Vajger Éva és Virág László előadása: "A semmi ágán ül szívem"
Vajger Éva és Virág László előadása: "A semmi ágán ül szívem"
Vajger Éva és Virág László előadása: "A semmi ágán ül szívem"
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
„A <strong>semmi</strong> <strong>ágán</strong> <strong>ül</strong> szivem”<br />
A kríziskezel<strong>és</strong> lehetőségei a munkahelyeken<br />
„Munka: Lélekre hangolva” záró rendezvény<br />
2010. december 2.<br />
<strong>Virág</strong> <strong>László</strong> pszichológiai osztályvezető<br />
<strong>Vajger</strong> <strong>Éva</strong> munka <strong>és</strong> szervezet szakpszichológus<br />
Vám- <strong>és</strong> Pénzügyőrség Eg<strong>és</strong>zségügyi Szolgálat<br />
Pszichológiai Osztály
Mi a KRÍZIS<br />
„Egy személy vagy csoport életében megnyilvánuló<br />
nehéz helyzet, működ<strong>és</strong>i zavar:<br />
a konfliktus, válság, katasztrófa átfogó, együttes megnevez<strong>és</strong>e”<br />
(Barlai – Kővágó, 2004).
Mi jellemzi általában a krízishelyzeteket<br />
• Bekövetkez<strong>és</strong>ük váratlan, kivédhetetlen<br />
• Vélt vagy valós fontos érdekeket veszélyeztethetnek<br />
• Fokozott fenyegetettség <strong>és</strong> veszteségek<br />
• Az események időben <strong>és</strong> térben kiterjednek a környezet<br />
valamennyi elemére, <strong>és</strong> jelentős generáló hatásuk van egymásra is<br />
• Káosz az információáramlásban<br />
• A normális vezetői rendszerek <strong>és</strong> folyamatok felbomlanak<br />
• Időkényszer: a környezet azonnali megoldásokat vár el <strong>és</strong> sürget<br />
• Korlátozott információkra alapuló dönt<strong>és</strong>ek<br />
• Információhiány, megalapozatlan híresztel<strong>és</strong>ek<br />
• Szélsőséges, egymásnak ellentmondó lélektani reakciók<br />
egyéni <strong>és</strong> csoportos szinten is
Milyen tipikus pszichológiai reakciók<br />
jelenhetnek meg krízishelyzetben<br />
• Az ÉSZLELÉS torzul: beszűk<strong>ül</strong>t, szelektív, aránytalan<br />
• Az ÉRZELMEK ellentmondásosak (ambivalensek): szorongás,<br />
félelem, tehetetlenség, bénultság, zavarodottság, pánik,<br />
ingerlékenység, düh, agresszió (önmaga <strong>és</strong>/vagy mások felé),<br />
depresszió, apátia stb.<br />
• A VISELKEDÉS irracionális: hiányzó vagy helyzetnek nem<br />
megfelelő cselekv<strong>és</strong>ek
Milyen szakaszokra bontható<br />
a krízisek lezajlása<br />
1. KIVÁLTÓ HATÁS - néhány óra<br />
2. SOKK: megretten<strong>és</strong> <strong>és</strong> nyugtalanság - néhány nap<br />
A krízisben lévő személynek nyújtsunk támaszt, támogatást.<br />
3. ALKALMAZKODÁS - néhány hét<br />
A felmer<strong>ül</strong>ő érz<strong>és</strong>ekkel <strong>és</strong> a valós helyzettel kell foglalkozni.<br />
4. AZ EGYENSÚLY HELYREÁLLÍTÁSA - hónapok<br />
Fesz<strong>ül</strong>tség, türelmetlenség, csalódás feldolgozása.<br />
5. ÚJRA ORIENTÁLÓDÁS<br />
Kedvező esetben a személyiség jobb működ<strong>és</strong>éhez vezethet.<br />
(Bakó, 1996; Hárdi, 1992)
Milyen emberi tényezők fokozhatják<br />
a krízisveszélyt<br />
• Alacsony kockázat<strong>és</strong>zlel<strong>és</strong><br />
• Magas kockázatvállalás<br />
• Intelligencia deficit<br />
• Szakismeret hiánya<br />
• Kielégítetlen szükségletek<br />
• Önkontroll hiánya<br />
• Konfliktuskezel<strong>és</strong>i problémák<br />
• Túlzott agresszió<br />
• Empátia hiánya
Kik a fokozottan veszélyeztetettek<br />
• Szenvedélybetegek (alkohol, kábítószer, játékszenvedély)<br />
• Pszich<strong>és</strong> problémával küzdők (depresszió, szorongás, aktuális<br />
krízisállapot stb.)<br />
• Balesetet, sér<strong>ül</strong><strong>és</strong>t elszenvedett személyek<br />
• Akiknek az életében éppen változás zajlik (életszakasz-váltás,<br />
lakóhelyváltás, munkahelyváltás stb.)<br />
• Akik magányosak<br />
• Akiknek a családjában előfordult már öngyilkosság
A krízisek kezel<strong>és</strong>ét gátló tényezők<br />
a munkahelyeken<br />
• A krízisek felismer<strong>és</strong>ének hiánya<br />
• A krízisek jellege<br />
• Megfelelő szakemberek hiánya<br />
• Vezetők felk<strong>és</strong>z<strong>ül</strong>etlensége <strong>és</strong>/vagy érdektelensége<br />
• Munkahelyi légkör – munkahelyi pszichoterror<br />
• Félelem a hiányzástól, a munkahely elveszt<strong>és</strong>étől<br />
• Pszich<strong>és</strong> háttértényezők: tagadás, tanult tehetetlenség,<br />
bűnbakképz<strong>és</strong><br />
• A pszichológiai kultúra alacsony szintje a társadalomban
A krízisek kezel<strong>és</strong>ének <strong>és</strong> megelőz<strong>és</strong>ének<br />
lehetőségei a munkahelyeken<br />
• Emberközpontú szervezeti kultúra kialakítása<br />
• Folyamatos szervezetfejleszt<strong>és</strong>, minőségfejleszt<strong>és</strong><br />
• A személyiségi jogok védelme létező gyakorlat legyen<br />
a munkahelyen<br />
• Támogató, bizalomteli csoportlégkör<br />
• Megfelelő szakembergárda, háttértámogatás<br />
• Folyamatos (nem csak kampányszerű) eg<strong>és</strong>zségmegőrz<strong>és</strong>ieg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>i<br />
programok, pl. rendszeres szűr<strong>és</strong>ek<br />
• A munkahely által támogatott rekreációs <strong>és</strong> rehabilitációs<br />
lehetőségek<br />
• K<strong>ül</strong>ső együttműködők bevonása: eg<strong>és</strong>zségmegőrz<strong>és</strong>sel,<br />
eg<strong>és</strong>zségfejleszt<strong>és</strong>sel foglalkozó szakemberek, intézmények
Change language