Adalékok az aranymosás történetéhez - II. Rákóczi Ferenc Megyei ...

13. ábra
58
Muraközi aranyászlapát
A 14. ábrán bemutatott lapát 1905-ben került a keszthelyi múzeumba
a már említett mosódeszkával együtt a Mura-vidékről.
Alakja – tudomásom szerint – ismeretlen a szakirodalomban, ezért
használata kissé problematikusnak látszik, mert nem könnyű szerszám.
Többszöri alapos vizsgálat után sem tudom véleményemet
egyértelműen kifejezni, mert annyira egyedi példánynak látszik,
határozottan ősi forma. A Balatoni Múzeum leltárkönyvében olvasható
bejegyzés szerint homokmérő lapát. Pajzs alakú fa talpa
van, melyből ívelten, majd hegyes szögben a hengeres nyél emelkedik
ki, aminek a végén keresztirányban kézi fogantyú van. Maga
a nyél és kialakítása megfelel egy nagyon praktikus ásónyélnek,
de a lapátrész funkciója már nem világos, mert elülső ívelését
papucsszerűen rászabott vasalás védi.
Lapátolni kényelmetlen és nehéz volt vele, azonkívül a kavicsok
legurulnak róla, és ásásra sem megfelelő. Oldalnézetben az
alja is nagyon emlékeztet az ősi, primitív faekékre, melyeket egy
darab fából faragtak, s mivel ez is hasonló módon készült, azt a
gondolatot sugallja, hogy nyelének fogantyújánál megmarkolva,
hasizmával nekifeküdve az aranyban dús fövenyt néhány méter
mélységig egyenletesen le tudja nyesni vele az aranyász. Ugyan-