Az előadások absztraktjai - Egészségügyi Kar

Tudományos Diákköri (TDK) tevékenység jelentősége a Karon
Egészségügyi Főiskolai Karunkon mindig nagy szerepet tulajdonítottunk a
fejlődés és a tehetséggondozás szempontjából fontos Tudományos Diákköri
(TDK) tevékenységnek.
Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázatán
sikeresen vettünk részt 2002-ben. Pályázati programunk egyik célja volt a
hazai és nemzetközi együttműködés segítése, interdiszciplináris programok
támogatása. Ezen pályázat keretében tovább erősítettük a nagyváradi és
kialakítottuk az ungvári TDK-s kapcsolatunkat. A Karunkon folyó képzések
lehetőséget teremtenek arra, hogy a hallgatóink közös kutatási témákat
dolgozzanak ki, és együttműködéssel lehetőség nyílik egy-egy fontos terület
többdimenziós, interdiszciplináris vizsgálatára, az egészségügyi és a szociális
szférák közös kutatási programjainak összeállítására. Stratégiai célunk a TDKmunka
integrálása a kari tudományos-kutatási projektekbe. Fontos, hogy a
tehetséges hallgatóinkat bevonjuk a szakok, szakirányok tudományos
tevékenységébe, felkészítsük őket a tudományos munka magasszintű
elsajátítására. Ezáltal elősegítjük azt a folyamatot, hogy a legjobbak a diploma
(oklevél) megszerzését követően folytassák tanulmányaikat a mester (MSc./MA)
képzésben, és legyenek olyan végzett diplomásaink, akik célként kitűzik maguk
elé a tudományos Ph.D fokozat megszerzését.
A magasszintű TDK-munka fontos része a Debreceni Egyetem vezetése által is
lényegesnek tartott tehetséggondozásnak, karrierfejlesztésnek, oktatói/kutatói
utánpótlás nevelésnek.
A TDK-aktivitás több tényezőtől függ: a hallgatók ambíciójától, a tehetségek
felismerésétől, az oktatók tutori tevékenységétől, a diák/tanár kapcsolattól, a
motiváltságtól.
A megfelelő színvonalú tudományos tevékenység fontos feltétele a fejlődésnek,
a magasszintű oktatásnak, a minőségfejlesztésnek, és főiskolánk kedvező
megítélésének.
Nyíregyháza, 2007. március 6.
Dr.Kalapos István
Tanszékvezető, főiskolai tanár
Tudományos Diákköri Tanács elnöke
- 1 -

Egészség-és társadalomtudományi szekció
„A” épület Nagyelőadó
2007. március 20. 11 óra 30 perc
1. Grosmann Károly Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, III.
évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad
Ebál vagy Garizim hegye A Biblia orvosszociológiai olvasatban
Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens - Székedi Levente
egyetemi tanársegéd
2. Szabó Eunika Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV.
évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad
Előítéletesség- vizsgálat egy hagyományos erdélyi faluban
Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens
3. Dobos Hajnalka - Dobos Johanna Partiumi Keresztény Egyetem,
Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgatók Románia Nagyvárad
Munka nélkül a város rabságában
Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens
4. Tarsoly Normen Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, II.
évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad
A Bihar megyei Hegyközi Kistérség falvainak funkciói
Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens, Székedi Levente
egyetemi tanársegéd
5. Bara Tünde Partiumi Keresztény Egyetem, Szociális Munka Szak, IV.
évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad
Otthonba…vagy otthon lenni!
Témavezető: drd. Wéber Cecília, egyetemi adjunktus
6. Szabó Melánia Hajnalka Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak
IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad
Nagyváradi nyugdíjasok és a szociális ellátó rendszer
Témavzető: drd. Pásztor Rita,
7. Boczákné Radvánszki Erzsébet Általános Szociális Munkás Szak III.
évfolyamos Levelező tagozatos hallgató
Ligettanyai napszámosok élete
Témavezető: Dr. Fábián Gergely PhD. főiskolai tanár
- 2 -

8. Mártyásov András Beszaga Mihajló Ungvári Nemzeti Egyetem
Orvostudományi Kar VI. évfolyamos hallgatók Ukrajna, Ungvár
Kolosztomával rendelkező páciensek sebészeti rehabilitációja
Témavezető: doc. Chobej Sztepán.
9. Varjú Ágnes, Bubrják Anrietta, Varvarinec A., Ivanyo T., Pavljuk A.
Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar IV.-VI. évfolyamos
hallgatók, Ukrajna, Ungvár
Az akut miocardiális infarktus másodlagos prevenciójának helyzete
Ungváron
Témavezető: Dr. Riskó Sándor egyetemi docens, orvostudományok
kandidátusa
10. Tóthné Gál Eunika Védőnő Szak. III. évfolyamos hallgató
A dúlaság, mint egy új színfoltja napjaink szülészetének
Témavezető: Csákiné Dudás Enikő Emese
11. Fodor Mária Védőnő Szak. IV. évfolyamos hallgató
A terhestorna segítő szerepe a várandósság idején
Témavezetők: Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Lengyelné Tarkó Edit
12. Kapusi Anita Védőnő Szak. IV. évfolyamos hallgató
A fiatalok drogfogyasztó magatartásának vizsgálata a debreceni
underground party scénában
Témavezető: Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd
13. Dévényi Patrícia Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak IV. évfolyamos,
Levelező tagozatos hallgató
A fraktálok és a biológia A vérkeringés bemutatása fraktálmodellekkel
Témavezető: Csajbók Zoltán főiskolai adjunktus
14. Veres Anett Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak, 2006-ban nappali
tagozaton végzett hallgató
ICDview Eszköz a morbiditási elemzésekhez
Témavezető: Daragó László
- 3 -

Grosmann Károly Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, III.
évfolyam, Románia Nagyvárad
Ebál vagy Garizim hegye A Biblia orvosszociológiai olvasatban
Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens - Székedi Levente egyetemi
tanársegéd
A dolgozat az orvosi szociológia témakörében készült. Kutatásom során a
Bibliában előforduló betegségeket igyekeztem számba venni, értelmezni.
Ugyanakkor szociológiai kritériumokat alkalmazva megvizsgáltam a kor
emberének és a korabeli társadalomnak a betegség- és egészségképét,
betegségekhez való viszonyulásukat. A kutatás folyamán összegyűjtöttem és
rendszereztem az orvosi szociológia szempontjából releváns bibliai szövegeket.
Ezek értelmezéséhez elsődlegesen a tartalomelemzés módszerét használtam.
Az elemzés longitudinális-keresztmetszeti-trendvizsgálat alapján történt,
amelynek során a bibliai szövegekben előforduló betegségekkel kapcsolatos
attitűdök történelmi változásait tanulmányoztam.
- 4 -

Szabó Eunika Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV.
évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad
Előítéletesség- vizsgálat egy hagyományos erdélyi faluban
Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens
A kutatás során vizsgált település múltját, demográfiai összetételét elemezve
megfigyelhető, hogy Kémeren (Szilágy megye, Románia) növekvő tendenciát
mutat a roma lakosság aránya. Ezzel párhuzamosan növekszik a településen a
többségi és a roma lakosság közötti feszültség is, ami indokolja a téma
vizsgálatát. Kutatásom célja feltárni a többetnikumú település lakói közötti
kapcsolatok jellegét. Feltételezem, hogy a községben élő romákkal szembeni
negatív megkülönböztetések hátterében főként a kulturális és gazdasági okok
állnak.
A kérdőíves és interjús módszerekkel történt vizsgálat alanyai hólabda
módszerrel kiválasztott lakosok a településről. Az eredmények alapján több
szinten is megfigyelhető a többségi és a roma lakosság közötti szegregáció
jelenléte, valamint az előítéletes attitűdök megnyilvánulása. A kutatás
gyakorlati haszna, hogy javaslatokat tartalmaz a település lakosainak
együttműködési lehetőségeit illetően.
- 5 -

Dobos Hajnalka - Dobos Johanna Partiumi Keresztény Egyetem,
Szociológia Szak IV. évfolyam, Románia Nagyvárad
Munka nélkül a város rabságában
Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens
Az interjúkészítés és mentális térképezés módszerével, Nagykárolyban
folytatott vizsgálódásaink során azon városlakók sajátos helyzetét elemeztük,
akik az 1989 előtt felkínált munkalehetőség miatt költöztek városra s a gyárak
bezárása után munkanélkülivé válva elszegényedtek. Feltételeztük, hogy ezek a
személyek nagyobb valószínűséggel kerültek hátrányos helyzetbe
elsőgenerációs városlakó voltuk miatt.
A munkahely megszűnése után mindaz, ami e munka nélkül városban rekedt
egyének számára a városi életmódot jelentette - amibe erőfeszítések árán
sikerült integrálódni- semmivé lett. Ezek az emberek elvesztették kialakított
státuszukat, s mivel a prímér szektorba már nem térhettek vissza, a szekunder
szektorból pedig kiestek, esélyeik minimalizálódtak, és életük gyökértelenné
vált.
A kutatás egyik következtetése szerint munka nélkül a város rabságában élni
akkor a legnehezebb, ha túlélési technikáink egy olyan kultúrának részei,
amelyben szocializálódtunk és amely gyökeresen eltér attól, amelyben jelenleg
élünk.
- 6 -

Tarsoly Normen Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, II.
évfolyam, Románia Nagyvárad
A Bihar megyei Hegyközi Kistérség falvainak funkciói
Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens, Székedi Levente egyetemi
tanársegéd
Kutatásom célja a Hegyközi Kistérség falvainak a kistérségen belüli, valamint
a közeli megyeszékhely, Nagyvárad felé betöltött funkcióinak elemzése
társadalomtörténeti és szociológiai perspektívában. A vizsgált települések
funkcióit demográfiai, gazdasági, mezőgazdasági, infrastrukturális, kulturális,
valamint a humán erőforrások szempontjából tanulmányoztam.
Következtetéseimben felvázoltam a kistérség funkcionális átalakulását. A
hagyományos kistérségi központok elveszítették történelmileg kialakult
szerepeik jelentős részét miközben új központok jelentek meg. A Hegyköz ma
már részben a közeli Nagyvárad vonzáskörzetéhez tartozik, a kialakulóban levő
metropolis-körüli övezetbe tagolódva. Ennek ellenére a térség falvai részben
továbbra is a tradicionális ellátó funkciót töltik be a város számára.
Ugyanakkor új funkciók is megjelentek, amelyek főként Nagyvárad munkaerőszükségletének
biztosításával állnak kapcsolatban.
- 7 -

Bara Tünde Partiumi Keresztény Egyetem, Szociális Munka Szak, IV.
évfolyam, Románia Nagyvárad
Otthonba…vagy otthon lenni!
Témavezető: drd. Wéber Cecília, egyetemi adjunktus
Dolgozatomban a mamutintézményekből kikerült, jelenleg családtípusú
otthonokban nevelkedő fiatalok helyzetét, életkörülményeit vizsgálom,
valamint hozzáállásukat a két intézményrendszerrel szemben. A
témaválasztásomat indokolja, hogy szakmai gyakorlataim nagy részét a családi
otthonokban és gyermekvédelmi intézményekben végeztem. Ez a tanulmány a
tapasztalataim összegzése is. A felmérést Romániában, Hargita megyében
készítettem, a gyermekvédelemhez tartozó, a megye különböző területén lévő
12 családi ház fiataljai között. Feltételezem, hogy a családi otthonok a
mamutintézményekhez képest sokkal hatékonyabbak a családi funkciók
ellátásában, jobb életkörülményeket, szocializációs közeget és
személyiségfejlődési terepet biztosítanak.
A kutatás során a kérdőívezés és a résztvevő megfigyelés módszereit
használtam, valamint interjúkat készítettem az otthon lakóival.
- 8 -

Szabó Melánia Hajnalka Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak
IV. évfolyam, Románia Nagyvárad
Nagyváradi nyugdíjasok és a szociális ellátó rendszer
Témavezető: drd. Pásztor Rita
Az "őszülő évszázad"-ként is emlegetett XXI. században az átlagos élettartam
általános növekedésével átértékelődnek a társadalmi igények. Dolgozatomban
az állami szociális ellátás időseknek nyújtott szolgáltatásait vizsgálom,
valamint a Bihar megyében élő idősek szociális hálójának működését.
A kutatás célintézményei a Nagyváradi Szociális és Multifunkcionális
Központok, ahol az idősek körében végeztem véleményfelmérést arról, hogy
mennyire elégedettek a jelenlegi szociális ellátó rendszer által nyújtott
szolgáltatásokkal. Az eredmények betekintést nyújtanak ezen ellátási forma
jelenlegi működésébe, valamint javaslatok megfogalmazására is lehetőséget
teremtenek a segítségnyújtás hatékonyabbá tételére annak érdekében, hogy az
idős emberek integrációja eredményesebb legyen.
- 9 -

Boczákné Radvánszki Erzsébet Általános Szociális Munkás Szak III.
évfolyam, levelező tagozat
Ligettanyai napszámosok élete
Témavezető: Dr. Fábián Gergely PhD. főiskolai tanár
Dolgozatom címének a Ligettanyai napszámosok élete elnevezést adtam azon
oknál fogva, hogy az itt élő emberek napszámból élnek. Munkámmal azt a célt
szeretném elérni, hogy bebizonyítsam, hogy a szegénység, az állandó
nélkülözés, a társadalmi egyenlőtlenség igenis létezik. Szegénység az „mindig”
volt, szintje, mértéke, társadalmi megítélése azonban folytonosan változott.
Egy szempontból azonban e történelmileg oly sokat változott jelenség mindig
azonos marad: egy adott társadalom legrosszabb helyzetben lévő tagjai a
mindenkori szegények. Kutatásaim interjúk és kérdőívek által kapott
eredményeivel és a mellékelt képi anyaggal akarom láttatni a megfelelő
létkörülmények határán kívül ragadó családok helyzetét.
Témaválasztásomat azzal indoklom - az elesettek életével való érzékenységem
mellett - hogy 1967-től 1982-ig Ligettanyán éltem, itt nőttem fel. Azóta számos
változáson ment át a község, és a helyzet csak rosszabbodott. A kutatásomhoz
a kérdőíves felmérés mellett főként az interjú módszerét választottam, így több
személyes információt tudtam gyűjteni a helyi emberek életével és szokásaival
kapcsolatban. Az interjú teljesen önkéntes és névtelen volt.
Ami a dolgozat tartalmi lényegét illeti meg, két nagyobb részből épül fel az
írás. Első egységében, amely természetesen több fő-és alpontra tagolódik, a
szegénység és az annak felszámolására tett kísérletek elméleti szempontú
megközelítése a célom. Ezek után ismertetem kutatásom eredményeit. Négy
hipotézist állítottam fel, amelyek az előzetes várakozásoknak megfelelően be is
igazolódtak. Feltételeztem, hogy a szegénység legnagyobb kockázati tényezője
a munkanélküliség; hogy a hátrányos helyzetű emberek kevés figyelmet
fordítanak az egészségükre; hogy a hátrányos helyzetű emberek kevésbé
fogyasztják az egészséges ételeket; valamint hogy ezen emberek csak egymás
segítségére számíthatnak. Kérdéseimre adott válaszaikkal a hátrányos helyzetű
emberek igazolták állításaim bizonyosságát.
Gyakorlati hasznosságát abban látom prezentációmnak amellett, hogy az
embereket fogékonnyá akarom tenni a szegénységben élők problémáinak
megoldása iránt, hogy megfogalmaztam egy öt pontból álló, jövőre vonatkozó
- 10 -

elképzelésrendszert: 1.A segélyezési rendszer, ami működik, átmenetileg jó, de
hosszú távon nem.2.Munkahelyeket kell teremteni! 3. A hátrányos helyzetű
embereknek oktatási programban kellene részt venniük! 4.Civil szervezetek
működése. 5. A vállalkozók több szolidaritást vállaljanak!
Én személy szerint sokat nem tudok előrelendíteni a szegények sorsán -
alkalmi adakozásaim ellenére sem-, ám a döntéshozóknak, a kompetens
közösségeknek minél többet kell tenniük a szegénység fokozatos
megszüntetésére!
- 11 -

Mártyásov András Beszaga Mihajló Ungvári Nemzeti Egyetem
Orvostudományi Kar VI. évfolyam, Ukrajna Ungvár
Kolosztomával rendelkező páciensek sebészeti rehabilitációja
Témavezető: doc. Chobej Sztepán.
A szociális és ekonomikus szempontból megtekínve a vastagbél rák a 4-5
helyet a végbél rák pedig az 5-6 helyezetett foglalja el a világon. A radikális
sebészeti beavatkozás után a vastagbél ráknál és a kombinatív terápia
alkalmazása a végbél rák kezelésében lehetőséget nyújt az öt éves tulélési
index növeléséhez, ami a világban kb. 60%. A korai stádiumokban pedig
elérheti a 90%.
Tudományos munkánk célja volt: a rekonsztruktív sebészeti beavatkozások
idejének és típusainak pontosítása.
Célunk eléréséhez a következő adatokat használtuk fel: az Ungvári Megyei
Korház proktológiai osztályán 2002 – 2006 -os évek között 59 béldaganatos
páciens kapott orvosi ellátást. Közülük 28 férfi (47,5%) és 31 nőnemű (52,5%).
Átlagos életkor 56 év.
A pácienseket a daganatos folyamat lokalizációjának szempontjából
csoportokra osztottuk: I csoport – 42 beteg (71,2%) kiknél a kolosztomák a
vastagbél rákkal kapcsolatosan voltak kivezetve. II csoport 17 páciens (28,8%)
kiknél a kolosztomák a végbél rákkal kapcsolatosan voltak kivezetve.
Továbbá a pácienseket a kolosztoma kivezetésének okától függően a kovetkező
csoportokra osztotuk: I csoport – 38 páciens (64,4%) kiknél a kolosztoma
kivezetésének oka – daganatos folyamat. II csoport – 12 beteg (20,3%) kiknél a
kolosztoma kivezetésének oka – a daganatos perforáció. III csoport – 9 páciens
(15,3%) - az elsődleges anasztomózis védelme és kimélése.
A preventiv kolosztoma kivezetése a daganatos folyamat stádiumától függően
a következő képen nézet ki: 1. T3–4N0 – 42 páciensnél. 2. T3–4N1-2 – 11
betegnél. 3. T1–2N0 – 6 betegnél.
Tudományos munkánk eredménye:
1. 45 (76,8%) páciensnél, akik preventiv kolosztomákkal rendelkeztek a
sebészeti rehabilítáció 1-6 hónapon belül volt lebonyolítva.
2. Ezen páciensek többsége daganatos folyamatja T1–3N0 stádiumban
volt (39 páciens).
- 12 -

3. T1–4N1-2 stádiumban az első hat hónapban 5 beteg eset át
rekonsztruktív sebészeti beavatkozáson.
4. Ezen páciensek későbbi rehabilítációja a bél regenerációs folyamatok
fékezésével van kapcsolatban.
- 13 -

Varjú Ágnes, Bubrják Anrietta, Varvarinec A., Ivanyo T., Pavljuk A.
Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar IV.-VI. évfolyam,
Ukrajna, Ungvár
Az akut miocardiális infarktus másodlagos prevenciójának helyzete
Ungváron
Témavezető: Dr. Riskó Sándor egyetemi docens, orvostudományok
kandidátusa
Cél: az AKUT MIOCARDIÁLIS INFARKTUS (AMI) másodlagos prevenció
helyzetének tanulmányozása, valamint a 2004-es Európai Kardiológusok
Tanácsának ajánlásaival való egybevetése.
Aktualitás: az utóbbi évek során javulás figyelhető meg az AMI gyógyítása
terén, azonban az infarktus utáni betegek körében az újra bekövetkező fatális
szív-érrendszeri esetek jelentősen magasabbak, mint az átlag. AMI után egy év
leforgása alatt a férfiak 25%-a, a nők 38%-a hal meg. Elsősorban akkor, ha
megmaradnak a rizikófaktorok és nem történik meg a megfelelő másodlagos
gyógyszeres megelőzés, ami kétségbe vonja az AMI gyógyszeres kezelésének
hatékonyságát.
Információs anyag és módszer: A 2006-os év folyamán előre kidolgozott
protokoll szerint megvizsgáltunk 114 beteget, akik 2004-ben AMI-n estek át,
és az Ungvári Városi Klinikai Kórház rendelőintézetének kardiológusánál
voltak nyilvántartva.
Eredmény: a betegek 70%-a Q-AMI-n esett át, 78%-a férfi, 53%-a munkaképes
korcsoporthoz tartozik, az átlag életkor 59 év. Mind ez az AMI
„fiatalodásáról”, viszont nagyobb mértékben – az idősebb korosztályú nők
körében – az AMI hipodiagnosztikájáról tanúskodik. Pozitívumként
tapasztaltuk, hogy a hipertoniában szenvedők többsége (96%-a) rendszeres
gyógyszeres kezelésben részesül, ezek 80%-a rendszeresen méri vérnyomását,
76%-a saját tonométerrel rendelkezik, 68%-uk vérnyomása eléri a célértéket.
Örvendetes, hogy a betegek 98%-a béta- blokkolót, 88%-a aspirint, 88%-a
statinokat, 80%-a ACE-gátlót szednek. Ugyanakkor, a betegek 19%-a folytatja
a dohányzást, 75%-a túlsúlyos vagy elhízott, 18%-ának magas a
vércukorszintje, 32%-ának pedig magas a koleszterinszintje.
Következtetések: az AMI másodlagos megelőzésének javítása terén Ungváron
kiaknázatlan tartalékok vannak, főleg az életmód változtatása révén a normális
- 14 -

testsúly, vérnyomás, cukor- és lipidszint elérése érdekében. A gyógyszeres
kezelés megválasztásakor előnybe kell részesíteni a korszerű és effektív
bétablokkolókat, ACE-gátlókat, statinokat a megfelelő dózisokban, melyek a
célvérnyomás, pulzusszám és lipidszint eléréséhez szükségesek.
- 15 -

Tóthné Gál Eunika Védőnő Szak. III. évfolyam
dúlaság, mint egy új színfoltja napjaink szülészetének
Témavezető: Csákiné Dudás Enikő Emese
A dúla szó hallatán, még sokakban kérdés merülhet fel, hogy miről is van szó!
A dúla fogalmat dr. Marschall Klaus – nemzetközileg elismert neonatológus
professzor vezette be, az Egyesült Államokban. A dúla egy görög eredetű szó,
melynek jelentése „szolgálatban”- a gyakorlatban, ez úgynevezett „asszonytársi
segítő”- t takar, a szülésre vonatkoztatva.
Témaválasztásomban az motivált, hogy egyrészt, érdekelt a dúlaság témaköre,
és másrészt mivel kevésbé ismert, szívesen kutattam utána.
A dolgozatban az általános rész után a kutatásomat elemeztem.
Kutatásom elsődleges célja az volt, hogy feltárjam mennyire ismerik a
kismamák, anyukák az alternatív, új lehetőségeket, többek között a dúlákat, a
várandósság, szülés körüli eseményekkel kapcsolatban, valamint, hogy
összefüggéseket keressek az anyák és a dúlák véleményei között. A hipotézisek
során feltételeztem, hogy:
- az alacsonyabb iskolai végzettségűek kevésbé ismerik az újabb, alternatív
dolgokat.
- akik még nem hallottak a dúlákról azok szívesen megtudnának többet is
róluk.
- aki a dúlákról nem hallottak, azok más alternatív szülési módokat sem
ismernek.
- akik hallottak már a dúlákról, azok főleg érzelmi, lelki segítségnyújtást
várnának el tőlük.
- a dúlák tapasztalatai alapján az egészségügyi személyzet tartózkodóan áll
hozzájuk, mert kevésbé ismerik a dúlákat.
- a dúlák tiszteletben tartják az egészségügyi team feladatait, és nem
avatkoznak nem az ő kompetenciájuk alá tartozó dolgokba.
A kutatás két részből állt: elsősorban kérdőíves felmérést végeztem a Jósa
András Oktató Kórház Szülészetének Gyermekágyas részlegén a megszült
anyák között 2006. augusztus-szeptemberében, mely során 100 kérdőívet
osztottam ki, amiből 86- ot tudtam értékelni. A kutatásom második részében a
Magyarországi Dúlák Egyesületének nyolc tagjával készítettem interjút.
- 16 -

A kapott eredmények összefoglalásaként elmondható, hogy a kérdőívet
kitöltők többsége már hallott a dúlákról, de ahhoz keveset, hogy határozott
véleményt formálhassanak róluk, illetve a tevékenységükről. Általánosítható
tényként jelentkezett az is, hogy akik nem hallottak a dúlákról, azok az egyéb
alternatív, új lehetőségeket sem ismerték. Az új információk legfőbb
forrásának pedig a kismamáknak szóló kiadványokat, a médiát, és nem utolsó
sorban a védőnőt jelölték meg.
A dúlákkal készített interjúkkal az volt a célom, hogy megismerjem,
bemutassam az ő nézőpontjukat is magukról a dúlákról, és az ő
feladatkörükről.
A kutatás során a hipotéziseim helytállóak voltak és beigazolódtak.
Mint leendő védőnő nagyon fontosnak tartom, hogy a szakmámmal
kapcsolatban, széleskörűen tájékozott legyek minden új, alternatív témában is,
hiszen a gondozottaim tőlem fogják elsősorban elvárni, - mint a kutatásom is
igazolta- az információk átadását. Valamint jónak tartanám, ha a dúlák és a
védőnők segíthetnék, kiegészíthetnék egymás munkáját.
- 17 -

Fodor Mária Védőnő Szak. IV. évfolyam
A terhestorna segítő szerepe a várandósság idején
Témavezetők: Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Lengyelné Tarkó Edit
Napjainkban a várandósok elvárása az egészségügyi ellátással szemben sokkal
nagyobb, mint a korábbi évtizedekben. A hagyományos terhesgondozáson túl,
nagy igény van a mentális és a pszichés felkészítésekre is. A szülésre, újszülött
fogadására történő felkészülés, ezen belül is a terhestorna népszerűsítése,
tanítása főleg a kisebb városokban, falvakban nem működik. Az itt élő
várandósoknak kevesebb a lehetőségük a nagyvárosban élőkhöz képest, hogy
ilyen programokon vegyenek részt. A terhestorna foglalkozások célja: - az
akaratlagos relaxáló képesség elsajátítása, a tudatos, helyes légzés alkalmazása,
és a leginkább igénybevett izomcsoportoknak a megfelelő erősítése. A torna
nagy pozitívuma, hogy felpezsdíti a vérkeringést, serkenti a magzat vér és
oxigén ellátottságát. Csökkenti az ingerültséget. Hozzásegít a könnyebb,
rövidebb vajúdáshoz, szüléshez és kisebb lesz az esélye a császármetszésnek.
Továbbiakban még segíti a gyermekágy regenerációs folyamatait, és hamarabb
visszanyeri a várandós eredeti alakját. A csoportosan és társsal végzett torna,
kedvezően hat a gravidák lelki állapotára is. A gravidák általában szeretnének
tornázni, de egyénenként más- más gátló tényező miatt ez sajnos nem mindig
lehetséges. A kutatás során arra a következtetésre jutottam, hogy a tornára járó
várandósok sok valós ismerettel, tapasztalattal rendelkeznek. Tudják, ismerik a
torna pozitívumát, szerepét és fontosságát. A tornára nem járók, pedig csak a
könyvekből, illetve hallomásból tudnak véleményt alkotni. Jelenleg a
köztudatban nem eléggé ismert ez a lehetőség, az emberek nem értik a
lényegét, nem tartják fontosnak a felkészítést.
A jó védőnő fontosnak tarja a szülésre felkészítést és a gyógytornásszal való jó
kapcsolatot, mellyel növelné a szélesebb körű megismertetést. A védőnőknek a
mozgás jótékony hatásait szem előtt tartva ösztönözniük kell a várandósokat a
terhestornára való nagyobb aktivitásra, hogy a kismamák részt vegyenek a jobb
közérzetet eredményező, felfrissülést kínáló, és a feszültséget oldó tornában.
Ezért el kell érni, hogy egy korszerűbb, modernebb szemlélet alakuljon ki a
várandósok egészségének érdekében.
- 18 -

Kapusi Anita Védőnő Szak. IV. évfolyam
A fiatalok drogfogyasztó magatartásának vizsgálata a debreceni
underground party scénában
Témavezető: Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd
Témaválasztás indoklása: A ’90-es években kialakuló, elektronikus zenei
partyra járás egy elfogadott dolog lett. Ehhez a szórakozáshoz, viszont gyakran
kötődik a drogok legális és illegális fogyasztása. Feltételezem, hogy az
underground partykat látogató fiatalok életvitelében, a drog – fogyasztás igen
fontos szerepet játszik. Az egyes zenei irányzatok és az egyes drogfajták
kiválasztása között, összefüggés figyelhető meg.
Célkitűzés: Ennek következtében, a drog-problémák közül egy speciális
területre szűkítettem vizsgálódásaimat, amely a fiatalok szórakozási
szokásaihoz kapcsolódó fogyasztói szokások megismerésére irányult, illetve
célom volt még, hogy bemutassam, a fiatalok körében leggyakrabban
fogyasztott különböző party drogokat, és a különböző zenei irányzatok
kialakulását, a 60-as évektől kezdve napjainkig. A kutatásom általános célja, a
jelenlegi 2006-os debreceni „underground” party élet és az ide látogató fiatalok
kultúrájának, drogfogyasztó szokásainak mélyebb megismerése, megértése
volt. Elérése érdekében, több helyszínen, szórakozóhelyen vettem részt. Olyan
fiatalokat ismerhettem meg itt, akik érintettek az illegitim fogyasztásban.
Velük interjúkat készítettem, melyeknek eredményét, és a szerzett
tapasztalatokat, a pályamunkámban részletesen kidolgoztam és bemutatom.
Ezek birtokában közelebb kerülhetünk hozzájuk, megismerhetjük a fiatalokat, a
szórakozási szokásaikat, jobban megérthetjük Őket, és hatékonyabb lehet a
kommunikáció közöttünk. Így könnyebben felismerhetjük ezt a problémát, a
kockázati tényezőket, a problémás személyeknek a kiszűrését, és a megfelelő
szakemberek bevonásával segítséget nyújthatunk, hiszen egy speciális
kultúráról sikerült mélyebb ismereteket gyűjteni.
- 19 -

Dévényi Patrícia Egészségügyi ügyvitelszervező, IV. évfolyam, levelező
tagozat
A fraktálok és a biológia A vérkeringés bemutatása fraktál-modellekkel
Témavezető: Csajbók Zoltán
A testben az erek és az idegek hálózata, valamint a légutak fraktálként írhatók
le. A fraktál struktúra nagy előnye e rendszerekben, hogy jelentősen megnöveli
a felület/térfogat arányokat, elősegítve ez által az oxigén és a szén-dioxid
cseréjét, illetve egyéb kémiai folyamatok végbemenetelét. Elemzem a fraktálok
és a vérkeringés viszonyát, meghatározva a keringés modellezésének céljából
szükséges feltételeket.
A Fractint programcsomag telepítésével egy olyan számítógépes környezetet
alakítottam ki, amelynek a segítségével egy egyszerűsített vérkeringés-elágazás
modellt tudok vizsgálni.
Az előadásom célja a vérerek szimmetrikus és aszimmetrikus elágazásának
bemutatása, összehasonlítása és ábrákkal történő illusztrációja a paraméteres
Lindenmayer-rendszerek segítségével.
A keringés általános bemutatása után kitérek az erekben végbemenő áramlások
fizikájára, ideértve a folyadékok belső súrlódását és a csövekbeli réteges
áramlást. Erre azért van szükség, mert a vér egy különleges folyadék, azaz
nemcsak folyékony, hanem szilárd anyagokból is áll, így meg kell vizsgálni
vajon a vér, mint newtoni folyadék megállja-e a helyét. Ezen túlmenően, hogy
a keringést hatékonyan modellezni tudjuk, a Hagen-Poiseuille-féle törvény
segítségével bizonyos egyszerűsítésekkel kell élnünk. Mindezek után a
modellezés első lépéseként bemutatom azon szükséges feltételeket, amelyek a
kettős elágazások jellemzői (tömegmegmaradás elve, bifurkációs pont és a
bifurkációs hatványkitevő), az elágazások szögeinek vizsgálatát (mit nevezünk
optimális elágazási szögnek), az erek átmérőjét, mint a rendszer egyik
változóját és a „nyílt-fa struktúrát”, amely azzal a feltételezéssel él, hogy a fa
következő generációja az előző generációból villás (dichotomus) elágazással
származtatható.
Külön kitérek a modellezésre használt különleges fraktálra, a paraméteres
Lindenmayer rendszerre (továbbiakban L-rendszer). Struktúrája alapján az L-
rendszerek rekurzív szabályai miatt önhasonló alakzatokat hoznak létre. A
rendszer általános leírása: G={V, S, ω, P}, ahol V: változók halmaza, S:
- 20 -

állandók halmaza, ω: start, a rendszer kezdő, kiinduló pontja és P: generálás
szabályai. Bemutatom, hogy az L-rendszerek milyen mértékben és
eredménnyel használhatók a vérkeringés egyszerűsített modellezésére a
Fractint programcsomag alkalmazásával.
Általános eredményként bemutatom, hogy a keringésben az elágazások fajtája
és mértéke az erek funkciójától függ.
- 21 -

Veres Anett Egészségügyi ügyvitelszervező, 2006-ban végzett nappali
tagozaton
ICDview Eszköz a morbiditási elemzésekhez
Témavezető: Daragó László
A statisztikák által leggyakrabban használt adatok a morbiditás és mortalitás.
A vizsgálatok alapját a Betegségek Nemzetközi Osztályozási rendszere (BNO)
és a Homogén Betegség Csoportok (HBCs) osztályozási rendszeréből nyert
adatok képezik.
Alapvető probléma, hogy a felhasználandó adatok megjelenítése és elemzése
nehéz feladat, hiszen rendkívül nagy mintákat és nagyszámú kategóriát ölelnek
fel ezek az esetek.
A VIEW eszközök olyan speciális technikai és grafikus eszközök, amelyek
segíthetnek a statisztikai minták érdekes részeinek osztályozásában,
vizualizációjában valamint a rejtett részletek kihangsúlyozásában,
összpontosításában, közvetlen célkitűzés nélkül.
Előadásomban bemutatom a VIEW-eszközöket, részletezem az ICD-view
tervezési menetét, valamint konkrét eseteket elemzek az ICD-view eszközzel.
Morbiditási elemzéseket végeztem az ICDview-val, hogy bebizonyítsam,
milyen hasznos ez az eszköz a statisztikai minták rejtett részleteinek
kihangsúlyozásában, megjelenítésében.
Ezeknek a vizsgálatoknak nem az a céljuk, hogy eredményeik alapján konkrét
következtetéseket vonjunk le, csupán azokat a kérdésköröket teszik láthatóvá,
amelyek további, mélyebb felülvizsgálatot igényelnek.
Az ICDview eszköz használata radikális előrelépést jelent a morbiditási
statisztikák előkészítésében, segítségével olyan összefüggések
körvonalazódhatnak, amelyek az eddigi statisztikai módszerekkel rejtve
maradtak.
- 22 -

Ápolás és betegellátás szekció
„B” épület 201-es terem
2007. március 20. 11 óra 30 perc
1. Vendégelőadó Csehországból
2. Vendégelőadó Csehországból
3. Dr. Lesch Miklós Zoltánné Ápoló Szak III. évfolyamos levelező
tagozatos hallgató
Életminőség és tájékozottság hepatitis-C víus fertőzés kezelése alatt
Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens
4. Kun Erika Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató
A masszázs jelentősége ápolásban
Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens
5. Keszthelyi Adrienn Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos
hallgató
Betegjogok érvényesülése felnőtt- és gyerekszemmel
Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens
6. Paróczai Istvánné Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos
hallgató
Colorectális daganatos betegek műtét utáni ápolása és stomás
utókezelése
Témavezető: Majorosné Kovács Lívia
7. Szabó Katalin Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató
Életminőség változás rövidtávú vizsgálata csípőprotézis beültetést
követően
Témavezető: Dr. Miksi Gyula főorvos
8. Hajdúné Demcsák Lívia Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos
hallgató
Egészségügyi Dolgozók tájékozottsága a C vírus hepatitisről
Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens
9. Kocsány Józsefné Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos
hallgató
Az obstruktív alvási apnoe kórkép ismeretének vizsgálata a DE-
OEC-ban
- 23 -

Témavezető: Dr. Munkácsy Csaba egyetemi tanársegéd
10. Konczné Kiss Krisztina Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos
hallgató
A tuberculosis járványügyi helyzete B-A-Z megyében az elmúlt
évtizedben. Antituberculoticum rezisztencia, ápolási kihívások
Témavezető: Dr. Jáger Margit Osztályvezető főorvos
11. Vizi Valéria Laura Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos
hallgató
A polysomnografiás vizsgálatok 4 éves tapasztalatai az alvásfüggő
légzészavarok kivizsgálásában csecsemő és gyermekkorban
Témavezető: Dr. Sólyom Enikó PhD, egyetemi docens
12. Vajda Zoltánné Ápoló Szak III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató
Burnout szindróma az onkológiai osztályon
Témavezető: Gecse Attila pszichológus református lelkész
13. Fehér Ibolya Ápoló Szak II. évfolyamos levelező tagozatos hallgató
Szakdolgozó szerepe az ambuláns vérnyomás monitorozásban
Témavezető: Dr. Sárváry Attila PhD. főiskolai docens
14. Mótyán Gabriella Mentőtiszt Szak III. évfolyamos hallgató
Életmentők-mentőlelkek
A munkahelyi stressz a mentődolgozók körében
Témavezető: Sági István főiskolai tanársegéd
15. Gáspár Szilvia Mentőtiszt Szak IV. évfolyamos hallgató
Gyermekkori mérgezések és sürgősségi ellátások
Témavezető: Dr. Kiss Gabriella
16. Puki Andrásné Mentőtiszt Szak IV. évfolyamos hallgató
A modern reanimatio kialakulása
Témavezető: Sági István főiskolai tanársegéd
- 24 -

Dr. Lesch Miklós Zoltánné Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
Életminőség és tájékozottság hepatitis-C víus fertőzés kezelése alatt
Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens
Az elmúlt 20 év során vált egyértelművé, hogy a vírushepatitisek komoly
következményekkel járó, globális népegészségügyi problémát jelentenek,
hiszen a fertőzöttek száma a WHO adatai szerint meghaladja az 500 milliót. A
világ lakosságának 3%-ában, mintegy 150 millió egyénben mutatható ki, hogy
kapcsolatba került a HCV–vel, tehát vérükben a vírus hatására képződött
ellenanyag (anti–HCV) kimutatható volt
Magyarországon körülbelül 70.000 emberben mutatható ki a HCV, közülük
kb. 30.000 egyén szervezetében a vírus szaporodik és krónikus májbetegséget
idéz elő. A betegség időben való felismerésével és kezelésével a vírusfertőzés
50-60%-ban megszűntethető, tehát lehetőség van a betegség gyógyítására.
Ezen feladatok ellátására alakultak Hepatológiai Centrumok országszerte. Itt
történik a betegek kivizsgálása, kezelése.Az ellátás javítása érdekében
végeztem a kutatásomat, a HCV fertőzött, gondozott betegek között.
Hipotéziseim:
1) Feltételezem, hogy a Hepatológiai Centrumban gondozásba vett HCV
fertőzött betegek nincsenek tisztába betegségük terjedési módjával.
2) Feltételezem, hogy miután a beteg közölte környezetével a vírus hordozást,
nagyfokú elutasításban volt része.
3) Feltételezem, hogy a Hepatológia Centrumnak nagyobb szerepe van a beteg
tájékoztatásában, kivizsgálásában, mint egyéb szakellátásoknak.
4) Feltételezem, hogy a betegek túlnyomó többsége a kezelés kellemetlen
mellékhatási ellenére vállalja a terápiát.
Kutatásom célja:
− A Centrumban gondozott betegek betegségükkel kapcsolatos
tájékozottságának felmérése
− betegségtudatuk, életminőségük felismerése
− saját ellátásukról alkotott megítélésük
A fenti célkitűzésük megfogalmazását indokolja , hogy az egész világon
egységesen használt pegilált alfa- interferon korszak óta sok közlemény
megjelent, de kevés az életminőséggel foglalkozó munka.
A Kutatás helye: Jósa András Oktató Kórház , Felnőtt Infektológiai Osztály
- 25 -

Hepatológiai Gondozója
Ideje: 2006. november 02. től- december 01. –ig
A vizsgálat módszere: 18 kérdőívből álló anonim kérdőív (Nő: 41fő, Férfi:
22fő, Összesen: 65 fő, átlagéletkor: 45 év)
1. Hipotézis
A betegek tájékozottságát vizsgáltam, hogy szerintük hogyan kaphatták el a
fertőzést. 32fő nem tudja, 14fő transzfúziót gyanítja, 11fő műtét során, 2fő
fogászati beavatkozás során kaphatta el a fertőzést, 4fő pedig egyéb módokat is
megemlített.
Rákérdeztem a fertőzés terjedési módjára, a kérdésre több választ is
megjelölhettek.
58fő vér útján való terjedést jelölt meg, 9fő drog, közös tűhasználatot, 3fő nem
válaszolt a kérdésre egyértelműen.
Arra is kíváncsi voltam, hogy tudják-e a betegek, hogy fertőzöttségük jelent-e
veszélyt a közvetlen környezetükre.
12fő úgy gondolta , hogy valamilyen formában veszélyezteti a környezetét.
51fő viszont tudja , hogy nem jelent potenciális veszélyt.
2. Hipotézis
A Hepatológiai Centrumok szerepét vizsgáltam a betegek szemszögéből.
Megkérdeztem, hogy ki közölte velük a fertőzés tényét. 2fővel a vérellátó,
2fővel belgyógyász, 1fővel a háziorvos és 58fő viszont a hepatológiai
szakorvostól tudta meg, hogy krónikus beteg.
Arra is kíváncsi voltam, hogy kellő módon felvilágosította a Hepatológiai
Centrum a betegségével és a kezelés lehetőségeivel kapcsolatban. Mindenki
úgy gondolta, hogy rendben felvilágosították.
A gondozás minőségét is vizsgáltam. 61fő meg volt elégedve a gondozásával,
2fő viszont nem volt egészen elégedett.
Továbbá megkérdeztem, ki találta kellemetlennek a kivizsgálást. 48fő nem
találta annak, 3fő szerint elviselhető volt, illetve 12fő kellemetlennek találta a
procedúrát.
3. Hipotézis
Miután kiderült a betegről, hogy HCV hordozó volt-e valamilyen elutasításban,
megkülönböztetésben része és ha igen akkor hol.
- 26 -

51fő élt át valamilyen elutasítást ebből 21fő az egészségügyben, 9fő a
családjában és 11fő a munkahelyén szenvedte ezt meg. Mindössze 12fő nem
tapasztalt semmilyen megkülönböztetést.
4. Hipotézis:
A kezelés alatt jelentkező mellékhatásokra kérdeztem rá illetve arra, hogy a
kellemetlen mellékhatások ellenére és mind testi , mind a lelki megterhelések
ellenére vállalnák-e az újbóli kezelést.
Leggyakoribb mellékhatások:a súlyos fogyás, a nagyfokú gyengeség, a
hajhullás, depresszió és az impotencia.
A 63 beteg közül 59-nek volt több mellékhatása is ebből 52fő mégis vállalná az
újrakezelést, 4főnek nem volt súlyos mellékhatása ebből 2fő mégis vállalná az
újbóli kezelést.
Összefoglalás
A gondozott betegek nagy többsége tájékozott a betegségükkel kapcsolatban .
Ismerik a terjedési módokat, tudják hogyan fertőzhetnek. Sajnálatos módon a
környezetükben nagyfokú elutasítást is tapasztaltak. Különösen meglepő, hogy
leggyakrabban az eu.-i ellátás során szembesültek ezzel.
A Hepatológiai Centrumnak a kivizsgálásában, tájékoztatásában, gondozásában
kiemelkedő szerepe van. Ezt igazolja a betegek tájékozottsága és a kivizsgálás,
kezelés alatti együttműködésük. Csak kevesen ítélték úgy, hogy nem volt
értelme vállalni a terápia és kivizsgálás okozta kellemetlenségeket.
A kezelésnek az életminőséget kedvezőtlenül befolyásoló mellékhatásait sok
beteg megtapasztalta.
Javaslatok
Betegklubok működtetése a Hepatológiai Centrumokban, ahol a gondozottak
megismerkedhetnek a sorstársaikkal, valamint a családtagokat is bevonhatják.
Mivel a leggyakoribb problémát a betegek reményvesztettsége és depressziója
okozza fontos lehet pszichiáter meghívása, aki akár egyénileg is tudna
foglalkozni a betegekkel. Jogászok, Hepatológiai szakemberek akik
felvilágosítást és segítséget nyújthatnának abban, hogyan érvényesíthetik
jogaikat azok, akiket valamilyen diszkrimináció ért a munkahelyén vagy az
egészségügyben. Nem árt azonban az eü. dolgozók ismereteit is fejleszteni,
mivel a felmérésből az is kiderül, hogy körükben szintén gyakori az
ismerethiány.
- 27 -

A lakosság tájékoztatására jobban ki kellene használni a helyi és országos
médiát, újságokat televízió nyújtotta lehetőségeket. A médián keresztül olyan
hiteles információkhoz juthatna el a lakosság is, amely eloszlathatná a
betegséggel kapcsolatos tévhiteket, előítéleteket.
Keszthelyi Adrienn Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
Betegjogok érvényesülése felnőtt- és gyerekszemmel
Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens
Témaválasztásommal szeretném felhívni a figyelmet a gyermekekre, akik még
a legtöbb esetben nem tudnak kiállni a saját jogaikért. Ideje meghallani a
hangjukat, odafigyelni az igényeikre, hogy gyógyulásukat ezzel is elősegítsük.
A gyerekek jogai csak úgy teljesülhetnek maradéktalanul, ha mi felnőttek
tisztában vagyunk betegjogainkkal.
Munkámat kutatásra alapozom, zárt kérdőívek segítségével bizonyítom a
hipotéziseimet. Vizsgálat helyszíne: a nyíregyházi Jósa András Megyei Kórház
Gyermekosztálya. Mintaválasztás: A véletlenszerű mintaválasztás módszerével
a gyermekosztály fekvő-illetve járó beteg ellátásban részesülő betegeit és
szüleiket kérdeztem meg. A felmérést 2006 decemberében végeztem. A
vizsgálat alatt a kérdőívek kiosztásában minden alkalommal személyesen
vettem részt. 120 darab felnőtt és 120 darab gyermekkérdőívet osztottam ki,
amelyből 100-100 darab volt értékelhető.
Hipotézisek:
1. feltételezem, hogy az egészségügyi ellátásban részesülő gyermekek
szüle tisztában vannak a saját és beteg gyermekük jogaival, hogy a
tájékozottság a magasabb iskolai végzettséggel egyenesen arányos, továbbá a
gyermekek is hasonlóan tájékozottak jogaikat illetően, mint a felnőttek.
2. Feltételezem, hogy a betegjogi tájékoztatásban nagy szerepe lenne az
ápolóknak, ezt a lehetőséget nem használják ki kellőképpen.
3. Feltételezem, hogy a betegjogi képviseletről van ismeretük a szülőknek,
és tudják, hogy az egészségügyi ellátás során felmerülő jogi panasszal kihez
fordulhatnak.
4. Feltételezem, hogy a gyerekek bíznak az egészségügyi dolgozókban,
problémájuk esetén bizalommal fordulnak hozzájuk.
A részletes eredmények a dolgozatomban találhatók. Összességében
elmondható, hogy a gyerekek a gyakorlatban jól boldogulnak a betegjogok
- 28 -

világában, a betegjogok többnyire érvényesülnek. Az adatokból egyértelműen
kitűnik, hogy a gyerekek bíznak az egészségügyi dolgozókban, többnyire jól
érzik magukat a kórházban, a szeretetteljes bánásmód, az odafigyelés, a
törődés, a gyermek centrikusság jelen van az intézményben.
A gyakorlat azt mutatja, még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a betegek
tájékoztatására. Sokkal többet kell tenni, a tájékoztatás jogának
érvényesüléséért, ez a felelősség nemcsak a z egészségügyi dolgozókat terheli.
A médiának, aminek nagyon nagy a befolyása a lakosságra, több kis filmet,
előadássorozatot, figyelemfelkeltő reklámot kellene sugározni a témával
kapcsolatban. Az osztályokon kifüggesztett betegtájékoztatók nem mindig
érdekesek, színesek, ezért személyesebb hangvételű prospektusokat,
könyvecskéket kellene minden beteg gyermek, felnőtt részére biztosítani.
Véleményem szerint a betegtájékoztatás az ápoló kompetencia körébe kell,
hogy beletartozzon, mert a beteg vele találkozik a legtöbbet.
A kérdőívek feldolgozása során azt tapasztaltam, hogy a szülők igénylik a
betegjogi képviseletet, a betegjogi tájékoztatás is nagyszámban tőlük várják.
Ezért mindenképpen szükség lenne a betegjogi képviselő számának növelésére,
akik munkájukkal hatékonyabban védenék a betegek érdekeit.
Úgy érzem a kutatásom során a célomat elértem, az eredmények nemcsak a
hiányosságokra világítanak rá, hanem azokra a pozitív tényezőkre is, amelyek
ha rejtetten is de a gyakorlatban mégis érvényre jutnak.
- 29 -

Paróczai Istvánné Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
Colorectális daganatos betegek műtét utáni ápolása és stomás utókezelése
Témavezető: Majorosné Kovács Lívia
Magyarországon a colorectális daganatos betegség kialakulásának gyakorisága
a második helyen áll. A stomaviselők száma 15 000-re tehető.
Kezelésük nem csak az egyén számára megterhelő gazdaságilag, hanem a
társadalom számára is. A szerző a kutatást az egri Markhot Ferenc Kórház
sebészeti és érsebészeti osztályán, szakrendelőjében végezte, a kontrollra
jelentkező betegek körében. 2005. január 01.-től 2005. december 31.-ig terjedő
időszakot foglalja magába. Kérdőíves felmérés formájában vizsgálta a betegek
műtét utáni életminőség változását, a társadalomba való újra beilleszkedését.
Dolgozatában összefoglalta a fenti kérdésekre érkezett válaszokat, részletesen
elemezte és értékelte azokat a hipotézisek alapján. Megállapítja, hogy az
emberek nem vigyáznak egészségükre kellőképpen, amíg el nem veszítik azt.
Nem ismerik eléggé a táplálkozás szerepét a betegség kialakulásában. A
legveszélyeztetettebb korosztály az 51-60 év. Stoma viselőként kevés a
munkalehetőség számukra, nem szívesen alkalmazzák őket. Titkolják,
szégyellik betegségüket. Bizonyos fokú társadalmi elszigeteltséget élnek meg.
A család segítsége nélkül nem tudnak újra beilleszkedni a környezetükbe.
Cél, hogy önbecsülésük erősödjön, ne magányosodjanak el, vigyázzanak
megmaradt értékeikre.
- 30 -

Szabó Katalin Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
Életminőség változás rövidtávú vizsgálata csípőprotézis beültetést
követően
Témavezető: Dr. Miksi Gyula főorvos
Az arthrosisos betegek a népesség 10-20%-át érintik, amelynek száma az
átlagéletkor előrehaladtával exponenciálisan emelkedik. Ezen betegek nagy
terhet jelentenek a népgazdaság számára, a nyugati országokban a GDP 1%-át
is eléri. A népbetegségként is felfogható kórkép kezelési lehetőségei közül a
protézis műtét adja a legjobb eredményt. A műtét nagy szövődmény rátával bír,
de mindezek ellenére a műtét iránti igény nagyon magas. A szerző ismertette
az egri Markhot Ferenc Kórház Ortopédiai osztályán a protézises betegek
kivizsgálási protokollját, és a TEP-es betegek ápolását. Felmérése során az
1999-ben operált coxarhrosisos betegek után vizsgálatát végezte, akik Jonhson
and Jonhson Ultima típusú cementes csípőprotézist kaptak. 5 év elteltével
kérdőív segítségével értékelte a betegek fájdalmának változását, a
fájdalomcsillapító szükségességét, a mozgásterjedelem és terhelhetőség
javulását, a betegek önellátó képességének változásait és a betegek protézis
műtétről alkotott elégedettségét. Dolgozatában összefoglalja a fenti kérdésekre
érkezett válaszokat, részletesen elemzi, értékeli azokat hipotézisek alapján.
Megállapítja, hogy a csípőprotézis műtét rövid távon életminőség javulást
eredményez, javasolja a vizsgáló módszer, különböző időben, különböző
technikával és implantátumok összehasonlítására szolgáló kiterjesztést.
- 31 -

Hajdúné Demcsák Lívia Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
Egészségügyi Dolgozók tájékozottsága a C vírus hepatitisről
Témavezető: Pap Katalin főiskolai docens
I. Témaválasztás aktualitása, indoklása
Az egészségügyi munka során elszenvedett fertőzés sokféle módon létrejöhet.
Vannak azonban típusos helyzetek és fokozott kockázatú munkakörök,
amelyekben a HCV fertőzés gyakrabban fordulhat elő. A szakirodalmi adatok
szerint az egészségügyi dolgozók között a HCV fertőzés gyakorisága a kontroll
populáció kétszerese. A Nyíregyházi Jósa András Oktató Kórházban 2003-ban
történt ez irányú nagyobb jellegű szűrővizsgálat a dolgozók körében. A
nyíregyházi Foglalkozás egészségügy adatai alapján, a szűrővizsgálat során 6
dolgozónál volt kimutatható a HCV vírus jelenléte, mely az elmúlt két évben
12 főre emelkedett. A munkahelyi fertőzésekben kiemelt szerepet játszhatnak a
vérrel, véres váladékkal szennyezett éles eszköz használata közben előforduló
munkahelyi balesetek. Ezek között is leggyakoribb és típusos baleset az
„injekciós baleset”, amelynél az egészségügyi dolgozó vérrel szennyezet tűvel
sérti meg magát. A kórházi dolgozók tűsérüléseit gyakran, kb. 10%-ban követi
C vírus okozta hepatitis. Sajnos az erre vonatkozó helyi adatok és publikációk
nem állnak rendelkezésre. Azonban fontos említést tenni arról, hogy igen
magasra emelkedett a tűszúrásos balesetek száma. A Foglalkozás egészségügy
adatai alapján, míg 2001-ben egyetlen egy esetet sem regisztráltak, addig 2006.
október 30.–i adatok szerint 111 eset került kivizsgálásra az adott évben.
Részben ez az adat késztetett arra, hogy a témát feldolgozzam.
Valamint az a kutatási eredmény, mely a Jósa András Oktató Kórház
Hepatológiai Centrumában, a gondozott betegek körében készült. A felmérés
szerint 63 megkérdezett betegből a feltett kérdésre 22 fő válaszolta azt, hogy
nagy fokú elutasítást tapasztalt az egészségügyi beavatkozás kapcsán, miután a
HCV hordozás tényét közölte. Véleményem szerint ez adódhat abból, hogy a
dolgozóknak nincsenek megfelelő ismereteik a HCV fertőzést illetően, ezért
tartottam fontosnak ennek bebizonyítását.
II. A kutatás célja
A kutatás alapvető célja az egészségügyi dolgozók hepatitis-C fertőzéssel
kapcsolatos ismereteinek felmérése. Ezzel olyan, helyi adatokon nyugvó
ismereteket kívánok nyújtani, melyek megalapozhatják a későbbi felvilágosító
- 32 -

munkát, meghatározhatja a továbbképzések tematikáját. Mindezek
eredményeként munkám hozzájárulhatna a hatékony megelőzéshez. Továbbá
szeretném bebizonyítani, hogy az egészségügyi dolgozók nagy többsége nem
érzi magát biztonságban munkavégzés során, hogy nem szenvedhet el HCV
fertőzést.A vírushordozás relatíve magas rizikójára való rámutatás.
III. Összegzés
A feldolgozás kérdőíves módszerrel történt, 92 került feldolgozásra.
A dolgozók helyes általános ismeretekkel rendelkeznek a HCV fertőzés
gyakoriságáról. Azonban említést kell tennünk arról, hogy pontosabban ismerik
az előfordulási gyakoriságot világviszonylatban (61 fő), mint a hazai adatokat.
Széleskörűek az ismereteik a HCV fertőzés terjedési módjáról. Ezt támasztja
alá, hogy 63 fő volt, aki leggyakoribb terjedési módként a vért határozta meg.
A védőoltás tekintetében összesen 10 fő, aki még nincs tisztában azzal a
sajnálatos ténnyel, hogy nincs HCV ellen védőoltás. A dolgozókat
munkavégzésük során nagyfokú félelemérzet kíséri a tekintetben, hogy
megfertőződhetnek. Létezik ez a félelem annak ellenére, hogy tisztában vannak
a megelőzési lehetőségekkel, mint azt a nyitott kérdésre adott válaszok is
tükrözik. A félelemérzetük egyrészt adódik abból, hogy úgy gondolják (72 fő),
a vírushordozó beteg könnyebben fertőzheti meg az egészségügyi dolgozót,
mint fordítva. Másrészt adódik abból, hogy nem érzik biztonságban magukat az
egészségügyi beavatkozások során (79 fő). A vírushordozás relatíve magas
rizikóját az támasztja alá, hogy 49 fő vállalta, történt már tűszúrásos balesete,
ami a válaszadók több mint fele. A megkérdezettek több mint fele (57 fő)
tisztában van azzal, hogy fertőződésük esetén nem tölthetik be saját
munkakörüket. Valószínűleg ezek a dolgozók nagyobb gondot és figyelmet
fordítanak a balesetek elkerülésére. Nagyon kevés dolgozó (13 fő) közölné a
HCV fertőzés tényét a munkahelyi vezetővel. Ez azért figyelemre méltó, mivel
a dolgozónak kötelessége tájékoztatni a munkáltatóját, az esetleg meglévő
betegségeiről.
VI. Javaslatok
1. Az egészségügyi dolgozókat rendszeresen részesíteni kell
munkavédelmi továbbképzésben. Rendszeresen tájékoztatni kell a dolgozókat
azokról a dolgozói munkavégzési sajátosságokról, automatikus mozdulatokról,
melyek a fertőződés kockázatát rejtik magukban.
- 33 -

2. A munkavégzési rendszabályok betartását ellenőrizni kell.
3. A higiénes rendszabályok szigorú betartása és betartatása.
4. Fontos a dolgozók rendszeres tájékoztatása a vírusfertőzésekkel
kapcsolatos újabb ismeretekről, megelőzési lehetőségekről.
5. Fontos feladat lenne valamennyi egészségügyi dolgozó HCV
szűrésének elvégzése, a fertőzött dolgozók HCV hordozásának felderítése.
6. Végezetül a felfedezett vírushordozó dolgozókkal törődni kell. Segíteni
kell a dolgozókat a felelősségteljes emberi magatartásforma kialakításában, az
elhivatottságuknak megfelelő munkakör megtalálásában.
- 34 -

Kocsány Józsefné Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
Az obstruktív alvási apnoe kórkép ismeretének vizsgálata a DE-OEC-ban
Témavezető: Dr. Munkácsy Csaba egyetemi tanársegéd
Bevezetés:
Morbiditását, mortalitását és interdiszciplináris hatását tekintve az OSAS
(obstruktiv sleep apnoe syndrome) a legjelentősebb alvászavar. Epidemiológiai
adatok szerint az össznépesség 2-4 %-ban megtalálhatók a megbetegedés
minimális kritériumai. Magyarországon 180-200000-re tehető a közepesen
súlyos betegek száma, 30000 beteg súlyos állapotban van, sürgős beavatkozást
igényel. Egyik fontos rizikó tényezője a hipertóniának, a szívinfarktusnak, és
az ischémiás stroke-nak. Az előzőekben felsorolt kórképek miatt nagyon fontos
a prevenció, illetve minél hamarabbi felfedezése, és kezelése a kórképnek.
Kutatás bemutatása:
Helye: DE OEC Neurológiai Tanszék stroke osztály (betegek körében)
DE OEC Tüdőgyógyászati és Belgyógyászati Klinika (ápolók körében).
Ideje: 2005. november 15-től, 2006. augusztus 15-ig (betegek körében)
2007. január eleje ( ápolók körében).
Vizsgálati módszer:
- beteg dokumentáció tanulmányozása
- kérdőíves módszer (önkitöltős, anonim, zárt és nyitott kérdések)
Feldolgozás: -manuális, és számítógépes (Excel-program)
Eredmények:
Vizsgálatom bizonyította, a száz betegből 69 fő horkol, közülük 23fő már 11-
15 éve. A magas szám ellenére, mindössze 17 fő (24,69%) járt orvosnál. A
magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, hamarabb fordulnak ezen
problémával orvoshoz( az egyetemet végzettek 40%-a, amíg a nyolc általánost
végzettek 14,81%-a). A további eredmények közül kiemelném, hogy a vizsgált
mintában (50 fő) a szakdolgozók közül, 31 fő (62%) ismeri a betegséget,
azonban csak 11 fő tudott két kórképvonzatot felsorolni. A horkoló betegek
közül 48 fő feküdt már kórházban, 31 fő már akkor is horkolt. Ennek ellenére,
csak 7 fő esetében figyelt fel az ápoló a horkolásra, ezen betegeknek
megtörtént a kivizsgálása, 2 betegnél bizonyított az OSAS megléte. A
dohányzás hatását is vizsgáltam, ebben a vizsgált mintában összefüggés
mutatkozott a horkolás kialakulása és a dohányzás között. A vizsgált horkoló
- 35 -

etegek közül, 41 fő dohányzik, 12fő már több mint húsz éve, 20 főnek apnoéi
vannak.
Javaslatok:
A kórkép jelentősége miatt, a betegek felvilágosítása fontos és elengedhetetlen.
Nagyobb nyilvánosság lenne a legfontosabb (TV, prospektus, dohányzás elleni
kampánynál érinteni ezt a kórképet is).
Ápolók továbbképzései, szakdolgozói kongresszusok elengedhetetlenek,
valamint a klinikák és kórházi osztályok között szervezett előadássorozatok.
- 36 -

Konczné Kiss Krisztina Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
A tuberculosis járványügyi helyzete B-A-Z megyében az elmúlt
évtizedben. Antituberculoticum rezisztencia, ápolási kihívások
Témavezető: Dr. Jáger Margit Osztályvezető főorvos
A globalizáció, az új, súlyos kihívást jelentő fertőző betegségek felbukkanása,
és a már leküzdöttek ismételt megjelenése miatt a járványügyi biztonság
kiemelten kezelt kérdés az Európai Unióban, így hazánkban is.
A tuberculosis, e majdnem elfeledett betegség a kilencvenes években
hazánkban ismét megjelent. Közel negyven éve nem fedeztek fel új, hatásos
antituberculoticumokat, és terjed a rezisztens Mycobacterium tuberculosis
törzsek száma. Jelenleg a problémát elsősorban az jelenti, hogy az adott
betegek között több a súlyosabb kórformában szenvedő, többnek a kezelése
húzódik el, illetve válik elégtelenné, a rezisztenssé váló baktériumok miatt.
Több betegnél újul ki a betegség, mint az megengedhető volna.
A rezisztens törzsekkel való fertőződés az egyén számára, és a fertőzés
terjedésének szempontjából egyaránt katasztrófát jelent. A rezisztencia kérdése
a pulmonális tbc kezelésében - a nem túl széles terápiás paletta miatt -
kulcsfontosságú. Hazánkban sem ismeretlen a poli illetve multirezisztens tbc
fajta, amely azoknál az embereknél alakul ki, akik rendszertelenül szedik
gyógyszereiket, antiszociális magatartásúak, az egészségügyi személyzettel
képtelenek együttműködni. Éppen ezért a betegek kezelése során nagy
hangsúlyt kell fektetni az ápolási feladatokra, a gyógyszerszedés ellenőrzésére,
a hatékony betegoktatásra. Fontos, hogy évről – évre megfelelő információ
birtokába jussunk az egyik legismertebb fertőző betegségről, a tuberculosisról.
Kutatásomban összehasonlítom Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén
megye tuberculosis helyzetét. Mindezt a statisztika nagyon jól szemlélteti, igaz
a száraz adatok kicsit lehangolónak tűnnek, de ha elemezzük, összehasonlítjuk
azokat akkor megérthetjük átláthatjuk az összefüggéseket és a változásokat
- 37 -

Vizi Valéria Laura Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
A polysomnografiás vizsgálatok 4 éves tapasztalatai az alvásfüggő
légzészavarok kivizsgálásában csecsemő és gyermekkorban
Témavezető: Dr. Sólyom Enikó PhD, egyetemi docens
A polysomnografiás vizsgálat olyan új elektrofiziológiai vizsgáló módszer
mely során a vizsgált csecsemő és gyermek több élettani paraméterét tudjuk
egyidőben mérni, regisztrálni, az adatokat tárolni, utólag elemezni, a controll
vizsgálatokat összehasonlítani. A vizsgálat az alvásfüggő légzészavarokat , és
ennek egy speciális formájának a hirtelen csecsemőhalál prevenciós program
részeként a veszélyeztetettek szűrését célozza meg. A téma aktualitását a
csecsemőhalálozáson belül a hirtelen csecsemőhalál viszonylag magas
előfordulása is indokolja. Borsod megyében 2004-ben 78 egy éven aluli
csecsemőhalott közül 6 halt meg hirtelen csecsemőhalálban ez a 10,5 ezrelékes
megyei csecsemőhalálozás 7,6%-a. A polyszomnografiás vizsgálat önmagában
nem elégséges a szűréshez, komplex kivizsgálás és anamnézis felvétel egésziti
ki. Az osztályunkon elvégzett 547 polysomnografias vizsgálatból az elmúlt 4
év tapsztalatait dolgoztam fel.
A vizsgáló módszer: az alváslaboratóriumi anamnézis lapok bizonyos
részeinek, a kórlapoknak és a polysomnografias vizsgálatoknak a statisztikai
feldolgozása.
2002- 2005 között a 295 polysomnografiás vizsgálatból 207 első és 88 controll
vizsgálat történt. A fiúk aránya 55,5 % a lányoké 44,4 %.
Életkor szerinti megoszlásban a legtöbb vizsgálatot 2-12 hónapos kor között
végeztük 80,1 %.
A leggyakoribb beutalási diagnózis az apnoe 51,1%, bizonytalan rosszullét
22% obstructív apnoe 16,6%, alacsony a vizsgálatkérés a hirtelen
csecsemőhalál veszélyeztetettség miatt 3%.
Az elvégzett polysomnografias vizsgálatok eredményei a következő: az
alvásfüggő légzészavarok közül a centrális alvási apnoe 12,5% az obstructív
alvási apnoe 36,6%
a negatív eredmény 50,8% . Az alvásfüggő légzészavarok együttes aránya
49,1%
Az obstructív alvási apnoe a fiúknál 16,7%-kal gyakrabban fordul elő mint
lányoknál.
- 38 -

Az obstructív alvási apnoe viszonylag magas előfordulása miatt (hirtelen
csecsemőhalál egyik rizikó tényezőjeként szerepelhet) 40 obstructív alvási
apnoe diagnózisú és 40 negatív eredményű 2-12 hónap közötti csecsemő
anamnesztikus adatait és vizsgálati eredményeit hasonlítottam össze. Az
alváslaboratóriumi anamnézis lap feldolgozásával válasz kaphatunk az alvási
apnoék előfordulási gyakorisága és a terhesség alatti kockázati tényezők,
környezeti befolyásoló tényezők, táplálkozással összefüggő problémák, az
életkor szerinti megoszlás összefüggéseire. Az így szerzett tapasztalatok
alapján a jelenlegi prevenciós lehetőségeinket továbbfejleszthetjük.
- 39 -

Vajda Zoltánné Ápoló Szak III. évfolyam levelező tagozat
Burnout szindróma az onkológiai osztályon
Témavezető: Gecse Attila pszichológus református lelkész
Az egészségügyi rendszer forrong a világon mindenütt. Magyarországon is
egyre nagyobb az elégedetlenség a nyújtott szolgáltatásokkal, a lakosság
panaszkodik a személytelen és nem megfelelő ellátás miatt. Az ápolói
gyakorlat szinterei is tükrözik az egészségügyben végbe menő változásokat. Az
ápolóknak egyre súlyosabb betegeket kell ellátniuk, egyre kevesebb
elismerésért és reálbérért. A pszichés, szomatikus megterhelés plusz feladatott
ró az egyébként is túlterhelt ápolókra. Munka teljesítményükkel szemben
viszont nagyon csekély a dicséret illetve egy-egy biztató szó az
orvostársadalom részéről. Tapasztalatom szerint a legtöbb ápolón jelentkeznek
a burnout szindróma tünetei, de különösen azoknál figyelhető meg ez a
jelenség akik súlyos állapotú betegekkel foglalkoznak. Témát személy szerint
azért tartom fontosnak, mert a velem együtt dolgozó kollégák között is
nagymértékben észrevehető a kiégés tünetei és következményei. Négy régió
onkológiai osztályát hasonlítottam össze:
1. Borsod- Abaúj- Zemplén megyei Egyetemi Oktató Kórház Miskolc
(értékelhető 18)
2. Bács- Kiskun megyei Önkormányzat Kórháza Kecskemét (értékelhet
kérdőív15)
3. Budapest Országos Onkológiai Intézet (értékelhető kérdőív 29)
4. Zala megyei Kórház Zalaegerszeg (értékelhető kérdőív 18)
100 darab kérdőívből 85 darab érkezett vissza ebből 80 darab volt értékelhető.
A kérdőívek összeállításánál 24 zárt és 1 nyitott kérdés volt. A vizsgálat
alanyai: ápolók. A négy onkológiai osztályon azt kutattam, hogy eltérőek
lesznek e a kapott eredmények a kutatás szempontjából. A feldolgozott
kérdőívek alapján elmondható, hogy a magyar ápolók túlterheltek naponta 25-
30 beteg ellátásáért felelősek, ami nagyon sok ennyi beteget lehetetlen teljes
körültekintéssel megfelelően ellátni. Ahol jó a kollektíva vagy empatikus a
főnővér a dolgozókkal, ott a munkateljesítményben érződik (dicséret, 25
főfőnővértől, kellemes közérzet, jó team munka). A pszichés megterhelés
feldolgozása munkahelyen nem megoldott, 29 fő úgy nyilatkozott, hogy
működik Bálint-csoport az osztályon, de nem teljes hatékonysággal. 71 fő
- 40 -

problémát munkahelyen kívül beszéli meg valakivel. A megkérdezet ápolók
hallottak a kiégési szindrómáról és 46 fő már a tünetei is megmutatkoznak
(kimerültség, levertség, reménytelenség, kiúttalanság). A kérdőívek teljes
feldolgozása választ ad a „Burnout szindróma az onkológiai osztályon” című
TDK munkára.
- 41 -

Fehér Ibolya Ápoló Szak II. évfolyam levelező tagozat
Szakdolgozó szerepe az ambuláns vérnyomás monitorozásban
Témavezető: Dr. Sárváry Attila PhD. főiskolai docens
A Magyarországon vezető halálokként szereplő cardiovascularis
megbetegedések egyik leggyakoribb rizikófaktora a hypertonia-betegség, több
mint 2 millió hypertoniás beteggel lehet számolni hazánkban. A hypertonia
súlyos célszerv károsodásokhoz vezet, melyek megléte jelentősen rontja a
beteg életkilátásait. A hypertoniás szív- és érrendszeri terhelés becslésére az
automata ambuláns vérnyomásmérésre kifejlesztett ABPM (Ambulatory Blood
Pressure Monitoring) vizsgálatot tartják legérzékenyebbnek. Előadásom
készítésekor munkahelyem a Debreceni VESZ Járóbeteg Kardiológiai Intézet
2004 évi ABPM adatbázisát összesen 205 vizsgálatot elemeztem.
A vizsgálat célja:
• Vizsgálataink minőségének értékelése.
• Egyes számított paraméterek normális értékének becslése, melyekről nincs
irodalmi adat.
• Milyen okokból vált szükségessé a beteg számára a 24 órás vérnyomás
monitorozás
• Tanulságok, következtetéseink munkánk minőségének javítása érdekében.
Összefoglalás
• Vizsgálatunk alapján megállapítottuk, hogy az általunk alkalmazott szigorú
kritériumok szerint meglepően sok a hibás monitorozás, alig több mint fele
volt csak értékelhető.
• A 24 órás szisztolés SD (standard deviatio, vérnyomás variabilitás) értékek
15-16 körül vannak, míg a diasztolés SD alacsonyabb, 12 körüli. A magas
SD sok hibás mérésre vagy rossz vérnyomás beállításra, kifejezetten
ingadozó vérnyomásra, az alacsony érték egyenletes vérnyomás beállításra
utalhat.
• A PNy (pulzus nyomás) a normális átlagvérnyomású csoportban 45
Hgmm-nek, a magas vérnyomású csoportban 49 Hgmm-nek adódott.
• A MAP (artériás középnyomás, számítási képlete: 2*RRd+RRs/3)
egyértelműen elkülönült a magas és normális átlagvérnyomású csoportban
(90 ill. 108), így valószínűleg 100 körüli határértékkel lehet számolnunk.
- 42 -

• Az automata ambuláns vérnyomásmonitorozás körültekintőbb
kivitelezésével, a betegek pontosabb tájékoztatásával javíthatjuk az ABPM
értékelhetőségét, ezáltal fontos diagnosztikus és therápiás adatokat
szolgáltatunk az értékelő orvos számára, hozzásegítjük a beteget a
szövődmények elkerüléséhez, a megfelelő életminőséghez.
- 43 -

Mótyán Gabriella Mentőtiszt Szak III. évfolyam
Életmentők-mentőlelkek
A munkahelyi stressz a mentődolgozók körében
Témavezető: Sági István főiskolai tanársegéd
A mentőállomáson töltött gyakorlataim során tapasztaltam, hogy a
mentődolgozók óriási stressznek vannak kitéve a munkájukból adódóan. De
vajon, meg tudnak-e birkózni vele Dolgozatomban erre a kérdésre kerestem a
választ. Dolgozatom első részében foglalkoztam a stressz élettanával,
kialakulásával, hatásával és kezelésével. Ezen kívül a stresszokozó
tényezőkkel, egyes személyiségtípusokkal és a pszichoszomatikus
megbetegedésekkel. A második részben kérdőíves módszerrel végeztem
kutatást a mentődolgozók és a könyvtárosok körében. Azt vizsgáltam, hogy
mennyi stressz éri a dolgozókat munkahelyükön. Milyen a stresszkezelő
módszerük Milyen stresszbetegségek alakulnak ki náluk Mennyire
hajlamosak a depresszióra A kérdőív négy részből állt. Többek között
megvizsgáltam, hogy milyen a dolgozók viszonya főnökükkel,
munkatársaikkal, félre tudják-e tenni családi gondjaikat munkaidőben, érzésük
szerint mennyire tudnak megfelelni az elvárásoknak, mennyire ismeri el a
társadalom a munkájukat. Vizsgáltam, hogy milyen stresszbetegségek
alakulnak ki náluk, mennyit dohányoznak, mennyi kávét és alkoholt
fogyasztanak. A második kérdőív egy elképzelt munkahelyi szituációról szól.
Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mennyire stresszesek egy ilyen
helyzetben a mentődolgozók és a könyvtárosok.
A harmadik kérdőív arra vonatkozik, hogy általában, nyugodt körülmények
között mennyi stressz hat az egyénre. A negyedik kérdőív azt mutatja meg,
hogy mennyire depressziósak a mentődolgozók és a könyvtárosok.
Hipotéziseim:
1. Feltételezem azt, hogy a mentődolgozók a stressz levezetésében
általában a munkatársak segítségét veszik igénybe, inkább velük beszélik meg
a munkahelyen történteket, mint a családjukkal.
Kutatásom során ez a hipotézisem igazolódott, ezért javaslatom az, hogy
szervezzünk olyan programokat, amelyek lehetővé teszik a munkatársak
találkozását a munkahelyen kívül is, pl.: állomások közötti focimeccs,
főzőverseny, egyéb szabadidős programok.
- 44 -

2. Feltételezem azt, hogy a mentődolgozók a stressz levezetésében nem
egy szakember segítségét vennék igénybe, hanem inkább szabadidejükben
kikapcsolódnának, pihennének, sportolnának. Ezt a hipotézisemet elvetettem,
mert a kutatásomból kiderült, hogy a mentődolgozók igénybe szeretnék venni a
szakember segítségét. Ezért javaslom, hogy tegyük lehetővé, hogy a
mentődolgozók a munkahelyükön kéthetente, kiscsoportokban
megbeszélhessék problémáikat szakemberrel, vagy igény szerint a dolgozó
bármikor egyedül is felkereshesse a munkahelyi pszichoterapeutát.
3. Feltételezem azt, hogy a mentődolgozók körében sokkal nagyobb
arányban fordulnak elő stresszbetegségek. Ezt a hipotézisemet a kutatásom
igazolta.
4. Feltételezem azt, hogy a mentődolgozók körében sokkal többször fordul
elő a depresszió. Ezt a hipotézisemet elvetettem, mert a kutatásom ezt nem
igazolta.
- 45 -

Gáspár Szilvia Mentőtiszt Szak IV. évfolyam
Gyermekkori mérgezések és sürgősségi ellátások
Témavezető: Dr. Kiss Gabriella
Dolgozatom célja a leggyakrabban előforduló gyermekkori mérgezések
bemutatása, külön hangsúlyt helyezve azok sürgősségi ellátására. A
gyermekekhez való szoros kötődésem, és érdeklődésem nem véletlen, tíz éve
dolgozom a Heim Pál Kórházban csecsemő-és gyermek-szakápolóként. Mind
belgyógyászati, mind sürgősségi munkám során nap mint nap találkozom
mérgezéses esetekkel. Nagyon gyakoriak a gyógyszercserék, túladagolások,
növényi mérgezések. A gyermekkori balesetek 5-7%-a mérgezés. Gyermekkori
intoxikációk sokasága következik be szülői gondatlanságból, mely néha a
gyermekek életét követeli. Munkám első részében kívánom bemutatni a
mérgezésekkel kapcsolatos általános tudnivalókat, első ellátásukat és azok
gyermekkori sajátosságait. Külön hangsúlyt helyezve a gyermeki szervezet
eltérő működésére, az anamnézis fontosságára, valamint a felnőtt és gyermek
ellátás különbségeire. Az ezt követő fejezetekben pedig, a leggyakrabban
előforduló, és sürgősségi ellátás szempontjából kiemelt fontosságú
mérgezéseket taglalom. Úgy mint: növényi mérgezések, gombamérgezések,
marószer mérgezések, háztartási vegyszer és oldószer mérgezések,
növényvédőszerek, nitritek és nitrátok, fémmérgezések, gyógyszer mérgezések,
gázmérgezések Sajnos egyre gyakoribbak a serdülőkorban előforduló suicid
kísérletek, disco balesetek, alkoholmérgezések, és kábítószer túladagolások,
ezért ezeket is részletesen bemutatom. Dolgozatom végén néhány érdekes
esettanulmányt közlök, ezekkel is igazolva a mérgezések sokféleségét, és az
első ellátás fontosságát. Majd az általam készített diagrammok következnek,
melyekben a Heim Pál Kórház adatait dolgoztam fel. A mérgezések számának
alakulását mutatják 1999-2005 között.
Leendő mentőtisztként fontosnak tartom a gyermekellátásba való bővebb
betekintést, hisz a gyermeki szervezet működése nagyban eltér a felnőttétől, a
mérgezéseket tekintve pedig különösen veszélyeztetettek. Budapest kivételével
az országban nincs speciálisan gyermek-mentőellátásra képzett személyzet,
sem erre felszerelt mentőgépkocsi, így nélkülözhetetlen, hogy a mentőtisztnek
megfelelő jártassága legyen a gyermekmentés terén is. A csecsemők és a
gyermekek korszerű és eredményes intenzív osztályos ellátása csak jól
- 46 -

szervezett gyermekmentés mellett képzelhető el. A gyermekek sokszor a
betegség kezelése szempontjából legértékesebb órákat kényszerülnek a
mentőautóban eltölteni. A kórlefolyás tekintetében a betegségek kezdetétől
számított percek, órák történései meghatározó jelentőségűek. Az első ellátó
szerepe pedig kulcsfontosságú.
- 47 -

Puki Andrásné Mentőtiszt Szak IV. évfolyam
A modern reanimatio kialakulása
Témavezető: Sági István főiskolai tanársegéd
Az újraélesztés mindig foglalkoztatta a laikusokat és a szakembereket egyaránt.
A fellelhető irodalom alapján állítható, hogy jelentős fejlődésen ment át
történelme során, s ez a folyamat napjainkban is tart. Néha az új eljárások,
ajánlások befogadása nem zökkenőmentes. Dolgozatomban ezt a problémakört
jártam körül. Célkitűzésem az újraélesztés történelmének, fejlődésének
áttekintése a különféle korokban, az elsősegélynyújtók által végzett
beavatkozások és tevékenységek bemutatása az újraélesztés során. A
napjainkban ajánlott protokollok lépésein keresztül mutatom be a régmúlt
korok beavatkozásait, módszereit ill. technikáit, valamint az elsősegélyt végző
szakemberek tevékenységeinek fejlődését a most használt eljárások, technikák
illetve beavatkozások alkalmazásáig. Kutatásaimat két különböző módszer
szerint végeztem el az OMSZ dolgozói körében (mentőápolók, mentőtisztek).
Az első kérdőív alapján történt (50-50db). Ezek összesítését követően választ
kaptam arra, hogy az évek során folyamatosan változó protokollok miképpen
befolyásolják a mentő dolgozók munkafolyamatát. Milyen gyorsasággal tudnak
átállni az egyik protokollról a megújult protokollra. A kérdések alapján kiderül
az a tény, hogy a munkájukat végző segélynyújtók személyesen hogyan
értékelik és élik meg az új protokollok bevezetését. A mentőápolók számára
felállított két hipotézis és eredményei: 1. Feltételezem, hogy a mentőápolók
annak ellenére, hogy ismerik az új protokollt, nem értenek egyet minden
ajánlásával, és nem is alkalmazzák maradéktalanul. Hipotézisem beigazolódott,
mivel a mentőápolók mindössze fele alkalmazza az új protokollt annak
ellenére, hogy ismerik azt. 2. Feltételezem, hogy az AED használatának
bevezetése részben megkönnyíti a segélynyújtók munkáját, illetve a sikeres
reanimálások számát növeli. A hipotézisem a kapott válaszok alapján nem
igazolódott, de a cáfolata sem igaz, hiszen majdnem azonos arányban oszlanak
meg a vélemények az AED használatáról. A mentőtisztek részére készült két
hipotézis és eredményei: 1. feltételezem, hogy az újraélesztés ABC-jét illetően
megoszlanak a dolgozók által alkotott vélemények az új és a régebbi protokoll
összehasonlításában. Eredményem alapján a mentőtiszt dolgozók között
megoszlanak az ellátást illetően a vélemények, részben az új, részben a régi
- 48 -

protokollt alkalmazzák, tehát a hipotézisem bizonyítást nyert. 2. Feltételezem,
hogy az új protokoll szerinti ALS lépései gyorsabb és megbízhatóbb ellátást
biztosítanak. Hipotézisemet fenntartom, miszerint a 2005. nov. 28-án kiadott
irányelvben szereplő ALS ellátás a mentőtisztek számára gyorsabb és
megbízható ellátást biztosít.
A következő kutatásom különböző régiókban lévő mentőállomásokon
végeztem. Célom az esetlapok protokoll követése a reanimálás szempontjából.
A kutatás két megadott időszakára jellemző, hogy két különböző protokoll
szerint kellet ellátni a betegeket. 2005. júl. 01-nov. 30 közötti és 2006. júl. 01-
nov. 30 közötti időszakban. A vizsgálat időszakonként 40 darab esetlap
áttanulmányozását szemlélteti. Konzekvenciám: a két értékelést együttvéve a
dolgozók a betegellátás során az adott időszak protokollja szerint járnak el,
viszont igen nagy azoknak a száma, akik kombinálják a két protokollt.
- 49 -

Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus
szekció
DE ÁOK Anatómia Intézet tanterme
2007. március 21. 14 óra
1. Palicz Ibolya Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyamos nappali tagozatos hallgató
A XIII-as véralvadási faktorra specifikus monoklonális antitestek
karakterizálása, ELISA módszer kidolgozása a szabad FXIII-B
alegység meghatározására DE OEC Klinikai Kutató Központ
Témavezető: Dr. Katona Éva tudományos főmunkatárs
2. Kállai Judit Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, III.
évfolyamos nappali tagozatos hallgató
Az Arabidopsis Thaliana BSL3 foszfatáz overexpressziójára és sejten
belüli lokalizációjára alkalmas vektorkonstrukció készítése DE OEC
Orvosi Vegytani Intézet
Témavezető: Dr. Farkas Ilona egyetemi docens
3. Nyíri Johanna Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyamos nappali tagozatos hallgató
Nyomelem-analitikai és nyomelem-speciációs vizsgálatok
gyógyszerekben, gyógyhatású készítményekben atomabszorpciós
spektrometriás módszerrel DE Természettudományi Kar, Szervetlen és
Analitikai Kémiai Tanszék
Témavezető: Prof. Dr. Posta József egyetemi tanár
4. Bokorné Lévai Gabriella Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus
Szak, III. évfolyamos levelező tagozatos hallgató
Methicillin rezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA) törzsek
Tigeciclynnel szembeni érzékenységének in vitro vizsgálata DE OEC
Orvosi Mikrobiológiai Intézet
Témavezető: Dr. Szabó Judit PhD, egyetemi docens
- 50 -

5. Ferencz Anita Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyamos levelező tagozatos hallgató
A Helicobacter pylori virulencia faktorainak és clarithromycin
rezisztenciájának meghatározása paraffinba ágyazott szöveti
mintákon SZTE-ÁOK Pathológiai Intézete
Témavezetők: Dr. Sükösd Farkas, Prof.Dr. Mikó Tivadar egyetemi tanár
6. Nagy Jennifer Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyamos nappali tagozatos hallgató
Immuncitokémia szerepe a tüdődaganatok differenciál
diagnosztikájában.
Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Pathológia Osztály, Debrecen
Témavezető: Dr. Kovács Ilona Ph.D, osztályvezető főorvos
7. Kiss Ágnes Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyamos nappali tagozatos hallgató
Kettős immunhisztokémiai jelölés alkalmazása a prosztata carcinoma
szövettani diagnosztikájában Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet,
Pathológia Osztály, Debrecen
Témavazetők: Dr Hargitay Zoltán , Dr Kovács Ilona PhD, osztályvezető
főorvos
8. Sipos Ilona Nóra Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyamos nappali tagozatos hallgató
Emlő preparátumok szövettani feldolgozásának problémai Kenézy Gy.
Kórház – Rendelőintézet, Patológiai Osztály, Debrecen
Témavezetők: Ignácz Andrea Zsuzsa, Dr. Kovács Ilona Ph.D.
osztályvezető főorvos
9. Csapó Judit Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyamos nappali tagozatos hallgató
A HCN2 csatornák expressziója a gerincvelő hátsó szarvában
gyulladásos fájdalomállapotban DE OEC Anatómia, Szövet- és
Fejlődéstani Intézet
Témavezető: Prof. Dr. Antal Miklós egyetemi tanár
- 51 -

Palicz Ibolya Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyam nappali tagozat
A XIII-as véralvadási faktorra specifikus monoklonális antitestek
karakterizálása, ELISA módszer kidolgozása a szabad FXIII-B alegység
meghatározására
DE OEC Klinikai Kutató Központ
Témavezető: Dr. Katona Éva tudományos főmunkatárs
A XIII-as faktor alapvetően fontos a hemosztázis fenntartásában. A vérben
inaktív protranszglutamináz formájában kering, a véralvadási kaszkád utolsó
szakaszában trombin és Ca2+ hatására aktiválódik. Fő funkciója a fibrinláncok
keresztkötése, melynek következtében a fibrinháló mechanikailag stabilabb
lesz. Két A és két B alegységből álló heterotetramer, mely fibrinogénhez
asszociálódva kering. Az A alegység a potenciálisan aktív egység.
Megakaryocyta, monocyta/macrophag sejtek szintetizálják. A sejtekben A2
homodimerként van jelen, a plazmában teljes egészében komplexben kötött. A
B alegységet a máj termeli, teljes mennyiségének körülbelül 50%-a komplexet
képez az A alegységgel, másik fele szabad formában kering. A B alegységnek
stabilizáló/gátló, hordozó szerepet tulajdonítanak. A szabad B alegység egyéb
funkcióiról keveset tudunk.
A komplex plazma XIII-as faktor és az alegységek totál koncentrációjának
meghatározására korábban már kifejlesztettek ELISA módszereket az
intézetünkben. Munkám célja az volt, hogy a B alegységre specifikus
monoklonális ellenanyagok közül szelektáljak olyan ellenanyag párt, mely a
szabad FXIII-B alegység kimutatására alkalmas szendvics ELISA kidolgozását
teszi lehetővé. A rendelkezésre álló B alegységre specifikus antitestek között 5
olyat találtunk, melyek a két típusú alegység kapcsolódását gátolták, tehát az
epitóp, amelyhez kötődnek nagy valószínűséggel csak a szabad B alegységen
hozzáférhető. Ezen 5 antitestet a komplexben kötött FXIII-B-t egyaránt
felismerő antitestekkel párosítva sikerült egy ellenanyag párt találni, melyek
szendvics ELISA rendszerben egyidőben képesek a B alegységet megkötni. A
kiválasztott ellenanyagokat alkalmazva optimalizáltuk az ELISA rendszer
paramétereit. A kifejlesztett ELISA detektálási határa 0,56 ng/mL FXIII-B,
lineáris tartománya 0-80 ng/mL. Reprodukálhatósága megfelelő, mind az
optimális mind a rutin hiba 10% alatt van. Hemosztázis szempontjából normál
- 52 -

egyének egyidőben levett plazma és szérum mintáit megvizsgálva (n=14) a
plazmában 83 mg/L, a szérumban 196 mg/L FXIII-B koncentrációt
kaptunk. A plazmában mért FXIII-B koncentráció a szérumban mértnek (totál
FXIII-B) 41 9 %-a (30-62%), mely az irodalmi adtoktól nem tér el
jelentősen.
- 53 -

Kállai Judit Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, III.
évfolyam nappali tagozat
Az Arabidopsis Thaliana BSL3 foszfatáz overexpressziójára és sejten
belüli lokalizációjára alkalmas vektorkonstrukció készítése
DE OEC Orvosi Vegytani Intézet
Témavezető: Dr. Farkas Ilona egyetemi docens
A fehérjék foszforilációja és defoszforilációja a reverzibilis poszttranszlációs
módosítások fontos formája, amely a szubsztrátfehérjék konformációjának,
aktivitásának, lokalizációjának és stabilitásának változtatásával számos
folyamatot szabályoz az eukarióta sejtekben. A defoszforilációt katalizáló
protein foszfatázok növényi képviselői kevésbé ismertek, mint állati
homológjaik. A szerin-treonin-specifikus foszfoprotein foszfatáz enzimcsalád
növényi képviselői közé tartoznak a nagy N-terminális doménnel rendelkező
úgynevezett kelch foszfatázok, amelyek állatokban nem fordulnak elő. Ezek
egyike az általunk tanulmányozott BSL3. Funkciójának felderítése érdekében
olyan expressziós vektort készítettünk, amellyel a foszfatázt a növényben
könnyen detektálható formában expresszálhatjuk és sejten belüli lokalizációját
is meghatározhatjuk. A BSL3 cDNS-ét Arabidopsis thaliana sejtszuszpenzióból
PACT2 vektorban készített cDNS könyvtárból a cDNS 5’ és 3’ nemkódoló
szekvenciái alapján tervezett oligonukleotid primerekkel, polimeráz
láncreakció segítségével teljes hosszúságában amplifikáltuk és pGEM-T Easy
vektorba illesztettük be. Ezután a cDNS start kodonja előtt PCR módszerrel
XbaI, a stop kodon mögött SmaI restrikciós hasítási helyet alakítottunk ki,
majd a cDNS-t Bluescript KS(+) segédvektorba ligáltuk. A Bluescript
segédvektorból a cDNS-t XbaI és Sma I enzimekkel hasítottuk ki, majd a
bináris 35S(2x)-YFP pPCVB plazmidba illesztettük be. A készített
vektorkonstrukcióval a foszfatázt sárga fluoreszcens fehérjével fúzionálva
expresszálhatjuk.
- 54 -

Nyíri Johanna Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyam nappali tagozat
Nyomelem-analitikai és nyomelem-speciációs vizsgálatok gyógyszerekben,
gyógyhatású készítményekben atomabszorpciós spektrometriás
módszerrel
DE Természettudományi Kar, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék
Témavezető: Prof. Dr. Posta József egyetemi tanár
TDK munkám során gyógyszerekben és gyógyhatású készítményekben
határoztam meg a nyomelemek koncentrációját és kioldódásuk mértékét és
folyamatát lángatomabszorpciós spektrofotometriás (FAAS), illetve
grafitkemencés atomabszorpciós spektrofotometriás (GFAAS) módszerrel.
Ezek a vizsgálatok azért fontosak, mert ezáltal fel tudjuk mérni, hogy a
különböző gyógyhatású készítményekből a gyomorban milyen ütemben és
milyen mennyiségben oldódnak ki az egyes nyomelemek, és azáltal a szervezet
számára időben milyen ütemű a felszívódásuk, hasznosulásuk.
A vizsgálatokat Actival max, Centrum A-Z Luteinnel , Eurovit, Elevit és
Gravida filmtablettákkal végeztem. A tabletták nyomelemeinek kioldódását
Mu-59 kioldódás mérő készülékkel követtem. A tablettákat mesterséges
gyomornedvben oldottam. A gyomornedvből meghatározott időközönként
vettem mintákat. A mintákat ezután a vizsgálandó nyomelemnek és
meghatározási módszernek megfelelően hígítottam. A filmtabletták összes
nyomelem-tartalmát is meghatároztam, úgy hogy előtte atmoszférikusan
elroncsoltam a tablettákat. A filmtabletták cink-, réz- és vastartalmát
lángatomabszorpciós (FAAS) technikával, króm- és molibdén-tartalmát pedig
GFAAS módszerrel mértem. Az általam végzett roncsolással meghatározott
összes nyomelem-tartalmat, összehasonlítottam a gyártó által megadott
értékkel.
A Gravidanál minden vizsgált elem kioldódása gyakorlatilag megtörténik az
első 1 órában, az azt követő 2 órában, amíg a tabletta a gyomorban tartózkodik,
további kioldódás nem történik. Az Actival , a Centrum A-Z-ig luteinnel, az
Eurovit és az Elevit esetében azt találtuk, hogy a kioldódás nem olyan intenzív,
mint a Gravida esetében. Ezeknél a gyógyszereknél fokozatosan oldódnak ki az
elemek a 3 óra alatt, és az összes gyógyszernél elmondhatjuk, hogy a kioldódás
mértéke az összes nyomelem-tartalomhoz viszonyítva több, mint 60 %-os.
- 55 -

Bizonyos elemeknél elérjük a 100% -os kioldódást is. Az Actival Max-ból és a
Gravidából minden elemre a legnagyobb volt a kioldódás mértéke. A centrum
A-Z-ig-luteinnel esetében alig kisebb, és az Eurovitból és az Elevitből a
legkisebb a kioldódás mértéke. A kioldódás számításánál az általam,
roncsolásal meghatározott értékeket vettem 100%-nak, ami általában jó
egyezést mutatott a gyárilag feltüntetett koncentrációkkal.
Speciációs analitikai módszerrel meghatároztam, a tabletták Cr(III) és Cr(VI)
koncentrációját is. Szerencsére a toxikus Cr(VI) koncentráció minden tabletta
esetén a kimutatási hatás alatt volt.
- 56 -

Bokorné Lévai Gabriella Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus
Szak, III. évfolyam levelező tagozat
Methicillin rezisztens Staphylococcus Aureus (MRSA) törzsek
Tigeciclynnel szembeni érzékenységének in vitro vizsgálata
DE OEC Orvosi Mikrobiológiai Intézet
Témavezető: Dr. Szabó Judit PhD, egyetemi docens
A methicillin rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) az egyik leggyakoribb
nozokomialis pathogen baktérium. Számos súlyos kórházi fertőzésben, mint
sebfertőzések, véráramfertőzések játszik kóroki szerepet. Terápiás gondot
jelent, hogy gyakran multirezisztens. Ezekben az esetekben csak a glikopeptid
csoportba tartozó antibiotikumok, a vancomycin és a teicoplanin lehetnek
hatásosak. Egy új szer, a tigecyclin, amely a tetraciklinekhez hasonló hatást fejt
ki a fehérjeszintézis gátlásán keresztül, szintén hatásos lehet az MRSA
fertőzések kezelésében. A tigecyclin jelenleg még nincs forgalomban
Magyarországon, ezért még nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy milyen
a tigecyclin rezisztencia előfordulása az MRSA törzsek körében.
A Wyeth cég jóvoltából lehetőség nyílt a tigecyclin korong (Oxoid)
beszerzésére és az érzékenység in vitro korongdiffúzióval való vizsgálatára. A
vizsgálatokhoz a Debreceni Egyetemen 2005. január 1. és 2005. december 31.
között izolált 102 MRSA törzset használtam. Kontroll törzsként a S. aureus
ATCC 43300 törzset alkalmaztam (CLSI, 2005). A Clinical and Laboratory
Standards Institute ajánlása alapján a gátlási zónákat a következőképpen
értékeltem. Érzékenynek tekintettem a törzset, ha a tigecyclin korong gátlási
zónájának átmérője > 18 mm. Mérsékelten érzékeny volt a törzs, ha ez az érték
15-17 mm közé esett. Rezisztensként vettem figyelembe az izolátumot, ha a
zóna átmérője < 14 mm volt. A Debreceni Egyetemen kitenyészett MRSA
törzsek mindegyike rezisztens volt az oxacillinnel szemben. Vancomycinre és
teicoplaninra a törzsek 100 %-ban érzékenyek maradtak. Magas fokú volt az
erythromycinnel és clindamycinnel szembeni rezisztencia (mindkét esetben 99
%). A ciprofloxacin vonatkozásában közel hasonló mértékű rezisztencia (97%)
volt megfigyelhető. A tigecyclinnel szemben az izolátumok 89.2 %-a
érzékenynek bizonyult. Mérsékelten érzékenynek a törzsek 7.8 %-át találtam,
rezisztensnek mindössze 2.9 % mutatkozott.
- 57 -

Eredményeim alapján elmondható, hogy a tigecyclin a Debreceni Egyetemen
előforduló MRSA törzsekkel szemben a glikopeptidek után a második
leghatásosabb szer. A tigecyclin elsősorban az MRSA által előidézett bőr és
lágyrész fertőzésekben lehet a glikopeptidek terápiás alternatívája.
- 58 -

Ferencz Anita Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyam levelező tagozat
A Helicobacter pylori virulencia faktorainak és clarithromycin
rezisztenciájának meghatározása paraffinba ágyazott szöveti mintákon
SZTE-ÁOK Pathológiai Intézete
Témavezetők: Dr. Sükösd Farkas, Prof.Dr. Mikó Tivadar egyetemi tanár
A Helicobacter pylori (H.p.) az emberiség egyik leggyakoribb kórokozója, a
Föld népességének több mint fele hordozza. Ugyanakkor a H.p.-nak
tulajdonított megbetegedések ennél ritkábban vannak jelen. Ennek
magyarázata, a fertőzöttek immunstátusza és a baktériumok virulencia
faktorainak különbözőségében keresendő.
Célul tűztük ki, hogy a szövettani vizsgálatra kerülő, és annak során formalin
fixált, majd paraffinba ágyazott biopszás mintákból határozzuk meg, a H.p. két
legfontosabb virulencia faktorának, a Cag A-nak és Vac A-nak jelenlétét,
illetve allél típusát. Továbbá ugyanezen mintákból mutassuk ki, a baktérium
kiirtásához elsőként választandó antibiotikum, a clarithromycinnel szemben
fennálló esetleges rezisztenciát is.
Egymást követő 95 db biopsziás mintából deparaffinálást, proteináz K
emésztést követően nyertünk DNS-t, vizsgálva a hő inaktiválásos,
hagyományos fenol-chloroformos és automatikus tisztítási eljárás
alkalmazhatóságát. A kapott DNS töménységét és tisztaságát Nanodrop
készülékkel mértük. Ezt követően, nested és seminested PCR végeztünk Cy 5
jelölt primerek felhasználásával és az eljárást a gyorsabb értékelést segítendő,
multiplex PCR formájában is egyesítettük. A kiértékelést Alfexpress II
acrylamid gélelektroforézis készülékben végeztük. A clarithromycin
rezisztencia meghatározásra szolgáló FISH reakció során, a gyári leírás szerint
játunk el.
Megállapítottuk, hogy vizsgálati eljárás 94 %-ban kivitelezhető, a legjobb
eredményt adó hagyományos fenol-chloroformos tisztítás módszerrel. Az
esetek 21 %-a bizonyult clarithromycin rezisztensnek.
Összefoglalva: A beállított módszerrel a kórszövettani vizsgálatra érkező
mintákból a klasszikus pathologiai diagnózison túl további, a H.p.-ra
vonatkozó, a gyógyítási eljárást befolyásoló adatok nyerhetőek.
- 59 -

Nagy Jennifer Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyam nappali tagozat
Immuncitokémia szerepe a tüdődaganatok differenciál diagnosztikájában.
Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Pathológia Osztály, Debrecen
Témavezető: Dr. Kovács Ilona Ph.D, osztályvezető főorvos
A légutakból származó minták esetében a rutinszerűen alkalmazott Giemsa
festésen túl a vizsgáló módszer, illetve a vizsgálati anyag számos kiegészítő
technika alkalmazását teszi lehetővé. Ilyen lehetőséget jelenthetnek az
immuncitokémiai vizsgálatok, melyek segítséget nyújthatnak az elváltozás
hisztogenezisének tisztázásában, a primer tumor kiindulásában, illetve szükség
esetén prognosztikai marker vonatkozásában is.
Az immunhisztokémiai vizsgálatokat a mindennapi citológiai diagnosztikában
készült keneteken illetve sejtblokk preperátumokon végeztem el.
Célom volt az immunhisztokémia alkalmazhatóságának diagnosztikus
értékének és a módszer korlátainak vizsgálata előzetesen Hematoxilyn-Eosin,
vagy Giemsa festéssel feldogozott tüdő citológiai keneteken.
- 60 -

Kiss Ágnes Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyam nappali tagozat
Kettős immunhisztokémiai jelölés alkalmazása a prosztata carcinoma
szövettani diagnosztikájában
Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Pathológia Osztály, Debrecen
Témavazetők: Dr Hargitay Zoltán , Dr Kovács Ilona PhD, osztályvezető
főorvos
A prosztata carcinoma incidenciájában emelkedő tendenciát mutat ezért a
pontos és megbízható diagnosztika alapvető követelményévé vált.
Diagnosztikus célra corebiopsziás mintákat alkalmaznak, melyeknél az anyag
kis mennyiségű volta miatt számos nehézség adódhat. Munkánk során a
diagnosztikus szempontból legfontosabb jellemzőket mutatjuk ki ugyanazon
síkban készült metszeten, hogy így a kis anyagokra jellemző reprezentatív
terület kimetsződést lehetőség szerint elkerüljük. Formalin fixált paraffinba
ágyazott prosztata adenocarcinomás eseteket dolgoztunk fel, melyeken
immunhisztokémiai festéssel p63 és p504s kettős jelölést alkalmaztunk.
Munkánk során beállítottuk az optimális antigén feltárási paramétereket,
melyekkel idő és költség takarítható meg.
P504s- sel pozitív fetődést tapasztaltunk az adenocarcinomás mirigyekben,
melyekben p63-al pozitív sejt nem volt. Bazális réteg kimutatására használt
p63 csak a hiperpláziás valamint a normális mirigyekben volt. P504s kis
százaléknban hiperpláziás mirigyekben is pozitív volt.
Vizsgálataink alapján kimondható, hogy a p504s önmagában csak
korlátozottan de p63-al együtt alkalmazva jelentős mértékben megkönnyíti az
adenocarcinoma diagnózisát.
Összefoglalva megállapíthatjuk, mind a diagnosztikus biztonság, mind az idő
és költség hatékonyság szempontjából a p63, p504s együttes használata
ugyanazon metszeten előrelépést jelent a prosztata rák diagnosztikájában.
- 61 -

Sipos Ilona Nóra Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyam nappali tagozat
Emlő preparátumok szövettani feldolgozásának problémai
Kenézy Gy. Kórház – Rendelőintézet, Patológiai Osztály, Debrecen
Témavezetők: Ignácz Andrea Zsuzsa, Dr. Kovács Ilona Ph.D. osztályvezető
főorvos
A zsíros emlőszövet hisztotechnikai feldolgozása hagyományos módszerrel
többnyire nehezen kezelhető és értékelhető metszeteket eredményez. A
metszetkészítési nehézségek, és a metszetek festések alatti fizikai károsodása is
szövetbeágyazási tökéletlenségre utal, melynek legfőbb oka a szövetblokk nem
megfelelő zsírtalanodása és víztelenedése.
Ajánlások szerint zsíros anyagok feldolgozásánál célszerű már a fixálásnál a
rutintól eltérően eljárni. A formalin mellett alkoholt is tartalmazó fixálószert
gyorsabbnak, megbízhatóbbnak tartják, ezért a hónalji zsírszövetre különösen
javasolt alkohol, formalin és jégecet tartalmú fixálókeveréket próbáltam ki,
szövetbeágyazás tekintetében pedig úgynevezett zsírtalanító eljárásokat
alkalmaztam. Az általam legjobbnak bizonyult módszer elvi alapja, hogy a
víztelenítő sor végén alkalmazott alkohol/xilol keverékével, valamint a
közbeiktatott acetonnal erőteljesebb zsírtalanító víztelenítést értem el.
Fenti eljárás eredményeképp kapott blokkok metszése könnyebb, nem
tapasztalható zsíros részre jellemző szakadozás. A metszetek a festések során is
megtartják integritásukat. Mikroszkóppal vizsgálva szintén szembetűnő a
szöveti struktúra jobb megőrzöttsége, HE festés és immunhisztokémiai
módszerrel készült metszet esetében egyaránt. A módszer alkalmazásának
kiemelt jelentősége lehet az emlőpreparátumok feldolgozásában ajánlott nagy
blokk technika esetében.
- 62 -

Csapó Judit Orvosdiagnosztikai Laboratóriumi Analitikus Szak, IV.
évfolyam nappali tagozat
A HCN2 csatornák expressziója a gerincvelő hátsó szarvában gyulladásos
fájdalom-állapotban
DE OEC Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
Témavezető: Prof. Dr. Antal Miklós egyetemi tanár
Hiperpolarizáció által aktiválódó ciklikus nukleotid függő kation csatornák
(HCN) a központi és perifériás idegrendszer számos területén expresszálódnak,
beleértve a gerincvelői hátsó gyöki ganglionokat. Ezen feszültségfüggő
ioncsatornák szabályozzák az idegsejtek nyugalmi membránpotenciálját,
valamint részt vesznek a neuronok szinaptikus jelátvitelének modulációjában.
Irodalmi adatok alapján feltételezhető, hogy a hátsó gyöki dúcsejtekben
expresszálódó HCN csatornák szerepet játszanak a gerincvelő hátsó szarvában,
neuropátiás fájdalomállapotokban fellépő centrális szenzitizáció kialakításában
és fenntartásában. Korábbi kísérletek bizonyították, hogy a HCN csatorna 2-es
alegységét (HCN2) erőteljesen expresszálják a patkány gerincvelő hátsó
szarvának I-II-es laminájában végződő peptiderg nociceptív primer afferensek
axonvégződései. A HCN2-immunreaktív primer afferens terminálisok többsége
P anyagot (SP) is tartalmaz, jelezve, hogy az ioncsatorna működése a
gerincvelői fájdalomfeldolgozásban is szerepet játszhat. Jelen kísérletünkben
ezért vizsgáltuk, hogy a Freund adjuváns által kiváltott perifériás gyulladás
során változik-e a HCN2 fehérje expressziója a lumbális gerincvelő felületes
hátsó szarvában. A perifériás gyulladás során megnövekedett c-Fos aktivitást
mutató lumbális gerincvelői szegmentumban immunhisztokémiai
módszerekkel vizsgáltuk a HCN2 fehérje eloszlását a hátsó szarv I-II-es
laminájában. Azt találtuk, hogy a Freund adjuváns által kiváltott gyulladás nem
okozott szignifikáns változást a HCN2 immunreaktív axonterminálisok
denzitásában a gerincvelő felületes hátsó szarvában. A HCN2 és SP
kolokalizációjának kvantitatív elemzése viszont azt mutatta ki, hogy a
kolokalizáció mértéke kismértékben csökkent az ipszilaterális hátsó szarvban a
kontralaterális oldalhoz képest ebben a krónikus gyulladásos modellben.
- 63 -

Gyógytornász szekció
DE EFK Debrecen, Kassai u. 26. Campus 309-es tanterem
2007. március 21. 9 óra
1 . Herman Erika Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató
A láb statikai betegségeinek megelőzése és kezelése egy új terápiás
eszközzel
Témavezető: Pucsok Judit Dóra gyógytornász
2. Tóth Adrienn Klára Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató
A gyermekkori könyöktáji törések komplex funkcionális kezelése
Témavezető: Veresné Balajti Ilona főiskolai adjunktus
3. Juhász Ildikó Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató
A neglect jelenség kezelése speciális mozgásterápiával
Témavezető: Molnár Róbertné gyógytornász
4. Pataki Szilvia Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató
A mozgásfejlődési tényezők és a fizikai aktivitás kapcsolata
tartáshibák esetén
Témavezető: Dr. Némethné Gyurcsik Zsuzsanna főiskolai tanársegéd
5. Apró Ágnes Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató
Az autostreching fájdalomcsillapító hatékonysága és jelentősége
fúvós és vonós zenészek körében
Témavezető: András Anita főiskolai tanársegéd
Témaismertetések
6. Borsos Judit Orsolya Gyógytornász Szak II. évfolyamos hallgató
Daganatos betegek fizioterápiájának elmélete
7. Boros Kitti Gyógytornász Szak III. évfolyamos hallgató
Az ülő életmód hatásai a gerinc fiziológiás görbületeire és ennek
következményei
8. Pósa Emese Gyógytornász Szak III. évfolyamos hallgató
A csipő stabilizátorainak célzott funkcionális mozgásterápiája
coxarthrosis esetén
9. Szőcs Nikolett Gyógytornász Szak III. évfolyamos hallgató
Az izületi fájdalmak csökkentése és a medence, gerinc
stabilitásának növelése szülést követően
10. Bojti Adrienn Gyógytornász Szak IV. évfolyamos hallgató
Sclerosis multiplex fizioterápiás kezelése
11. Széll Gábor Gyógytornász Szak III. évfolyamos hallgató
- 64 -

A thoracalis lokalizációjú scoliosis komplex funkcionális
kezelése a mellkasmobilitás javítása érdekében
- 65 -

Herman Erika, Gyógytornász szak, IV. évfolyam
A láb statikai betegségeinek megelőzése és kezelése egy új terápiás
eszközzel
Témavezető: Pucsok Judit Dóra gyógytornász
Napjaink leggyakoribb egészségügyi problémái közé tartoznak a láb statikai
elváltozásai, melyek az egész szervezetre hatással lehetnek. Dolgozatomban
elemzem a statikai problémák jellegét, kialakulását és különböző kezelési
módjait. Bemutatom a Masai Mezítlábas Technikát (MBT), az alkalmazott
speciális lábbelit mint új terápiás eszközt, ismertetem azokat a
neurofiziológiai és kineziológiai alapokat, amelyek alapján az MBT kifejti
jótékony hatását. Saját vizsgálataimban 3 esetben elemeztem a számítógépes
talpvizsgálat eredményeit az eszköz használata előtt és használatát követően. A
bemutatott és elemzett számítógépes vizsgálati eredmények már rövid távon is
igazolják az MBT hatékonyságát, valamint azt, hogy tartós alkalmazása teljes
gyógyuláshoz vezethet. Saját adataim és az irodalmi adatok is alátámasztják azt
a feltételezést, hogy az MBT hozzásegít bennünket lábunk egészségének
megőrzéséhez és a már kialakult betegségek kezeléséhez.
- 66 -

Tóth Adrienn Klára, Gyógytornász szak, IV. évfolyam
A gyermekkori könyöktáji törések komplex funkcionális kezelése
Témavezető: Veresné Balajti Ilona, főiskolai adjunktus
Az urbanizáció és a motorizáció elterjedésével a gyermekbalesetek
száma és súlyossága is jelentősen megnőtt. Jelenleg a gyermekkori
halálozáshoz és tartós rokkantsághoz vezető leggyakoribb ok a baleset. A
testtájékok közül a felső végtag sérülése a leggyakoribb, amely a végtagtörések
50-53%-át adja. Kiemelkedik ebből a komplett alkartörések magas száma és a
könyöktájék sajátos gyermekkori törésformája a supracondyler és a
condylustörés. A gyermekkori végtagtörések ellátásának a növekvő csont
patofiziológiai sajátosságai miatt megvannak a speciális szakmai szabályai, és
ebből következően a gyermektraumatológiai fizioterápiának is. Szakmai
körökben azonban megoszlanak a vélemények, szükség van-e, és milyen
mértékben a gyermeksérülések „utókezelésére”.
Pályamunkámban egy általam készített kérdőív segítségével
megvizsgáltam, hogy a debreceni Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet
traumatológiai osztályán 2005-ben és 2006-ban ellátott gyermekkori
könyöktáji törések esetében milyen gyakorisággal alkalmazták a komplex
funkcionális kezelést a könyök mozgásainak helyreállítása érdekében, valamint
az utókezelésben milyen jelentőséggel és eredményességgel bírt a gyógytorna.
A kérdések kitértek a baleset körülményeire, az orvosi ellátásra, a fizioterápiás
kezelésekre és a sérült végtag funkciójára is.
A kiküldött kérdőíveknek kb. a fele érkezett vissza és 47,73%-a volt
alkalmas a kiértékelésre. A vizsgálat azt mutatta, hogy a sérültek több mint fele
(62,5%) nem részesült rendszeres gyógytornakezelésben, annak ellenére, hogy
a problémára szabott fizioterápiás kezelések hatékonysága egyértelműen
bizonyított.
A szakember által végzett komplex helyreállításra már csak akkor
került sor, amikor nagyobb mértékű funkcionális zavarok jelentkeztek, vagy a
kezdeti panaszok nem csökkentek beavatkozás nélkül.
Egy páciens esetében lehetőségem nyílt a kezelés végigkövetésére,
illetve gyógytornászok irányítása mellett a kezelés kivitelezésére (egyéni torna,
subaqualis torna, fizikoterápia) is.
- 67 -

- 68 -

Juhász Ildikó, Gyógytornász szak, IV. évfolyam
A neglect jelenség kezelése speciális mozgásterápiával
Témavezető: Molnár Róbertné, gyógytornász
A neglect jelenség a stroke következtében kialakuló neuropszichológiai
zavarok közé tartozik, mely legtöbbször a jobb oldali parietális lebeny sérülése
következtében jelenik meg és a bal testfél, illetve térfél elhanyagolásában
manifesztálódik. Megléte hátráltatja a rehabilitációs folyamatot és rontja a
beteg életminőségét is. Dolgozatomban egy beteg esetének bemutatása által
szeretném a figyelmet a neglect kezelésének fontosságra felhívni. Bemutatom
a neglect kimutatására alkalmas vizsgálati teszteket, melyeket a terápia
kezdetekor és annak befejeztével is elvégeztettem betegemmel. Saját
szerkesztésű kérdőívvel mértem fel a beteg állapotának szubjektív megítélését.
A speciális mozgásterápia alkalmazásával a célom a figyelmi funkció javítása
és a bal oldal testsémába való visszaépítése, ezért a kezelések középpontjában
a szenzoros, a taktilis, a proprioceptív és a vestibuláris ingerlés állt.
Vizsgálataimban csak egy beteg esetét volt módom feldolgozni, így
messzemenő következtetések levonására nincs mód, de betegem
szempontjából mindenképpen sikernek értékelem az elért eredményeket.
- 69 -

Pataki Szilvia, Gyógytornász szak, IV. évfolyam
A mozgásfejlődési tényezők és a fizikai aktivitás kapcsolata tartáshibák
esetén
Témavezető: Dr. Némethné Gyurcsik Zsuzsanna, főiskolai tanársegéd
A modern társadalmi és gazdasági körülmények lehetővé teszik a különböző
fizikai aktivitási formák kiaknázását. Mindezek ellenére az általános tapasztalat
az, hogy a tizenévesek (célcsoportom) az immobilizáció ördögi körébe
kerülnek. Ezen tényező, és az egyéb mozgásfejlődési vonatkozások jelenléte
révén egyre gyakrabban találkozunk tartáshibák kialakulásával. Célkitűzésem
volt, hogy megmutassam a kapcsolatot a gyerekek mozgásfejlődése és fizikai
aktivitása között. Vizsgáltam, hogy melyek azok a tényezők, amelyek
befolyásolják a tartás kialakulását, az izomzat fejlődését. Feltettem a kérdést,
hogy gyógytornászként hogyan tudom tartáshibájukat korrigálni az általam
tanult módszerekkel, a mozgást megszerettetni, és hasznos életmódbeli
tanácsokkal ellátni őket. Vizsgálataim a fájdalom jelenlétére és lokalizációjára,
az inspekcióval felmérhető tünetekre, a gerinc mozgásterjedelmére, az ízületek
mozgáspályájának nagyságára és a mellkas mobilitásának vizsgálatára
terjedtek ki. Két hónapos intenzív gyógytornát végeztettem és megismételtem a
vizsgálatokat. Eredményeim az alábbiakban foglalhatók össze: az intenzív
kezelés során célzott izomerősítéssel, az izmok egyensúlyának helyreállításával
egyes esetekben látványos eredmény érhető el, melyet a szubjektív változások
és az objektív paraméterek jól mutatnak.
- 70 -

Apró Ágnes, Gyógytornász szak, IV. évfolyam
Az autostretching fájdalomcsillapító hatékonysága és jelentősége fúvós és
vonós
zenészek körében
Témavezető: András Anita főiskolai tanársegéd
A hívatásos muzsikusok körében a fájdalom gyakori panasz, amelynek oka az
izomdiszbalansz. Az izomegyensúly felbomlása független attól, hogy a zenész
dinamikus vagy statikus izommunkával játszik-e hangszerén, aszimmetrikus
vagy szimmetrikus-e a hangszer tartása, a nem és az életkor sem meghatározó.
Vizsgálatom célja a kialakult kontraktúrák és az izomgyengeség felmérése, az
elváltozások csökkentése autostretching megtanításával és izomerősítéssel. 11
zenész esetében mértem a nyaki gerinc, a vállöv és a vállízület mozgáspályáját,
fájdalmas pontokat kerestem és a szubjektív fájdalom mértékét próbáltam
objektivizálni. A muzsikusokat hangszerük szerint válogattam: négy fuvolista,
három hegedűs és négy csellista vett részt a vizsgálatokban és a mozgásterápiás
kezelésben. Az izomegyensúly felbomlása hangszertől, nemtől és kortól
függetlenül minden vizsgált muzsikusnál jelen volt. Már háromhetes intenzív
tornagyakorlatok után is mérhetően javult az érintett ízületek
mozgásterjedelme, csökkent a fájdalom intenzitása és mutatkoztak jelei az
izomerő növekedésének is. Dolgozatomban sikerült bizonyítani, hogy az
izomtudat kialakításával, autostretching alkalmazásával a fájdalom enyhíthető,
ezzel együtt a beszűkült ízületi mozgáspálya növelhető.
- 71 -