 

Kenôanyagok 47 38 37 49 38 

Egyéb termékek 266 278 276 242 343 

90

1998 1999* 2000* 2001** 2002** 

Export értékesítés 1.805 1.944 1.921 2.258 2 544 

Gáz- és tüzelôolajok 861 971 837 995 1 351 

Benzinek 391 460 421 576 545 

Kenôanyagok 94 81 89 72 67 

Bitumenek 113 95 126 104 111 

Egyéb termékek 346 337 449 511 470 

Összes termék-értékesítés 7.333 7.348 7.260 6.730 6.605 

*Megjegyzés: MOL-csoport; ** MOL-csoport vegyipari alapanyagok nélkül 

Vegyipari termelési adatok, kt 

2000 2001 2002 

ethylene 368 359 365 

LDPE 108 107 113 

HDPE 191 184 194 

PP 231 260 278 

Vegyipari termék értékesítési adatok, kt 

2000 2001 2002 

Belföldi értékesítés 351 381 397 

Export értékesítés 401 396 421 

Összes termék-értékesítés 752 777 818 

Teljes munkaidôs átlagos létszám, fô 

1998 1999 2000 2001* 2002* 

Kutatás és termelés 4.001 3.970 2.415 2.203 2.154 

Feldolgozás és kereskedelem 7.168 7.172 7.318 6.077 4.454 

Gáz 143 672 676 

Társasági szolgáltatások 2.411 2.115 1.512 1.004 688 

Központ és egyéb 381 387 554 526 541 

MOL Rt. összesen 13.961 13.642 11.942 10.482 8.513 

Leányvállalatok 6.179 6.842 6.074 7.027 6.755 

MOL-csoport 20.140 20.484 18.016 17.509 15.268 

* a TVK-val együtt 

Záró létszám, fô 

1998 1999 2000 2001* 2002* 

MOL Rt. 14.048 12.585 10.796 9.390 7.296 

Leányvállalatok 6.418 6.336 5.761 7.048 5.568 

MOL-csoport 20.466 18.921 16.557 16.438 12.864 

* a TVK-val együtt 

91

KIEGÉSZÍTÔ OLAJ- ÉS GÁZIPARI INFORMÁCIÓK A US 

GAAP SFAS 69-NEK MEGFELELÔEN (NEM AUDITÁLT) 

A) Készletek 

A bizonyított készlet olyan kôolaj- és gázkészletre vonatkozó mennyiségi becslés, amely figyelembe 

véve a jelenlegi gazdasági és mûködési feltéteket, geológiai és mérnöki adatatok alapján gazdaságosan 

kitermelhetô. A bizonyított kifejlesztett készlet, olyan készlet, amely a meglévô eszközök és technológia 

alkalmazásával gazdaságosan kitermelhetô. A közzétett készletadatok nem tartalmazzák azon 

felfedezésekhez rendelhetô mennyiségeket, melyek jelenleg még nem bizonyítottak, hiszen a technikai, 

pénzügyi és egyéb feltételek nem teszik lehetôvé azok gazdaságos kifejlesztését, kitermelhetôségét. 

Kôolaj- és gázkészlet mennyiségi értékére egészen pontosan becslést nem lehet adni, hiszen az alkalmazott 

becslési módszer szubjektív döntési elemeket is tartalmaz, ezért a becslés maga idôrôl-idôre 

átvizsgálás tárgyát képezi. 

Az év végi becsült nettó bizonyított kôolaj- és földgázkészlet értékeket és az abban történt évközi 

változásokat az alábbi tábla mutatja. 

Kôolaj és kondenzátumok (kt) Földgáz (millió m 3 ) 

Konszolidált vállalatokTársult Konszolidált vállalatok Társult 

Hazai Külföldi Összesen vállalatokÖsszesen Hazai Külföldi Összesen vállalatokÖsszesen 

Készlet 2000. 

december 31-én 14.938 – 14.938 – 14.938 30.283 – 30.283 – 30.283 

Korábbi becslések módosítása -194 – -194 – -194 3.091 – 3.091 – 3.091 

Mezôkiterjesztés és új találatok 1.484 – 1.484 – 1.484 2.556 – 2.556 – 2.556 

Improved recovery alkalmazása 470 – 470 – 470 -215 – -215 – -215 

Készletek vásárlása – – – – – – – – – – 

Készletek értékesítése – – – – – – – – – – 

Termelés -1.379 – -1.379 – -1.379 -2.964 – -2.964 – -2.964 


december 31-én 15.319 – 15.319 – 15.319 32.751 – 32.751 – 32.751 

Korábbi becslések módosítása 53 – 53 – 53 -2.658 – -2.658 – -2.658 

Mezôkiterjesztés és új találatok 38 – 38 – 38 967 – 967 – 967 

Improved recovery alkalmazása 11 – 11 – 11 37 – 37 – 37 

Készletek vásárlása – – – – – – – – – – 

Készletek értékesítése – – – – – – – – – – 

Termelés -1.357 – -1.357 – -1.357 -2.754 – -2.754 – -2.754 


december 31-én 14.064 – 14.064 – 14.064 28.343 – 28.343 – 28.343 

Bizonyított, kifejlesztett készlet 

2000. december 31-én 9.691 – 9.691 – 9.691 24.165 – 24.165 – 24.165 

2001. december 31-én 7.357 – 7.357 – 7.357 18.506 – 18.506 – 18.506 

2002. december 31-én 6.609 – 6.609 – 6.609 13.488 – 13.488 – 13.488 

92

Kôolaj, kondenzátum és földgáz (kt egyenérték) 

Konszolidált Társult Összesen 

vállalatokvállalkozások 

Hazai Külföldi Összesen 

Készlet 2000. december 31-én 38.333 – 38.333 – 38.333 

Korábbi becslések módosítása 1.926 – 1.926 – 1.926 

Mezôkiterjesztés és új találatok 3.843 – 3.843 – 3.843 

Improved recovery alkalmazása 294 – 294 – 294 

Készletek vásárlása – – – – – 

Készletek értékesítése – – – – – 

Termelés -3.629 – -3.629 – -3.629 


Korábbi becslések módosítása -1.845 – -1.845 – -1.845 

Mezôkiterjesztés és új találatok 893 – 893 – 893 

Improved recovery alkalmazása 36 – 36 – 36 

Készletek vásárlása – – – – – 

Készletek értékesítése – – – – – 

Termelés -3.443 – -3.443 – -3.443 


Bizonyított, kifejlesztett készlet 

2000. december 31-én 28.098 – 28.098 – 28.098 

2001. december 31-én 21.605 – 21.605 – 21.605 

2002. december 31-én 17.165 – 17.165 – 17.165 

B) Aktivált eszközérték 

Kôolaj és földgáz kutató és termelô tevékenységet szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak 

összesített bruttó értékét, halmozott értékcsökkenését, értékvesztését valamint nettó könyv szerinti 

értékét az adott évek fordulónapjára vonatkozóan az alábbi tábla mutatja. 

millió Ft 

Konszolidált Társult Összesen 



2000. december 31-én 

Bruttó érték 171.699 2.800 174.498 – 174.498 

Bizonyított vagyonhoz kapcsolt 171.699 2.800 174.498 – 174.498 

Nem bizonyított vagyonhoz kapcsolt – – – – – 

Halmozott, értékcsökkenés, értékvesztés -83.556 -1.092 -84.648 – -84.648 

Nettó könyv szerinti érték 88.143 1.708 89.851 – 89.851 


Bruttó érték 184.107 2.947 187.055 – 187.055 



Halmozott, értékcsökkenés, értékvesztés -106.121 -1.892 -108.013 – -108.013 

Nettó könyv szerinti érték 77.986 1.055 79.041 – 79.041 


Bruttó érték 200.898 2.916 203.814 – 203.814 



Halmozott, értékcsökkenés, értékvesztés 121.852 1.932 123.784 – 123.784 

Nettó könyv szerinti érték 79.046 984 80.030 – 80.030 

93

C) Felmerült költségek 

Az év során kôolaj- és földgázvagyon megszerzésére, kutatásra és mezôfejlesztésre fordított összeg, 

függetlenül attól, hogy aktiválásra kerül vagy költségként kerül elszámolásra. 

millió Ft Konszolidált Társult Összesen 



2002. december 31-én végzôdô évre 

Készlet megszerzése 26 195 221 – 221 

Bizonyított készlet 26 195 221 – 221 

Nem bizonyított készlet – – – – 

Kutatási tevékenység 10.889 2.098 12.987 – 12.987 

Geológiai és geofizikai mérések 4.940 40 4.980 – 4.980 

Kútfúrás 5.893 946 6.839 – 6.839 

Bérleti díjak, egyéb 56 1.112 1.168 – 1.168 

Mezôfejlesztés 7.977 – 7.977 – 7.977 

ÖSSZES FELMERÜLT KÖLTSÉG 18.892 2.293 21.185 – 21.185 




Nem bizonyított készlet – – – – – 


Geológiai és geofizikai mérések 3.158 409 3.567 – 3.567 

Kútfúrás 5.967 3.428 9.395 – 9.395 

Bérleti díjak, egyéb 263 781 1.044 – 1.044 






Nem bizonyított készlet – – – – – 


Geológiai és geofizikai mérések 3.938 1.007 4.945 – 4.945 

Kútfúrás 4.561 1.213 5.774 – 5.774 

Bérleti díjak, egyéb 481 381 862 – 862 



94

D) EREDMÉNY 

Kôolaj- és földgáztermelési tevékenység csoport szintû eredménye, figyelmen kívül hagyva a finanszírozási 

költségeket és az ehhez kapcsolódó adóhatást. 





Értékesítés 116.611 – 116.611 – 116.611 

küldô félnek történô értékesítés 722 – 722 – 722 

belsô átadások 115.889 – 115.889 – 115.889 

Termelési költségek -28.499 – -28.499 – -28.499 

Kutatási költségek -7.421 -1.932 -9.353 – -9.353 

Értékcsökkenés, értékvesztés -15.568 -18 -15.586 – -15.586 

Egyéb eredményre ható tételek -3.755 -702 -4.457 – -4.457 

Adózás elôtti eredmény 61.368 -2.652 58.716 58.716 

Adó – -2 -2 – -2 

MÛKÖDÉSBÔL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY 61.368 -2.654 58.714 – 58.714 

2001. december 31-én végzôdô éve 

Értékesítés 127.722 – 127.722 – 127.722 

küldô félnek történô értékesítés 116 – 116 – 116 


Termelési költségek -27.587 – -27.587 – -27.587 

Kutatási költségek -6.257 -4.618 – – - 

Értékcsökkenés, értékvesztés -18.082 -51 -18.133 – -18.133 

Egyéb eredményre ható tételek -994 138 -856 – -856 

Adózás elôtti eredmény 74.802 -4.531 70.271 – 70.271 

Adó -10.936 – -10.936 – -10.936 

MÛKÖDÉSBÔL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY 63.866 -4.531 59.335 – 59.334 

2000. december 31-én végzôdô éve 

Értékesítés 138.004 1.113 139.117 – 139.117 

küldô félnek történô értékesítés 209 1 113 1 322 – 1 322 


Termelési költségek -24.880 -65 -24.945 – -24.945 

Kutatási költségek -7.039 -2.601 -9.640 – -9.640 

Értékcsökkenés, értékvesztés -15.326 -1.101 -16.426 – -16.426 

Egyéb eredményre ható tételek -399 5.440 5.041 – 5.041 

Adózás elôtti eredmény 90.360 2.786 93.146 – 93.146 

Adó -12.332 – -12.332 – -12.332 

MÛKÖDÉSBÔL SZÁRMAZÓ EREDMÉNY 78.028 2.786 80.814 – 80.814 

Megjegyzés 

(1) A külföldi szegmens 2000. évi egyéb bevétele tartalmazza a Tunéziai és Egyiptomi érdekeltség eladásából származó 

nyereséget. 

(2) A hazai vállalatok esetében 2000. és a 2001. évben 5,4%-os tényleges adókulccsal számoltunk a 2001. évi összes 

tevékenységbôl származó negatív adóalap ellenére. 

95

E/1) Jövôbeli diszkontált nettó pénzáramok standardizált értéke 

A bizonyított készletek kitermelésébôl származó jövôbeli nettó pénzáramok standardizált értéke a 

következô képpen kerül meghatározásra: 

1. Az év végi gazdasági feltételek figyelembe vételével meghatározásra kerül a bizonyított készlet 

mennyiség jövôbeli kitermelésének ütemezése. 

2. A bizonyított készlet értékesítésébôl származó jövôbeli becsült pénzáramok év végi árszinten kerülnek 

meghatározásra. 

3. A jövôbeli pénzáramokat csökkentik a becsült termelési költségek (beleértve a szállítási költséget 

és a bányajáradékot), jövôbeni fejlesztési és egyéb költségek (javarészt mezôfelhagyási és karbantartási 

költségek). A becslések év végi gazdasági feltételeken alapulnak. 

4. A jövôbeli nyereségadó meghatározása az év végén érvényes törvényi adókulcs, és adókedvezmények 

figyelembevételével történik. Az adóalap számításánál a nettó pénzáramot csökkenti a termelést 

szolgáló eszközök adótörvény szerinti értékcsökkenése. 

5. A jelenérték meghatározása az SFAS 69 elôírásai szerinti 10%-os diszkontráta alkalmazásával 

történik. 

A jövôbeli diszkontált nettó pénzáramok standardizált értékét nem lehet úgy értelmezni, hogy az a 

társaság kôolaj- és földgázvagyonának valós értékét mutatja. A valós érték meghatározásánál többek 

között figyelembe kellene venni azon készleteket is melyek jelenleg nem bizonyítottak, az ár- és költségszintek 

jövôbeli változásait, valamint a jelenérték meghatározásához olyan diszkontfaktor alkalmazása 

szükséges, amely jobban jellemzi az idô múlását és a becslésekben rejlô kockázatokat. 

HUF million 2000 2001 2002 

Konszolidált vállalatokKonszolidált vállalatokKonszolidált vállalatok 

Hazai Külföldi Összesen Hazai Külföldi Összesen Hazai Külföldi Összesen 

Jövôbeni bejövô pénzáramok 1.807.007 – 1.807.007 1.635.231 – 1.635.231 1.426.639 – 1.426.639 

Jövôbeni termelési költségek -416.048 – -416.048 -411.163 – -411.163 -379.752 – -379.752 

Jövôbeni fejlesztési 

és egyéb költségek -130.863 – -130.863 -164.233 – -164.233 -169.089 – -169.089 

Jövôbeni adóráfordítás -175.667 – -175.667 -161.735 – -161.735 -141.651 – -141.651 

Jövôbeni nettó pénzáram 1.084.429 – 1.084.429 898.100 – 898.100 736.147 – 736.147 

Diszkont hatás -472.404 – -472.404 -393.267 – -393.267 -318.551 – -318.551 

Jövôbeli diszkontált 

nettó pénzáramok 

standardizált értéke 612.025 – 612.025 504.833 – 504.833 417.596 – 417.596 

2003. év elején a Kormány elfogadta és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az Országgyûlés elé terjesztette 

a földgázellátásról szóló törvényjavaslatát. A törvényjavaslat és a végrehajtási rendeletek várhatóan kedvezôtlenül 

befolyásolják a jövôbeni termelés gazdaságosságát bizonyos hazai gázmezôkön. Ennek pontos hatását csak 

a végrehajtási rendeletek elfogadása után lehet megfelelô biztonsággal számszerûsíteni. 

96

E/2) Jövôbeli diszkontált nettó pénzáramok standardizált értékének változása 




2000. december 31 612.025 – 612.025 – 612.025 

Kôolaj és fölgáz értékesítés, 

csökkentve a termelési költségekkel -100.478 – -100.478 – -100.478 

Eladási ár és termelési költség 

változásának hatása -147.087 – -147.087 – -147.087 

Felfedezésbôl, kiterjesztésbôl, IOR-bôl 

származó nettó pénzáram 54.437 – 54.437 – 54.437 

Jövôbeni termeléshez kapcsolódó 

fejlesztési költségváltozás 4.662 – 4.662 – 4.662 

Év során felmerült fejlesztési költség 5.792 – 5.792 – 5.792 

Év során felmerült egyéb költség 5.102 – 5.102 – 5.102 

Készleteladás és készletvásárlás miatti változás – – – – – 

Készletbecslések felülvizsgálata miatti változás -729 – -729 – -729 

Diszkont feloldása 70.100 – 70.100 – 70.100 

Nyereségadó nettó változása 1.010 – 1.010 – 1.010 

2001. december 31 504.833 – 504.833 – 504.833 

Kôolaj és fölgáz értékesítés, 

csökkentve a termelési költségekkel -87.391 – -87.391 – -87.391 

Eladási ár és termelési költség 

változásának hatása -40.795 – -40.795 – -40.795 

Felfedezésbôl, kiterjesztésbôl, IOR-bôl 

származó nettó pénzáram 8.774 – 8.774 – 8.774 

Jövôbeni termeléshez kapcsolódó 

fejlesztési költségváltozás 1.657 – 1.657 – 1.657 

Év során felmerült fejlesztési költség 7.977 – 7.977 – 7.977 

Év során felmerült egyéb költség 5.070 – 5.070 – 5.070 

Készleteladás és készletvásárlás miatti változás – – – – – 

Készletbecslések felülvizsgálata miatti változás -47.899 – -47.899 – -47.899 

Diszkont feloldása 59.279 – 59.279 – 59.279 

Nyereségadó nettó változása 6.091 – 6.091 – 6.091 

2002. december 31 417.596 – 417.596 – 417.596 

97

TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS 

IGAZGATÓSÁG 

Hernádi Zsolt (43) 

Az Igazgatóság elnöke 2000. július 7-tôl, elnök-vezérigazgató 2001. június 11-tôl, 

az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl. (2) 

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari tervezô-elemzô szakán szerzett diplomát 

1986-ban. 1989. és 1994. között számos pozíciót töltött be a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.- 

ben, 1992-tôl 1994-ig a pénzintézet vezérigazgató-helyettese. A Magyar Takarékszövetkezeti 

Bank Rt. vezérigazgatója 1994. és 2001. között, 1994. és 2002. között tagja az 

Igazgatóságnak. 1995. és 2001. között a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, 2001- 

tôl tagja a European Round Table of Industrialists szakmai szervezetnek. 

Akar László (50) 

Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-tôl (1) 

1977-ben szerezte diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1977-1990 

között az Országos Tervhivatalban és a Pénzügyminisztériumban tölt be vezetô pozíciókat. 

1994-98 között Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, a Kormány Gazdasági Kabinetjének 

titkára, az IMF Magyarországot képviselô helyettes kormányzója. 1998-tól a GKI 

Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója. 

Dr. Csányi Sándor (50) 

Az Igazgatóság tagja 2000. október 20-tól. (2) 

A Pénzügyi Számviteli Fôiskolán 1974-ben végzett, a Budapesti Közgazdaságtudományi 

Egyetemen szerzett diplomát 1980-ban, ahol doktorált. 1986-tól a Magyar Hitelbank fôosztályvezetôje, 

1989-92 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese. 1992-tôl 

az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A MATÁV Rt., a Mastercard Europe, az Európai 

Takarékpénztári Szövetség Igazgatóságának tagja, OTP Garancia Biztosító Rt., a „Gyulaj” 

Erdészeti és Vadászati Rt. és a Csányi Pincészet Rt. Felügyelô Bizottságának elnöke, a 

Bankszövetség tagja, valamint a Világtakarékpénztári Intézet Adminisztratív Tanácsának, a 

Cégvezetôk Nemzetközi Egyesületének és a Nemzetközi Bankárképzô Intézetének is tagja. 

Michel-Marc Delcommune (55) 

A társaság pénzügyi vezérigazgató-helyettese 1999. október 11-tôl, az Igazgatóság 

tagja 2000. április 28-tól. 

A belgiumi Liege egyetemén szerezte vegyészmérnöki diplomáját 1972-ben, majd MBA fokozatot 

szerzett a New York állambeli Cornell Egyetemen. 1972-ben csatlakozott a PetroFina csoporthoz, 

majd 1990-tôl elsôsorban vállalati pénzügyekkel és biztosítási kérdésekkel foglalkozott, 

mint elsô vezérigazgató-helyettes és pénzügyi vezérigazgató-helyettes. 1999-tôl humán erôforrás 

igazgatóként irányította a Fina és a Total vállalatok sikeres egyesülési folyamatát. Tagja a 

Cornell Egyetem Nemzetközi Tanácsadó Testületének, és tagja a TVK Igazgatóságának. Belga 

állampolgár. 

Dr. Dobák Miklós (48) 

Az Igazgatóság tagja 1996. május 29-tôl a nemzetközi intézményi befektetôk 

javaslatára. (1) 

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1979-ben. Külföldi ösztöndíjai: 

Kölni Egyetem (1983-84); Stanford University (1990); Harvard Business School PMD 

(1992); Wharton Business School (1993). A közgazdaságtudományok kandidátusa, BKÁE 

Vezetési és Szervezési Tanszékének tanszékvezetô professzora. Az IFUA Horváth & Partner 

Vezetôi Tanácsadó Kft. ügyvezetôje, a Középület Rt. Felügyelô Bizottságának tagja. 

98

Dr. Horváth Gábor (47) 

Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl. (2) 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1979-ben. 

1990. óta önálló ügyvédi irodát vezet. Fô tevékenysége a társasági jog, a vállalati pénzügyi jog 

és a vállalatszervezési jog. A MOL Hotels Rt. végelszámolója és az OTP Bank Rt. és a CD 

Hungary Rt. Felügyelô Bizottságának tagja. 

Kamarás Miklós (58) 

Az Igazgatóság tagja 2002. október 11-tôl. (2) 

Gépipari Mûszaki Fôiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett 

diplomát. Okleveles könyvvizsgáló és adótanácsadó. 1972-1990-ig az ÉPGÉP-nél töltött be 

különbözô vezetô pozíciókat, majd a vállalat vezérigazgatója volt. 1995-1998 között az ÁPV Rt. 

vezérigazgató-helyettese. 1998-tól a Deloitte & Touche Magyarország partnereként és más 

könyvvizsgáló cégek vezetôjeként dolgozott. 2002-tôl az ÁPV Rt. vezérigazgatója. Jelenleg az 

ÁPV Rt. Igazgatóságának tagja és a BAUGÉP Kft. Felügyelô Bizottságának elnöke. 

Dr. Kemenes Ernô (63) 


Diplomáját 1962-ben szerezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1965-ben 

közgazdasági doktori címet szerzett. 1963-tól a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem 

oktatója, késôbb tanszékvezetô tanár. 1968-1987 között különbözô vezetô pozíciókat tölt be az 

Országos Tervhivatalban, Mûvelôdési Minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban, 1987- 

1990-ig az Országos Tervhivatal vezetôje, miniszteri rangban. 1992-2001 között Deloitte & 

Touche Magyarország vezetôje, a kelet-közép európai régió egyik irányítója. 1992-1998-ig a 

Magyar Nemzeti Bank Jegybanktanácsának tagja. 2001-tôl nyugdíjas egyetemi oktató a 

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Részt vesz az OECD, EU és IMF ország-jelentések 

készítésében. 

Mosonyi György (54) 

A társasági vezérigazgatója, az Igazgatóság tagja 1999. július 19-tôl. 

A Veszprémi Egyetemen szerezte vegyészmérnöki diplomáját 1972-ben. 1974-tôl a Shell 

International Petroleum Co. (SPIC) magyarországi képviseletének munkatársa, 1986-tól 

kereskedelmi igazgatója. 1991-ben a londoni Shell-központban dolgozott. 1992-93-ig a Shell- 

Interag Kft. ügyvezetô igazgatója. 1994-1999-ig a Shell Hungary Rt. elnök-vezérigazgatója. 

Közben 1997-ben a Közép- és Kelet-Európai Régió elnöke, 1998-ban egyúttal a Shell 

Csehország vezérigazgatója is. A TVK Rt. Igazgatóságának elnöke. A Joint Venture Szövetség 

elnöke, az Amerikai Kereskedelmi Kamara Igazgatótanácsának tagja, a Panrusgáz 

Igazgatóságának tagja. 

Ian Paterson (56) 

Az Igazgatóság tagja 1999. február 24-tôl. (1) 

A Cambridge Egyetemen a Természettudományok MA fokozatát, Durham-ben a geofizika MSc 

fokozatát, emellett a Harvard Business School PMD fokozatát szerezte meg. 1970-tôl a British 

Petroleum Plc.-nél töltött be különbözô pozíciókat Nagy-Britanniában, az USA-ban és a Közel- 

Keleten. 1984 és 1998 között az Enterprise Oil Plc.-nél dolgozott, 1991-tôl a nemzetközi 

tevékenységekért felelôs igazgatósági tagként. Jelenleg a Paladin Resources Plc. és a Hunting 

Plc. igazgatója, valamint az Octagon Energy Limited elnöke, a Sondax Ltd, Igazgatóságának 

elnöke. Brit állampolgár. 

Simóka Kálmánné Dr. (58) 


1973-ban szerezte diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi egyetemen, majd 1978-ban 

közgazdaságtudományi doktori címet szerzett. 1975-1985 között a Pénzügyminisztériumban 

tölt be különbözô vezetô posztokat. 1995-1998-ig a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója. 

2000-tôl a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. vezérigazgatója és igazgatósági tagja. A 

Civis Hotel Rt. Felügyelô Bizottságának elnöke. Az MFB Rt. Felügyelô Bizottságának tagja. 

(1) Audit Bizottság 

(2) Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság 

99

ÜGYVEZETÔ 

TESTÜLET 

Hernádi Zsolt (43) 

Hernádi úr önéletrajzát az igazgatósági tagoknál adjuk meg. 

Mosonyi György (54) 

Mosonyi úr önéletrajzát az igazgatósági tagoknál adjuk meg. 

Michel-Marc Delcommune (55) 

Delcommune úr önéletrajzát az igazgatósági tagoknál adjuk meg. 

Áldott Zoltán (35) 

Stratégiai és üzletfejlesztési igazgató 

Diplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte 1991-ben, okleveles 

közgazdász. 1990. és 1991. között a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. tagja, 1992. és 

1995. között az Eurocorp Pénzügyi Tanácsadó Rt.-nél töltött be különbözô munkaköröket. 

1995. és 1997. között vezette a MOL privatizációs fôosztályát és 1997-tôl 1999-ig a tôkepiaci 

terület igazgatója. 1999-tôl stratégiai és üzletfejlesztési igazgató, 2000. novemberétôl a csoport 

stratégiai vezérigazgató-helyettese, majd 2001. júliustól stratégiai és üzletfejlesztési 

igazgató. A Slovnaft A.S. igazgatóságának elnökhelyettese, és a Panrusgáz Rt. igazgatósági 

tagja. 

100

A FELSÔVEZETÉS 

TAGJAI 

1 Hernádi Zsolt (43) 

Elnök-vezérigazgató – CEO 

2 Mosonyi György (54) 

Vezérigazgató 

3 Michel-Marc Delcommune (55) 

Pénzügyi igazgató 

4 Áldott Zoltán (35) 

Stratégiai és üzletfejlesztési igazgató 

5 Szemmelveisz Zoltán (45) 

Földgáz Divízió, 

ügyvezetô igazgató 

6 Bánhegyi Ilona, LL.M. (34) 

Jogi igazgató 

7 Geszti László (52) 

Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió, 


8 Dr Szórád József (51) 

Lakossági Szolgáltatások Divízió, 


9 Bokor Csaba (41) 

Kutatás-Termelés Divízió, 


10 Váradi Béla (42) 

Humán erôforrás igazgató 

(5) 

(6) 

(7) (8) 

(9) 

(10) 

(4) 

(2) (1) (3) 

101

FELÜGYELÔ 

BIZOTTSÁG 

Dr. Kupa Mihály (62) 

A Felügyelô Bizottság elnöke 2002. október 11-tôl. 

1969-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1975-ben doktori 

címet kapott. 1969-1975 között a Statisztikai Hivatal, 1975-1984 között Pénzügy Kutató 

Intézet, 1984-1990 között a Pénzügyminisztériumban tölt be különbözô vezetô funkciókat. 

1990-tôl 1993-ig pénzügyminiszter. 1992-tôl 1993-ig az EBRD Kormányzótanácsának alelnöke 

és a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap Kormányzótanácsának elnöke. 1991-tôl majd 1998- 

tól független parlamenti képviselô, 2001-tôl a Centrumpárt elnöke. Jelenleg az Excellence 

Pénzügyi Tanácsadó és Szervezetfejlesztô Rt. Felügyelô Bizottságának tagja és a Edusys 

Kereskedelmi és Tanácsadó Rt. igazgatósági tagja. 

Bognár Piroska (45) 

2001-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Humánszervezô szakán. 2001-tôl a 

MOL Vegyész Szakszervezet ügyvezetô elnöke. 

John I. Charody (76) közgazdász (M.B.E., J.P.) 

A Felügyelô Bizottság tagja 2002. október 11-tôl. 

1953-56 között a Kôolajkutató és Feltáró Vállalat Geofizikai Kutató Intézetében dolgozott. 

1956. után Ausztráliában vezetô pozíciót tölt be: Bridge Oil Ltd., Aurora Minerals, Project 

Mining, valamint több tôzsdén jegyzett olaj és bányász társaságnál. Winton Enterprises Pty. Ltd. 

és Galina Investment nemzetközi tanácsadó cégek elnök-vezérigazgatója. Charody az Ausztrál 

Igazgatók Intézetének 1971. óta, Vezetés Ausztrál Intézetének pedig 1967. óta tagja, béke bíró 

1972. óta. 1990. után az Ausztrál Szövetségi Kormány Budapestre akkreditált, a régió 

kapcsolataiért felelôs kereskedelmi minisztere. 1997. óta igazgatósági tag a QBE Atlasz 

Biztosító Rt.-nél. 

Slavomír Hatina (56) 

A Felügyelô Bizottság tagja 2002. október 11-tôl 

Vegyészmérnöki diplomával és tiszteletbeli doktorátusi fokozattal rendelkezik. 1970-tôl dolgozik 

a Slovnaft-nál, ahol különbözô vezetôi pozíciókat tölt be. 1994. és 2001. decembere között a 

társaság vezérigazgatója. 1994. óta a társaság Igazgatóságának elnöke. A Szlovák Mûszaki 

Egyetem 2001-ben tiszteletbeli doktori címet adományozott számára. Hatina úr szlovák állampolgár. 

Kudela József (56) 

A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 1994. nevember 30-tól. 

Felsôfokú szakszervezeti és humán szervezôi egyetemi szakképesítéssel rendelkezik. 1989-tôl a 

MOL Bányász Szakszervezet elnöke. 

102

Dr. Lámfalussy Sándor (74) 

A Felügyelô Bizottság tagja 1999. február 24-tôl 

Közgazdaságtudományi diplomáját a Louvain-i Egyetemen, D.Phil fokozatát Oxfordban, a Nuffield 

College-ben szerezte. 1981-82-ben a Yale Egyetem vendégprofesszora. Egy ideig a Bank of 

Brussels vezérigazgatója, majd 1976-tól 1993-ig a Bank for International Settlements 

(Nemzetközi Fizetések Bankja) vezetô embere, az utolsó kilenc évben vezérigazgatója. 1994-tôl 

1997. júliusáig az European Central Bank (Európai Központi Bank) elôdjének, az Európai 

Monetáris Intézetnek (European Monetary Institute, EMI) elnöke. Jelenleg a Louvain-i Katolikus 

Egyetem (Belgium) professzora. Belga állampolgár. 

Dr. Lukács János (44) 

A Felügyelô Bizottság elnöke 1999. február 24-tôl, 2002. október 11-ig. 

2002. október 11-tôl a Felügyelô Bizottság tagja. 

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem számvitel-statisztika-számítástechnikai tanári szakán 

szerezte diplomáját 1983-ban. Könyvvizsgálói és adószakértôi szakképesítéssel rendelkezik. 

A BKÁE Számviteli Tanszék vezetôje, a közgazdaságtudományok kandidátusa. 

Major János (51) 

A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 1994. november 30-tól 

Vegyipari gépésztechnikus, jelenleg a Janus Pannonius Tudományegyetem személyügyi szervezô 

fôiskolai szakának hallgatója. 1994-tôl a MOL Rt. Vegyipari Munkavállalók Szakszervezeti 

Ttanácsának titkára. 2003-tól a MOL Vegyész Szakszervezet koordinációs titkára. 

Dr. Oláh Lajos (35) 

A Felügyelô Bizottság tagja 2002. október 11.-tôl 

Diplomáját 1993-ban szerezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi karán, tanulmányait 

Riga-i, Leiden-i, Stellenbocsh-i, Johannesburg-i és brüsszeli ösztöndíjakkal egészítette ki. 1993- 

1996 között a Prímagáz Hungária Rt.-nél dolgozott. 1996-1999 között Központi Elszámolóház 

és Értéktár Rt.-nél projektvezetô, 1999-2002 között a BÉT Tôzsdetanácsának kibocsátók által 

delegált tagja. 1999-tôl a LOGOS Kft. ügyvezetô igazgatója, az ÁPV Rt. Igazgatósági tagja. 

103

A MOL mindig is kiemelten fontosnak tartotta 

a legmagasabb elvárásoknak megfelelô társaságirányítási 

rendszer fenntartását. 

A MOL társaságirányítása összhangban van a 

Budapesti Értéktôzsde követelményeivel, a Pénzügyi 

Szervezetek Állami Felügyeletének irányelveivel 

és a jelenleg érvényes tôkepiaci szabályozással. 

Emellett a MOL rendszeresen felülvizsgálja 

az általa alkalmazott elveket, hogy ezen a területen 

is megfeleljen a folytonosan fejlôdô legjobb 

nemzetközi gyakorlatnak. 

Az Igazgatóság 

A MOL ügyvezetô szerve az Igazgatóság, 

melynek kollektív felelôsségi körébe tartozik valamennyi 

társasági mûvelet. 

Az Igazgatóság mint a MOL testületi 

felelôsséggel mûködô ügyvezetô szerve tevékenységében, 

célkitûzésében kiemelt feladatként 

szerepel a részvényesi érték növelése, az eredményesség 

és hatékonyság javítása, a mûködés 

átláthatóságának biztosítása, a kockázatok kezelése, 

a környezetvédelem és a biztonságos munkavégzés 

körülményeinek garantálása. 

A MOL Rt. és leányvállalatai egységet alkotnak, 

ezért az Igazgatóság a fenti elvek és célok érvényesítését, 

a MOL kultúra csoport szintû elterjesztését 

elsôdleges feladatának és kötelességének tekinti. 

teljesítményét, hogy a részvényesek elvárásai maximálisan 

teljesüljenek. 

A részvényesekkel történô kapcsolattartás 

hivatalos csatornái az éves jelentés és beszámoló, 

valamint a Budapesti Értéktôzsdén keresztül közzétett 

negyedéves jelentések és egyéb sajtóbejelentések. 

Emellett a részvényesek tájékoztatást 

kapnak az üzletmenetrôl, az eredményekrôl és a 

stratégiáról az éves rendes közgyûlésen valamint 

a rendkívüli közgyûléseken. Rendszeres befektetôi 

körutakat szervezünk az Egyesült Államok, az 

Egyesült Királyság és Európa nagyvárosaiba a 

befektetôk – a részvénytulajdonosok és a globális 

letéti igazolások (GDR) birtokosok – tájékoztatására. 

A befektetôk év közben is megkereshetik 

a MOL-t kérdéseikkel, a közgyûléseken felvethetnek 

kérdéseket és javaslatokat tehetnek. 

A MOL Befektetôi Kapcsolatok szervezete felelôs 

a fenti tevékenységek összefogásáért és a részvényesekkel 

történô napi kapcsolattartásért (kontakt 

információ a „Részvényesi Információk” fejezetben 

az éves jelentés végén található). További 

információ a MOL honlapján (www.mol.hu) is elérhetô, 

ahol egy külön fejezet foglalkozik a részvényeseket 

és a pénzügyi világ tagjait érintô kérdésekkel. 

Az Igazgatóság mûködése 

Az Igazgatóság, mint testület mûködik és hoz 

határozatokat. 

Fenti elvek és célok rávilágítanak arra a 

speciális és különleges kapcsolatra, amelyet az 

Igazgatóság a részvényesek és a vállalat vezetés, 

a vállalat közt képvisel. Ennek a speciális szerepnek 

felel meg az Igazgatóság összetétele, azaz a 

nem alkalmazotti jogviszonyban álló igazgatók 

számának meghatározó többsége (8 tag). 

Kapcsolat a részvényesekkel 

Az Igazgatóság tudatában van annak, hogy a 

testület felelôs a MOL-csoport eredményeiért és 

teljesítményeiért, teljes mûködéséért, tisztában 

van a részvényesek elvárásaival, és mindent megtesz 

annak érdekében, hogy azoknak a társaság 

mûködtetése megfeleljen. Folyamatosan elemzi és 

értékeli a mûködési környezetet és a cégcsoport 

Az Igazgatóság a társaság megalapításakor, 

1991-ben ügyrendben határozta meg saját 

mûködését, amelyet rendszeresen aktualizál a 

legjobb gyakorlat fenntartása érdekében. 

Az ügyrend tartalmazza: 

– az Igazgatóság feladat- és hatáskörét, 

– az Igazgatóság számára szükséges információk 

körét és a jelentések gyakoriságát, 

– az elnök és alelnök fôbb feladatait, 

– az igazgatósági ülések rendjét és elôkészítését, 

annak állandó napirendjét (keretét), 

– a döntéshozatali rendszert, a döntések végrehajtásának 

ellenôrzését. 

Az Igazgatóság 2002-ben 13 ülést tartott, 

melyeken az átlagos részvételi arány 88% volt. 

104

Az Igazgatóság egyes feladatok megoldása 

céljából bizottságokat hozott létre. A bizottságok 

elôzetes határozathozatali jogosítvánnyal rendelkeznek 

az Igazgatóság és a menedzsment közti 

hatásköri megosztást tartalmazó döntési és 

hatásköri listában meghatározott kérdésekben. 

Az Igazgatóság az alábbi bizottságokat 

mûködteti: 

Az Audit Bizottság: (5 nem alkalmazotti jogviszonyban 

álló tag) 

Feladatai: a pénzügyi és ehhez kapcsolódó 

jelentések ellenôrzése, a belsô ellenôrzési rendszer 

hatékonyságának figyelése, a tervezés, az 

audit körének és eredményeinek ellenôrzése, a 

külsô auditor függetlenségének és objektivitásának 

biztosítása. 

Az Audit Bizottság 2002-ben 5 alkalommal 

ülésezett, az átlagos részvételi arány 88% volt. 

A Társaságirányítási és Javadalmazási 

Bizottság: (3 nem alkalmazotti jogviszonyban álló 

és egy alkalmazotti jogviszonyban álló tag). Feladatai: 

a testületi tevékenység elemzése, értékelése, 

az igazgatósági tagsággal kapcsolatos kérdések, 

a tulajdonosok (részvényesek) és Igazgatóság 

közötti kapcsolattartás támogatása, az ügyrendi, 

szabályozási és etikai kérdések, a vállalati folyamatok, 

eljárások, szervezeti megoldások, kompenzációs 

rendszerek áttekintése, javaslatok a legjobb 

gyakorlat megvalósítására. 

A Társaságirányítási és Javadalmazási Bizottság 

2002-ben 7 ülést tartott, melyeken a részvételi 

arány 100% volt. 

Stratégiai Bizottság: (Két nem alkalmazotti és 

három alkalmazotti jogviszonyban álló tagból állt, 

2002. nyár végén, teljesítve feladatát, megszûnt); 

Feladatai: a legfontosabb stratégiai kérdések, 

akciók, divesztíciók, és egyéb kiemelt ügyek elôkészítése 

voltak az Igazgatóság számára. 

Az Igazgatóság és az Ügyvezetés kapcsolata 

A Döntési és Hatásköri Lista határozza meg az 

Igazgatóság által az Ügyvezetéshez delegált döntési 

és hatásköri jogosítványokat annak érdekében, 

hogy az Igazgatóság által lefektetett üzleti, 

EBK, etikai, kockázatkezelési és belsô kontroll 

politikák a leghatékonyabban érvényesüljenek. 

A Döntési és Hatásköri Lista (DHL) alapelvei: 

– a részvényesek érdekének biztosítása az 

Igazgatóságon keresztül, 

– a hatékonyabb, gyorsabb MOL szinten egységes 

döntéshozatal támogatása és elôsegítése, 

– a menedzsment döntési szabadsága és a 

szigorú belsô irányítási- és teljesítménymérési 

rendszer kívánalmai között a megfelelô egyensúly 

biztosítása, 

– a döntési kompetenciák azon a szinten jelentkezzenek, 

ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre 

a döntés meghozatalára, 

– a megfelelô utóértékelés, kontroll biztosítása, 

– a funkcionális és üzleti mátrix irányítás MOL 

Rt. és leányvállalati szinten való biztosítása. 

A rendszer, melyet a belsô audit folyamatosan 

ellenôriz, arra hivatott, hogy megelôzze azt, hogy 

a vállalat hibásan hajtsa végre az Igazgatóság által 

meghatározott politikát és stratégiát. 

A DHL strukturálása lefedi a társaság vezetési 

szintjeit, azaz az I. vezetôi szint jelenti az elnökvezérigazgatót 

és a vezérigazgatót. A II., III. és IV. 

vezetôi szinten helyezkednek el az üzleti területek 

vezetôi és a leányvállalati felsôvezetôk. 

Az Igazgatóság és a fenti vezetési szintek közt 

egyedi szervezeti szintként mûködik az Ügyvezetô 

Testület (Executive Board vagy EB), melynek tagjai: 

– Elnök-vezérigazgató 

– Vezérigazgató 

– Pénzügyi igazgató 

– Stratégiai igazgató 

Az Ügyvezetô Testület egy döntés-elôkészítô 

fórum, ahol minden tagnak véleménykifejtési kötelezettsége 

van, melyek alapján a végsô döntést az 

elnök-vezérigazgató hozza. Amennyiben a vezérigazgatónak, 

illetve a pénzügyi igazgatónak eltérô 

véleménye van, a döntést az Igazgatóság hozza. 

A nem alkalmazotti jogviszonyban álló 

Igazgatósági tagok hosszútávú ösztönzési 

rendszere 

Az ösztönzési rendszer célja, hogy olyan részvényalapú 

juttatást biztosítson az Igazgatóság 

alkalmazotti jogviszonyban nem álló tagjai részére, 

105

amely segít a legalkalmasabb jelöltek megnyerésében 

és megtartásában. Emellett célja, hogy az 

Igazgatóság tagjainak érdekeltsége összhangban 

legyen a részvényesek érdekeivel és ösztönözze a 

hosszútávú teljesítmény javítását illetve a részvényesi 

érték növelését. 

Az eredeti ösztönzési rendszer (elfogadva 

1999. július 19-én) módosított változatát a 2001. 

április 27-i közgyûlés hagyta jóvá. Az ösztönzési 

rendszert a Felügyelô Bizottság teljes és kizárólagos 

hatáskörrel mûködteti. 

A juttatott részvények vagy a társaság által 

visszavásárolt, korábban kibocsátott törzsrészvények 

vagy új kibocsátású részvények vagy e kétféle 

részvények kombinációja. A juttatásnak két 

eleme van. 

Relatív bázisú részvényjuttatás 

A juttatás a MOL részvénynek a BUX-indexben 

– a Budapesti Értéktôzsde hivatalos részvényindexében 

– szereplô egyéb társaságok részvényeihez 

viszonyított árváltozásán alapul. A juttatás maximális 

mértéke 25 ezer US dollár (vagy ennek 

forintellenértéke) illetve a társaság elnökének – ha 

nem áll a társaság alkalmazásában – 41,5 ezer 

US dollár. Az Igazgatóság és a Felügyelô Bizottság 

az éves jelentésben és az éves rendes közgyûlésen 

számolnak be a részvényeseknek a juttatott 

részvényekrôl. 

fix 300.000 Ft díjazásban részesül és részére 

semmilyen más juttatás nem jár. 

A 2002. március 31-ig számított évre a juttatásra 

jogosult Igazgatósági tagoknak a teljes 25 

ezer US dollár ellenértékû részvény jár a relatív és 

fix bázisú részvényjuttatás keretében. Az április 1. 

után választott Igazgatósági tagok esetén mindkét 

részvényjuttatás idôarányosan jár. 

A felsô vezetés ösztönzési rendszere 

A felsô vezetés ösztönzési rendszere az alapbérbôl 

és a következôkben részletezett rövid- és 

hosszútávú ösztönzôkbôl tevôdik össze. 

Rövidtávú ösztönzés 

Az ösztönzés társasági szintû pénzügyi 

mutatókon, illetve divíziószintû kulcsteljesítményjelzôkön 

alapul. 

A kifizetés maximális összege az éves alapbér 

50-80%-a, és az éves közgyûlést követô értékelés 

alapján történik meg. Az ösztönzés fele készpénzben, 

másik fele részvényjuttatásban kerül 

kifizetésre. 

Hosszútávú ösztönzés 

A hosszútávú ösztönzés a MOL részvény és a 

BUX-indexben szereplô többi részvény relatív árváltozásán 

alapul, összhangban az Igazgatóság 

határozatával és a belsô szabályzatokkal. 

Fix bázisú részvényjuttatás 

Valamennyi Igazgatósági tag részére évi 25 

ezer US dollár, illetve a társaság elnökének – ha 

nem áll a társaság alkalmazásában – 41,5 ezer 

US dollár értékû részvényjuttatás. 

A kifizetés maximális mértéke az éves alapbér 

50-60%-a a Teljesítmény Menedzselési Rendszer 

értékelésnek megfelelôen. A kifizetés részvények 

formájában történik egy két éves várakozási 

idôszakot követôen. 

Egyéb juttatások 

A nem magyar állampolgár és nem magyarországi 

lakhelyû Igazgatósági tagok minden 

Igazgatósági ülés után (maximum 15 alkalommal), 

amikor Magyarországra utaznak 1.500 US dollár 

juttatásban részesülnek. A bizottságokat vezetô 

Igazgatósági tagok havi 1.000 US dollár díjazást 

kapnak. Az „Aranyrészvény Igazgató”, aki az Állami 

Privatizációs és Vagyonkezelô Rt. (ÁPV Rt.) 

alkalmazottja és általa jelölt Igazgatósági tag, havi 

Béren kívüli juttatások 

Ebbe a körbe tartozik a személyes célra is 

használható vállalati autó; élet-, baleset-, utazásiés 

felelôsségbiztosítás, valamint az évenkénti 

rendszeres orvosi szûrôvizsgálat. 

Felügyelô Bizottság 

A Felügyelô Bizottság a tulajdonosok megbízásából 

ellenôrzi a társaság ügyvezetését. 

106

A MOL Rt. alapszabálya szerint a társaság Felügyelô 

Bizottsága maximum 9 tagból állhat, jelenleg 

a testület 9 fôbôl áll. A Társasági Törvény értelmében 

a testületben a munkavállalói oldalt a Bizottság 

1/3-ának kell képviselni, így a MOL Rt. Felügyelô 

Bizottságában 3 fô képviseli a dolgozókat, és 

6 fô a tulajdonosok által megbízott külsô személy. 

A Felügyelô Bizottság javadalmazásáról 

legutóbb az 1999. február 24-i rendkívüli közgyûlés 

döntött, ennek megfelelôen az elnök: 

250.000 Ft/hó, míg a tagok 200.000 Ft/hó 

javadalmazásban részesülnek. 

Könyvvizsgálók 

A MOL-csoport – beleértve a TVK-t is - 

könyvvizsgálatát a 1999. és 2002. októbere 

közötti idôszakban az Arthur Andersen látta el. 

Miután az Arthur Andersen felhagyott tevékenységeivel 

2002-ben, a MOL az Ernst & Young-nél 

történt egyesülést követôen kötött szerzôdést, oly 

módon, hogy a könyvvizsgálatban korábban 

közremûködö kulcsemberek változatlanok maradtak. 

A könyvvizsgálót a MOL közgyûlése választja 

meg. A MOL mindig csak egy évre választ 

könyvvizsgálót, ezért legutóbb a 2002. évet lezáró 

éves beszámolók vizsgálatára kötöttek szerzôdést. 

A 2002. október 11-i rendkívüli közgyûlés által is 

jóváhagyott szerzôdés a 2002. évi éves beszámolókat 

elfogadó, 2003-ban tartandó éves közgyûlés 

befejezéséig érvényes. 

A könyvvizsgálati szerzôdés keretében az Ernst 

& Young auditálja a Számviteli Törvény szerint 

készült nemkonszolidált és konszolidált éves 

beszámolókat valamint a Nemzetközi Számviteli 

Szabványok (IFRS, korábban IAS) szerint készült 

konszolidált éves beszámolót. Az említett pénzügyi 

kimutatások vizsgálata a Nemzeti Könyvvizsgálati 

Standardok, a Nemzetközi Könyvvizsgálati 

Standardok (ISA), valamint a Számviteli Törvény és 

a könyvvizsgálatra vonatkozó egyéb törvények és 

jogszabályok alapján került végrehajtásra. A 

könyvvizsgálók a könyvvizsgálati munka folyamatosságát 

rendszeres helyszíni munkavégzéssel 

illetve a MOL fô testületi ülésein történô részvétellel 

és egyéb konzultációs formákon keresztül biztosítják. 

A könyvvizsgálók ezenkívül negyedévente 

áttekintik a tôzsdei gyorsjelentést, bár teljes 

könyvvizsgálatot nem végeznek és így nem bocsátanak 

ki könyvvizsgálói jelentést sem ezekrôl. 

Az Arthur Andersen és az Ernst & Young nyújtott 

egyéb szolgáltatásokat is a MOL-nak. 2002-ben 

az ilyen jellegû szolgáltatások teljes költsége lényegesen 

alacsonyabb volt, mint a könyvvizsgálat díja. 

A könyvvizsgálók részére 2002-ben illetve 2001-ben kifizetett díjak a következôk: 

2002 2001 

millió Ft 

millió Ft 

MOL RT. könyvvizsgálatának díja 79 79 

Leányvállalatok könyvvizsgálatának díja 167 136 

Egyéb szolgáltatások 86 282 

Összesen 332 497 

A jelentôsebb egyéb szolgáltatások a következôek 

voltak: 

– 2002. novemberében a Slovnaft részvényvásárláshoz 

kapcsolódóan tanácsadói szolgáltatások 

nyújtása 

– Bérszámfejtés és tanácsadás a MOL 

Samburg külföldi munkavállalói számára 

– Adótanácsadás 

Véleményünk szerint az Ernst & Young által 

ilyen jogcímen nyújtott szolgáltatások egyike sem 

veszélyezteti a könyvvizsgálói függetlenséget. 

107

A FELÜGYELÔBIZOTTSÁG 

JELENTÉSE 

Jelentés a MOL Rt. 2002. évi MSZSZ anyavállalati és konszolidált beszámolójáról 

A Felügyelô Bizottság összetétele a 2002. október 11-i rendkívüli közgyûlés vonatkozó határozatai 

alapján megváltozott, négy, korábban is a Felügyelô Bizottságban dolgozó tag mellett öt új tag látja el 

megtisztelô feladatát. Ezen összetétel biztosította a Felügyelô Bizottság mûködésének folyamatosságát, 

a törvényekben elôírt kötelezettségeinek teljesítését. A Felügyelô Bizottság jelentését az Igazgatóság 

beszámolója, a könyvvizsgálók véleménye és program szerint végzett folyamatos évközi ellenôrzések 

alapján alakította ki. 

A MOL Rt. változatlanul Kelet-Közép Európa egyik vezetô integrált kôolaj- és gázipari társasága, 

piacvezetô hazánkban, 1.273.086 milliárd forintos nettó árbevételével továbbra is az ország legnagyobb 

vállalatának számít. 

Az Igazgatóság elmúlt évi munkája – a racionalizálási és a hatékonyságnövelô intézkedések folytatásának 

köszönhetôen – eredményesnek minôsíthetô. 

- tovább bôvültek a társaság szénhidrogén készlettartalékai, 

- a kedvezôtlen világpiaci tendeciák ellenére a versenytársaknál kedvezôbb eredmények a finomítás 

kereskedelemben, 

- a divesztícióból származó bevételek a terv szerint alakultak, 

- eredményesen megtörtént a SAP R3 rendszerre történô átállás, 

- folytatódott a MOL és a Slovnaft között meglévô szinergiák kihasználása, 

- a hitelszerkezet átalakítása következtében csökkentek az árfolyamkockázatok 

Fentiek mellett az erôs forint és az alacsonyabb import gáz árak következtében csökkent a veszteség 

a gázüzletben. 

A Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Igazgatóság elmúlt évi mûködése és intézkedései 

összhangban voltak az elmúlt évben aktualizált stratégiai célkitûzésekkel, a részvényesi érték maximálását, 

a régió vezetô integrált olajipari társaságává válását szolgálták. 

A MOL Rt. belsô szabályozottsága, ellenôrizhetôsége megfelelô, integrált irányítási és információs 

rendszere áttekinthetô és megbízható. 

A beszámoló alapjául szolgáló könyvvezetés a számviteli törvény elôírásainak megfelelôen, a társaság 

számviteli politikájával összhangban készült. A mérleg valamennyi adata leltárral alátámasztott. 

Adófizetési kötelezettségeinek megállapítása és befizetése a hatályos jogszabályoknak megfelelôen 

történt. 2001-ben helyi iparûzési adó túlfizetés történt, melyet a társaság 2002-ben tárt fel. A túlfizetés 

az éves közterhek 0,5%-át teszik ki. A társaság méltányos megállapodást kötött az érintett 

önkormányzatokkal, az adó túlfizetés visszatérítése legkésôbb 2004. szeptember 15-re megtörténik. A 

társaság 2002. évi beszámolója megbízható és valós képet nyújt a gazdálkodásról. 

108

A MOL Vállalatcsoport is nyereségesen gazdálkodott 2002-ben. A konszolidálásba teljes körûen 29, 

equity módszerrel /részlegesen/ további 39 társaság került bevonásra. A Vállalatcsoport mérleg 

szerinti eredménye az anyavállalatéhoz képest alacsonyabb 39.307 millió Ft. 

A tulajdoni szerkezet változott, 3,9%-kal csökkent a külföldi intézményi befektetôk aránya. A MOL 

GDR-ek letétkezelôje, a JP Morgan részesedése 5,51%-kal 18,85%-ra csökkent. A hazai intézményi- és 

magánbefektetôk tulajdoni hányada 5,1%. Az ÁPV Rt. megôrizte 25% + 1 aranyrészvényét a 

társaságban. 

A MOL részvények forgalommal súlyozott tôzsdei átlagárfolyama az elôzô évhez képest 13,8%-kal 

emelkedett, 5.208 forint volt 2002-ben. 

A MOL Rt. 2001. április 27-i évi rendes közgyûlése által jóváhagyott, a külsô igazgatósági tagokra 

vonatkozó hosszú távú ösztönzési rendszer szerint az érintettek a részvényárak alakulásának függvényében 

részvényjuttatásban részesülhetnek. 2002. április 1-je és 2003. március 31-e között a MOL 

részvények relatív teljesítménye az 57. percentilisbe esik, így az Igazgatóság külsô tagjainak a relatív 

bázisú részvényjuttatás mértékébôl 64% jár. 

A Felügyelô Bizottság támogatja az Igazgatóság részvényenkénti 55 forint bruttó osztalékfizetési 

javaslatát, mely összhangban van a társaság külsô növekedési lehetôségeket is számításba vevô stratégiai 

elképzeléseivel. 

A Felügyelô Bizottság a MOL Rt. 2002. évi auditált beszámolóját 825.580 M Ft mérleg fôösszeggel 

és 47.780 M Ft mérleg szerinti eredménnyel, a MOL Vállalatcsoport 2002. évi auditált konszolidált 

beszámolóját 848.159 M Ft mérleg fôösszeggel és 39.307 M Ft mérleg szerinti eredménnyel a 

Közgyûlésnek elfogadásra javasolja. Ezen beszámolók nem tartalmazzák a közgyûlésnek elfogadásra 

javasolt osztalék eredményre gyakorolt hatását. 

Budapest, 2003. március 31. 

A MOL Rt. Felügyelô Bizottsága nevében: 

Dr. Kupa Mihály 

a Felügyelô Bizottság elnöke 

109

SZERVEZETI 

FELÉPÍTÉS 

KÖZGYÛLÉS 

IGAZGATÓSÁG 

FELÜGYELÔ- 

BIZOTTSÁG 

ELNÖK- 

VEZÉRIGAZ- 

GATÓ 

VEZÉR- 

IGAZGATÓ 

STRATÉGIA 

ÉS ÜZLET- 

FEJLESZTÉS 

PÉNZÜGY 

KUTATÁS- 

TERMELÉS 

TERMÉK- 

ELÔÁLLÍTÁS 

ÉS KERES- 

KEDELEM 

LAKOSSÁGI 

SZOLGÁL- 

TATÁSOK 

FÖLDGÁZ 

BELSÔ AUDIT 

JOG 

HUMÁN 

ERÔFORRÁS 

KOMMUNI- 

KÁCIÓ 

BIZTONSÁG 

ÉS VÉDELEM 

VÁLLALATI 

KAPCSO- 

LATOK 

TÁRSASÁGI 

MINÔSÉG- 

ÜGY ÉS EBK 

VEGYIPARI 

PORTFÓLIÓ 

MENEDZS- 

MENT 

SLOVNAFT 

PORTFÓLIÓ 

MENEDZS- 

MENT 

BPR 

PROJEKT 

ÜGYVEZETÔ TESTÜLET

VÁLLALATI 

INFORMÁCIÓK 

A MOL Rt. alapításának dátuma: 1991. 

október 1. Bejegyezve a Fôvárosi Bíróság, mint 

Cégbíróság jegyzékében 1992. június 10-i dátummal, 

1991. október 1-i hatállyal 01-10-041683 

számon. 

Jogelôd: Országos Kôolaj- és Gázipari Tröszt és 

tagvállalatai. 

Tulajdonosi szerkezet: 

A jelenleg érvényes alapszabályt a 2002. október 

11-i rendkívüli közgyûlésén fogadták el. Az alapszabály 

megtekinthetô vagy igényelhetô a társaságtól, 

valamint elektronikus formában letölthetô a 

társaság honlapjáról 

Alaptôke 2002. december 31-én: 98.400.000 

névre szóló, egyenként 1.000 Ft névértékû, „A” 

sorozatú törzsrészvény, valamint 1 darab névre 

szóló, 1.000 Ft névértékû, meghatározott elsôbbségi 

jogokat biztosító, „B” sorozatú szavazatelsôbbségi 

részvénybôl áll. 

2001. 12. 31. 2002. 12. 31. 

Részvény (db) % Részvény (db) % 

Külföldi befektetôk 45.550.411 46,3% 41.692.937 42,4% 

OMV 9.840.000 10% 9.840.000 10% 

ÁPV Rt. 24.600.002 25,0% 24.600.002 25,0% 

Magyar magán és intézményi 5.283.133 5,3% 5.069.509 5,1% 

Letétkezelôk 12.458.012 12,7% 11.970.743 12,2% 

MOL Rt. (saját részvények) 581.066 0,6% 5.155.125 5,2% 

Nem regisztrált 87.377 0,1% 71.685 0,1% 

A részvényekre vonatkozó információ 

A Mol részvények árfolyamát közzéteszi a magyar 

napilapok többsége, a Magyar Tôkepiac naponta 

ismerteti az árfolyamokat és a forgalmazott 

mennyiségeket. A MOL GDR-jainak indikatív 

áralakulása és forgalma londoni SEAQ-on a 

Reuters rendszeren a MOLBq.L RIC kóddal, a 

Bloomberg rendszeren a MOLD LI RIC kóddal 

érhetô el. A MOL-részvények árfolyama a 

Budapesti Értéktôzsdén a Reuters rendszeren 

keresztül a MOLB.BU, a Bloomberg rendszeren 

pedig a MOL HB RIC kóddal érhetô el. 

Az alábbi táblázat mutatja a MOL részvények 

illetve GDR-ok kereskedési adatait 2002-ben 

negyedévente. 

IdõszakBUX forgalom BUX záróár SEAQ forgalom SEAQ záróár 

(db részvény) (Ft/részvény) (db GDR) (USD/GDR) 

1. negyedév 13.624.739 4.995 17.546.240 17,65 

2. negyedév 17.020.764 4.690 28.344.324 19,23 

3. negyedév 15.345.028 5.275 13.617.726 21,39 

4. negyedév 19.267.601 5.245 14.982.058 23,4 

111

Saját részvényállomány 

A MOL 1999. július 19-én megtartott rendkívüli 

közgyûlésének 10. számú határozata az alábbiak 

szerint adott felhatalmazást az igazgatóság 

részére saját részvények vásárlására: 

– a felhatalmazás 5 évig érvényes; 

– a részvénytársaság tulajdonába kerülô saját 

részvények együttes névértékének összege nem 

haladhatja meg az alaptôke 10 százalékát; 

– a részvények a tranzakció lebonyolításának napján 

érvényesülô tôzsdei árszinten kerülhetnek a 

társaság birtokába; 

– az igazgatóság a lebonyolított tranzakciókról és 

a megvásárolt saját részvények felhasználásáról 

az azokat követô elsô közgyûlésen számoljon be, 

és eljárása során az Igazgatóság a jelen határozatban 

foglalt feltételeket, a gazdasági társaságokról 

szóló törvény rendelkezéseit és az értékpapírtörvényben, 

valamint az érvényes tôzsdei elôírásokban 

szereplô bejelentési kötelezettségek teljesítését 

is köteles figyelembe venni. 

Ennek indokai: 

– a részvényalapú ösztönzési rendszerek súlyának 

növelése a részvényesek és a vezetés érdekeinek 

még erôsebb összehangolása érdekében; 

– a tôkeszerkezet optimalizálási lehetôségének 

elôsegítése a forgalomban lévô részvények vásárlása 

(és esetleges késôbbi bevonása) útján, valamint 

a szóba jöhetô részvényjellegû vagy hibrid 

finanszírozási instrumentumok alkalmazásának 

megkönnyítése. 

A MOL Rt. tulajdonában 2002. január 1-én 581.066 darab MOL részvény volt, mely év végére 

5.155.125 darabra növekedett. A változást az alább felsorolt tranzakciók okozták: 

Változások 2002-ben 

darab 

Sajátrészvény darabszám 2002. január 1-én 581.066 

Részvények értékesítése a BÉT-en -448.509 

Részvények vásárlása BÉT-en 5.506.751 

Alkalmazottak természetbeni részvényhez juttatása és visszavásárlása -484.189 

Sajátrészvény darabszám 2002. december 31-én 5.155.125 

Társaságunk 2002. január 29-én 448.509 darab MOL részvényt értékesített és ugyanekkora mennyiségû 

MOL részvényt vásárolt a Budapesti Értéktôzsdén 5.300 Ft-os áron. 

112

A felsôvezetés részvénytulajdona 2002. december 31-én 

Név Tisztség Tulajdonban lévô részvények száma 

Hernádi Zsolt Elnök-vezérigazgató, az Igazgatóság tagja 6.289 

Mosonyi György Vezérigazgató, az igazgatóság tagja 7.648 

Dr. Csányi Sándor Az igazgatóság tagja, elnök-helyettes 1.399 

Michel-Marc Delcommune Pénzügyi igazgató, az Igazgatóság tagja 12.514 

Akar László Az Igazgatóság tagja 1.296 

Dr. Dobák Miklós Az Igazgatóság tagja 3.132 

Dr. Horváth Gábor Az Igazgatóság tagja 3.132 

Dr. Kemenes Ernô Az Igazgatóság tagja – 

Iain Paterson Az Igazgatóság tagja 3.132 

Kamarás Miklós Az Igazgatóság tagja – 

Simóka Kálmánné Dr. Az Igazgatóság tagja – 

Dr. Kupa Mihály A Felügyelô Bizottság elnöke – 

Bognár Piroska A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 484 

Dr. Lámfalussy Sándor A Felügyelô Bizottság tagja 380 

Dr. Lukács János A Felügyelô Bizottság tagja 290 

Dr. Lajos Oláh A Felügyelô Bizottság tagja – 

John I. Charody A Felügyelô Bizottság tagja – 

József Kudela A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja – 

János Major A Felügyelô Bizottság munkavállalói képviseletet ellátó tagja 544 

Slavomir Hatina A Felügyelô Bizottság tagja – 

Áldott Zoltán Stratégiai igazgató 6.519 

Dr. Bánhegyi Ilona Jogi igazgató 2.073 

Bokor Csaba Kutatás-Termelés Divízió, ügyvezetô igazgató 7.013 

Geszti László Termékelôállítás és Kereskedelem Divízió, ügyvezetô igazgató 1.139 

Szemmelveisz Zoltán Földgáz Divízió, ügyvezetô igazgató 1.502 

Dr. Szórád József Lakossági Szolgáltatások Divízió, ügyvezetô igazgató – 

Váradi Béla Humán erôforrás igazgató 900 

113

OLAJIPARI ÉS PÉNZÜGYI KIFEJEZÉSEK FOGALOMTÁRA 

Átlagos termelési költség 

Magába foglalja a kôolaj és földgáz kitermelésének, 

összegyûjtésének és elôkészítésének 

költségeit. 

Barrel (hordó) 

A kôolajiparban használt angolszász mértékegység, 

egy tonna kôolaj hozzávetôleg egyenlô 7,3 

barrellel. 

Bányajáradék 

A nemzetközi gyakorlat és a Bányatörvény elôírásai 

szerint a Magyar Állam a Magyarországon 

kitermelt kôolaj és földgáz legnagyobb része után 

bányajáradék fizetését írja elô. Ennek mértéke 

1998. január 1. óta 12%. 

Bizonyított készlet 

Az a becsült kôolaj-, földgáz- és cseppfolyós 

gáztermékmennyiség, amely a geológiai és mérnöki 

adatok szerint nagy biztonsággal (több, mint 

90 százalék) gazdaságosan kinyerhetô a már 

ismert tárolókból, a fennálló gazdasági és 

üzemelési feltételek mellett. 

Bizonyított feltáratlan készlet 

Olyan készlet, amely olyan területeken lévô új 

kutakból nyerhetô, ahol még nem történt fúrás, 

vagy olyan meglévô kutakból, ahol viszonylag jelentôs 

ráfordítás szükséges az átalakításhoz. 

Bizonyított feltárt termelési készlet 

Az a készlet, amely a meglévô kutakban a termelés 

számára rendelkezésre álló idô alatt kitermelhetô. 

Bizonyított feltárt nemtermelô készlet 

Olyan készlet, amely a meglévô kutakból a rendelkezésre 

álló idô alatt kitermelhetô, de a befejezetlen 

vezeték-összeköttetések vagy egyéb 

mechanikai vagy szerzôdéses követelmények 

hiánya miatt a szénhidrogéneladás még nem 

kezdôdött meg. 

Boe (barrel of crude oil equivalent) 

A gáz fûtôértéke alapján hômennyiségi alapon kôolajra 

történô átszámítása után kapott térfogati 

egyenértékes. Gyakorlati alkalmazáskor 1 boe 

alatt általában 6.000 köblábnyi (kb. 170 normál 

m 3 ) gázt értünk. 

Brent típusú kôolaj 

Északi-tengeri kôolajok keveréke, amelynek 

jegyzésára irányadónak tekintett a nemzetközi kôolajpiacon. 

Bruttó termelés 

A szénhidrogénmezôkbôl származó összes kôolaj 

és földgáz mennyisége a bányajáradék levonása 

elôtt. 

Desztillációs kapacitáskihasználtság 

A finomító elsôdleges desztillációs kapacitásának 

kôolajra vonatkoztatott kihasználtsága. 

Downstream, DS 

Feldolgozás és Kereskedelem szegmens. 

Fehéráru 

A kôolajból kinyerhetô alacsonyabb sûrûségû 

(általában értékesebb) termékek (PB, benzinek és 

gázolajok). 

Finomítói fedezet 

Teljes finomítási kapacitás osztva az összes 

értékesített termékmennyiséggel. 

Folyékony gáztermékek 

A földgázból leválasztott cseppfolyós szénhidrogének, 

a propántól a nehezebb komponenseket 

is tartalmazó gazolinokig bezárólag. 

Fokozott olajkinyerési eljárás (EOR) 

Olyan eljárások/technológiák összessége, amelyekkel 

az elsôdleges (segédenergia nélküli) és 

másodlagos (EOR-nak nem minôsülô, pl. vízbesajtolás, 

nem elegyedô gázbesajtolás) módszerekhez 

képest többletolaj-kihozatalt lehet produkálni. (Pl. 

égetéses eljárás, áramlási profilt befolyásoló beavatkozások.) 

Franchise rendszerben mûködtetett MOLtöltôállomás 

MOL-logóval és termékkínálattal mûködtetett, de 

nem MOL-tulajdonú töltôállomás. 

Készlet 

A kôolaj, kondenzátum, földgáz és más 

alkotórészek azon becsült térfogata, amelyrôl 

föltételezzük, hogy ismert kitermelési módszerrel 

kereskedelmi méretekben kinyerhetô egy ismert 

fölhalmozódásból egy adott idôpontot követôen az 

aktuális gazdasági körülmények között érvényes 

állami szabályozás mellett. 

114

KKKSZ 

Kôolaj és Kôolajtermék Készletezô Szövetség, 

Magyarországon a kôolaj és kôolajtermékek 

stratégiai készletezését látja el. 

Kogenerációs erômû 

Szén- vagy földgáztüzelésû erômû, amely villamos 

és termikus energia egyidejû termelésére alkalmas. 

Kondenzátumok 

A folyékony fázisú szénhidrogének azon csoportjának 

általánosító elnevezése, amelyben dominálnak 

a könnyû alkotók, és amelyeket a földgáz szeparálásával 

a felszínen nyernek ki. 

Magyar Ásványolaj Szövetség 

A legjelentôsebb magyarországi kôolajtermékforgalmazó 

társaságok szövetsége. 

Maradékfeldolgozási projekt 

Célja a kôolajfinomítás során keletkezô termékek 

(fûtôolaj) könnyebb, értékesebb termékekké 

(fehéráruvá) történô átalakítása. 

MCF 

Millió köbláb, a földgáziparban használt angolszász 

mértékegység, egy köbméter egyenlô 35,314 

köblábbal. 

MEH 

Magyar Energia Hivatal 

Meddô kút 

Olyan kivizsgált kutató- és/vagy feltárófúrás, 

amely nem igazolja szénhidrogéntelep meglétét, 

vagy nem képes annyi kôolajat, illetve földgázt gazdaságosan 

kitermelni, amelynek alapján érdemes 

lenne kúttá fejleszteni. 

Nettó termelés 

A szénhidrogénmezôkbôl származó összes kôolaj 

és földgáz mennyisége a bányajáradék levonása 

után. 

Nettó száraz gáztermelés 

A kitermelt összes gáz, csökkentve a termelt vagy 

leválasztott szén-dioxid, illetve a gazolin gôztérfogat 

mennyiségével. 

Russian export blend 

API sûrûség: 32,5, kéntartalom 1,25%, orosz 

kôolajok keveréke, amelyek jegyzésárai irányadóként 

szolgálnak a nemzetközi kôolajpiacokon. 

Termelésbe állítás 

Szénhidrogénkészletek letermeléséhez szükséges 

föld alatti és föld feletti létesítmények megvalósításának 

folyamata. 

Termelésmegosztási egyezmény (PSA) 

Kôolaj- vagy földgázmezôre vonatkozó, a termelés 

megosztását célzó egyezmény az adott állam és a 

befektetôk között. 

Toe (tonna olaj egyenértékes) 

A gáz fûtôértéke alapján hômennyiségi alapon kôolajra 

történô átszámítása után kapott tömeg 

egyenértékes. Gyakorlati alkalmazáskor 1 toe alatt 

általában 1.200 Nm 3 -nyi gázt értünk. 

Upstream 

Kutatás-termelés szegmens 

Vízszintes fúrás 

Olyan fúrás, amelyeknél a függôleges szakaszt 

követôen vízszintes vagy ahhoz közeli tartományt 

alakítanak ki a célrétegben, a beáramlási keresztmetszet 

növelése érdekében. 

115

PÉNZÜGYI KIFEJEZÉSEK 

Átlagos lekötött tôkearányos megtérülés 

(ROACE) 

Üzleti eredmény osztva a felhasznált átlagos 

tôkével [összes eszköz-(befektetett pénzügyi 

eszközök+befejezetlen beruházás állománya 

+pénzeszközök és értékpapírok+rövid lejáratú 

kötelezettségek)+rövid lejáratú hitelek]. 

CF@R (Cash Flow at Risk) 

A vállalat kockázatainak mérésére szolgáló módszer. 

Figyelembe veszi a kitettséget és a MOL Rt. 

portfóliójában található különbözô üzletek volatilitását. 

EBITDA 

Üzleti eredmény és az értékcsökkenés összege. 

EBITDA ráta 

Üzleti eredmény plusz értékcsökkenés osztva az 

értékesítés nettó árbevételével. 

Eladósodottság 

A nettó hitel és a nettó hitel plusz saját tôke plusz 

a külsô tulajdonokra esô részesedés hányadosa. 

GDR 

A J.P.Morgan, mint letétkezelô által letétben tartott 

részvényekrôl kiállított letéti igazolások (Global 

Depositary Receipt), amelyek külföldön kerültek 

forgalombahozatalra. 

IFRS 

Nemzetközi Számviteli Szabványok, korábban IAS. 

ISDA International Swap Dealers Association 

Az ISDA Master szerzôdés derivatív (származékos) 

ügyletek jogi lebonyolítására vonatkozó 

általános keretszerzôdés két fél között. 

Kapitalizáció 

A társaság piaci értéke, az alaptôkét alkotó 

részvények darabszáma szorozva a részvények 

aktuális piaci árával. 

Nettó eredmény 

Adózás utáni eredmény a társult vállalkozások 

eredményének és a külsô tulajdonosok 

részesedésének levonása után. 

Részvényesi hozam 

A részvények árfolyamváltozásának és a fizetett 

osztalékból adódó összes hozam. 

Saját tôkearányos megtérülés (ROE) 

A társaság részvénytôkéjére esô megtérülést 

mutatja meg, a nettó eredmény osztva a társaság 

saját tôkéjével 

Short pozíció 

Olyan kockázati kitettség, ahol egy társaság 

eredményét és/vagy cash flow-ját negatívan 

befolyásolja egy külsô tényezô (termékár, 

árfolyam, kamatláb) emelkedése. 

Üzleti tevékenységbôl származó nettó 

készpénz 

A társaság üzleti tevékenységébôl származó nettó 

készpénz jelzi a társaság képességét az osztalék 

és a kamat kifizetésre és a beruházási programok 

finanszírozására. 

116

RÉSZVÉNYESI 

INFORMÁCIÓK 

A társaság székhelye 

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság 

(MOL Rt.) 

1117 Budapest, 

Október huszonharmadika u. 18. 

1502 Budapest, Pf. 22 

Telefon: 209-0000, 209-1010, 209-2020 

Részvényesi kapcsolatok 

Befektetôi Kapcsolatok – befektetôi és elemzôi 

kapcsolatok, tôzsdei árak, nyilvános dokumentumok 

1117 Budapest, 

Október huszonharmadika u. 18. 

Telefon: 464-1395 

fax: 464-1335 

e-mail: investorrelations@mol.hu 

Részvénykönyv vezetése 

KELER Rt. 

1075 Budapest, Asbóth u. 9–11. 

Telefon: 269-6550 

ingyenesen hívható zöld szám: (80) 390-207 

Ügyfélfogadási idô: 

munkanapokon 09.00 – 15.00 

Részvények kereskedelmérôl információ 

kérhetô 

Budapesti Értéktôzsde 

1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5. 

Telefon: 429-6636, fax: 429-6654 

GDR információ 

Morgan Guaranty Trust Company 

60 Wall Street, New York, New York 10260, USA 

US Morgan Service Center 

+ 1-800-428-4237 vagy az Egyesült Államokon 

kívül + 1-781-575-4328. 

Hirdetmények közzétételének helye 

A társaság közleményeit a Magyar Tôkepiac címû 

országos napilapban jelenteti meg. A társaság a 

közgyûlési meghívót a Népszabadság és a Magyar 

Nemzet címû napilapokban is megjelenteti.

a mol-csoport â kÃ¶zÃ©p-eurÃ³pa vezetÃ´ integrÃ¡lt olaj- Ã©s gÃ¡zipari ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

a mol-csoport â kÃ¶zÃ©p-eurÃ³pa vezetÃ´ integrÃ¡lt olaj- Ã©s gÃ¡zipari ...