ÃltalÃ¡nos SzociÃ¡lis MunkÃ¡s Szak - Szaki ... - EgÃ©szsÃ©gÃ¼gyi Kar

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI 

FŐISKOLAI KAR 

ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS MUNKÁS SZAK 

TÁJÉKOZTATÓ 

2002

Az általános szociális munkás képzés. 

1990-ben indult Nyíregyházán, az általános szociális munkás képzés. A nyolc félév alatt 

széleskörű gyakorlati bázisra épített magas szintű elméleti ismereteket szerezhetnek a 

hallgatók. A szociális munkás képesítés mind nappali, mind levelező tagozaton 

megszerezhető. 

Mivel foglalkozik a szociális munkás 

A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely egy időben segít javítani és 

helyreállítani egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és működőképességét, 

valamint hozzájárul az ehhez szükséges komplex feltételek javításához. E tevékenység az 

ember és a komplex módon értelmezett környezete között fennálló viszony módosítására, 

javítására irányul. A szociális munkás a szociális problémák megoldását valamennyi 

lehetséges erőforrás mozgósításával és felhasználásával végzi. 

A képzés célja olyan ismeretek nyújtása, és olyan készségek, képességek (beállítódás, 

értékrend, szemlélet, személyiség) kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az alábbi feladatok 

megoldását: 

- a társadalom (gazdaság, politika, kultúra stb.) valóságos működési szabályszerűségeinek 

felismerése és elemzése; 

- a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárása és mindazon eszközöknek 

az áttekintése és mozgósítása, amelyek ezen okok kialakulását megelőzhetővé teszik; 

- a különböző élethelyzetekben kialakuló szociális problémák felismerése és ezek 

össztársadalmi összefüggésben való szemlélete; 

- az egyének, családok és közösségek problémamegoldó - képességének javítása, saját 

gazdasági, társadalmi, érzelmi, biológiai, családi és személyközi okokból fakadó szociális 

problémáik felismerésére és megoldására; 

- az egyének és közösségeik összekapcsolása nehéz élethelyzetük javítását szolgáló 

társadalmi és állami intézményekkel, elvárásokkal és szolgálatokkal, jog- és érdekérvényesítő 

képességeik fejlesztésének segítése; 

- az adott szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer fejlesztésének és megújításának 

kezdeményezése társadalmi, intézményi, szakmai és politikai szinten; 

2

- a szociális munka kompetencia - határainak kijelölése, más szakemberekkel való 

együttműködés, más szakmák bevonása a szociális munkás illetékességi körén kívül eső 

problémák megoldásába. 

A szociális munkás saját személyiségével dolgozik, figyelembe véve a kliens szuverenitását, 

akaratát, döntéseit, de nem sajnálatból fakad az indíttatása, hiszen ez hivatásának 

mondanivalója. Mint szakember nem minősít, hanem szakszerűen próbál a klienseknek, 

klienseken segíteni. Igyekszik bizalmas légkört kialakítani, később a kölcsönös bizalom segíti 

munkája hatékonyságát. 

Az elméleti képzés során szerzett valamint elsajátított szakmai tudással, empátiával, fejlett 

problémamegoldó készséggel, holisztikus szemlélettel rendelkező szakember, aki segít a 

szociális és mentális problémákkal küzdő embereknek. 

Tevékenysége mindig probléma-orientált, az egyén adott problémáinak megoldására 

törekszik. A kliens és szociális környezete közötti kölcsönös viszony megbomlását próbálja 

meg helyreállítani. Felvállalja a problémák kezelését, a kliens ügyeinek intézését, és a 

hozzátartozókkal való kapcsolattartást. 

A szociális munkás munkája során nagy hangsúlyt helyez a problémakezelés során a segítő 

beszélgetések alkalmazására. Segítséget nyújt a tények elfogadásában, valamint azok 

feldolgozásában. Legfontosabb feladata, hogy megértse mi zajlik a kliensben, és kimozdítsa 

stagnáló állapotából. A rászoruló embereket szükségleteiknek megfelelően a szociális munkás 

összekapcsolja a megfelelő szociális ellátórendszerekkel, a helyi önkormányzattal és az 

általuk működtetett intézményekkel. 

A fent említettekből adódik, hogy a szociális munkás feladata közvetíteni a kliens és 

környezete között abban az esetben, ha interakciós zavar áll fenn, és ezt a felek nem tudják 

megoldani, kezelni. A beavatkozás célja, hogy a zavar megszűnjön és az eredeti állapot 

helyreálljon. 

A képzés fő tanulmányi területei a következők: 

A szociális munka elmélete és gyakorlata 

Társadalompolitika- Szociálpolitika 

Társadalomismeret 

Pszichológia 

Népegészségügy 

Jog 

A szociális szakma szempontjából speciális tevékenység a főiskolai oktatás keretében a 

pszichológusok által vezetett személyiségfejlesztő csoport, ahol a hallgatók a saját 

3

önismeretüket, személyiségük kezelését sajátítják el. A másik a szupervízió tanítása, ami a 

szakma számára nélkülözhetetlen a szakemberek kiégése ellen, a szakmai megújítások 

keretében. 

Szakunkon országos valamint regionális kutatásokban való részvételre is lehetőség nyílik, 

amelyek eredményeit a hallgatók TDK konferenciákon mutatnak be, továbbá 

pályamunkájukkal Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is szerepelhetnek. 

A szakon az eddigiek során is elmélyült kutatómunka folyt, az elmúlt tíz évben a szak oktatói 

két nemzetközi kutatási programba is bekapcsolódtak. Négy, az Országos Tudományos 

Kutatási Alap által támogatott, illetve két, az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi 

Kutatások keretén belül finanszírozott kutatás folyt a szak oktatóinak kezdeményezésére. 

A szociális munkás képzés 40%-a gyakorlati oktatás, ezen belül a legtöbb a szociális munka 

gyakorlata. A hallgatók a tereplátogatások, és az intenzív terepgyakorlatok során ismerkednek 

meg a szociális szféra sokrétű munkájával, és itt találkoznak először a szociális munkásokhoz 

forduló emberek gyakran nehezen megoldható problémáival. A képzés során számos olyan 

gyakorlati terepet ismernek meg a hallgatók, ahol a diploma megszerzése után 

elhelyezkedhetnek. Ilyen intézmények a családsegítő szolgálatok, gyermekjóléti szolgálatok, 

polgármesteri hivatalok, gyermek-és ifjúságvédő intézetek, gyermekotthonok, 

csecsemőotthonok, szociális otthonok, idősek klubjai, a házigondozás rendszere, 

hajléktalanellátás, rehabilitációs intézmények, egészségügyi intézmények, egyházi szociális 

intézmények, kórházak, büntetésvégrehajtási intézetek, pártfogói felügyelet, tanácsadó és 

önsegítő szervezetek, intézmények és non-profit szervezetek. 

A terepintézményekhez szükséges tudásanyag megszerzését előszakosodások segítik. Az 

előszakosodási programok olyan specializációk, melyek a szociális gondoskodás egy – egy 

szakterületének részletesebb megismerését, az adott területen és intézménytípusban zajló 

munka elsajátítását szolgálják. Az előszakosodási programokat a szak a hallgatók választása 

alapján hirdeti meg. Sikeres teljesítésüket egy olyan betétlap igazolja, melyet a hallgatók 

diplomájukkal együtt kapnak kézhez, főiskolai tanulmányaik befejezésekor. 

A szak kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ezek a kapcsolatok lehetővé 

teszik, hogy a szak hallgatói külföldi partnerintézményekben is folytathassanak 

tanulmányokat. Kétoldalú együttműködési szerződések teszik lehetővé, hogy a szak az alábbi 

partnerintézményekkel folytasson elmélyült csereprogramokat: 

Gesamthochschule, Kassel – Németország 

Katholische Stiftungsfachhochschule, München – Németország 

University of Oulu, Oulu – Finnország 

4

Kent School of Social Work, University of Louisville, Kentucky – USA 

Bár kétoldalú megállapodás nem szabályozza, főleg a tudományos kutatás területén igen 

intenzív kapcsolatok alakultak ki, többek között az Erasmus program keretén belül, az alábbi 

intézményekkel: 

Katholische Universität, Eichstätt – Németország 

Universitá degli Studi di Trento, Trento – Olaszország 

Aston Business School, Aston University, Birmingham - Anglia 

A felsorolt intézményekből a szak rendszeresen fogad vendégoktatókat is, akik nemcsak az 

elméleti képzést segítik, hanem speciális kurzusok formájában a szakma gyakorlati 

oktatásában is aktív szerepet vállalnak. 

A szak széleskörű nemzetközi kapcsolataiból adódóan hallgatóink számára rendszeresen 

lehetőség nyílik arra is, hogy gyakorlatukat külföldi intézményekben teljesíthessék. 

5

Általános Szociális Munkás Szak tantervminta -Nappali Tagozat 

(Korábbi tárgyfelvétel jelzésével) 

Tantárgyak Szemeszterek (előadás/gyakorlat/követelmény/kredit) Előkövetelmények 

Név Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 

Szociális munka 

alapismeretek I. 7501 

Bevezetés a szociális munka 

gyakorlatába I. 7502 

Bevezetés a szociológiába 

(K) 0510 

Magyar társadalomtörténet 

0511 

Közgazdasági ismeretek 

2504 

Társadalompolitika I. 

0512 

Állam-és jogtudományi 

ismeretek I. 0513 

Bevezetés a pszichológiába 

7024 

Filozófia (K) 

8029 


alapismeretek II. 7503 

Szociális munka gyakorlat II. 

7504 

Társadalmi struktúra és 

rétegződés 0515 

Politológia (K) 

0514 

Társadalompolitika II. 

0517 

Szociológia módszertan (K) 

0518 

Állam- és jogtudományi 

ismeretek II. 0519 

Szociális jog I. 

0520 

Népegészségügyi ismeretek 

I. 6011 

Személyiséglélektan 

7025 

Csoportos szociális munka I. 

7505 

Szociális munka gyakorlat 

III. 7506 

Oktatás- és politikai 

szociológia (K) 0521 

Családszociológia 

0522 

Szociálpolitika I. 

0523 

Szociális jog II. 

0524 

Családjog 

0525 


II. 6012 

Fejlődéslélektan és 

szocializáció 7026 

Szociálpszichológia 

7027 

Csoportos szociális munka 

II. 7507 

Közösségi szociális munka 

(K) 7508 


IV. 7509 

Munkanélküliség 

szociológiája 0526 

3/1/k/5 

Sz1 

0/3/gy/3 

Sz1 

1/1/k/3 

Sz2 

2/0/gy/3 

Sz2 

2/0/k/3 

3/0/k/4 

Sz3 

2/0/k/3 

2/0/gy/3 

2/0/gy/3 

2/2/sz/5 

Sz1 

0/2/gy/3 

Sz1 

1/1/gy/3 

Sz2 

2/0/k/3 

2/1/k/3 

Sz3 

0/2/gy/2 

Sz2 

0/2/k/2 

2/0/k/3 

2/0/k/3 

2/0/k/3 


alapismeretek I. 


I. 

Magyar 

társadalomtörténet 


Bevezetés a szociológiába 

Állam és jogtudományi 

ismeretek I. 


ismeretek I. 

Bevezetés a 

pszichológiába 

1/2/gy/4 Szociális munka 

alapismeretek I-II. 

0/2/gy/3 Szociális munka gyakorlat 

I-II. 

1/0/gy/2 

Politológia 

Sz2 

1/1/gy/3 


Sz2 

rétegződés 

2/0/gy/3 

Sz3 

2/0/k/3 Szociális jog I. 

2/0/k/3 

2/0/k/3 

1/1/k/3 


ismeretek I-II. 

Népegészségügyi 

ismeretek I. 


2/0/gy/3 Személyiséglélektan 

2/0/k/3 

1/1/k/3 

Csoportos szociális 

munka I. 




I-III. 

2/0/gy/3 

Sz2 


rétegződés 

6

Településszociológia 

Szociálpolitika II. 

Társadalombiztosítási jog I. 

Büntetőjog és kriminológia 

0527 

0528 

0529 

0530 


III. 6013 

Deviáns viselkedés és 

pszichológia I. 7028 

Segítő kapcsolatok 

pszichológiája I. 7029 

Rétegenkénti szociális 

munka (K) 7536 


V. 7511 

Ágazati szociálpolitikák (K) 

0531 

Szegénység (K) 

0532 

Társadalombiztosítási jog II. 

0533 

Munkajog 

0534 


pszichológia II. 7030 


pszichológiája II. 7031 


VI. 7512 

Szociális intézményrendszer, 

adminisztráció I. 7515 

Szociális intézményrendszer, 

adminisztráció II. 7520 

Előszakosodás (választható) 

kreditpontok 

szemeszterenként 

Előszakosodás gyakorlat 

Társadalomismereti 

gyakorlat 

Idegen nyelv 

Számítástechnika 

Testnevelés 

X 

1/0/gy/2 

Sz2 

1/1/k/3 

Sz3 


1/0/gy/2 Állam és jogtudományi 


1/1/k/3 

1/0/k/2 

1/1/k/3 




szocializáció 

1/1/gy/3 Szociálpszichológia 

2/1/gy/4 


IV. 

3/1/k/5 

1/1/gy/3 

1/0/k/2 

1/1/k/3 

2/0/k/3 

Szociálpolitika I-II. 

Társadalombiztosítási jog 

I. 




pszichológia I. 

2/1/gy/4 Segítő kapcsolatok 

pszichológiája I. 


V. 

1/1gy/ 

3 

0/1/k/1 

11 12 

120 ó 

6 

120 ó 

7 

Szociális 

intézményrendszer, 

adminisztráció I. 

Választható tárgyak 

(kreditpontok) 

Személyiségfejlesztő csoport 

(heti óraszám) 7033 

Szupervízió 

(heti óraszám) 7513 

2 14 

2 ó 2 ó 2 ó 2 ó 2 ó 3 ó 

Szakdolgozat (kredit) 10 10 

22 25 22 21 24 36 9 8 

Összes heti óraszám 

(választható tárgyak nélkül) 

Összes kreditpont 30 30 30 30 31 29 30 30 

5 7 4 6 4 2 2 

Sz1 

Sz2;Sz3 

Vizsgák száma (választható 

tárgyak nélkül) 

Záróvizsga 

2 ó 

X 

7

Jelmagyarázat: 

K = keresztfélévben is meghirdetett tárgyak 

Sz1= összevont szigorlat a Szociális munka tantárgyaiból. 

Sz2= összevont szigorlat a szociológiai tárgyakból. 

Sz3= összevont szigorlat a szociálpolitikai tárgyakból. 

Kritérium követelmények: 

- A mintatantervben jelzett 3 szigorlat teljesítése. 

- Záróvizsga teljesítése. 

- A személyiségfejlesztő csoportokon való részvétel. 

- A gyakorlatot kísérő szupervíziós foglalkozásokon való részvétel. 

- Társadalomismereti gyakorlat teljesítése. 

- Képesítési követelményekben előírt nyelvtudás. 

8

Általános Szociális Munkás Szak tantervminta –Levelező Tagozat 

(Korábbi tárgyfelvétel jelzésével) 

Tantárgyak Szemeszterek (előadás/gyakorlat/követelmény/kredit) Előkövetelmények 

Név Kód 1 2 3 4 5 6 7 8 1 2 3 


25/k/5 

alapismeretek I. 7501 Sz1 

Bevezetés a szociális 

munka gyakorlatába I. 7502 

Bevezetés a 

szociológiába 0510 

Magyar 

társadalomtörténet 0511 

Közgazdasági ismeretek 

2504 


0512 

Állam-és jogtudományi 


Bevezetés a 

pszichológiába 7024 

Filozófia 

8029 


alapismeretek II. 7503 


gyakorlat II. 7504 


rétegződés 0515 

Politológia 

0514 

Társadalompolitika II. 

0517 

Szociológia módszertan 

0518 

Állam- és jogtudományi 


Szociális jog I. 

0520 




7025 


munka I. 7505 


gyakorlat III. 7506 

Oktatás- és politikai 

szociológia 0521 

Családszociológia 

0522 


0523 

Szociális jog II. 

0524 

Családjog 

0525 




szocializáció 7026 


7027 


munka II. 7507 

12+13/gy/3 

Sz1 

12/k/3 

12/gy/3 

12/k/3 

20/k/4 

15/k/3 

17/gy/3 

10/gy/3 

25/sz/5 

Sz1 

12+12/gy/3 

Sz1 

12/gy/3 

Sz2 

10/k/3 


alapismeretek I. 


gyakorlat I. 

Magyar 

társadalomtörténet 

15/k/3 Társadalompolitika I. 

10/gy/2 

Sz2 

10/k/2 

15/k/3 

12/k/3 

20/k/3 

Bevezetés a 

szociológiába 

Állam és 

jogtudományi 

ismeretek I. 

Állam és 

jogtudományi 

ismeretek I. 

Bevezetés a 

pszichológiába 

20/gy/4 



12+12/gy/3 


gyakorlat I-II. 

10/gy/2 

Politológia 

Sz2 

10/gy/3 

Társadalmi struktúra 

Sz2 

és rétegződés 

15/gy/3 

Sz3 

15/k/3 Szociális jog I. 

10/k/3 

12/k/3 

18/k/3 

18/gy/3 

18/k/3 

Állam és 

jogtudományi 



ismeretek I. 




munka I. 

Közösségi szociális 

munka 7508 


gyakorlat IV. 7509 

Munkanélküliség 

szociológiája 0526 

18/k/3 

12+12/gy/3 

10/gy/3 

Sz2 




gyakorlat I-III. 

Társadalmi struktúra 

és rétegződés 

9

Településszociológia 

0527 

10/gy/2 

Sz2 

Szociálpolitika II. 

0528 

15/k/3 

Sz3 


Társadalombiztosítási 

jog I. 0529 

Büntetőjog és 

kriminológia 0530 


ismeretek III. 6013 


pszichológia I. 7028 


pszichológiája I. 7029 

10/gy/2 

10/k/3 

12/k/2 

15/k/3 

10/gy/3 

Állam és 

jogtudományi 





szocializáció 


Rétegenkénti szociális 

munka 7536 


gyakorlat V. 7511 

Ágazati szociálpolitikák 

0531 

Szegénység 

0532 


jog II. 0533 

Munkajog 

0534 


pszichológia II. 7030 


pszichológiája II. 7031 

18/gy/4 

40/gy/5 

35/k/5 

Sz3 

12/gy/3 

10/k/2 

10/k/3 

10/k/3 

15/gy/4 


gyakorlat IV. 

Szociálpolitika I-II. 


jog I. 

Állam és 

jogtudományi 



pszichológia I. 


pszichológiája I. 


gyakorlat VI. 7512 

120/gy/15 


gyakorlat V. 

Szociális 

10/gy/3 

intézményrendszer, 7515 


Szociális 

10/k/1 

intézményrendszer, 7520 

adminisztráció II. 

Előszakosodás 

9 14 

(választható) 

kreditpontok 

szemeszterenként 

Előszakosodás gyakorlat 80/6 40/7 

Szociális 

intézményrendszer, 


Választható tárgyak 74/12 20/4 

Személyiségfejlesztő 

csoport 7033 

16 ó 16 ó 

Esetmegbeszélés 

2+8 ó 

Szupervízió 7513 2+8 ó 

Szakdolgozat (kredit) 4 8 8 

Összes óraszám 148 153 152 152 160 194 160 124 

Összes kreditpont 30 30 30 30 29 31 30 30 

Vizsgák száma 

(választható tárgyak 

nélkül) 

Záróvizsga 

5 7 

Sz1 

4 6 

Sz2;Sz3 

4 2 2 

X 

10

Jelmagyarázat: 

Sz1= összevont szigorlat a Szociális munka tantárgyakból. 

Sz2= összevont szigorlat a szociológiai tárgyakból. 

Sz3= összevont szigorlat a szociálpolitikai tárgyakból. 

Kritérium követelmények: 

- A mintatantervben jelzett 3 szigorlat teljesítése. 

- Záróvizsga teljesítése. 

- A személyiségfejlesztő csoportokon való részvétel. 

- A gyakorlatot kísérő esetmegbeszéléseken és szupervíziós foglalkozásokon való 

részvétel. 

- Képesítési követelményekben előírt nyelvtudás. 

11

ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS MUNKÁS SZAK 

Dr. Horváth László, főiskolai docens, szakfelelős 

Fábián Gergely, szakfelelős helyettes, levelező tagozatvezető 

Plajner Mónika, oktatásszervező 

Márton Ildikó, adminisztrátor 

SZOCIÁLIS MUNKÁS SZAKOS HALLGATÓK KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ TANSZÉKEK 

Szociális Munka 

Tanszék 

Alkalmazott 

Társadalomtudományi 

Tanszék 

Társadalomtudományi 

Alapozó 

Tanszék 

Alkalmazott 

Pszichológiai 

Tanszék 

Népegészségügyi és 

Prevenciós 

Tanszék 

Egészségügyi 

Informatikai 

Tanszék 

Lektorátus 

Tanszékvezető: 

Dr. Horváth László 

főiskolai docens 


Fábián Gergely 

főiskolai adjunktus 


Dr. Cselényi István 

PhD 

főiskolai tanár 


Dr. Kiss János 



Dr.Szabó Tünde 



Dr. Koós István 

főisk.docens 


Dr.Bay Béláné 

lektorátusvezető 

309.sz. szoba 

313.sz. szoba 

319.sz. szoba 

315.sz. szoba 

B.ép. 005 

208/1 

116 

Tanszéki adminisztrátor: 

Márton Ildikó 

310.sz. szoba 


Molnár Sándorné 

319.sz. szoba 


Kovács Györgyné 

121.sz. szoba 

Tanszéki admin.: 

Andrikó Anna 

208/4 

12

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar 

Általános Szociális Munkás Szak 

I. félév tantárgyi programjai 

13

Szociális munka alapismeretek I. Szociális Munka Tanszék 

Tantárgy kódja: 7501 

Oktatás típusa: Előadás és szeminárium 

Ajánlott félév/szemeszter: I / 1 

Heti óraszám: 

Nappali tagozat: 3+1 

Levelező tagozat: 25 

Kredit: 5 

Követelmények: Kollokvium 

Felelős szak: Általános Szociális Munkás Szak 

A tantárgy státusza 

- kötelező: Általános Szociális Munkás Szak 

Tantárgyfelelős oktató: 

Dr. Horváth László, szakfelelős, tanszékvezető, főiskolai docens, Debreceni 

Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Szociális Munka Tanszék 

A 2002/2003 I. félév oktatója(i): 



Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: 

A hallgatók az I. félévtől tanulják ezt a tantárgyat. A megelőző időszakban az 

érettségi, több esetben munkatapasztalat és egyre gyakrabban érzékenyítő 

tapasztalat birtokában érkeznek a hallgatók. Az ezzel párhuzamosan futó 

szociális munka gyakorlatával kell a legszorosabb kapcsolatot fenntartani. 

Kötelező/ ajánlott előtanulmányi rend (tantárgykódok, max. 3): nincs. 

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: 

A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a szociális munkához 

szükséges elméletekbe, készítse elő a gyakorlati képzést, adjon keretet az 

elméleti tudások integrálásához és segítse a gyakorlat-elmélet egységének 

megvalósítását. Specifikus célkitűzések: az eskü feldolgozása, a szociális 

munkás identitás kialakítása, a pályakép felvázolása, a szükséges 

alapismeretek rendszerbe szedése, a szociális munka történetének oktatása és 

az etikai kérdések megvitatása. Felkészítjük a hallgatókat a team-munkára. 

A tantárgy részletes leírása: 

1. Az emberi szükségletek felsorolása, jellemzése és kapcsolódásuk. 

2. Az emberi létezés szintjei, az ökoszisztéma. 

3. A szociális munka fő megközelítési iránya, céljai, lehetséges típushibái. 

4. A szociális munka meghatározása, értelmezése és csoportosítása. 

5. A szociális munka szereplői, jellemzésük. 

6. A hagyományos és a szakképzett szakemberek, kompetencia határ és a 

team-munka. 

7. A szociális munka kapcsolódása más tudományágakhoz. 

8. A szociális munka hagyományos és új intézményei, szervezetei. 

9. A szociális munka általános rendszerei és kapcsolódásuk. 

10. A problémamegoldó modell és szakaszai. 

Kötelező irodalom: 

Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és 

gyakorlata I. kötet. Semmelweis, 1994. 

Talyigás Katalin: Új szakma alakul Magyarországon. = Esély, 1990/1.sz. 

Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin: Alapkő-letétel. = Esély, 1990/4.sz. 59-79.p. 

Routh Bang: A segítő kapcsolat. 5-15., 112-153.p. 

Szociális segítő. Akadémiai, 1991. 13-66., 149-157.p. 

Az Európai Szociális Charta.=Esély, 1991/2. 74-91.p. 

Az 1993. Évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. = 

Magyar Közlöny, 1993/8.sz. 347-364.p. vagy =Népjóléti Közlöny, 1993/2.sz. 

59-79.p. (Személyes gondoskodás fejezet) 

Ajánlott irodalom: 

Gayer Gyuláné: A szociális munkás pályaképe. = Szociálpolitikai Értesítő, 

1986/2 

Kondrád György: A látogató 

Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg. Móra, 1994. 

Balogh Miklósné /szerk./: Gondozás. Labora, 1993. 

Talyigás Katalin-Hegyesi Gábor: Javaslat a szociális munkás képzés 

bevezetésére. = Kultúra és közösség, 1984/2. 

14

Szociális munkás pálya és képzés. = Szociálpolitikai Értesítő, 1986/1. 

Szalai Júlia: A szegénygondozás története. = Alkohológia, 2.évf.4.sz. 

Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon. 

MTA, AJI, 1977. 

Telkes József: Családgondozási alapismeretek. OPI 1986. 

Gayer Gyuláné: A családgondozás, mint a szociálpolitika munkaformája. = 

Munkaügyi Szemle, 1981/4-5.sz. 

Molnár Éva-Sebes Anna: Reflexiók. = Munkaügyi Szemle, 1981/9. 

Gondos Anna-Hegyesi Gábor: Preventív családgondozás. = Kultúra és 

közösség, 1984. 

Horányi Györgyné: Családgondozás a fővárosi nevelési tanácsadókban. 

Munkaügyi Szemle, 1974/4.sz. 

Gayer Gyuláné /szerk./: Családgondozói konferencia, Pécs 1979. HNF 1980. 

Bill Jordan: Bölcs tanácsadás. = Esély, 1991/4.sz. 107-120.p. 

• A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy 

minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal 

kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati 

szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók 

elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések 

alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett 

hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban 

történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. 

A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók 

vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett 

célirányosan kerülnek alkalmazásra. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók írásbeli és szóbeli beszámolókat, egyéni és 

csoportos dolgozatokat készítenek. 

Az aláírás megszerzésének feltételei: 

Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: gyakorlati jegy 

nem kapcsolódik a tárgyhoz 

A vizsgára bocsátás feltételei: érvényes aláírás 

Vizsgáztatási módszer: írásbeli és szóbeli vizsga. 

További megjegyzések: 

• A tantárgy felvétele: Az aktuális félévi meghirdetés szerint. 

• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 80+20 % 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: 

• A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi- és vizsgaszabályzat 

előírásai szerint. 

• Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat 

15

Bevezetés a szociális munka gyakorlatába I. Szociális Munka 

Tanszék 


Oktatás típusa: Gyakorlat 

Ajánlott félév/szemeszter: I/1 



Levelező tagozat: 12+13 

Kredit: 3 

Követelmények: Gyakorlati jegy 





Dr. Lukácskó Zsolt, Ph.D. főiskolai tanár, Debreceni Egyetem Egészségügyi 

Főiskolai Kar, Szociális Munka Tanszék 


Dr. Lukácskó Zsolt, Pattyán László, Dr. Pauwlik László, Ferenczi Gábor, 

Korondyné Molnár Tímea, Lőw Gábor, Hüse Lajos, Szoboszlai Katalin, 

Somogyiné Katona Anikó, Feffer Zsuzsanna, Belicza Rózsa, Cserbán 

Józsefné, Bankus Róbertné, Katona László, Kertes Zoltán, valamint a 

terepeken dolgozó gyakorlati oktatók. 

Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs. 

Kötelező/ ajánlott előtanulmányi rend: nincs. 


A hallgató nyerjen betekintést a szemeszter során 6 (levelező tagozaton 4) 

szociális szolgáltatást (is) nyújtó intézmény működésébe. Ismerje meg az 

adott intézmény feladatát, szervezeti, működési struktúráját, helyét az adott 

társadalmi viszonyokban. 

A gyakorlat biztosítja, hogy a hallgató megismerje az intézmény klienskörét, 

az ott dolgozó szociális munkát végzőket, az elméleti ismeretanyag főbb 

módszereinek gyakorlati alkalmazását, az intézmény szolgáltatási stratégiáját, 

a kapcsolódó egyéb intézményeket. 

A gyakorlatokat követő szemináriumok célja a szociális munka 

értékrendszerének megismertetése a hallgatóval, valamint a szakmai identitás 

kialakulásának elősegítése. 


A félév során a hallgatók szociális szolgáltatást nyújtó intézményeket 

látogatnak meg, a gyakorlaton szerzet tapasztalataikat kiscsoportban 

szemináriumon dolgozzák fel. A gyakorlati terepek listáját a félév elején kapja 

meg a hallgató. A szerzett ismereteit, tapasztalatait, témával kapcsolatos 

szakirodalmi ismereteit a terepgyakorlati naplóban kell rögzítenie. 

Kötelező irodalmak: 

- Az intézmény működését meghatározó jogszabályok 

- Az adott témához kapcsolódó szakirodalmak 

Évközi ellenőrzés: A hallgató ismeretei nyomon követhetőek a 

szemináriumokon, illetve beszámolók segítségével. 


- gyakorlatokon való részvétel 

- szemináriumokon való aktív részvétel 

- terepgyakorlati napló elkészítése 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: szóbeli 

beszámoló a gyakorlat során szerzett ismeretekről. 

Aláírás megtagadása, vagy gyakorlati jegy sikertelen szerzése esetén a 

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai szerint kell eljárni. 

16



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: A hallgató kontaktórán 

kívüli feladata a szakirodalmak olvasása. 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: tereplátogatás, 

szemináriumi gyakorlatok: esetelemzések, szakirodalom feldolgozás. 


A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy 

témakörével összefüggő szakirodalmak gyakorlati modellek beépítése a félévi 

tematikába. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel 

kísérése, a gyakorlati intézmények elvárásainak figyelembe vétele. 




17

Bevezetés a szociológiába Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 





Nappali tagozaton: 1+1 

Levelező tagozaton: 12 

Kredit: 3 






Fábián Gergely, doktorandusz, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 


Hüse Lajos, doktorandusz, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem 


Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: Középiskolai történelem és 

társadalomismeret tantárgyak. A tantárgy számos helyen alapoz az általános 

műveltségre. 

Kötelező/ ajánlott előtanulmányi rend: nincs 


A társadalomismereti tárgyak feladata, hogy a szociális munkásoknak 

korszerű ismereteket adjon a társadalomról, annak működéséről. A kurzus a 

szociológia legjelesebb alkotóinak munkásságát vázolja fel. Külön figyelmet 

szentel a nagy eszmeirányzatoknak, a társadalomról való gondolkodás 

történelmi alakulásának. Foglalkozik az egyén, illetve a társadalom 

elsőbbségéről folytatott évszázados vitával, a hatalom és uralom kérdésével, a 

ráció térnyerésével, a vallások és a társadalom viszonyával, stb. 


1. A társadalomról való gondolkodás története az ókori bölcselkedőktől a 

szociológia kialakulásáig. 

2. A szociológiatudomány kialakulásának történelmi körülményei. 

3. A szociológia előfutárai. Saint-Simon, Tocqueville, Comte és a 

szociológia megszületése. 

4. A kialakuló szociológia sokszínűsége. 

5. Durkheim, és a korabeli francia szociológia. A szociologizmus. 

6. Az angolszász szociológia. Az individualizmus. 

7. A német szociológia. Weber. 

8. A marxista szociológia. Marx. 

9. A magyar szociológia fénykora. Mannheim Károly, Polányi Károly, 

Hauser Arnold. A szociográfia. 

10. A szociológia professzionalizációja. Merton. 

11. Strukturális-funkcionalizmus. Parsons. 

12. Modern társadalomtudományi elméletek, paradigmák. Bourdieu, 

Habermas, Luhmann. 


Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris, 1997. 


Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Budapest, Rejtjel, 1999. 

Felkai Gábor [szerk.]: A szociológia kialakulása. Budapest, Új Mandátum, 

1999. 

Szociológiatörténeti szöveggyűjtemény (szerk.: Huszár T., Somlai P.). 

Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 

Csepeli Gy., Papp Zs., Pokol B.: Modern polgári társadalomelméletek. 

Gondolat, 1987. 

Merton, K. R.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, 1980. 

Szczepanski, J.: A szociológia története. Kossuth, 1973. 

18

Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat. 


Az aláírás feltétele a szemináriumi munkában való aktív részvétel, illetve a 

megfelelő intenzitású órai megjelenés. A zárthelyi dolgozat megírása. 




Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga 


• A tantárgy felvétele: Az aktuális félévi meghirdetés szerint. A tárgy a 

nappali tagozaton keresztfélévben is meghirdetésre kerül. 

• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70% – 30% 





• A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: 

A szociológiaelmélet és szociológiatörténet kutatási eredményeinek 

folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag 

folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése, oktatói 

és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók 

utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. 

19

Magyar társadalomtörténet Társadalomtudományi Alapozó Tanszék 


Oktatás típusa: Előadás 



Nappali tagozaton: 2 


Kredit: 3 






Dr. Cselényi István, habilitált, főiskolai tanár, tanszékvezető, Debreceni 

Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alapozó Társadalomtudományi 

Tanszék 



Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Társadalomtudományi Alapozó 

Tanszék 


Középiskolai történelmi ismeretek. 



A tárgy célja, hogy a szociológiai kurzusokhoz kapcsolódóan megismertesse a 

hallgatókkal a társadalmi jelenségek időbeli alakulását, vázolja azokat a 

társadalomtörténeti folyamatokat, melyek befolyásolják a mai társadalmi 

jelenségeket, alakítják az egyes társadalmi csoportok és osztályok életét. 

A kurzus felvázolja a magyar társadalom történetének sajátosságait, elhelyezi 

a magyar társadalom fejlődését az európai történeti folyamatokban. Tárgyalja 

az európai régiók eltérő fejlődési modelljeinek magyarázó okait, és benne a 

magyar társadalom fejlődését. Bemutatja a magyar társadalom alapvető 

társadalomfejlődési, modernizációs, strukturálódási és mobilizációs 

folyamatait a 19. század közepétől a 20. század közepéig. 


1. Az európai társadalomfejlődés sajátosságai és Európa történeti régiói. 

2. Magyarország helye az európai fejlődésben: „köztes Európa” és „Közép- 

Európa”. 

3. Elkanyarodás, második jobbágyság, centrum és periféria. 

4. A magyarországi kapitalizmus fejlődésének jellegzetességei. 

5. Az állam szerepe a modernizációban. 

6. A kettős társadalomszerkezet kérdése. 

7. Asszimiláció és a magyarországi zsidóság. 

8. A gazdaság- és a városfejlődés sajátosságai. 

9. Migrációs és mobilitási folyamatok. 

10. A magyar társadalom osztályainak helye a társadalomszerkezetben a 

kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig. 

11. Az osztályok életmódja, mindennapi élete, mint kulturális örökségünk 

egyik eleme. 

12. Történelmi minták és modellek. 


Magyarország társadalomtörténete I-III. (Szerk.: Fokasz Nikosz, Örkény 

Antal) Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1998. 


Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. Valóság 1976/4, 

1976/5. 

Gyáni Gábor: Család, háztartás és a városi cselédség. Magvető, Gyorsuló idő 

Hanák Péter: Magyarország a monarchiában. Gondolat, 1975. 

Hogyan éltek elődeink (Szerk.: Hanák Péter). Gondolat, 1980. 

Karádi Viktor: Zsidó identitás és asszimiláció Magyarországon. Mozgó Világ, 

1988/8. 30-43. 

20

Szűcs Jenő: Távlat Európa három történeti régiójáról. Történelmi Szemle 

1981/3. 313-359., vagy ugyanezen a címen a „Gyorsuló idő” sorozatban 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók a gyakorlati jegyek megszerzéséhez írásbeli 

és szóbeli beszámolókat, egyéni és csoportos dolgozatokat készítenek. 



A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: 

Zárthelyi dolgozat megfelelő szintű elkészítése. (Ennek pótlása, ismétlése az 

oktatóval történő konzultáció után lehetséges) 



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 %. 



A társadalomtörténeti tárgyú kutatások eredményeinek folyamatos nyomon 

követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, 

az új információ tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű 

tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata 

eredményeinek figyelembevétele. 

21

Közgazdasági ismeretek Társadalomtudományi Alapozó Tanszék 







Kredit: 3 






Dr. Hajnal Béla, egyetemi docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi 

Főiskolai Kar, Egészségügyi Ügyviteli és Finanszírozási Tanszék 



Főiskolai Kar, Egészségügyi Ügyviteli és Finanszírozási Tanszék – nappali 

tagozat; 

Dr. Pauwlik László, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 

Főiskolai Kar, Társadalomtudományi Alapozó Tanszék – levelező tagozat 


A hallgató középiskolai történelmi és filozófia tanulmányai. 



A képzésben alapozó szerepe van. Alapot biztosít a társadalomtudományi 

tantárgyak oktatásához. 

A tantárgy alapvető célja: megfelelő szemléletet és tudást adjon a társadalmigazdasági 

folyamatokban való eligazodáshoz, a fő gazdasági folyamatok és 

törvényszerűségek felismeréséhez. 

Tárgya: 

A közgazdaságtan rövid fejlődéstörténetén és a makroökonómiai 

alapismeretek megszerzésén keresztül a makrogazdasági alapismeretek 

megszerzése. (számbavétel, pénz, piac, munkanélküliség, infláció, 

költségvetési politika) 


I. A közgazdaságtan rövid fejlődése 

Merkantilisták, fiziokraták /Qesnay/, a klasszikus polgári közgazdaságban 

/Petty, Smith, Ricardo/, a korai vulgáris közgazdaságtan /Say, Malthus/, a 

marxi közgazdasági gondolat, a neoklasszikus /szubjektív/ közgazdaságtan 

/Walras, Marshall/, a keynesizmus. Uralkodó irányzatok a II. világháború 

után. A monetarizmus /Friedman/. 

II. Közgazdasági alapismeretek 

Tárgy, módszere. Gazdasági folyamat fő elemei. Termelés. Elosztás, csere. 

Fogyasztás. Szűkösség és gazdálkodás. 

III. Mikroökonómiai alapismeretek 

Gazdasági racionalitás. Hatékonyság és optimum. Piac és piaci szereplők. 

Verseny. Kereslet és keresett mennyiség. Kereslet-kínálat-ár összefüggései. 

IV. Makroökonómia 

A makroökonómia alapösszefüggései: Makroökonómiai alapfogalmak, a 

makrogazdasági szereplők és kölcsönhatásuk. A gazdaságszervezés alapvető 

problémái. A kormányzat gazdasági szerepe. A makrogazdasági tevékenység 

számbavétele: A teljesítménymérés szükségessége és célja. A nemzeti 

kibocsátás különböző mutatói. A pénz és a pénzügyi szektor a modern 

gazdaságban: A pénz kialakulása és funkciói. A mai pénz lényege. A 

pénzrendszer fejlődése. A klasszikus bankjegy mozgási modellje kétszintű 

bankrendszerben. A pénzteremtés mikéntje. A pénz, pénztömeg. A 

forgalomhoz szükséges pénz mennyisége. A pénzkeresleti függvény. A 

pénzteremtés, mint a tőkeáramlás egyik formája. A bankrendszer és az 

értékpiac közvetítő szerepe. A munkapiac, az árupiac, a pénzpiac: A 

makrogazdasági kínálat. A munkapiac. Munkakereslet és munkakínálat a 

makrogazdaságban. A lakosság csoportosítása a munkapiaci szerepek alapján. 

Egyensúly a munkapiacon /egyensúlyi reálbér, munkanélküliség, 

túlfoglalkoztatottság/. Az árupiac. Keresleti, kínálati görbe eltolódásának 

hatása. A fogyasztási függvény. Egyensúly az árupiacon - az IS görbe. A 

pénzpiac. A pénzkereslet. A pénzpiaci egyensúly. Az árupiac és a pénzpiac 

együttes egyensúlya. Munkanélküliség a modern gazdaságban: A 

22

munkanélküliség fogalma, típusai. A munkanélküliség elméleti magyarázatai. 

Az infláció és inflációs folyamatok: Az infláció fogalma és fajtái. Az infláció 

okainak különböző magyarázatai /keynesiánus, monetarista/. Philips-görbe. A 

gazdasági növekedés: A gazdasági fejlődés és növekedés. A gazdasági 

növekedés mérése, általános törvényszerűségei. Kitüntetett növekedési 

pályák. A gazdasági növekedés fogalma, tényezői. Extenzív és intenzív 

gazdasági növekedés. A technikai haladás a gazdasági növekedésben. 

Konjunktúraingadozások: Periodicitás a gazdaságban. A ciklusok 

osztályozása. A klasszikus újratermelési ciklus. Az állami költségvetési 

politika: Az állam a makrogazdaságban. Az állami költségvetés-politika 

eszközei, működése és hatása. Költségvetési politika a gyakorlatban. 

Konjunktúraingadozások: Újratermelési ciklusok a piacgazdaságban. 

Periodicitás a piac- és tervgazdaságokban. A ciklusok osztályozása. A 

klasszikus újratermelési ciklus. 


Bevezetés a makroökonómiába. (jegyzet) Budapesti Közgazdasági Egyetem, 

1995. 


Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története 1870-től napjainkig, KJK. 

1979. 

Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története, KJK. 

P.A. Samuelson-W.D. Nordhaus: Közgazdaságtan, I-III. kötet. KJK. 1994. 

Kuti Éva-Marschall Miklós: A non-profit szektor fogalma. Esély, 1991. 1. sz. 

A társasági törvény, magyarázatokkal és iratmintákkal. Szerk.: Dr. Kun Tibor, 

Láng Kiadó, 1988. 

Közgazdasági Szemle, Figyelő, HVG ide vonatkozó tanulmányai 




Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga 









minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal 

kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati 

szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók 

elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések 

alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett 







23

Társadalompolitika I. Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 4 









Nappali tagozat: Mányik Marianna, doktorandusz, főiskolai adjunktus, 

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott 

Társadalomtudományi Tanszék 

Levelező tagozat: Ferenczi Gábor, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar, Szociális Munka Tanszék 

Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: A történelmi események 

ismerete mind egyetemes mind magyar viszonylatban, a rendszerező- elemző 

látásmód megkönnyíti az ismeretanyag elsajátítását. 



A tantárgy célja, hogy részletesen és átfogóan, az összefüggések 

folyamatszerű feltárásával ismertesse az egyetemes és magyar szociális 

gondoskodás történelmi korszakait és az állami szociálpolitika kialakulását 

egészen napjainkig. 


1. A társadalompolitika fogalma, értékrendszere. 

2. A szociális gondoskodás története az ókorban. Róma, Görögország, Izrael. 

3. A keresztény szociális gondoskodás sajátosságai. Caritas. Altruizmus. 

4. A szociális gondoskodás története a középkorban. Szereplők, gondoskodási 

formák. 

5. Az újkori szociális gondoskodás. Szegénytörvények Angliában. A zárt 

szegénygondozás. 

6. Szegénygondozás Németországban. A nyílt szegénygondozás. 

7. Újkori szociális pápai enciklikák: Rerum Novarum. Quadragesimo anno. 

8. A TB kialakulása, az állami szociálpolitika kialakulásának kora. 

Nemzetközi TB-modellek. 

9. A feudális Magyarország szegényügye. 

10. Az alapítványok történelmi gyökerei hazánkban. III. Károly 

Helytartótanácsi rendelete. 

11. A felvilágosult abszolutista uralkodók társadalompolitikája. 

12. A magyarországi TB története, főbb törvényei 1891-1957. 

13. Szegényügy, szegénypolitika 1867-1914 között. 

14. A 2 világháború közötti időszak társadalompolitikája. Egri Norma. 

Zöldkereszt. Stefánia Szövetség. 

15. Regionális produktív szociálpolitikai kezdeményezések. Baranyai- 

Szatmári- Komáromi kísérlet. 

16. Az ONCSA tevékenysége, akciói. Az állami produktív szociálpolitika 

korszaka. 

17. 1945-1948: a koalíciós évek társadalompolitikája. 

18. Társadalompolitika 1949- 1956 között. 

19. Társadalompolitika 1957- 1977 között. 

20. A '80-as évek társadalompolitikája. 


Mányik Marianna: A magyar szociálpolitika története. Távoktatási jegyzet. 

NCSSZI. 2002. 

Rerum Novarum. Quadragesimo anno. In.: Az egyház társadalmi tanítása. 

Szent István Társulat. 1996. 

24


Molnár Margit: Töredékek az ókori szociális gondoskodás történetéből. Esély. 

1992. 3.sz. 

Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből. Magvető. 

1986. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók írásbeli beszámolókat, egyéni és csoportos 

dolgozatokat készítenek. 














A társadalompolitikai tárgyú kutatások eredményeinek folyamatos nyomon 





25

Állam- és jogtudományi ismeretek I. Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: Nappali ÁSZM I / 1, Levelező ÁSZM: I/1 

Nappali EÜSZ I/1, Levelező EÜSZ 




Nappali EÜSZ I/1-ben 2, Levelező EÜSZ 

2/félév 

Kredit: 3 





Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak 

- kötelezően választható: Diplomás Ápoló Szak 

Mentőtiszt Szak 


Dr. Marsi Edit, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai 

Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 


Dr. Mezősi Pál, címzetes főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi 

Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 


Középiskolában megszerzett állampolgári ismeretek. 

Kötelező/ ajánlott előtanulmányi rend: nincs 


A tantárgy célja az állam és a jog fogalmi rendszerének tisztázása, a hatályos 

alkotmány legfontosabb szabályainak megismerése, az állami szervek 

rendszerének és az eljárási cselekmények rendjének bemutatása. Alapvető 

ismeretek nyújtása az állam- és jogtudományok köréből, amely egyrészt a 

többi jogi tárgy megértéséhez, másrészt az általános műveltség 

megszerzéséhez szükséges. Elsajátítani azokat az elveket és elvárásokat, 

amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás megfogalmaz a magyar 

jogalkotással szemben. 

Speciális célkitűzésként a képzés azt szolgálja, hogy a szociális munkások 

segíteni tudják az ügyfelek eligazodását a jogrendszer, a jogérvényesülés 

területén, az állami szervek rendszerében és tisztában legyenek az ügyfelek 

eljárásjogi helyzetével. 

Az egészségügyi ügyvitelszervezők képesek legyenek segítséget nyújtani a 

hozzájuk forduló ügyfeleknek a jog területén való eligazodásban, a jogaik 

érvényesítésében és a kötelezettségeik teljesítése érdekében. 


I. Az állam- és jogtudományok általános rendszere 

1. Az államról 

Az állam történelmi kategória 

Az állam szervezete 

Az állam szuverenitása 

Az állam funkciói 

Az állami feladatok és állami szervtípusok megkülönböztetése 

Az államszervezet, állami-területi beosztás és államszerkezet összefüggése 

2. A jogról 

A jog keletkezése. A társadalmi normák kialakulása, differenciálódása, 

sajátosságai 

A jog meghatározása, a jog, mint norma 

A jog és az erkölcs, a jog és a jogtudat, társadalmi kényszer és a jog 

A jogrendszer meghatározása 

A jog tagozódásának elvi alapjai, a jog meghatározása 

II. A jogalkotás és jogérvényesülés 

1. A jogforrás fogalma, fajai, hierarchiája 

2. Az írott jogforrások (a törvény- és rendeletalkotás, a kodifikáció) 

3. A szokásjog fogalma és keletkezése, a bírói jogalkotás 

26

4. A jogalkotó tevékenység 

5. A jogszabály fogalma, szerkezete 

A jogszabályok érvényessége, hatálya, jelölése és kihirdetése 

6. Az állami irányítás egyéb eszközei 

7. Nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében 

8. A jogviszony fogalma, tartalma, alanyai, tárgya 

9. A jogalkalmazás fogalma és szakaszai 

Tényállás megállapítása, jogszabály értelmezése, határozathozatal 

III. A magyar alkotmányozás 

1. Történeti előzmények 

2. Alkotmány, alkotmányjog, alkotmányosság 

3. A magyar köztársaság alkotmánya 

4. Az emberi és állampolgári jogok 

Jogegyenlőség, személyiségi jogok, politikai jogok, gazdasági-, kulturálisszociális 

jogok, státusjogok 

5. Az állami szervek rendszere 

6. A parlament szerepe a jogállamban 

Feladata, hatásköre, szervezete és működésének szabályai 

7. A köztársasági elnök 

Feladata és hatásköre, tisztségének keletkezése, megszűnése és az államfő 

felelőssége 

8. A kormány szerepköre, szervezete és működése, a miniszterelnök és 

miniszterek jogállása és felelőssége 

9. Az igazságszolgáltatás és a bírói szervezet 

Az igazságszolgáltatás alapelvei 

10. Az ügyészi szervezet és az ügyészi tevékenység 

11. Az Alkotmánybíróság 

12. Az Állami Számvevőszék 

13. A választási rendszer 

Alapelvek, parlamenti és önkormányzati választások 

Kötelező és ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: 


Az aláírás feltétele a sikeres zárthelyi dolgozat. 

A vizsgára bocsátás feltételei: eredményes zárthelyi dolgozat 




• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: a kontaktórák 

kétszerese szükséges a felkészüléshez a nappali tagozaton (levelező 

tagozaton is a nappalihoz hasonló az otthoni felkészülés szükséges 

mértéke) 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: színvonalas, 

praktikus szempontokon alapuló előadás, gyakorlati problémák 

megbeszélésének lehetősége, legfrissebb joganyag rendelkezésre 

bocsátása 









alapján a tantárgy aktualizálása. 




Évközi ellenőrzés: A hallgatók a félév aláírása érdekében zárthelyi 

dolgozatot írnak. 

27

Bevezetés a pszichológiába Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: I /1 




Kredit: 3 








Dr. Horváth Andrea, Ph.D. főiskolai docens, Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 


Oroszné Pál Zsuzsanna főiskolai tanársegéd Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszék 

Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: nincs 

Kötelező/ ajánlott előtanulmányi rend (tantárgykódok, max. 3): nincs 

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatók 

pszichológiai stúdiumainak előkészítése, a fontosabb témakörök, elméleti és 

alkalmazott területek, módszerek vázlatos ismertetésével. Általános 

pszichológiai ismeretek, tanulásmódszertani lehetőségek megismerése. 

Önismeret fontosságának hangsúlyozása. 


Pszichológia fogalma, tárgya, lelki jelenségek sajátosságai. 

A pszichológia alkalmazott területei. Határterületek. 

A pszichológia módszerei. Etikai kérdések a pszichológiában. 

Pszichológiatörténet Filozófiai, biológiai gyökerek. Alaklélektan, 

pszichoanalízis. Behaviorizmus, kognitív pszichológia. Humanisztikus 

pszichológia, transzperszonális pszichológia. 

A tanulás pszichológiai alapjai. 

Emlékezeti folyamatok pszichológiai alapjai. 

Tanulási stratégiák, emlékezet fejlesztését segítő eljárások. 

A kommunikáció alapvető sajátosságai. 

Érzelmek pszichológiája. 

A motivált viselkedés pszichológiai alapjai. 

Az önismeret. Önismeretszerzés lehetőségei. 


R. L. Atkinson-R. C. Atkinson-E. E. Smith, D. J. Bem: Pszichológia Osiris, 

Budapest (több kiadás) 

Séra L.-Komlósi A.-Oláh A.: Általános pszichológia tankönyv a pedagógia 

szakközépiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák számára. Comenius Bt., 

Pécs (több kiadás) 

Oláh A.-Bugán A.: Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös 

Kiadó, Budapest, 2000. 

Bernáth L.-Révész Gy.: A pszichológia alapjai Tertia Kiadó, Busapest, 1994 

Keményné, Dr.Pálffy Katalin: Bevezetés a pszichológiába Tankönyvkiadó, 

Budapest, 1989. 

Donald O. Hebb: A pszichológia alapkérdései Gondolat, Budapest 1983 

(újabb kiadás is) 

Bartha Lajos szerk.: Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája 

Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók a gyakorlati jegyek megszerzéséhez a félév 

során 2 alkalommal írásbeli zárthelyi dolgozatot írnak 

28


Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók a 

gyakorlati jegyek megszerzéséhez a félév során 2 alkalommal írásbeli 

zárthelyi dolgozatot írnak. 



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 2 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, 

írásvetítő, videóbemutatás, kiscsoportos munka 


A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: 

A tárgy minőségbiztosítását a magyar és külföldi szakirodalom követése, 

valamint a konferenciákon és tanfolyamokon való részvétel biztosítja. 

29

Filozófia Társadalomtudományi Alapozó 

Tanszék 







Kredit: 3 








Tanszék 




Tanszék 


Középiskolai társadalomtudományi ismeretek. 



A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az emberiség nagy 

gondolkodóival, a filozófia főbb problémaköreivel, legalább elemeiben 

szaktárgyaival. 


1. hét: A tárgy feladata, tartalma. Bevezetés és a követelmények 

ismertetése 

2. hét: Mi a filozófia 

3. hét: Ókori görög bölcselet, milétosziak, létező és változás, atomizmus 

4. hét: Ókori szkepticizmus, athéni bölcselet, athéni erkölcs 

5. hét: Újplatonikus és hellén bölcselet 

6. hét: Keresztény gondolkodás, patrisztika 

7. hét: Skolasztika, Aquinói Szent Tamás, univerzálé-vita 

8. hét: Panteisták, brit empirizmus, mechanikus materializmus 

9. hét: Kriticizmus, német idealizmus, pozitivizmus 

10. hét: Dialektikus materializmus, életfilozófia, egzisztencializmus 

11. hét: Neotomizmus, transzcendentalizmus, perszonalizmus 

12. hét: Mi a logika, metafizika, ontológia 

13. hét: Mi az antropológia, etika, kozmológia 

14. hét: A vallásbölcselet alapjai 


Cselényi István Gábor: Filozófia dióhéjban II., Nyíregyháza 2002. 

Turgonyi Zoltán: A filozófia alapjai, Bp. 1998. 

Turay Alfréd – Nyíri Tamás – Bolberitz Pál: A filozófia, Bp. 1992. 

Bolberitz Pál: Ismeretelmélet, Bp. 1981. 

30

Cselényi István Gábor: Filozófia, 1-2. Esztergom, 1999. 


Bolberitz Pál: Lét és kozmosz, Bp. 1986. 

Bolberitz Pál: Isten, ember, vallás, Bp. 1984. 

A filozófiai tárgyú kutatások eredményeinek folyamatos nyomon követése, a 

szakirodalom feldolgozása, önálló kutatások és publikációk. A tananyag 

folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése, oktatói 

és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók 

utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele. 

Martin Heidegger: Lét és idő, Bp. 1989. 

Nyíri Tamás: Filozófiatörténet, Bp. 1983. 

Turay Alfréd: Istent kereső filozófusok, Bp. 1990. 

Weissmahr Béla: Isten léte és mivolta, Róma 1980. 

Giuseppe de Rosa. Vallások, szekták és a kereszténység, Bp. 1991. 

Urmson-Rée: Filozófiai kisenciklopédia, Bp. 1993. 

Évközi ellenőrzés: Zárthelyi dolgozat. 




Zárthelyi dolgozat megfelelő szintű elkészítése. (Ennek pótlása, ismétlése az 

oktatóval történő konzultáció után lehetséges) 







31



II. félév tantárgyi programjai 

32

Szociális munka alapismeretek II. Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 5 

Követelmények: Szigorlat 







A 2002/2003 II. félév oktatója(i): 



Dr. Exterdéné Zsurkai Ilona, óraadó oktató, Debreceni Egyetem Egészségügyi 



A „Szociális munka alapismeretek” tárgy alapvető ismeretei. 

Kötelező/ ajánlott előtanulmányi rend (tantárgykódok, max. 3): 

Szociális munka alapismeretek I. 7501 


A tantárgy célja, hogy bevezesse a hallgatókat a szociális munkához 

szükséges elméletekbe, készítse elő a gyakorlati képzést, adjon keretet az 

elméleti tudások integrálásához és segítse a gyakorlat-elmélet egységének 

megvalósítását. 

Ismerje meg a hallgató a lelki egészség megőrzésének, fejlesztésének 

tartalmát, módszertanát. Mentálhigiénés ismeretek segítségével a szociális 

munkás segítse az egyén pszicho-szociális beilleszkedését a társadalomba. 

Specifikus célkitűzései: sajátítsa el a hallgató a primér prevenció lehetőségeit, 

a probléma feltárásához szükséges módszereket. Ismerje meg a lelki 

segítségnyújtás alapvető módszereit. 


1. A szociális munka története. 

2. A szociális munka nemzetközi és hazai egyezményei: szociális charta, 

törvények, etikai kódexek. 

3. A szociális munka etikai dilemmái és értelmezésük a gyakorlati 

tevékenységben. 

4. A szociális munkás képzés fejlődése. 

5. Ecomap és genogram készítése. 

6. Esettanulmány és környezettanulmány készítése. 

7. A mentálhigiéne fogalma, fontosabb fogalomkörei. Rövid történeti 

áttekintés. 

8. Mentálhigiénés modellek és ellátó rendszerek 

9. A félelem, szorongás (a félelem alaptípusai) 

10. Pszichoszomatikus megbetegedések 

11. Válság, krízis - krízis fajtái 

12. Krízisintervenció 

Önsegítés 

13. Copingok - pozitív coping mechanizmusok 

14. A szociális munka és mentálhigiéne kapcsolatrendszere - összefüggései 

15. A segítő kapcsolat. A segítő kapcsolat és a pszichoterápia azonos vonásai 

és lényegbeli különbsége. 

16. A közvetlen emberi kommunikáció fogalomkörei és jelenségei a segítő 

kapcsolatban. 

17. A segítő beszélgetés - exploráció 

konzultáció 

tanácsadás 

segítő beszélgetés C. Roger 

18. A segítő beszélgetés külső és belső feltételei 

19. A professzionális mentálhigiénikus tevékenységkörei és kompetencia 

határai 

33


Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és 

gyakorlata I. kötet. Semmelweis, 1994. 

Talyigás Katalin: Új szakma alakul Magyarországon. = Esély, 1990/1.sz. 

Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin: Alapkő-letétel. = Esély, 1990/4.sz. 59-79.p. 

Routh Bang: A segítő kapcsolat. 5-15., 112-153.p. 

Szociális segítő. Akadémiai, 1991. 13-66., 149-157.p. 

Az Európai Szociális Charta.=Esély, 1991/2. 74-91.p. 

Az 1993. Évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. = 

Magyar Közlöny, 1993/8.sz. 347-364.p. vagy =Népjóléti Közlöny, 1993/2.sz. 

59-79.p. (Személyes gondoskodás fejezet) 

Hárdi I.: A lélek egészségvédelme. Springer Hungarica, 1992. 

Gerevich J.: Közösségi mentálhigiéne (részei) 


Gayer Gyuláné: A szociális munkás pályaképe. = Szociálpolitikai Értesítő, 

1986/2 

Kondrád György: A látogató 

Antoine de Saint-Exupery: A kis herceg. Móra, 1994. 

Balogh Miklósné /szerk./: Gondozás. Labora, 1993. 

Talyigás Katalin-Hegyesi Gábor: Javaslat a szociális munkás képzés 

bevezetésére. = Kultúra és közösség, 1984/2. 

Szociális munkás pálya és képzés. = Szociálpolitikai Értesítő, 1986/1. 

Szalai Júlia: A szegénygondozás története. = Alkohológia, 2.évf.4.sz. 

Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon. 

MTA, AJI, 1977. 

Telkes József: Családgondozási alapismeretek. OPI 1986. 

Gayer Gyuláné: A családgondozás, mint a szociálpolitika munkaformája. = 

Munkaügyi Szemle, 1981/4-5.sz. 

Molnár Éva-Sebes Anna: Reflexiók. = Munkaügyi Szemle, 1981/9. 

Gondos Anna-Hegyesi Gábor: Preventív családgondozás. = Kultúra és 

közösség, 1984. 

Horányi Györgyné: Családgondozás a fővárosi nevelési tanácsadókban. 

Munkaügyi Szemle, 1974/4.sz. 

Gayer Gyuláné /szerk./: Családgondozói konferencia, Pécs 1979. HNF 1980. 

Bill Jordan: Bölcs tanácsadás. = Esély, 1991/4.sz. 107-120.p. 

Buda B.: Mentálhigiéne (tanulmánygyűjtemény) Animula Bp. 1994. 

Buda B.: Empátia - a beleélés lélektana. Gondolat Bp. 1979. 

Császár Gy.: Pszichoszomatika a gyakorlatban. Pszichoteam Bp. 1989. 

Családsegítés, mentálhigiéné Módszertani füzetek I-V. HID Családsegítő 

Központ Bp. 1989-1992. 

Riemann F.: A félelem alaptípusai. HID Bp. 1987. 

Végeken c. folyóirat 

Katedra (a Látlelet melléklete) 

Évközi ellenőrzés: A szemináriumokon az egyéni vállalt szakirodalom 

ismertetése 






Vizsgáztatási módszer: írásbeli és szóbeli vizsga az előadások, a kötelező 

irodalmak és a gyakorlati helyszínek alapján, tételsor szerint. 









minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal 


szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók 

elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések 

alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett 

34






35

Szociális munka gyakorlat II. Szociális Munka Tanszék 




Félévi óraszám: 



Kredit: 3 















Kötelező/ ajánlott előtanulmányi rend: 

Bevezetés a szociális munka gyakorlatába I. 7502 


































36



• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: terepintézmény 

látogatás, szemináriumi gyakorlatok: esetelemzések, szakirodalom 

feldolgozás. 



témakörével összefüggő szakirodalmak gyakorlati modellek beépítése a 

félévi tematikába. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok 

figyelemmel kísérése, a gyakorlati intézmények elvárásainak figyelembe 

vétele. 




37

Társadalmi struktúra és rétegződés Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 







Kredit: 3 






Fábián Gergely, doktorandusz, főiskolai adjunktus Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 


Hüse Lajos, doktorandusz, főiskolai adjunktus Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 


Középiskolai történelem és társadalomismeret tantárgyak. A tantárgy számos 

helyen alapoz az általános műveltségre. 


Magyar társadalomtörténet 0511 


A társadalmi rétegződés egyidős magával a társadalommal. A legtöbb 

társadalmi történést – főképpen azokat, amelyek a szociális szakemberek 

látókörébe is tartoznak –, erősen befolyásolja a rétegződés, a réteghelyzet. 

Ezért kiemelkedően fontos, hogy a hallgatók elsajátítsák a társadalmi 

struktúrák felépítését, az elméleteket és azokat a gyakorlati ismereteket, 

melyeket a rétegződéskutatások adtak a szociális szférának. 


1. A struktúra és a rétegződés alapfogalmai, kutatásmódszertana. 

2. A Marx féle osztályparadigma. M. Weber: osztályok és rendek. Új 

marxista társadalomszerkezet-elméletek. 

3. Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek. Konzervatív és 

radikális elméletek. A strukturalista-funkcionalista rétegződéselmélet és 

kritikája. 

4. Bourdieu, Gouldner és Szelényi: a tőkejavak elméletei. Tőkekonverzió, 

gazdasági, politikai, kapcsolati és kulturális tőke. 

5. Hatalom, privilégium, presztízs, osztályérdek és a társadalmi erőforrások 

egyenlőtlen birtoklása, mint a mint a társadalmi rétegződés alapjai. 

6. A társadalmi szerkezet változása. A “munkásosztály elpolgárosodása”, az 

“osztályok elhalása”. A globális világ. 

7. Az Erdei-féle kettős társadalomszerkezet. A két osztály, egy réteg modell. 

8. Magyar struktúra és rétegződéskutatások: Ferge Zsuzsa és Kolosi Tamás. 

9. A Kolosi-féle L-modell és a Szelényi-féle két háromszög modell. Hankiss 

Elemér: a második társadalom. 

10. A mobilitás alapfogalmai és kutatásmódszertana. 

11. A mobilitás elméletei. 

12. A mobilitás nemzetközi tendenciái. 


Angelusz Róbert [szerk.]: A társadalmi rétegződés komponensei. Budapest, 

Új mandátum, 1999. 


Andorka-Hradil-Peschar (szerk): Társadalmi rétegződés. Aula, évszám nélkül. 

Andorka R.: Bevezetés a szociológiába. Osiris, 1997. 

Giddens, A.: Szociológia. Osiris, 1995. 

Szelényi I.: Polgárosodás Magyarországon: nemzeti tulajdonos polgárság és 

polgárosodó értelmiség. Valóság 1. sz., p. 30-41. 1990. 

Kolosi T.: Tagolt társadalom. Gondolat, 1987. 

Kolosi T. – Papp Zs. – Gombár Cs. – Pál L. – Bara J.: Réteghelyzet – 

rétegtudat. Kossuth, 1980. 

Westergaard, J. – Resler, H.: Osztály egy kapitalista társadalomban. Gondolat, 

1985. 

Fussel, P.: Osztálylétrán Amerikában. Európa-Modern Könyvtár 561, 1987. 

38





A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: érvényes aláírás 



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70-30 % 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: Előadás, 

csoportos témafeldolgozás. 

• Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A társadalmi 

egyenlőtlenség kutatását számos oktatói kutatómunka részben, vagy 

egészben tartalmazza. TDK, szakdolgozat. 

• A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A 

társadalmi struktúra, társadalmi rétegződés és a mobilitás kutatási 

eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom 

feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ 

tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos 

feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata 


39

Politológia Társadalomtudományi Alapozó 

Tanszék 







Kredit: 3 







Főiskolai Kar, Társadalomtudományi Alapozó Tanszék 





Középiskolai történelmi és társadalomtudományi ismeretek. 



A hallgató tudja integrálni, részben általánosítani, és rendszerbe foglalni a 

szak-, politikatudományok eredményeit. 

Tárgya: a politika rendszer és a politikai folyamatok lényegi és alapvető 

összefüggései, ennek során kialakuló alapvető politikai intézmények. 


1. A politikaelmélet történeti kialakulása. 

2. A politika tudománya. 

3. A modern társadalmak szerkezete. 

4. A gazdasági rendszer és a politikai rendszer 

- a társadalom érdekviszonyai és a politikai rendszer. 

- A politikai döntések: közvetítők a politikai és gazdasági rendszer 

között. 

5. A politika fogalma és összetevői, a politika történelmi szerveződései. 

6. A politikai rendszer és működése. 

- a politikai rendszer funkciói, elemei 

- a politikai rendszer struktúrája 

- a politikai rendszer innovációja 

7. A politikai rendszerek strukturalista-funkcionalista felfogása. 

8. Politikai ideológiák. 

9. Politikai értékek. 

10. A pluralizmus fogalma és elméletei. 

11. Hatalom és legitimáció. 

12. A politikai pártok. 

13. A politikai pártok és érdekképviseleti szervek. 

14. A politikai mozgalmak. 

15. Tömegkommunikáció és politika. 

16. A parlamentarizmus modelljei: 

- A parlamentarizmus alapelemeinek történeti kialakulása. 

- Alkotmányjogi berendezkedés és politikai rendszer. 

- Az alkotmánybíráskodás. 

17. A parlamentarizmus történeti funkcióváltozásai, 

- a modern parlamentarizmus funkciói 

18. Parlamenti törvényhozás és alkotmányos alapjogok 

- alkotmányos alapjogok kiemelkedése a jogrendszerből 

- az alapjogi alkotmánybíráskodás típusai 

19. A politika és a jog alrendszerének kapcsolatai. 


Bihari M. – Pokol B.: Politológia. Bp. 1992. Universitas. 

40


1. Gombár Csaba. Politika – címszavakban. Politikatudományi Füzetek 

sorozat I. kötet. ELTE ÁJK. Bp. 1983. 2. Kiadás 

2. Bibó István: Válogatott tanulmányok I-IV. kötet. Magvető Könyvkiadó 

BP., 1986-90. 

3. Mi a politika (szerk.: Gyurgyák János). Századvég Kiadó, Bp. 1994. 

4. Körösényi András: Pártok és Pártrendszerek. Századvég Kiadó, Bp., 

1993. 

5. Pokol Béla: Pénz és politika. Aula Kiadó, BP. 1993. 

6. Szabó Máté: Alternatív mozgalmak Magyarországon. Gondolat, Bp. 

1993. 



kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását jelenti. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók zárthelyi dolgozatot készítenek. 










• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 





41

Társadalompolitika II. Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 3 









Nappali tagozat: Mányik Marianna, doktorandusz, főiskolai adjunktus, 

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott 


Levelező tagozat: Ferenczi Gábor, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem 



A „Társadalompolitika I.” tantárgy alapismeretei. 


Társadalompolitika I. 0512 


A tantárgy célja, hogy részletesen és átfogóan, az összefüggések 

folyamatszerű feltárásával ismertesse az egyetemes és magyar szociális 

gondoskodás történelmi korszakait és az állami szociálpolitika kialakulását 

egészen napjainkig. 


1. A rendszerváltás fordulata. A '90-es évek társadalompolitikája. Nyertesek 

és vesztesek. 

2. A jóléti állam fogalma, tipizálása. 

3. A jóléti állam kialakulása Angliában. A Beveridge-terv. 

4. Az USA jóléti politikája. A liberális jóléti filozófia. 

5. Németország jóléti politikája. A konzervatív jóléti filozófia. 

6. A skandináv modell. A szociáldemokrata jóléti filozófia. 

7. A jóléti állam válságjelei, kritikája. 

8. A jóléti állam jövője. 

9. Magyarország, mint jóléti állam. 

10. Az EU, mint a szociális államiság megtestesítője. 


Peter Flora: Növekedés a határokig. In.: Társadalmi rétegződés. Szerk.: 

Andorka-Hradil-Peschar. 503-528. 

R. Titmuss: Szociálpolitika és gazdasági haladás. In.: A jóléti állam. Szerk.: 

Lévai Katalin. Szociális Szakképzés Könyvtára. 1991. 239-250. 

R. Dahrendorf: Definíció kérdése: az osztályalatti. In.: A modern társadalmi 

konfliktus. Gondolat. 1994. 

Gans: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények Esély. 1992. 3. sz. 3-18. 

R.B.Freeman: Miért követ el sok amerikai férfi bűncselekményt, és mit 

lehetne tenni ez ellen Esély. 1997. 6. sz. 28-41. 

Kovács Ilona: Jövedelemelosztás és jövedelemegyenlőtlenség az Egyesült 

Államokban. Esély. 1994. 3. sz. 19-38. 

Gallai Sándor: A skandináv modell. Aula. 1998. 151-202. 

G. Bäcker-J. Steffen: Gazdagság Nyugaton- szegénység Keleten Esély. 1993. 

5. sz. 3-27. 

Segalman-Marsland: A bölcsőtől a sírig. In.: A jóléti állam. 120-166. 

Andorka-Kondratas-Tóth I. Gy.: A jóléti rendszer jellemzői és reformjának 

lehetőségei. Közgazdasági Szemle. 1995. 1. sz. 1-29. 

42

Tóth I. Gy.: Félfordulat a jóléti rendszerekben. Népszabadság. 1999. Okt. 1. 

12. 

Lévai-Kiss: Merre tart a szociálpolitika Esély. 1999. 5. sz. 

Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz Korridor. 1997. 

Ferge Zsuzsa: Mennyire fontos az egyesült Európa társadalmainak minősége 

Esély. 1999/különszám. 3-13. 

Ferge Zsuzsa: Társadalmi újratermelési modell. 



















A társadalompolitikai tárgyú kutatások eredményeinek folyamatos nyomon 



43

kurzus a nyári társadalomismereti gyakorlat előkészítésében is fontos szerepet 

kap. 

Szociológia módszertan Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 


Oktatás típusa: Szeminárium 





Kredit: 2 






Fábián Gergely, főiskolai adjunktus, tanszékvezető, Debreceni Egyetem 






Szociológiai alapfogalmak, illetve szociológia-történeti alapismeretek. 


Bevezetés a szociológiába 0510 


A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociológiai kutatások 

logikájával, speciális módszereivel, elemzési technikáival. Mindezek mellett a 


1. Kutatási indítékok. A társadalomtudományi elméletalkotás. A deduktív és az 

induktív elméletalkotás. Elmélet és kutatás összefüggése. 

2. Determinizmus és okság a társadalomtudományban. Kutatási célok. 

Elemzési egységek. Keresztmetszeti és longitudinális vizsgálatok. A kutatás 

tervének elkészítése. 

3. Konceptualizáció, operacionalizálás. A jó mérés ismertetőjegyei. Mérési 

szintek. Kérdezés. Kérdőívszerkesztés. 

4. A valószínűségi mintavétel elmélete és legfontosabb ismérvei, fajtái. 5. 

Kísérletek a társadalomtudományban. A kérdőíves vizsgálatok jellemzői. 

7. A terepkutatás jellemzői, folyamata és problémái. 

8. A tartalomelemzés lehetőségei és módszerei. 

9. A hatásvizsgálatok jellemzői. Társadalomstatisztikai eljárások. 

10. Számítógépek a társadalomkutatásban. Kódolás. Kódolási és adatbeviteli 

lehetőségek. Adattisztítás. 

11. Statisztikai eljárások. Egyváltozós elemzés. Megoszlások, középérték, 

szóródás, folytonos és diszkrét változók. Kétváltozós elemzések. 

12. Indexszerkesztés. Skálaszerkesztés. (Bogardus, Thurston, Guttman) 

13. Leíró statisztika. Többváltozós eljárások, statisztikai következtetések. 

14. A kutatás társadalmi kontextusa. A társadalomtudomány etikai és politikai 

vonatkozásai. 


Fónai Mihály – Kerülő Judit – Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott 

kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001. 


Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Budapest, 

1995. 

Cseh-Szombathy László-Léderer Pál: Az empirikus szociológiai kutatás 

statisztikai alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest. 1989. 

44

Kolosi Tamás-Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a szociológiában 

(TÁRKI, Bp. 1988.) 

Gernot Wersig: Tartalomelemzés (Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp. 

1973.) 

Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek 

empirikus ellenőrzése. Osiris, Budapest, 1999. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók szóbeli beszámolókat, egyéni és csoportos 

dolgozatokat készítenek. 




beszámoló és elemző dolgozat készítése. 








kapcsolatos ismeretanyagok folyamatos feldolgozását jelenti. 

45


Állam- és jogtudományi ismeretek I. 0513 

Állam- és Jogtudományi ismeretek II. Alkalmazott 




Ajánlott félév/szemeszter: Nappali ÁSZM I/2 , Levelező ÁSZM: I/2 

Nappali EÜSZ I/2, Levelező EÜSZ 




Kredit: 2 





Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak 







Dr. Mezősi Pál, címzetes főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi 


Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: A hallgatók a képzés első 

szemeszterében már megismerkednek e tárggyal, így tudásanyagként az I. 

kurzus folyamán elsajátított ismeretek szükségesek. 


A tantárgy célja az állam és a jog fogalmi rendszerének tisztázása, a hatályos 

alkotmány legfontosabb szabályainak megismerése, az állami szervek 

rendszerének és az eljárási cselekmények rendjének bemutatása. Alapvető 

ismeretek nyújtása az állam- és jogtudományok köréből, amely egyrészt a 

többi jogi tárgy megértéséhez, másrészt az általános műveltség 

megszerzéséhez szükséges. Elsajátítani azokat az elveket és elvárásokat, 

amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozás megfogalmaz a magyar 

jogalkotással szemben. 

Speciális célkitűzésként a képzés azt szolgálja, hogy a szociális munkások 

segíteni tudják az ügyfelek eligazodását a jogrendszer, a jogérvényesülés 

területén, az állami szervek rendszerében és tisztában legyenek az ügyfelek 

eljárásjogi helyzetével. 

Az egészségügyi ügyvitelszervezők képesek legyenek segítséget nyújtani a 

hozzájuk forduló ügyfeleknek a jog területén való eligazodásban, a jogaik 

érvényesítésében és a kötelezettségeik teljesítése érdekében. 


I. Az önkormányzatok 

1. Közigazgatás, államigazgatás, önkormányzati igazgatás 

2. Önkormányzati jogok 

3. Önkormányzatok rendszere 

4. Az önkormányzati képviselő jogállása, jogai és kötelezettségei 

5. Önkormányzatok feladat- és hatásköre 

6. Önkormányzati testület működése 

7. Önkormányzati hivatalok 

8. A fővárosi és megyei önkormányzatok 

9. A megyei közigazgatási hivatalok 

10. Az önkormányzatok gazdasági alapjai 

11. A kisebbségi önkormányzat 

46

Az önkormányzatok témakörhöz kapcsolódóan szemináriumi foglalkozás 

keretében sor kerül aktuális szakirodalmi anyag feldolgozására és a hallgatók 

részt vesznek a helyi képviselőtestület ülésén. 

II. Az államigazgatási eljárás általános szabályai 

1. Az államigazgatási eljárás sajátosságai 

2. Az államigazgatási eljárás alapelvei, tagozódása, alanyai, tárgya 

3. Hatáskör, illetékesség 

Fogalma, megállapítása, vizsgálata, az eljáró szerv kijelölése 

4. Az első fokú eljárás 

Az eljárás megindítása, jegyzőkönyv, az ügyfél képviselete, az idézés, 

értesítés 

5. A tényállás tisztázása, bizonyítási eszközök 

6. Az államigazgatási szerv határozata 

Fogalma, fajtái, törlése, kijavítása, kiegészítése 

7. A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás 

8. A hatósági ellenőrzés 

9. Az államigazgatási eljárás törvényességének jogi biztosítékai (a 

jogorvoslati rendszer) 

10. A végrehajtási eljárás 

A végrehajtás elrendelése, módja, befolyásoló körülmények, intézkedések 

III. Az Európai Unió és a magyar közigazgatás 

Az Európai Unió felépítése, a közösségi modell 

Az Unió második és harmadik pillére 

Az Európai Unió közösségi intézményrendszere 

A közösségi jog természete 


Évközi ellenőrzés: A hallgatók a félév aláírása érdekében zárthelyi 

dolgozatot írnak. 

A vizsgára bocsátás feltételei: eredményes zárthelyi dolgozat 




• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: a kontaktórák 

kétszerese szükséges a felkészüléshez a nappali tagozaton (levelező 

tagozaton is a nappalihoz hasonló az otthoni felkészülés szükséges 

mértéke) 




bocsátása 











történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. Az egészségügyi informatikai 

piacon megjelenő új termékek bemutatása, oktatása a termék 

fejlesztőjével történő együttműködés keretében. 





Az aláírás feltétele a sikeres zárthelyi dolgozat. 

47

A leendő szociális munkás egyrészt megismerje a munkakörével közvetlenül 

kapcsolatos hatályos jogi szabályozást, másrészt azon fontosabb területek 

szabályozását, amelyek elsősorban a gondozottak általános jellegű 

tájékoztatását, felvilágosítását szolgálják a mindennapi élet egyes területein. 

Szociális jog I. Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 3 









Dr. Fazekas János, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 



Állam- és jogtudományi alapismeretek. 





A szociális igazgatás fejlődéstörténete: 

- A szociális gondoskodás történeti fejlődése a kezdetektől az állami 

beavatkozás időszakáig. 

- A szociális gondoskodás története Magyarországon 1945-ig. 

- A szociális gondoskodás helyzete Magyarországon az 1945. évet 

követően. 

- A felnőttvédelmi szociálpolitika szerepe, célja, feladatai és funkciói. 

A foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliek ellátása: 

- Az aktív foglalkoztatáspolitika célja és eszközei (képzés, a vállalkozóvá 

válás elősegítése, a foglalkoztatás megőrzésének és bővítésének 

támogatása). 

- A passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök (munkanélküli járadék és 

segély, előnyugdíj, költségtérítés). 

A szociális igazgatás fogalma, szervezete és működése. 


Fehér Zoltán: A szociális igazgatás általános kérdései és a felnőttvédelem 

Unió Kiadó 1994. 

Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon 

Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének 

kiadványa 


Dr. Czúcz Ottó: Szociális jog I. 

Évközi ellenőrzés: Zárthelyi dolgozat, esetenként kiselőadás és 

feladatmegoldás. 


48

Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, a dolgozat 

megfelelő szintű elkészítése. 












Mivel a tárgy főként a hatályos jogi szabályozásra irányul, ezek változásait 

folyamatosan be kell építeni. Emellett folyamatosan követendő a 

szabályozások lehetséges változási irányai, amelyek a tárgy feldolgozása 

során előrejelzésre kerülnek. 

49

A szociális munkás leendő működési területének gondjai az egészségi 

állapottal igen gyakran kölcsönösen összefüggnek. 

A segítségnyújtáshoz ismerni kell a hallgatóknak a jelenséget, folyamatok 

okait, jellegét. 

Az elsődleges megelőzés meghatározza az életminőséget, életkilátásokat. 

Népegészségügyi ismeretek I. Népegészségügyi és Prevenciós Tanszék 







Kredit: 3 






Dr. Szabó Tünde, tanszékvezető, főiskolai docens, Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar, Népegészségügyi és Prevenciós Tanszék 







1. hét: Az emberi test felépítése - sejtek, szövetek, a bőr. 

2. hét: A mozgás szervrendszere. 

3. hét: A keringési rendszer egészséges és kóros működése. 

4. hét: A légzőrendszer egészséges és kóros működése. 

5. hét: Az emésztés folyamata, az emésztőrendszer működése. 

6. hét: Kiválasztás, nemi szervek. 

7. hét: Hormonális rendszer. 

8. hét: Idegrendszer. 

9. hét: Érzékszervek. 

10. hét: Ökológiai alapfogalmak, természetes és mesterséges környezet. 

11.hét: A levegő, víz, talaj szennyeződései, hatásuk az emberi szervezetre. 

12.hét: Környezetszennyezés, környezetvédelem. 

13.hét: Járványtani alapfogalmak. 

14.hét: A leggyakoribb fertőző betegségek előfordulása, oltási naptár. 


Dr. Ormai Sándor: Élettan-kórélettan 

Dr. Hadházy Csaba: Alkalmazott biológia. Jegyzet. 

Dr. Hadházy Csaba: Szövettani gyakorlatok. Jegyzet 

Neszner János: Népegészségtan. Bp. 1994. 

Dr. Boján Ferenc: Demográfia. Jegyzet 

Dr. Boján Ferenc: Epidemiológia jegyzet 

Dési Illés: Népegészségtan 

Demográfia (az MTA Demográfiai Bizottsága és a KSH Népességtudományi 

Kutató Intézet folyóirata) 

Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai 


50

















minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülés, a tárggyal kapcsolatos 

ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók 

változásának követése, a tantárgy folyamatos aktualizálása. A szakon a 

kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) 

módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan 

kerülnek alkalmazásra. 

51

A hallgatók megismertetése a főbb személyiséglélektani irányzatokkal. 

Személyiséglélektan Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: II/1. 


Nappali tagozat: 2 


Kredit: 3 





- kötelezően választható: 


Dr. Horváth Andrea Ph.D. főiskolai docens, Debreceni Egyetem 



Dr. Horváth Andrea Ph.D. főiskolai docens, Debreceni Egyetem 



A pszichológia területei, módszerei, története, irányzatai. 


Bevezetés a pszichológiába 7024 



Nappali tagozat: 

Típusok, vonások és az interakcionalizmus 

Szükséglet-, és motívumelméletek 

Öröklés és evolúció hatása a személyiségre 

Biológiai folyamatok 

A pszichoanalízis személyiség-, és fejlődéselmélete 

Szorongás és elhárító mechanizmusok 

Egopszichológia 

Pszichoszociális elméletek 

Tanuláselméletek 

Kognitív-szociális tanuláselméletek 

Önértékelés és önmegvalósítása 

Személyes konstrukciók 

Levelező tagozat: 

Típusok, vonások és az interakcionalizmus 

Szükséglet-, és motívumelméletek 

Öröklés és evolúció hatása a személyiségre 

A pszichoanalízis személyiség-, és fejlődéselmélete 

Szorongás és elhárító mechanizmusok 

Egopszichológia 

Pszichoszociális elméletek 

Tanuláselméletek 

Kognitív-szociális tanuláselméletek 

Önértékelés és önmegvalósítása 


Carver, C. S., és Scheier, M. F.,: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, 


Ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek: 

52

Évközi ellenőrzés: nincs 


Óralátogatás. 













minőségbiztosítását a magyar és külföldi szakirodalom követése, valamint 

a konferenciákon és tanfolyamokon való részvétel biztosítja. 

53

Személyiségfejlesztő csoport Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: N: I /2, II/1-2, III/1-2, IV/1. 

L: III/2, IV/1 

Heti óraszám: N: I /2, II/1-2, III/1-2: 2 + 0, IV/1: 3 

L: III/2: összesen 16 

L: IV/1: összesen 16 

Követelmények: Aláírás 



- kritérium követelmény: Általános Szociális Munkás Szak 




Dr. Kiss János, tanszékvezető, főiskolai docens Debreceni Egyetem 



Dr. Kiss János, tanszékvezető, főiskolai docens Debreceni Egyetem 


Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint): A tantárgy sajátos jellegéből 

adódóan speciális tudásanyagot nem igényel, előképzettség nem szükséges. 



A tantárgy célja, a megfelelő önismeret megszerzésének, a személyközi 

hatékonyság növelésének, a szociális munka során szerzett élmények 

feldolgozásának elősegítése kiscsoportban (max.15 fő), szociális munkás 

szakos hallgatók számára. 


I. Önismereti alapok: Ebben a szakaszban a cél, a hallgatók önismeretének 

megalapozása, illetve továbbfejlesztése. 

II.A személyközi hatékonyság növelése: Ebben a szakaszban a szakmai 

munkához szükséges interperszonális hatékonyságot eredményező 

tulajdonságok ismeretek tréningszerű fejlesztése, javítása. Ez a szakasz az 

önismereti szakaszban feltárt információkra nagymértékben épít. 

III. Élményfeldolgozás, pályaszocializáció: Ebben a szakaszban elsősorban a 

gyakorlati munka (pl. gyakorlat) alatt szerzett élményekkel dolgozunk tovább 

speciális módszerekkel, a feldolgozás megkönnyítésének és a pályára való 

könnyebb illeszkedés érdekében. Alkalmazott módszerek: 

- szabadinterakciós beszélgetés 

- T-group gyakorlatok 

- encounter gyakorlatok 

- pszichodráma 

- autogén tréning stb. 

Évközi ellenőrzés: nincs. 


Az aláírás feltétele a csoporton való részvétel. 






A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: - A 

csoportvezető oktatók módszerspecifikus képzésének, szupervíziójának 

ösztönzése és megkövetelése. 

54

Társadalomismereti gyakorlat Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 

Tantárgy kódja: 






- kritérium követelmény: Általános Szociális Munkás Szak- Nappali 

tagozat 


Fábián Gergely, tanszékvezető, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem 






Szociológia módszertan és társadalmi struktúra és rétegződés tantárgyak 

ismeretanyaga. 



Felkészítés az önálló kutatómunka elvégzésére, amely mind a 

diplomadolgozat elkészítése, mind a végzés utáni szakmai munka része lehet. 

A kutatómunka összes lépésének csoportos gyakorlása, majd egyéni 

alkalmazása, a kutatási tervtől az adatelemzésig. 


1. A társadalmi kutatás első lépései. Problémamegfogalmazás, kutatási terv. 

2. Kérdőívszerkesztés, interjúvázlat elkészítése 

3. A terepkutatás 

4. Kódolás, adatbevitel 

5. Az adatok elemzése 


Fónai Mihály, Kerülő Judit, Takács Péter [szerk.]: Bevezetés az alkalmazott 

kutatásmódszertanba. Nyíregyháza, Pro Educatione Alapítvány, 2001. 


Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, Balassi, 

1995. 

Lukácskó Zsolt, Fónai Mihály, Fábián Gergely [szerk.]: “Peremvidék” – 

szociális kutatások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Nyíregyháza- 

Salgótarján, DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar – Salgótarjáni NKK, 1999. 



Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, illetve a 

társadalomtudományi kutatási feladat megfelelő színvonalú elvégzése. 

Kérdőívezés, interjúzás előre meghatározott társadalmi körben. 






• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: Csoportmunka, 

munkaelemzés. 

• Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Valamennyi kutatás 

módszertani alapokra épül, amely folyamatosan fejleszti az oktató-kutatók 

témában való járatosságát, illetőleg bővíti a tapasztalatokat. 

• A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A magyar 

társadalom kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a 

55

szakirodalom feldolgozása, különös tekintettel a módszertani 

feldolgozásokra. A magyar társadalomkutatás újabb eredményei, valamint 

a nemzetköz trendek és kutatási módszerek figyelemmel kísérése, 

tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos 

feldolgozása. 

56



III. félév tantárgyi programjai 

57

Csoportos szociális munka I. Szociális Munka Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: II / 1 




Kredit: 4 









Szoboszlai Katalin, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 



A csoportos szociális munka I. tantárgy felvételéhez szükséges a Szociális 

munka alapismeretek I-II. tantárgyak tanulása, és az ezekhez kapcsolódó 

vizsgák letétele. A hallgató ismeri a szociális munkához kapcsolódó 

alapfogalmakat, az etikai elveket és értékeket, valamint elsajátította a 

problémamegoldás folyamatának lépéseit és módszereit az egyéni 

esetkezelésben. 


Szociális munka alapismeretek I-II. 7503 


Elméleti és módszertani ismereteket nyújtson, melyek segítségével a hallgató 

képes lesz hasonló problémákkal küzdő egyéneknek csoportot szervezni, 

működtetni problémáik megoldása érdekében. 


- A csoportos szociális munka meghatározása, helye a szociális munkában. 

- A csoportos szociális munka szándékai, céljai, etikai elvei és értékei. 

- A csoportos szociális munka elméleti irányzatai. 

- A csoportos szociális munka típusai. 

- A csoport fejlődési szakaszai. 

- A csoportban működő szerepek. 

- A csoport dinamika fő területei. 

- Csoportos szociális munka a gyakorlatban. 


1. A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka 

csoportokkal. Szöveggyűjtemény. Budapest, 1997. 

2. Szatmáriné Balogh Mária - Járó Katalin: A csoport megismerése és 

fejlesztése KLTE jegyzet, Debrecen 1994. 


1. Gerevich József: Terápiák társadalma - társadalmak terápiája Magvetõ, Bp. 

1983. 


Az aláírás feltétele a rendszeres óralátogatás. 


gyakorlati jegyek megszerzéséhez írásbeli beszámolót készítenek, 1 zárthelyi 

dolgozatot írnak. Azok a hallgatók, akiknek nem sikerült a zárthelyi 

dolgozatuk szóbeli beszámolót tehetnek a tantárgy tananyagából december 

15-ig. 

58



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: kontaktóra: heti 3 óra, 

órán kívüli terhelés: --- 


szeminárium 



minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal 

kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések 


59

Szociális munka gyakorlat III. Szociális Munka Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: II/1 




Kredit: 3 

















Szociális munka gyakorlat II. 7504 
































60







feldolgozás. 






vétele. 




61

Oktatás- és politikai szociológia 

Tanszék 

Alkalmazott Társadalomtudományi 







Kredit: 2 




- kötelező: Általános Szociális Munkás 








Alapvető politológiai ismeretek. 


Politológia 0514 


A kurzus célja a két szakszociológia alapismeret-anyagának bemutatása, az 

alapproblémák vázolása. A politikai szociológiai ismeretek a „klasszikus” 

kérdések mellett érintik az átmenet problémáit is. Az oktatásszociológiai 

ismeretek az oktatás, az iskola társadalmi funkcióit és az egyenlőtlenségek 

újratermelődését vizsgálja. 


Politikai szociológia 

A politikai szociológia tárgya. A politika fogalma. Hatalom, uralom, 

legitimitás. Érdek és érdekérvényesítés. Pártok és párttípusok. A politikusok 

típusai. 

Politikai kultúra, politikai ideológia, politikai érték. 

Az átmenet elméleti problémái. Totális és autoriter rendszerek. 

Az átmenet jellemzői Magyarországon. Okok és jellegzetességek. 

Oktatásszociológia 

Az oktatási rendszerek történeti típusai. Az iskola társadalmi funkciói és a 

funkciók működése. Az iskolarendszer és a mobilitás, az iskolarendszer és az 

esélyek egyenlősége. 

Az egyenlőtlenségek újratermelődése és annak mechanizmusai. 

Az iskola, mint a szocializáció terepe. A „rejtett tanterv”; az iskola belső 

világa. 


Iskola és társadalom I-II. Szöveggyűjtemény Szerk.: Meleg Csilla. Pécs, 1999. 

Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk.: Kéri 

László. Miskolc, Bíbor Kiadó. 2001. 


A demokrácia 10 éve Magyarországon. Nyíregyháza, Bessenyei Könyvkiadó, 

2000. 

Átépítés alatt. Századvég Kiadó, 1992. 

Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, 1998. 

Gazsó Ferenc: Elitváltás Magyarországon. Társadalmi Szemle 1993/5. 

Hobsbawm, Eric: A szélsőségek kora. Pannonica, 1998. 

Konrád György-Szelényi Iván: Értelmiségi dominancia a posztkommunista 

társadalmakban. Politikatudományi Szemle 1993/5. 

Lengyel László: Mozgástér és kényszerpálya. Helikon, 1997. 

Szelényi Iván: A posztkommunista átmenet társadalmi konfliktusai. MTA 

PTI. 1992. 

Weber, Max: Gazdaság és társadalom. KjK. 1967. 

Weber, Max: A politika mint hivatás. In: Weber, Max: Tanulmányok. Osiris, 

1998. 156-209. 

62

Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Gondolat, 

1978. 

Ferge Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat, 1982. 

Gazsó Ferenc: Megújuló egyenlőtlenségek. Kossuth, 1988. 

Iskola és társadalom I-II. Szerk.: Meleg Csilla. Pécs, 1999. 

Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, 

1994. 

Laki László: A kétharmados társadalom. MTA PTI. 1991. 

Mazsu János: Az oktatás társadalmi funkcióinak átalakulása Magyarországon, 

a hosszú 19. században. In: Politika, gazdaság, társadalom a XX. századi 

magyar történelemben. II. KLTE, Debrecen, 2000. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók írásbeli elemző dolgozatot készítenek 

valamelyik szakszociológia témaköréből. 



A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: elemző 

dolgozat megfelelő szintű elkészítése. 


• A tantárgy felvétele: Az aktuális félévi meghirdetés szerint. A tárgy 

keresztfélévben is meghirdetésre kerül. 




minőségbiztosítási módszere a két szakszociológia kutatási eredményeinek 

folyamatos nyomon követése, beépítése az oktatásba. 

63

Családszociológia Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 3 








Tanszék 





Bevezetés a szociológiába tantárgy ismeretanyaga. 


Társadalmi struktúra és rétegződés 0515 


1. A család fogalma, a családszociológiai iskolák megfogalmazásai 

2. A család története, a nagycsaládoktól a nukleáris családokig 

3. A párválasztás, felkészülés a családi életre 

4. A férfi és a nő 

5. Nemi szerepek, szexualitás 

6. Ki viseli a nadrágot 

7. Családi kapcsolatok, konfliktusok 

8. A gyerek szerepe a családokban, a szocializáció 

9. A válások problematikája 

10. A mai magyar családok jellemzői 


Bánlaky Pál: Családszociológia. Budapest, Wesley 2001. 


Andorka Rudolf: Gyermekszám a fejlett országokban (Gondolat, 1987) 

Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek 

(Gondolat, 1979) 

Cseh-Szombathy László: A házastársi konfliktusok szociológiája (Gondolat, 

1985) 

Hadas Miklós szerk.: Férfiuralom (Replika Kör, 1994) 

Neményi Mária: A család (Gondolat, 1988) 

Somlai Péter: Konfliktus és megértés (Gondolat, 1986) 

Utasi Ágnes: Családok és életstílusok (MTA PTI, 1991) 

Utasi Ágnes szerk.: Társas kapcsolatok (Gondolat, 1991) 

Társadalmi Riport 1990 

Társadalmi Riport 1992 

Tóth László szerk.: A szex – szociológia és társadalomtörténet (Új Mandátum, 

1996) 


A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatóságot a család fogalmával, a 

családok időbeni változásainak jellemzőivel, jelenlegi társadalmi helyzetével, 

funkcióival és problémáival. A szemináriumokon külön hangsúlyt fektetünk a 

családszociológiai módszerek megismertetésére, gyakorlására. 


64




A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: érvényes aláírás 






• Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A családok 

társadalmi helyzetének kutatását számos oktatói kutatómunka részben, 

vagy egészben tartalmazza (Pl. OTKA F025251). TDK, szakdolgozat. 


A családszociológia kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a 

szakirodalom feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új 

információ tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos 

feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek 

figyelembevétele. 

65

Szociálpolitika I. Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 3 









Ferenczi Gábor főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 

Főiskolai Kar, Szociális Munka Tanszék – nappali tagozat; 

Bartolomeu Ináció Dezanove, óraadó – levelező tagozat. 




A szociálpolitika különböző normativitásainak, makro-, mezo-, és mikroszintű 

elméleti összefüggéseinek a bemutatása. Olyan elméleti ismeretek biztosítása, 

amelyek birtokában a hallgatók képessé válnak az egyéni problémák 

társadalmi hatásait, következményeit, ennek ismeretében a probléma 

kezelésének adekvát módjait felmérni. Az érvelni tudás képességének 

kialakításával, a történeti összefüggések, a hazai és nemzetközi 

szociálpolitikai gyakorlat bemutatásával felkészíti a hallgatókat a beavatkozás 

lehetőségeinek és korlátainak a megismerésére. 


1. A szociálpolitika fogalmi meghatározási lehetőségei, megközelítési szintjei. 

2. A szociálpolitika szervezetei, szereplői, más politikákkal való kapcsolata, 

ellátási szintjére ható tényezők. 

3. A szociálpolitikára ható értékek I. – szabadság, egyenlőség. 

4. A szociálpolitikára ható értékek II. – szolidaritás, tolerancia, igazságosság. 

5. A szociálpolitikára ható ideológiák I. – liberalizmus. 

6. A szociálpolitikára ható ideológiák II. – konzervativizmus, szocializmus. 

7. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában I. – abszolút – relatív 

biztonság, prevenció – korrekció, integráció – szegregáció. 

8. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában II – támogatások odaítélésének 

a kérdése, univerzalitás – szelektivitás. 

9. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában III – hatásosság és hatékonyság 

kérdése, finanszírozás, szubszidiaritás. 

10. A jövedelmek elosztása és újraelosztása. 

11. A szociálpolitika színterei. 


Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. TWINS, Bp. 1994. 

Amartya Sen: Az egyéni szabadság, mint társadalmi elkötelezettség. Esély 

1992/1. 

Körössényi András: Liberális vagy konzervatív korszakváltás Magvető, Bp. 

1989. 

Ferge Zsuzsa: Szabadság és biztonság. Esély 1994/5. 


1. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. T-TWINS, Bp. 1991. 

2. Szociálpolitika ma és holnap (Szerk.: Ferge Zsuzsa és Várnai Györgyi). 

Kossuth K., Bp. 1987. 

3. David Donnison: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben. Esély 

1990/4. 

4. Howard Glennerster: A vegyes finanszírozás típusai. Esély 1991/3. 

5. Kőnig Éva: Mire elegendő a szociális normatíva Esély 1998/6. 

66

6. Tóth István György: A társadalmi (elosztási) igazságosság problémája. 

Szociológiai szemle 1991. 

7. Ferge Zsuzsa-Szentiványi S.: Egyenlőség pro és kontra (Kézirat). Bp. 1987. 

8. Ludassy Mária: Szabadság vagy egyenlőség Valóság 1981/7. 

9. Gyurgyák János: Politikai ideológiák. in: Mi a politika Szerk.: Gyurgyák 

János, Századvég Kiadó, Bp. 1994. 

10. Az "Esély" és a "Társadalmi riport a témához kapcsolódó cikkei 

11.Bárány Ferenc: Szociálpolitikai ismeretek. Egészségfejlesztés, 

mentálhigiéné sorozat JGYF Kiadó, Szeged 1999. 







Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, megfelelő 

szintű zárthelyi dolgozatok megírása. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: elemző 

dolgozat készítése egy adott szociálpolitikai kérdés bemutatásával. 














67

Szociális jog II. Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 3 









Dr. Fazekas János, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 



Állam- és jogtudományi alapismeretek. 



Szociális jog I. 0520 


A leendő szociális munkás egyrészt megismerje a munkakörével közvetlenül 

kapcsolatos hatályos jogi szabályozást, másrészt azon fontosabb területek 

szabályozását, amelyek elsősorban a gondozottak általános jellegű 

tájékoztatását, felvilágosítását szolgálják a mindennapi élet egyes területein. 


A szociális jogalkotás és jogalkalmazás alapkérdései. 

Szociális ellátás megszervezése és irányítása. 

Pénzbeli szociális ellátások (időskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, 

ápolási díj, átmeneti segély, rendszeres szociális segély, temetési segély, 

mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása, hadigondozás, hadkötelesek és 

családtagjaik szociális ellátása). 

Természetbeni szociális ellátások (köztemetés, közgyógyellátás, az 

egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatás és 

egyéb ellátások). 

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások: 

- alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés és speciális 

ellátási formák) 

- szakosított ellátási formák (ápolást, gondozást nyújtó, rehabilitációs, 

nappali ellátást és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, valamint a 

lakóotthonok). 

A személyes gondoskodást nyújtó intézményekben az intézményi jogviszony 

keletkezése, tartalma és megszűnése. 


Fehér Zoltán: A szociális igazgatás általános kérdései és a felnőttvédelem 

Unió Kiadó 1994. 

Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon 

Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének 

kiadványa 


Dr. Czúcz Ottó: Szociális jog I. 

Évközi ellenőrzés: Zárthelyi dolgozat, esetenként kiselőadás és 

feladatmegoldás. 


Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, a dolgozat 

megfelelő szintű elkészítése. 

68












Mivel a tárgy főként a hatályos jogi szabályozásra irányul, ezek változásait 

folyamatosan be kell építeni. Emellett folyamatosan követendő a 

szabályozások lehetséges változási irányai, amelyek a tárgy feldolgozása 

során előrejelzésre kerülnek. 

69

Családjog Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: Általános Szociális Munkás Szak II /3 

Védőnőképző Szak III/1 




Védőnőképző Szak: 2 

Kredit: 3 

Védőnőképző Szak 

Követelmények: 

Kollokvium 




Védőnőképző Szak 





Mindkét szak nappali tagozatán: Dr. Jászai Tamás, óraadó, Debreceni 

Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 

Levelező tagozaton: Dr. Marsi Edit, főiskolai docens, Debreceni Egyetem 



A hallgatók az Általános Szociális Munkás Szakon főiskolai tanulmányaik 

során jogi alapismereteket szereztek (tanultak állam- és jogtudományi 

ismereteket, illetve esetleg más jogi tárgyat). Erre figyelemmel a tantárgy 

oktatása során alapozni lehet a már megszerzett tudásanyagra. 

A Védőnőképző Szakon nincsenek jogi előtanulmányok, itt a tárgy keretében 

kapnak bevezető jogi ismereteket a hallgatók. 


Állam- és jogtudományi ismeretek I-II. 0513 0519 

Védőnőképző Szak: - 


A családjogi ismeretek oktatásának általános célja, hogy a családot, mint 

társadalmi jelenséget a jog oldaláról bemutassa; megvilágítsa a jogszabályok 

érvényesülését és érvényesítését, alkalmazásának várható pozitív és negatív 

hatásait. Specifikus célkitűzése, hogy képessé tegye a hallgatót arra, hogy profi 

„ügyféllé” válhasson mindazok érdekében, akik jogaikat vagy jogos 

érdekeiket felismerni vagy érvényesíteni segítség nélkül nem képesek, 

mindkét szakma területén. 


A családjogi ismeretek oktatása 3 nagy téma: 

I. A házasság, 

II. A család és 

III. A gyámság joga 

köré csoportosítható, kiegészítve a gyámügyi igazgatás főbb szabályaival. 

A tárgykörök rövid ismertetése: 

I. A családjog fogalma, tárgya, rendszere, alapelvei, forrásai 

II. A házasság intézménye és szabályozása 

1. A házasság alaki kellékei 

2. A házasság érvénytelensége 

- érvénytelenségi okok 

- érvénytelenné nyilvánítás 

3. A házasság megszűnése 

- a házasság megszűnésének esetei 

- a házasság felbontása (a bontóperes eljárás főbb szabályai) 

4. A házastársak jogai és kötelezettségei 

- általános rendelkezések 

(névviselés) 

70

- a házassági vagyonjog (vagyonközösség, különvagyon) 

- a házastársak lakáshasználata 

- a háztartás költsége 

- a házastársi tartás 

- a vélt házasság vagyonjogi hatásai 

III. A család jogi szabályozása 

1. A rokonság 

2. Az apasági vélelem az anya házassági köteléke alapján, az apasági vélelem 

egyéb esetei 

3. Az örökbefogadás 

- célja, feltételei, joghatásai 

- hatálytalanná válása, megszűnése 

- az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok 

4. Törvényes tartási kötelezettségek 

- rokontartás 

- gyermektartás (gyermektartásdíj) 

- a szülőtartás 

5. A szülői felügyelet 

- gondozás és nevelés 

- gyermek elhelyezése, a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontok 

- a vagyonkezelés 

- a törvényes képviselet 

- a szülői felügyelet megszűnése, megszüntetése 

- a szülő és gyermek kapcsolattartásának szabályozása 

IV. A gyámság intézménye 

1. A gyámrendelés 

2. A gyámság ellátása 

3. A gyámság megszűnése 

4. A gondnokság családjogi vonatkozásai 

5. A gyámhatósági eljárás 

A Védőnőképző Szak hallgatói ezen ismeretket megelőzően bevezető jogi 

ismereteket is tanulnak. 


A tárgy jellegénél fogva - illetve a rendkívül gyorsan változó jogi 

szabályozásra figyelemmel - jegyzet nem áll rendelkezésre a hallgatóknak. A 

folyamatosan módosított joganyagot bocsátjuk rendelkezésre, az előadás 

anyagához. Ajánlott irodalomként a jogi folyóiratokban, illetve bírósági 

határozatokban megjelenő családjogi tárgyú anyagokból választunk a 

hallgatóknak. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak, a joggyakorlatból 

egyéni felkészülés alapján rövid ismertetést tartanak az elméleti óra keretében. 


Az aláírás feltétele sikeres zárthelyi dolgozat 



A vizsgára bocsátás feltételei: érvényes aláírás. 





A tantárgyat 30 elméleti órában oktatjuk. (Levelező tagozaton 10 óra) 

A 30 óra órarendi óra, ezen túlmenően kb. 40 - 60 óra önálló munkát igényel. 

(Levelező tagozaton ez az otthoni felkészülés értelemszerűen több.) 




bocsátása 





oktatásában minőségbiztosítást, fejlesztést a folyamatosan változó, 

megújuló joganyag, illetve a szakirodalomban megjelenő munkák 

folyamatos figyelemmel kísérése, annak a joganyagba történő beépítése, 

TDK keretében történő feldolgozása biztosítja. 

71

Népegészségügyi ismeretek II. Népegészségügyi és Prevenciós Tanszék 







Kredit: 3 












A „Népegészségügyi ismeretek I.” tantárgy alapvető ismeretei. 


Népegészségügyi ismeretek I. 6011 


Az egészségesebb életmód kialakításában az egészségre káros szokások 

megváltoztatásában a szociális munkásnak jelentős szerepe van. 

Ismernie kell az egészségügy működését, feladatait, lehetőségeit. 


1. hét: Egészség - betegség fogalma. Egészséget meghatározó tényezők. 

2. hét: Prevenció fogalma, szintjei. 

3. hét: Demográfia - fogalma, tárgya. Népesedéspolitika. 

4. hét: Demográfiai elemző módszerek. 

5. hét: Demográfiai átalakulás - korfa, a népesség számának és 

összetételének alakulása. 

6. hét: Mortalitási statisztikák. 

7. hét: Élettartam mutatók - magyar demográfiai tendenciák. 

8. hét: Az epidemiológia fogalma, tárgya, célja. 

9.hét: Az epidemiológia főbb módszerei. 

10.hét: Analitikus epidemiológiai vizsgálatok típusai. 

11.hét: Szűrővizsgálatok. 

12.hét: A morbiditás megismerhetősége - regiszterek egészségügyi 

intézmények statisztikái. 

13.hét: Hazánkban előforduló krónikus fertőző és nem fertőző betegségek 

előfordulása - morbiditás, mortalitás. 

14.hét: Az egészségügy szervezete - alapellátás, szakellátás rendszere. 



Dr. Ormai Sándor: Élettan-kórélettan 

Neszner János: Népegészségtan. Bp. 1994. 

Dr. Boján Ferenc: Demográfia. Jegyzet 

Dr. Boján Ferenc: Epidemiológia jegyzet 

Demográfia (az MTA Demográfiai Bizottsága és a KSH Népességtudományi 

Kutató Intézet folyóirata) 

Moser-Pálmai: A környezetvédelem alapjai 





72



















73

Fejlődéslélektan és szocializáció Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: II/ 1 




Kredit: 3 









Ács Anetta, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai 

Kar, Alkalmazott Pszichológia Tanszék 

Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: A hallgató ismerje a főbb 

személyiséglélektani irányzatokat, legyen tisztában az egyes irányzatok által 

említett strukturális és funkcionális modellekkel. 


Személyiséglélektan 7025 

A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy célja a 

különböző életkorok pszichés jellemzőinek az egymásra épülő fejlődési 

fázisoknak, a kritikus életszakaszoknak a megismertetése. A viselkedést 

befolyásoló tényezők mellett bizonyos pszichés struktúrák, jellemzők 

fejlődését követjük végig. 


1. A fejlődéslélektan tárgya, célja módszerei 

2. A terhesség, születés, szülés pszichológiája 

3. Korai anya-gyermek kapcsolat 

4. Csecsemőkor 

5. Kisgyermekkor 

6. Óvodáskor 

7. Kisiskoláskor 

8. Prepubertáskor, pubertáskor 

9. Ifjúkor, felnőttkor 

10 Időskor 

11. A halállal kapcsolatos pszichés jelenségek 

12. Szocializáció, szocializálódás 

13. M. Mahler: A tárgykapcsolatok fejlődése 

14. E. Erikson fejlődéselmélete 

15. A fejlődési ütem eltérései 


Mérei F., Binét Á. : Gyermeklélektan, Gondolat, 1995. 


Bálint A. : A gyermekszoba pszichológiája, Kossuth, 1990. 

Bernáth L., Solymosi K. : Fejlődéslélektani olvasókönyv, Tertia, 1997. 

Bettelheim, B. : Az elég jó szülő, Gondolat, 1994. 

Buda B., Szilágy V. : Párválasztás a párkapcsolatok pszichológiája 

Cole, M., Cole, S. R. : Fejlődéslélektan, Osiris, 1997. 

Kübler Ross, E.: A halál és a hozzá vezető út, Gondolat, 1988. 

Fraiberg, S. H. : Varázsos évek, Park , 1990. 

Mönks, F: J:, Knoers, A: M: P: : Fejlődéslélektan, Fitt Image, 1998. 

Polcz A. : Meghalok én is , Századvég, 1993. 

Raffai J. : Megfogantam, tehát vagyok, Útmutató K. 1999. 

Riemann, F.: Az öregedés művészete, Háttér, 1987. 


74


Az aláírás feltétele az órai munkán való aktív részvétel. 





• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 28/14 

Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás +gyakorlat 





A tárgy minőségbiztosítását a magyar és külföldi szakirodalom követése, 

valamint a konferenciákon és tanfolyamokon való részvétel biztosítja. 

75

Szociálpszichológia Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: II/ 1 




Kredit: 3 








Dr. Kiss János, főiskolai docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem 



Dr. Kiss János, főiskolai docens, tanszékvezető, Debreceni Egyetem 



A hallgatók ismerjék az alapvető pszichológiai fogalmakat és tudják 

elhelyezni a stúdium alatt szerzett ismereteiket a lélektan rendszerében annak 

érdekében, hogy megértsék a szociálpszichológiai stúdium alatt tárgyalt 

jelenségeket. 


Bevezetés a pszichológiába 7024 


A hallgatók ismerjék meg az alapvető szociálpszichológiai fogalmakat, 

jelenségeket annak érdekében, hogy megértsék a társas interakciók 

működését, és csatolni tudják ismereteiket más tantárgyak fenti jelenségekkel 

kapcsolatos tartalmaihoz annak érdekében, hogy munkájuk során hatékony 

interperszonális működésre legyenek képesek. 


1. A szociálpszichológiáról általában 

2. Személypercepció 

3. Személyközi kommunikáció 

4. Interperszonális kapcsolatok 

5. Csoport és vezetés 

6. Társas befolyásolás 

7. Összefoglalás 


J.P.Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Bp. 1994. 


E.Aronson: A társas lény Közgazdasági és Jogi Kiadó 1998. 

Csepeli György:A szociálpszichológia vázlata Múzsák Bp.1987. 

Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris Bp.1998. 

Szociálpszichológia (Szerk.: Hewstone és tsa.-i ) Közgazdasági és Jogi Kiadó 

Bp.1997. 

Hunyadi György (Szerk): Szociálpszichológia Akadémiai Kiadó Bp.1984. 

76


zárthelyi dolgozatot írnak. 


Az aláírás feltétele a zárthelyi dolgozatok eredményes megírása. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Sikeres 

zárthelyi dolgozat megírása. 







A tárgy minőségbiztosítását a magyar és külföldi szakirodalom 

követése, valamint a konferenciákon és tanfolyamokon való részvétel 

biztosítja. 

77



IV. félév tantárgyi programjai 

78

Csoportos szociális munka II. Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 3 












A csoportos szociális munka II. tantárgy felvételéhez szükséges a Szociális 

munka alapismeretek I-II. tantárgyak tanulása, valamint a Csoportos szociális 

munka I. tantárgy ismeretanyagának elsajátítása. A hallgató a Csoportos 

szociális munka I. tantárgyban tanulja meg a csoport munka alapfogalmait, 

szándékait, típusait, a csoport fejlődési szakaszait és a csoportban működő 

szerepeket. 


Csoportos szociális munka I. 7505 


Elméleti és módszertani ismereteket nyújtson, melyek segítségével a hallgató 

képes lesz hasonló problémákkal küzdő egyéneknek csoportot szervezni, 

működtetni problémáik megoldása érdekében. 


Vezetés és vezetők a csoportban. 

A szociocsoport megalkotásának elemei: a csoport tervezési modellje, a 

csoport megalakítása, a csoport kezdését befolyásoló tényezők. 

Felmérés a csoportban: egyén, a szociális csoport és a csoport környezetének 

felmérése. 

Csoportos szociális munka a gyakorlatban. 


1. A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka 

csoportokkal. Szöveggyűjtemény. Budapest, 1997. 

2. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó, Budapest 1996. 44 

- 132. o. 

3. Rudas János: Delfi örökösei Gondolat, Bp. 1990. 

4. Szilvási Léna: Csoport munka egy anyaotthonban. Esély 1997 / 1. 59 - 88. 

o. 


1. Benedek László: Játék és pszichoterápia 

IV. rész: Játék – katalógus 144 – 264. o. 

Magyar Pszichiátria Társaság, Budapest 1992. 

Évközi ellenőrzés: --- 


Az aláírás feltétele a rendszeres óralátogatás. A hallgatók szociális csoport 

munkatervet készítenek egy általuk választott csoport indítására. A csoport 

munka tervének elkészítése a félév végi aláírás feltétele. 

79

A vizsgára bocsátás feltételei: A szociális csoport munkaterv elkészítése és 

leadása május 10-ig. 




• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: kontaktóra: heti 2, 

illetve 18 óra, órán kívüli terhelés aránya heti 1 óra. 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás 

• A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai 

szerint. 



minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal 



80

Közösségi szociális munka Szociális Munka Tanszék 


Oktatás típusa: Előadás és gyakorlat 





Kredit: 3 









Pattyán László, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 



A hallgatónak ismernie kell a szociális gondoskodás és a szociális munka 

történeti hátterét, értékeit, etikai elveit, dilemmáit, fő beavatkozási módszereit, 

a társadalompolitika értékeit, alapelveit. 


Szociális munka alapismeretek I-II. 7503 


A hallgató ismerje meg a közösségi szociális munka elméleti irányzatait, 

valamint gyakorlati módszereit, különös tekintettel a közösségi munka hazai 

gyakorlatára. Legyen képes felismerni a közösségek szerveződési elveit, 

valamint tudja azt az aktuális társadalmi viszonyok között vizsgálni. 

A kurzus során a hallgató megismeri a közösségek feltérképezésének, a 

közösségi szükségletek felmérésének technikáit, a közösségfejlesztés, a 

közösségszervezés, a szolgáltatások tervezésének módszereit, valamint a 

közösségek érdekvédelmének munkamódszereit. 


I. A közösség megközelítése, alapfogalmak: a közösségek értelmezési módjai, 

közösség - csoport, illetve közösség - társadalom meghatározások, a népi és az 

urbánus közösségek jellemzői, a közösségek speciális értelmezési módjai - 

szociológiai, szociálpszichológiai irányzatok, új megközelítések. 

II. A közösségi szociális munka: definíciók, a közösségi szociális munka 

értékei, a közösségi munkás szerepei. A közösségi szociális munka és a 

szociális munka más munkamódszereinek (esetkezelés, szociális 

csoportmunka) viszonya elméletben és gyakorlatban. A közösségi szociális 

munka speciális dilemmái. 

III. A közösségszervezés elmélete, modelljei: (J. Rothmann) 

- Helyi fejlesztés modellje (közösségfejlesztés, szomszédságfejlesztő munka); 

- Társadalmi tervezés (szolgáltatástervezés); 

- Szociális akció; 

III.1. A közösségi szociális munka történeti fejlődése, főbb irányzatai: a 

settlement mozgalmak kialakulása és hatása, szolgáltató és közösségi akció 

programok kialakulása, különös tekintettel a hazai gyakorlatra. 

A hallgatók a modellek megismerése mellett külföldi és hazai gyakorlati 

példák mentén vizsgálják meg a közösségi munkamódszereket, valamint 

esettanulmányokat elemeznek. 

IV. A közösségi munka gyakorlata: gyakorlati lépések, a közösségek 

meghatározása, a kapcsolatrendszerek elemzése, a helyi szükségletek 

felmérése. 

Közösségi program - terv készítése (szemináriumi gyakorlat). 

Esettanulmányok elemzése: gyakorlati példák elemzése, útkeresés, módszerek 

használhatósága. (otthoni önálló munka hallgatói csoportokban, szemináriumi 

elemzés). 


1. A szociális munka elmélete és gyakorlata 2-3. kötet. 

Szerk. Gosztonyi Géza. Semmelweis Bp. 1996. 

81

2. C. Wolfgang Müller: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá 

ELTE - T-TWINS 1992 / 15 - 60.o./ 

3. Vercseg Ilona: Közösség PAROLA Füzetek Bp. 1993. 

4. Közösségi munka - Elmélet és gyakorlat külföldön Szerk: B. Vörös Gizella 

Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 1993. 

5. R. Perlman - A. Gurin Közösségszervezés és társadalmi tervezés 

Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 1993. 

6. Közösség fejlesztés. Szerk: Vercseg Ilona Kultúra és közösség 1991/4 

7. Bevezetés a helyi szükségletek és források megismerésének módszertanába 

Szerk: Orsós Éva - Hegyesi Gábor Segédanyag a szociális programok 

megalapozásához. Népjóléti Minisztérium 1992. 

8. Jossi Korazim Kőrösy: Amit a szociális munkásoknak a közösségi szociális 

munkáról meg kell tanulniuk a neokonzervativizmus korszakában. 

Esély: 1994/5 

9. Bill Jordan: Agitátorok, vagy a kontroll ügynökei. 

A szociális munka bemutatása Esély: 1992 

10. Jossi Korazim Kőrössy: Közösségi munka szervezeti szinteken 

11. Balipap Ferenc: A magyarországi settlement mozgalom története 

Esély 1990/1. 

Ajánlott irodalom 

1. Szomszédság. Szerk: Vercseg Ilona PAROLA Füzetek 1992. 

2. W. W. Biddle - L.J. Biddle: A közösségfejlesztési folyamat 

Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézete Bp. 1988. 

3. Település, közösség, fejlesztés. Szerk: Varga A. Tamás - Vercseg Ilona 

Országos Közművelődési Központ Bp. 1991 

4. Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon Bp. 1996 

5. A helyi cselekvés. Szerk: Köles Sándor - Varga Csaba 

Magvető, 1988. 

6. Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris, Bp. 1996. 

Évközi ellenőrzés: 

Nappali tagozat: A hallgatók a félév végére egy közösségi programot 

választanak, melyet csoportmunkában elemeznek és védenek meg. 

Levelező tagozat: zárthelyi dolgozat írása a szakirodalmakból 



- szemináriumi gyakorlatokon való részvétel 

- közösségi program elemzés elkészítése és megvédése 


Eredményes zárthelyi dolgozat. 

Sikertelen dolgozat esetén a hallgató még egy esetben próbálkozhat 

pótzárthelyi formájában. 



(Menete a nappali tagozaton: közösségi programelemzés megvédése, tétel 

bemutatása) 

A félévi aláírás megtagadása, és a vizsgaismétlések esetén a Tanulmányi és 

Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. 


• A tantárgy felvétele: Elegendő jelentkező esetén keresztfélévben is 

lehetséges. (Nappali tagozaton) 


Nappali tagozat: A hallgató kontaktórán kívüli feladata a közösségi program 

elemzés elkészítése csoportmunkában, valamint a szakirodalmak olvasása. 

Levelező tagozat: A hallgató kontaktórán kívüli feladata a szakirodalmak 

olvasása és önálló feldolgozása 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: elméleti előadás, 

szemináriumi gyakorlatok: esetelemzések, szakirodalom feldolgozás, 

dolgozat védés. 








82




83

Szociális munka gyakorlat IV. Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 3 

















Szociális munka gyakorlat II. 7504 

Szociális munka gyakorlat III. 7506 
































84







feldolgozás. 









85

Munkanélküliség szociológiája Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 







Kredit: 3 












Bevezetés a szociológiába, Közgazdaságtani ismeretek, Társadalompolitika 

tantárgyak, illetve a Szociális munka gyakorlata során tapasztaltak. 


Társadalmi struktúra és rétegződés 0515 


A kurzus célja, hogy korunk egyik legsúlyosabb társadalmi, gazdasági és 

szociális problémájával, a munkanélküliséggel megismertesse a hallgatót. A 

kurzus a munkanélküliség történetének felvázolása után a jelen állapotra 

koncentrál, a munkanélküliség kialakulásának okaira, egyéni és társadalmi 

következményeire, valamint a gazdaság és jellemzőinek – így a 

munkanélküliségnek – a globalizálódására. A munkanélkülieket ellátó 

rendszer bemutatása mellett a tantárgy nagy hangsúlyt helyez a szociális 

munkás szakma problémaorientáltságára. 


1. A munkanélküliség általános jellemzői, alapfogalmak. 

2. A munkátlanság története az ókorban és középkorban. A szegénység. 

3. Munkanélküliség az ipari társadalomban. A nagy gazdasági 

világválság. 

4. A munkanélküliségre adott válaszok a II. Világháború előestéjén. 

5. A fogyasztói társadalom és a globális világ munkanélkülisége. A 

munkaerőpiac jövője. 

6. Munkaerőhelyzet, munkaerő-politika Magyarországon szocialista 

nómenklatúra idején. 

7. A ’90-es évek munkanélkülisége Magyarországon. 

8. Speciális csoportok a munkátlanok tömegein belül. 

9. A munkanélküliség következményei. Makrogazdaság, családi 

költségvetés, személyiségromboló hatások, akcidentális krízis. 

“Burning out”, morbiditás, mortalitás. Az új szegénység, és a “20%-os 

társadalom”. 

10. A munkanélküli-ellátó rendszer és annak közgazdasági, politikai 

háttere. 

11. A szociális munkás lehetőségei a munkanélküliség problémáinak 

kezelésében, megoldásában. 


Alkalmazkodás a munkanélküliséghez (Szerk.: Bánfalvy Cs., Laki L.). MTA 

Politikai Tudományok Intézete, 1992. 

A Munkaügyi Központok tájékoztató kiadványai, brossúrái 

Bánfalvy Cs.: A munkanélküliség. Magvető, 1989. 

Bánfalvy Cs.: A munkanélküliek szociális jellemzőiről. Esély 3. 1991. 4. (97- 

108.) 

Bánfalvy Cs.: A munkanélküliséghez való alkalmazkodás. Világosság 33. 

1992. 2. (112-122.) 

Csoba J.: Munkát keresők - munkakerülők. A tartósan munka nélkül lévők 

megoszlása a munkavállalási hajlandóság szerint. Szociológiai Szemle 1993. 

1. (p. 71-94.) 

86

Frey M., Gere I.: A munkanélküliség szociális hatásai. Esély 4. 1992. 3. (74- 

78.) 

Hüse L., Gurály E.: Szerepek a munkanélküliség problémájának enyhítésében. 

Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 2000/1. P. 30-45. 

Jallade, J-P.: A nyugat-európai társadalombiztosítási rendszerek előtt álló 

problémák. Esély 2. 1990. 6. (3-20.) 

Köllő J.: Munkában és munka nélkül – a fordulat után. Szociológiai Szemle, 

1. sz. p. 15-20. 1993. 

Munkanélküliség. Társadalmi Szemle 45. 1990. 5. 23-51. 

Munkanélküliség - megoldások és terápiák (Szerk.: Gyekiczky T.). MTA 

Szociológiai Kutatóintézet, 1990. 

Rusinné Fedor Anita: A megyei munkanélküliség jellemzői a 

rendszerváltástól napjainkig. Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 2002/1. P. 64- 

76. 

Simonyi Á.: Munka nélkül. Szociológiai Szemle, 1. sz. p. 55-70. 1995. 

• A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A 

munkanélküliség kutatási eredményeinek folyamatos nyomon követése, a 

szakirodalom feldolgozása. A munkanélküliekkel kapcsolatos ellátások, 

átképzések, stb. állami, önkormányzati, civil és önszerveződő formáinak 

figyelemmel kísérése. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új 

információ tanagyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű 



Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat 




A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: érvényes 

aláírás. 



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70% – 30% 



• Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A munkanélküliség 

kutatását számos oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza 

(lásd a Szabolcs-szatmár-bereg megyei Szemle évfolyamait). TDK, 

szakdolgozat. 

87

Településszociológia Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 2 






Dr. Cselényi István, habilitált, Ph.D., főiskolai tanár, tanszékvezető, 

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Társadalomtudományi 

Alapozó Tanszék 


Dr. Cselényi István, habilitált, Ph.D., főiskolai tanár, tanszékvezető, 

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Társadalomtudományi 

Alapozó Tanszék 


Bevezető szociológiai ismeretek. 



A tárgy foglalkozik a településszociológia-városszociológia főbb elméleti 

kérdéseivel és alapfogalmaival. Bemutatja a településszociológia alapvető 

irányzatait, a humán ökológia és az európai várostörténeti iskola irányzatát. 

Tárgyalja a települések történeti fejlődését, a magyarországi településformák 

főbb jellemzőit, átalakulásukat a 20. században, és azok következményeit. 


1. A településszociológia fogalma. 

2. A falu és város fejlődésének eltérő vonásai, jellegzetességei. 

3. A klasszikus településszociológiai iskolák. 

4. A magyar településhálózat kialakulás és történetének jellegzetességei. 

5. A magyar településtörténet jellegzetességei: a tanya és a mezőváros. 

6. A 19. századi fejlődés és a „Budapest-szindróma”. 

7. A településszerkezet alakulása a két világháború között. 

8. A szocialista korszakban végbement változások. Iparfejlesztés és településfejlesztés. 

A „Csinált városok”. 

9. A településszerkezet alakulása a posztkommunista átmenet időszakában. 

10. A regionalitás és a régiófejlesztés. 

11. A települések társadalmi problémáinak komplex szociológiai vizsgálata. 

12. Migráció, emigráció, immigráció hazánkban. 


Szelényi Iván: Városszociológia, Bp. 1973. 

Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon, Bp. 1996. 

Ladányi János - Szelényi Iván: Szuburbanizáció és gettósodás. Kritika 1997. 

7. 4-11. 

88


Csanádi Gábor – Ladányi János: Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének 

változásai. Bp. 1992. 

Enyedi György: A városnövekedés szakaszai. Bp. 1988. 

Jönnek Mennek Maradnak Bp. 1994. 

tudományos feldolgozása. Utánkövetéses vizsgálat a már végzett hallgatók 

körében, e kutatás eredményeinek figyelembevétele. 

Konrád György – Szelényi Iván: A késleltetett városfejlődés társadalmi 

konfliktusai. Valóság 1971. 12. sz. 

Ladányi János: A lakóhelyi szegregáció alakulása Budapest 1930-80. között. 

Valóság 1988. 3. 70-82. 

A modern város történeti dilemmái. (Szerk.: Gyáni Gábor) Debrecen, 1995. 

Süli-Zakar István: Kelet-Magyarország: permanens válságterület. JUSS 1992. 

4. sz. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez írásbeli 

dolgozatot készítenek a szakirodalom alapján. 



A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Az otthoni 

írásbeli dolgozat elkészítése és zárthelyi dolgozat megfelelő szintű megírása. 

(Ennek pótlása, ismétlése az oktatóval történő konzultáció után lehetséges.) 






A településszociológiai tárgyú kutatások eredményeinek folyamatos nyomon 


az új információk tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű 

89

Szociálpolitika II. Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 3 









Ferenczi Gábor főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 

Főiskolai Kar, Szociális Munka Tanszék – nappali tagozat; 

Bartolomeu Ináció Dezanove, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék, 

óraadó – levelező tagozat. 



Szociálpolitika I. 0523 


A szociálpolitika különböző normativitásainak, makro-, mezo-, és mikroszintű 

elméleti összefüggéseinek a bemutatása. Olyan elméleti ismeretek biztosítása, 

amelyek birtokában a hallgatók képessé válnak az egyéni problémák 

társadalmi hatásait, következményeit, ennek ismeretében a probléma 

kezelésének adekvát módjait felmérni. Az érvelni tudás képességének 

kialakításával, a történeti összefüggések, a hazai és nemzetközi 

szociálpolitikai gyakorlat bemutatásával felkészíti a hallgatókat a beavatkozás 

lehetőségeinek és korlátainak a megismerésére. 


1. A civil társadalom újjászületése 

2. Önkormányzat és szociálpolitika 

3. Minőségbiztosítás a szociálpolitikában 

4. Non-profit humán szolgáltatások a jóléti átalakulás körülményei között 

5. Szociális intézmények strukturális problémái 

6. A non-profit szervezet, mint működő intézmény 

7. A helyi szükségletek és erőforrások megismerésének módszertani alapjai 

8. Projektmanagement 

9. „Túl sokat költünk szociálpolitikára” - szociálpolitika és gazdasági haladás 

10. A szociálpolitika alapelvei - a pénzbeli avagy természetbeni, otthoni, 

avagy intézményes ellátás jellemzői 

11. A szociálpolitika alapelvei a Szociális Törvényben 

12. Családok és a szociálpolitika, a szociálpolitika lehetőségei a gyermeki 

jólét biztosítása területén 

13. Non-profit szerveződések a szociálpolitikában 

14. Szociálpolitika az Európai Unióban 


1. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika 1989-1997 (fénymásolat) 

2. Lévai Katalin-Kiss Róbert: Merre tart a szociálpolitika Esély 1999./5.sz. 

3. Ferge Zsuzsa: Az állami szociálpolitika változásai a rendszerváltás óta, 

Ezredforduló,1998/5 

4. David Doonison: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben. Esély 

1990/4. 

5. Kuti Éva: A nonprofit szervezetek szerepe a kilencvenes évek magyar 

társadalmában és gazdaságában. Közgazdasági Szemle 1996. október 

6. Pierre Bourdieu: A neoliberalizmus lényege Esély 1998./6.sz. 

7. Fábián Gergely: Szociális problémák globalizációja és lokalizációja.in: 

DOTE EFK Tudományos Közlemények, Nyíregyháza, 1998. 

8. Ferge Zsuzsa: Az átmenet társadalma Esély 1995./4. 

9. Somlai Péter: Bizonytalanul (A családok helyzete Kelet-Közép-Európában) 

Esély 1995/2 

90

10. Georg Vobruba: Szembenézés drasztikus társadalmi változásokkal – 

amerikai és európai összehasonlításban Esély 2001/3. 

11. Európai szociálpolitikai menetrend Esély 2001./5. 

12. Bódi Ferenc: A szociális ellátórendszer öröklött hiánya a falvakban Esély 

2001./4. 

13. Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság. Esély 2000/1. 


Pataki György: Etika és közgazdaságtan. Gondolatok a jólét, a szabadság és 

az igazságosság kérdéseiről. Replika 1998. Szeptember 

Széman Zsuzsa: A szociálpolitika decentralizációja és problémái. In: Leltár, 

MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, Bp. 1992. 

Tóth István György: A jóléti rendszer az átmenet időszakában, Közgazdasági 

Szemle, XLI. évf. 1994/3. sz. 

Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. A társadalmi viszonyok 

reprodukciója ( 21-26.o ) A gyermekes családok és a szociálpolitika ( 141- 

151.o. ) T-TWINS Bp. 1991. 

Smith, Bucklin and Associates: Átfogó non-profit menedzsment. Non-profit 

kutatások 5. (19-42.o.) CO-NEX Könyvkiadó Kft. Bp. 1997. 

Lévai Katalin-Széman Zsuzsa: Társadalmi trigonometria. Scientia Humana, 

Bp. 1993. 

J.D. Straussman-Fábián Katalin: A szociális segély ügyintézésének dilemmái 

helyi szinten. Önkormányzat és a nonprofit szektor. in: Innovatív 

önkormányzatok (szerk.: Lévai Katalin és J. Straussman) Helyi Társadalom 

Kutató Csoport Bp., 1996. 

Tony Atkinson: Társadalmi kirekesztődés, szegénység, munkanélküliség 

Esély 1998./4. 

Hegyesi Gábor: Mentálhigiéne, szociálpolitika, humán szolgáltatások. in: 

Közösségi mentálhigiéne (szerk.: Gerevich József) Gondolat, Bp. 1989. 

Pogány Magdolna: Szociális problémakezelő rendszerek, Bp. 1995. 

Andorka Rudolf - Spéder Zsolt: A szegénység Magyarországon 1992-95 

Esély 1996./4. - Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai Esély 

1995./6. 

A civil társadalom újjászületése. A nonprofit szektor fejlődése Kelet-Közép- 

Európában és a nyugati segítségnyújtás szerepe RBF Múzsák Kiadó 

Hegyesi Gábor-Orsós Éva: Bevezetés a helyi szükségletek és források 

megismerésének módszertanába. Segédanyag a szociális programok 

megalapozásához, Bp. 1992. 

Társadalmi Szemle 1994.8-9. Mérleg 1990-94 

Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz Az állam és a civilizációs folyamat 

KJK Bp. 1998 

Pataki János: A nonprofit humán szolgáltatások a jóléti átalakulás 

körülményei között. Kézirat. Debrecen, 1995. 

A szociális Európa (Esély különszám 1999.) 

Az Esély, a HÁLÓ és a Társadalmi Riport egyéb, a mai szociálpolitika 

helyzetét bemutató írásai. 





szintű szociálpolitikai kiselőadás megtartása. 


nem kapcsolódik a tárgyhoz. 










minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal kapcsolatos 

91


változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, 

„vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy 

aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési 

körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak 

mikéntjéről. 




92

Társadalombiztosítási jog I. Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 







Kredit: 2 









Dr. Mádi Sarolta, óraadó, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 

Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 


Az „Állam- és jogtudományi ismeretek” tantárgy során elsajátított 

alapismeretek. 




A tantárgy oktatásának általános célja, hogy a hallgatók a szociális ellátási 

rendszer e nagy területének szabályait megismerjék. Specifikus célkitűzése, 

hogy oly módon szerezzék meg ezt az ismeretanyagot, hogy alkalmasak 

legyenek a szociális munka gyakorlati részében azok alkalmazására. 


- A társadalombiztosítás alapelvei 

- A társadalombiztosítás intézményi rendszere 

- A társadalombiztosítási jogviszony - a biztosítottak köre 

- A társadalombiztosítás fedezeti rendszere 

- A társadalombiztosítás által nyújtott ellátások 

- Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség 

- A társadalombiztosítás ellenőrzési rendszere 

- Társadalombiztosítási szabálysértés, bűncselekmény 

- A jogképesség, cselekvőképesség, jogi személy, hatáskör, illetékesség 

kérdései 

- A társadalombiztosítási jog és a közigazgatási eljárási jog kapcsolata 

- A közigazgatási eljárási jog szabályainak alkalmazása az egészségbiztosítási 

és nyugdíjbiztosítási ügyek intézésnél 

- A Társadalombiztosítási Azonosító Jel, a Társadalombiztosítási Igazolvány 

- Az igényérvényesítés szabályai az egészség- és nyugdíjbiztosítási eljárásban 


Mádi Sarolta: Társadalombiztosítási jogi ismeretek. Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar, Nyíregyháza, 2003. 

Ajánlott irodalomként a jogi folyóiratokban megjelenő, kapcsolódó tárgyú 

anyagokból választunk a hallgatóknak. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók zárthelyi dolgozat formájában adnak számot a 

megszerzett tudásanyagról. 


Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, zárthelyi 

dolgozat megírása. Eredménytelen zh. esetén az aláírás feltétele: beszámoló. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: sikeres 

zárthelyi dolgozat. 

93




• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: Előadás, az új 

jogszabályok azonnali feldolgozása. 










94

Büntetőjog és kriminológia Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 







Kredit: 3 












A hallgatók főiskolai tanulmányaik során jogi alapismereteket szereztek 

(tanultak állam- és jogtudományi ismereteket, illetve esetleg más jogi 

tárgyakat). Erre figyelemmel a tantárgy oktatása során alapozni lehet a már 

megszerzett tudásanyagra. 




A tantárgy általános célja, hogy a hallgató megismerje a tágabb értelemben 

vett kriminológia lényegi vonásait, összetevőit, áttekintést kapjon a 

büntetőjogi felelősségi rendszerről. Specifikus célkitűzés, hogy ezen 

ismeretanyagot és áttekintést a szociális munka során felhasználható módon, 

mélységben és tartalommal szerezze meg. 


A tantárgy keretében az alábbi témakörökkel ismerkednek meg a hallgatók: 

Először alapvető büntetőjogi ismeretekkel találkoznak: 

- A büntetőjogról, a Büntető törvénykönyvről általában 

- A bűncselekmény fogalma, megvalósulási szakaszai 

- A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai 

- A büntetés fogalma, célja, a büntetéskiszabás elvei, büntetések és 

intézkedések 

- A büntetés-végrehajtási jog egyes rendelkezései 

- Büntetések és intézkedések végrehajtása 

- Pártfogói felügyelet 

- A fiatalkorúakra vonatkozó sajátos rendelkezések 

- A büntetőeljárás alapelvei 

- A büntető ügyekben eljáró hatóságok, a büntetőeljárásban résztvevő 

személyek 

- Eljárásjogi garanciák 

Ezen ismeretanyag birtokában már megkezdjük a bűnözéssel és egyéb 

devianciákkal, valamint az ide vonatkozó joganyaggal való ismerkedést, az 

alábbiak szerint: 

- A kriminológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében 

- A bűnözés terjedelme, struktúrája, dinamikája 

- A bűnözés megelőzése 

- A sértettek szerepe a bűncselekmények elkövetésében 

- A gyermek- és fiatalkorúak devianciája 

- Az alkoholizmus, mint deviancia. Kezelő intézmények és garanciák. 

Szabályozás a büntető felelősségre vonás rendszerében 

- A kábítószer-függőség társadalmi, a kábítószerrel visszaélés 

büntetőjogi megítélése 

- Az elmebetegség kezelésének jogi rendszere, a büntetőjogi reakciók 


Palánkai Tiborné: Büntetőjogi alapismeretek. Szociális szakképzés könyvtára, 

1993. 

95


Gönczöl-Korinek-Lévai:Kriminológiai ismeretek, Bűnözés, Bűnözéskontroll 

(Corvina) 

Dr. Vígh József: Kriminológiai alapismeretek 

Dr. Gönczöl Katalin: Bűnös szegények Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 

MTA Állam- és Jogtudományi Int. Bp.1993.III.fej. 

Dr. Fehér Lenke: Elmebetegség, büntetőjog, beszámíthatóság Közgazdasági 

és Jogi Könyvkiadó, MTA Állam- és Jogtudományi Int. Bp.1993.III.fej. 

Dr. Lévai Miklós: Kábítószerek és bűnözés Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 

Bp. 1992. (III.fej.) 

Nagy Ferenc-Tokaji Géza: A magyar büntetőjog általános része JATE-PRESS 

1996. 

Morvai Krisztina: Terror a családban Kossuth kiadó 1998. 

Lőricz Jözsef-Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon BVOP 1997. 

Ezeken az anyagokon túlmenően az aktuális, friss szakirodalmi, 

szakfolyóiratokban található anyagokat dolgozzuk fel a hallgatókkal. 

Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: színvonalas, 


megbeszélésének lehetősége, legfrissebb joganyag rendelkezésre bocsátása 









Évközi ellenőrzés: A hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak. 


Eredményes írásbeli dolgozat az aláírás megszerzésének feltétele. 



A vizsgára bocsátás feltételei: sikeres zárthelyi dolgozat 




Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: A tantárgyat 15 elméleti és 

15 gyakorlati (szemináriumi) órában oktatjuk. A 15 -15 óra órarendi óra, ezen 

túlmenően kb. 40 óra önálló munkát igényel. 

96

Népegészségügyi ismeretek III. (Pszichiátria) Népegészségügyi 

és Prevenciós Tanszék 







Kredit: 2 












A „Népegészségügyi ismeretek I-II” tantárgy alapvető ismeretei. 


Népegészségügyi ismeretek I-II. 6011 6012 


A szociális munkás hozzájárulhat az egészségügyi szervezet diszfunkcióinak 

csökkentéséhez, megszüntetéséhez. (jelzés, érdekérvényesítés, öntevékenység 

támogatása stb.) 

A Népegészségügyi ismeretek alapul szolgálnak a területi intézményi munka 

gyakorlatának ismeretéhez, (pszichiátria, szociális gerontológia, 

mentálhigiéné stb.) 


1. hét: Történeti áttekintés, pszichiátriai alapfogalmak. 

2. hét: Organikus eredetű mentális kórképek. 

3. hét: A stressz és alkalmazkodás zavarai – szorongásos betegségek. 

4. hét: Az intelligencia és zavarai. 

5. hét: Személyiségzavarok. 

6. hét: Skizofrénia. 

7. hét: A hangulati élet zavarai - öngyilkosság. 

8. hét: Alkoholizmus. 

9. hét: Narkomániák. 

10. hét: Altatószerek, nyugtatók - az alvás és zavarai. 

11. hét: Pszichoszexuális zavarok. 

12. hét: Gerontopszichiátriai kórképek 

13. hét: A gyermekkor és ifjúkor pszichiátriája. 

14. hét: A pszichiátriai ellátás és rehabilitáció szervezete. 


Dr. Szabó Tünde: Pszichiátria - Oktatási segédanyag Szociális Munkás 

Szakos hallgatók számára 

Psychiatria jegyzet – Semmelweis OTE Budapest, 1989. 

Pszichiátriai előadások vázlata – Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi 

Főiskolai Kar Budapest 1991. 










97















98

Deviáns viselkedés és pszichológia I. Alkalmazott Pszichológiai 

Tanszék 







Kredit: 3 







Védőnő Szak 


Dr. Kiss János, tanszékvezető, főiskolai docens, Debreceni Egyetem 



Zolnai Erika, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai 

Kar, Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 


A személyiség normál fejlődésének ismerete a fejlődési szakaszok 

jellegzetességei és törvényszerűségei. A szociológiai szemléletmódban és 

alapirányzataiban való tájékozottság. 


Fejlődéslélektan és szocializáció 7026 


A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a deviáns viselkedésformákat, 

azok tüneti megnyilvánulásait, kialakulásuk folyamatát, pszichés hátterét, és a 

lehetséges rehabilitációs és prevenciós módokat. A tárgy végigköveti azokat a 

frusztrációs pontokat, motivációkat, személyiségbeli tényezőket, torzító 

befolyásokat ill. biológiai okokat, melyek e viselkedések kialakulásához 

vezethetnek. 


1. A deviancia kutatásának történeti és szociológiai gyökerei 

2. A biológiai tényezők szerepe 

3. Pszichológiai elméletek a devianciáról 

4. Inadaptív viselkedésformák szocializációs eredete 

5. Inadaptiv viselkedésformák a gyermekkorban 


Murányi-Kovács E.-né: A gyermek- és serdülőkori személyiségzavarok 

pszichológiája (Tankönyvkiadó, 1991) 

Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (Kossuth Könyvkiadó, 

1988. szerk: Münnich Iván) 

A deviáns viselkedés szociológiája (Gondolat, 1974 Szerk: Andorka Rudolf) 

Bagdy E.: Családi szocializáció és személyiségfejlődés (Tk. Kiadó, 1986.) 

Évközi ellenőrzés: írásbeli zárthelyi dolgozat 


Az aláírás feltétele az eredményes zárthelyi dolgozat megírása és a 

gyakorlaton való megjelenés és aktív részvétel. 





99



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 1+1 


írásvetítő, videó bemutatás, kiscsoportos beszélgetések 







100

Segítő kapcsolatok pszichológiája I. Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 







Kredit: 3 













Kar, Alkalmazott Pszichológia Tanszék 


A kommunikáció és az emberi kapcsolatok működésének szociálpszichológiai 

törvényszerűségei és a személyiség belső dinamikai tényezőinek ismerete. 


Szociálpszichológia 7027 


A tantárgy célja a segítő kapcsolat elméleti hátterének, fő formáinak és 

gyakorlatának megismerése, konkrét módszerek bemutatása és kipróbálása a 

gyakorlatok folyamán. 


1. A segítés konceptuális keretei 

Az altruista magatartás, mint a segítő munka emberi lapja 

A segítés fogalmi háttere, a segítés célja, a probléma a segítő kapcsolati 

munkában 

A segítő szakmák elvárásai, etikai elvei 

A szakértelem, felkészültség lehetőségei 

2. A segítő kapcsolat résztvevői 

A segítő és a kliens szerep jellegzetességei, szükségletek, elvárások 

A motivációk és ellenállások a kapcsolatban, ezek szerepe a 

szerződéskötésben 

A segítő és a kliens közötti viszony meghatározása, megfelelő légkör 

megteremtése 

A segítő felelőssége, az önreflexió a kapcsolat irányításában, a viszony 

meghatározásában, a segítő vakfoltjai, az önismeret jelentősége 

3. A segítő kapcsolat, mint az interperszonális befolyásolás folyamata 

Kommunikáció céltudatos formái 

Figyelés és beavatkozás az esetkezelésben 

A segítő kapcsolat, mint problémamegoldó és döntési folyamat 

A szerződéskötés, mint probléma és cél meghatározás 


Hermann Argelander: Első interjú a pszichoterápiában (Magyar Pszichiátriai 

Társaság 1986/6.) 

Ritoókné Ádám Magdolna: A tanácsadás pszichológiája (Tankönyvkiadó, Bp. 

1992) 

HÍD, Családsegítő Központ: Családsegítés, mentálhigiéné, módszertani 

füzetek 

Allen E. Ivey - Lynn S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990. 

Orvostovábbképző Egyetem Pszichiátriai és Klinikai Pszichológia Tanszék) 

Eric Berne: Emberi játszmák (Gondolat, Bp. 1987) 

101

Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (Animula, 

Bp., 1994) 

Thomas Gordon: T.E.T. (Studium Effektive, 1994) 

Jelenits J.-Tomcsányi T.: Egymás közt egymásért (HÍD, 1990) 

Ian Stewart, Vann Joines: A TA-MA (Xénia Könyvkiadó, Bp.) 

Tringer: Gyógyító beszélgetés (Bp. 1992) 

Watzlawick: Változások (Bp. 1990. Gondolat) 

Murányi-Kovács E.-né: A gyermek- és serdülőkori személyiségzavarok 

pszichológiája (Tankönyvkiadó, 1991) 


1988. Szerk: Münnich Iván) 

A deviáns viselkedés szociológiája (Gondolat, 1974szerk: Andorka Rudolf) 




Az aláírás feltétele a gyakorlaton való megjelenés és aktív részvétel. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: zárthelyi 

dolgozat érdemjegye 





írásvetítő, videó bemutatás, kiscsoportos beszélgetések, 

tréninggyakorlatok 





102



V. félév tantárgyi programjai 

103

Rétegenkénti szociális munka Szociális Munka Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: III/1 


Nappali tagozat. 2+1 


Kredit: 4 











Korondyné Molnár Tímea, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem 





A hallgatónak ismernie kell a szociális gondoskodás és a szociális munka 

történeti hátterét, értékeit, etikai elveit, dilemmáit, fő beavatkozási módszereit, 

a társadalompolitika értékeit, alapelveit. 

Előnyt jelent a tárgy elsajátítása során a szociális munka gyakorlata I – II – 

III-IV. eredményes teljesítése. 



A tárgy célja, hogy az általános szociális munkás képzésben egy – egy 

speciális problémával küzdő szociális célcsoport helyzetét, ellátásának 

specialitásait, a szociális munkás beavatkozásának lehetőségeit megismertesse 

a hallgatóval. 


Szociális munka hajléktalanokkal 

-Hajléktalansággal kapcsolatos fogalmak, megközelítések, nemzetközi és 

hazai háttér 

-A hajléktalanság okai 

-A hajléktalanság kezelésére hivatott intézményrendszer jellemzői, új szakmai 

irányvonalai 

-Hajléktalanpolitika - szociálpolitika - szegénypolitika 

-Szociális munka hajléktalanokkal, a munkához szükséges speciális ismeretek, 

készségek 

Cigányság 

- A cigányság - eredete és története 

- a társadalom szerkezetében elfoglalt helyük 

- Többség - kisebbség társadalma 

- a cigányságról alkotott kép, előítélet, identitás, integrációs törekvések 

- Foglalkoztatási politika a cigányság körében 

-a rendszerváltás előzményei, negatív - pozitív diszkrimináció a 

foglalkoztatásban 

- Oktatáspolitika a cigányság körében 

- iskolázottság, szakképzettség, mint az esélytermelés eszközei 

- felsőoktatási lehetőségek a cigányság számára 

- A kulturális különbségek mérlegelése a szociális munka során 

Szociális munka fogyatékkal élőkkel 

- Fogyatékosok társadalmi megítélése, történelme 

- A fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak (egészség, betegség, károsodás, 

fogyatékosság, rokkantság) 

104

- A rehabilitáció, habilitáció modern szemlélete, részei, fogalmi kérdései a 

szociális munka szerepe a folyamatban 

- A fogyatékossággal kapcsolatos törvények, rendeletek, intézmények 

- szociális munka fogyatékkal élőkkel 

Szociális munka idősekkel 

- A szociálgerontológia feladata, tárgya, vizsgálati köre 

- Az idősek a társadalomban 

- Az idősgondozás jelentősége, feladata, feltételei 

- Az idősgondozás intézményrendszere, törvényi háttere 

Szociális munka munkanélküliek körében 

- Általános ismeretek 

- stratégiai lépések, partneri kapcsolatok, érdekképviselet, társadalmi akció 

- Munkanélküliség a II. Világháború előtt, válságmegoldások 

- fasiszta típusú, kommunista típusú, keynesi típusú, skandináv példa 

- Munkanélküliség kezelése a II. Világháború után 

- általános ismeretek, állami beavatkozás, passzív állami politika, aktív állami 

politika, magyarországi helyzetkép 

- Munkanélküliség a rendszerváltás alatt/után 

- országos helyzetkép, megyei helyzetkép, kezelés módjai Magyarországon 

- Tartós munkanélküliek, munkaerőpiacból leszakadó csoportok helyzete, 

problémái 


1. Győri Péter: Gyorsjelentés a hajléktalanságról Magyarországon. Társadalmi 

Riport, 1990. 

2. Bényei - Gurály - Győri - Mezei: Tíz év után. Esély 2000/1. 

3. Oross Jolán - Kocsis B. Mihály: A hajléktalan ellátás intézményrendszere 

Esély 1994/4. /ajánlott/ 

4. Periféria Füzetek Kiadja: Népj. Min. PRO DOMO /ajánlott/ 

Szerk: Oross Jolán 

5. Periféria Seria Kiadja: Népj. Min. PRO DOMO 

Szerk: Oross Jolán, Gyuris Tamás, Vecsei Miklós / ajánlott/ 

6. HAJSZOLT HÍRLAP A HAJSZOLT Egyesület szakmai lapja 

Kiadja: PRO DOMO Peremhelyzetű Csoportok Módszertani Osztálya 

/ konferenciaszámok / 

7. Szoboszlai Katalin - Pattyán László: Utcai szociális munka /ajánlott/ 

Hajszolt Hírlap 1998/1. 

8. Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése hajléktalanoknál 

Esély 1998/4. 

9. Mezei György: Vendégségben a polgári világban, Hajszolt Hírlap 1998/4-6. 

10. Gyorsjelentés a szegénységről Szerk: Czike Klára, Tausz Katalin 

Szociális Szakmai Szövetség Bp. 1996. 

11. Albert Fruzsina - Dávid Beáta: A hajléktalanság az emberi kapcsolatok 

szemszögéből: szakirodalmi áttekintés 

Szociológiai Szemle: 1994/1. 

12. Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Hajléktalanok Nyíregyházán. A 

hajléktalan - ellátás rendszerének és a hajléktalanok helyzetének vizsgálata 

alapján. PEREMVIDÉK Szociális kutatások Szabolcs - Szatmár Bereg 

Megyében. Szerk: Lukácskó Zsolt - Fónai Mihály - Fábián Gergely 

DOTE EFK - NKK Salgótarján 1999. 

13. Breitner Péter: A hajléktalanná válás lépcsőfokai. Esély 1999/1. 

14. Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság 

Esély: 2000/1. 

15. Hall. E.T.: Rejtett dimenziók, Katalizátor Iroda, Bp., 1995. 

16. Romológiai ismeretek/ Segédanyag romológiai képzésben és 

továbbképzésben részesülő főiskolai, egyetemi hallgatók és gyakorló 

pedagógusok számára, Szerk: Tuza Tibor, KFRTKF Debrecen, 1998 

17. Havas Gábor - Kemény István: A magyarországi romákról 

Szociológiai szemle 1998. 

18. Kolosi Tamás - Róbert Péter: A rendszerváltás társadalmi hatásai 

In. Társadalmi Riport 1992. 37 - 75. 

19. Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás 

(cigány anyák az egészségügy kapcsolatrendszerében) 

Esély 1998/2 

20. Ahogy az állam viselkedik, úgy fog viselkedni a társadalom is 

(Interjú Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmannal) 

Esély 2001/4. 

21. Cigánynak születni Szerk: Horváth-Landau-Szalai, Új Mandátum Kiadó 

Bp. 2000. 

22. Csoba Judit: Munkát keresők – Munkakerülők. Szociológiai Szemle 

1993/1. 71 - 75. 

105

23. Tardos Katalin: Marginális csoport a munkaerőpiacon. A munkanélküli 

segélyből kizártak Szociológiai Szemle 1992/1. 99 - 111. 

24. Yossi Korazim Kőrössy: Szegénység az Európa - házban szeminárium 

1993 / kézirat /, / ajánlott/ 

25. Benedek László: Tanácsadás munkanélkülieknek 

In. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szociális - Szakmai - 

Szövetség Bp. 1996. 

26. Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban. Gondolat Bp. 1992. 

27. Korondyné Molnár Tímea - Hüse Lajos: Fogyatékosok - szegregáció, 

vagy 

integráció. Szabolcs - Szatmár - Beregi Szemle 2000/3. 

28. Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. Szociális Szakmai 

Szövetség Bp. 1997. 

29. Sáhó - Lukács: Időskorúak. Szociális Segítő Bp. 1994. 

30. Dr. Villányi Piroska: Szociálgerontológia. Szociális Munka Alapítvány 

Kiadványai 11. Bp. 1994. 

31. Ferge Zsuzsa: Reálisan a nyugdíjasok helyzetéről. Esély: 1999/6. 

32. Medgyesi - Sági - Szivós: Az idősek jövedelmi helyzetéről. Esély: 1999/6. 

33. A. Walker: Öregedés Európában - kihívások és következmények. 

Esély: 1999/6. 

34. Ombudsmani jelentések az időskorúakat ápoló-gondozó otthonokról 

Esély: 1999/6. 

Az aláírás megtagadása és sikertelen gyakorlati jegy szerzése esetén a 

Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak. 


• A tantárgy felvétele: Elegendő jelentkező esetén keresztfélévben is 

lehetséges. (Nappali tagozat) 


kívüli feladata a szakirodalmak olvasása, feldolgozása. 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: elméleti előadás, 

szemináriumi gyakorlatok. 









Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat írása a szakirodalmi ismeretekből. 

Eredménytelen dolgozat esetén a hallgató pótzárthelyi dolgozatot írhat. 


Nappali tagozaton: 

- szemináriumi gyakorlatokon való részvétel 

- eredményes zárthelyi dolgozat. 

Levelező tagozaton: 

Eredményes zárthelyi dolgozat. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: a gyakorlati 

jegyet szóbeli vizsga (beszámoló) formájában szerzik meg a hallgatók. 

106

Szociális munka gyakorlat V. Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 5 















A hallgatónak alapismeretekkel kell rendelkeznie a szociális intézmények 

működési mechanizmusairól, szabályozásának elveiről és gyakorlatáról, 

ismernie kell a szociális munka fő munkamódszereit, beavatkozási technikáit, 

a segítő folyamat elméleti hátterét. 


Szociális munka gyakorlat II-IV. 7504 7506 7509 


A tantárgy célja, hogy a hallgató szerezzen mélyebb ismereteket levelező 

tagozaton egy, nappali tagozaton két kiválasztott intézményről. Ismerje meg 

feladatát, szervezeti, működési struktúráját, helyét az adott társadalmi 

viszonyokban. 





A terepgyakorlat során a hallgatók az intézményben szokásos – a szociális 

munkás feladatköréhez tartozó résztevékenységeket végeznek el tereptanári 

vezetés mellett, valamint készségeik és ismereteik elmélyítése fejlesztése 

érdekében célzott feladatokat végeznek. Mindezen feladatok hozzájárulnak a 

hallgató féléves intenzív terepgyakorlatának előkészítéséhez. 




látogatnak meg, egy – egy intézményben legalább 15 órát töltenek. A 

gyakorlaton szerzet tapasztalataikat kiscsoportban szemináriumon dolgozzák 

fel. A segítő gyakorlat során felmerült kérdéseket, tapasztalatokat 

laborgyakorlatok formájában elemzik, elmélyítik. A tárgy struktúrája szerint 

egy terepgyakorlati blokkot egy gyakorlatzárás és laborgyakorlat követ. 

A terepgyakorlat során a hallgatónak irányított beszélgetéseket (interjú) kell 

felvenni a segítő kapcsolatba bevont ügyfelekkel, valamint ki kell elemezni 

egy intézményben folyó segítő folyamatot (esetleírás) a rendelkezésre álló 

dokumentációk, valamint a segítőkkel készült interjú segítségével. 


A hallgató az általa választott szociális szolgáltatást nyújtó intézmény 

működésébe nyer betekintést, illetve a gyakorlat során meghatározott 

szempontok szerint önálló munkafolyamatokat végez. Tevékenységét 

tereptanári vezetés mellett végzi. A gyakorlat során megismeri az intézmény 

szakmai tevékenységét, és előre megadott megfigyelési, adatgyűjtési 

technikák segítségével írásbeli munkákat készít a következők szerint: 

I. Az intézmény szociális szolgáltatásainak megismerése, elemzése, a 

szolgáltatásról elemző dolgozat készítése. 

A dolgozat során ki kell emelni: 

107

- a szolgáltatás jellegét / helyezze el a helyi szociális ellátás rendszerében, 

szociális törvény, helyi rendeletek, stb./, 

- milyen klienscsoportot céloz meg, milyen feltételek mentén vehetik igénybe 

a kliensek, valamint a munka során szerzett személyes tapasztalatokat, ill. a 

területen dolgozó segítők tapasztalatait. 

- Esetleges javaslatokat az adott szolgáltatást, vagy a megcélzott 

klienscsoportot illetően. 

A munka során a hallgatónak használnia kell a főiskolán szerzett elméleti 

ismereteket, a felhasznált irodalmakat, forrásokat a dolgozatban meg kell 

jelölni. 

II. Esetleírás készítése. 

A hallgató a gyakorlati munka során egyéni esetekkel, vagy klienscsoportok 

problémáival találkozik. A gyakorlat ideje nem teszi lehetővé, hogy a hallgató 

folyamatos esetvezetés eredményeként esettanulmányt készítsen. 

Az esetleírásnak tartalmaznia kell: 

- a szociális anamnesist, 

- a kliens támogató rendszereit, / Ecomap, Genogram / 

- belső erőforrásait, / a klienssel készített interjú alapján / 

A segítő elképzeléseit a további esetvezetésről, a szerződés kötéséről. 

Az esetleírás elkészítéséhez a hallgató felhasználhatja az intézményben 

rendelkezésre álló esetdokumentációt, információkat szerezhet az esetért 

felelős személytől, és interjút készíthet a klienssel. 




Évközi ellenőrzés: A hallgató gyakorlati tevékenységét a terepgyakorlati 

oktató követi folyamatosan figyelemmel. 





- laborgyakorlatokon való részvétel 

- intézményenként legalább egy interjú rögzítése és elemzése a megadott 

szempontok szerint 

- intézményenként legalább egy esetleírás készítése és elemzése 





- szolgáltatás elemző dolgozat elkészítése 

- esetleírás elkészítése 

Levelező tagozat: Az aláírást a terepgyakorlati oktató adja. 



Szóbeli beszámoló: az esetleírás megvédése a terepintézményhez kötődő 

szakmai, jogi ismeretek alapján. 


Szóbeli beszámoló a gyakorlat során szerzett ismeretekről, a szolgáltatáselemző 

dolgozat, és az esetleírás megvédése. 

Megjegyzés: A gyakorlati jegyet a főiskolai oktató adja. 






Nappali tagozat: A hallgató kontaktórán kívüli feladata a szakirodalmak 

olvasása, interjú és esetleírás elkészítése. 

Levelező tagozat: A hallgató kontaktórán kívüli feladata a szakirodalmak 

olvasása, dolgozatok elkészítése. 

108


Nappali tagozat: terepintézmény látogatás, szemináriumi gyakorlatok: 

esetelemzések, szakirodalom feldolgozás, laborgyakorlatok: esetelemzések, 

esetmegbeszélés, szituációs gyakorlatok. 

Levelező tagozat: terepgyakorlati oktatás. 

• Tantárgy felvételének speciális vonatkozásai a levelező tagozaton: A 

terepgyakorlatokat a terepgyakorlati koordinátor készíti elő, szervezi és 

hirdeti meg. A terepgyakorlati koordinátor ismerteti a hallgatóval az adott 

intézményben dolgozó tereptanár nevét, valamint a gyakorlati jegy 

adásáért felelős főiskolai oktató nevét is. 









109

Ágazati szociálpolitikák Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: III / 1 




Kredit: 5 









Mányik Marianna, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 



Alapvető társadalompolitikai, illetve szociálpolitikai ismeretek. 


Szociálpolitika I-II. 0523 0528 


1. Foglalkoztatáspolitika 

A munkanélküliség problémájának általános elméleti és történeti 

megközelítésén túl bemutatni a foglalkoztatási helyzet alakulását, s ennek 

társadalmi következményeit. 

A tantárgy keretein belül elemzésre kerül a munkanélküliség területi és 

társadalmi rétegzettsége, a munkanélküliség kezelésére létrehozott 

intézményrendszer működése. Bemutatásra kerülnek az aktív- és passzív 

munkaerő-piaci programok, illetve lehetőség nyílik ezen eszközök 

hatékonyságának a vizsgálatára, nemzetközi alkalmazásának ismertetésére. 

2. Lakáspolitika 

A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a lakáspolitika alapvető 

összefüggéseivel, alakulásával, a lakáshoz jutás mechanizmusaival és azokkal 

a trendekkel, amelyek napjaink lakásviszonyait jellemzik. 


Foglalkoztatáspolitika: 

1. A munkanélküliekről való gondoskodás, gondolkodás története. 

A neoklasszikus felfogás és a keynesi fordulat, a Nagy Válságra adott 

válaszok. 

2. A munkanélküliség fogalma, típusai, következményei. 

A munkanélküliség, mint társadalmi-szociális probléma. 

3. A munkanélküliség és a foglalkozatás állapotjelzői 

4. A foglalkoztatáspolitika célja, eszközrendszere. 

Aktív és passzív munkaerő-piaci politikák. 

Javaslatok a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének bővítésére. 

5. A munkanélküliek speciális csoportjai, munkaerő-piaci helyzetük javítására 

irányuló eszközök. 

6. A pályakezdő munkanélküliség alapkérdései és problémái. A 

munkanélküliség területi különbségei. 

7. A teljes foglalkoztatottság időszaka, a munkaerő-pici feszültségek okai, a 

közveszélyes munkakerülés. 

8. Munkanélküliség a jóléti államokban, a brit, svéd és amerikai 

foglalkoztatáspolitika jellemzői. 

9. A női foglalkoztatás dilemmái. 

A munkamegosztás történelmi fordulópontjai és hatása a nemek társadalmi 

helyzetére. 

10. Ismerkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye munkaerő-piaci helyzetével. 

A helyi munkanélküliség mértéke, összetétele. 

A munkanélküliség csökkentése érdekében alkalmazott aktív munkaerő-piaci 

eszközök vizsgálata. 

11. A hazai foglalkoztatáspolitika közelítése az európai normákhoz. 

110

1. A lakáspolitika alapfogalmai és elméleti összefüggései. A lakásstatisztika 

jelzőszámai. 

2. Lakáspolitikánk alakulása a két világháború közötti időszakban. 

3. Az 1945 utáni évek lakáspolitikája, az első tizenöt éves terv lakáspolitikai 

elképzelései. 

4. A második tizenöt éves lakásépítési terv célkitűzései, következményei. 

5. Fogyasztás és lakáskultúra a '70-es, -'80-as években. 

6. A szociális bérlakások és a bérlakásban élők helyzete. A slumosodás, a 

filtráció problémaköre. 

7. A '90-es évek lakáspolitikai változásai, a piacosítás folyamatai. 

8. A lakáspolitika aktuális kérdései. A Széchenyi- terv lakásügyet érintő 

célkitűzései. A 2001.-2002. évek új lakástörvényei. 


Bánfalvy Csaba: Munkanélküliség. Magvető Kiadó, Bp., 1989. 

Claus Offe: A munkaerő-piac jövője. Szociológiai Figyelő 1989. 

Esély 1997/3., 2000/3. 

Frey Mária: A Foglalkoztatáspolitika mai eszközrendszere Magyarországon 

In.: A munkaerő társadalmi újratermelése Magyarországon. Szerk.: Szpirulisz 

Ildikó Bp., 1990. 

Gay Standing: Szerkezet átalakítás az igazságos elosztásért Kelet-Európában 

Esély 1997./3 

Gere Ilona: A munkanélküliség társadalmi csapdái In.. Eszmélet 21-22. 42- 

56. old. .Kia.: Eszmélet Alapítvány, Szerk.: Tőkei Ferenc 

Laki László: A kétharmados társadalom MTA. Bp. 1991. 

Laki László: Ifjúsági munkanélküliség, MTA. Bp. 1993. 

Munkanélküliség - megoldások és terápiák MTA Szociológiai Kutatóintézete, 

Kossuth Kia. 1990. 

Nicholas Barr: Munkaerőpiac és szociálpolitika Bp. 1995. 

Társadalmi Riport 1990., 1994., 1998. 

Ulicska László: A munka mint büntetés Esély 1997./3 

Fóti Péter: Röpirat a lakáshelyzetről. Magvető. 1988. 

Igy laktunk Pannóniában. Szerk.: Léderer Pál. T-Twins. 1992. 

Társadalmi Riport. 1990., 1994., 1998. TÁRKI. 

Hegedűs- Tosics: Lakásreform a nyolcvanas években. Medvetánc. 1983. 4., 

1984. 1.sz. 

Magyar Statisztikai Zsebkönyvek. 

Petschnig Mária Zita: Lakáspolitika a társadalom- és gazdaságpolitika 

egészében. Társadalmi Szemle. 1982. 1.sz. 

Kornai János: A hiány. KJK. 1980. 






A vizsgára bocsátás feltételei: érvényes aláírás. 

Vizsgáztatási módszer: A tantárgy mindkét részéből külön megírt 

tudományos esszé 




















111

Szegénység Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 3 









Mányik Marianna, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 





A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szegénypolitika 

sajátosságaival és eszközrendszerével. Ezen kívül feldolgozásra kerülnek a 

szegénység alakulásának aktuális nemzetközi és hazai trendjei, a 

szegénységben élő társadalmi rétegek jellemzése, valamint a szegénység 

felszámolását megcélzó szociálpolitikai technikák. 


1. A szegénység és a depriváció fogalma, típusai. Szegénység és depriváció 

összefüggései. 

2. A szegénység okai és funkciói. A leküzdését szolgáló stratégiák. 

3. A nemzetközi minimum-számítások gyakorlata, módszerei. 

4. Nemzetközi stratégiák és egyezmények a szegénység felszámolásának 

illetve csökkentésének érdekében. 

5. Létminimum, társadalmi minimum Magyarországon. 

6. A szegénység mutatói a magyar lakosság körében. 

7. A szegénypolitika helye a szociálpolitikában. Sajátos ismérvei, technikái. 

8. A szociális munka szerepe a szegénység újratermelődésének 

megelőzésében. 

9. A társadalmi kirekesztődés problematikája. 


Bokor Ágnes: Szegénység a mai Magyarországon. Magvető. 1986. 

Szalai Júlia: Néhány gondolat a szegénységről és a létminimumról. 

Társadalmi Riport. 1990. 

T. Atkinson: Társadalmi kirekesztődés, szegénység, munkanélküliség. Esély. 

1998. 4.sz. 

Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. T-Twins. 1991. 

U.ő.: A magyar segélyezési rendszer reformja. Esély. 1996. 1-2.sz. 

Gyorsjelentés a szegénységről. Szociális Szakmai Szövetség. 1996. 

Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. T-Twins. 1994. 


Andorka- Spéder: Szegénység a '90-es évek elején. Társadalmi Riport. 1994. 

Schmidt Péter: Szociális jogok és társadalmi berendezkedés. Társadalmi 

Szemle. 1998.6.sz. 

M. F. Förster- Szivós P.- Tóth I. Gy.: A jóléti támogatások és a szegénység: 

Magyarország és a többi visegrádi ország tapasztalatai. Társadalmi Riport. 

1998. 

Évközi ellenőrzés: közös egyeztetés után kiselőadás vállalása valamint 

írásbeli szemináriumi dolgozat készítése 

112


Közös egyeztetés után kiselőadás vállalása valamint írásbeli szemináriumi 

dolgozat készítése 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Közös 

egyeztetés után kiselőadás vállalása valamint írásbeli szemináriumi dolgozat 

készítése 

















113

Társadalombiztosítási jog II. Alkalmazott Társadalomtudományi 

Tanszék 







Kredit: 2 









Dr. Mádi Sarolta, óraadó, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 



Az „Állam- és jogtudományi ismeretek”, valamint a „Társadalombiztosítási 

jog I.” tantárgyak során elsajátított alapismeretek. 



Társadalombiztosítási jog I. 0529 


A tantárgy oktatásának általános célja, hogy a hallgatók a szociális ellátási 

rendszer e nagy területének szabályait megismerjék. Specifikus célkitűzése, 

hogy oly módon szerezzék meg ezt az ismeretanyagot, hogy alkalmasak 

legyenek a szociális munka gyakorlati részében azok alkalmazására. 


- Felelősségi szabályok az egészség- és nyugdíjbiztosítási eljárásban 

- A jogorvoslat rendszere az egészség- és nyugdíjbiztosítási eljárásban 

- A méltányosság az egészség- és nyugdíjbiztosítási eljárásban 

- A biztosítási jogviszony alapján járó ellátások 

- nyugellátás (öregségi-, rokkantsági nyugdíj) 

- hozzátartozói ellátás (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, 

végkielégítés) 

- Szolgálati idő 

- Baleseti ellátás 

- Öregségi-, munkaképtelenségi járadék 

- Az állampolgári jogon járó ellátások, amelyet az Egészségbiztosítási Pénztár 

megállapodás szerint ügyintéz (családi pótlék, várandóssági pótlék) 

- A Szociális törvényen alapuló ellátások, amelyeknek tb vonzata van (ápolási 

díj, stb.) 

- Egyéb, külön jogszabályon alapuló ellátások 

- Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak 


Mádi Sarolta: Társadalombiztosítási jogi ismeretek. Debreceni Egyetem 

Egészségügyi Főiskolai Kar, Nyíregyháza, 2003. 

Ajánlott irodalomként a jogi folyóiratokban megjelenő, kapcsolódó tárgyú 

anyagokból választunk a hallgatóknak. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók zárthelyi dolgozat formájában adnak számot a 

megszerzett tudásanyagról. 


Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, zárthelyi 

dolgozat megírása. Eredménytelen zh. esetén az aláírás feltétele: beszámoló. 


nem kapcsolódik a tárgyhoz. 



114




• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: Előadás, az új 

jogszabályok azonnali feldolgozása. 












115

Munkajog Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 







Kredit: 3 












A magyar állam- és jogrendszer alapvető szabályait, lényegi vonásait már 

ismerik a hallgatók. Erre felépítve egyes speciális terület jogi szabályaival is 

megismerkedhettek (szociális jog, családjog, büntetőjog-kriminológia). Az 

Állam- és jogtudományi ismeretek tárgy feltétele e tárgy oktatásának, így 

legalább ezen szabályok ismeretével bírnak a hallgatók. Erre a már meglévő 

tudásanyagra épít a képzés e tárgyban. 




A tantárgy célja, hogy segítséget nyújtson a munkajog elméleti kérdéseinek, 

legfontosabb tételes szabályainak és ezek alkalmazási elveinek 

elsajátításában. 

Specifikus célkitűzés: az oktatás alapvetően praktikus szemléletű, célja 

elsősorban a munkavállaló egyén védelmét szolgáló jogok bemutatása. 


A tantárgy oktatása során lényegében a Munka törvénykönyv szerkezeti 

felépítését követve ismerkednek meg a hallgatók - az általános és speciális 

célkitűzésnek megfelelően - a lényeges munkajogi szabályokkal, a 

szemináriumokon gyakorlati feladat-megoldásokkal kísérve az elméleti 

anyagot. 

A tantárgy keretében az alábbi tárgykörökkel foglalkozunk: 

I. A munkajog szabályozási rendszere, változások e szabályozási rendszerben 

II. A Munka törvénykönyv általános rendelkezései 

III. A munkaviszony (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony) létesítése, 

módosítása, megszüntetése 

IV. A munkaviszony tartalma, a munkavégzés szabályai 

V. Felelősségi rendszerek a munkajogban; munkaügyi viták 

VI. Munkaügyi kapcsolatok 

VII. A sztrájk szabályai 


Dr. Marsi Edit: Munkajog. Möbius Print Kiadó 2002. 


egyéni felkészülés alapján rövid ismertetést tarthatnak a szeminárium 

keretében. 


Az aláírás feltétele a szemináriumokon a TVSZ-ben előírt minimális jelenlét, 

továbbá sikeres zárthelyi dolgozat 



116





Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: A tantárgyat 15 elméleti és 

15 szemináriumi órában oktatjuk. (Levelező tagozaton 10 óra) 

Az összesen 30 óra órarendi óra, ezen túlmenően kb. 40 - 60 óra önálló 

munkát igényel. (Levelező tagozaton is kb. ez az otthoni felkészülés 

szükséges ideje.) 


praktikus szempontokon alapuló előadás, gyakorlat problémák 

megbeszélésének lehetősége, legfrissebb joganyag, illetve a tárgyban írt 

jegyzet rendelkezésre bocsátása 





A tárgy oktatásában minőségbiztosítást, fejlesztést a folyamatosan változó, 

megújuló joganyag, illetve a szakirodalomban megjelenő munkák folyamatos 

figyelemmel kísérése, annak a joganyagba történő beépítése, TDK keretében 

történő feldolgozása biztosítja. 

117

Deviáns viselkedés és pszichológia II. Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 







Kredit: 3 















A deviáns viselkedés hátterében húzódó biológiai, pszichológiai, szociológiai 

elméletek, valamint a normáltól eltérő személyiségfejlődés ismerete. 


Deviáns viselkedés és pszichológia I. 7028 


A különböző deviáns viselkedésformák szociológiai és pszichológiai 

háttértényezőinek vizsgálata, epidemiológiájuk és a megelőzés és beavatkozás 

egyéni, csoportos és társadalmi szintű lehetőségei. 


1. A felnőttkori neurózisok és a deviancia összefüggései 

2. Öngyilkosság 

3. Kábítószer probléma 

4. Alkoholizmus 

5. Bűnözés 



1988. Szerk: Münnich Iván) 

A deviáns viselkedés szociológiája (Gondolat, 1974. Szerk: Andorka Rudolf) 

Dr. Rácz J.: A drogfogyasztó magatartás (Medicina, 1988.) 

Dr.Rácz József: Addiktológia (HIETE, 1999.) 

Levendel L.: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása (Akadémia, 1987.) 

Bűnöző fiatalok (szöveggyűjtemény, szerk.: Bennett, Münnich) (Tk.Kiadó, 

1985.) 

Popper P.: A kriminális személyiségzavar kialakulása (Beilleszkedési zavarok 

szgy. 1989.) 

Bakó T.: Titok nélkül (Animula, 1992.) 

Valkai Zs.: Miért isznak a nők (Magvető, 1986) 

Szenvedélybetegségek c. folyóirat 1986.) 


Az aláírás feltétele az eredményes zárthelyi dolgozat megírása 




Vizsgáztatási módszer: 

Nappali tagozat: szóbeli vizsga 

118

Levelező tagozat: írásbeli vizsga 





írásvetítő, videó bemutatás, 







119

Segítő kapcsolatok pszichológiája II. Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 







Kredit: 4 















A kommunikáció és az emberi kapcsolatok működésének szociálpszichológiai 

törvényszerűségei és a személyiség belső dinamikai tényezőinek ismerete. 


Segítő kapcsolatok pszichológiája I. 7029 


A tantárgy célja a segítő kapcsolat elméleti hátterének, fő formáinak és 

gyakorlatának megismerése, konkrét módszerek bemutatása és kipróbálása a 

gyakorlatok folyamán. 


1. Interjú és tanácsadási technikák 

Az első interjú, mint viszonymeghatározás és probléma felmérés 

A konzultáció, tanácsadás folyamata, megerősítés és forráskeresés 

Az ellenállás kezelése, a változás a segítő kapcsolatban 

Fókuszálás 

Tisztázó beszélgetés, moderálás, mediáció 

2. A segítő beszélgetés "Rogers"-i módszere 

Kongruencia, empátia, tolerancia 

A segítő visszajelzései (tükrözési technikák) 

A belátás "insight" elérése, felismerése 

A gyógyító beszéd kommunikációs alapjai 

3. Az egyén és környezetének viszonya 

Tranzakció analízis alapjai 

Alapvető játszmák a kliens és a segítő között 

Játszmák a kliens kapcsolataiban és problémájában 

Indulatáttétel, viszontindulatáttétel megjelenése a segítő kapcsolatban, a 

szupervíziós munka 

A segítés folyamatának lezárása 


Hermann Argelander: Első interjú a pszichoterápiában (Magyar Pszichiátriai 

Társaság 1986/6.) 

Ritoókné Ádám Magdolna: A tanácsadás pszichológiája (Tankönyvkiadó, Bp. 

1992) 

HÍD, Családsegítő Központ: Családsegítés, mentálhigiéné, módszertani 

füzetek 

Allen E. Ivey - Lynn S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990. 

Orvostovábbképző 

120

Egyetem Pszichiátriai és Klinikai Pszichológia Tanszék) 

Eric Berne: Emberi játszmák (Gondolat, Bp. 1987) 

Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (Animula, 

Bp., 1994) 

Thomas Gordon: T.E.T. (Studium Effektive, 1994) 

Jelenits J.-Tomcsányi T.: Egymás közt egymásért (HÍD, 1990) 

Ian Stewart, Vann Joines: A TA-MA (Xénia Könyvkiadó, Bp.) 

Tringer: Gyógyító beszélgetés (Bp. 1992) 

Watzlawick: Változások (Bp. 1990. Gondolat) 

A deviáns viselkedés szociológiája (Gondolat, 1974szerk: Andorka Rudolf) 




Az aláírás feltétele a gyakorlaton való megjelenés és aktív részvétel. 


dolgozat érdemjegye 





írásvetítő, videó bemutatás, kiscsoportos beszélgetések, 

tréninggyakorlatok 





121

Esetmegbeszélés Szociális Munka Tanszék 

Tantárgy kódja: 



Félévi óraszám: 2+8 



Levelező Tagozat 



Levelező Tagozat 








Józsefné, Bankus Róbertné, Katona László, Kertes Zoltán. 


A tárgy felvételének feltétele a Szociális munka V. tárgy párhuzamos 

felvétele, illetve teljesítése. 



A 40 órás, ún. kis intenzív terepgyakorlat gyakorlati tapasztalatainak közös 

feldolgozása kiscsoportos formában, a szerzett tapasztalatok és ismeretek 

elemzése, elmélyítése, integrálása, az érzelmi megterhelést jelentő események 

bizonyos fokú ventillációjának elősegítése. 



látogatnak meg. A terepgyakorlat intenzív, így a hallgató intézményi és 

ügyfélmunkában szerzett tapasztalatait a gyakorlat lezárása után dolgozzuk 

fel. Az esetmegbeszélés kiscsoportos formában zajlik. 



Esetmegbeszélésen való részvétel 

Aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai 

szerint kell eljárni. 



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: A hallgató az 

esetmegbeszélésre írott esetbemutatást készíthet. 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: Csoportdinamikai 

technikák, esetmegbeszélés, feldolgozás. 






vétele. 




122



VI. félév tantárgyi programjai 

123

Szociális munka gyakorlat VI. Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 15 















A hallgatónak alapismeretekkel kell rendelkeznie a szociális intézmények 

működési mechanizmusairól, szabályozásának elveiről és gyakorlatáról, 

ismernie kell a szociális munka fő munkamódszereit, beavatkozási technikáit, 

a segítő folyamat elméleti hátterét. 

A tárgyat célszerű és fontos a „szupervízió” nevű tárggyal egy szemeszterben 

felvenni. 


A tantárgy célja, hogy a hallgató szerezzen mélyebb ismereteket egy általa 

kiválasztott intézményről. Ismerje meg feladatát, szervezeti, működési 

struktúráját, helyét az adott társadalmi viszonyokban. 





A terepgyakorlat célja, hogy a hallgatók a szociális munka elméleti ismereteit 

alkalmazva és segítő készségeiket gyakorolva önálló segítő szakemberként 

lássák el az adott intézményben szokásos szociális munkás feladatokat, 

szakmai ismereteiket elmélyítsék, szintetizálják, a szakmai beavatkozások 

végzésében gyakorlatot szerezzenek. 


A félév során a hallgató terepgyakorlatát folyamatos tereptanári vezetés 

mellett egy általa kiválasztott intézményben végzi. A gyakorlat első fázisában 

gyakorlati tervet és gyakorlati szerződést készítenek, amely meghatározza a 

hallgató intézményen belüli kompetenciáit, későbbi feladatait. A gyakorlat a 

hallgató egyéni képességeihez alkalmazkodik, végső célja, hogy a gyakorlat 

végére a hallgató képes legyen az adott területen önálló szakemberként 

tevékenykedni. 

A gyakorlat során az intézményben szokásos adminisztrációs feladatok 

elvégzésén túl a hallgató esettanulmányt, esetleírást, segítő interjúkat rögzít, 

valamint elkészít egy szolgáltatás – elemző dolgozatot. 




Évközi ellenőrzés: A hallgató gyakorlati tevékenységét a terepgyakorlati 

oktató folyamatos támogatása. 


Szociális munka gyakorlat V. 7511 

124


- a gyakorlaton való részvétel 

- részvétel a gyakorlati megbeszéléseken 

- legalább egy interjú rögzítése és elemzése a megadott szempontok szerint 

- legalább egy esetleírás készítése és elemzése 

- egy esettanulmány készítése, saját segítő tevékenységről 

- szolgáltatás – elemző dolgozat készítése 





A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: a 

gyakorlatvezető, terepoktató és a hallgató a gyakorlati tevékenységet 

komplexen, szövegesen elemzi, értékeli. A hallgató beadott munkáit 

(esetleírás, esettanulmány, szolgáltatás-elemző dolgozat) a terepoktató és a 

gyakorlatvezető előtt megvédi. A fentiek adják a gyakorlat komplex 

értékelését, a gyakorlati jegyet a gyakorlatvezető oktató adja. 






kívüli feladata a szakirodalmak olvasása, interjú és esetleírás, 

esettanulmány, és dolgozat készítése. 


látogatás, folyamatos tereptanári vezetés és a terepgyakorlat folyamatának 

segítése, tutori támogatás. 

A terepgyakorlathoz szükséges tájékoztatók, segédanyagok a tárgy 

felvételekor kerülnek kiosztásra. 






125

Szupervízió Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 















Berényi Rita, Berényi András, Hallgató Éva, Cinku Julianna, szupervízorok, 

óraadók 



A hallgató a képzésben ismerje meg a szupervízió alapjait és formáit, 

valamint rendelkezzen azzal a készséggel, hogy ha szükségét érzi vegye 

igénybe munkája során a szupervíziót. 


A tantárgy levelező tagozaton csoport-szupervíziós gyakorlatból, nappali 

tagozaton csoport-szupervíziós és a terepen végzett egyéni szupervízióból áll. 


A tantárgy jellegéből adódóan a csoport-szupervízión történő aktív részvétel, 

ill. a folyamatjegyzőkönyvek elkészítése, azok feldolgozása, elemzése. 







minőségbiztosítási módszere az oktatók folyamatos felkészülését jelenti. 





Az intenzív gyakorlaton dolgozó hallgatók folyamatos lelki megterhelésnek 

vannak kitéve, hiszen saját személyiségük a munkaeszközük. 

A segítő kapcsolatban gyakran keletkeznek olyan konfliktusok, problémák, 

melyek megoldását a segítő egyedül nem tudja kezelni, a folyamat 

megrekedhet, vagy tévútra kerül. Esetenként mindebben a hallgató is 

megsérülhet, hiszen sikertelenségként éli meg az eseményeket. 

A szupervízió tehát tanulást, fejlődést, továbblépést jelent a hallgatók 

számára, a terhek megosztását. 

126



VII – VIII. félévek előszakosodási programjai 

127

Szociális intézményrendszer, adminisztráció I. Szociális Munka 

Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: IV / 1 




Kredit: 3 









Ferenczi Gábor, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 



Szociálpolitikai ismeretek, a jogi tantárgyak közül domináns a szociális jog, 

munkajog, államigazgatási jog, közgazdaságtani ismeretek. 



Az ügyintézéshez szükséges alapismeretek elsajátítása, a szociális ügyek és 

ellátások rendszerének, működésének áttekintése. 

A kritikai elemzések során a hallgató legyen képes kialakítani a 

diszfunkcionális működés megváltoztatására irányuló javaslatokat, legyen 

képes megteremteni egy intézmény működésének a feltételeit. 


A szociális munka során elkülönülő kettős funkciót betöltő adminisztratív 

tevékenység megkülönböztetéséhez szükséges ismeretanyag elsajátítása. 

1. A klienssel kapcsolatos közvetlen adminisztráció 

2. Az intézmény működésével kapcsolatos adminisztráció 

I. A szociális munkás gyakorlatának szervezeti összefüggései: 

A szervezet, mint a szociális munka szerszáma és kerete: viszonyok és 

eljárások, szervezettípusok, működési rend, a szervezet működésének 

feltételei: személyi, pénzügyi, tárgyi. 

II. A szociális munkás, mint adminisztrátor (ügyintéző) ügykezelési 

funkciója. 

Az ügykezelés menete, személyes információk kezelése és adatvédelem. 

Kérelem - határozattípusok, szociális ügyintézés során használatos általános 

és speciális információk, döntési szintek és kompetenciák. Kliensátadás, 

információelemzés. Klienskarrier. 

III. Tervezés, szervezés, vezetés, ellenőrzés a szociális munkában és az 

intézményekben. 

Szükségletfeltárás, gazdasági tervezés, erőforrás feltárás. 

Tematika: 

1. A szociális munka adminisztrációjának meghatározása, fő területei és 

jellemzői a szociális intézményrendszer működésében 

2. Tervezés és szervezés a szociális intézményben 

3. Vezetés és ellenőrzés a szociális intézményben 

4. Szociális intézmények megszervezésének néhány szempontja 

5. A szociális intézmények működését meghatározó tényezők. Az 

intézmények mérete 

6. Az intézmény céljai, hatalmi viszonyainak természete 

7. Az intézményen belüli és az intézmények közötti kommunikáció 

8. A vezetői hatalom funkciói. Érdekek megjelenése a szociális 

intézményrendszerben 

9. Értékkonfliktusok a segítő foglalkozásúak és a bürokrácia között 

10. A szociális ellátórendszer felépítése a Szociális Törvény alapján 

128

11. Szociális intézmények létrehozásának általános feltételei és 

megvalósításának folyamata 

12. Szociális intézmények létrehozásának pénzügyi szabályai 

13. Ügyiratkezelési szabályok 

14. Intézményi költségvetés készítése 

15. Személyes információk kezelése, adatvédelem 

történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú 

minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, 

eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek 

alkalmazásra. 


Szoc. tv. Ok. tv. Ök. szociálpolitikai 

I./2000. I.6. SZCSM. rendelet, Áll. ig. eljárás 


és szóbeli beszámolókat készítenek, egyéni és csoportos feladatokat kapnak. 



szintű „Szociális intézmények adminisztrációja és kapcsolatrendszere” elemző 

dolgozat elkészítése. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: „Szociális 

intézmény komplex megtervezése” dolgozat elkészítése. 













129

Szociális intézményrendszer, adminisztráció II. Szociális Munka 

Tanszék 


Oktatás típusa: Szeminárium 

Ajánlott félév/szemeszter: VII / 2 




Kredit: 1 









Ferenczi Gábor, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 


Feltételezett tudásanyag, előképzettségi szint: Szociálpolitikai ismeretek, a 

jogi tantárgyak közül domináns a szociális jog, munkajog, államigazgatási 

jog, közgazdaságtani ismeretek. 


Szociális intézményrendszer, adminisztráció I. 7515 


Az ügyintézéshez szükséges alapismeretek elsajátítása, a szociális ügyek és 

ellátások rendszerének, működésének áttekintése. 

A kritikai elemzések során a hallgató legyen képes kialakítani a 

diszfunkcionális működés megváltoztatására irányuló javaslatokat, legyen 

képes megteremteni egy intézmény működésének a feltételeit. 


A szociális munka során elkülönülő kettős funkciót betöltő adminisztratív 

tevékenység megkülönböztetéséhez szükséges ismeretanyag elsajátítása. 

1. A klienssel kapcsolatos közvetlen adminisztráció 

2. Az intézmény működésével kapcsolatos adminisztráció 

I. A szociális munkás gyakorlatának szervezeti összefüggései: A 

szervezet, mint a szociális munka szerszáma és kerete: viszonyok és eljárások, 

szervezettípusok, működési rend, a szervezet működésének feltételei: 

személyi, pénzügyi, tárgyi. 

II. A szociális munkás, mint adminisztrátor (ügyintéző) ügykezelési 

funkciója. 

Az ügykezelés menete, személyes információk kezelése és adatvédelem. 

Kérelem - határozattípusok, szociális ügyintézés során használatos általános 

és speciális információk, döntési szintek és kompetenciák. Kliensátadás, 

információelemzés. Klienskarrier. 

III. Tervezés, szervezés, vezetés, ellenőrzés a szociális munkában és az 

intézményekben. 

Szükségletfeltárás, gazdasági tervezés, erőforrás feltárás. 

Szervezeti struktúra megalkotása, intézményen belüli és intézmények közötti 

kommunikáció, az intézmények működésének belső szabályai. 

Ügyviteli kontroll, felelősség vállalása. 


Szoc. tv. Ok. tv. Ök. szociálpolitikai 

I./2000. I.6. SZCSM. rendelet, Áll. ig. eljárás 


1. A szociális igazgatás szervezetrendszere 

Dr. Borsodi Károlyné - Dr. Nagy Erika: Szociális igazgatás. Miskolci 

Egyetem Kiadó, 1997. 

2. Szociális ellenőrzési rendszerek 

130

Kamarás Jenő: Az ellenőrzési rendszer és a könyvvizsgálói intézmény 

Magyarországon, PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. 1993. 11- 

19.o. és 102-114.o. 

3. Szociális intézmények strukturális problémái 

Pelle József: A szociális intézmények strukturális problémái. Kézikönyv a 

szociális munka gyakorlatához, Szociális Szakmai Szövetség, Bp.1996. 

4. Stratégiatervezés a szociális intézményekben 

Smith, Bucklin and Associates: Átfogó non-profit menedzsment. Non-profit 

kutatások 5. CO-NEX Könyvkiadó Kft., Bp. 1997. 19-42.o. 

Zám Mária: Szociálpolitika és helyi önkormányzatok - szociális 

stratégiatervezés. Bp., 1993. 

5. Projekmenedzsment 

6. Szociális intézmények minőségbiztosításának lehetőségei 

David McGrath-Bruce Clifford-Owen Richardson: Minőségbiztosítás - 

Konzultációs tanulmány. Szociális szolgáltatások osztálya, London, 1989. 

7. Pályázatírás, lobbyzás 

Mi fán terem... A pályázatírás. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány 

kiadványsorozata, Bp. 1999. 

A lobbyzás abc-je Bp. 1997. 1-48.o. 

8. Non-profit szociális intézmények működése 

Bullain Nilda: A non-profit szervezet, mint működő intézmény 

9. A szociális és gyermekvédelmi rendszer törvényi szabályozási 

módosulásainak hatásai a szociális intézményrendszerre 

10. Képesítési feltételek és előírások a szociális intézményekben (szakmai 

továbbképzési és szakvizsga rendszer) 

11. Szociális intézmény alapításának feltételei, a működtetés 

engedélyeztetésének lépései 

12. Helyi szükségletek és erőforrások felmérésének módszertani alapjai 

13. Szociális tervezés 

14. Szociális intézmények működésének elemzési szempontjai 




Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, sikeres 

zárthelyi dolgozat megírása. 













minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülése, a tárggyal kapcsolatos 










131



Komplex család-, gyermek – és ifjúságvédelem előszakosodás 

Az előszakosodás beindításának aktualitását a Gyermekvédelmi törvény adta, amely a 

gyermekvédelem intézményei mellett kiemelt szerepet és feladatokat tulajdonít a 

családgondozásnak. A Gyermekvédelmi törvény végrehajtási rendelete kitér a szakképzettség iránti 

követelményekre. Az általános szociális munkás diploma mellett az előszakosodás elvégzését 

tanúsító betétlap megerősíti a szociális munkás helyét az ellátórendszerben. 

Az elméleti órákhoz kapcsolódó gyakorlat célja: önálló munkavégzés az előszakosodáshoz 

kapcsolódó terepintézményben és kapcsolat kiépítés, amely később az elhelyezkedést segíti. 

Az előszakosodás célja: a családgondozás és a gyermekvédelem munkaterületének és 

intézményeinek megismerése, a szociális munkás kompetenciájának és feladatainak elméletben és 

gyakorlatban történő elsajátítása. 

Az előszakosodás épít a hallgató korábbi elméleti ismereteire és gyakorlati tapasztalataira. Az 

elméleti órákon és a terepgyakorlat során a hallgató tudásának integrálása a cél. 

Az előszakosodás koordinátora: Szoboszlai Katalin, főiskolai adjunktus, Szociális Munka Tanszék. 

Az előszakosodás programja az alábbi: 

VII. félév 

Komplex család-, gyermek- és ifjúságvédő előszakosodás – Nappali Tagozat 

Tantárgy Óraszám Kredit Követelmény 

Szociális intézményrendszer, adminisztráció I. 1+1 3 Gyakorlati jegy 

Családpszichológia I. 1+0 2 Gyakorlati jegy 

Családgondozás általános és speciális területei I. 1+1 3 Kollokvium 

Gyermek-és ifjúságvédelem intézményben és 1+1 3 Gyakorlati jegy 

családban I. 

Pedagógia 2+0 3 Kollokvium 

Szociális munka gyakorlat 120 6 Gyakorlati jegy 

Szakdolgozat 10 Gyakorlati jegy 

Személyiségfejlesztő csoport 3+0 0 Aláírás - 

Kritériumkövetelmény 

Összesen 12+120 30 

VIII. félév 

Komplex család-, gyermek- és ifjúságvédő előszakosodás – Nappali Tagozat 


Szociális intézményrendszer, adminisztráció II. 0+1 1 Kollokvium 

Családpszichológia II. 1+0 2 Gyakorlati jegy 

Családgondozás általános és speciális területei II. 1+1 3 Gyakorlati jegy 

Gyermek- és ifjúságvédelem jogi szabályozása 1+0 2 Gyakorlati jegy 

Gyermek- és ifjúságvédelem intézményben és 

1+1 3 Kollokvium 

családban II. 

Iskolai szociális munka 1+0 2 Gyakorlati jegy 




132

VII. félév 

Komplex család-, gyermek- és ifjúságvédő előszakosodás – Levelező Tagozat 


Szociális intézményrendszer, adminisztráció I. 10 3 Gyakorlati jegy 

Családgondozás általános és speciális területei I. 10 3 Kollokvium 

Gyermek-és ifjúságvédelem intézményben és 12 3 Gyakorlati jegy 

családban I. 

Pedagógia 12 3 Kollokvium 



Szabadon választható tárgyak 20 4 

Személyiségfejlesztő csoport 16 0 Aláírás - 


Összesen: 80+80 30 

VIII. félév 

Komplex család-, gyermek- és ifjúságvédő előszakosodás - Levelező Tagozat 


Szociális intézményrendszer, adminisztráció II. 10 1 Kollokvium 

Családgondozás általános és speciális területei II. 20 3 Gyakorlati jegy 

Gyermek- és ifjúságvédelem jogi szabályozása 10 2 Gyakorlati jegy 

Gyermek- és ifjúságvédelem intézményben és családban 12 3 Kollokvium 

II. 

Iskolai szociális munka 12 2 Gyakorlati jegy 

Családpszichológia 20 4 Gyakorlati jegy 




133

Családpszichológia I. Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: 

Nappali tagozat: IV / 1 

Levelező tagozat: IV/ 2 




Kredit: 2 




- kötelezően választható: Általános Szociális Munkás Szak 








Fejlődéslélektani, szociálpszichológia, személyiséglélektani, és deviáns 

viselkedések pszichológiájának ismerete. 



A tantárgy célja olyan elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatása a 

hallgatókkal, melyet későbbi családgondozói munkájuk során hatékonyan 

képesek felhasználni a hozzájuk forduló kliensek lelki egészségének 

megőrzése ill. helyreállítása érdekében. 


A család rendszerszemléletének elméleti vonatkozásai 

A családterápia kialakulása, története 

A családterápiás szemlélet fő alapelvei: 

A. Rendszerszemlélet (A család, mint rendszer, mint támogató rendszer. 

Alrendszerek és ezek kommunikációja, működése. A család reagálása a 

hatásokra.) 

B. A családi életciklusok rendszere (A 8 életciklus jellemzői, megoldandó 

feladatai.) 

C. Transzgenerációs szemlélet 

A családterápia főbb modelljei: a pszichodinamikus, experimentális, 

strukturális és stratégiás irányzatok jellemzői 

A családi dinamika alapjai 

A. Családi szabályok. Családi szerepek. Családi mítoszok. 

B. Szükségleti szintek a családban. Egyéni szükségletek 

összeegyeztetése a családban. 

C. Konfliktusok kezelése a családban: 

D. Kommunikáció a családban 

E. Diádikus és triádikus viszonyok. Szövetség, koalíció. Trianguláció. 

F. Tranzakcióanalízis. Játszmák és kollúzió. 

G. Krízis egyéni szinten és családi szinten. Normatív és paranormatív 

krízisek. 


Családterápiás olvasókönyv sorozat. I. kötet. Animula Egyesület, Bp. 

Tomm, K., Az interventív (beavatkozó) interjúzás. In: Családterápiás 

olvasókönyv sorozat. I. kötet. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolágat, 

Budapest. 

Bognár, J., és Telkes, J., A válás lélektana (Haas & Singer Alapítvány, 

Budapest, 1994) 

134

Komlósi, P., 1993, Családterápiás megközelítés az anorexia nervosa 

kezelésében. In: Étkezési zavarok (Anorexia, bulímia, obesitas). Magyar 

Pszichiátriai Társaság, Budapest. 

Onnis, L., 1993, A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. 

Családterápiás olvasókönyv sorozat. III. kötet. Bp. 

Penn, P., Az „előrecsatolás” technikája. In: Családterápiás olvasókönyv 

sorozat. I. kötet. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolágat, Budapest. 

M. Selvini- Palazzoli, L. Boscolo, G. Cecchin és Prata: A családterápiás ülés 

vezetésének három vezérelve (In: Családterápiás Olvasókönyv I., Mérei 

Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest) 




A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: írásbeli vizsga 

és egy esettanulmány beadása. 











135

Családgondozás általános és speciális területei I. Szociális Munka 

Tanszék 







Kredit: 3 












A családgondozás általános és speciális. területei tantárgy felvételéhez 

szükséges, hogy a hallgató a Komplex család-, gyermek-és ifjúságvédő 

előszakosodást vegye fel mint specializációt. A hallgató ismeri a szociális 

munka beavatkozási területeit, alkalmazott módszereit és gyakorlati területeit. 



A szociális munka elmélete és gyakorlata ismereteinek integrálása a 

családokra irányuló szociális munkában. A hallgatók ismereteket kapnak a 

családgondozás területeiről, alkalmazásának módszereiről 



- Értékrendszerek és családi funkciók - A családi kapcsolatok rendszere és 

működése 

- A családgondozás jogszabályi alapjai, a családgondozói munka 

intézményesült formái 

- Családgondozói munka hazai története 

- A családsegítés kérdőjelei: merre tovább családsegítők 

- Az önálló családalapítás - A szülők szerepe az önálló életkezdésben 

- Alternatív párkapcsolatok, életközösségek hatása a családi rendszerre 

- Egyszülős családok - Válni vagy együtt maradni 

- A családsegítés speciális feladatai a cigányság körében 

- A családon belüli erőszak hatása az erőszakot elszenvedőkre 

- Alkohol beteg a családban 

- Drogos a családban 


- Értékrendszerek és családi funkciók - A családi kapcsolatok rendszere és 

működése 

- A családgondozás jogszabályi alapjai, a családgondozói munka 

intézményesült formái 

- Családgondozói munka hazai története 

- A családsegítés kérdőjelei: merre tovább családsegítők 

- Az önálló családalapítás - A szülők szerepe az önálló életkezdésben 

- Alternatív párkapcsolatok, életközösségek hatása a családi rendszerre 

- Egyszülős családok - Válni vagy együtt maradni 

- A családsegítés speciális feladatai a cigányság körében 


1. Gill Gorell Barnes: Családterápia és gondozás. Családterápiás 

olvasókönyv sorozat II. Budapest, 1991. 

2. Cseh-Szombathy László: A családi értékek változása és ennek hatása a 

családi funkciók alakulására. In: Társas kapcsolatok Gondolat, Bp. 1991. 

7-19. 

136

3. 1993. évi III. törvény „A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról” 

illetve annak végrehajtási rendeletei (1/2000. SZCSM rendelet) 

4. 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi 

igazgatásról” és annak végrehajtási rendeletei (15/1998 NM rendelet) 

5. Oldal Krisztina: Szülőpótló gyerekek. Világosság, 1988. 3. 169-176. 

6. Tóth László: A homoszexualitásról T - TWINS Kiadó Bp. 1994. 

7. Bognár - Telkes: A válás lélektana HAAS and SINGER Alapítvány 


8. Horányi Annabella - Hoffmann Gertrúd: Pszichológiai és pedagógiai 

szolgálat a Nevelési Tanácsadóban OKKER Kiadó Bp. 1999. 

9. Takács Imre: A családsegítés kialakulása és fejlődése Magyarországon 

1985-től napjainkig... HÁLÓ 2001. június2-5. o. 

10. Diósi Ágnes: A cigánycsaládsegítés kérdőjelei Esély 1992. 2. 81-86. 

11. Pik Katalin: A cigány gyerekek és az óvoda esete - I. Esély 2000. 6. 24 - 

42. 

12. Pik Katalin: A cigány gyerekek és az óvoda esete - II. Esély 20011. 47-60. 

13. Morvai Krisztina: Terror a családban Kossuth Kiadó, 1998. 

Kerezsi Klára: A védtelen gyermek Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Bp. 

1995. 

Szexuális gyermekbántalmazás a családban Szerkesztette: Széchey Orsolya 

ANIMULA Kiadó Budapest, 2001. 


1. Dr. Szűcs Marianna: A sikeres gyermeki adaptáció feltételei az 

egyedülálló apák családjaiban. Szociális Munka. 1991. 4. 242-253. 

2. Családsegítés és szociális igazgatás, avagy merre tovább családsegítők 

HÁLÓ 1996. október, november, december 

3. Állásfoglalás a 3 SZ a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok 

együttműködéséről HÁLÓ 1998. július-augusztus 2 - 3. o. 

4. Hozzászólás a 3 SZ gyermekjóléti szolgálatokkal kapcsolatos 

állásfoglalásához.. HÁLÓ 1998. szeptember 2 - 3. o. 

5. Családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat Saját hálónk 

csapdájában... HÁLÓ 1998. szeptember 4 - 6. o. 

6. Lakner Zoltán: A családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás változásai 

a jogszabályok tükrében. HÁLÓ 2000. június-július 15-18. o. 

7. Szász Anna: A bántalmazott nők életét, érdekeit védelmező szervezetek 

Esély 2001/3 106 – 118. 

Évközi ellenőrzés: A hallgatók kiselőadást tartanak a tantárgyi tematika 

témáihoz kapcsolódva. A hallgatók a kötelező és ajánlott irodalmak 

jegyzékéből választanak szakirodalmat a kiselőadás megtartásához. 


Az aláírás feltétele a rendszeres óralátogatás és a kiselőadás megtartása. 






órán kívüli terhelés: heti 1 óra. Levelező tagozaton: féléves óraszám 10 

óra, órán kívüli terhelés: heti 1 óra. 


szeminárium 


szerint 



minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülését, a tárggyal 



137

Gyermek-és ifjúságvédelem intézményben és családban I. Szociális 

Munka Tanszék 







Kredit: 3 









Feffer Zsuzsanna, óraadó oktató, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai 

Kar, Szociális Munka Tanszék 


A gyermekvédelem intézményben és családban I. tantárgy felvételéhez 


előszakosodást vegye fel mint specializációt. A hallgató ismerje a szociális 

munka beavatkozási területeit, alkalmazott módszereit és gyakorlati területeit. 



A hallgató megismerje a gyermekvédelem rendszerét, felismerje az alapellátás 

és szakellátás keretében végzendő szociális munkát, valamint hathatós 

segítséget tudjon nyújtani a hatósági intézkedési formák ismeretében. 


- A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, értelmezései, szükségessége, jogi 

szabályozása. 

- A család, mint a gyermek- és ifjúságvédelem leghatékonyabb intézménye 

pro és kontra. 

- A veszélyeztetettség gazdasági, pszichológiai, közösségi, természeti, 

társadalmi okai, következményei. A megelőzésben érdekeltek köre, 

feladataik, kiemelve az önkormányzatok munkája. 

- A védőnői hálózat, az óvoda, iskola, társadalmi szervezetek, 

önszerveződések, karitatív szervezetek lehetőségei a prevenciós 

munkában. 

- A gyermek- és ifjúságvédelem történeti áttekintése. 

- A II. világháborútól napjainkig Szabolcs – Szatmár - Bereg megye 

gyermek- és ifjúságvédelmének története. 

- A gyermek találkozása az intézményrendszerrel. 

- A gyermekvédelmi alapellátás intézményei és gyermekvédelmi 

tevékenysége. 


1. Gyermek – család – társadalom (Szociális munka gyermekes 

családokkal Kézikönyv) Szerkesztette: Szilvási Léna Budapest, 1996. 



3. Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai 

alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1990. 

4. Szemelvények a hazai gyermek- és ifjúságvédelem irodalmából 

Szerk.: Gáti Ferenc. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 21-54., 85-98., 107- 

135., 181-199., 313-377. 

5. Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem. Akadémia Kiadó 

Bp. 1983. 46-124. 

6. Közösségi mentálhigiéne. Gondolat, Bp., 1983. 21-56. 

7. Család, gyermek, ifjúság c. folyóirat ismerete 

138

8. Szociális munka és az Esély c. folyóiratok ide vonatkozó cikkei 


1. Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban. Gondolat, Bp. 1986. 

2. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. 

Tankönyvkiadó, Bp. 1986. 

3. Murányi Kovács Endréné-Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és 

serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája 

4. Változó család-, gyermek- és ifjúságvédelem. Szerk.: Orbán István. 

Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara kiadványa. Nyíregyháza, 

1992. 

5. Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Budapest 

1997. 

6. Kallódó gyermekek. Szerkesztette: Mojzesné Dr. Székely Katalin Hajdú- 

Bihar megyei Pedagógiai Intézet Debrecen 1991. 

7. Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből 1-57 kötet. 

Kézirat. 1977-1992-ig 


szeminárium 








Az aláírás feltétele a rendszeres óralátogatás. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: A hallgatók 

esetleírást készítenek egy gyermekvédelmi esetből dember10-ig. Az esetleírás 

tartalmazza az eset bemutatását, a jogszabályi hátteret és a megoldási 

javaslatokat. A dolgozat terjedelme: 5 – 10 oldal. 




órán kívüli terhelés: heti 1 óra. Levelező tagozat: féléves óraszám 12 óra, 

órán kívüli terhelés: heti 1 óra. 

139


Pedagógia Társadalomtudományi Alapozó 

Tanszék 







Kredit: 3 








Tanszék 


Dr. Horváth László, szakfelelős, főiskolai docens, tanszékvezető, Debreceni 



A tantárgy felvételéhez szükséges, hogy a hallgató a Komplex család-, 

gyermek-és ifjúságvédő előszakosodást vegye fel mint specializációt. A 

hallgató ismeri a szociális munka beavatkozási területeit, alkalmazott 

módszereit és gyakorlati területeit, valamint jártas az oktatásszociológia 

alapvető tételeiben. 


A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a neveléstudomány elméleti 

és gyakorlati jellemzőit, bevezetést nyújtson az általános pedagógia 

tudományába. 


1. A nevelés szerepe a társadalom és az egyén életében, a nevelés értelmezése. 

2. A nevelés mint értékközvetítő tevékenység. 

3. A nevelés folyamata, strukturális sajátosságai, céljai, értékei. 

4. A nevelés hatásrendszere és módszerei. 

5. A direkt és indirekt nevelő hatások. 

6. A nevelésügy intézményei és szervezeti formái. 

7. Az intézmények vizsgálatának tudományos szempontjai. 

8. Teljesítmény, pedagógiai szabadság, és tanulóközpontúság. 

9. Didaktika, a tanítás és tanulás összefüggései. 

10. Az oktatás individualizációja. 

11. A nevelés szubjektív tényezői. 

12. A pedagógus szerepe, a tanári pálya jellemzői. 

13. A nehezen tanuló gyermekek nevelése. 

14. Az oktatásügy speciális intézményei. 


Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, 



Bábosik István – Mezei Gyula: Neveléstan. Telosz, Budapest, 1994. 

Boros Dezső: Bevezetés a neveléstudományba. Nemzeti Tankönyvkiadó, 


Jelentés a magyar közoktatásról, 2000. Budapest, Országos Közoktatási 

Intézet. 

Kron, Friedrich: Pedagógia. Osiris, Budapest, 1997. 

140

Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. Bárczi 

Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest, 1998. 

Évközi ellenőrzés: Zárthelyi dolgozat készítése. 


Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, a zárthelyi 










szakirodalom feldolgozása, értelmezése. 





minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal 

kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati 

szabályzók változásának követésén alapszik. 




141


Az előszakosodás elméleti ismeretanyagának gyakorlatban történő 

alkalmazása, az előszakosodáshoz kapcsolódó intézményben önálló 

munkavégzés, tereptanári irányítás mellett. 

Előszakosodás gyakorlat I. Szociális Munka Tanszék 





Nappali tagozat: 120 (féléves óraszám) 

Levelező tagozat: 80 (féléves óraszám) 

Kredit: 6 












Az előszakosodás gyakorlat tantárgy felvételéhez szükséges, hogy a hallgató a 

Komplex család-, gyermek-és ifjúságvédő előszakosodást vegye fel mint 

specializációt. A hallgató ismerje a szociális munka beavatkozási területeit, 

alkalmazott módszereit és gyakorlati területeit. 



- Az adott gyakorlati terep működési és szervezeti rendjének megismerése, 

- klienskörének feltérképezése, 

- segítő kapcsolat kialakítása, 

- problémakezelés, megoldási javaslat készítése, 

- környezettanulmányok készítése, 

- gondozási terv készítése, 

- esetdokumentáció készítése, az intézményi dokumentációs szabályok 

ismerete, tanulmányozása, szakszerű használata. 


1. Gill Gorell Barnes: Családterápia és gondozás. Családterápiás 

olvasókönyv sorozat II. Budapest, 1991. 

2. 1993. évi III. törvény „A szociális igazgatásról és a szociális 

ellátásokról”, illetve annak végrehajtási rendeletei (1/2000. SZCSM 

rendelet) 





5. Takács Imre: A családsegítés kialakulása és fejlődése 

Magyarországon 1985-től napjainkig... HÁLÓ 2001. június2-5. o. 


1. Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához Budapest, 1996. 



142

Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való részvétel. A napi munkavégzés 

eseményeit terepnaplóban rögzítik a hallgatók. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: 1 írásbeli 

dolgozat elkészítése, az alábbi témák közül egy részletes kidolgozása: 

- Esetleírás készítése: az esetmunka folyamatának és a szociális munkás 

által alkalmazott módszerek részletes leírása. 

- Egy a terepgyakorlat során alkalmazott szociális munka módszer 

bemutatása, elemzése. 



• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: kontaktóra: féléves 

óraszám 120, illetve 80 óra. 

• Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: terepgyakorlat 






143

képesek felhasználni a hozzájuk forduló kliensek lelki egészségének 

megőrzése ill. helyreállítása érdekében. 

Családpszichológia II. Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 




Heti óraszám: 1 + 0 

Kredit: 2 




- kötelezően választható: Általános Szociális Munkás Szak – Nappali 

tagozat 








A Családpszichológia I anyagának ismerete. 


Családpszichológia I. 


A tantárgy célja olyan elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatása a 

hallgatókkal, melyet későbbi családgondozói munkájuk során hatékonyan 



1. A családpszichológia területei 

Halál, haldoklás és gyász. 

Válás. 

Munkanélküliség. 

Pszichoszomatikus betegségek. 

Anorexia nervosa. 

2. Módszertani szempontok 

A családi első interjú. 

Kérdezési technikák. 

Strukturális technikák. 


A családterápia kialakulása, története 

A családterápiás szemlélet fő alapelvei: 

A. Rendszerszemlélet (A család, mint rendszer, mint támogató rendszer. 

Alrendszerek és ezek kommunikációja, működése. A család reagálása a 

hatásokra.) 

B. A családi életciklusok rendszere (A 8 életciklus jellemzői, megoldandó 

feladatai.) 

C. Transzgenerációs szemlélet 

A családterápia főbb modelljei: a pszichodinamikus, experimentális, 

strukturális és stratégiás irányzatok jellemzői 

A családpszichológia területei 

3. A családpszichológia területei 

Halál, haldoklás és gyász. 

Válás. 

Munkanélküliség. 

Pszichoszomatikus betegségek. 

144

Anorexia nervosa. 

4. Módszertani szempontok 

A családi első interjú. 

Kérdezési technikák. 

Strukturális technikák. 


Családterápiás olvasókönyv sorozat. I. kötet. Animula Egyesület, Bp. 

Tomm, K., Az interventív (beavatkozó) interjúzás. In: Családterápiás 

olvasókönyv sorozat. I. kötet. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolágat, 

Budapest. 

Bognár, J., és Telkes, J., A válás lélektana (Haas & Singer Alapítvány, 

Budapest, 1994) 

Komlósi, P., 1993, Családterápiás megközelítés az anorexia nervosa 

kezelésében. In: Étkezési zavarok (Anorexia, bulímia, obesitas). Magyar 

Pszichiátriai Társaság, Budapest. 

Onnis, L., 1993, A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. 

Családterápiás olvasókönyv sorozat. III. kötet. Bp. 

Penn, P., Az „előrecsatolás” technikája. In: Családterápiás olvasókönyv 

sorozat. I. kötet. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolágat, Budapest. 

M. Selvini- Palazzoli, L. Boscolo, G. Cecchin és Prata: A családterápiás ülés 

vezetésének három vezérelve (In: Családterápiás Olvasókönyv I., Mérei 

Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest) 














A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: írásbeli vizsga 

és egy esettanulmány beadása. 

145

Családgondozás általános és speciális területei I. 7538 

Családgondozás általános és speciális területei II. Szociális Munka 

Tanszék 







Kredit: 

Nappali tagozat: 3 













A családgondozás általános és speciális. területei tantárgy felvételéhez 


előszakosodásban egy félév előképzettséggel rendelkezzen. 


A szociális munka elmélete és gyakorlata ismereteinek integrálása a 

családokra irányuló szociális munkában. A hallgatók ismereteket kapnak a 

családgondozás területeiről, alkalmazásának módszereiről 



- Családorientált konzultáció 

- Konzultáció sokproblémás családokkal 

- A szociális munka beavatkozási módszerei a családokkal végzett munka 

során 

- Háztartási adósságkezelés helyi szinten 

- Mediációról a szociális munkában 

- Szociális munkások és a szupervízió 


- Családorientált konzultáció 

- Konzultáció sokproblémás családokkal 

- A szociális munka beavatkozási módszerei a családokkal végzett munka 

során 

- A családon belüli erőszak hatása az erőszakot elszenvedőkre 

- Alkohol beteg a családban 

- Drogos a családban 

- Háztartási adósságkezelés helyi szinten 

- Mediációról a szociális munkában 

- Szociális munkások és a szupervízió 


Insoo Kim Berg: Konzultáció sokproblémás családokkal Családterápiás 

sorozat 5. ANIMULA Kiadó Budapest, 2000. 

1. Mediációs szöveggyűjtemény Szerkesztette: Kertész Tibor Partners 

Hungary Alapítvány, Budapest, 2001. 


146

2. A díjhátralékos háztartások helyzete Nyíregyházán (A díjhátralékos 

probléma megoldása helyi szinten) Szerkesztette: Péteri Gábor és Tausz 

Katalin. Pontes Kft. Nagykovácsi, 1999. 57 – 66. o 

3. Pik Katalin: A szociális munkások, munkahelyeik és szupervízoraik 

Esély, 2001/2. 72-83. O 

4. Pik Katalin: Szupervízió a szociális munkában T-TWINS Kiadó 






Évközi ellenőrzés: A hallgatók kiselőadást tartanak a tantárgyi tematika 

témáihoz kapcsolódva. A hallgatók a kötelező és ajánlott irodalmak 

jegyzékéből választanak szakirodalmat a kiselőadás megtartásához. 


Az aláírás feltétele a rendszeres óralátogatás és a kiselőadás megtartása. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Az előadások 

témái (I-II. félév) közül a hallgatók kiválasztanak egy – egy témát, amelyről 

legalább 15 oldalas dolgozatot készítenek. A dolgozatban a hallgatók kifejtik 

a választott téma elméleti vonatkozásait és gyakorlati aspektusait, valamint 

kapcsolódását a szociális munka alkalmazási területeihez. A hallgató a 

dolgozatot felhasznált irodalom jegyzékével zárja. 




órán kívüli terhelés: heti 1 óra. Levelező tagozaton féléves óraszám 20 



szeminárium 




147

Gyermek- és ifjúságvédelem jogi szabályozása Alkalmazott 







Levelező Tagozat: 10 

Kredit: 2 









Dr. Sipos László, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi 



Alapvető jogi ismeretek 


A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: a leendő szociális 

munkások megismerkedhessenek a gyermek- és ifjúságvédelem 

kialakulásával, jelenlegi helyzetével, eszközeivel és jogi szabályozásával. 

Kiemelten foglalkozunk a gyámhivatalok hatásköri és eljárási szabályival, 

áttekintjük a különböző jogágak gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos 

intézményeit és rendelkezéseit, végül kriminológiai és viktimológiai 

szempontból vizsgáljuk meg a fiatalkorú- és gyermekbűnözés sajátosságait, 

illetőleg a gyermek- és fiatalkorúak ellen elkövetett bűncselekmények 

jellemző aspektusait. 


- A gyermek és ifjúságvédelem története 

- A gyámság jogintézményének kialakulása és fejlődése 

- A gyermek- és fiatalkorúak veszélyeztetettségének területei 

- Az állami gyermekvédelem és intézményrendszere 

- A gyámügyi igazgatás 

- A gyámügyi eljárások jogi szabályai 

- Az állami gondozás intézménye és jogi szabályozása 

- A gyermek- és fiatalkorúak vagyonjogainak védelme 

- A büntetőjog eszközei a gyermek- és ifjúságvédelemben. 

- A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények 

vizsgálata, a gyermek- és fiatalkorú bűnözés sajátosságai. 

- A gyermek- és fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények 

jellemző vonásai 

- A szabálysértési jog eszközei a gyermek- és ifjúságvédelemben 


A gyermek- és ifjúságvédelem jogi szabályozásának kezdetei 

A gyámság és a gyámügy a feudális magyar magánjogban 

A gyámság intézményének újraszabályozása a XIX. század jogrendszereiben 

/Dr. Sipos László a főiskola által sokszorosított anyagai/ 



Az előadáson való részvétel, zárthelyi dolgozat. 

148









minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülése, a tárggyal 










149

Gyermek-és ifjúságvédelem intézményben és családban II. Szociális 

Munka Tanszék 







Kredit: 3 









Feffer Zsuzsanna, óraadó oktató, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai 

Kar, Szociális Munka Tanszék 


A gyermekvédelem intézményben és családban II. c. tantárgy felvételéhez 


előszakosodásban egy félév előképzettséggel rendelkezzen. 


Gyermek- és ifjúságvédelem intézményben és családban I. 7539 


A hallgató megismerje a gyermekvédelem rendszerét, felismerje az alapellátás 

és szakellátás keretében végzendő szociális munkát, és hathatós segítséget 

tudjon nyújtani a hatósági intézkedési formák ismeretében. 


- Az állami gondoskodásba vétel formái (születéstől 18 éves korig). 

- A Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézet (GYESZI) szervezeti 

felépítése, feladatai, hatásköre I. 

- Az Átmeneti (Krízis) Otthon munkája. 

- Az állami gondoskodás legeredményesebb formája, a nevelőszülői hálózat 

működése. 

- A nevelőszülői alkalmasság vizsgálata, a nevelőszülők felkészítésének 

formái, a gyermekek kihelyezése. 

- Hagyományos és hivatásos nevelőszülők, segítő és átmeneti formák, 

vérszerinti családgondozás, kapcsolattartás. 

- A szociális munkások és a szociálpedagógusok munkája. 

- A nevelőotthoni nevelés: csecsemőotthonok, széles korhatárú 

intézmények, ifjúsági otthonok, speciális nevelőotthonok, egészségügyi 

gyermekotthonok, szociális foglalkoztatók. 

- Az örökbefogadás lehetőségei, gyakorlata, pedagógiai és pszichológiai 

problémái. 

- A fiatalkorú bűnelkövetés kérdései, kriminalitás, gyermekbűnözés, az 

állami gondozottak részesedése a gyermek- és fiatalkorúak bűnözéséből. – 

Védő-óvó pártfogó, utógondozói tevékenység, speciális nevelőotthonok, 

zárt intézetek. 

- Káros szenvedélyek az alkoholizmus, narkománia problémakörei, a 

fiatalkorúak (köztük az állami gondozottak) öngyilkossági kísérletei. 

- Nagykorúvá vált állami gondozottak életkezdési esélyei, eredmények, 

kudarcok, hajléktalanok az intézetekben. 

- Az állami gondoskodás pszichológiai következményei, mentálhigiénés 

lehetőségek az intézetekben. 

- Változások szükségszerűsége, lehetőségei, irányai a család-, gyermek- és 

ifjúságvédelemben. 

- A jóléti államok gyermek- és ifjúságvédelmi munkája, tájékozódás 

külföldi tapasztalatokból. 


150

1. Gyermek – család – társadalom (Szociális munka gyermekes családokkal 

Kézikönyv) Szerkesztette: Szilvási Léna Budapest, 1996. 



3. Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. 

Tankönyvkiadó, Bp., 1990. 

4. Szemelvények a hazai gyermek- és ifjúságvédelem irodalmából Szerk.: 

Gáti Ferenc. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 21-54., 85-98., 107-135., 181- 

199., 313-377. 

5. Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem. Akadémia Kiadó Bp. 

1983. 46-124. 

6. Közösségi mentálhigiéne. Gondolat, Bp., 1983. 21-56. 

7. Család, gyermek, ifjúság c. folyóirat ismerete 

8. Szociális munka és az Esély c. folyóiratok ide vonatkozó cikkei 


1. Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban. Gondolat, Bp. 1986. 

2. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. 

Tankönyvkiadó, Bp. 1986. 

3. Murányi Kovács Endréné-Kabainé Huszka Antónia: A gyermekkori és 

serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája 

4. Változó család-, gyermek- és ifjúságvédelem. Szerk.: Orbán István. 

Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Kamara kiadványa. 

Nyíregyháza, 1992. 

5. Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái Pont Kiadó, Budapest 

1997. 

6. Kallódó gyermekek. Szerkesztette: Mojzesné Dr. Székely Katalin Hajdú- 

Bihar megyei Pedagógiai Intézet Debrecen 1991. 

7. Tanulmányok, cikkek a fővárosi gyermekvédelem köréből 1-57 kötet. 

Kézirat. 1977-1992-ig 

az eset bemutatását, a jogszabályi hátteret és a megoldási javaslatokat. A 

dolgozat terjedelme: 5 – 10 oldal. 





• Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: kontaktra: heti 2 óra, 

órán kívüli terhelés: heti 1 óra. Levelező tagozaton a féléves óraszám 12 



szeminárium 


szerint 








Az aláírás feltétele a rendszeres óralátogatás, valamint a hallgatók esetleírást 

készítenek egy gyermekvédelmi esetből május 10-ig. Az esetleírás tartalmazza 

151

Iskolai szociális munka Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 2 












Alapvető pedagógiai ismeretek. 


Pedagógia 


A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociális munka 

lehetőségeivel az általános iskolán belül. A gyermekvédelmi feladatokat 

integráljuk a szociális munka egészébe. Célunk az iskolai szociális munka 

megközelítése a család, a gyermek, a pedagógus, az iskola és a helyi 

környezet szempontjából. 


1. Az iskolaügy szabályozása az Alkotmányban, főbb törvényekben és a 

tantervekben. 

2. Az iskolai élet belső szabályozása: helyi program, helyi tanterv, házirend. 

3. A szociális munka helye az iskola életében. 

4. Az iskolai szociális munka tényezői és erőforrásai. 

5. Az iskolai szociális munka hagyományos és szakképzett szakemberei. 

6. Iskolalátogatás. 

7. Az iskolai ártalmak. 

8. Speciális iskolai helyzetek (életrend). 

9. Speciális gyermekcsoportok és szociális ellátásuk. 

10. Az iskolai szociális munka kapcsolódása a helyi közösség más szociális 

ellátásaival. 


- Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem. Akadémia, 1978., 15-35., 

212-216.p. (Alapelvek) 

- Kósáné Ormai Vera: Szocializációs zavarok és az iskola. In.: Gáti Ferenc - 

Horányi Annabella 

Tk., 1989. 401-412.p. 

- Hunyadiné Lőrincz Zsuzsa: Az iskolai gyermekvédelem perifériáján: a 

„szorongó” gyermekek. In: Gáti... 

Tk., 1989. 456-465.p. 


- Gayer Gyuláné: Gyermekvédelem, családgondozás, szociálpolitika. 

Gyermek- és ifjúságvédelem, 1986/1. 57-62.p. 


- Irodalomfeldolgozás, személyenként egy ajánlott irodalom. 

- Iskolalátogatás, melyről elemző feljegyzés készül. 


Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, irodalom 

feldolgozás, elemző dolgozat elkészítése. 

152

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Az írásbeli 

feladatok sikeres teljesítése. 





szemináriumi munka, iskolalátogatás. 













153

Előszakosodás gyakorlat II. Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 7 













Komplex család-, gyermek-és ifjúságvédő előszakosodást vegye fel mint 




Előszakosodás gyakorlat I. 7519 















1. Insoo Kim Berg: Konzultáció sokproblémás családokkal 

Családterápiás sorozat 5. ANIMULA Kiadó Budapest, 2000. 

2. 1993. évi III. törvény „A szociális igazgatásról és a szociális 

ellátásokról”, illetve annak végrehajtási rendeletei (1/2000. SZCSM 

rendelet) 





5. Takács Imre: A családsegítés kialakulása és fejlődése 

Magyarországon 1985-től napjainkig... HÁLÓ 2001. június2-5. o. 







154










óraszám 120, illetve 40 óra. 







155



Munkaügyi szociális munkás előszakosodás 

Az előszakosodás célja olyan szociális munkás szakemberek képzése, akik az általános szociális 

munkás képzés ismeretanyagán kívül és azon túlmenően speciális elméleti és gyakorlati ismereteket 

szereznek a munkaügy, személyügy, a humánerőforrás gazdálkodás, valamint az intézményi 

szociális szolgáltatások területén, mely képessé teszi őket az intézményi, üzemi szociális munka 

feladatainak ellátására. 

A programban résztvevő hallgatók feladata kettős: 

Munkaügyi ismeretek vonatkozásában: 

A munkavállaló felvételétől a kilépéséig, a béremeléstől a fegyelmi felelősségre vonásig, a 

munkaköri leírástól, az SZMSZ és a Kollektív Szerződés késztéséig, az egészségügyi és a 

munkaköri alkalmasság megállapításának tényéig a gyakorlati tudnivalók tényleges megismerése 

elméletben és gyakorlati terephelyeken. 

Személyügyi ismeretek vonatkozásában: 

A szervezeti egység humánstratégiájának kialakításán keresztül a munkaköri követelményprofil 

meghatározásáig, a személyügyi tervezéstől a kiválasztás, - felvétel, - beillesztés munkaműveletéig, 

a teljesítményértékeléstől a bérezési és ösztönzési alapelvekig és a gyakorlati módszerekig, az 

oktatás, továbbképzés megtervezésétől a megszervezéséig, a pályatervezéstől a személyügyi 

nyilvántartási rendszer kiépítéséig. 

Szociális ellátás, ellátórendszer kialakításának vonatkozásában: 

A munkahelyi környezet kialakítása, a munkáltató és a munkavállaló munkavédelmi, 

munkabiztonsági oktatása, az egyéni védőeszköz biztosítása, az elsősegélynyújtás biztosítása. A 

munkabalesetek (bejelentés, nyilvántartás) kivizsgálása, a társadalombiztosítási ellátás, 

(egészségbiztosítás, nyugdíj és - balesetbiztosítás) az üdülési- lakásépítési - lakhatási támogatási 

rendszer kialakításától az étkezési hozzájárulásig, a nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás, 

nyugdíjbiztosító egyesületi hozzájárulás a munkába járás támogatási rendszerének kialakításán 

keresztül a kedvezményes vásárlás kártyájának biztosításáig. 

Az előszakosodás koordinátora: Dr. Pauwlik László, főiskolai adjunktus, Társadalomtudományi 

Alapozó Tanszék. 

VII. félév 

Munkaügyi szociális munkás előszakosodás – Nappali Tagozat 



Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások 1+0 2 Gyakorlati jegy 

jogi szabályozása 

Munkaszociológia 1+0 2 Gyakorlati jegy 

Személyzeti ismeretek 1+1 3 Kollokvium 

Munkaügyi ismeretek I. 1+2 4 Kollokvium 

Előszakosodás gyakorlat I. 120 6 Gyakorlati jegy 


Személyiségfejlesztő csoport 3+0 0 Aláírás - 



156

VIII. félév 

Munkaügyi szociális munkás előszakosodás – Nappali Tagozat 



Üzemi szociális munka 1+1 3 Kollokvium 

Kommunikációs ismeretek 0+2 2 Gyakorlati jegy 

Munkapszichológia 1+0 2 Gyakorlati jegy 

Munkaügyi ismeretek II. 1+1 3 Gyakorlati jegy 

Menedzsment és vezetési ismeretek 1+0 2 Gyakorlati jegy 

Előszakosodás gyakorlat II. 120 7 Gyakorlati jegy 



VII. félév 

Munkaügyi szociális munkás előszakosodás – Levelező Tagozat 



Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások 10 2 Gyakorlati jegy 

jogi szabályozása 

Személyzeti ismeretek 12 3 Kollokvium 

Munkaügyi ismeretek I. 12 4 Kollokvium 




Személyiségfejlesztő csoport 16 0 Aláírás - 



VIII. félév 

Munkaügyi szociális munkás előszakosodás – Levelező Tagozat 



Üzemi szociális munka 15 3 Kollokvium 

Kommunikációs ismeretek 12 2 Gyakorlati jegy 

Munkaszociológia 10 2 Gyakorlati jegy 

Munkapszichológia 10 2 

Munkaügyi ismeretek II. 15 3 Gyakorlati jegy 

Menedzsment és vezetési ismeretek 12 2 Gyakorlati jegy 

Előszakosodás gyakorlat II. 40 7 Gyakorlati jegy 



157

Jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások jogi szabályozása 








Kredit: 2 













(tanultak állam- és jogtudományi ismereteket, illetve esetleg más jogi tárgyat). 

Erre figyelemmel a tantárgy oktatása során alapozni lehet a már megszerzett 

tudásanyagra. 



A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a vállalkozások, 

vállalatok (állami vállalatok, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások) 

legalapvetőbb szabályait. E szabályrendszer megismerése segítséget nyújt 

ahhoz, hogy - a már megszerzett munkajogi ismereteken túl - felismerjék, 

milyen egyéb jogviszonyban lehet munkát végezni, illetve hozzásegíti őket a 

vállalkozási formák megismeréséhez. 

Ezzel hozzájutnak olyan ismeretekhez, amellyel szakmai munkájuk során a 

vállalati, vállalkozási szféra lehetőségeit is felhasználhatják. 


I. Bevezetés a témakörökbe 

II. Az egyéni vállalkozások szabályai 

III. A szociális vállalkozásokról 

IV. Ptk.- Jogi személyek jogi szabályozása 

V. A gazdasági társaságokról általában 

A gazdasági társaságok közös szabályai 

Közkereseti társaság, betéti társaság 

Közös vállalat, egyesülés 

Korlátolt felelősségű társaság 

Részvénytársaság, tröszt 

A cégbejegyzés és cégjegyzék 


A tananyag tartalmánál a félévente kiadott tematikában megjelölt 

jogszabályokon túl a szemeszter elején kerülnek kijelölésre az irodalmak - 

figyelemmel a gyorsan változó gazdasági, vállalkozási szabályokhoz 

kapcsolódó irodalomra, joganyagra. 


egyéni felkészülés alapján rövid ismertetést tartanak az elméleti óra keretében. 




alapját írásbeli dolgozat képezi. 

158



Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: A tantárgyat 15 elméleti 

órában oktatjuk. A 15 óra órarendi óra, ezen túlmenően kb. 30 óra önálló 

munkát igényel. 



megbeszélésének lehetősége, legfrissebb joganyag rendelkezésre bocsátása. 







159

Munkaszociológia Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: VII / 1 

Levelező tagozaton: VII / 2 




Kredit: 2 






Fábián Gergely, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi 






Alapvető szociológiai ismeretek. 



A kurzus célja, hogy az előszakosodás keretében szociológiai ismereteket 

adjon a hallgatóknak a munka világáról. Rendszerezi a hallgatók szervezet- és 

csoportszociológiai ismereteit, bemutatja a tárgy főbb elméleti kérdéseit, 

feltárja a munkavégzés és munkaszervezés szociológiai problémáit. 


1. A munkaszociológia tárgya és létrejötte. 

2. Irányzatok a munkaszociológiában. A természetes szelekció tézise, az 

emberi viszonyok tana és az institucionalista iskola. 

3. A munkavégzés és munkaszervezés társadalmi jellemzői. A munkaerőpiac 

és legfontosabb jellemzői. 

4. Képzés, szakképzés és a munkaerőpiac. 

5. Munkahelyi jóléti rendszerek és jellemzőik. 

6. Munkaügyi konfliktusok szociológiai jellemzői. 

7. A szervezet problémája. A szervezet működése, bérezés és ösztönzési 

rendszer. 

8. Ember a szervezetben. Életpálya és karrier. A vezetők és beosztottak. 

9. Nem munkaerőpiaci tevékenységek, önkéntes munka. 

10. Vezetés, munkaszervezés és a közszolgáltatások. Új paradigmák. 


Jávor István: A szervezetszociológia gondolati rendszerei. Nemzeti 

Tankönyvkiadó, 1993. 

Bóday Pál: Munkaszociológia. Országos Munkaügyi Központ, Budapest, 

1991. 

Évközi ellenőrzés: önálló, elemző dolgozat elkészítése a tárgy témakörei 

alapján. 


Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel, az elemző 


A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: az elemző 

dolgozat sikeres elkészítése. 




160


szakirodalom feldolgozás. 





szabályzók változásának követését jelenti. 




161

Személyzeti ismeretek Társadalomtudományi Alapozó 

Tanszék 







Kredit: 3 














A személyzeti munka elhelyezése a modern humánerőforrás gazdálkodás 

rendszerében és az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának 

tapasztalatával a szociális üzemi munka munkáltatói feladatainak 

megismerése 

A tantárgy célja, megismerni a személyzeti munka funkcióinak történelmi 

változásain keresztül a személyzetfejlesztés modern programját 

A humánstratégia elméleti megismerésével párhuzamosan a gyakorlatban 

megtapasztalni a köztisztviselői, a közalkalmazotti és a versenyszféra 

személyzeti rendszerének működését. 


1. Személyzeti munka előzményei: 

Tartalmi elemek változása a II. világháború utáni években 

Káder és személyzeti munka fő vonásai 1945-1968 között 

1968-as gazdasági reform hatása a személyzeti munkára 

1980-90-rs évek reformértékű változásai 

Modernizáció és a személyügyi politika összehasonlítása 

2. Személyzetfejlesztés: 

A személyzeti munka filozófiai alapjai 

Személyzetfejlesztés előfeltételei, következményei és programja 

Differenciált személyügyi politika 

Személyügyi szervezetek megjelenési formái 

Együttműködés a személyügy és a gazdálkodás más területei között 

Vezető beosztású dolgozókra orientált személyügyi politika 

Személyügyi marketing 

Emberi erőforrások menedzselése 

3. Személyügyi tevékenység moduljai: 

Humánstratégia kialakítása 

Munkaköri követelményprofil meghatározása 

Munkaköri leírás 

Személyügyi tervezés 

Kiválasztás, felvétel, beillesztés 

Teljesítményértékelés 

Bérezési, ösztönzési alapelvek 

Oktatás, továbbképzés 


Lévai Z., Bauer J : A személyügyi tevékenység gyakorlata Budapest, 1996. 

Szókratész Kiadó 


Kővári Gy: Gazdálkodás az emberi erőforrásokkal. Budapest, 1991. OMK 

Kiadó 

Kővári Gy: Emberi erőforrások fejlesztése. Budapest, 1995. Szókratész Kiadó 

162

Bobbi Linkemer: A jó önéletrajz fél siker. Budapest, 1992. Park Kiadó 


























163

Munkaügyi ismeretek I. Társadalomtudományi Alapozó Tanszék 







Kredit: 4 














Megismertetni a hallgatókkal a munkáltatók és a munkavállalók 

munkaviszony létesítésével, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos 

feladatait, a kötelezettségek és jogok ismeretén keresztül a köztisztviselői, a 

közalkalmazotti és a versenyszféra esetében megmutatni a szociális munkás 

helyét ezen viszonyrendszerben 


A hallgatók ismerjék meg a munkajogi szabályokat. Ismerjék meg a 

munkaügyi kapcsolatok rendszerét (érdekképviseleti jogokat, kollektív 

szerződés szerepét, üzemi tanácsok fontosságát. Sajátítsák el a munkaviszony 

keletkezésének formai, tartalmi követelményeit elméletben és gyakorlatban, a 

munkaszerződés módosítással kapcsolatos tudnivalókat, a munkaviszony 

megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos ismereteket, a munkavégzés 

szabályait, ebben a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit és jogait, a 

munkaidővel, a pihenőidővel és a szabadságolással kapcsolatos ismereteket. 

Ismerjék meg, és alkalmazás szintjén szerezzenek készséget a szociális jóléti 

munkáltatói feladatokról, különös tekintettel a munkáltatói jóléti juttatásokra, 

mint az utazási költségtérítések, munkahelyi étkeztetés, lakástámogatás, 

gyermekintézményi elhelyezés, üdültetés, természetbeni juttatások, egyéb 

pénzbeli juttatások, munkahelyi értékpapír, stb. 


Munka törvénykönyve 

Közalkalmazottakról szóló törvény 

Köztisztviselői törvény 

Munkavédelmi törvény 

Dr Zsiga László.: Munkaügy költségvetési szerveknél. UNIÓ kiadó, 


Munkaügyi Kézikönyv. Müm Verzál Kiadó, Budapest, 1992. 

Brdárné Illés Zs, Hidasi Tné, Ruminé Szijártó I,Zentai L.: Szociális jóléti 

ismeretek Szókratész Kiadó. Budapest, 2000. 

Évközi ellenőrzés: Zárthelyi dolgozat és/vagy kis dolgozat és kiselőadás. 






164




















165








Kredit: 6 













Munkaügyi szociális munkás előszakosodást vegye fel mint specializációt. A 

hallgató ismerje a szociális munka beavatkozási területeit, alkalmazott 

módszereit és gyakorlati területeit. 




























óraszám 120 óra. 







166

Üzemi szociális munka Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 3 












A szociális munka alapvető elméleti és gyakorlati jellemzőinek ismerete. 



A kurzus célja, hogy elsősorban a nemzetközi szakirodalomra támaszkodva 

megismertesse a hallgatókkal az üzemi szociális munka legfontosabb 

jellemzőit, módszereit, területeit. Konkrét példák bemutatásával, jellemzi az 

üzemi konfliktusokat, a szociális munkás lehetséges szerepeit ezek 

megoldásában, illetve a szociális tanácsadás helyét, szerepét és feladatait az 

üzemi struktúrában. 


1. Szociális gondoskodás az üzemekben. Történeti áttekintés. 

2. Az üzemi szociális munka funkciói. 

3. Az üzemi szociális munka gyakorlatának jellemzői az empirikus kutatások 

tükrében. 

4. Az üzemi szociális munka jelenlegi helyzete és perspektívái. 

5. Munkahely, munkahelyi légkör. Módszerek és lehetőségek. 

6. Egészségmegőrzés, egészségvédelem az üzemben. 

7. Egészségvédelem és üzemi szociális munka. 

8. Újabb koncepciók kialakulása az üzemi szociális munkában. 


A kurzus sajátossága alapján a nemzetközi szakirodalomra alapozó előadások, 

illetve a kurzushoz készített részletes tantárgyi program, valamint: 

Pongrácz László: Az anyagi és nem anyagi ösztönzés módszereinek változása 

I-II. In: A jövő munkahelyeiért. Munkatudományi tanulmányok. Struktúra – 

Munkaügy Kiadó, Budapest, 1995. 

Simonyi Ágnes: A munkahelyi jóléti rendszerek a munkaügyi kapcsolatok 

kontextusában. In.: A munkaügyi kapcsolatok rendszere és a munkavállalók 

helyzete. Szerk.: Koltay Jenő. MTA KTK. Budapest, 2000. 

Simonyi Ágnes: A munka, változó értékek, régi és új formák. In: Rejtőzködő 

jelen. Szerk.: Tausz Katalin, Várnai Györgyi. Hilscher Rezső Szociálpolitikai 

Egyesület, Budapest, 1996. 

Évközi ellenőrzés: önálló, elemző dolgozat elkészítése a tárgy témakörei 

alapján. 







167





szeminárium, a külföldi szakirodalom feldolgozása. 






ismeretanyagok azonnali feldolgozása, azok változásának követése, 

valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” 

vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos 

visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a 

tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. 




168

Kommunikációs ismeretek Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 







Kredit: 3 






Prof. Dr. Molnár Péter, egyetemi tanár, intézetigazgató, Debreceni Egyetem 


Prof. Dr. Molnár Péter, egyetemi tanár, intézetigazgató, Debreceni Egyetem 




A tantárgy célja, a hallgatók érzékenyítése a közvetlen emberi kommunikáció 

reguláló szerepére tevékenységük során, valamint az effektív társas 

befolyásoláshoz szükséges készségek elsajátítása. 


I. A kommunikáció és a metakommunikáció jelenségvilága 

II. A kongrunens és az inkongruens közlés 

III. A társas hatékonyság elmélete és annak megélése 

IV. Az empátia és a személyiség kommunikációban játszott szerepe 

V. A kommunikatív aktusok humánetológiai aspektusai 

VI. Az áthatolóképesség ontogenetikus fejlődési vonala 


Segerstale U. és Molnár P. (szerk.): Nem verbális kommunikáció: ahol a 

természet a kultúrával találkozik. Typotex Kiadó Budapest 2001. 




A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nincs. 

















169

Munkapszichológia Alkalmazott Pszichológiai Tanszék 







Kredit: 2 














A tantárgy célja, az alapvető munkalélektani ismeretek átadása, a munkaügyi 

előszakosodásban résztvevő szociális munkás szakos hallgatók számára. 


I. Munkalélektanról általában 

- tárgya 

- története 

II. A munkalélektan alapvető módszerei 

- kiválasztási módszerek 

- szervezetdiagnosztikai módszerek 

- szervezetfejlesztési módszerek 

III. Vezetéselmélet alapjai 

- vezetési stílusok 

- vezetői típusok 


Klein Sándor: Munkapszichológia SHL Bp. 

Évközi ellenőrzés: beszámoló. 

Az aláírás megszerzésének feltételei: beszámoló. 

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: beszámoló. 

















170

Munkaügyi ismeretek II. Társadalomtudományi Alapozó Tanszék 







Kredit: 3 












A „Munkaügyi ismeretek I.” tantárgy alapismeretei. 


Munkaügyi ismeretek I. 8031 


Megismertetni a hallgatókkal a munkáltatók és a munkavállalók 

munkaviszony létesítésével, működtetésével és megszüntetésével kapcsolatos 

feladatait, a kötelezettségek és jogok ismeretén keresztül a köztisztviselői, a 

közalkalmazotti és a versenyszféra esetében megmutatni a szociális munkás 

helyét ezen viszonyrendszerben 


A hallgatók ismerjék meg a munkajogi szabályokat. Ismerjék meg a 

munkaügyi kapcsolatok rendszerét (érdekképviseleti jogokat, kollektív 

szerződés szerepét, üzemi tanácsok fontosságát. Sajátítsák el a munkaviszony 

keletkezésének formai, tartalmi követelményeit elméletben és gyakorlatban, a 

munkaszerződés módosítással kapcsolatos tudnivalókat, a munkaviszony 

megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos ismereteket, a munkavégzés 

szabályait, ebben a munkáltató és a munkavállaló kötelezettségeit és jogait, a 

munkaidővel, a pihenőidővel és a szabadságolással kapcsolatos ismereteket. 

Ismerjék meg, és alkalmazás szintjén szerezzenek készséget a szociális jóléti 

munkáltatói feladatokról, különös tekintettel a munkáltatói jóléti juttatásokra, 

mint az utazási költségtérítések, munkahelyi étkeztetés, lakástámogatás, 

gyermekintézményi elhelyezés, üdültetés, természetbeni juttatások, egyéb 

pénzbeli juttatások, munkahelyi értékpapír, stb. 


Munka törvénykönyve 

Közalkalmazottakról szóló törvény 

Köztisztviselői törvény 

Munkavédelmi törvény 

Dr Zsiga László.: Munkaügy költségvetési szerveknél. UNIÓ kiadó, 


Munkaügyi Kézikönyv. Müm Verzál Kiadó, Budapest, 1992. 

Brdárné Illés Zs, Hidasi Tné, Ruminé Szijártó I,Zentai L.: Szociális jóléti 

ismeretek Szókratész Kiadó. Budapest, 2000. 

Évközi ellenőrzés: Zárthelyi dolgozat és/vagy kis dolgozat és kiselőadás. 




dolgozat, kiselőadás sikeres elkészítése. 

171

















172

Menedzsment és vezetési ismeretek Társadalomtudományi Alapozó 

Tanszék 







Kredit: 2 














A vezetési és menedzseri ismeretek, módszerek és készségek, valamint a 

kapcsolódó minőségbiztosítási és értékelési módszereinek elsajátítása 

A hallgatók 

1. Ismerjék meg az általános menedzsment főbb elméleteit és irányzatait, a 

menedzseri szerepek sajátosságait, 

2. Ismerjék meg a menedzsment fogalomrendszerét, értsék meg a 

szervezetek természetét, 

3. Sajátítsák el az alapvető menedzseri ismereteket és technikákat 

(motiváció, vezetés, személyzetfejlesztés, csoportmunka, kommunikáció) 

4. Lássák át a munkaügy, személyügy, a humánerőforrás gazdálkodást, mint 

szervezetet és a saját környezetük, mint a munkaügyi, és/vagy munkaügyi 

szociális munkás munkakör munkahelyi környezetét, úgy, mint a 

szervezet viselkedését és fejlődését, 

5. Legyenek képesek stratégiai tervezésre, ismerjék meg a főbb gyakorlati 

menedzsment technikákat és legyenek képesek alkalmazni az a 

munkaügy, a személyügy, a humánerőforrás gazdálkodás területén 

(munka mérése, tervezése, munkaköri leírás készítése, tervezése, az idővel 

való gazdálkodás, a tevékenység elemzése 

6. Ismerjék meg az ISO 9000 minőségbiztosítás rendszerét 


1. Bevezetés a menedzsment fogalmába, elméletébe 

Tudományos menedzsment 

Klasszikus menedzsment 

Emberi viszonyok tana 

Menedzsment irányzat 

Mennyiségi megközelítés 

Rendszer elmélet 

Helikopter szemléletmód 

Kontingencia és szituációs elmélet 

2. A menedzser feladata a szervezetben 

Menedzsment fogalma 

Tervezés 

Szervezés 

Döntés 

Irányítás 

Ellenőrzés 

Személyzeti munka 

3. A menedzseri szerep 

Személyközi szerep 

Információs szerep 

Döntési szerep 

Szerep - váltás - szerepvállalás 

Eszközmenedzselés 

Személyzetmenedzselés 

173

Továbbképzés 

Minőségbiztosítás 

4. Munkaköri analízis 

5. Munkaanalízis, munkatervezés 

6. Munkaköri leírás tartalma és vázlata 

7. Menedzseri munkaszervezés 

8. Problémamegoldás 

9. Döntés előkészítés döntéshozatal és problémamegoldás 

Vezetés funkciói 

Döntés előkészítés 

Informálódás és informálás 

Tervezés 

Szervezés döntés előkészítés személyi és tárgyi feltételei 

Döntésformái 

Döntéshozatal előfeltételei 

Döntéshozatal folyamata 


1. Kórház 1995.1. 5-11 

2. Eszik Z, Mey F,Beckerholf W .: Az emberi erőforrásokkal való 

gazdálkodás időszerű nézőpontja. 

Egészségügyi gazdálkodási szemle 1995. 33.4. 398-404 

3. Marosán Gy.: Stratégiai menedzsment. Műszaki kiadó, Budapest 1999 

4. Boján F., Belicai É.: Az egészségügyi rendszerek elméletei alapjai. 

Népegészségtan, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1995. 

5. Dobák M.: Szervezeti formák és koordináció. Közgazdasági és jogi Kiadó 


6. Nemeslaki A .: Projekt menedzsment. Magyar –Amerikai Vállalkozási 

Alap, Budapest,1995 

7. Lévai Z., Bauer J.: A személyügyi tevékenység gyakorlata 



















Évközi ellenőrzés: Zárthelyi dolgozat 



174








Kredit: 7 













Munkaügyi szociális munkás előszakosodást vegye fel mint specializációt. A 

hallgató ismerje a szociális munka beavatkozási területeit, alkalmazott 

módszereit és gyakorlati területeit. 


Előszakosodás gyakorlat I. 






























175





176



Egészségügyi szociális munkás előszakosodás 

Az előszakosodás célja az, hogy a hallgatók mélyebben megismerjék az egészségügyi szociális 

munkát, elméletben és - az elméleti képzésre épülő - gyakorlatban egyaránt. A szociális munka 

lehetséges eszköztárával elsajátítsák az egészségügyi szociális munka széles rendszerét, ezen 

rendszeren belül felmerülő sajátos problémákat, valamint azok megoldási alternatíváit. 

Az előszakosodás elméleti moduljai során elsajátított egészségügyi ismereteket a gyakorlatban 

integráltan tudják alkalmazni. A gyakorlati képzés során megismerik az egészségügyi szféra 

intézményeinek szervezeti sajátosságait, a szociális munkás feladatkörét, kompetenciáit, az 

egészségügyi szociális munka speciális eljárási formáit, nyelvezetét, illetve e szakmai munka 

jellemző dilemmáit. 

Az elméleti képzés tartalmaz közös tantárgyakat, melyek minden előszakosodásban megtalálhatóak, 

valamint az előszakosodás speciális tantárgyait. 

Az előszakosodás koordinátora: Korondyné Molnár Tímea, főiskolai tanársegéd, Szociális Munka 

Tanszék. 

VII. félév 

Egészségügyi szociális munkás előszakosodás – Nappali Tagozat 



Szociális rehabilitáció I. 2+1 4 Kollokvium 

Egészségügyi rehabilitáció I. 2+0 3 Kollokvium 

Mentálhigiéné az egészségügyben I. 1+0 2 Gyakorlati jegy 

Betegjogok az egészségügyben I. 1+0 2 Gyakorlati jegy 



Személyiségfejlesztő csoport 3+0 0 Aláírás - Kritériumkövetelmény 


VIII. félév 

Egészségügyi szociális munkás előszakosodás – Nappali Tagozat 



Szociális rehabilitáció II. 2+1 5 Gyakorlati jegy 

Egészségügyi rehabilitáció II. 2+0 4 Gyakorlati jegy 

Mentálhigiéné az egészségügyben II. 0+1 1 Gyakorlati jegy 

Betegjogok az egészségügyben II. 1+0 2 Kollokvium 




177

VII. félév 

Egészségügyi szociális munkás előszakosodás – Levelező Tagozat 



Szociális rehabilitáció I. 12 4 Kollokvium 

Egészségügyi rehabilitáció I. 12 3 Kollokvium 

Betegjogok az egészségügyben I. 10 2 Gyakorlati jegy 




Személyiségfejlesztő csoport 16 0 Aláírás - Kritériumkövetelmény 


VIII. félév 

Egészségügyi szociális munkás előszakosodás – Levelező Tagozat 



Szociális rehabilitáció II. 20 5 Gyakorlati jegy 

Egészségügyi rehabilitáció II. 20 4 Gyakorlati jegy 

Mentálhigiéné az egészségügyben 20 3 Gyakorlati jegy 

Betegjogok az egészségügyben II. 14 2 Kollokvium 




178

Szociális rehabilitáció I. Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 4 









Korondyné Molnár Tímea: főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem 




Dr. Kövendi Dénes, óraadó, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 

Szociális Munka Tanszék 




Ismerje meg a hallgató a szociális rehabilitáció elméleti alapjait, és betekintést 

nyerjen a kapcsolódó gyakorlati munkába. A képzés során áttekintést kapjon a 

rehabilitáció különböző területei és a szociális munka kapcsolódási pontjairól. 


1. A fogyatékosság problémája 

1.1. A fogyatékosság fogalmi meghatározása 

1.2. A fogyatékosság fajtái 

2. A rehabilitáció, habilitáció fogalma és részei 

3. A szociális rehabilitáció fejlődése 

4. A szociális környezet és rehabilitáció, habilitáció 

4.1. Szükségletek 

4.2. Formális és informális rendszerek 

4.3. Társadalmi, jogi rendszerek 

5. Szociális munka a szociális rehabilitáció, habilitáció során 

5.1. Inaktív fiatalkorúak körében 

5.2. Aktív életkorúak körében 

5.3. Inaktív időskorúak körében 


1. A rehabilitáció alapproblémái. Szociális Munka Alapítvány, Bp. 1994. 

2. Életutak és útsegítők. Szociális Munka alapítvány. Bp. 1994. 

3. Katus József: fogyatékos gyermekek szülei önszerveződésének segítése 

Magyarországon: kutatás, tennivalók és a nemzetközi együttműködés 

kérdései. In.: Esély 1997/6 

4. Prága Éva: Milyen támogatást igényel a család. Sérült ember a családban 

5. 1998. évi XXVI- tv- a fogyatékosokról és esélyegyenlőségük 

biztosításáról szóló törvény 


1. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének világméretű programja /1982./. 

Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Bp. 1995. 

2. Az értelmileg akadályozottak intézményes ellátási formáinak változása. 

BGGYTF. Bp.1996. 

3. Bánfalvy Csaba: A felnőtt értelmi fogyatékosok életminősége Bp. 1996. 

4. Csató Zsuzsa: Fogyatékkal élő emberek csoportjai. Tanulmányok. 


5. Göllesz Viktor, Dr.: Gyógypedagógiai rehabilitáció. Tankönyvkiadó, Bp. 

1985. 

179

6. Gyulavári Tamás: A fogyatékos személyek jogai az Európai Unióban in.: 

Esély 1998/5 


Szövetség sorozata, Bp.1997. 

8. Dr. Kálmán Zsófia: Bánatkő (Sérült ember a családban). Bliss alapítvány, 

Keraban Kiadó, Bp. 1995. 

9. Könczei Gy.: Fogyatékosok a társadalomban. Gondolat Könyvkiadó, 

Bp.1992. 













szeminárium. 












180

Egészségügyi rehabilitáció I. Népegészségügyi és Prevenciós Tanszék 







Kredit: 3 














A „Rétegenkénti szociális munka” tárgy alapismeretei. 



A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az egészségügy 

speciális területeivel, kórképekkel valamint az egészségügy prevenciós 

színtereivel, kiemelve a szociális munka helyét feladatait ebben a 

folyamatban. 


- Időskori biológiai elváltozások 

- Klinikai gerontológiai ismeretek 

- Az idős kor élettani jellemzői, a szociálgerontológia értelmezése 

- Az idősgondozás szociálgerontológiai jelentősége, a szociális munka 

szerepe, és helye 

- Az idős ember gyógyszerelése, a gyógyszerhatást befolyásoló tényezők 

- A rehabilitáció fogalmi kérdései, fajtái, a rehabilitációs szemlélet 

értelmezése 

- Balesetes betegek rehabilitációja 

- Idős krónikus betegek rehabilitációja 

- Betegségek életmód befolyásoló szerepe 

- Hemiplégia, paraplégia, tetraplégia fogalmának értelmezése 

- Az egészség modern értelmezése, az egészségmegőrzés hazai korlátai 

- Szűrővizsgálatok kritériumai, a hazai szűrővizsgálatok kritériumai 

- Prevenciós szintek 

- Egészségmegőrzés hazai és nemzetközi vonatkozásai 


Szabó Rezső: Geriátria 

DOTE Népegészségügyi Iskola: Egészségmegőrzés jegyzet 

Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban. 

Villányi Piroska: Szociálgerontológia 

Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete: Szociális munka és az 

egészségügy 

Szociális Munka Alapítvány Kiadványai: A kórházi szociális munka alapjai 


Levendel László: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása 

Pataki Klára: Szenvedélybetegségek 

Sáhó - Lukács: Időskorúak 



181






















182

Mentálhigiéné az egészségügyben I. Népegészségügyi és Prevenciós 

Tanszék 



Ajánlott félév/szemeszter: 

Nappali tagozat: IV / 1 



Kredit: 

















munkás segítse a testi megbetegedésben szenvedő egyén lelki épségének 

megőrzését, pozitív copingjának erősítését. 

Sajátítsa el a hallgató a lelki egészségvédelemben a primér-, sekunder- és 

tercier prevenció lehetőségeit. Az egészségügyi intézményekben a 

mentálhigiénés ellátás kór, és kor specifikusak. A haldokló mentálhigiénés 

segítése. 


1. Az ember létezésének dimenziói – holisztikus szemlélet 

2. Az egészség definíciója, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 

magyarországi mortalitás mutatók 

3. Az empátia – a másik ember szükségletei felismerésének alapja 

4. Betegségek megélése – félelmek – szorongás 

5. Hirtelen egészségi állapotváltozás – krízis (suicidium) 

6. Cselekvő pozitív coping, negatív coping: öndestukció 

7. Pszichoszomatika – szomatikus elváltozások lelki következményei – 

amputációk, tumor egyéb gyógyíthatatlan betegségek 



Losonczi Ágnes: A kiszolgáltatottság anatómiája az egészségügyben. 

Magvető 1986. 

Antal Zoltán: Önsegítő csoportok az egészségügyben 

Esély c. folyóirat 1991/3. 

Gerevich J.: Közösségi mentálhigiéne (részei). Gondolat Bp. 1989. 

Buda Béla dr.: A mentáhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései (Újabb 

tanulmányok). Támasz Bp. 1995. 


Ács Géza-Pilling János-Zatik István: Meghaltam és élek. Medicina Bp. 1992. 

Bagdy Emőke: A klinikai pszic. Szakmai Kollégium állásfoglalása. 

Pszichoterápia 1994. Dec. 

Bagdy Emőke: Pszicho-fitness. Animula Bp. 1997. 

Bakó Tihamér: Verem mélyén. Cserépfalvi Bp. 1996. 

Exterdéné Zsurkai Ilona: Mentálhigiéné In.: Segítő kapcsolat. Népjóléti 

Minisztérium megbízásából 1997. 

Arató Mihály-Túry Ferenc: Mindennapi lelki szenvedésein. Grafit Kiadó Bp. 

1995. 

Hézser Gábor: MIÉRT Rendszerszemlélet és lelkigondozó gyakorlat. 

Pasztorálpszichológiai tanulmányok. Kálvin Bp. 1996. 

Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája. Tankönyvkiadó Bp. 1984. 

183

„Az orvos szorongása a haldokló betegágyánál” Magyar Pszichiátriai 

Társaság VI. Vándorgyűlése, Siófok, 1997. Febr. 19-22. A legjobb 35 éven 

aluli előadó díja 

Végeken c. folyóirat SOTE Bp., Magatartástudományi Intézet 

Szépirodalom 

Bakonyi P.: Téboly, terápia, stigma. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983. 

Benedek I.: Aranyketrec. Medicina Bp. 1962. 

Évközi ellenőrzés: A szemináriumokon az egyénileg vállalt szakirodalom 

ismertetése. 



A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: szakirodalom 

ismertetés. 





szeminárium, irodalom feldolgozás. 













184

Betegjogok az egészségügyben I. 

Tanszék 








Kredit: 2 













(tanultak állam- és jogtudományi ismereteket, illetve más jogi tárgyakat). Erre 

figyelemmel a tantárgy oktatása során alapozni lehet a már megszerzett 



során segítik őt a betegek körüli problémákban való eligazodásban, abban, 

hogy az egészségügyi szolgáltatás során milyen körben, milyen területeken 

érinthetik a betegek jogait a szolgáltatást nyújtók. 

Speciális célkitűzés, hogy a konkrét jogok tartalmát megismerjék a hallgatók, 

s ezen tudás birtokában elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek útján 

maguk segítséget nyújthatnak klienseiknek a jogérvényesítés lehetőségeinek 

felismerésében, s az ennek megfelelő gyakorlati jogérvényesítésben. 

A vonatkozó joganyag ismertetésén túl sort kerítünk a gyakorlatban felmerült 

jogesetek megismerésén keresztül a joggyakorlattal való behatóbb 

foglalkozásra. 


Az egészségügyi törvényi szabályozás változásainak bemutatása 

1998. évi július hó 1. napja előtt hatályos szabályozás (1972. évi II. tv. az 

egészségügyről) 

1998. évi július hó 1. napjától hatályos szabályozás (1997. évi CLIV. tv. az 

egészségügyről - Eü.tv.] 

- a betegek jogai és kötelezettségei a hatályos szabályozásban 

- az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei 

- a pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása (Eü.tv.) 

- az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások. Az embriókkal és 

ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel (Eü.tv.) 


Az előadás anyaga képezi a számonkérés tárgyát. 

A felkészüléshez használandó a Polgári Törvénykönyv, a Büntető 

Törvénykönyv, a Munka törvénykönyv, az Egészségügyi Törvény és 

kapcsolódó jogszabályok, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság Polgári és Büntető 

Kollégiumának Állásfoglalásai, bírósági határozatokban közzétett eseti 

döntései. Az oktatáshoz szükséges joganyagot a félév elején a hallgatóknak 

átadott tematikában jelöljük meg. 


Általános célkitűzés a tantárgy oktatása során, hogy a hallgató megszerezze 

azokat az ismereteket, amelyek az egészségügyben végzett szociális munka 




185

A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: a gyakorlati 

jegy alapját írásbeli dolgozat képezi. 




















186








Kredit: 6 












Az előszakosodás gyakorlat tantárgy felvételéhez szükséges, hogy a hallgató 

az Egészségügyi szociális munkás előszakosodást vegye fel, mint 
































• A vizsgára való jelentkezés: --- 






187

Szociális rehabilitáció II. Szociális Munka Tanszék 







Kredit: 5 













Dr. Kövendi Dénes, óraadó, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, 

Szociális Munka Tanszék 


A „Szociális rehabilitáció I.” tantárgy során tanult alapismeretek, és a 

„Rétegenkénti szociális munka” tantárgy ismeretei. 


Szociális rehabilitáció I. 7525 


Ismerje meg a hallgató a szociális rehabilitáció elméleti alapjait, és betekintést 

nyerjen a kapcsolódó gyakorlati munkába. A képzés során áttekintést kapjon a 

rehabilitáció különböző területei és a szociális munka kapcsolódási pontjairól. 


6. Szociális munka a szociális rehabilitáció, habilitáció során 

6.1. Inaktív fiatalkorúak körében 

6.2. Aktív életkorúak körében 

6.3. Inaktív időskorúak körében 

7. Hajléktalanok rehabilitációja 

7.1. Fogalmi keretek, a hajléktalanság társadalmi meghatározottsága, 

okai 

7.2. Hajléktalanok intézményes ellátása 

7.3. Hajléktalanság, mint egészségtől és egészségügytől való 

megfosztottság 

7.4. A hajléktalanok ellátásának szociális rendszere, a rehabilitáció 

lehetőségei, korlátai, lakhatás kérdései és rehabilitáció, hazai és 

nemzetközi tapasztalatok 

7.5. Hajléktalanok foglalkoztatási rehabilitációjának elmélete, 

gyakorlati modelljei, dilemmái, lépései 

7.6. A szociális izoláció szerepe a hajléktalanná válásban és a 

rehabilitáció során 

7.7. Hajléktalanok speciális csoportjai a rehabilitáció szempontjából 


1. A rehabilitáció alapproblémái. Szociális Munka Alapítvány, Bp. 

1994. 

2. Életutak és útsegítők. Szociális Munka alapítvány. Bp. 1994. 

3. Katus József: fogyatékos gyermekek szülei önszerveződésének 

segítése Magyarországon: kutatás, tennivalók és a nemzetközi 

együttműködés kérdései. In.: Esély 1997/6 

4. Prága Éva: Milyen támogatást igényel a család. Sérült ember a 

családban 

5. 1998. évi XXVI- tv- a fogyatékosokról és esélyegyenlőségük 

biztosításáról szóló törvény 

6. Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése 

hajléktalanoknál, In. Esély 1998/4. 

7. Breitner Péter: A hajléktalanná válás lépcsőfokai In. Esély 1999/1. 

8. Gyorsjelentés a szegénységről, Szociális Szakmai Szövetség, Bp. 

1996. 

188

9. HAJSZOLT Hírlap 1998. 4-6. Az egészségügy peremén. 

10. Oross Jolán: "A szabadság rád fagy" Hajléktalan emberek egészsége, 

hajléktalan emberek halála. In. Esély 1995/5. 

11. Hatályos 1993. Évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális 

ellátásokról, valamint végrehajtási rendeletei 

12. Hajléktalan emberek foglalkoztatását elősegítő komplex 

modellkísérleti program In. Periféria Füzetek X. 1 sz. Kiadja: 

Egészségügyi - Szociális és Családügyi Minisztérium 2002. 


1. Az Egyesült Nemzetek Szövetségének világméretű programja /1982./. 


2. Az értelmileg akadályozottak intézményes ellátási formáinak 

változása. BGGYTF. Bp.1996. 

3. Bánfalvy Csaba: A felnőtt értelmi fogyatékosok életminősége Bp. 

1996. 

4. Csató Zsuzsa: Fogyatékkal élő emberek csoportjai. Tanulmányok. 


5. Göllesz Viktor, Dr.: Gyógypedagógiai rehabilitáció. Tankönyvkiadó, 

Bp. 1985. 

6. Gyulavári Tamás: A fogyatékos személyek jogai az Európai Unióban 

in.: Esély 1998/5 


Szövetség sorozata, Bp.1997. 

8. Dr. Kálmán Zsófia: Bánatkő (Sérült ember a családban). Bliss 

alapítvány, Keraban Kiadó, Bp. 1995. 

9. Könczei Gy.: Fogyatékosok a társadalomban. Gondolat Könyvkiadó, 

Bp.1992. 

10. HAJSZOLT Hírlap 1998. 4-6. A továbblépés irányai, p. 61 - 100. 

Kiadó: HAJSZOLT Egyesület Bp. 1998. 

11. A hajléktalanság sebei, In. Periferia Seria 4. PRO DOMO Bp. 1996. 


gyakorlati jegyet szóbeli beszámoló formájában szerzik meg. A beszámoló 

témáit a tantárgyfelelős az első oktatási órán kihirdeti. 





szeminárium. 
















189

Egészségügyi rehabilitáció II. Népegészségügyi és Prevenciós Tanszék 







Kredit: 4 














„Egészségügyi rehabilitáció I.” tantárgy alapvető ismeretei. 

„Rétegenkénti szociális munka” tantárgy alapvető ismeretei. 


Egészségügyi rehabilitáció I. 6015 


A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az egészségügy 

speciális területeivel, kórképekkel valamint az egészségügy prevenciós 

színtereivel, kiemelve a szociális munka helyét feladatait ebben a 

folyamatban. 


- Nagy nemzetközi szervezetek egészségpolitikája 

- Egészségmegőrzési projektek készítésének alapelvei 

- Hazánkban leggyakrabban előforduló fertőző betegségek megelőzése 

- Rehabilitációs eszközök fajtái, típusai, velük szembeni követelmények, 

használatuk indikációi 

- Szenvedélybetegségek, kockázatosnak minősülő magatartásformák 

- Kémiai szerek használatából eredő zavarok – Alkoholbetegség 

- Kémiai szerek használatából eredő zavarok - Narkománia 

- Kémiai szerek használatából eredő zavarok - Dohányzás 

- A hangulati élet zavarai – öngyilkosság 

- A leggyakoribb pszichiátriai betegségek tünetei, megelőzési lehetőségek, 

ezen betegségek bűnözéssel való összefüggése, a szociális munkás 

feladatai 


Szabó Rezső: Geriátria 

DOTE Népegészségügyi Iskola: Egészségmegőrzés jegyzet 

Villányi Piroska: Szociálgerontológia 

Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete: Szociális munka és az 

egészségügy 

Szociális Munka Alapítvány Kiadványai: A kórházi szociális munka alapjai 


Levendel László: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása 

Pataki Klára: Szenvedélybetegségek 

Sáhó - Lukács: Időskorúak 




A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nincs. 

190



















191

Mentálhigiéné az egészségügyben II. Népegészségügyi és Prevenciós 

Tanszék 







Kredit: 














„Mentálhigiéné az egészségügyben I.” tantárgy alapismeretei. 


Mentálhigiéné az egészségügyben I. (Nappali tagozaton) 




munkás segítse a testi megbetegedésben szenvedő egyén lelki épségének 

megőrzését, pozitív copingjának erősítését. 

Sajátítsa el a hallgató a lelki egészségvédelemben a primér-, sekunder- és 

tercier prevenció lehetőségeit. Az egészségügyi intézményekben a 

mentálhigiénés ellátás kór, és kor specifikusak. A haldokló mentálhigiénés 

segítése. 



1. Csökkentértékűség kialakulásának prevenciója 

2. Önsegítő eljárások; AT, civil csoportok stb. 

3. A segítő beszélgetés: PM 

4. A csecsemő, kisgyermek megbetegedése – gyógyíthatatlan betegsége 

– az abszolút kiszolgáltatottság 

5. A gyermek haldoklása – halála az egészségügyi intézményekben az 

orvosok – ápolók viszonyulása 

6. A gyermek elleni testi – lelki erőszak kezelése az egészségügyi ellátó 

rendszerben. – és hogyan tovább 

7. Az idős ember kiszolgáltatottságának mentálhigiénés kezelése 

8. A „jó halál”. Befejezett vagy félbeszakított élet 


1. Az ember létezésének dimenziói – holisztikus szemlélet 

2. Az egészség definíciója, az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 

magyarországi mortalitás mutatók 

3. Az empátia – a másik ember szükségletei felismerésének alapja 

4. Betegségek megélése – félelmek – szorongás 

5. Hirtelen egészségi állapotváltozás – krízis (suicidium) 

6. Cselekvő pozitív coping, negatív coping: öndestukció 

7. Pszichoszomatika – szomatikus elváltozások lelki következményei – 

amputációk, tumor egyéb gyógyíthatatlan betegségek 

8. Csökkentértékűség kialakulásának prevenciója 

9. Önsegítő eljárások; AT, civil csoportok stb. 

10. A segítő beszélgetés: PM 

11. A csecsemő, kisgyermek megbetegedése – gyógyíthatatlan betegsége 

– az abszolút kiszolgáltatottság 

12. A gyermek haldoklása – halála az egészségügyi intézményekben az 

orvosok – ápolók viszonyulása 

192

13. A gyermek elleni testi – lelki erőszak kezelése az egészségügyi ellátó 

rendszerben. – és hogyan tovább 

14. Az idős ember kiszolgáltatottságának mentálhigiénés kezelése 

15. A „jó halál”. Befejezett vagy félbeszakított élet 



Losonczi Ágnes: A kiszolgáltatottság anatómiája az egészségügyben. 

Magvető 1986. 

Antal Zoltán: Önsegítő csoportok az egészségügyben 

Esély c. folyóirat 1991/3. 

Gerevich J.: Közösségi mentálhigiéne (részei). Gondolat Bp. 1989. 

Buda Béla dr.: A mentáhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései (Újabb 

tanulmányok). Támasz Bp. 1995. 


Ács Géza-Pilling János-Zatik István: Meghaltam és élek. Medicina Bp. 1992. 

Bagdy Emőke: A klinikai pszic. Szakmai Kollégium állásfoglalása. 

Pszichoterápia 1994. Dec. 

Bagdy Emőke: Pszicho-fitness. Animula Bp. 1997. 

Bakó Tihamér: Verem mélyén. Cserépfalvi Bp. 1996. 

Exterdéné Zsurkai Ilona: Mentálhigiéné In.: Segítő kapcsolat. Népjóléti 

Minisztérium megbízásából 1997. 

Arató Mihály-Túry Ferenc: Mindennapi lelki szenvedésein. Grafit Kiadó Bp. 

1995. 

Hézser Gábor: MIÉRT Rendszerszemlélet és lelkigondozó gyakorlat. 

Pasztorálpszichológiai tanulmányok. Kálvin Bp. 1996. 

Pszichológiai alapfogalmak kis enciklopédiája. Tankönyvkiadó Bp. 1984. 

„Az orvos szorongása a haldokló betegágyánál” Magyar Pszichiátriai 

Társaság VI. Vándorgyűlése, Siófok, 1997. Febr. 19-22. A legjobb 35 éven 

aluli előadó díja 

Végeken c. folyóirat SOTE Bp., Magatartástudományi Intézet 

Évközi ellenőrzés: A szemináriumokon az egyénileg vállalt szakirodalom 

ismertetése. 



A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: szakirodalom 

ismertetés. 





szeminárium, irodalom feldolgozás. 













Szépirodalom 

Bakonyi P.: Téboly, terápia, stigma. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983. 

Benedek I.: Aranyketrec. Medicina Bp. 1962. 

193

Betegjogok az egészségügyben II. 

Tanszék 








Kredit: 2 













(tanultak állam- és jogtudományi ismereteket, illetve más jogi tárgyakat). Erre 

figyelemmel a tantárgy oktatása során alapozni lehet a már megszerzett 



Betegjogok az egészségügyben I. 0542 


Általános célkitűzés a tantárgy oktatása során, hogy a hallgató megszerezze 

azokat az ismereteket, amelyek az egészségügyben végzett szociális munka 

során segítik őt a betegek körüli problémákban való eligazodásban, abban, 

hogy az egészségügyi szolgáltatás során milyen körben, milyen területeken 

érinthetik a betegek jogait a szolgáltatást nyújtók. 

Speciális célkitűzés, hogy a konkrét jogok tartalmát megismerjék a hallgatók, 

s ezen tudás birtokában elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek útján 

maguk segítséget nyújthatnak klienseiknek a jogérvényesítés lehetőségeinek 

felismerésében, s az ennek megfelelő gyakorlati jogérvényesítésben. 

A vonatkozó joganyag ismertetésén túl sort kerítünk a gyakorlatban felmerült 

jogesetek megismerésén keresztül a joggyakorlattal való behatóbb 

foglalkozásra. 


- a magzati élet védelme (1992. évi LXXIX. tv.) 

- adatvédelem az egészségügyben (1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok 

védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, 1997. évi XLVII. tv. az 

egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és 

védelméről) 

- büntetőjogi vonatkozások (Btk. 24.,74., 166 - 175. 177./B., 178., 195 - 209., 

228 - 230. § - ok) 

- polgári jogi vonatkozások (Ptk. 339-350. § - ok) 

- munkajogi vonatkozások (Mt.) 


Az előadás anyaga képezi a számonkérés tárgyát. 

A felkészüléshez használandó a Polgári Törvénykönyv, a Büntető 

Törvénykönyv, a Munka törvénykönyv, az Egészségügyi Törvény és 

kapcsolódó jogszabályok, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság Polgári és Büntető 

Kollégiumának Állásfoglalásai, bírósági határozatokban közzétett eseti 

döntései. Az oktatáshoz szükséges joganyagot a félév elején a hallgatóknak 

átadott tematikában jelöljük meg. 




194

A vizsgára bocsátás feltételei: sikeres zárthelyi dolgozat 





















195








Kredit: 7 












Az előszakosodás gyakorlat tantárgy felvételéhez szükséges, hogy a hallgató 

az Egészségügyi szociális munkás előszakosodást vegye fel, mint 




Előszakosodás gyakorlat I. 7523 





























196






197




Kari Tanács 

9/2003. (02. 18.) sz. 

Határozata 

a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről 

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanácsa 21 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett 

„A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 2003. 

szeptember 1-et követő témaválasztásnál” c. szabályzatot a következő módon elfogadta: 

A szakdolgozat elkészítésének általános rendje 

a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán 

2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál 

Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996 (III. 5.) 

Korm. rendelet 1. sz. melléklete az egészségügyi főiskolai képzésben a szakdolgozatot az alábbiak szerint 

írja le. 

5. 1. A szakdolgozat 

A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a hallgató 

alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során 

elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés feldolgozása 

kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt megfelelő írásos 

formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni. 

A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 25. §-a írja le a diplomamunkával (szakdolgozat) 

kapcsolatos általános tudnivalókat utalva arra, hogy a részletes szabályokat a Kari szakdolgozat 

szabályzatban kell meghatározni. 

A Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Sz32-Sz37 pontokban foglalkozik a kari specialitásokkal. 

A fenti dokumentumokban foglaltakra figyelemmel a DE Egészségügyi főiskolai Karán a szakdolgozat 

készítés általános rendje az alábbi: 

I. A szakdolgozat készítés célja 

Az adott szak képesítési, vagy az adott szak szakirányának megfelelő képesítési követelmények általános 

része tartalmazza a szakdolgozat készítés célját. 

Fő cél: a könyvtárhasználat, a modern irodalmazás módszereinek elsajátítása, a megszerzett ismeretek 

alapján szintetizálás az adott kérdéskörben önálló, konstruktív véleményalkotás, s ezek alapján szakirodalmi 

szintű szakdolgozat készítése az adott témakörből. 

II. 

II.1. 

II.2. 

II.3. 

Követelmények 

A szakdolgozat témája valamely a szakon oktatott diszciplína aktuális problémakörét 

ölelje át. 

A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával kapcsolatos 

legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló külföldi közleményt, amennyiben a témának 

nemzetközi irodalma van. 

A szakdolgozat terjedelme 20-40 „normál” (A4) gépelt oldal. 

Margók: baloldali 4,5 cm, jobboldali 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm. 

Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman vagy Arial 

Betűméret: 13 pont. 

Sortávolság: 1,5. 

198

Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel. 

Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen. 

Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dőlt 18, 16, 14 pontos betűvel, balra igazítva, numerikus 

alábontott számozással. 

Lábjegyzetek: 10 pontos dőlt betűvel, mindig az adott oldalon. 

A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok és az irodalomjegyzék. Az ábrákat, amennyiben 

a terjedelem velük együtt meghaladná a 40 gépelt oldalt, a szakdolgozat mellékleteként kell 

feltüntetni megfelelő számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók be a szakdolgozat 

terjedelmébe. 

II.4. 

A szakdolgozat általános formai követelményei: 

külső borítólap közepén: 

Szakdolgozat 

külső borítólap alsó harmadában: a hallgató neve, alatta 

a beadás éve 

belső borítólap felső részén: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar 

belső borítólap közepén: 

a szakdolgozat címe, 

belső borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve, 

alatta: a szak neve, 

alatta: a beadás éve. 

belső borítólap hátoldalának közepén: A szakdolgozat a Debreceni Egyetem Egészségügyi 

Főiskolai Kar …………………….Tanszékén készült. 

(Tanszékvezető:……………………………) 

Konzulens: ………………………………… (és munkahelye, ha nem a 

Főiskolai Kar oktatója) 

feliratok szerepelnek. 

II.5. 

II.6. 

II.7. 

III. 

III.1. 

III.2. 

III.3. 

A szakdolgozatot 2 példányban bekötve, és elektronikus adathordozón kell beadni. 

A hallgató a tanszékvezető külön engedélye alapján angol, vagy német nyelven is írhatja a 

szakdolgozatot. 

A szakdolgozat tartalmi, szerkezeti, bibliográfiai, empirikus módszertani követelményeit, az 

értékelés általános szempont rendszerét a témát meghirdető tanszékek határozzák meg és teszik 

közzé a témák meghirdetésével egy időben a tanszék hirdetőtábláján és a Kar (tanszék) honlapján. 

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara által biztosított feltételek 

A választott téma kidolgozását a tanszékvezető, vagy a tárgy előadója által kijelölt 

konzulens segíti, aki egyben ellenőrzi is a II.7. pontban írt tanszéki követelmények teljesülését. 

A tanszékek a hallgató témaválasztásának megkönnyítésére szakdolgozati témajegyzéket készítenek 

a konzulens nevének feltüntetésével. A témajegyzéket kifüggesztik a tanszék hirdetőtábláján és 

közzéteszik a Kar (tanszék) honlapján. 

A témalista nyilvánosságra hozatalának végső határideje minden év november 30. a III. évfolyam 

számára. 

III.4. A szakdolgozatot készítő hallgató használhatja az Egyetem és a Kar könyvtárát és annak 

szolgáltatásait. A hallgató igénybe veheti külön beosztás alapján a Kar informatikai lehetőségeit. 

III.5. 

A szakdolgozat 2 példányban történő előállításához, az ábrák és táblázatok elkészítéséhez nem nyújt 

külön segítséget, ezek költsége a hallgatót terheli. 

199

III.6. 

IV. 

Rendkívül méltányolandó esetben a szakfelelős a szak rendelkezésére álló osztott költségvetési 

keretből a szakdolgozat készítéshez külön kérelem és elszámolás alapján támogatást adhat. 

A szakdolgozat elkészítésének rendje 

IV.1. A szakdolgozat témájaként választható bármely kiírt téma. A hallgató az V. félév vizsgaidőszakának 

végéig köteles a témaválasztást igazoló – a tanszékvezető és a konzulens aláírásával ellátott – 

szakdolgozati témalapot leadni a Tanulmányi Osztályra. 

A témaválasztásban a hallgató a konzulenssel egyetértésben tervet készít megfelelő ütemezéssel a 

téma kidolgozására. Ennek alapján fogadja el a tanszékvezető a témaválasztást. 

IV.2. A szakdolgozatot készítőkről a téma és a konzulens megnevezésével tanszéki nyilvántartást kell 

vezetni. 

IV.3. 

Szakdolgozati téma módosítására ill. megváltoztatására a VI. félév végéig van lehetőség. 

IV.4. A hallgató az illetékes tanszék vezetőjénél kezdeményezheti nem kiírt szakdolgozati téma 

választását. A tanszékvezető egyetértése esetén a IV. 1. pontban leírtak szerint kell eljárni. A 

konzulens kijelöléséről a tanszékvezető gondoskodik. 

IV.5. A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt legalább három alkalommal köteles a konzulensnél 

jelentkezni. 

Első alkalommal a témaválasztást követő március 15-ig. Ekkor a konzulens ismerteti a szakdolgozat 

elkészítésével kapcsolatos követelményrendszert és segítséget nyújt az irodalmazáshoz. 

Második alkalommal a témaválasztást követő 10 hónapon belül (november 30-ig) beszámol a 

hallgató az addig végzett munkájáról, s bemutatja az irodalmazás dokumentációját. 

Harmadik alkalommal a záróvizsga oktatási időszakában február 15-ig a hallgató bemutatja a 

szakdolgozat „nyers” változatát, ismerteti eredményeit és következtetéseit. 

A konzulens értékeli a hallgató munkáját és eligazítást ad a szakdolgozat végső formájának 

elkészítéséhez. 

IV.6. A szakdolgozat benyújtásának végső határideje a záróvizsga oktatási időszakában április 15. A 

szakdolgozatot 2 példányban átvételi elismervény ellenében az illetékes tanszéken kell leadni. 

IV.7. 

IV.8. 

IV.9. 

A IV.6.-ban írt határidő jogvesztő határidő. Különösen indokolt esetben külön eljárási díj fizetése 

mellett további 5 munkanap haladék adható. Elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem 

bocsátható. 

Amennyiben szeptember 1-ig a szakdolgozat beadásra kerül, akkor a hallgató az októberi pótzáróvizsga 

időszakban tehet záróvizsgát. 

A tanszék a szakdolgozatot bírálatra kiadja. Bíráló az adott szakterületen jártas (lehetőleg egyetemi, 

főiskolai végzettséggel rendelkező, kivételes esetben az adott szakterület elismert szaktekintélye) 

szakember. A bíráló 1 oldalas szöveges értékelést ad utalva az 1-5. fokozatú érdemjegyre. A 

konzulens és a bíráló nem lehet ugyanaz a személy. 

Az értékelésben utalni kell: 

- a szakdolgozat tartalmi (elméleti ill. irodalmi megalapozottság, ismeretanyag, interdiszciplináris 

megközelítés, logikai elemek, önálló gondolkodás, hipotézisek helyessége, adatfeldolgozás 

korszerűsége, stb.) elemeire, 

- a szakdolgozat következtetéseinek és javaslatainak gyakorlati alkalmazhatóságára, ill. kutatási 

értékeire. 

- a szakdolgozat formai (szerkezet, arányok, kivitel, stílus, nomenklatúra, helyesírás, 

szemléletesség, stb.) elemeire, 

IV.10. Az értékelést az erre a célra szolgáló „Szakdolgozat értékelő” lapon kell elvégezni, melyet a 

tanszékeknek a Tanulmányi Osztály juttat el. Az értékelő lapot 2 eredeti példányban kell kitölteni. 

IV.11. A szakdolgozatok értékelését az illetékes tanszék szervezi. 

200

IV.12. A szakdolgozatok megvédését – azokon a szakokon, ahol a szakdolgozat elkészítése és eredményes 

megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele – az illetékes tanszék szervezi. 

A szakdolgozat megvédése 2-3 tagú bizottság előtt történik. Ennek tagjai lehetnek: a tanszékvezető 

ill. helyettese, a tárgy előadói, a konzulens, a tanszék oktatói, az érintett szak felelőse, ill. helyettese, 

vagy a DE felkért oktatója, a DE címzetes és Emeritus professzora ill. docense. 

A szakdolgozat megvédése nyilvános, a tanszékvezetőnek a tanszék hirdetőtábláján nyilvánosságra 

kell hoznia a szakdolgozatok megvédésének időpontját. Erről tájékoztatni kell a tanszék, a szak 

oktatóit a konzulenseket, az adott hallgatókat. 

A szakdolgozat védést – figyelemmel az írásbeli értékelésben foglaltakra is – 1-5 

osztályozási rendszerben kell értékelni. 

A szakdolgozat védéséről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, s a bizottság tagjainak aláírásával kell 

ellátni. 

IV.13. A szakdolgozat megvédése után a tanszék a szakdolgozat 2 példányát és az elektronikus 

adathordozót eljuttatja az illetékes szakra (az érékelő lappal, valamint a jegyzőkönyvvel). 

IV.14. A záróvizsgákat szervező szak gondoskodik arról, hogy a záróvizsga bizottság tagjai a 

szakdolgozatot és a hozzá csatlakozó dokumentumokat a záróvizsgán kézhez kapják. A záróvizsga 

bizottság tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a szakdolgozatával kapcsolatban, de ez nem 

változtathat a szakdolgozat értékelésén. 

IV.15. Sikeres záróvizsga után a szakdolgozat egy példányát a hallgató visszakapja, a második példányt és 

az elektronikus adathordozót a szak eljuttatja a Kari Könyvtárba, a szakdolgozat értékelésére és 

megvédésére vonatkozó dokumentációt a záróvizsga jegyzőkönyvével együtt el kell juttatni a 

Tanulmányi Osztályra. 

A könyvtár tárgyév augusztus 31-ig köteles az elkészült és megvédett szakdolgozatokról a Kar 

honlapján hozzáférhető listát készíteni, amely tartalmazza a készítő nevét, a szakdolgozat címét, a 

tanszék nevét, ahol a szakdolgozat készült. 

IV.16. Az általános szociális munkás szakos hallgatók szakdolgozatait és értékelő lapjait – mivel a 

szakdolgozat megvédése a záróvizsga részét képezi – a záróvizsga időszak első napját megelőző 

második munkanap 12 óráig meg kell küldeni az általános szociális munkás szak szakfelelősének. 

IV.17. Az általános szociális munkás szak záróvizsgái után a IV.15.-ben leírtak értelemszerű 

alkalmazásával kell eljárni. 

IV.18. A TDK munka keretében is készülhet szakdolgozat, vagy egyéni TDK pályamunka – a hallgató 

kérésére – szakdolgozatnak minősíthető. 

IV.19. A TDK dolgozat diplomamunkaként történő elfogadásának folyamatát az EFK TDK szabályzata 

tartalmazza. 

IV.20. A hallgató kérelmére az oktatási főigazgató-helyettes felmentést adhat a szakdolgozat megírásának 

kötelezettsége alól, amennyiben a hallgatónak valamely lektorált tudományos folyóiratban 

közleménye jelent meg, s annak fénymásolatát kérelméhez csatolja. 

A tudományos dolgozattal kapcsolatos eljárás megegyezik a IV.19-ben leírtakkal. 

A felmentés iránti kérelmet az adott évfolyam számára történő szakdolgozat témák kiírásának 

időpontjáig lehet beadni. 

Nyíregyháza, 2003. február 

Dr. Lukácskó Zsolt 

a Kari Tanács elnöke 

201



M I N T A 


SZAKDOLGOZATI TÉMALAP 

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakdolgozattal kapcsolatos pontjait megértettem, az előírásokat betartom. 

A szakdolgozatom témáját 

a.) A szak témajavaslata alapján b.) Egyéni megbeszélés alapján választottam. 

(A megfelelőt kérjük bekarikázni.) 

Név: ............................................................. .................. évf. ..................................Szak 

A szakdolgozatom témája: 

...............................................................................................……………………………. 

............................................................................................................................................ 

Nyíregyháza, 20.... év ................................. hó ................ nap 

...................................... ........................................... ........................................... 

témafelelős oktató főiskolai hallgató tanszékvezető 

A témalap beadási határideje: 2004. december l7. 

A szakdolgozat beadási határideje: 2006. év április 14. 

A Levelező tagozaton a VI. félévben a leckekönyvben szerepel a ″Szakdolgozat″ tantárgy, a 

számonkérés módja: gyakorlati jegy. 

Követelmény: konkretizált téma, problémafelvetés 

kutatási és/vagy munkaterv 

vonatkozott szakirodalom 

egyéb: .................................... 

A VII. félévben a leckekönyvben szerepel a ″Szakdolgozat″ tantárgy, a számonkérés módja: 

gyakorlati jegy. 

Követelmény: kész szakirodalmi összefoglalás 

befejezett és kiértékelt elővizsgálat 

befejezett fővizsgálat 

egyéb: .......................................... 

Kötelező konzultáció határideje a VIII. félévben: 2006. február 28. A számonkérés módja 

gyakorlati jegy. 

Követelmény: befejezett és kiértékelt fővizsgálat 

prezentált eredmények, megfogalmazott következtetések 

összeállított tartalomjegyzék 

egyéb: ............................................ 

Teljesítés időpontja és a témafelelős oktató aláírása: 

202



ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 

Kérjük a tételek komplex kidolgozását az intenzív- és az előszakosodás gyakorlatán, valamint az 

összes tantárgyblokkban elsajátított ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alapján. 

1. a., A szociális munkás kompetenciái, etikai kódexe, értékei és dilemmái. 

b.,A szegénység dimenziói, a szegénypolitika eszközei és válaszai, a szegénység társadalmi 

megítélésének történeti vizsgálata. 

2. a., Szociális ellátó rendszerek, személyes gondoskodást nyújtó intézmények. 

b., A társadalmi újratermelési modell. 

3. a., A szociális munka, a szociális gondoskodás és a szociális képzés története. 

b., A szociálpolitika értelmezései és fogalmi keretei. 

4. a., A szociális munka kapcsolata az emberi szükségletekkel. 

b., A szociálpolitika értékei, a szabadság, egyenlőség és szolidaritás értelmezése. 

5. a., A magyarországi szociális munka céljai, lehetséges típushibái. 

b., A szociálpolitika alapelvei- a felelősség kérdése, az egyéni, családi és társadalmi 

felelősség, az önhiba és következményei. 

6. a., Közösségfejlesztés, a közösségi szociális munka célja, feladatrendszere és dilemmái. 

b., A szociálpolitika alapelvei - a biztonság, az egyéni, a piaci és társadalombiztosítás 

jellemzői és lehetőségei. 

7. a., A problémamegoldó modell, az egyéni esetkezelés folyamata. 

b., A szociálpolitika alapelvei - a prevenció és korrekció lehetősége a szociálpolitikában. 

8. a., Krízisek, a krízisintervenciós modell a szociális munkában. 

b., A szociálpolitika alapelvei - az univerzalitás és szelektivitás értelmezései, érvek és 

ellenérvek az univerzalitás és szelektivitásról. 

9. a., A "szupervízió" helye és szerepe a szociális munkában. 

b., A szociálpolitika alapelvei - a pénzbeni avagy természetbeni, otthoni, avagy intézményes 

ellátás jellemzői. 

10. a./1. Csak az Egészségügyi előszakosodásban részt vetteknek: 

A habilitáció, rehabilitáció fogalmi kérdései, formái, intézményrendszere. 

a./2. Csak a Komplex család- és ifjúságvédő előszakosodásban részt vetteknek: 

A család, mint támogató rendszer a szociális munkában. 

a./3. Csak a Munkaügyi előszakosodásban részt vetteknek: 

Szociális munka a személyügyi tevékenységben. 

b., A szociálpolitika alapelvei a Szociális Törvényben. 

203

11. a., A csoportos szociális munka szerepe a szociális munkában; alapelvei, központi kérdései 

és a csoportmunka típusai. 

b., Önkormányzat és szociálpolitika. 

12. a., A szociális csoportmunka során a csoportban kialakuló szerepek, a szociális munka 

stratégiái a diszfunkcionális szerepek megszüntetésére. 

b., Non-profit szerveződések a szociálpolitikában. 

13. a., A csoport megalakulásának tervezési elemei és a csoportmunka felmérésének területei. 

b., Családok és a szociálpolitika, a szociálpolitikai lehetőségei a gyermeki jólét biztosítása 

területén. 

14. a./1. Csak az Egészségügyi előszakosodásban részt vetteknek: 

Szenvedélybetegek körében végzett prevenciós lehetőségek, egészségügyi és szociális 

tevékenységek rendszere. 

a./2. Csak a Komplex család- és ifjúságvédő előszakosodásban részt vetteknek: 

A gyermeki jólét biztosítása a szociális munka eszközeivel a gyermek- és ifjúságvédelem 

fogalma, tágabb és szűkebb értelmezése, szükségessége. 

a./3. Csak a Munkaügyi előszakosodásban részt vetteknek: 

Szociális munka a foglalkoztatásban. 

b., "Minden szociálpolitika alapja a lakás" - a lakáspolitika beavatkozási lehetőségei. 

15. a., A devianciák, szenvedélybetegségek kezelése a szociális munka eszköztárával. 

b., A mély szubvenciós lakáspolitika eszköze a bérlakás, a bérlakásban élés problémái. 

16. a., A szociális munkás szerepe és feladatai a cigányság körében. 

b., A díjhátralékosság, a lakástalanság és hajléktalanság - a szociálpolitika válaszlehetőségei 

e problémákra. 

17. a., A szociális munkás szerepe és feladatai a hajléktalanok körében. 

b., Foglalkoztatáspolitika a teljes foglalkoztatottság időszakában. 

18. a., Az idősek körében végzett szociális munka, a fejlesztés tendenciái napjainkban. 

b., A munkanélküliség - foglalkoztatáspolitika és szociálpolitika. 

19. a., A rehabilitáció lehetőségei a szociális munkában. 

b., A jóléti állam, mint társadalmi rétegződési rendszer, a jóléti államok típusai, létrejöttének 

okai és aktuális problémái. 

20. a., A munkanélküliség megelőzésének lehetőségei a szociális munkában. 

b., "Túl sokat költünk szociálpolitikára" - szociálpolitika és gazdasági haladás. 

Dr. Horváth László 

tanszékvezető főiskolai docens 

szakfelelős 

204

ÃltalÃ¡nos SzociÃ¡lis MunkÃ¡s Szak - Szaki ... - EgÃ©szsÃ©gÃ¼gyi Kar

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

ÃltalÃ¡nos SzociÃ¡lis MunkÃ¡s Szak - Szaki ... - EgÃ©szsÃ©gÃ¼gyi Kar