a szociális munka alapszak tantárgyi programjai - Egészségügyi Kar

DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI FŐISKOLAI
KAR
SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK
TÁJÉKOZTATÓ
2006

A szociális munka alapképzés
Nyíregyházán 1990-ben indult az általános szociális munkás képzés. A képzés indítása óta
mintegy 1000 hallgató végzett és helyezkedett el a munkaerőpiacon.
2006. szeptemberétől a lineáris képzési rendszerben a szociális munka alapszak 7 féléves
képzéssel indul nappali és levelező tagozatokon.
A szociális munkás képzés széleskörű gyakorlati bázisra épített magas szintű elméleti szakmai,
társadalomtudományi megalapozottságú képzés, melynek végére a hallgatók képesek tudásukat,
ismereteiket szintetizálva a gyakorlatban dolgozni.
A képzés fő tanulmányi területei a következők:
A szociális munka elmélete és gyakorlata
Társadalompolitika- Szociálpolitika
Társadalomismeret
Pszichológia
Népegészségügy
Jog
A szociális munkás képzés 40%-át a gyakorlati oktatás teszi ki, ezen belül a szociális munka
gyakorlata a leghangsúlyosabb. A háromszintű gyakorlati képzés része a hagyományos
képzésben a hatodik, a szociális munka alapszakon a hetedik félévben teljesítendő összefüggő
egy féléves intézményen kívüli gyakorlat. A színvonalas gyakorlati oktatást 112 terepgyakorlatot
biztosító intézmény segíti, melyek szolgáltatásaikat tekintve lefedik a szociális munkásokat
foglalkoztató intézmények teljes vertikumát.
A szociális munkás szakma:
A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely egy időben segít javítani és helyreállítani
egyének, családok, csoportok és közösségek élet- és működőképességét, valamint hozzájárul az
ehhez szükséges komplex feltételek javításához. E tevékenység az ember és a környezete között
fennálló viszony módosítására, javítására irányul a szociális problémák megelőzése, vagy
kezelése érdekében. A szociális munkás a szociális problémák megoldását valamennyi
lehetséges erőforrás mozgósításával és felhasználásával végzi.
A képzés célja olyan ismeretek nyújtása, és olyan készségek, képességek (beállítódás, értékrend,
szemlélet, személyiség) kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az alábbi feladatok megoldását:
- a társadalom (gazdaság, politika, kultúra stb.) valóságos működési szabályszerűségeinek
felismerése és elemzése;
- a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okok feltárása és mindazon eszközöknek az
áttekintése és mozgósítása, amelyek ezen okok kialakulását megelőzhetővé teszik;
- a különböző élethelyzetekben kialakuló szociális problémák felismerése és ezek össztársadalmi
összefüggésben való szemlélete;
- az egyének, családok és közösségek problémamegoldó - képességének javítása, saját
gazdasági, társadalmi, érzelmi, biológiai, családi és személyközi okokból fakadó szociális
problémáik felismerésére és megoldására;
- az egyének és közösségeik összekapcsolása nehéz élethelyzetük javítását szolgáló társadalmi
és állami intézményekkel, elvárásokkal és szolgálatokkal, jog- és érdekérvényesítő képességeik
fejlesztésének segítése;
- az adott szociálpolitikai intézmény- és eszközrendszer fejlesztésének és megújításának
kezdeményezése társadalmi, intézményi, szakmai és politikai szinten;
- a szociális munka kompetencia - határainak kijelölése, más szakemberekkel való
együttműködés, más szakmák bevonása a szociális munkás illetékességi körén kívül eső
problémák megoldásába.
2

A szociális munkás, hasonlóan más segítő foglalkozású szakemberekhez, teljes személyisége
involválásával gyakorolja hivatását. Ennek során gondosan ügyel kliensei szuverenitása, döntési
és akaratnyilvánítási szabadsága csorbítatlanságára. Mint szakember nem minősít, hanem
hivatása szabályai szerint segít. Tevékenysége hatékonyságát fokozandó, klienseivel igyekszik a
kölcsönös bizalom légkörét kialakítani.
A képzés során szerzett szakmai tudással, empátiával, fejlett problémamegoldó készséggel,
holisztikus szemlélettel rendelkező szakemberré válik, aki segít a szociális és mentális
problémákkal küzdő embereknek.
A szociális munkás feladata közvetíteni a kliens és környezete között abban az esetben, ha
interakciós zavar áll fenn, és ezt a felek nem tudják megoldani, kezelni. A beavatkozás célja,
hogy a zavar megszűnjön és az eredeti állapot helyreálljon.
Szakunk nemzetközi kapcsolatai:
Az általános szociális munkás szak több Európai Unióhoz tartozó országgal és az Egyesült
Államokkal működtet nemzetközi kapcsolatot. Az együttműködések keretében lehetőség van a
diákok számára külföldi tanulmányi útra, szakmai gyakorlatra, külföldi vendégoktatók előadásait
hallgatni, tantárgyait tanulni. A cserekapcsolatok keretében oktatóink oktatói és kutatói
munkában működnek együtt a partner intézményekkel.
Képzésünk kapcsolatai:
- Finnország: Oulu Polytechnic
- Németország, Eishtätt: Katholische Universität Eichstätt
- Németország, München: Katholische Stiftungsfachhochschule
- Németország, Kassel: Universität Kassel
- Egyesült Államok, Louisville-i Egyetem: Kent Shool of Social Work
- Anglia, Birmingham: Aston University-Aston Business School
- Csehország: University of Ostrava
- Csehország: South Bohemian University
- Ausztria: Fh-Campus Wien
- Románia: Partiumi Keresztény Egyetem
- Szlovákia: University of Trnava
A felsorolt intézményekből a szak rendszeresen fogad vendégoktatókat is, akik nemcsak az
elméleti képzést segítik, hanem speciális kurzusok formájában a szakma gyakorlati oktatásában
is aktív szerepet vállalnak.
A szak széleskörű nemzetközi kapcsolataiból adódóan hallgatóink számára rendszeresen
lehetőség nyílik arra is, hogy gyakorlatukat külföldi intézményekben teljesíthessék, valamint
nemzetközi hallgatói programokhoz kapcsolódjanak.
Szakunkon országos valamint regionális kutatásokban való részvételre is lehetőség nyílik,
amelyek eredményeit a hallgatók TDK konferenciákon mutatnak be, továbbá pályamunkájukkal
Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon is szerepelhetnek.
A szakon az eddigiek során is elmélyült kutatómunka folyt, az elmúlt tizenöt évben a szak
oktatói két nemzetközi kutatási programba is bekapcsolódtak. Négy, az Országos Tudományos
Kutatási Alap által támogatott, illetve két, az Országos Kiemelésű Társadalomtudományi
Kutatások keretén belül finanszírozott kutatás folyt a szak oktatóinak kezdeményezésére.
3

A Szociális Munka Alapszak az alapszakon tanuló hallgatók számára a kötelezően választandó
és szabadon választható tárgyak keretein belül biztosít lehetőséget az egyéni elmélyülésre egyes
tudományterületeken, melyek előkészíthetik, illetve elősegíthetik a későbbi mesterképzésbe való
belépést.
4

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK KÉPZÉSI PROGRAMJA
Szak neve: Szociális munka alapszak
Indított szakirányok: -
Szociális munka alapszak
Képzési programja
Képzési terület, képzési ág: társadalomtudományi, szociális
Képzési ciklus: Alapképzés (Bachelor, BA)
Képzési forma (tagozat): nappali, levelező
Szakért felelős kar: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Képzési idő:
Félévek száma: 7.
Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 180+30
Összes kontaktóra száma: nappali tagozaton: 2.634 óra
levelező tagozaton: 940 óra
Szakmai gyakorlat ideje, kreditje, jellege:
Tagozat Ideje a Óraszáma Kredit értéke Jellege
mintatanterv
szerint
Nappali
tagozaton
I – IV. 168 12 Intézményen
kívüli, alapozó
V - VI 154 9 Intézményen
kívüli, elmélyítő
VII. 504 30 Összefüggő
szakmai
Levelező
tagozaton
gyakorlat
I – IV. 96 12 Intézményen
kívüli, alapozó
V - VI 56 9 Intézményen
kívüli, elmélyítő
VII. 220 30 Összefüggő
szakmai
gyakorlat
5

Az alapszak képzési és kimeneti követelményei a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 2. sz.
melléklete alapján
SZOCIÁLIS MUNKA ALAPKÉPZÉSI SZAK
1. Az alapképzési szak megnevezése: szociális munka
2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség
oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)
– szakképzettség: szociális munkás
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Worker
3. Képzési terület: társadalomtudományi
4. Képzési ág: szociális
5. A képzési idő félévekben: 7 félév
6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 + 30
6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit
6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: -
6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit
6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit
6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit, amelyből
az összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 30 kredit.
7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:
A képzés célja olyan szociális munkások képzése, akik felkészültek az emberi viselkedésről és a
társadalmi rendszerekről szóló elméletek felhasználásával, az emberi jogokon és a társadalmi
igazságosság elvein alapuló, a társadalmi integrációt, a demokratikus viszonyok erősítését
szolgáló szakmai szociális munka végzésére. Képesek az ember és a társadalmi környezete
közötti harmónia kialakítására és megőrzésére, a feszültségeket hordozó viszonyok, szociális
problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. Továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel
rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
A szociális képzési ág közös kompetenciái
Az alapfokozattal rendelkezők ismerik:
– tevékenységükhöz szükséges, szociális munkára vonatkozó, továbbá a társadalomismereti,
társadalom- és szociálpolitikai, pszichológiai, jogi, igazgatási, egészségügyi, pedagógiai
ismeretrendszerek alapjait;
– a szociális segítségnyújtáshoz szükséges információszerzés módjait és a legfontosabb
információforrásokat;
– a különböző társadalmi és szociális problémákat, a kielégítetlen szükségleteket, a veszélyeztető
tényezőket;
Alkalmasak:
– a társadalomról, a szociális tevékenység felhasználóiról, célcsoportjairól és azok környezetéről
szóló információk és tapasztalatok összegyűjtésére és rendszerezésére;
– az informatikai eszközök használatára;
– a szociális szakmai tevékenység tanulásához szükséges szövegek, elemzések, vizuális jelek,
táblázatok, adatsorok, diagramok megértésére, értelmezésére.
Az alapfokozat birtokában a szociális munkások képesek:
– a társadalmi folyamatok működési szabályszerűségeinek, a társadalmilag
kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okoknak, következményeknek a felismerésére, kritikus és
rendszerszerű elemzésére;
6

– a különböző életciklusokban és élethelyzetekben kialakuló szociális problémák, veszélyeztető
tényezők felismerésére, feldolgozására és elemzésére;
– az egyén és társadalmi környezete közötti interakciók társadalmi összefüggéseiben való
értelmezésére;
– az egyének, családok, csoportok, közösségek problémakezelő és –megoldó képességének
javítására, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk elősegítésére;
– az egyén és környezete erőforrásainak feltárására és hasznosítására;
– a szociális munka tanulásához szükséges információforrások, a szakmai gyakorlatban
használatos dokumentációk használatára.
Az alapfokozat birtokában a szociális munkások alkalmasak:
– a szociális munkát folytató intézményekben, szervezetekben munkakörök betöltésére;
– az elsajátított problémakezelő komplex stratégiák, technikák hatékony használatára, a
közvetlen szociális munkafolyamatok kreatív megvalósítására;
– a szociális munkát felhasználók kapcsolatainak, érdekérvényesítő képességének fejlesztésére a
szociálpolitika döntéshozóival való kapcsolatukban, emberi jogi ügyeket illetően eligazításra.
A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs
készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés
képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes
felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; idegen nyelvtudással, a szakmai erkölcs iránti
elkötelezettséggel, szakmai identitással.
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):
– alapozó képzés: 30-40 kredit
szociális, társadalomismereti (szociológia, közgazdaságtan), társadalom- és szociálpolitikai,
pszichológiai, (nép)egészségügyi, információs technológiai, jogi és igazgatási alapismeretek;
– szakmai törzsanyag: 105-135 kredit
szociális munka elmélete, gyakorlata, munkaformái, módszerei, területei; társadalomismeret;
társadalom- és szociálpolitika; pszichológia; jog és igazgatás a szociális munkában;
(nép)egészségügyi és pedagógiai ismeretek a szociális munkában; differenciált – kötelezően
választandó – szakmai modulok.
9. Szakmai gyakorlat:
A szakmai gyakorlat részét képezik: a kiscsoportos tantermi gyakorlatok, a terepgyakorlatok és a
terepgyakorlatokhoz kapcsolódó kiscsoportos feldolgozó szemináriumok, amelyekért a képző
intézmény felel. Az intenzív szakmai gyakorlat legalább egy féléven át végzett folyamatos,
hetenként legalább 8 órás, terepen folyó gyakorlatot jelent, amelynek kreditértéke 30 kredit.
10. Nyelvi követelmények:
Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú
nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.
Az alapszak ajánlott tanterve/mintatanterve: (mellékletben)
Szakdolgozat:
A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 20 kredit.
7

Záróvizsga:
Komplex záróvizsga a képzés ismeretanyagát integrálva, melynek részei: szakdolgozat
megvédése, elméleti vizsga a szociális munka, valamint a társadalom és szociálpolitika
tárgyakból.
8

SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK
Prof. Dr. Molnár Péter, egyetemi tanár, alapszakfelelős
Pattyán László főiskolai docens, alapszakfelelős - helyettes
Plajner Mónika, oktatásszervező
Varga Adrienn, adminisztrátor
Vámosi Katalin szaki ügyintéző
ÁLTALÁNOS SZOCIÁLIS MUNKÁS SZAKOS HALLGATÓK KÉPZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ TANSZÉKEK
Alkalmazott
Társadalomtudományi
Tanszék
Alkalmazott Pszichológia
Tanszék
Védőnői Módszertani és
Népegészségtani Tanszék
Egészségügyi
Informatikai Tanszék
Idegennyelvi és
Egészségtudományi
Szaknyelvi Lektorátus
Tanszékvezető:
Tanszékvezető:
Tanszékvezető:
Tanszékvezető:
Lektorátusvezető:
Dr. Fábián Gergely Ph.D.
főiskolai docens
Prof. Dr. Molnár Péter
egyetemi tanár
Dr. Birinyi László Ph.D.
egyetemi adjunktus
Dr. Ködmön József
Ph.D.
főiskolai docens
Tilki Ágnes
9

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK
TANTÁRGYI PROGRAMJAI
KÖTELEZŐ TÁRGYAK
10

A tantárgy neve: Információs technológiai ismeretek a szociális
munkában.
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Koós István, Ph.D. főiskolai docens
Ajánlott félév I/1
Tantárgyi kód 05020
Nappali tagozat heti óraszáma 1+0
Levelező tagozat félévi óraszáma 8
Kredit 2
Vizsgakövetelmény
Gyakorlati jegy
Kötelező előtanulmányi rend nincsen
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelező
Ajánlott tanterv:
Az általános szociális munkás szak
tanterve
A 2006/2007 I. félév oktatója
Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az alapvető információs
technológiai ismeretekkel, valamint a szociális területen alkalmazható
szoftverek sajátosságaival, jellemzőivel, alkalmazási lehetőségeivel.
Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás, prezentáció és órai,
kiscsoportos gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók
alkalmazási eljárásokat próbálnak ki. Minden hallgatónak kötelező a
csoportmunkában való részvétel. Levelező tagozaton az oktatás típusa
előadás.
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
Az információs technológia, illetve az alkalmazások fejlődésének és
eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom
feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ
tanagyagba való beépítése. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata
eredményeinek figyelembevétele.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Általános adminisztráció és adatbázis kezelés alapjainak megismerése.
Szakmai szoftverek használatának elsajátítása.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70+30 %
Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, a
gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása,
tömbösített időrend, prezentációk.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A főiskolai karon
folyó informatikai kutatások eredményeinek feldolgozása.
A tantárgy részletes leírása:
1. Általános adminisztráció és szoftverei: az Office programok
általános lehetőségei.
2. Általános adminisztráció és szoftverei: szövegszerkesztési munka
a Word segítségével.
3. Általános adminisztráció és szoftverei: szövegszerkesztési munka,
ábrák, táblázatok, grafikonok készítése a Word segítségével.
4. Általános adminisztráció és szoftverei: kiegészítő lehetőségek a
Word program felhasználásában.
5. Kommunikációs technológiák: Internet és World Wide Web
11

6. Kommunikációs technológiák: Internet és
7. levelezés.
8. Adatbázis kezelés és lehetőségei: Excel és SPSS.
9. Adatbázis kezelés és lehetőségei: Excel és SPSS.
10. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) I.
11. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) II.
12. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) III.
13. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) IV.
14. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) V.
15. Szakmai szoftverek (WinSzoc, WinGyer, Abakusz) VI.
Kötelező irodalom: A szoftverek leírásai
Évközi ellenőrzés: gyakorlati munkában való részvétel
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a
csoportmunkában.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai
az irányadóak.
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:
A hallgatók a gyakorlati jegy
megszerzéséhez elemző dolgozatot készítenek a tematikában megadott
témakörök egyikéből.
Amennyiben ezt nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B (újabb
írásbeli dolgozat), illetve C vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató
jelenlétében) van lehetőség.
12

A tantárgy neve: Magyar társadalom I-III.
Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott
Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely
Tantárgy neve:
Magyar
társadalom I.
Magyar
társadalom II.
Magyar
társadalom
III.
Ajánlott félév: I. II. IV.
Tantárgyi kód
(nappali, levelező
tagozat):
05017, 05017L 05023, 05023L 05036,
05036L
Nappali tagozat heti 1+1 1+1 1+0
óraszáma:
Levelező tagozat 12 12 10
félévi óraszáma:
Kredit: 3 3 2
Vizsgakövetelmény: Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati
jegy
Kötelező
előtanulmányi rend:
- Magyar
társadalom I.
(05017, 05017L)
Magyar
társadalom II.
(05023,
05023L)
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális Munka Alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: Magyar
A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend
szerint. Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve
A tantárgy státusza: Kötelező
Oktató/-k/ névsora:
Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
A tantárgy általános és speciális céljai:
A magyar társadalom című tantárgyak célja, hogy a szociális munkás
hallgató társadalomtörténeti folyamatokba ágyazva átfogó ismereteket
szerezzen napjaink Magyarországának szociokulturális viszonyairól.
Ennek érdekében társadalomtörténeti ismereteket sajátít el, majd a
társadalmi rétegződésről, mobilitásról és az oktatási rendszer által nyújtott
esélyekről szerez információkat. Emellett a politikai szociológia
összefüggéseiről, a munkanélküliségről és a hazai települési-regionális
egyenlőtlenségekről kap szemléletet.
Magyar társadalom I.
A magyar társadalom I. kurzus keretein belül a hallgató ismereteket szerez
a magyar társadalom történetéről, elsődlegesen a XX. század legfontosabb
társadalmi folyamatairól. Megismeri a kettős társadalomszerkezet
jellemzőit, a második világháború utáni legfontosabb társadalmi és
politikai folyamatokat.
Magyar társadalom II.
Ebben a blokkban a hallgató megismeri a mobilitás és rétegződés fogalmi
rendszerét, kutatásmódszertanát és a hozzá kapcsolódó hazai- és
nemzetközi elméleteket. Információkat kap arról, hogy a korábbi
évszázadokban a magyar társadalom milyen szempontok szerint
rétegződött, illetve ennek napjainkban milyen hatásai vannak.
Rendszerszerű tudást szerez a második világháborút követő struktúra- és
mobilitás vizsgálatokról, melyek funkcionalista és strukturalista
szempontok szerint készültek. Emellett ismereteket gyűjt az oktatási
rendszer történetéről, az oktatás teremtette lehetőségekről, az iskola
társadalmi funkcióiról, az iskolai struktúra, az esélyek kiegyenlítődésének
összefüggéseiről, a szocializáció szerepéről és ágenseiről valamint a
„látens tanterv” funkcióiról.
13

Magyar társadalom III.
Ez a blokk lehetőséget biztosít a hallgató számára, hogy adekvát
ismereteket szerezzen a politikai rendszerek belső struktúrájáról,
mechanizmusairól, legfontosabb sajátosságairól. A hatalom, uralom és
legitimitás problematikájáról kap információkat, a politikai ideológiák
jellemzőiről, a politikai kultúráról valamint a politikai értékekről.
Emellett a hallgató megismeri a településszociológia legfontosabb
terminológiai apparátusát, a klasszikus és a modern településszociológiai
iskolák koncepcióit. A magyar településhálózat történelmi kialakulásával
és sajátosságairól kap információkat: a tanyáról, a faluról, mezővárosokról,
kistelepülésekről, a városról és a fővárosról; a regionális egyenlőtlenségek
artikulációjáról és annak feloldásának lehetőségeiről. A regionális
egyenlőtlenségek függvényében alapvető ismereteket szerez a
munkanélküliség alapfogalmairól és jellemzőiről.
Oktatás típusa. Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok,
levelező tagozaton előadás
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A magyar társadalomtörténet és társadalomelmélet kutatási
eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom
feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ
tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos
feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek
figyelembevétele.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően.
Szakirodalom kutatás, másodelemzés.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak
ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos
irodalom-feldolgozás.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói
kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat,
szakdolgozat.
A tantárgy részletes leírása
Magyar társadalom I.
1. Az európai társadalomfejlődés sajátosságai és Európa történeti régiói.
2. Magyarország helye az európai fejlődésben: „köztes Európa” és
„Közép-Európa”.
3. Elkanyarodás, második jobbágyság, centrum és periféria.
4. A magyarországi kapitalizmus fejlődésének jellegzetességei.
5. A kettős társadalomszerkezet kérdése.
6. A gazdaság- és a városfejlődés sajátosságai.
7. Migrációs és mobilitási folyamatok.
8. A magyar társadalom osztályainak helye a társadalomszerkezetben a
kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig.
9. Magyarország demográfiai helyzetének változása a második
világháború utáni időszakban.
10. Társadalmi átalakítás.
11. Kisebbségek Magyarországon.
12. Hatalom és társadalom.
13. Közgondolkodás, értékek, értékrendszerek.
14. A hétköznapi élet jellemzői.
Magyar társadalom II.
1. A struktúra és a rétegződés alapfogalmai, kutatásmódszertana.
2. A Marx-féle osztályparadigma. Max Weber: osztályok és rendek.
Új marxista társadalomszerkezet-elméletek.
14

3. Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek. Konzervatív
és radikális elméletek. A strukturalista-funkcionalista
rétegződéselmélet és kritikája.
4. P.Bourdieu és Szelényi Iván: a tőkejavak elméletei.
Tőkekonverzió, gazdasági, politikai és kulturális tőke.
5. Hatalom, privilégium, presztízs, osztályérdek és a társadalmi
erőforrások egyenlőtlen birtoklása, mint a társadalmi rétegződés
alapjai.
6. A társadalmi szerkezet változása. A „munkásosztály
elpolgárosodása”, az „osztályok elhalása”. A globális világ.
7. Az Erdei-féle kettős társadalomszerkezet. A két osztály, egy réteg
modell
8.-9. Magyar struktúra és rétegződéskutatások: Ferge Zsuzsa és Kolosi
Tamás.
10. A Kolosi-féle L-modell és a Szelényi-féle két háromszög modell.
Hankiss Elemér: a második társadalom.
11.-12.A mobilitás alapfogalmai és kutatásmódszertana
13. A mobilitás elméletei
14. A mobilitás nemzetközi tendenciái
Magyar társadalom III.
1. A politikai szociológia tárgya. A politika fogalma. Hatalom,
uralom, legitimitás. Érdek és érdekérvényesítés. Pártok és
párttípusok. A politikusok típusai.
2. Politikai kultúra, politikai ideológia, politikai érték.
3. Az átmenet elméleti problémái. Totális és autoriter rendszerek.
4. Az átmenet jellemzői Magyarországon. Okok és jellegzetességek.
5. A munkanélküliség általános jellemzői, alapfogalmak.
6. A munkátlanság történeti jellemzői.
7. A fogyasztói társadalom és a globális világ munkanélkülisége. A
munkaerőpiac jövője.
8. Munkaerőhelyzet, munkaerő-politika Magyarországon szocialista
nómenklatúra idején.
9. A ’90-es évek munkanélkülisége Magyarországon. Speciális
csoportok a munkátlanok tömegein belül. A településszociológia
fogalma.
10. A falu és város fejlődésének eltérő vonásai, jellegzetességei.
11. A magyar településhálózat kialakulás és történetének
jellegzetességei.
12. A szocialista korszakban végbement változások. Iparfejlesztés és
településfejlesztés. A „Csinált városok”. A településszerkezet
alakulása a posztkommunista átmenet időszakában.
13. A regionalitás és a régiófejlesztés.
14. A települések társadalmi problémáinak komplex szociológiai
vizsgálata.
Kötelező irodalom
Magyar társadalom I.
Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második
felében. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.
Magyar társadalom II,
Andorka Rudolf (2001): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris
Kiadó.
A társadalmi rétegződés komponensei. Szerk.: Angelusz Róbert. Új
Mandátum, Bp., 1997.
A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új megközelítések. Szerk.:
Róbert Péter. Új Mandátum, 1998.
Róbert Péter (2001): Társadalmi mobilitás: A tények és vélemények
tükrében. Budapest: Századvég Kiadó.
Magyar társadalom III.
Societas Politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Szerk.: Kéri
László. Miskolc, Bíbor Kiadó. 2001.
Bánfalvy Csaba: A munkanélküliség. Magvető, 1989.
Szelényi Iván: Városszociológia, Bp. 1973.
Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon, Bp. 1996.
15

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere:
Szemináriumi munkában való részvétel
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív
részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
szabályai az irányadóak.
A vizsgára bocsátás feltételei
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.
Vizsgáztatási módszer
Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton.
Ajánlott irodalom
Magyar társadalom 1
Magyarország társadalomtörténete I-III. (Szerk.: Fokasz Nikosz, Örkény
Antal) Új Mandátum Kiadó, Budapest, 1998.
Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két világháború között. Valóság
1976/4, 1976/5.
Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. Magvető, Budapest, 1991.
Fónai Mihály: Gondolatok a magyar társadalom kettős szerkezetéről. In:
Valóság 1996/8. 49-66.
Magyar társadalom II.
Andorka Rudolf (1982): A társadalmi mobilitás változásai
Magyarországon. Budapest: Gondolat Kiadó. 180-194. p.
Bayer József (1998): A politikai gondolkodás története. Budapest: Osiris
Kiadó. 207-223. p.; 250-259. p.
Bourdieu, Pierre (1978): A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése.
Budapest: Gondolat Kiadó. 237-311. p.
Bukodi Erzsébet: A nemzedékek közötti társadalmi mobilitás főbb
jellemzői. Statisztikai Szemle, 1995. 4-5.
DiMaggio, Paul (1998): A kulturális tőke és az iskolai teljesítmény. In:
Róbert Péter (szerk.): A társadalmi mobilitás. Hagyományos és új
megközelítések. Budapest: Új Mandátum. 198-219. p.
Erdei Ferenc (1976): A magyar társadalom a két világháború között.
Valóság, 4-5. szám.
Ferge Zsuzsa: Társadalmunk rétegződése. KJK, Bp., 1969. 77-158. p.
Gábor R. István-Galasi P.: A második gazdaság. KJK, 1981, 15-107.p.
Hankiss Elemér (1986): Diagnózisok 2. Budapest: Magvető Kiadó. 219-
351. p.
Kolosi Tamás (1987): Tagolt társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó. 10-
27. p., 239-269. p.
Lukács György (1971): Történelem és osztálytudat. Budapest: Magvető
Kiadó. 270-319. p.
Pokol Béla (2005): A társadalom kettős szerkezete. Szociológiai Szemle, 3:
36-52. p.
Szalai Erzsébet (2001): Gazdasági elit és társadalom a magyarországi
újkapitalizmusban. Budapest: Aula Kiadó. 13-24.; 51-55. p., 227-262. p
Szalai Erzsébet (2004): Az első válaszkísérlet. Budapest: Nemzeti
Tankönyvkiadó. 9-22. p., 74-82. p.
Szelényi Iván: A posztkommunista társadalmak szerkezetének változása.
Magyar Tudomány, 1996. 4. sz.
Tarnai István (2005): Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és
életesemények. A magyar fiatalok a posztindusztriális korszakban című
könyvéről. Eszmélet, 68: 51-58.
Magyar társadalom III.
A demokrácia 10 éve Magyarországon. Nyíregyháza, Bessenyei
Könyvkiadó, 2000.
Bayer József: A politikai gondolkodás története. Osiris, 1998.
Hobsbawm, Eric: A szélsőségek kora. Pannonica, 1998.
Lengyel László: Mozgástér és kényszerpálya. Helikon, 1997.
Weber, Max: Gazdaság és társadalom. KjK. 1967.
Weber, Max: A politika mint hivatás. In: Weber, Max: Tanulmányok.
Osiris, 1998. 156-209.
Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése.
Gondolat, 1978.
Ferge Zsuzsa: Társadalompolitikai tanulmányok. Gondolat, 1982.
16

A tantárgy neve: Népegészségügyi ismeretek a szociális munkában I –
III.
Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Karolina
Ajánlott félév I. III. V.
Tantárgyi kód 85024 85025 85026
Nappali tagozat heti óraszáma 2+0 2+0 2+1
Levelező tagozat félévi 12 12 15
óraszáma
Kredit 3 3 4
Vizsgakövetelmény kollokvium kollokvium kollokvium
Kötelező előtanulmányi rend 85024 85025
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása: a Tanulmányi Osztály beosztása szerint
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelező
Ajánlott tanterv:
Szociális munka alapszak tanterve
A 2006/2007 I. félév oktatói:
Dr. Sárváry Attila főiskolai docens
Dr. Kósa Zsigmond
A 2006/2007 III. félév oktatói:
Dr. Sárváry Attila főiskolai docens, Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd
A 2006/2007 V. félév oktatói:
Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Dr. Sárváry Attila főiskolai docens
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A népegészségügyi ismeretek ma már minden foglalkozási ágban
elengedhetetlenek. Különösen érvényes ez a szociális munkára. A
népegészségügyi ismeretek elméleti alapját a megelőző orvostan jelenti,
ami az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének és
mindezekből következően az élet meghosszabbításának tudománya. A
szociális munka egyik legfontosabb feladatának tekinti a népegészségügyi
ismeretek terjesztését és gyakorlati alkalmazását. A társadalom tagjainak
egészségi állapota és szociális helyzete összefügg egymással, egyiken nem
lehet segíteni a másik figyelembe vétele nélkül.
A kurzus során a hallgatók megismerkednek a magyar lakosság egészségi
állapotával, az egészségi állapotot meghatározó környezeti és életmódbeli
tényezőkkel. Részletesen hallanak a leggyakoribb nem fertőző betegségek
epidemiológiájáról, ezen betegségek megelőzéséről.
Bár a fertőző betegségek gyakorisága nagymértékben csökkent az utóbbi
időben, bizonyos fertőző betegségek leküzdése továbbra is gondot okoz,
illetve új fertőző betegségek jelentek meg. Ezek ismerete elengedhetetlen
a szociális munka gyakorlati megvalósításához.
Az egészségesebb életmód kialakításában, az egészségre káros szokások
megváltoztatásában a szociális munkásnak jelentős szerepe van. A kurzus
során a III. félévben a hallgatók megismerkednek a járványtani
alapfogalmakkal és a legfontosabb fertőző betegségek járványtanával
illetve a modern egészségfejlesztés alapjaival, koncepciójával és
alkalmazott módszereivel.
A hátrányos helyzetű csoportok tagjaival és problémáival a szociális
munkás naponta találkozik. A társadalmon belül az egyenlőtlenségek
csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtése prioritást élvez. Az V.
félévben a hallgatók átfogó képet kapnak a hátrányos helyzet
kialakulásáról, a magyar társadalom hátrányos helyzetű csoportjainak –
ezen belül a roma lakosság - egészségügyi helyzetéről, problémáiról.
Oktatás típusa:
Előadás és gyakorlat.
17

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók
vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett
célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 % - 50%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat
A tantárgy részletes leírása:
I. félév
1. hét:
Bevezetés a megelőző orvostanba és a népegészségtanba.
- A megelőző orvostan múltja, jelene, jövője.
- A megelőzés szintjei.
2. hét:
A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet
Magyarországon.
3. hét:
Bevezetés a környezet-egészségtanba.
A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre.
4. hét:
A víz- és talajszennyeződés hatása az emberi egészségre.
5. hét:
Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a
túltápláltság népegészségügyi jelentősége.
6. hét:
Táplálkozástól függő megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok
és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében.
7. hét:
A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre.
A halandósági elemzések módszerei és főbb tárgykörei.
8. hét:
A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások.
A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program.
9. hét:
A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana.
10. hét:
Bevezetés a nem-fertőző betegségek epidemiológiájába.
A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF).
A dohányzás hatása az egészségi állapotra.
Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra.
11. hét:
A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája.
A daganatos betegségek epidemiológiája.
12. hét:
A légzőszervi betegségek (bronchitis chronica, emphysema, asthma)
epidemiológiája. Az anyagcsere betegségek
(diabetes,osteoporosis,obesitas) epidemiológiája.
13. hét:
Másodlagos megelőzés: szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok
bevezetésének kritériumai, ajánlott szűrővizsgálatok. Hazánkban és
más országokban alkalmazott szűrések.
18

14. hét:
Az „Egészség Évtizedének Nemzeti Programja” Magyar
Népegészségügyi Program
I. félév, levelező tagozat
1. óra:
Bevezetés a megelőző orvostanba és a népegészségtanba.
- A megelőző orvostan múltja, jelene, jövője.
- A megelőzés szintjei.
2. óra:
A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet
Magyarországon.
3. óra:
Bevezetés a környezet-egészségtanba.
A levegőszennyeződés hatása az emberi egészségre.
A víz- és talajszennyeződés hatása az emberi egészségre.
4. óra:
Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés és a
túltápláltság népegészségügyi jelentősége.
5. óra:
Táplálkozástól függő megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok
és a kardiovaszkuláris betegségek patogenezisében.
6. óra:
A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre.
A halandósági elemzések módszerei és főbb tárgykörei.
7. óra:
A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások.
A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana.
8. óra:
Bevezetés a nem-fertőző betegségek epidemiológiájába.
A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF).
9. óra:
A dohányzás hatása az egészségi állapotra.
Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra.
10. óra:
A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája.
A daganatos betegségek epidemiológiája.
11. óra:
Az anyagcsere betegségek (diabetes, osteoporosis, obesitas)
epidemiológiája.
12. óra:
Másodlagos megelőzés: szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok
bevezetésének kritériumai, ajánlott szűrővizsgálatok. Hazánkban és
más országokban alkalmazott szűrések.
Az „Egészség Évtizedének Nemzeti Programja” Magyar
Népegészségügyi Program
III. félév
1. hét:
A fertőző betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak. A
járványfolyamatok elsődleges (fertőző forrás, terjedés lehetősége,
fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerői.
2. hét:
Fertőző betegségek elleni védőoltások típusai, oltási naptár. A légúti
betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana.
19

3. hét:
A gastrointestinális fertőzések (salmonellosis, dysenteria,
campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertőzések) járványtana. A
hepatitis A, B és C járványtana.
4. hét:
A szexuális úton terjedő betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem
gonorrhoeás urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana,
klinikuma, a megelőzés lehetőségei.
5. hét:
Az egészségfejlesztés kialakulása.
Az egészségfejlesztés fejlődése, fogalmi rendszere, alapdokumentumai
(Alma-Ata Nyilatkozat, Ottawa Karta, Egészséget Mindenkinek).
6. hét:
Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezői. Az
egészségi állapot megítélése. Társadalmi-gazdasági tényezők hatása az
egészségi állapotra.
7. hét:
Egészséget szolgáló állami politika.
Kedvező környezet kialakulásáért tett lépések.
Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák.
8. hét:
A közösség tevékenységének erősítése.
Közösségi egészségfejlesztési programlehetőségek.
9. hét:
Az egyéni képességek fejlesztése.
• A rizikószemélyiség kérdései
• Dohányzás problémaköre
• Az alkoholfogyasztás
• Drogfogyasztás
10. hét:
Az egészségnevelés gyakorlata:
• Színterek és szervezeti formák
• Eszközök és eljárások
• Az egészségnevelési tevékenységet végző célcsoportok szerint.
11. hét:
Az egészségnevelési módszerek rendszere, a módszertan alapfogalmai
A módszerek csoportosítása elsődleges sajátosságaik alapján
A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása.
12. hét:
Az egészségnevelés színterei:
• Iskolák, oktatási intézmények
• Munkahelyek
• Egészségügyi és szociális alapellátás.
13. hét:
Egészségpolitika I.
Az egészségügyi rendszerek szerkezete és működése.
Az egészségpolitika alapelvei a modern társadalmakban.
14. hét:
Egészségpolitika II.
A magyar egészségügyi rendszer felépítése és működése.
Az Európai Unió egészségpolitikája. Egészségügyi reformok az
Európai Unió országaiban.
20

III. félév, levelező tagozat
1. óra:
A fertőző betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak. A
járványfolyamatok elsődleges (fertőző forrás, terjedés lehetősége,
fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerői.
2. óra:
Fertőző betegségek elleni védőoltások típusai, oltási naptár. A légúti
betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana.
3. óra:
A gastrointestinális fertőzések (salmonellosis, dysenteria,
campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertőzések) járványtana. A
hepatitis A, B és C járványtana.
4. óra:
A szexuális úton terjedő betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem
gonorrhoeás urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana,
klinikuma, a megelőzés lehetőségei.
5. óra:
Az egészségfejlesztés kialakulása. Az új típusú gondolkodás hatása.
Az egészségfejlesztés fejlődése, fogalmi rendszere, alapdokumentumai
(Alma-Ata Nyilatkozat, Ottawa Karta, Egészséget Mindenkinek).
6. óra:
Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezői. Az
egészségi állapot megítélése. Társadalmi-gazdasági tényezők hatása az
egészségi állapotra.
8. óra:
Egészséget szolgáló állami politika.
Kedvező környezet kialakulásáért tett lépések.
Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák.
9. óra:
A közösség tevékenységének erősítése.
Közösségi egészségfejlesztési programlehetőségek.
10. óra:
Az egyéni képességek fejlesztése.
• A rizikószemélyiség kérdései
• Dohányzás problémaköre
• Az alkoholfogyasztás
• Drogfogyasztás
Az egészségnevelés gyakorlata:
• Színterek és szervezeti formák
• Eszközök és eljárások
• Az egészségnevelési tevékenységet végző célcsoportok szerint.
11. óra:
Az egészségnevelési módszerek rendszere, a módszertan alapfogalmai
A módszerek csoportosítása elsődleges sajátosságaik alapján
A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása.
Az egészségnevelés színterei:
• Iskolák, oktatási intézmények
• Munkahelyek
• Egészségügyi és szociális alapellátás.
12. óra:
Egészségpolitika
Az egészségügyi rendszerek szerkezete és működése.
Az egészségpolitika alapelvei a modern társadalmakban.
A magyar egészségügyi rendszer felépítése és működése.
21

V. félév
1. hét:
A hátrányos helyzet fogalma, okai és a csoportjai.
2. hét:
Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek.
• A méltányosság és méltánytalanság fogalma és dimenziói.
• Elkerülhetetlen vagy elfogadhatatlan
3. hét:
Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek.
• Társadalmi csoportok között fennálló különbségek.
• Szegénység ördögi köre.
4. hét:
A szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott csoportok.
5. hét:
A hátrányos helyzetű nők és gyermekek.
6. hét:
A mentális helyzet és a szegénység összefüggései.
7. hét:
Erőszak a családban.
8. hét:
A fogyatékos gyermekek helyzete, problémái.
9. hét:
Roma lakosság Magyarországon.
10. hét:
A roma kultúra jellemzői.
11. hét:
A roma lakosság egészségi állapota.
12. hét:
Hajléktalanság. A magyarországi hajléktalanok.
13. hét:
A hajléktalanok egészségügyi problémái.
14. hét:
Társadalmi és civil szervezetekkel való kapcsolat, közös feladatok a
hátrányos helyzetű családok ellátása érdekében.
Gyakorlat: A hátrányos helyzetűekkel foglalkozó intézmények látogatása
(Közösségi Ház, Bölcsőde, Óvoda látogatása a Huszártelepen, Anyaóvó).
V. félév, levelező tagozat
1. óra:
A hátrányos helyzet fogalma, okai és a csoportjai.
2. óra:
Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek.
• A méltányosság és méltánytalanság fogalma és dimenziói.
• Elkerülhetetlen vagy elfogadhatatlan
3. óra:
Az egészség és a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek.
• Társadalmi csoportok között fennálló különbségek.
• Szegénység ördögi köre.
4. óra:
A szegénység által legnagyobb valószínűséggel sújtott csoportok.
22

5. óra:
A hátrányos helyzetű nők és gyermekek.
6. óra:
A mentális helyzet és a szegénység összefüggései.
7. óra:
Erőszak a családban.
8. óra:
A fogyatékos gyermekek helyzete, problémái.
9. óra:
Roma lakosság Magyarországon.
10-11. óra:
A roma kultúra jellemzői.
12. óra:
A roma lakosság egészségi állapota.
13. óra:
Hajléktalanság. A magyarországi hajléktalanok.
14. óra:
A hajléktalanok egészségügyi problémái.
15. óra:
Társadalmi és civil szervezetekkel való kapcsolat, közös feladatok a
hátrányos helyzetű családok ellátása érdekében.
Kötelező irodalom:
Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina,
Budapest (megjelenés alatt).
Kemény I., Janka B., Lengyel G.: A magyarországi cigányság 1971-
2003. Gondolat-MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet Budapest,
2004.
Puporka L. és Zádori Zs.: A magyarországi romák egészségi állapota
Roma Sajtóközpont 1999.
Ajánlott irodalom:
V. Hajdú P., Ádány R. (szerk.): Epidemiológiai Szótár. Medicina,
Budapest, 2003.
Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az
ezredfordulón, Medicina, Budapest, 2003.
Kertai P. Megelőző orvostan – A népegészségügy elméleti alapjai,
Medicina, Bp. 1999.
Ádány R. Nem fertőző betegségek epidemiológiája, DE NI hallgatói
jegyzet
Évközi ellenőrzés:
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az egészségfejlesztési projekt és plakát elkészítése és elfogadása.
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
Vizsgáztatási módszer:
A vizsga típusa: írásbeli kollokvium.
23

A tantárgy neve: Pedagógia a szociális munkában
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László
Ajánlott félév
III.
Tantárgyi kód 05030
Nappali tagozat heti óraszáma 1+0
Levelező tagozat félévi óraszáma 8
Kredit 2
Vizsgakövetelmény
gyj
Kötelező előtanulmányi rend -
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális Munka Alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
Páratlan félévben
Az oktatás nyelve
Magyar
A tantárgy órarendi beosztása: heti
A tantárgy státusza:
Kötelező
Szakmai törzstantárgy
Oktató/-k/ névsora: Dr. Horváth László, Molnár Mónika
A tantárgy általános és speciális céljai
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a neveléstudomány elméleti
és gyakorlati jellemzőit, bevezetést nyújtson az általános pedagógia tudományába,
az iskola belső világába. Segítse a szociális munkások és a pedagógusok
együttműködését a team munkában.
Oktatás típusa: szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a
tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a
törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A
szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók
vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés
mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
70+30 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Előadás, szakirodalom feldolgozása, értelmezése.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
TDK, szakdolgozat
A tantárgy részletes leírása
1. A nevelés szerepe a társadalom és az egyén életében.
2. A nevelés értelmezése és fogalmi rendszere.
3. A nevelés mint értékközvetítő tevékenység.
4. A nevelés folyamata, strukturális sajátosságai, céljai, értékei.
5. A nevelés hatásrendszere és módszerei, a direkt és az indirekt nevelő hatások.
6. Az iskolaügy szabályozása az Alkotmányban, főbb törvényekben és a
tantervekben.
7. A nevelésügy intézményei és szervezeti formái, az iskolai élet belső
szabályozása: helyi program, helyi tanterv, házirend.
8. Teljesítmény, pedagógiai szabadság és tanulóközpontúság.
9. Didaktika, a tanítás és tanulás összefüggései.
10. Az oktatás individualizációja.
11. A nevelés szubjektív tényezői.
12. A pedagógus szerepe, a tanári pálya jellemzői, összehasonlítása a szociális
munkás szerepével.
13. A nehezen tanuló gyermek nevelése.
14. Az oktatásügy speciális intézményei.
24

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
Tájékozódási képesség a pedagógia körében
Kötelező irodalom
Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
1999.
Kron, Friedrich: Pedagógia. Osiris, Bp. 1997.
Mesterházi Zsuzsa: A nehezen tanuló gyermek iskolai nevelése. Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskola, Bp. 1998.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
Zárthelyi dolgozat készítése
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
Zárthelyi dolgozat készítése
A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsga nem kapcsolódik
Vizsgáztatási módszer
Vizsga nem kapcsolódik
25

A tantárgy neve: Pszichológia I – II – III.
Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Kiss János
Ajánlott félév I. félév II. félév III. félév
Tantárgyi kód 70016 70017 70018
Nappali tagozat heti óraszáma 1+1 1+1 2+0
Levelező tagozat félévi óraszáma 12 12 12
Kredit 3 3 3
Vizsgakövetelmény
Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik
Szociális Munka Alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
A táblázatban megjelölt félévben
Az oktatás nyelve
Magyar
A tantárgy órarendi beosztása
Tanulmányi osztály beosztása szerint
A tantárgy státusza:
Kötelező
gyakorlati
jegy
kollokvium
Oktató/-k/ névsora:
Dr. Kiss János, Dr. Horváth Andrea, Dr. Kovács János
gyakorlati
jegy
Kötelező előtanulmányi rend nincs 70016 70017
viselkedésformákat, azok tüneti megnyilvánulásait, kialakulásuk
folyamatát, pszichés hátterét.
Oktatás típusa:
Előadás
A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal
kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati
szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók
elhelyezkedése utáni „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések
alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos
visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, a
végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési
körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak
mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló
minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit.
A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók
vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett
célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya:
40:60%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Előadás modern prezentációs technikákkal
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:
Szakdolgozati és TDK munkák
A tantárgy általános és speciális céljai:
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a pszichológia tárgyát,
rövid történetét, módszereit, betekintést adjon a főbb személyiséglélektani
irányzatokba, bemutassa a fontosabb fejlődéslélektani és
szociálpszichológiai jelenségeket és ismertesse a legjellemzőbb deviáns
26

A tantárgy részletes leírása:
I.félév
1. A pszichológia tárgya, rövid története,
2. A pszichológia módszerei
3. A pszichológia fontosabb elméleti területei
4. A pszichológia fontosabb alkalmazott területei
5. A pszichológia főbb diagnosztikus módszerei
6. A pszichológia főbb terápiás és mentálhigiénés módszerei
7. Személyiséggel kapcsolatos alapfogalmak és jelenségek
8. A pszichoanalitikus elméletek
9. A behaviorizmus
10. Kognitív elméletek
11. A humanisztikus elméletek
12. Biológiai elméletek
13. Típustanok
14. Vonáselméletek
II.félév:
1. A pszichés fejlődés fogalma, jelenségei
2. A szocializáció fogalma, jelenségei
3. Freud pszichoanalitikus fejlődés modellje
4. Erikson pszichoanalitikus fejlődés modellje
5. Piaget elmélete
6. Életkori szakaszok
7. Mahler tárgykapcsolat elmélete
8. A szociálpszichológia tárgya, határterületei, módszerei
9. Személypercepció, implikált személyiség elméletek
10. Attribúcióelmélet
11. Szerep és kommunikációelmélet
12. Csoportelmélet
13. Vonzalomelméletek és emberi kapcsolatok
14. Társas befolyásolás, konformitás, engedelmesség
III. félév:
1. A deviancia fogalma és formái, kutatásának történeti gyökerei
2. A devianciával kapcsolatos pszichológiai elméletek
3. A deviáns viselkedési formák kialakulásának folyamata, azok biológiai
háttere
4. A deviáns viselkedési formák kialakulásának folyamata, azok pszichés
háttere
5. Inadaptív viselkedésformák szocializációs eredete
6. Inadaptiv viselkedés formák a csecsemő is kisgyermekkorban
7. Inadaptiv viselkedés formák a gyermekkorban
8. A felnőttkori neurózisok és a deviancia összefüggései
9. A legjellemzőbb deviáns viselkedési formák ( alkoholizmus, bűnözés,
drog, prostitúció )
10. Krízisek, öngyilkosság
11. Kábítószer és egyéb szenvedélybetegségek
12. Bűnözés és prostitúció
13. A deviáns viselkedési formák tüneti megnyilvánulásai
14. A pszichés kezelés lehetőségei
Kötelező irodalom:
R. L. Atkinson-R. C. Atkinson-E. E. Smith, D. J. Bem: Pszichológia
Osiris, Bp (több kiadás)
Carver, C. S., és Scheier, M. F.,: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó,
Budapest, 1998.
Cole, M., Cole, S. R. : Fejlődéslélektan, Osiris, Budapest 1997.
Mérei F., Binét Á. : Gyermeklélektan, Gondolat, Budapest 1995.
Csepeli György: Szociálpszichológia Osiris Bp.1998.
P.Forgas: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat Bp.2000.
Murányi-Kovács E.-né: A gyermek- és serdülőkori személyiségzavarok
pszichológiája (Tankönyvkiadó, 1991)
Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (Kossuth
Kiadó,1988.szerk: Münnich Iván)
Bakó T.: Titok nélkül (Animula, Budapest 1992.)
27

Ajánlott irodalom:
E.Aronson: A társas lény Közgazdasági és Jogi Kiadó 1998.
Szociálpszichológia (Szerk.: Hewstone és tsa.-i ) Közgazdasági és Jogi
Kiadó Bp.1997.
Mérei F., Binét Á. : Gyermeklélektan, Gondolat, 1995.
Bálint A. : A gyermekszoba pszichológiája, Kossuth, 1990.
Bernáth L., Solymosi K. : Fejlődéslélektani olvasókönyv, Tertia, 1997.
Bettelheim, B. : Az elég jó szülő, Gondolat, 1994.
Buda B., Szilágy V. : Párválasztás a párkapcsolatok pszichológiája
Cole, M., Cole, S. R. : Fejlődéslélektan, Osiris, 1997.
Kübler Ross, E.: A halál és a hozzá vezető út, Gondolat, 1988.
Fraiberg, S. H. : Varázsos évek, Park , 1990.
Mönks, F: J:, Knoers, A: M: P: : Fejlődéslélektan, Fitt Image, 1998.
Polcz A. : Meghalok én is , Századvég, 1993.
Raffai J. : Megfogantam, tehát vagyok, Útmutató K. 1999.
Riemann, F.: Az öregedés művészete, Háttér, 1987.
Vizsgáztatási módszer:
írásbeli vizsga
Gyakorlati jegy megszerzésének módszere: zárthelyi dolgozat írása.
Bűnöző fiatalok (szöveggyűjtemény, szerk.: Bennett, Münnich) (Tk.Kiadó,
1985.)
Levendel L.: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása (Akadémia,
1987.)
Popper P.: A kriminális személyiségzavar kialakulása (Beilleszkedési
zavarok szgy.1989.)
Dr. Rácz J.: A drogfogyasztó magatartás (Medicina, 1988.)
Dr.Rácz József: Addiktológia (HIETE Bp.1999.)
Valkai Zs.: Miért isznak a nők (Magvető, 1986)
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere:
nincs
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az előadásokon a részvétel ajánlott.
A vizsgára bocsátás feltételei:
Az aláírás megszerzése.
28

A tantárgy neve: Segítő kapcsolatok pszichológiája
Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth Andrea
Ajánlott félév
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális munka alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
A táblázatban megjelölt félévben
Az oktatás nyelve
Magyar
A tantárgy órarendi beosztása
Tanulmányi osztály beosztása szerint
A tantárgy státusza:
kötelező
Oktató/-k/ névsora:
Dr. Horváth Andrea, Zolnai Erika
A tantárgy általános és speciális céljai:
Bemutatni a hallgató számára a kommunikáció és a segítő kapcsolatok
működésének szociálpszichológiai törvényszerűségeit és a személyiség
belső dinamikai tényezőit, alapvető módszertani ismereteket adni annak
érdekében, hogy a hallgatók hatékonyabban tudják kezelni a
professzionális helyzetben kialakult kapcsolatokat.
Oktatás típusa: Előadás
IV. félév
Tantárgyi kód 70019
Nappali tagozat heti óraszáma 1+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 15
Kredit 4
Vizsgakövetelmény
gyakorlati jegy
Kötelező előtanulmányi rend 70018
A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal
kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati
szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók
elhelyezkedése utáni „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések
alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos
visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, a
végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési
körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak
mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló
minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit.
A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók
vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett
célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Segítő kapcsolat során alkalmazható készségek fejlesztése.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya:
40:60%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Kiscsoportos gyakorlat, modern prezentációs eszközökkel, módszer
specifikus tréning technikák alkalmazása, részben tömbösített időrendben
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:
Szakdolgozati és TDK munkák
A tantárgy részletes leírása:
1. A segítés konceptuális keretei, fogalmi háttere
2. A segítés célja, etikai elvei
3. A segítő kapcsolat résztvevői, jellegzetességei, lehetőségei
29

4. A segítő és a kliens szerepei
5. Szükségletek, elvárások
6. A motivációk a kapcsolatban,
7. Ellenállások a kapcsolatban
8. Szerződéskötés
9. Kommunikáció céltudatos formái, figyelés és beavatkozás
10. A segítő kapcsolat, mint problémamegoldó folyamat
11. A segítő kapcsolat, mint döntési folyamat
12. Interjú technikák a szociális munkában
13. Tanácsadási technikák a szociális munkában
14. Tranzakció analízis alapjai, alapvető játszmák a kliens és a segítő
között
Kötelező irodalom:
Ritoókné Ádám Magdolna: A tanácsadás pszichológiája (Tankönyvkiadó,
Bp.1992.)
Hermann Argelander: Első interjú a pszichoterápiában (Magyar Pszich.
Társaság 1986/6.)
Allen E. Ivey - Lynn S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990.
OTE Pszichiátriai és Klinikai Pszichológia Tanszék)
Ajánlott irodalom:
Allen E. Ivey - Lynn S. Dowling: Tanácsadás és pszichoterápia (Bp. 1990.
Orvostovábbképző
Egyetem Pszichiátriai és Klinikai Pszichológia Tanszék)
Eric Berne: Emberi játszmák (Gondolat, Bp. 1987)
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei
(Animula, Bp., 1994)
Thomas Gordon: T.E.T. (Studium Effektive, 1994)
Jelenits J.-Tomcsányi T.: Egymás közt egymásért (HÍD, 1990)
Ian Stewart, Vann Joines: A TA-MA (Xénia Könyvkiadó, Bp.)
Tringer: Gyógyító beszélgetés (Bp. 1992)
Watzlawick: Változások (Bp. 1990. Gondolat)
Murányi-Kovács E.-né: A gyermek- és serdülőkori személyiségzavarok
pszichológiája (Tankönyvkiadó, 1991)
Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról (Kossuth 1988. szerk:
Münnich Iván)
A deviáns viselkedés szociológiája (Gondolat, 1974szerk: Andorka
Rudolf)
HÍD, Családsegítő Központ: Családsegítés, mentálhigiéné, módszertani
füzetek
Bagdy E.: Családi szocializáció és személységfejlődés (Tk. Kiadó, 1986.)
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere:
nincs
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az előadásokon való részvétel ajánlott
A vizsgára bocsátás feltételei:
Érvényes aláírás
Vizsgáztatási módszer:
Nincs vizsga
Gyakorlati jegy megszerzésének módszere: zárthelyi dolgozat írása.
30

A tantárgy neve: Szociális munka gyakorlata I – VII.
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Lukácskó Zsolt
Ajánlott félév I. II. III. IV. V. VI. VII
Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján
főállású és óraadói státuszban lévő oktatók, Debreceni Egyetem
Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi
Tanszék
Tantárgyi kód 05015 05022 05029 05035 05040 05042 05043
nappali
Tantárgyi kód 05015 05022 05029 05035 05040 05042 05043
levelező
L L L L L L L
Nappali tagozat heti 0+3 0+3 0+3 0+3 0+8 0+3 0+36
óraszáma
Levelező tagozat 16 16 16 16 40 16 220
félévi óraszáma
Kredit 3 3 3 3 6 3 30
Vizsgakövetelmény gyj gyj gyj gyj gyj gyj gyj
Kötelező
- 05015 05022 05029 05035 05040 05042
előtanulmányi rend
05015 05022 05029 05035 05040 05042
/kód/
L L L L L L
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális munka alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
Mintatanterv szerint
Az oktatás nyelve
magyar
A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint.
A tantárgy státusza:
Kötelező
A tantárgy általános és speciális céljai
A hallgató ismerje meg a szociális és gyermekvédelmi
szolgáltatásokat nyújtó intézményeket és a szociális munka területeit
és alkalmazott módszereit. A tantárgy célja továbbá, hogy iskolán
kívüli terepgyakorlatokon a hallgató tapasztalatokat szerezzen a
szociális munka gyakorlatáról, és a terepoktatás során képessé váljon
a szociális munka elméleti és gyakorlati ismereteinek kezdetben
megalapozására, ezt követően elmélyítésére, és végül integrálására a
szociális szolgáltatásokat nyújtó állami/önkormányzati, társadalmi
szervezeteknél (egyház, non-profit szervezet) és magán
intézményeknél.
1. blokk – Szociális munka gyakorlat I – IV (alapozó szakasz):
Az alapozó szakaszban a hallgató betekintést nyer a szociális és
gyermekvédelmi szolgáltatást (is) nyújtó intézmények működésébe.
Megismeri az adott intézmény feladatát, szervezeti, működési
struktúráját, helyét az adott társadalmi viszonyokban. A
terepgyakorlat biztosítja, hogy a hallgató megismerje az intézmény
klienskörét, az elméleti ismeretanyagban tanultak (szociális
esetmunka, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka)
gyakorlati alkalmazását, az intézmény szolgáltatási stratégiáját, az ott
dolgozó szociális munkát végzőket, a szolgáltatásokhoz kapcsolódó
egyéb intézményeket. A gyakorlatokat követő szemináriumok célja a
szociális munka értékinek megismertetése, a beavatkozások
lehetséges eszközeinek és módszereinek átgondolása, a
rendszerszemléletben való gondolkodás kialakítása, valamint a
szakmai identitás kialakulásának elősegítése.
Oktatás típusa: terepgyakorlat, szeminárium
31

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok
felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása,
a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával
összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a
gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
70+30 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal
tömbösített időrend
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
Fogyatékos személyek szociális ellátása
Hajléktalanság a keleti régióban
Hajléktalanok egészségügyi helyzete
Hátrányos helyzetűek sérelmére elkövetett cselekmények
Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere
Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja
Végzett hallgatók után követésének vizsgálata
A tantárgy részletes leírása:
A terepintézményeket és az időpontokat tartalmazó gyakorlati táblázat a
félév első óráján kerül a hallgatókhoz.
A hallgató feladatai a terepgyakorlaton:
• Résztvevő megfigyelő pozícióból információgyűjtés az intézmény
működéséről, szolgáltatásairól, kliensköréről, a szociális munka
eszközeiről, módszereiről, a szociális munkások feladatairól.
• Aktív részvétel: kérdések megfogalmazásával tájékozódik a hallgatót
érdeklő szakmai kérdésekről.
• Lehetőség szerint kapcsolatfelvétel és interjú készítés gyakorlása a
bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel.
Szemináriumon:
• Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak többszempontú
megbeszélése, kérdések megfogalmazása a hallgatót érdeklő szakmai
kérdésekről, etikai kérdések megvitatása.
• A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakirodalmi
anyagok feldolgozása, prezentáció.
Terepgyakorlaton kívüli feladat:
• A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk
dokumentálása terepnaplóban.
• A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozat(ok) elkészítése.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
Alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása és gyakorlatban való
megszemlélése, gyakorlati tapasztalatok megfogalmazása.
Kötelező irodalom
Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és
gyakorlata I. kötet. 5-15., 32-180. és a II. kötet egésze. Semmelweis,
1994.Peter Lüssi: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati
kézikönyve. Párbeszéd Alapítvány, Bp. 1997. 56-118., 295-354.o.
Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola,
Budapest 2000.
Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális
Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o.
Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001.
Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005.
Ajánlott irodalom:
Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő
terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a
szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben,
szakfolyóiratban közölt írások, cikkek.
32

Jogszabályok:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról”
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről
+ azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény működését és az
intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.
Ajánlott honlapok:
www.3sz.hu
www.szochalo.hu
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
A hallgatók terepnaplót készítenek, egyéni és csoportos munkában dolgozatot,
prezentációt készítenek még a szorgalmi időszakban.
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton és a szemináriumon való aktív
részvétel, a terepnapló elkészítése.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a
gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B,
illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van
lehetőség.
A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsga nem kapcsolódik.
Vizsgáztatási módszer
Vizsga nem kapcsolódik.
2. blokk – Szociális munka gyakorlat V – VI (elmélyítő szakasz):
Az elmélyítő szakaszhoz tartozó tantárgyakban a hallgató mélyebb
szakmai ismereteket szerez a szociális munkást végző intézményről. A
hallgató az iskolán kívüli terepgyakorlatot teljes időben, egy
terepintézményben tölti, ahol részletesen megismeri az intézmény szakmai
feladatait, szervezeti, működési struktúráját, helyét az adott társadalmi
viszonyokban, az intézmény klienskörét, az elméleti ismeretanyag főbb
módszereinek gyakorlati alkalmazását, az intézmény szolgáltatási
stratégiáját, a kapcsolódó egyéb szociális szolgáltatást nyújtó
intézményeket. A terepgyakorlat során a hallgatók tereptanári vezetés
mellett a terepintézményben szokásos – a szociális munkás feladatköréhez
tartozó résztevékenységeket végeznek, valamint szakmai készségeik és
ismereteik elmélyítése, fejlesztése érdekében célzott feladatokat végeznek.
Mindezen feladatok hozzájárulnak a hallgató féléves intenzív
terepgyakorlatának előkészítéséhez.
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok
felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a
visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben
megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek
elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
70+30 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített
időrend
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
Fogyatékos személyek szociális ellátása
Hajléktalanság a keleti régióban
Hajléktalanok egészségügyi helyzete
Hátrányos helyzetűek sérelmére elkövetett cselekmények
33

Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere
Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja
Végzett hallgatók után követésének vizsgálata
A tantárgy részletes leírása:
A hallgató feladatai a terepgyakorlaton:
• Információgyűjtés az intézmény működéséről, szolgáltatásairól,
kliensköréről, a szociális munka eszközeiről, módszereiről, a szociális
munkások feladatairól.
• Kapcsolatfelvétel és interjúkészítés klienssel, genogram és ecomap
felvételének gyakorlása a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel.
• Az esetleírás elkészítéséhez információ gyűjtés a klienssel dolgozó
szociális munkástól és a klienstől a probléma jellegéről és
összetevőiről, a problémakezelésről.
Terepgyakorlaton kívüli feladat:
• A terepintézményben megismert információk dokumentálása
terepnaplóban.
• A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozat elkészítése.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása: A
szociális munkában alkalmazott ismeretek, módszerek, készségek klienseknek
biztosított szolgáltatásban történő felhasználása, kliens – segítő kapcsolat
kialakítása, a probléma kezeléshez alkalmazott módszerek integrálása.
Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005.
Ajánlott irodalom:
Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő
terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a
szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben,
szakfolyóiratban közölt írások, cikkek.
Jogszabályok:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról”
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről
+ azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény működését és az
intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.
Ajánlott honlapok:
www.3sz.hu
www.szochalo.hu
Kötelező irodalom
A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1 - 4. kötet. Bárczy Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskola szerk: Hegyesi – Talyigás (1. kötet); Tánczos
(2. kötet); Gosztonyi Géza (3. kötet); Kozma – Szilvási (4. kötet);
Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola,
Budapest 2000.
Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális
Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o.
Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
A hallgatók terepnaplót készítenek, egyéni és csoportos munkában dolgozatot,
prezentációt készítenek még a szorgalmi időszakban.
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló
elkészítése.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
34

A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez esetleírást készítenek, ami
tartalmazza:
- a családi és a szociális anamnezist,
- a klienssel történt kapcsolatfelvétel körülményeit,
- a probléma megismerését szolgáló felmérési módszerek alkalmazását
(interjú jegyzőkönyv, genogram, ecomap, környezettanulmány
tapasztalatai),
- a probléma megfogalmazását követő célmeghatározást, a
szerződéskötés tartalmát,
- a probléma kezeléséhez felajánlott szolgáltatás kapcsolódását az
esethez, a szolgáltatás működésének részletes szakmai leírását és
elemzését a segítő és az ellátott szemszögéből.
A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a
gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B,
illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van
lehetőség.
A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik.
Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok
felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása,
a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával
összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a
gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
70+30 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal tömbösített
időrend
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
Fogyatékos személyek szociális ellátása
Hajléktalanság a keleti régióban
Hajléktalanok egészségügyi helyzete
Hátrányos helyzetűek sérelmére elkövetett cselekmények
Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere
Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja
Végzett hallgatók után követésének vizsgálata
A tantárgy részletes leírása:
3. blokk – Szociális munka gyakorlat VII (integráló szakasz):
Az integráló szakaszban a hallgatók intenzív terepgyakorlaton vesznek
részt egy terepintézményben, teljes időben. A hallgatók tereptanári
irányítás mellett a szociális munka elméleti ismereteit és módszereit
alkalmazva, segítő készségeiket gyakorolva végeznek szakmai feladatokat.
Az intenzív terepgyakorlat megfelelő forma arra, hogy a hallgatók szakmai
ismeretei elmélyüljenek, az elmélet és gyakorlat integrálása a
szolgáltatásokban kialakuljon, és a szakmai beavatkozások végzésében és a
segítő szerep működésével kapcsolatosan gyakorlatot, tapasztalatot
szerezzenek.
A hallgató feladatai a terepgyakorlaton:
• Információgyűjtés az intézmény működéséről, szolgáltatásairól,
kliensköréről, a szociális munka eszközeiről, módszereiről, a szociális
munkások feladatairól.
• A szolgáltatásban alkalmazott szociális munka folyamatának és
módszereinek megismerése, részfeladatok elkészítése.
• A szolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztráció megismerése,
részfeladatok elvégzése.
• Kapcsolatfelvétel gyakorlása a bekapcsolódásra hajlandó kliensekkel.
• A probléma többszempontú megfogalmazásához interjúkészítés
klienssel, amennyiben lehetséges a kliens környezetében elő
35

személyekkel, felmérési módszerek alkalmazása a probléma
megismeréséhez: genogram és ecomap, amennyiben szükséges
környezettanulmány készítése.
• A probléma megfogalmazása, a beavatkozás lehetőségeinek és
módszereinek megfogalmazása.
• Célmeghatározás és szerződéskötés tartalma.
• Cselekvési terv elkészítése a klienssel, és a megállapodás rögzítése.
• A segítő – kliens kapcsolat alakulásának leírása és elemzése az
elvárások, a vállalások és az eredmények alapján.
• A segítő kapcsolat lezárása.
Terepgyakorlaton kívüli feladat:
• A terepintézményben megismert információk dokumentálása
terepnaplóban.
• A gyakorlathoz kapcsolódó 2 esettanulmány elkészítése.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
A szociális munkában alkalmazott ismeretek, módszerek, készségek
klienseknek biztosított szolgáltatásban történő felhasználása, az elméleti
ismeretek és a gyakorlati alkalmazás integrálása, a tapasztalatok kritikus és
fejlesztő megfogalmazása, a probléma kezelés egyes módszereiben szerzett
jártasság.
Kötelező irodalom
A szociális munka elmélete és gyakorlata. 1 - 4. kötet. Bárczy Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskola szerk: Hegyesi – Talyigás (1. kötet); Tánczos
(2. kötet); Gosztonyi Géza (3. kötet); Kozma – Szilvási (4. kötet);
Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola,
Budapest 2000.
Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális
Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o.
Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001.
Szociális Munka Etikai Kódexe, Szociális Szakmai Szövetség, 2005.
Ajánlott irodalom:
Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő
terepintézmények működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a
szociális munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben,
szakfolyóiratban közölt írások, cikkek.
Jogszabályok:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról”
149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről
+ azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény működését és az
intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.
Ajánlott honlapok:
www.3sz.hu
www.szochalo.hu
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
A hallgatók terepnaplót készítenek, és részt vesznek a terepgyakorlat
feldolgozását segítő megbeszéléseken (tereptanár – tutor – hallgató).
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló
elkészítése, részt vétel a terepgyakorlat feldolgozását segítő
megbeszéléseken.
36

A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei:
A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez 2 esettanulmányt készítenek,
ami tartalmazza:
- a családi és a szociális anamnezist,
- a klienssel történt kapcsolatfelvétel körülményeit,
- a probléma megismerését szolgáló felmérési módszerek alkalmazását
(interjú jegyzőkönyv, genogram, ecomap, környezettanulmány
tapasztalatai),
- a probléma megfogalmazását, a célmeghatározást, a szerződéskötés
tartalmát,
- a probléma kezeléséhez felajánlott szolgáltatás kapcsolódását az
esethez, a szolgáltatás működésének részletes szakmai leírását és
elemzését a segítő és az ellátott szemszögéből.
A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a
gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B,
illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van
lehetőség.
A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik.
Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.
37

A tantárgy neve: Szociális munka I – VI.
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László
Ajánlott félév
I. II. III. IV. V. VI.
Tantárgyi kód nappali 05014 05021 05028 05034 05039 05041
Tantárgyi kód levelező
05014 L 05021 L 05028 L 05034 L 05039 L 05041 L
Nappali tagozat heti
óraszáma
Levelező tagozat félévi
óraszáma
2+2 2+2 1+1 1+1 1+1 3+2
20 20 12 12 12 24
Kredit 5 5 3 3 3 6
Vizsgakövetelmény koll gyj gyj koll. gyj Koll.
Kötelező
05021
előtanulmányi rend
05014 05021 05028 05021 05021 L,
-
/kód/
05014 L 05021 L 05028 L 05021 L 05037,
05038
Az ajánlott tantervben mely /alap-/ szakok szerepeltetik
Szociális munka alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
Mintatanterv szerint
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint.
A tantárgy státusza:
Kötelező
Szociális munka I. alapozó törzstantárgy,
Szociális munka II – VI. szakmai törzstantárgy
Oktató/-k/ névsora: Dr. Horváth László, Szoboszlai Katalin, Pattyán
László, Ferenczi Gábor
A tantárgy általános és speciális céljai
Célja a hallgatók bevezetése a szociális munka professzionális végzéséhez
szükséges elméletekbe, segítse a gyakorlat-elmélet egységének
megvalósítását, ezen keresztül készítsen fel a szociális munka szigorlatra.
A tantárgy feldolgozza az eskü szövegét, a szociális munkás pályaképét,
rendszerbe szedi a szükséges alapismereteket, az esetkezelés, a
problémamegoldás, a krízisintervenció, a rendszerszemlélet lépéseit, a
szociális munka történetét, etikai dilemmáit, kódexét, kitekintést ad az
európai szociális modell alapelveire, összefüggéseire. Felkészítjük a
hallgatókat a team munkára. A hallgatók megismerik a szociális munka
módszerit, a szociális csoportmunka és közösségi szociális munka
elméletét, módszertanát, technikáit, valamint információkat szereznek az
egyes speciális célcsoportokkal végzett segítő munka jellemzőiről.
Oktatás típusa: előadás, szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal
kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati
szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók
elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések
alapján a tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett
hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban
történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú
minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei,
eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek
alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
70+30 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók, gyakorlattal
tömbösített időrend
38

Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
Fogyatékos személyek szociális ellátása
Hajléktalanok egészségügyi helyzete
Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere
Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja
Végzett hallgatók után követésének vizsgálata
A tantárgy részletes leírása:
Szociális munka I.
1. Az eskü tartalmának feldolgozása
2. Az emberi szükségletek felsorolása, jellemzése és kapcsolódásuk. A
kliens megismerése.
3. Az emberi létezés szintjei, az ökoszisztéma és felhasználása a
szociális munkában.
4. A szociális munka fő megközelítési iránya, céljai, lehetséges
típushibái.
5. A szociális munka meghatározása, értelmezése és csoportosítása.
6. A szociális munka szereplői és jellemzésük.
7. A hagyományos és a szakképzett szakemberek a szociális
munkában, kompetencia határ és a team-munka.
8. A rendszerszemléletű szociális munka.
9. A szociális munka általános rendszerei és kapcsolódásuk.
10. Az egyéni esetkezelés folyamata.
11. A strukturált gyakorlat modellje.
12. Krízisintervenció a szociális munkában
13. A szociális munka fő kérdései.
14. A problémamegoldó modell és szakaszai.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása és gyakorlatban
való megszemlélése
Kötelező irodalom
Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és
gyakorlata I. kötet. 5-15., 32-180. és a II. kötet egésze. Semmelweis, 1994.
Peter Lüssi: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati kézikönyve.
Párbeszéd Alapítvány, Bp. 1997. 56-118., 295-354.o.
Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola,
Budapest 2000.
Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális
Szakmai Szövetség, Budapest 2002. 1-137.o.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
A hallgatók írásbeli és szóbeli beszámolókat, egyéni és csoportos
dolgozatokat készítenek.
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz
A vizsgára bocsátás feltételei
Érvényes aláírás
Vizsgáztatási módszer
Írásbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből
Szociális munka II.
1. A szociális munka egyetemes története.
2. A szociális munka hazai története.
3. A szociális képzések fejlődése.
4. Új fogalmak és megközelítések az EU-ban
5. A szociális charta.
6. A szociális munka etikai dilemmái.
7. A szociális munka etikai kódexe.
8. Szolgáltatások a szociális munka keretében I.
39

9. Szolgáltatások a szociális munka keretében II.
10. A szociális munka hat eljárásfajtája.
11. Az esettanulmány.
12. A környezettanulmány.
13. Ecomap készítése.
14. Genogram készítése
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek integrálása a gyakorlattal,
elemző képesség a teljes témában
Kötelező irodalom
Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és
gyakorlata I. kötet. Semmelweis, 1994. 17-31., 181-208.o.
Pik Katalin: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990.)
Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest
A Szociális Munka Etikai Kódexe. Szociális Szakmai Szövetség, 2005.
Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Európai szociális modell Esély,
2004/3.sz. 3-25.
Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin: Alapkő-letétel.= Esély, 1990/4.sz. 59-
79.o.
Az Európai Szociális Charta.= Esély, 1991/2.sz. 74-91.o.
Horváth László: Fejlődési tendenciák a szociális képzésekben. DOTE EFK
Tudományos Közleményei, Nyíregyháza, 1998/1.sz. 329-342.o.
Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról.
IV. fejezete Szociális szolgáltatások címmel. Jelen tanév szeptember 1-jén
hatályos változata.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
Elemző dolgozat megírása az elmélet és gyakorlat integrálásáról 2-5 oldal
terjedelemben. Téma: Egy szociális témával kapcsolatos gyakorlati hír
elemzése szakkifejezések és professzionális összefüggések
felhasználásával /újságból, Internetről dokumentálható módon hivatkozott
hír/
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
Az elemző dolgozat elkészítése legalább elégséges szinten a szorgalmi
időszakon belül
A vizsgára bocsátás feltételei: Vizsga nem kapcsolódik.
Vizsgáztatási módszer: Vizsga nem kapcsolódik.
Szociális munka szigorlat:
♦ Előfeltétele: Szociális munka alapismeretek I-II., Szociális munka
gyakorlata I-II., mintatantervi időpontja: II. félév vizsgaidőszaka.
(vizsgakurzus meghirdetése félévente)
♦ Írásbeli: 2x14 témakör, 8 szociális szolgáltatás ismerete, teljes kötelező
irodalom
♦ Szóbeli: 28 szociális munka tétel, melyek az adott témakörökkel
megegyeznek, 8 szociális szolgáltatás ismerete, teljes kötelező
irodalom.
♦ A gyakorlati helyszínekről szükséges ismeretek:
1. A két félév során meglátogatott intézmények pontos neve
2. Az intézmények struktúrája
3. Szolgáltatási stratégiájuk, szakmai feladataik és a szociális
szolgáltatásaik
4. Potenciális klienskörük, azok jellemző szükséglethiányai
5. Dolgozók szakmai összetétele.
Szociális munka III. – Szociális csoportmunka
1. A csoportos szociális munka meghatározása, helye a szociális
munkában
2. A csoportos szociális munka szándékai, céljai
3. A csoportos szociális munka etikai elvei és értékei
4. A csoportos szociális munka története és főbb elméletei
5. A csoportos szociális munkát meghatározó főbb kutatások
6. A csoportmunka gyakorlatának központi kérdései
7. A csoportos szociális munka típusai: gyógyító csoportok céljai és fajtái
40

8. A csoportos szociális munka típusai: feladat csoportok céljai és fajtái
9. A csoport fejlõdési szakaszai.
10. A hatékonyan és nem hatékonyan működő csoport munka jellemzői
11. A csoportban mûködõ szerepek
12. A csoport dinamika fõ területei: kommunikáció és kölcsönhatások
működése a csoportban
13. A csoport dinamika fõ területei: társadalmi ellenőrzés szerepe és a
csoport kultúra
14. Zárthelyi dolgozat megírása
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
A hallgató megismeri a csoportos szociális munka fajtáit és céljait, a
csoportban működő szerepeket és a csoport dinamika működését, valamint
képessé válik szakmailag meghatározni az egyes csoportok céljait, az
alkalmazható módszereket, csoport technikákat.
Kötelező irodalom:
A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka
csoportokkal szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna, Bárczy Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskola, Szöveggyûjtemény, Budapest, 1997.
Szatmáriné Balogh Mária - Járó Katalin: A csoport megismerése és
fejlesztése KLTE jegyzet, Debrecen 1994.
Ajánlott irodalom:
Gerevich József: Terápiák társadalma - társadalmak terápiája Magvetõ, Bp.
1983.
Rudas János: Delfi örökösei Gondolat, Bp. 1990.
Benedek László: Játék és pszichoterápia IV. rész: Játék – katalógus 144 –
264. o. Magyar Pszichiátria Társaság, Budapest 1992.
Ajánlott honlapok:
www.periferiaegyesulet.hu
www.3sz.hu
www.szochalo.hu
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a
feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
szabályai az irányadóak.
Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:
A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez zárthelyi dolgozatot írnak.
Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli),
illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van
lehetőség.
Szociális munka IV. – Szociális csoportmunka
1. A szociális munkás mint a csoport vezetője
2. A vezetést meghatározó tényezők
3. A csoport vezetéséhez szükséges készségek I.
4. A csoport vezetéséhez szükséges készségek II.
5. A csoportvezetői készségek elsajátítása
6. A szociális csoport munka tervezése I.
7. A szociális csoport munka tervezése II.
8. A szociális csoport munka beindulása
9. Motiváció és elvárások a csoport munkában
10. A csoport céljának meghatározása
11. Szerződéskötés
12. A felmérés folyamata
13. A felmérés módszerei
14. A szociális csoport munka gyakorlati alkalmazása
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
A hallgató megismeri a csoport vezetői szerep összetevőit és a
csoportvezetéséhez szükséges készségeket, valamint képessé válik
szociális csoport munka tervezésére és beindítására.
41

Kötelező irodalom:
• A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka
csoportokkal. Szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna, Bárczy
Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Szöveggyûjtemény, Budapest,
1997.
• Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó, Budapest
1996. 44 - 132. oldal
Ajánlott irodalom:
• Gerevich József: Terápiák társadalma - társadalmak terápiája
Magvetõ, Bp. 1983.
• Szilvási Léna: Csoport munka egy anyaotthonban. Esély 1997 / 1.
59 - 88. o.
• Nagy Zita: A Váltó-ház történetéből. A női csoport. Esély 2002/6.
104-113. oldal
• Fodor Éva – Jámbor Csilla: Roma gyerekek szociális
kompetenciáinak fejlesztése HÁLÓ, 2004. június
• Rudas János: Delfi örökösei Gondolat, Bp. 1990.
• Benedek László: Játék és pszichoterápia IV. rész: Játék –
katalógus 144 – 264. o. Magyar Pszichiátria Társaság, Budapest
1992.
Ajánlott honlapok:
www.periferiaegyesulet.hu
www.3sz.hu
www.szochalo.hu
Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a
feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
szabályai az irányadóak.
A vizsgára bocsátás feltételei
Érvényes aláírás
Vizsgáztatási módszer
Szóbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből.
A hallgatók a tárgy vizsgatételeit a tantárgyleírással egy időben kapják
meg. A hallgatók szóbeli vizsgán (kollokvium) adnak számot a
tananyagból. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal (A vizsga)
teljesíteni, B szóbeli vizsgára kerül sor, a második sikertelen vizsga után C
vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség.
Szociális munka V. – Közösségi szociális munka
I. A közösség megközelítése, alapfogalmak: a közösségek értelmezési
módjai, közösség - csoport, illetve közösség - társadalom meghatározások,
a népi és az urbánus közösségek jellemzői, a közösségek speciális
értelmezési módjai - szociológiai, szociálpszichológiai irányzatok, új
megközelítések.
II - III. A közösségi szociális munka: definíciók, a közösségi szociális
munka értékei, a közösségi munkás szerepei. A közösségi szociális munka
és a szociális munka más munkamódszereinek (esetkezelés, szociális
csoportmunka) viszonya elméletben és gyakorlatban. A közösségi szociális
munka speciális etikai dilemmái.
IV - VI. A közösségszervezés elmélete, modelljei: (J. Rothmann)
- Helyi fejlesztés modellje (közösségfejlesztés, szomszédsági
közösségfejlesztés);
- Társadalmi tervezés (szolgáltatástervezés);
- Szociális akció;
VII. A közösségi szociális munka történeti fejlődése, főbb irányzatai: a
settlement mozgalmak kialakulása és hatása, szolgáltató és közösségi akció
programok kialakulása, különös tekintettel a hazai gyakorlatra.
42

VIII. Esettanulmányok: A hallgatók a modellek megismerése mellett
külföldi és hazai gyakorlati példák mentén vizsgálják meg a közösségi
munkamódszereket, valamint esettanulmányokat elemeznek.
Esettanulmányok elemzése: gyakorlati példák elemzése, útkeresés,
módszerek használhatósága. (otthoni önálló munka hallgatói csoportokban,
szemináriumi elemzés).
IX - XIV. A közösségi munka gyakorlata: gyakorlati lépések, a közösségek
meghatározása, a kapcsolatrendszerek elemzése, a helyi szükségletek
felmérése, a társadalom demokratikus működését segítő módszerek.
Közösségi program - terv készítése (szemináriumi gyakorlat – nappali
tagozaton).
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
A hallgató megismeri a közösségi szociális munka makro és mikro szintű
gyakorlatát, megismeri annak hazai alkalmazási lehetőségeit, módszereit.
A hallgató képes lesz alkalmazni a helyi közösség felmérésének
módszereit, képes lesz elkülöníteni a közösségfejlesztés gyakorlati lépéseit.
Kötelező irodalom
- A szociális munka elmélete és gyakorlata 3. kötet.
Szerk. Gosztonyi Géza. Semmelweis Bp. 1996.
- C. Wolfgang Müller: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá
ELTE - T-TWINS 1992 / 15 - 60.o./
- Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés,
Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 2001. (www.adata.hu)
- Vercseg Ilona dr.: Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak
(www.adata.hu)
- Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak.
(módszertani Füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete (www.adata.hu)
- R. Perlman - A. Gurin Közösségszervezés és társadalmi tervezés
Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 1993.
- Yossi Korazim Kőrösy: Amit a szociális munkásoknak a közösségi
szociális munkáról meg kell tanulniuk a neokonzervativizmus
korszakában. Esély: 1994/5 (p. 76-89)
- Yossi Korazim Kőrössy: Közösségi munka szervezeti szinteken Esély
2001/4.
- Balipap Ferenc: A magyarországi settlement mozgalom története I. –
II. Esély 1989/2. (p. 60-71), 1990/1. (p. 58-64)
Ajánlott irodalom:
- PAROLA c. folyóirat témához illeszkedő cikkei
- W. W. Biddle - L.J. Biddle: A közösségfejlesztési folyamat
Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézete
Bp. 1988.
- Település, közösség, fejlesztés. Szerk: Varga A. Tamás - Vercseg
Ilona Országos Közművelődési Központ Bp. 1991
- Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon Bp. 1996
- A helyi cselekvés. Szerk: Köles Sándor - Varga Csaba Magvető, 1988.
- Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris, Bp. 1996.
- Ajánlás a településfejlesztési koncepciók elkészítéséhez. Szerk: Beke
Pál – dr. Kováts Flórián, BM kiadó, 1995. in. Településfejlesztési
füzetek 14. 59. p.
- Bill Jordan: Agitátorok, vagy a kontroll ügynökei.
A szociális munka bemutatása Esély: 1993/2. (p. 68-87)
Ajánlott honlap: Magyarországi Közösségfejlesztők Egyesülete:
www.adata.hu
Ajánlott jogszabályok:
Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról
Hatályos 1/2000. (I. 7.) ESzCsM rendelet
43

Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
Nappali tagozaton: szemináriumi gyakorlaton való aktív részvétel,
közösségi program elemzés elkészítése. A dolgozatot csoportos formában
kell elkészíteni a kiválasztott témakörről. Az oktató a félév során
folyamatos tutori támogatást biztosít a hallgatóknak. A dolgozat értékelése
„nem felelt meg”, „megfelelt”, „jól megfelelt” értékeléssel történik, melyet
az oktató írásos értékeléssel egészít ki. A „Nem felelt meg” értékelés
esetén a hallgatók a megadott szempontok szerint átdolgozzák gyakorlati
dolgozatukat.
Levelező tagozaton: Zárthelyi dolgozat a tantárgynál megadott kötelező
olvasmányokból. A dolgozat értékelése „nem felelt meg”, „megfelelt”, „jól
megfelelt” értékeléssel történik, melyet az oktató írásos értékeléssel egészít
ki. A „Nem felelt meg” értékelés esetén a hallgatóknak a Tanulmányi és
Vizsgaszabályzat szerint dolgozatjavítási lehetőségük van.
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Nappali tagozat:
- szemináriumi gyakorlatokon való részvétel
- közösségi program elemzés elkészítése és elfogadása
Levelező tagozat:
Eredményes (legalább „megfelelt” minősítésű) zárthelyi dolgozat
A szemináriumi dolgozat elkészítésének szempontjai:
A hallgatók által javasolt témákat közösen dolgozzák fel team munkában.
A dolgozatot a TVSZ szerint a szorgalmi időszak utolsó hetének elő
napjáig (hétfő) kell leadni.
A dolgozatot Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel, 1,5-es
sortávval kell elkészíteni. Terjedelme haladja meg a 25 gépelt oldalt. A
szakirodalmi és egyéb hivatkozások alkalmazására az Alkalmazott
Társadalomtudományi Tanszék szakdolgozat készítésére vonatkozó
előírásai az irányadók.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
Gyakorlati jegy nem kapcsolódik a tárgyhoz
A vizsgára bocsátás feltételei
Érvényes aláírás
Vizsgáztatási módszer
Szóbeli vizsga az előadások és a kötelező irodalmak integrált ismereteiből
A hallgatók a tárgy vizsgatételeit a tantárgyleírással egy időben kapják
meg.
Szociális munka VI.
1- 3. hét Szociális munka hajléktalanokkal
- Hajléktalansággal kapcsolatos fogalmak, megközelítések, nemzetközi
és hazai háttér
- A hajléktalanság okai
- A hajléktalanság kezelésére hivatott intézményrendszer jellemzői, új
szakmai irányvonalai, hazai jogszabályi háttere
- Hajléktalanpolitika - szociálpolitika - szegénypolitika
- Hajléktalan családok, a hajléktalanság nemenkénti specifikumai
- Szociális munka hajléktalanokkal, a munkához szükséges speciális
ismeretek, készségek
4 – 6. hét Cigányság
- A cigányság - eredete és története, a társadalom szerkezetében elfoglalt
helyük
- Többség - kisebbség társadalma: a cigányságról alkotott kép, előítélet,
identitás, integrációs törekvések
- Foglalkoztatási politika a cigányság körében, a rendszerváltás
előzményei, negatív - pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban
- Oktatáspolitika a cigányság körében: iskolázottság, szakképzettség
mint az esélytermelés eszközei, integráció, szegregált oktatás,
felsőoktatási lehetőségek a cigányság számára
- A kulturális különbségek mérlegelése a szociális munka során
44

- Társadalmi integráció és előítéletek. Integrációs programok, gyakorlati
példák elemzése.
7 – 9. hét Szociális munka fogyatékkal élőkkel
- A fogyatékosság társadalmi megítélése, történelme
- Egészségügyi habilitáció és rehabilitáció
- A fogyatékossággal kapcsolatos törvények, rendeletek, intézmények
- A rehabilitáció - habilitáció fogalma, részei, a szociális munkás
szerepe a folyamatban
- A fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak (egészség, betegség,
károsodás, fogyatékosság, rokkantság)
10 – 12. hét Szociális munka idősekkel
- A szociálgerontológia feladata, tárgya, vizsgálati köre
- Az idősek a társadalomban
- Az időskorúak ellátásának szociális kihívásai hazánkban
- Az idősgondozás jelentősége, fogalma, feladata, feltételei
- A szociális gondozás törvényi háttere, az ellátás területei
- A demens időskorúak foglalkoztatása, mentálhigiénés segítése
13 – 14. hét Szociális munka munkanélküliek körében
- Munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzetű csoportok
jellemzői a foglalkoztatásban, lehetőségek a munkaerőpiacra történő
bejutásra: romák, pályakezdő fiatalok, gyermeküket egyedül nevelő
szülők, kisgyermeket nevelő anyák, fogyatékkal élők, alacsonyan
kvalifikált munkavállalók.
- Foglalkoztatási esélyek és lehetőségek a hátrányos helyzetű
csoportoknál.
- A szociális munka eszközei, módszerei és intézményei a
munkanélküliek munkaerőpiacra történő bekerülésére.
- Civil szervezetek szerepe a munkanélküliség kezelésében
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
A hallgató megismeri a tematikában jelzett célcsoportok speciális
szükségleteit, a hozzá kapcsolódó szociális ellátásokat, valamint a szociális
munka eszközeit, beavatkozási módszereit a célcsoportok ellátásában.
Az önálló gyakorlatok során fejleszti adatgyűjtő, elemző és előadó
készségét.
Kötelező irodalmak:
- Gyuris Tamás – Hováth Olga – Oross Jolán: Hajléktalanellátás,
Segédanyag a szociális szakvizsgához, Kiadja: NcsSzI Bp. 2004.
- Bényei - Gurály - Győri - Mezei: Tíz év után Esély 2000/1. (p. 62-
96)
- Albert Fruzsina - Dávid Beáta: Ha elszakad a háló. Hajléktalanság
kapcsolathálózati megközelítésben. Kiadó: Új mandátum Bp.
2001.
- Pattyán László - Szoboszlai Katalin: Hajléktalanok Nyíregyházán.
A hajléktalan - ellátás rendszerének és a hajléktalanok helyzetének
vizsgálata alapján. "PEREMVIDÉK" Szociális kutatások Szabolcs
- Szatmár Bereg Megyében. Szerk: Lukácskó Zsolt - Fónai Mihály
- Fábián Gergely DOTE EFK - NKK Salgótarján
- Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. In.
Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Második átdolgozott
kiadás, Bp. 2001. Szociális Szakmai Szövetség (p. 104-139)
(megjelent az Esélyben is.)
- Gurály - Mezei - Győri - Bényei: A margó szélén Esély: 2002/3.
(p. 30-55)
- Szoboszlai Katalin – Pattyán László: Hajléktalanok a Keleti –
régióban, Egy regionális hajléktalankutatás eredményeiről,
Szabolcs – Szatmár Beregi Szemle 2004/1.
- Cigánynak születni (szerk: Horváth Ágota, Landau Edit, Szalai
Júlia) Aktív társadalom Alapítvány, ÚJ MANDÁTUM Kiadó, Bp.
2000. (p. 177 – 491.)
- Kertesi Gábor: Oktatási reformterv a tanulási problémákkal küzdő,
hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére az alapfokú
oktatásban Esély 2002/1. (p. 89-103)
45

- Breitner Péter: A hajléktalanná válás lépcsőfokai Esély 1999/1. (p.
84-109)
- Benedek László: Tanácsadás munkanélkülieknek In. Kézikönyv a
szociális munka gyakorlatához Szociális - Szakmai - Szövetség
Bp. 1996.
- Bill Jordan: „Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi
kirekesztés és a harmadik út Esély 2003/4 p. 3 – 22.
- Szociális mentorok (Tíz éves a munkaügyi központ) Győr-Moson-
Sopron megyei Munkaügyi Központ Kiadványa, 2000.
- Székely Vince: A munkanélküliek segítése In: Kézikönyv a
szociális munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség,
2001. p. 69 – 94.
- Komáromi Róbert: A megváltozott munkaképességű és fogyatékos
munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáról Esély, 2003/5 p.27
– 59.
- Tony Atkinson: Társadalmi kirekesztődés, szegénység,
munkanélküliség Esély 1998/4. (p. 3-19)
- Kullman Lajos: A fogyatékos emberek és rehabilitációjuk In:
Katona F,-Siegler J Orvosi rehabilitáció Medicina, Bp. 1999
- Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről Szociális Szakmai
Szövetség Bp. 1997.
- Walker: Öregedés Európában - kihívások és következmények
Esély: 1999/6.
- Hablicsek László – Pákozdi Ildikó: Az öregedő társadalom
szociális kihívásai Esély: 2004/3. (p. 87 – 120.)
- Harcsa István – Szabó Judit Ágnes (szerk): Ezüstkor.
Időskorúak Magyarországon, 2004. KSH – IszCsM Bp.
2005.
- Hoffman István – Krémer Balázs: Amit a SZOLID Projekt
mutat. Dilemmák és nehézségek a szociális ellátások és az
igazgatási reformelképzelések terén. Esély 2005/3. p. 19 - 59.
- Széman Zuzsa: Az idősek szegényedése, Infó
Társadalomtudomány MTA Bp. 2001. okt. 54.sz.
Ajánlott irodalmak:
- Győri Péter: Gyorsjelentés a hajléktalanságról Magyarországon.
Társadalmi Riport, 1990. (p. 430-437)
- Oross Jolán - Kocsis B. Mihály: A hajléktalan ellátás
intézményrendszere Esély 1994/4.
- Periféria Füzetek. Kiadja: Népj. Min. PRO DOMO Szerk: Oross Jolán
- Periféria Seria Kiadja: Népj. Min. PRO DOMO Szerk: Oross Jolán,
Gyuris Tamás, Vecsei Miklós
- HAJSZOLT HÍRLAP A HAJSZOLT Egyesület szakmai lapja Kiadja:
PRO DOMO Peremhelyzetű Csoportok Módszertani Osztálya
- Szoboszlai Katalin - Pattyán László: Utcai szociális munka Hajszolt
Hírlap 1998/1.
- Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése
hajléktalanoknál Esély 1998/4. (p. 75-86)
- Mezei György: Vendégségben a polgári világban, Hajszolt Hírlap
1998/4-6.
- Gyorsjelentés a szegénységről szerk: Czike Klára, Tausz Katalin
kiadó: Szociális Szakmai Szövetség Bp. 1996.
- Ombudtsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Esély
2001/2. (p. 91-97)
- Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság Esély:
2000/1. (p. 42-49)
- Tamási Erzsébet: „Egy férfinyira a hajléktalanságtól” Esély: 2004/3.
(p. 26 – 58.)
- Romológiai ismeretek/ Segédanyag romológiai képzésben és
továbbképzésben részesülő főiskolai, egyetemi hallgatók és gyakorló
pedagógusok számára, szerk Tuza Tibor, KFRTKF Debrecen, 1998.
- Havas Gábor - Kemény István: A magyarországi romákról
Szociológiai szemle 1998.
- Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (cigány anyák
az egészségügy kapcsolatrendszerében) Esély 1998/2
- Ahogy az állam viselkedik, úgy fog viselkedni a társadalom is (Interjú
Kaltembach Jenő kisebbségi ombutsmannal) Esély 2001/4. (p. 103-
117)
46

- Tardos Katalin: Marginális csoport a munkaerőpiacon. A
munkanélküli segélyből kizártak Szociológiai Szemle 1992/1. ( p. 99 -
111.)
- Bánfalvy Caba: A munkanélküliség Magvető Kiadó Budapest, 1997.
- Bánfalvy Csaba: Szebb időkre várva (Munkanélküliség és
munkanélküliek Magyarországon az 1990-es évek elején) Budapest,
1994.
- Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban Gondolat Bp. 1992.
- Korondyné Molnár Tímea - Hüse Lajos: Fogyatékosok - szegregáció,
vagy integráció Szabolcs - Szatmár - Beregi Szemle 2000/3.
- Sáhó - Lukács: Időskorúak Szociális Segítő Bp. 1994.
- Dr. Villányi Piroska: Szociálgerontológia Szociális Munka Alapítvány
Kiadványai 11. Bp. 1994.
- Ferge Zsuzsa: Reálisan a nyugdíjasok helyzetéről Esély: 1999/6.
- Medgyesi - Sági - Szivós: Az idősek jövedelmi helyzetéről Esély:
1999/6.
- Ombutsmani jelentések az időskorúakat ápoló-gondozó otthonokról
Esély: 1999/6.
- Szociális menedzser c. folyóirat 2002/6. (p. 7 – 48.)
- Szociális menedzser c. folyóirat 2002/4-5. (p. 22 – 23.)
- Szociális menedzser c. folyóirat 2004/3.
Ajánlott jogszabályok:
- 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
- 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének
engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről
- 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátások térítési díjáról
- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátások igénybevételéről
- 8/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző
személyek adatainak működési nyilvántartásáról
- 9/2000.(VIII. 4.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást végző
személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról
- 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában
élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának
felülvizsgálatáról
- 1998. évi XXVI. tv. A fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról
Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel.
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele a szemináriumi foglalkozások rendszeres látogatása, és
aktív részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
szabályai az irányadóak.
A vizsgára bocsátás feltételei
Nincsenek vizsgakövetelmények
Vizsgáztatási módszer
Szóbeli beszámoló az előadások és a kötelező irodalmak integrált
ismereteiből. A hallgatók a tárgy vizsgatételeit a tantárgyleírással egy
időben kapják meg. Gyakorlati jegy javítási lehetőségekre a Tanulmányi és
Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.
47

A tantárgy neve: Szociológia I-III.
Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely
Tantárgy neve: Szociológia I. Szociológia II. Szociológia
III.
Ajánlott félév: I. II. III.
Tantárgyi kód 05016, 05016L 05025, 05025L 05031, 05031L
(nappali, levelező
tagozat):
Nappali tagozat heti 1+1 1+0 1+1
óraszáma:
Levelező tagozat 12 10 12
félévi óraszáma:
Kredit: 3 2 3
Vizsgakövetelmény: Kollokvium Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy
Kötelező
előtanulmányi rend:
- Szociológia I.
(05016,
05016L)
Szociológia II.
(05025,
05025L)
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális Munka Alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: Magyar.
A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend
szerint.
Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve
A tantárgy státusza: Kötelező
Oktatók névsora:
Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
Huszti Éva, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
A tantárgy általános és speciális céljai
A szociológiai tantárgyak célja, hogy a szociális munkás adekvát
szemléletet és tudást szerezzen a társadalmi struktúráról, viszonyokról és
folyamatokról. E tantárgy keretein belül a hallgató megismeri a szociológia
legfontosabb fogalmait, klasszikus és modern elméleteit és történetét.
Információkat kap a demográfia tudományáról, megismeri a
családszociológiai iskolák elméleteit, valamint elsajátítja a szociológia
metodikai rendszerének nélkülözhetetlen alaptechnikáit.
1.blokk – Szociológia I.
A Szociológia I. című blokkon belül a hallgató megszerzi a legfontosabb
szociológiai ismereteket, megismerkedik a szociológia kutatási területével,
funkcióival, tárgyával és kialakulásának történetével. Emellett ismereteket
szerez a szociológia elméleteiről a klasszikus teóriáktól kezdve (Durkheim,
Weber, Marx, Saint-Simon, Comte, Tocqueville, Montesquieu) a modern
2. blokk – Szociológia II.
Ebben a tantárgyi blokkban a szociális munkás hallgató a szociológia
legalapvetőbb módszertani rendszeréről, a társadalomkutatás indítékairól, a
szociológiaelmélet és empirizmus összefüggéseiről, valamint az induktív
és deduktív elméletalkotásról szerez információt. Emellett komplex tudást
szerez a mérési szintekről, a szociológiai interjú elkészítésének
technikáiról, a kérdőívek szerkesztésről, a tartalomelemzés lehetőségeiről
és módszereiről, a terepkutatás jellemzőiről, folyamatáról és problémáiról,
továbbá az empirikus társadalomkutatás etikai vonatkozásairól.
48

3. blokk – Szociológiai III.
E kurzus keretében a hallgató a családszociológia fogalmi rendszeréről
valamint a legfontosabb családszociológiai iskolák elméleteiről kap
információkat. Elsajátítja a családok társadalomtörténeti kialakulásáról
szóló ismereteket, továbbá választ kap arra, hogy miként váltak a
nagycsaládok nukleáris családdá. Megismeri a párválasztás társadalmi
metódusait, a szexualitás társadalomtörténetét, a női és a férfi társadalmi
szerepek különbségeit, a családon belüli erőszak szociológiai
vonatkozásait, a válások problematikájának összefüggéseit és a mai
magyar családok sajátosságait. A kurzuson belül a hallgató megismerkedik
a legalapvetőbb demográfiai fogalmakkal és folyamatokkal.
Oktatás típusa: Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok,
levelező tagozaton előadás
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A magyar és nemzetközi szociológia kutatási eredményeinek
folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag
folyamatos aktualizálása, az új információ tananyagba való beépítése,
oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók
utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően.
Szakirodalom kutatás, másodelemzés.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak
ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos
irodalom-feldolgozás.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói
kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat,
szakdolgozat.
A tantárgy részletes leírása:
Szociológia I.
1. A társadalomról való gondolkodás története az ókori bölcselkedőktől a
szociológia kialakulásáig.
2. A szociológiatudomány kialakulásának történelmi körülményei.
3. A szociológia előfutárai. Saint-Simon, Tocqueville, Comte és a
szociológia megszületése.
4. A kialakuló szociológia sokszínűsége.
5. Durkheim, és a korabeli francia szociológia. A szociologizmus.
6. Az angolszász szociológia. Az individualizmus.
7. A német szociológia. Weber.
8. A marxista szociológia. Marx.
9. Neomarxista szociológia.
10. A magyar szociológia fénykora. Mannheim Károly, Polányi Károly,
Hauser Arnold. A szociográfia.
11. A szociológia professzionalizációja. Merton.
12. Strukturális-funkcionalizmus. Parsons.
13. Modern társadalomtudományi elméletek, paradigmák. Pierre Bourdieu
társadalomelmélete.
14. Modern társadalomtudományi elméletek, paradigmák Habermas és
Luhmann társadalomelmélete.
Szociológia II.
1. A kutatás megtervezése, konceptuális alapok.
2. A vizsgálatok főbb típusai.
3. Hipotézisalkotás, konceptualizáció, operacionalizáció.
4. A mintavétel logikája és típusai.
49

5. Az adatgyűjtés alapvető módszerei és eljárásai.
6. A társadalomkutatások gyakorlati lebonyolítása.
7. A kutatások etikai és jogi kérdései.
8. Adatgyűjtés – a megfigyelés.
9. Adatgyűjtés – az interjú.
10. Adatgyűjtés – a kérdőíves adatfelvétel.
11. Adatgyűjtés – a fókuszcsoport.
12. Adatgyűjtés – a kísérlet.
13. Szociometria és kapcsolati háló.
14. Adatgyűjtés beavatkozás nélkül.
Szociológia III.
1. A család fogalma, a családszociológiai iskolák megfogalmazásai.
2. A család története, a nagycsaládoktól a nukleáris családokig.
3. A család belső működése. A család funkciói és azok változásai.
4. A párválasztás, felkészülés a családi életre.
5. A férfi és a nő.
6. Nemi szerepek, szexualitás.
7. Ki viseli a nadrágot
8. A családon belüli kapcsolatok dinamikája. A családon belüli
viszonyrendszerek.
9. Konfliktusok a családban, válás.
10. A családi életciklusok. Ezek tartalma és változásai.
11. A gyerek szerepe a családokban, a szocializáció.
12. Családtípusok a mai Magyarországon. A mai magyar családok
jellemzői.
13-14. A családra vonatkozó demográfiai adatok áttekintése és
összehasonlítása a nemzetközi adatokkal.
Kötelező irodalom
Szociológia I:
Andorka Rudolf 1997. Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris Kiadó.
Morel, Julius ed. (2002): Szociológiaelmélet. Budapest: Osiris Kiadó.
Szociológia II:
Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek
kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005.
Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott
kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001.
Szociológia III:
Bánlaky Pál: Családszociológia. Budapest, Wesley 2001.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
Szemináriumi munkában való részvétel
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív
részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
szabályai az irányadóak.
A vizsgára bocsátás feltételei
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.
Vizsgáztatási módszer
Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton.
Ajánlott irodalom
Szociológia I.
Csepeli Gy., Papp Zs., Pokol B.: Modern polgári társadalomelméletek.
Gondolat, 1987.
Felkai Gábor [szerk.]: A szociológia kialakulása. Budapest, Új Mandátum,
1999.
Merton, K. R.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat, 1980.
Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Budapest, Rejtjel, 1999.
Szczepanski, J.: A szociológia története. Kossuth, 1973.
50

Szociológiatörténeti szöveggyűjtemény (szerk.: Huszár T., Somlai P.).
Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.
Szociológia II:
Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Budapest,
1995.
Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek
empirikus ellenőrzése. Osiris, Budapest, 1999.
Tóth Olga: Családformák és együttélési minták a mai magyar
társadalomban http://www.szochalo.hu/upload/csaladforma.doc
Utasi Ágnes: Családok és életstílusok (MTA PTI, 1991)
Utasi Ágnes szerk.: Társas kapcsolatok (Gondolat, 1991)
Vaskovics László: A család fejlődése Európában. Educatio 2002/3. 349-
364. o.
Szociológia III:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó. Budapest. 1997.
351-377. o.
Aries Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Budapest, 1987
Bagdi Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti
Tankönyvkiadó. Budapest, 1994.
Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek
(Gondolat, 1979)
Cseh-Szombathy László: A házastársi konfliktusok szociológiája
(Gondolat,1985)
Foucault, Michel (1996): A szexualitás története. A tudás akarása.
Budapest: Atlantisz Kiadó.
Hadas Miklós szerk.: Férfiuralom (Replika Kör, 1994)
Neményi Mária: A család (Gondolat, 1988)
Schadt Mária [szerk.]: Családszociológiai szöveggyűjtemény. JPTE TI,
Pécs, 1996.
Somlai Péter: Konfliktus és megértés (Gondolat, 1986)
Somlai Péter – Tóth Olga: A házasság és a család változásai az
ezredforduló Magyarországán. Educatio 2002/3. 339-348. o.
Társadalmi Riport 2000, 2002, 2004
Tomka Béla: Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat-
Európában. Osiris Kiadó. Budapest, 2000.
Tóth László szerk.: A szex – szociológia és társadalomtörténet (Új
Mandátum,
1996)
51

Tantárgy neve: Társadalom- és szociálpolitika I-IV.
Tanszék neve: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Hajnal Béla
Tantárgy
neve:
Társadalo
m- és
szociálpoliti
ka I.
Társadalo
m- és
szociálpoliti
ka II.
Társadalo
m- és
szociálpoliti
ka III.
Társadalo
m- és
szociálpoliti
ka IV.
Ajánlott I. II. III. IV
félév:
Tantárgyi
kód:
05018,
05018L
05024,
05024L
05032,
05032L
05037,
05037L
Nappali 1+1 1+2 1+1 1+1
tagozat heti
óraszáma
Levelező 12 15 12 12
tagozat félévi
óraszáma:
Kredit: 3 4 3 3
Vizsgakövetel
mény:
Gyakorlati
jegy
Gyakorlati
jegy
Kollokvium Gyakorlati
jegy
Kötelező
előtanulmányi
rend:
- Társadalomés
szociálpoliti
ka I. (05018,
05018L)
Társadalomés
szociálpoliti
ka II.
(05024,
05024L)
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális Munka Alapszak
Társadalomés
szociálpoliti
ka III.
(05032,
05032L)
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: Mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: Magyar
A tantárgy órarendi beosztása: Nappali tagozaton: aktuális órarend
szerint.
Levelező tagozaton: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve
A tantárgy státusza: Kötelező
Oktató/-k/ névsora:
Dr. Hajnal Béla, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
Ferenczi Gábor, főiskolai adjunktus, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
A tantárgy általános és speciális céljai
A tantárgy célja és tartalma:
A társadalompolitika- és szociálpolitika tantárgy célja, hogy a szociális
munkás hallgató komplex tudást és szemléletet sajátítson el a hazai és a
nemzetközi szociális problémákról, illetve az ezekre adott rendszerszerű
megoldásokról. Ezért a szociálpolitika és a társadalompolitika
alapfogalmakról, elvekről, értékekről és ideológiákról szerez információkat
– történeti áttekintés keretében. Továbbá, a jóléti államok kialakulásáról,
sajátosságairól és jelenlegi helyzetéről; a non-profit szervezetek, a lakásés
foglalkoztatáspolitikai stratégiák funkcióiról, valamint az Európai Unió
társadalompolitikai szabályozásairól szerez információt.
Társadalom- és szociálpolitika I.
E tantárgy keretein belül a társadalompolitika alapvető fogalmairól,
elméleteiről, metodikai rendszeréről szerez információkat a szociális
munkás hallgató. Majd az ókori és a középkori szociális gondoskodásról, a
nyílt és zárt szegénygondozás jellemzőit ismeri meg. Ezt követően az
állami társadalompolitikai intézkedések kialakulásáról, a hazai és
nemzetközi társadalombiztosítási szabályozások alakulásáról, a két
világháború közötti regionális produktív szociálpolitikáról, valamint az
1950-től 1990-ig tartó társadalompolitikai intézkedésekről kap komplex
52

tudást. Végül, az 1989-es rendszerváltástól napjainkig terjedő
társadalompolitikai koncepciókkal ismerkedik meg a hallgató.
Társadalom- és szociálpolitika II.
Ebben a tantárgyban a szociális munkás hallgató a jóléti államok
történelmi kialakulásáról, jellemzőiről, tipizálásáról, ideológiáiról és
elméleteiről kap szemléletet. Nemzetközi kitekintés során információkat
szerez az angol, az amerikai, a német és a skandináv jóléti politikák
sajátosságairól; a jóléti állam válságáról, illetve annak kritikájáról és a
jóléti állam jövőjére vonatkozó szcenáriókról. Ezt követően
társadalomtörténeti aspektusból megismeri azokat a politikai
intézkedéseket, melyekkel Magyarországon akarták kiépíteni a jóléti állam
alapjait.
Társadalom- és szociálpolitika III.
Ebben a kurzusban a hallgató a szociálpolitika definiálásának különböző
megközelítéseiről, a szociálpolitika szervezeteiről és aktorairól, illetve a
más szakpolitikákkal való kapcsolatáról sajátít el ismereteket. Adekvát
információkat szerez a szociálpolitika értékeiről (egyenlőség, szabadság,
szolidaritás, autonómia, igazságosság, tolerancia), ideológiáiról
(liberalizmus, szociáldemokrácia, konzervativizmus), alapelveiről és
technikáiról (prevenció, korrekció, integráció, szegregáció, univerzalitás,
szelektivitás, hatásosság, hatékonyság, szubszidiaritás). Emellett
rendszerszerű tudást kap a redisztribúció folyamatáról és a szociálpolitika
színtereiről.
Társadalom- és szociálpolitika IV.
A Szociálpolitika II. című tantárgy keretében a szociális munkás hallgató a
magyarországi és európai civil szféra újjászületéséről, a jóléti államokban
betöltött funkcióiról, valamint az önkormányzatok szociálpolitikájáról
szerez pontos információkat. A hallgató megismeri az országos és a lokális
szociális intézményrendszerek strukturális problémáit, a helyi szükségletek
és erőforrások megismerésének módszertani alapjait, a családtámogatási
rendszer jellemzőit, a szociálpolitika és gazdaságpolitika sajátságos
viszonyát, továbbá a projektmanagement és a minőségbiztosítás alapelveit,
technikáit.
Oktatás típusa: Nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok,
levelező tagozaton előadás
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A magyar és nemzetközi társadalom- és szociálpolitika kutatási
eredményeinek folyamatos nyomon követése, a szakirodalom
feldolgozása. A tananyag folyamatos aktualizálása, az új információ
tananyagba való beépítése, oktatói és hallgatói szintű tudományos
feldolgozása. A végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálata eredményeinek
figyelembevétele.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Elméleti ismeretek szerzése a tárgy tematikájának megfelelően.
Szakirodalom kutatás, másodelemzés.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60-40%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Előadás, szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak
ajánlása, tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos
irodalom-feldolgozás.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
A magyar társadalom történeti fejlődésének hatásait számos oktatói
kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat,
szakdolgozat.
53

A tantárgy részletes leírása
Társadalom- és szociálpolitika I.
1. A társadalompolitika fogalma, értékrendszere. A szociális gondoskodás
története az ókorban. Róma, Görögország, Izrael.
2. A keresztény szociális gondoskodás sajátosságai. Caritas. Altruizmus. A
szociális gondoskodás története a középkorban. Szereplők, gondoskodási
formák. Az újkori szociális gondoskodás. Szegénytörvények Angliában. A
zárt szegénygondozás. Szegénygondozás Németországban. A nyílt
szegénygondozás.
3. Újkori szociális pápai enciklikák: Rerum Novarum. Quadragesimo
anno.
4. A TB kialakulása, az állami szociálpolitika kialakulásának kora.
Nemzetközi TB-modellek.
5. A feudális Magyarország szegényügye.
6. Az alapítványok történelmi gyökerei hazánkban. III. Károly
Helytartótanácsi rendelete.
7. A felvilágosult abszolutista uralkodók társadalompolitikája.
8. A magyarországi TB története, főbb törvényei 1891-1957.
9. Szegényügy, szegénypolitika 1867-1914 között.
10. A 2 világháború közötti időszak társadalompolitikája. Egri Norma.
Zöldkereszt. Stefánia Szövetség. Regionális produktív szociálpolitikai
kezdeményezések. Baranyai- Szatmári- Komáromi kísérlet. Az ONCSA
tevékenysége, akciói. Az állami produktív szociálpolitika korszaka.
11. 1945-1948: a koalíciós évek társadalompolitikája.
12. Társadalompolitika 1949- 1956 között.
13. Társadalompolitika 1957- 1977 között.
14. A '80-as évek társadalompolitikája.
Társadalom- és szociálpolitika II.
1. A rendszerváltás fordulata. A '90-es évek társadalompolitikája.
Nyertesek és vesztesek.
2. Magyarország, mint jóléti állam.
3. A jóléti állam fogalma, tipizálása.
4. A liberális jóléti politika jellemzői.
5. A konzervatív jóléti politika jellemzői.
6. A szociáldemokrata jóléti politika jellemzői.
7. A jóléti állam kialakulása Angliában. A Beveridge-terv.
8. Az USA jóléti politikája.
9. Németország jóléti politikája.
10. A skandináv modell.
11. Ausztria jóléti politikája.
12. A jóléti állam válságjelei.
13. A jóléti állam kritikája.
14. A jóléti állam jövője.
Társadalom- és szociálpolitika III.
1. A szociálpolitika fogalmi meghatározási lehetőségei, megközelítési
szintjei.
2. A szociálpolitika szervezetei, szereplői, más politikákkal való
kapcsolata, ellátási szintjére ható tényezők.
3. A szociálpolitikára ható értékek I. – szabadság, egyenlőség.
4. A szociálpolitikára ható értékek II. – szolidaritás, tolerancia,
igazságosság.
5. A szociálpolitikára ható ideológiák I. – liberalizmus.
6. A szociálpolitikára ható ideológiák II. – konzervativizmus,
szocializmus.
7. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában I. – abszolút – relatív
biztonság, integráció – szegregáció.
8. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában II. – prevenció – korrekció.
9. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában III. – integráció –
szegregáció.
10. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában IV. – támogatások
odaítélésének a kérdése, univerzalitás – szelektivitás.
11. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában V. – hatásosság és
hatékonyság kérdése,
54

12. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában VI. – finanszírozás,
szubszidiaritás.
13. A jövedelmek elosztása és újraelosztása.
14. A szociálpolitika színterei.
Társadalom- és szociálpolitika IV.
1. A civil társadalom újjászületése
2. Önkormányzat és szociálpolitika
3. Minőségbiztosítás a szociálpolitikában
4. Non-profit humán szolgáltatások a jóléti átalakulás körülményei között
5. Szociális intézmények strukturális problémái
6. A non-profit szervezet, mint működő intézmény
7. A helyi szükségletek és erőforrások megismerésének módszertani
alapjai
8. Projektmanagement
9. „Túl sokat költünk szociálpolitikára” - szociálpolitika és gazdasági
haladás
10. A szociálpolitika alapelvei - a pénzbeli avagy természetbeni, otthoni,
avagy intézményes ellátás jellemzői
11. A szociálpolitika alapelvei a Szociális Törvényben
12. Családok és a szociálpolitika, a szociálpolitika lehetőségei a gyermeki
jólét biztosítása területén
13. Non-profit szerveződések a szociálpolitikában
14. Szociálpolitika az Európai Unióban
Kötelező irodalom
Társadalom- és szociálpolitika I.
Ferge Zsuzsa (1980): Társadalompolitikai tanulmányok. Budapest:
Gondolat Kiadó. 40-97., 285-312.
Ferge Zsuzsa (1982): Társadalmi újratermelés és társadalompolitika.
Budapest: KJK. 13-91., 191-240.
Ferge Zsuzsa (1986): Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből.
Budapest: Magvető Kiadó.
Ferge Zsuzsa (1991): Szociálpolitika és társadalom. Budapest: ELTE. 21-
27., 79-87., 113-118., 152-167., 219-233.
Mányik Marianna 2002. A magyar szociálpolitika története. Távoktatási
jegyzet, NCSSZI.
Rerum Novarum. Quadragesimo anno. In Az egyház társadalmi tanítása.
Budapest, Szent István Társulat. 1996.
Társadalom- és szociálpolitika II.
Barr, Nicholas (1999): Állami beavatkozás. In.: Csaba Iván – Tóth István
György (szerk.): A jóléti állam politikai gazdaságtana. Budapest: Osiris
Kiadó. 112-146.
Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek. Budapest: ELTE. 19-
71.
Ferge Zsuzsa: Mennyire fontos az egyesült Európa társadalmainak
minősége Esély. 1999/különszám. 3-13.
Lévai Katalin – Ferge Zsuzsa (1991): A jóléti állam. Szociális Szakképzés
Könyvtára.
Nyilas Mihály – Koncz János (2003): Ausztria szociálpolitikája. Budapest:
ELTE TÁTK. 53-145.
Társadalom- és szociálpolitika III.
Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. TWINS, Bp. 1994.
Amartya Sen: Az egyéni szabadság, mint társadalmi elkötelezettség. Esély
1992/1.
Körössényi András: Liberális vagy konzervatív korszakváltás Magvető,
Bp. 1989.
Ferge Zsuzsa: Szabadság és biztonság. Esély 1994/5.
Társadalom- és szociálpolitika IV.
Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika 1989-1997 (fénymásolat)
Lévai Katalin-Kiss Róbert: Merre tart a szociálpolitika Esély 1999./5.sz.
Ferge Zsuzsa: Az állami szociálpolitika változásai a rendszerváltás óta,
Ezredforduló,1998/5
David Doonison: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben. Esély
1990/4.
Kuti Éva: A nonprofit szervezetek szerepe a kilencvenes évek magyar
társadalmában és gazdaságában. Közgazdasági Szemle 1996. október
55

Pierre Bourdieu: A neoliberalizmus lényege Esély 1998./6.sz.
Fábián Gergely: Szociális problémák globalizációja és lokalizációja.in:
DOTE EFK Tudományos Közlemények, Nyíregyháza, 1998.
Ferge Zsuzsa: Az átmenet társadalma Esély 1995./4.
Somlai Péter: Bizonytalanul (A családok helyzete Kelet-Közép-
Európában) Esély 1995/2
Georg Vobruba: Szembenézés drasztikus társadalmi változásokkal –
amerikai és európai összehasonlításban Esély 2001/3.
Európai szociálpolitikai menetrend Esély 2001./5.
Bódi Ferenc: A szociális ellátórendszer öröklött hiánya a falvakban Esély
2001./4.
Ferge Zsuzsa: A társadalom pereme és az emberi méltóság. Esély 2000/1.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
Szemináriumi munkában való részvétel
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív
részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
szabályai az irányadóak.
A vizsgára bocsátás feltételei
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.
Vizsgáztatási módszer
Szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga a levelező tagozaton.
Ajánlott irodalom
Társadalom- és szociálpolitika I.
Molnár Margit: Töredékek az ókori szociális gondoskodás történetéből.
Esély. 1992. 3.sz.
Társadalom- és szociálpolitika II.
Peter Flora: Növekedés a határokig. In.: Társadalmi rétegződés. Szerk.:
Andorka-Hradil-Peschar. 503-528.
R. Dahrendorf: Definíció kérdése: az osztályalatti. In.: A modern
társadalmi konfliktus. Gondolat. 1994.
Gans: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények Esély. 1992. 3. sz. 3-18.
R.B.Freeman: Miért követ el sok amerikai férfi bűncselekményt, és mit
lehetne tenni ez ellen Esély. 1997. 6. sz. 28-41.
Kovács Ilona: Jövedelemelosztás és jövedelemegyenlőtlenség az Egyesült
Államokban. Esély. 1994. 3. sz. 19-38.
Gallai Sándor: A skandináv modell. Aula. 1998. 151-202.
G. Bäcker-J. Steffen: Gazdagság Nyugaton- szegénység Keleten Esély.
1993. 5. sz. 3-27.
Andorka-Kondratas-Tóth I. Gy.: A jóléti rendszer jellemzői és reformjának
lehetőségei. Közgazdasági Szemle. 1995. 1. sz. 1-29.
Tóth I. Gy.: Félfordulat a jóléti rendszerekben. Népszabadság. 1999. Okt.
1. 12.
Lévai-Kiss: Merre tart a szociálpolitika Esély. 1999. 5. sz.
Társadalom- és szociálpolitika III.
1. Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. T-TWINS, Bp. 1991.
2. Szociálpolitika ma és holnap (Szerk.: Ferge Zsuzsa és Várnai Györgyi).
Kossuth K., Bp. 1987.
3. David Donnison: Szociálpolitika egalitáriánus megközelítésben. Esély
1990/4.
4. Howard Glennerster: A vegyes finanszírozás típusai. Esély 1991/3.
5. Kőnig Éva: Mire elegendő a szociális normatíva Esély 1998/6.
6. Tóth István György: A társadalmi (elosztási) igazságosság problémája.
Szociológiai szemle 1991.
7. Ferge Zsuzsa-Szentiványi S.: Egyenlőség pro és kontra (Kézirat). Bp.
1987.
8. Ludassy Mária: Szabadság vagy egyenlőség Valóság 1981/7.
Társadalom- és szociálpolitika IV.
Pataki György: Etika és közgazdaságtan. Gondolatok a jólét, a szabadság
és az igazságosság kérdéseiről. Replika 1998. Szeptember
56

Széman Zsuzsa: A szociálpolitika decentralizációja és problémái. In:
Leltár, MTA Társadalmi Konfliktusok Kutató Központja, Bp. 1992.
Tóth István György: A jóléti rendszer az átmenet időszakában,
Közgazdasági Szemle, XLI. évf. 1994/3. sz.
Ferge Zsuzsa: Szociálpolitika és társadalom. A társadalmi viszonyok
reprodukciója ( 21-26.o ) A gyermekes családok és a szociálpolitika ( 141-
151.o. ) T-TWINS Bp. 1991.
Smith, Bucklin and Associates: Átfogó non-profit menedzsment. Nonprofit
kutatások 5. (19-42.o.) CO-NEX Könyvkiadó Kft. Bp. 1997.
Lévai Katalin-Széman Zsuzsa: Társadalmi trigonometria. Scientia
Humana, Bp. 1993.
J.D. Straussman-Fábián Katalin: A szociális segély ügyintézésének
dilemmái helyi szinten. Önkormányzat és a nonprofit szektor. in: Innovatív
önkormányzatok (szerk.: Lévai Katalin és J. Straussman) Helyi
Társadalom Kutató Csoport Bp., 1996.
Tony Atkinson: Társadalmi kirekesztődés, szegénység, munkanélküliség
Esély 1998./4.
Hegyesi Gábor: Mentálhigiéne, szociálpolitika, humán szolgáltatások. in:
Közösségi mentálhigiéne (szerk.: Gerevich József) Gondolat, Bp. 1989.
Pogány Magdolna: Szociális problémakezelő rendszerek, Bp. 1995.
Andorka Rudolf - Spéder Zsolt: A szegénység Magyarországon 1992-95
Esély 1996./4. - Robert Castel: A szociális kérdés alakváltozásai Esély
1995./6.
A civil társadalom újjászületése. A nonprofit szektor fejlődése Kelet-
Közép-Európában és a nyugati segítségnyújtás szerepe RBF Múzsák Kiadó
Hegyesi Gábor-Orsós Éva: Bevezetés a helyi szükségletek és források
megismerésének módszertanába. Segédanyag a szociális programok
megalapozásához, Bp. 1992.
Társadalmi Szemle 1994.8-9. Mérleg 1990-94
Ferge Zsuzsa: És mi lesz, ha nem lesz Az állam és a civilizációs folyamat
KJK Bp. 1998
57

A tantárgy neve: Jogi ismeretek I –II.
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Marsi Edit
Ajánlott félév I. II.
Tantárgyi kód
05019 05026
nappali
Tantárgyi kód
05019 L 05026L
levelező
Nappali tagozat heti
1+1 1+0
óraszáma
Levelező tagozat
12 10
félévi óraszáma
Kredit 3 3
Vizsgakövetelmény kollokvium kollokvium
Kötelező
előtanulmányi rend
/kód/
- 05019
05019 L
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális munka alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
Mintatanterv szerint
Az oktatás nyelve
magyar
A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint.
A tantárgy státusza:
Kötelező
Oktató/-k/ névsora: Dr. Mezősi Pál óraadó oktató, címzetes főiskolai
docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Alkalmazott
Társadalomtudományi Tanszék
A tantárgy általános és speciális céljai
A tantárgy általános célja:
- az állam és a jog fogalmi rendszerének tisztázása, a hatályos
alkotmány legfontosabb szabályainak megismerése, az állami szervek
rendszerének és az eljárási cselekmények rendjének bemutatása;
- alapvető ismeretek nyújtása az állam- és jogtudományok köréből,
amely egyrészt a többi jogi tárgy megértéséhez, másrészt a
felsőoktatási intézmény hallgatójától elvárható általános műveltség
megszerzéséhez szükséges;
- elsajátítani azokat az elveket és elvárásokat, amelyek az Európai
Unióhoz való csatlakozás megfogalmaz a magyar jogalkotással
szemben.
Speciális célkitűzés: a képzés e körben azt a célt szolgálja, hogy a
szociális munkások segíteni tudják ügyfeleik eligazodását a
jogrendszer, a jogérvényesítés területén az állami szervek
rendszerében és tisztában legyenek és tisztában legyenek az ügyfelek
eljárásjogi helyzetével.
4. Jogi ismeretek I.
A tantárgy részletes leírása:
I. Az állam- és jogtudományok általános rendszere
1. Az állam (keletkezése, történeti típusai és sajátosságai)
2. A jog (a jogi és társadalmi normák viszonya, a jogi és
erkölcsi normák, a jog fogalmának lényege és funkciói, a
szokásjog; a jogforrás fogalma, rendszere, hierarchiája; a
jogrendszer tagozódása, jogágak; a jogviszony lényege,
alanyai, tárgya és tartalma; a Magyar Köztársaság
jogforrásai, az állami irányítás egyéb jogi eszközei;
nemzetközi szerződések a jogforrások rendszerében; a
jogszabályok érvényessége és hatályossága; a jogi tények
58

II.
III.
fogalma és fajtái; a jogi norma érvényesülése, a
jogkövetés, jogalkalmazás; a jogi felelősség))
A magyar alkotmányozás
1. Történeti előzmények
2. Alkotmány, alkotmányjog, alkotmányosság
3. A Magyar Köztársaság Alkotmánya
4. Az emberi és állampolgári jogok
5. Az állami szervek rendszere
6. A parlament szerepe (feladata és hatásköre, szervezetének
és működésének szabályai) a jogállamban
7. A köztársasági elnök – feladata és hatásköre, tisztségének
keletkezése, megszűnése és az államfő felelőssége
8. A kormány szerepköre, szervezete és működése, a
miniszterelnök és miniszterek jogállása és felelőssége
9. Az igazságszolgáltatás és a bírói szervezet
Az igazságszolgáltatás alapelvei
10. Az ügyészi szervezet és az ügyészi tevékenység
11. Az alkotmánybíróság
12. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosai
13. Az állami számvevőszék
14. A választási rendszer
15. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek
választása és jogállása
Az Európai Unió és a magyar közigazgatás
1. Az Európai Unió felépítése, a közösségi modell
2. Az Unió második és harmadik pillére
3. Az Európai Unió közösségi intézményrendszere
4. A közösségi jog természete
Kötelező irodalom:
Dr. Samu Mihály: A jogalkotás jogpolitikájának szükségessége és
jogállamiság
Magyar Jog 1999. évi 8. szám (479-484)
Dr. Zoltán Ödön: A jogalkotásról és gyakorlatáról
Magyar Jog 1998. évi 7. szám (394-397)
Dr. Zoltán Ödön: Az emberi méltóságról
Magyr Jog 1996. évi 9. szám (531-538)
Dr. Kilényi Géza: A nép mint hatalmi tényező
Magyar Közigazgatás 2001. évi 2. szám (79-
85)
Dr. Ádám Antal: Az alkotmánybíráskodás tudományos
vizsgálatának lehetőségeiről
Magyar Közigazgatás 1999. évi 5. szám ((231-
237)
Dr. Lőrincz Lajos: A hatékony állam
Magyar Közigazgatás 2005. évi 8. szám (449-
453. o.)
Ajánlott irodalom:
H.L.A. Hart:
Rácz Attila:
Jog, szabadság, erkölcs
Osiris Kiadó Bp. 1999.
Alapvető jogok és jogforrások
Magyar Közigazgatás 1999. évi 10. szám
Dr. Cser Palkovics Tamás:
Az Európai Közösség belső és külső jogforrásai
Magyar Jog 1999. évi 2. szám
Dr. Bihari Mihály: Alkotmánybíróság és alkotmánybíráskodás
Magyar Jog 1999. évi 4. szám
Dr. Matúz György:
Dr. Zsuffa István:
Európa A-tól Z-ig
Személyiségi jogok és szólásszabadság
Perfekt Bp. 1998.
A közigazgatási bíráskodás Magyarországon
Magyar Közigazgatás 1996. évi 7. szám
Az Európai Integráció Kézikönyve
A magyar nyelvű változat szerkesztői Czuczai
Jenő és Ficzere Lajos
Dr. Verebély Imre: Az Európai Unio hatása a nemzetközi
közigazgatásra és a kormányzásra I.-II.
Magyar Közigazgatás 2001. 7-8. szám
59

Jogszabályok:
- 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról
- 12/1987. (XII.29.) IM rendelet a jogszabályszerkesztésről
- 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya
- 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti
jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésének
használatáról
- 2002. évi XI. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak
felsorolásáról
- 1997. évi C. törvény a választási eljárásokról
- 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők
választásáról
- 1990. évi LXIV. törvény a helyi képviselők és a polgármesterek
választásáról
- 1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról
- 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról
- 1997. évi LXVI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
- 1972. évi V. törvény a Magyar Köztársaság ügyészségéről
- 1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről
- 1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi
kezdeményezésről
- 1989. évi VII. törvény a sztrájkról
- 1993. évi LIX. törvény az állampolgári jogok országgyűlési
biztosáról
- 148/2002. (VII.1.) Korm. r. a Miniszterelnöki Hivatalról
- 150/2002. (VII.2.) Korm. r. a belügyminiszter feladat- és
hatásköréről
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
A hallgatók kiselőadást tartanak, illetve az oktató közreműködésével
dolgoznak fel a tanagyagból témaköröket. A hallgatókkal közösen történik
az így végzett munka értékelése.
Az aláírás feltétele: sikeres zárthelyi dolgozat.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik.
A vizsgára bocsátás feltételei
Az aláírás.
Vizsgáztatási módszer
A nappali tagozatos hallgatók szóban, a levelezős hallgatók írásban
vizsgáznak.
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal
kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályozók
változásának követése, a gyakorlati területek elvárásainak és
visszajelzéseinek figyelembe vétele.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
50+50 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
A tárgy oktatója a hallgatók rendelkezésére bocsát oktatási
segédanyagokat, a tárgyban jegyzet készítése is folyamatban van.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
TDK, szakdolgozat készítésében való témavezetői közreműködés.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása: a hallgatónak ezen tárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag
alapján képessé válik a fent megjelölt általános célkitűzések keretében
megfogalmazottak teljesítésére.
Az aláírás megszerzésének feltételei
60

5. Jogi ismeretek II.
A tantárgy részletes leírása:
I. Az Önkormányzatok
1. A magyar önkormányzati rendszer rövid áttekintése
2. A helyi önkormányzatok Európai Chartája
3. Az önkormányzás alkotmányos alapjai, gyakorlásának
közvetlen módja
4. Önkormányzati és államigazgatási feladatok
5. Az önkormányzati, államigazgatási feladat-és hatáskörök
6. Az önkormányzati hatósági ügy
7. A teleülési önkormányzatok (község, nagyközség, város,
megyei jogú város) jogállása
8. A megyei önkormányzatok, fővárosi és kerületi
önkormányzatok
9. A helyi kisebbségi önkormányzatok szabályai
10. A helyi önkormányzatok szervezet és működése
11. A helyi önkormányzatok társulásai és együttműködési
lehetőségei
12. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulásának létrehozása, működése, feladat- és hatásköre
13. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok jogállása
14. Az önkormányzatok gazdálkodási rendszere, vagyona,
költségvetése
15. A magyar megyerendszer és a regionalizációs törekvések
II. A közigazgatási hatásági eljárás és szolgáltatás általános
szabályai (KET)
1. A KET megalkotásának előzményei, indokai és a
törvényhozó alapvető céljai
2. Az eljárás alapelvei
3. Joghatóság, hatáskör, illetékesség
4. Az I. fokú eljárás szabályai
5. A hatóság döntései: határozat, végzés. A döntés közlése, a
kézbesítési vélelem
6. A hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás
7. A hatósági ellenőrzés
8. Kérelemre induló jogorvoslati eljárások
9. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálati eljárások
10. A semmisség
11. A közigazgatási végrehajtás fogalma és rendeltetése
12. Az eljárási költség
13. Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás
14. Közfeladatot ellátó szervezetek iratkezelésének általános
követelményei
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
50+50 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Az előadás anyaga;
Magyar Közigazgatási Intézet: A közigazgatási eljárás Tankönyv a
köztisztviselők továbbképzéséhez Szerkesztő: Dr Kökényesi József (2005.
május 13.)
Közigazgatási szakvizsga: Önkormányzati közigazgatás (Dr. Kara Pál –
Dr. Kökényesi József, Magyar Közigazgatási Intézet Budapest, 2002.
április)
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
TDK, szakdolgozat készítésében való témavezetői közreműködés.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása: a hallgatónak ezen tárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag
alapján képessé válik a fent megjelölt speciális célkitűzések keretében
megfogalmazottak teljesítésére.
Kötelező irodalom
Dr. Ficzere Lajos - Dr. Szalai Éva: Gondolatok az államigazgatási
eljárásjogi kódex felülvizsgálata kapcsán
Magyar Közigazgatás 1998. évi 7. szám (385-401- oldal)
61

Dr. Kilényi Géza: A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól
szóló törvény szabályozási koncepciója
Magyar Közigazgatás 2002. évi 1. szám (1-24. oldal)
Dr. Szigeti Ernő: A magyar megyerendszer és regionalizmus vázlatos
történeti áttekintése
Magyar Közigazgatás 2004. évi 3. sz. (164-171. oldal)
Dr. Horváth M. Tamás: A regionális intézményrendszer kiépítése
Magyarországon: szervezeti rend és működés
Magyar Közigazgatás 2003. évi 5. szám (257-271. oldal)
Dr. Bekényi József: A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi
társulásáról Magyar Közigazgatás 2003. évi 5. szám (257-271. oldal)
Ajánlott irodalom
Dr. Zsuffa István: A közigazgatási bíráskodás Magyarországon
Magyar Közigazgatás 1996. évi 7. sz. (385-398. oldal)
Dr. Fürcht Pál: Az önkormányzati társulási törvényről
Magyar Közigazgatás 1998. évi 3. sz. (151-157. oldal)
Dr. Tamás András: Az államigazgatási eljárási jog megújításáról
Magyar Közigazgatás 1998. évi 8. sz. (449-463. oldal)
Dr. Kilényi Géza: A közigazgatási eljárásjog átfogó tudományos elemzése
Magyar Közigazgatás 2000. évi 3. szám (129-156.oldal)
Dr. Paulovics Anita: Törvényesség az államigazgatási eljárásban
Magyar Jog 2000. évi 10. szám (617-622. oldal)
Dr. Bekényi József : A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi
társulásáról Magyar Közigazgatás 2005. évi 11. szám (660-664 oldal)
Dr. Balázs István: A központi szint alatti közigazgatás helyzete és
változásai az Eu-országokban I. és II.
Magyar Közigazgatás 2003. évi 9 és 10. szám (513-520 és 601-611 oldal)
Dr. Verebélyi Imre: A közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályainak radikálisabb reformja
Magyar Közigazgatás 2003. évi 12. szám (710-722 oldal)
Dr. Holló András: Az Alkotmánybíróság a közigazgatás
alkotmányosságáért
Magyar Közigazgatás 2005. évi 11. szám
(641-645. oldal)
G. Kocsis Marianna: Az e-kormányzat Magyarországon
Magyar Közigazgatás 2005. évi 12. szám (747-753. oldal)
Jogszabályok:
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól
-79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások ellátásáról és
minőségi követelményeiről
- 2004. évi XXIX. törvényből a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és
bejelentésekkel kapcsolatos eljárás 141.§-143.§-ig
- 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
- 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
- 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és
együttműködéséről
- 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok több célú kistérségi
társulásáról
- 244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról,
behatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről
- 191/1996. (XII.17.) Korm rendelet a fővárosi, megyei közigazgatási
hivatalokról
- 335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek
iratkezelésének általános követelményeiről
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik.
A vizsgára bocsátás feltételei: a félév aláírása
Vizsgáztatási módszer:
A nappali tagozatos hallgatók szóban, a levelezős hallgatók írásban
vizsgáznak.
62

A tantárgy neve: Jogi ismeretek a szociális munkában I – III.
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Marsi Edit
Ajánlott félév I. II. III.
Tantárgyi kód
05026 05033 05038
nappali
Tantárgyi kód 05026 L 05033 L 05038 L
levelező
Nappali tagozat heti 1+1 2+0 2+1
óraszáma
Levelező tagozat 12 12 15
félévi óraszáma
Kredit 3 3 4
Vizsgakövetelmény K k gyj
Kötelező
előtanulmányi rend
/kód/
05019
05019 L
05026
05026 L
05026
05026 L
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális munka alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
Mintatanterv szerint
Az oktatás nyelve
magyar
A tantárgy órarendi beosztása: Aktuális órarendi meghirdetés szerint.
A tantárgy státusza:
Kötelező
Oktató/-k/ névsora: A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján főállású és
óraadói státuszban lévő oktatók, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
A tantárgy általános és speciális céljai
E tantárgy oktatásának egyik célja – az 1. blokkban, a szociális jogi
ismeretek körében - megismertetni a különböző okok miatt szociális
gondoskodásra szorulók tekintetében a gondoskodás kialakulásának
szükségszerűségét, annak a társadalmi, gazdasági összefüggésekre
visszavezethető változásait és formáit, a munkanélküli ellátásokat és a
szociális szolgáltatásokat nyújtó igazgatási szervezet szerveit és azok
működését, feladatait.
A – 2. blokkban – a családjogi ismeretek oktatásának célja, hogy a
családot, mint társadalmi jelenséget a jog oldaláról bemutassa;
megvilágítsa a jogszabályok érvényesülését és érvényesítési lehetőségeit;
hogy képessé tegye a hallgatót arra, hogy profi „ügyféllé” válhasson
mindazok érdekében, akik jogaikat vagy jogos érdekeiket felismerni vagy
érvényesíteni segítség nélkül nem képesek.
A büntetőjog és kriminológia oktatás célja e blokkban, hogy a hallgató
megismerje a tágabb értelemben vett kriminológia lényegi vonásait,
összetevőit, áttekintést kapjon a büntetőjogi felelősségi rendszerről.
A családjogi blokkon belül a házasság, a család, illetve a gyámság
jogintézményét, a büntetőjog-kriminológia tárgykörben pedig a
büntetőjogi szabályozás rendszerét, büntetőjogi alapfogalmakat, a bűnözés
és egyéb devianciák – kábítószer-probléma, alkoholizmus, stb. - jogi és
társadalmi vonatkozásait ismerik meg a hallgatók.
A tantárgy oktatásának – 3. blokkban elérendő - további célja, hogy a
hallgatók a szociális ellátási rendszer társadalombiztosítási területének
szabályait megismerjék, illetve – a munkajogi blokkban - segítséget
nyújtson a munkajog elméleti kérdéseinek, legfontosabb tételes
szabályainak és ezek alkalmazási elveinek elsajátításában.
Speciális célkitűzés e tárgyban, hogy oly módon szerezzék meg az
ismeretanyagot, hogy alkalmasak legyenek a szociális munka gyakorlati
részében a megismert jogszabályi rendelkezések alkalmazására, különösen
az egyén - a rászoruló – védelme érdekében.
63

Jogi ismeretek a szociális munkában I. (szociális jogi blokk) :
Oktatás típusa: előadás, szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal
kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján
a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő
jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak és
visszajelzéseinek figyelembe vétele.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
50+50 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Fénymásolt segédanyag, jogszabályok elérhetőségének biztosítása
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés
A tantárgy részletes leírása:
• A szociális gondoskodás az ősközösségi társadalmaktól az állami
beavatkozás időszakáig.
• A szociális gondoskodás Magyarországon a kezdetektől
napjainkig.
• A felnőttvédelmi szociálpolitika célja, feladatai és területei.
• A szociális jellegű ellátások rendszere Magyarországon.
• A foglalkoztatáspolitikai szervezet felépítése, feladatai, működése,
szolgáltatásai.
• A szociális igazgatás szervezeti rendszere, feladatai, működése.
Szemináriumon:
• Aktív részvétel: Az elméleti előadásokon megismert jogszabályi
rendelkezések gyakorlati alkalmazásának gyakorlása, jogesetekkel,
egyéb gyakorlati esetmegbeszélésekkel, iratszerkesztéssel
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása: Alapozó szociális jogi ismeretek összefüggéseinek megbeszélése
és a gyakorlati tapasztalatok megfogalmazása.
Kötelező irodalom
Dr. Fazekas János: Szociális jog (kézirat)
Ajánlott irodalom:
Fehér Zoltán: A szociális igazgatás általános kérdései és a felnőttvédelem,
Unió Kiadó 1994.
Ferge Zsuzsa: Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből, Kávé
Kiadó 1998.
Sáhó Erzsébet: Újabb adatok a szociális gondozás magyarországi
történetéhez Szociális munka 1990. évi 2. száma 81.-93. oldal
Csizmadia Andor: A szociális gondoskodás változásai Magyarországon
(Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének
kiadványa)
Pik Katalin A szociális munka története Magyarországon (1817-1990) A
Szociális Szakképzés könyvtára Budapest 2004.
Dr. Czúcz Ottó: Szociális jog I. SZTE 2001.
Jogszabályok:
- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
- 1/2000. SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
64

- 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről
- 1991. évi IV. tv. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásról
+ azok a jogszabályok, amelyek az adott intézmény működését és az
intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
A hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak, melynek értékelését az oktató
ismerteti a hallgatókkal.
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele eredményes zárthelyi dolgozat.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik.
A vizsgára bocsátás feltételei
Eredményes zárthelyi dolgozat, a félév aláírása.
Vizsgáztatási módszer
Nappali tagozaton írásbeli, levelező tagozaton szóbeli vizsgázatás van a
tárgyban.
blokk – Jogi ismeretek a szociális munkában II. (családjog- büntetőjogkriminológia
blokk
A tantárgy részletes leírása:
Családjog témakörben:
- A családjog fogalma, tárgya, rendszere, alapelvei, forrásai
- A házasság intézménye és szabályozása
1. A házasság alaki kellékei
2. A házasság érvénytelensége
3. A házasság megszűnése
4. A házastársak jogai és kötelezettségei
- A család jogi szabályozása
1. A rokonság
2. Az apasági vélelem az anya házassági köteléke alapján, az apasági
vélelem egyéb esetei
3. Az örökbefogadás
4. Törvényes tartási kötelezettségek
5. A szülői felügyelet
- A gyermekvédelmi gondoskodás eszközei
Gyámhatóságok
- A gyámság intézménye
Büntetőjog-kriminológia témakörben
A büntetőjogi szabályozás tagozódása
A bűncselekmény fogalma, megvalósulási szakaszai
Az elkövetők
A büntetőjogi felelősségre-vonás akadályai
A büntetés fogalma, célja, a büntetéskiszabás elvei
Büntetések és intézkedések
A büntetések és intézkedések végrehajtása
Pártfogó felügyelet
A fiatalkorúakra vonatkozó sajátos rendelkezések
A büntető eljárás alapelvei
A büntető ügyekben eljáró hatóságok, a büntető eljárásban résztvevő
személyek
A kriminológia fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében
A kriminológiai nézetek történeti fejlődése
A bűnözés társadalmi természete, morfológiája, struktúrája, dinamikája
A bűnözés megelőzése
A gyermek- és fiatalkorúak devianciája
Az alkoholizmus, mint deviancia. Kezelő intézmények és garanciák.
Szabályozás a büntető felelősségre-vonás rendszerében
Az elmebetegség kezelésének jogi rendszere, büntetőjogi reakciók
A kábítószerfüggés társadalmi, a kábítószerrel visszaélés
büntetőjogi megítélése
65

A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok
felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok feldolgozása, a
visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával összefüggésben
megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek
elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
50+50 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Az oktató által készített segédanyag, illetve a főiskolai kar könyvtárán
keresztül papíralapú, illetve elektronikus jogszabály-hozzáférési lehetőség
biztosítása
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása: A családjogi blokkon belül a házasság, a család, illetve a gyámság
jogintézményét, a büntetőjog-kriminológia tárgykörben pedig a
büntetőjogi szabályozás rendszerét, büntetőjogi alapfogalmakat, a bűnözés
és egyéb devianciák – kábítószer-probléma, alkoholizmus, stb. - jogi és
társadalmi vonatkozásait ismerik meg a hallgatók.
Kötelező irodalom:
- A családjog kézikönyve. 1-2. köt. Szerk. Kőrös András. 2. átdolg. kiad.
Lezárva: 1997. szept. 15. Bp. HvgOrac Lap- és Könyvek. 1997. VII,
436, [12], VII, 437-870, [12] p.
- Palánkai Tiborné: Büntetőjogi alapismeretek (T-TWINS Kiadó 1994.)
- Vígh József: Kriminológiai alapismeretek 1998. (Kijelölt részek) Bp.
Nemzeti Tankönyvkiadó
Ajánlott irodalom:
- Tóth Aladárné A bírói esetjog szerepe a magyar családjogban (Magyar
Jog 12/91:709-711. )
- BÖLCSKEI János: A rászorultakról való gondoskodás a családjogi
törvény és a polgári törvénykönyv rendelkezései tükrében (Magyar Jog
3/99:162-168)
- Nagy Ferenc-Tokaji Géza: Magyar büntetőjog Általános rész (JATE
ÁJTK)
- Gönczöl-Korinek-Lévai: Kriminológia, bűnözés, bűnözéskontroll
- Kriminológia (Osiris, 2000)
- Gönczöl Katalin: Bűnös szegények (KJK Bp. 1991.) I. és III. fejezet
- Dr. Fehér Lenke: Elmebetegség-Büntetőjog-Beszámíthatóság (MTA
Állam- és Jogtudományi Intézet 1993.) VII. és VIII. fejezet
- Dr. Lévai Miklós: Kábítószerek és bűnözés (KJK 1992.) III. fejezet
- Lőrinc József – Nagy Ferenc: Börtönügy Magyarországon (BVOP
1997.)
- Morvai Krisztina: Terror a családban (Kossuth kk. 1998.)
- Vokó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog (Dialog-Campus
1999.)
- Vokó György: A szabadságvesztéssel nem járó büntetések
végrejhajtásáról (Magyar Jog 1998./11.)
- Nánási László: A büntető eljárási törvény egyes új jogintézményei
(Magyar Jog 1998./12.)
- Gibicsár Gyula: A gyermek- és fiatalkorúak devianciájának főbb
jellemzői (Magyar Jog 1999.)
- Nagy Ferenc: A büntetőjogi szankciórendszer továbbfejlesztésének
elvi és gyakorlat kérdéseiről (Magyar Jog 1999./1.)
- Vígh József: A bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései (Magyar
Jog 1999./6.)
- Kerezsi Klára: Virtuális elkövetők és valódi börtönök, avagy kell-e
Magyarországnak börtönépítési program (Magyar Jog 2000./9.)
- Györe István: Áldozatvédelem-sértettvédelem (Magyar Jog 2001./1.)
66

- Fecz József: A közérdekű munka végrehajtásának gyakorlati
problémai (Magyar Jog 2001./8.)
- Balogh Márta: Közérdekű munka, mint a szabadságvesztés lehetséges
alternatívája ( Egy kísérlet félideje) (Magyar Jog 2002./3.)
- Dr. Hollán Miklós: Gondolatok a társadalomra veszélyesség és a
materiális jogellenesség különbségeiről (Magyar Jog 2004./12.)
- Dr. Filó Mihály: A sértett beleegyezése a német büntetőjogban
(Magyar Jog 2004./12.)
Jogszabályok:
- A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen
módosított 1952. évi IV. tv. (Csjt.)
- 1952. évi 23. sz. tvr. a házasságról, a családról és a gyámságról
szóló 1952. évi IV. tv. végrehajtásáról
- 1997. évi XXXI. tv. gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
- 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
- 1978. évi IV. tv. a Büntető törvénykönyvről (Btk.)
- 1979. évi 5. tvr. a Btk. hatályba léptetéséről
- 1979. évi 11. tvr., 1993. évi XXXII. tv. a büntetések és intézkedések
végrehajtásáról
- 1995. évi CVII. tv. a büntetés-végrehajtási szervezetről
- 1998. évi XIX. tv. a büntetőeljárásról
- 1997. évi CVIL. tv. az egészségügyről (Pszichiátriai betegek gyógykezelése
és gondozása)
Ajánlott honlapok:
www.orfk.hu
www.im.hu
www.drmarsiedit.hu
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
A hallgatók zárthelyi dolgozatot írnak, melyet az oktatóval közösen
értékelnek. Ezen túlmenően a hallgatók az oktatóval közösen kiválasztott
témában előadást tartanak, melyet – a ZH-val együtt értékelve –
kollokvium-jegymegajánlási lehetőséget biztosít a hallgató számára.
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele: eredményes zárthelyi dolgozat.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
A tárgyhoz nem kapcsolódik gyakorlati jegy.
A vizsgára bocsátás feltételei: eredményes zárthelyi dolgozat.
Vizsgáztatási módszer:
Nappali tagozaton írásbeli, levelező tagozaton szóbeli vizsgázatás van a
tárgyban. A vizsga alkalmával a blokkban oktatott két nagy témakörből
külön tételt húz a hallgató, s a két tételből adott részjegy átlagából
számítandó a kollokvium érdemjegye.
Jogi ismeretek a szociális munkában III. (társadalombiztosítási jog –
munkajogi blokk):
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tereptanárok
felkészítése, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása,
a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása. A témával
összefüggésben megjelenő jogszabályok figyelemmel kísérése, a
gyakorlati területek elvárásainak és visszajelzéseinek figyelembe vétele.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
50+50 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Az oktató által készített segédanyag, illetve a főiskolai kar könyvtárán
keresztül papíralapú, illetve elektronikus jogszabály-hozzáférési lehetőség
biztosítása
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
TDK dolgozat, szakdolgozat témavezetés
67

A tantárgy részletes leírása:
I. A blokk e részében a társadalombiztosítás alapvető szabályaival
ismerkednek a hallgatók, heti 1 elméleti órában.
1. A biztosítási jogviszony alapján járó ellátások
• Egészségügyi szolgáltatások
• Pénzbeli ellátások
• Baleseti pénzbeli ellátások
• Saját jogú nyugellátás (öregségi, rokkantsági nyugdíj)
• Hozzátartozói ellátás ( özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői
nyugdíj)
• Szolgálati idő
• Baleseti ellátás
• TB. kiadások fedezete
2. Felelősségi szabályok az egészség-, és nyugdíjbiztosítási eljárásban
3. Jogorvoslat rendszere az egészség- , és nyugdíjbiztosítási eljárásban
4. Méltányosság az egészség-, és nyugdíjbiztosítási eljárásban
5. Családtámogatás állampolgári jogon járó ellátásai
II. A blokk e részében a Munka törvénykönyv szerkezeti felépítését követve
ismerkednek meg a hallgatók - az általános és speciális célkitűzésnek
megfelelően - a lényeges munkajogi szabályokkal, a szemináriumokon
gyakorlati feladat-megoldásokkal kísérve az elméleti anyagot.
Ennek megfelelően az alábbi tárgykörökkel foglalkozunk:
1. A munkajog szabályozási rendszere, változások e szabályozási
rendszerben
2. A Munka törvénykönyv általános rendelkezései
3. A munkaviszony (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony) létesítése,
módosítása, megszüntetése
4. A munkaviszony tartalma, a munkavégzés szabályai
5. Felelősségi rendszerek a munkajogban; munkaügyi viták
6. Munkaügyi kapcsolatok
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása: a hallgatók oly módon szerezzék meg az ismeretanyagot, hogy
alkalmasak legyenek a szociális munka gyakorlati részében a megismert
jogszabályi rendelkezések alkalmazására, különösen az egyén - a rászoruló
– védelme érdekében.
Kötelező irodalom
Mádi Sarolta: Társadalombiztosítási jogi ismeretek. Debreceni Egyetem
Egészségügyi Főiskolai Kar, Nyíregyháza, 2003.
Dr. Marsi Edit: Munkajog. Möbius Print Kiadó 2004.
Ajánlott irodalom:
Aktuális jogesetek bírósági határozatokból
Jogszabályok:
• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
• 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
• 1998. évi LXXXIV. tv. a családok támogatásáról
• 223/1998.(XII.30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló
1998. évi LXXXIV. tv. végrehajtásáról
• 1998. évi LXXXI. tv. a társadalombiztosítási nyugellátásról
• 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1998. évi LXXXI. tv. végrehajtásáról
• 1997. évi LXXX. tv. a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
• 195/1977. (XI.5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
szóló 1997. évi LXXX. tv. végrehajtásáról
• 1992. évi XXII. tv. a munka törvénykönyvéről
• 1992. évi XXIII. tv. a köztisztviselők jogállásáról
68

• 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról
• 1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról
• 1994. évi LIII. tv. a bírósági végrehajtásról
• 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről
Ajánlott honlapok:
www.fmm.gov.hu
www.drmarsiedit.hu
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
A hallgatók terepnaplót készítenek, és részt vesznek a terepgyakorlat
feldolgozását segítő megbeszéléseken (tereptanár – tutor – hallgató).
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton való aktív részvétel, a terepnapló
elkészítése, részt vétel a terepgyakorlat feldolgozását segítő
megbeszéléseken.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei:
A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik.
A vizsgára bocsátás feltételei: A félév aláírása; eredményes zárthelyi
dolgozat.
Vizsgáztatási módszer: Nappali tagozaton írásbeli, levelező tagozaton
szóbeli vizsgázatás van a tárgyban. A vizsga alkalmával a blokkban
oktatott két nagy témakörből külön tételt húz a hallgató, s a két tételből
adott részjegy átlagából számítandó a kollokvium érdemjegye.
69

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK
TANTÁRGYI PROGRAMJAI
KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK
70

A tantárgy neve: Ágazati szociálpolitika
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Szoboszlai Katalin, főiskolai docens, Debreceni
Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi
Tanszék
Ajánlott félév V.
Tantárgyi kód
05050, 05050L
Nappali tagozat heti óraszáma 2+0
Levelező tagozat félévi óraszáma 12
Kredit 3
Vizsgakövetelmény
Kollokvium
Kötelező előtanulmányi rend 05018
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelezően választható
Ajánlott tanterv:
Az általános szociális munkás szak
tanterve
A 2008/2009 I. félév oktatói:
Szoboszlai Katalin, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
Gellén Imre, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott
Társadalomtudományi Tanszék.
Somogyiné Katona Anikó, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
Jóna György, főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék.
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
1. Foglalkoztatáspolitika
A munkanélküliség problémájának általános elméleti és történeti
megközelítésén túl bemutatni a foglalkoztatási helyzet alakulását, s ennek
társadalmi következményeit.
A tantárgy keretein belül elemzésre kerül a munkanélküliség területi és
társadalmi rétegzettsége, a munkanélküliség kezelésére létrehozott
intézményrendszer működése. Bemutatásra kerülnek az aktív- és passzív
munkaerő-piaci programok, illetve lehetőség nyílik ezen eszközök
hatékonyságának a vizsgálatára, nemzetközi alkalmazásának ismertetésére.
2. Lakáspolitika
A tantárgy keretén belül a következő cél, hogy megismerje a hallgató a
lakáspolitika alapvető összefüggéseit, alakulását, a lakáshoz jutás
mechanizmusait és azokkal a trendeket, amelyek napjaink lakásviszonyait
jellemzik.
Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok,
levelező tagozaton előadás
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a
tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi,
ágazati szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók
elhelyezkedése utáni, „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések
alapján a tantárgy aktualizálása. Folyamatos visszajelzés a végzett
hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban
történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A szakon a kétpólusú
minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei,
eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek
alkalmazásra.
71

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Ismeretek szerzése és elmélyítése a lakáspolitika és
foglalkoztatáspolitika területén. Rendszerszemlélet erősítése.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 60-40%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: előadás,
szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása,
tömbösített időrend, oktatói és hallgatói prezentációk, csoportos irodalomfeldolgozás.
Alkalmazott módszerek az oktatás segítésére: előadás, önálló
témafeldolgozás.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: a magyar
foglalkoztatás- és lakáspolitika történeti fejlődésének hatásait számos
oktatói kutatómunka részben, vagy egészben tartalmazza. TDK dolgozat,
szakdolgozat.
A tantárgy részletes leírása:
Foglalkoztatáspolitika:
1. A munkanélküliekről való gondoskodás, gondolkodás története.
2. A munkanélküliség fogalma, típusai, következményei. A
munkanélküliség, mint társadalmi-szociális probléma.
4. A foglalkoztatáspolitika célja, eszközrendszere. Aktív és passzív
munkaerő-piaci politikák. Javaslatok a foglalkoztatáspolitika
eszközrendszerének bővítésére. A hazai foglalkoztatáspolitika közelítése
az európai normákhoz.
5. A munkanélküliek speciális csoportjai, munkaerő-piaci helyzetük
javítására irányuló eszközök.
6. Ismerkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye munkaerő-piaci
helyzetével.
A helyi munkanélküliség mértéke, összetétele.
7. A magyarországi foglalkoztatáspolitikai viszonyok és koncepciók
jellemzői a rendszerváltástól napjainkig.
Lakáspolitika:
1. A lakáspolitika alapfogalmai és elméleti összefüggései. A
lakásstatisztika jelzőszámai.
2. Lakáspolitikánk alakulása a két világháború közötti időszakban.
3. Az 1945 utáni évek lakáspolitikája, az első tizenöt éves terv
lakáspolitikai elképzelései. A második tizenöt éves lakásépítési terv
célkitűzései, következményei.
4. Fogyasztás és lakáskultúra a ’70-es, ’80-as években.
5. A szociális bérlakások és a bérlakásban élők helyzete. A slumosodás, a
filtráció problémaköre.
6. A '90-es évek lakáspolitikai változásai, a piacosítás folyamatai.
7. Lakáspolitikai koncepciók jellemzői a rendszerváltástól napjainkig.
Kötelező irodalom:
Bánfalvy Csaba (1989): Munkanélküliség. Magvető Kiadó, Bp.
Barr, Nicholas (1995): Munkaerőpiac és szociálpolitika Bp.
Gazsó Ferenc-Laki László (2004): Fiatalok az újkapitalizmusban.
Budapest: Napvilág Kiadó.
Krémer Balázs (2003): Uniós politikák és Nemzeti Akciótervek a
szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemre. Budapest:
MH.
Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért 2004-2006.
Nemzeti foglalkozatási akcióterv 2005.
Wiener György szerk. (2003): Demográfia, foglalkoztatás, női
munkavállalás. Budapest: MH.
www.bankweb.hu oldalon található lakáspolitikával foglalkozó
dokumentumok.
Ajánlott irodalom:
Claus Offe: A munkaerő-piac jövője. Szociológiai Figyelő 1989.
Esély 1997/3., 2000/3.
Laki László: A kétharmados társadalom MTA. Bp. 1991.
Laki László: Ifjúsági munkanélküliség, MTA. Bp. 1993.
Fóti Péter: Röpirat a lakáshelyzetről. Magvető. 1988.
Hegedűs- Tosics: Lakásreform a nyolcvanas években. Medvetánc. 1983.
4., 1984. 1.sz.
72

Petschnig Mária Zita: Lakáspolitika a társadalom- és gazdaságpolitika
egészében. Társadalmi Szemle. 1982. 1.sz.
Kornai János: A hiány. KJK. 1980.
Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív
részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai
az irányadóak.
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga
a levelező tagozaton.
73

A tantárgy neve: Egészségpedagógia – egészségfejlesztés I-II.
Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Vízvári László
Ajánlott félév II-VI III-VI
Tantárgyi kód 85027 85028
Nappali tagozat heti óraszáma 0+2 0+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 10 10
Kredit 2 2
Vizsgakövetelmény gyak. jegy. kollokvium
Kötelező előtanulmányi rend 85024 85027
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelező
Ajánlott tanterv:
Szociális munka alapszak tanterve
A 2006/2007 I. félév oktatói:
Gyulai Anikó
A 2006/2007 II. félév oktatói:
Gyulai Anikó
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
Sajátítsa el a hallgató az egészségnevelés módszereit, területeit. Szerezzenek
jártasságot az egészségnevelés gyakorlati alkalmazásában, meggyőzésében.
Legyenek képesek az embereknek segíteni az egészségvédő kultúráltság
kialakításában.
Sajátítsa el a hallgató mindazokat az ismereteket, intézkedéseket és
szolgáltatásokat, amelyek arra irányulnak, hogy az egyén az egészségét megőrizze,
és képes legyen a betegségeket megelőzni, a káros tényezőket kiszűrni.
Oktatás típusa: Gyakorlat
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal
kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati szabályzók
változásának követése, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése utáni,
„vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések alapján a tantárgy aktualizálása.
Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók elhelyezkedési körülményeiről, a
tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak mikéntjéről. A Szakon a
kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei,
eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50-50%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Korszerű audiovizuális
eszközök.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat
A tantárgy részletes leírása:
Egészségpedagógia – egészségfejlesztés I
14 óra gyakorlat:
1-2. hét: Az egészség a "legfőbb érték" kialakítása, mit jelent az Ön számára
egészségesnek lenni" Az egészséget pozitívan és negatívan befolyásoló tényezők.
Egészséget befolyásoló döntések. Információ, kutatás, szükséglet, felmérés.
3.-4. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos
feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A dohányzás
népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.
5.-6. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos
feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A túlzott alkoholfogyasztás
népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.
7.-8. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek kiscsoportos
feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A kábítószer-fogyasztás
népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.
9.-10. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek
kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A HÍV/AIDS,
valamint a szexuális úton terjedő betegségek népegészségügyi jelentősége,
megelőzése, csökkentése.
74

11.-12. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek
kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A Szív –
érrendszeri megbetegedések népegészségügyi jelentősége, megelőzése,
csökkentése.
13.-14. hét: Csoportos munka: Az egészségnevelés kiemelt területeinek
kiscsoportos feldolgozása a hallgatók gyűjtőmunkája segítségével. A daganatos
megbetegedések népegészségügyi jelentősége, megelőzése, csökkentése.
Egészségpedagógia – egészségfejlesztés II.
14 óra gyakorlat:
1-2. hét: Az egészségfejlesztők és szerepkörük meghatározása az
egészségfejlesztésben résztvevők és igényeik az egészségfejlesztési szükségletek
és a fontossági sorrendek megállapítása.
3.-4. hét: Az Egészségfejlesztési stratégia tervezése, értékelése.
5.-6. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók
munkája alapján. Dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás témakörében.
7.-8. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók
munkája alapján. A kábítószer-fogyasztás témakörében.
9.-10. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók
munkája alapján. A HÍV/AIDS, valamint a szexuális úton terjedő betegségek
témakörében.
11-12. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók
munkája alapján. A Szív – érrendszeri megbetegedések témakörében.
13.-14. hét: Egészségfejlesztő stratégia terv kiscsoportos feldolgozása a hallgatók
munkája alapján. A daganatos megbetegedések témakörében.
Kötelező irodalom:
• Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan.
Medicina, Budapest (megjelenés alatt).
• Linda Ewels – Ina Simnett: Egészségfejlesztés, gyakorlati
útmutató, Medicina, Budapest, 1999.
• Jennie Naidoo – Jane Wills: Egészségmegőrzés, gyakorlati
alapok, Medicina, Budapest, 1999.
• Elekes Attila: Pedagógia – Egészségpedagógia ETI 1999.
Jogszabályok: -
Ajánlott irodalom:
Egészségfejlesztés folyóirat
Ajánlott honlapok:
www.oefi.hu,
Évközi ellenőrzés: -
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Gyakorlatokon a hallgatók jelenlétének és aktív részvételének folyamatos
ellenőrzése, értékelése.
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való folyamatos, aktív részvétel, a
gyakorlatokon végzett feladatok alapján egy írásbeli dolgozat beadása.
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
Vizsgáztatási módszer: írásbeli, szóbeli
75

A tantárgy neve: Szociális munka gyermekekkel és családokkal I.-II.
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László főiskolai docens, Debreceni
Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi
Tanszék
Ajánlott félév III.-VI. IV.-VI.
Tantárgyi kód 05055 05057
Nappali tagozat heti óraszáma 1+0 0+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 10 10
Kredit 2 2
Vizsgakövetelmény
Gyakorlati Gyakorlati jegy
Kötelező előtanulmányi rend 05021 05055
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
jegy
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelezően választható
Ajánlott tanterv:
Szociális munka alapszak
A 2006/2007 I. félév oktatói:
Szoboszlai Katalin főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Dr. Sipos László főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Huszti Éva főiskolai tanársegéd,, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
A 2006/2007 II. félév oktatói:
Szoboszlai Katalin főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Huszti Éva főiskolai tanársegéd, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar, Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Miklósi Erzsébet óraadó, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar,
Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A hallgatók megismerjék a rendszerszemléletű családi szociális munka
irányzatait, területeit, és a gyermekvédelem rendszerét, valamint
ismereteket kapnak a családokkal végezhető szociális munka
alkalmazásának módszereiről.
Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok. A
szemináriumok csoportbontásban lesznek megtartva, melynek célja egy, a
tantárgyhoz szervesen kapcsolódó előzetesen választott téma közös
feldolgozása, és a munka prezentálása a többi csoport felé. A hallgatók az
ajánlott irodalmak, valamint a kötelezően összegyűjtött irodalmak
feldolgozása alapján készülnek fel a prezentációra. A szemináriumi órák
konzultációra adnak alkalmat, így a feladat teljesítése órán kívüli terhelést
is magában foglal. Minden hallgatónak kötelező a csoportmunkában való
részvétel. Levelező tagozaton az oktatás típusa előadás.
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: A tárgy
minőségbiztosítási módszere az oktató felkészülése, a tárggyal kapcsolatos
ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a visszajelzések alapján a tantárgy
aktualizálása. A témával összefüggésben megjelenő jogszabályok
figyelemmel kísérése, a gyakorlati területek elvárásainak figyelembe
vétele.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Családokkal végezhető szociális munka gyakorlati módszereinek
elsajátítása
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%
76

Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: előadás,
szemináriumhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása,
tömbösített időrend, csoportos irodalom-feldolgozás.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat
A tantárgy részletes leírása:
Szociális munka családokkal
1. A család rendszerszemléletű értelmezése.
2. A családi kapcsolatok rendszere és működése.
3. A családokra irányuló szociális munka fogalmi értelmezése hazai
és nemzetközi viszonylatban.
4. A problémakezelés folyamata és működése a család, mint kliens
esetében.
5. A családokra irányuló szociális munka intézményei és szociális
munka beavatkozást igénylő csoportok.
6. A szociális munka beavatkozási módszerei a családokkal végzett
munka során.
7. A családokra irányuló szociális munka folyamatának
dokumentálása.
Szociális munka gyermekekkel
8. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, értelmezései,
szükségessége.
9. A gyermekvédelem jogi szabályozása.
10. A veszélyeztetettség okai és következményei. A megelőzésben
érdekeltek köre és feladataik.
11. A gyermekvédelmi alapellátás intézményei és gyermekvédelmi
tevékenysége.
12. A gyermekvédelmi szakellátás formái és intézményei.
13. Krízishelyzetek és káros szenvedélyek: az alkoholizmus,
narkománia problémakörei, öngyilkossági kísérletek.
14. A fiatalkorú bűnelkövetés kérdései, kriminalitás, gyermekbűnözés.
Kötelező irodalom:
• Dr. Biró Sándor és Dr. Komlósi Piroska (szerk.) Családterápiás
olvasókönyv 1. ANIMULA Kiadó, Budapest, 2001.
• Bárdos Kata: Alapvető eszközök a szociális munkában. In:
Kézikönyv szociális munkásoknak. Szerkesztette: Kozma Judit.
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2002. 128-156. o.
• Stang Tünde: Szociális munka családokkal. In: Kézikönyv a
szociális munkásoknak. Kozma Judit szerk. Szociális Szakmai
Szövetség, 2002. 157 – 185. oldal
• Gill Gorell Barnes: Családterápia és gondozás. Családterápiás
olvasókönyv sorozat II. Budapest, 1991.
• Insoo Kim Berg: Konzultáció sokproblémás családokkal
Családterápiás sorozat 5. ANIMULA Kiadó Budapest, 2000.
• Horányi Annabella - Hoffmann Gertrúd: Pszihológiai és pedagógiai
szolgálat a Nevelési Herczog Mária: Gyermekvédelmi Kézikönyv
KJK – KERSZÖV, Budapest, 2001.
• Szilvási Léna (szerk.) Gyermek – család – társadalom. Szociális
munka gyermekes családokkal. Kézikönyv, Hilscher Rezső
Szociálpolitikai Egyesület, Budapest, 1996.
• Dr. Sipos László: A gyermekkorúak által elkövetett
bűncselekmények alakulása és a gyermekbűnözés specifikumai In:
Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Tudományos
Közlemények III. kötetében. Szerkesztette: Dr. Fábián Gergely
Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Nyíregyháza,
(megjelenés dátuma: 2005. április).
• Szemelvények a hazai gyermek- és ifjúságvédelem irodalmából
Szerk.: Gáti Ferenc. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. 21-54., 85-98., 107-
135., 181-199., 313-377.
• Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai
alapjai. Tankönyvkiadó, Bp., 1990.
77

Jogszabályok:
• 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról”
• 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról,
valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
• 15/1998 (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
Ajánlott irodalom:
• Család, gyermek, ifjúság, Szociális munka, és az Esély c.
folyóiratok ide vonatkozó cikkei
Ajánlott honlapok:
www.szochalo.hu
www.3sz.hu
www.ncsszi.hu
Évközi ellenőrzés: szemináriumi munkában való részvétel
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele a szemináriumi órák rendszeres látogatása, és aktív
részvétel a feldolgozó órákon, csoportos prezentáció teljesítése.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai
az irányadóak.
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:
A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez zárthelyi dolgozatot írnak.
Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B (újabb írásbeli
kollokvium), illetve C vizsgára (szóbeli számonkérés két oktató
jelenlétében) van lehetőség.
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga
78

A tantárgy neve: Egészségügyi szociális munka
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Imre Sándor
Ajánlott félév IV – VI.
Tantárgyi kód 05058
Nappali tagozat heti óraszáma 1+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 15
Kredit 4
Vizsgakövetelmény kollokvium
Kötelező előtanulmányi rend 05021
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelezően választható
Ajánlott tanterv:
Szociális munka alapszak tanterve
A tárgy oktatói: Dr. Imre Sándor, Pattyán László, Belicza Rózsa
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A tárgy célja, hogy megismertesse a szociális munka kialakulását,
modelljeit és gyakorlatát az egészségügyben. A hallgatók a kurzus során
képesek legyenek az egészségügy rendszerében szociális munkát végezni,
ismerjék meg az egészségügyi szempontból speciálishelyzetű célcsoportok
problémáit, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés – illetve
kirekesztődés társadalmi, szervezeti, jogi hátterét.
Oktatás típusa: előadás, szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói
felkészülésen, a tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali
feldolgozásán, a törvényi, ágazati szabályzók változásának
követésén alapszik. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás
(oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei
folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek
alkalmazásra.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Ismeretek szerzése az egészségügyi szociális munka elméletéről és
alkalmazási területiről. Rendszerszemlélet erősítése. Szakirodalom kutatás,
másodelemzés.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:
Hajléktalanok egészségi állapota egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése
A tantárgy részletes leírása:
1/.A szociális munka professzionalizálódása, a segítő szakmák
történeti egymásba ágyazottsága.
2/.Egészségügyi és szociális rendszerek kapcsolódási pontjai, hazai és
nemzetközi modellek.
3/. Az egészségügy szervezetszociológiája.
4/. Az egészségügyi szociális munka hazai kialakulása és gyakorlata.
5/. Interdiszciplináris segítő munka modellje.
6/. Kórházi szociális munka gyakorlata (feladatok, elvárások,
dilemmák)
7 - 9/. Speciális betegségcsoportok elemzése az egészségügyi szociális
munka szemszögéből
79

10/. Kirekesztődő társadalmi csoportok egészségügyi helyzete – roma
népesség
11/. Kirekesztődő társadalmi csoportok egészségügyi helyzete -
hajléktalanság
12/. Utógondozó és rehabilitációs modellek az egészségügyi szociális
munkában
13/. Önsegítő szerveződések szerepe speciális betegséggel küzdők
körében, a szociális munkás feladatai
14/. Az egészségtől, egészségügytől való megfosztottság, mint a
társadalmi kirekesztődés formája és a szociális munka feladatai.
Kötelező irodalom:
- Magyar Zsófia: A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy
országos kutatás tükrében. Esély 2004/4. 44 – 71.o.
- Bakos Anita: Az egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok
kivizsgálása az Egyesült Királyságban. Esély, 2001/1.
- Habusik Ferenc: Hozzáférési különbségek az egészségügyi
alapellátásban. Esély 2004/4-5.
- Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospiceszellemű
ellátásban. Esély, 2000/6.
- Mester Szilvia: Szociális munka a szülészeti osztályokon. In:
Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai
Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 223-239.
- Simon Ildikó: Szociális munka a pszichiátrián. In: Kézikönyv a
szociális munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség,
Budapest, 1996.
- Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az
egészségügyben. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához.
Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség,
Budapest, 2001. 140-156. o.
- Szociális munka és egészségügy. Szerkesztette: Csató Zsuzsa.
Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994.
- Urbanekné László Judit: Szociális munka a kórházakban. Esély,
1992/1.
- Szász Anna: SM-klub a külvárosban. Esély 2004/1. 95 – 102. o.
- Az egészségügy peremén. HAJSZOLT Hírlap 1998. 4-6.
- Oross Jolán: „A szabadság rád fagy” Hajléktalan emberek egészsége,
hajléktalan emberek halála. In: Esély 1995/5.
- Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (Cigány anyák
az egészségügy kapcsolatrendszerében ) Esély 1998/2.
- Új terápiás programok in. Periféria Füzetek IX. évfolyam 2 – 3 .szám
Kiadja: ESzCsM, NCsSzI, Bp. 2002.
- Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek Kiadja:
ESzCsM, NCsSzI. Bp. 2002. p. 11 – 36.
- Kelemen Gábor – Csákiné Király Lívia: Pszichiátriai és
szenvedélybetegek szociális ellátása (Hallagtói segédanyag) NCsSzI
Bp. 2005.
Ajánlott irodalom:
- Fegyveres Emőke: Demens betegek foglalkoztatásának egyfajta
lehetősége in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 7-8.
- Hídvégi Katalin: Demens betegek intézeti gondozása in. Szociális
Menedzser 2002/6. p. 9-10.
- Csoó Lászlóné – Kovacsics Zsuzsanna – Endrődy Zsuzsanna: Demens
betegek jogai in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 14-17.
- Bajzáthné Kómár Mária: A gyakorlati szociális munka és az
idősgondozás kompetenciái in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 43-48.
- Bódy Éva: Pszichiátriai közösségi ellátás az alapellátások
struktúrájában in. Szociális Menedzser 2002/3. p. 2-3.
- Prof. Dr. Iván László: „Öregedés: örök ifjúság” in. Szociális
Menedzser 2004/3. p. 2-5.
- Dr. Szabó Lajos: Mentálisan hanyatló idősek pszichoszociális segítése
a szociális ellátórendszerben in. Szociális Menedzser 2004/3. p. 24-27.
- Dr. Szabó Lajos (szerk): Szempontok a mentálisan hanyatló idősek
vizsgálatához és készségfejlesztéséhez Kiadja: Fővárosi Módszertani
Osztály Bp. 2002.
- Dr. Szabó Lajos: Szociális készségszint felmérés mentálisan hanyatló
idősek vizsgálatában Kiadja: Fővárosi Módszertani Osztály Bp. 2003.
80

- Ombudtsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról
Esély 2001/2. (p. 91-97)
Jogszabályok:
- Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról
- 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének
engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről
- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátások igénybevételéről
- 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában
élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának
felülvizsgálatáról
- 60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet.
- 1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről
- 77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és
az eljárásra vonatkozó szabályokról
Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatás,
szemináriumi dolgozat elfogadása.
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nincsen
gyakorlati jegy
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
Vizsgáztatási módszer: szóbeli + írásbeli vizsga
Ajánlott honlapok:
www.3sz.hu
www.szochalo.hu
www.hajlektalan.lap.hu
www.kallokorhaz.hu
www.menhely.hu
www.romapage.hu
www.ncsszi.hu
Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése
81

A tantárgy neve: Gerontológia
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Imre Sándor
Ajánlott félév III.-VI.
Tantárgyi kód 05053
Nappali tagozat heti óraszáma 0+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 10
Kredit 2
Vizsgakövetelmény gyak. jegy.
Kötelező előtanulmányi rend 85025
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelezően választható
Ajánlott tanterv:
Szociális munka alapszak tanterve
A 2006/2007 I. félév oktatói:
Dr. Imre Sándor med. habil., C.Sc., Ph.D., tud. tanácsadó;
Szilvási Henrietta szociálpolitikus, Ph.D. hallgató;
Dr. Kovács Ágnes ált. orvos, Ph.D. hallgató
A 2006/2007 II. félév oktatói:
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
Általános: Időskorúak egészségügyi és szociális helyzetének ismerete
Speciális: Felkészülés az időskorúak szociális ellátására
Oktatás típusa: elmélet + gyakorlat
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
Folyamatos évközi ellenőrzés hallgatói kiselőadások tartásával és
megbeszélésével. Az oktatásra vonatkozó hallgatói visszajelzések és
javaslatok évenkénti kiértékelése.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Ismeretek szerzése a gerontológia elméletéről és alkalmazási területiről.
Rendszerszemlélet erősítése. Szakirodalom kutatás, másodelemzés.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 1:1
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: könyvek, jegyzetek,
vetítés
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:
TDK, szakdolgozat, szociális és klinikai gerontológiai kutatások
A tantárgy részletes leírása:
1. A gerontológia és a geriátria jelentősége a harmadik évezred
küszöbén
2. Az ember és öregedés (magány, csontritkulás)
3. Táplálkozás időskorban
4. Időskori lelki zavarok, lelki betegségek
5. Gondozási formák az idősellátásban
6. Az időskorúak és a bűnözés
7. Mit gondolunk az öregségről
8. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői Magyarországon
9. Demográfiai öregedés Európában
10. Az idősek társadalmának rétegződése
11. Az idősek megélhetési viszonyai
12. Az öregedő ember (két ellentétes elmélet)
13. Mentális állapot és intellektus a terminális életszakaszban
14. A haldokló társas-társadalmi kapcsolatai
82

Kötelező irodalom:
Iván L.: Ne féljünk az öregedéstől! Sub-Rosa Kiadó Bp., 1997
Időskorúak Magyarországon, KSH, Bp., 2004.
Öregedés és társadalmi környezet, KSH, Bp., 2003.
Jogszabályok: -
Ajánlott irodalom:
Blaskovich E. és Iván L.: Idős betegek és haldoklók ellátása, Szociális és
Családügyi Minisztérium, Bp., 2001.
Hézser Gábor: A pásztori pszichológia, Kálvin kiadó, Bp., 2002.
www.geronto.hu
Évközi ellenőrzés: évközi hallgatói kiselőadások tartása, megbeszélése
Az aláírás megszerzésének feltételei:
az órák rendszeres látogatása
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:
hallgatói kiselőadások elfogadása, értékelése
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
Vizsgáztatási módszer:
Ajánlott honlapok:
83

A tantárgy neve: Iskolai szociális munka
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László
Ajánlott félév
IV.
Tantárgyi kód 05056
Nappali tagozat heti óraszáma 1+0
Levelező tagozat félévi óraszáma 10
Kredit 2
Vizsgakövetelmény
Gyakorlati jegy
Kötelező előtanulmányi rend 05021
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális munka
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
Páros félévben
Az oktatás nyelve
Magyar
A tantárgy órarendi beosztása: heti
A tantárgy státusza:
Kötelezően választandó
Differenciált szakmai anyag
Oktató/-k/ névsora: Dr. Horváth László, Molnár Mónika
A tantárgy általános és speciális céljai
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociális
munka lehetőségeivel az alapozó iskolán belül. A gyermekvédelmi
feladatokat integráljuk a szociális munka egészébe. Célunk az iskolai
szociális munka megközelítése a család, a gyermek, a pedagógus, az
iskola és a helyi környezet szempontjából, a konzultálás és a team
munka módszereivel.
Oktatás típusa: szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a
tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a
törvényi, ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A
szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók
vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés
mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya
60+40 %
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Előadás, szakirodalom feldolgozása, értelmezése.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás
TDK, szakdolgozat
A tantárgy részletes leírása
1. A szociális munka helye az iskola életében.
2. Az iskolai szociális munka tényezői.
3. Az iskolai szociális munka erőforrásai.
4. Az iskolai szociális munka hagyományos és szakképzett szakemberei.
5. Iskolalátogatás.
6. Az iskolai ártalmak.
7. Az iskola házirendje és a gyermeki szükségletek.
8. Speciális gyermekcsoportok életrendje az iskolában.
9. Speciális gyermekcsoportoknak adható iskolai és szociális ellátások.
10. Az iskolai szociális munka kapcsolódása a helyi közösség más szociális
ellátásaival.
11. Az iskolai szociális munka hazai kialakulása és jellemzői.
12. A szociálpedagógia eredete.
13. A szociálpedagógia kezdetei hazánkban.
14. A szociálpedagógia színterei.
84

Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
Tájékozódási képesség az iskola világában, együttműködési képesség a
pedagógusokkal
Kötelező irodalom
Bányai Emőke: Az iskolai szociális munkáról. Kézikönyv a szociális
munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség 1996. 93-110.o.
Kósáné Ormai Vera: Szocializációs zavarok és az iskola. In.: Gáti Ferenc -
Horányi Annabella Tk. Bp. 1989.
Kozma Tamás-Tomasz Gábor /szerk./: Szociálpedagógia. Osiris, Educatio. Bp.
2000.
Bermain B. Carel: Ökológiai megközelítés az iskolai szociális munkában. In.:
School Social Work – Practice and Research Perspectives, Lyceum Books,
Chicago, 1991.
Budai István: Tanulmányok a gyermekjólét köréből – Iskolai szociális munka,
Hajdúböszörményi Főiskola, Hajdúböszörmény, 1993.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere
Zárthelyi dolgozat készítése
Az aláírás megszerzésének feltételei
Az aláírás feltétele a gyakorlati munkában való aktív részvétel
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei
Zárthelyi dolgozat készítése
A vizsgára bocsátás feltételei
Vizsga nem kapcsolódik
Vizsgáztatási módszer
Vizsga nem kapcsolódik
85

A tantárgy neve: Kvantitatív és kvalitatív módszerek a szociológiában
I.
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely, Ph.D. főiskolai docens,
tanszékvezető, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Ajánlott félév
III/1
Tantárgyi kód 05054
Nappali tagozat heti óraszáma 2+0
Levelező tagozat félévi óraszáma 12
Kredit 3
Vizsgakövetelmény
Kollokvium
Kötelező előtanulmányi rend 05025
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelezően választható
Ajánlott tanterv:
Az általános szociális munkás szak
tanterve
A 2008/2009 I. félév oktatója
Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kvantitatív szociológiai
kutatások logikájával, speciális módszereivel és elemzési technikáival.
Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + órai, kiscsoportos
gyakorlatok. A kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók kutatási eljárásokat
próbálnak ki. A hallgatók az ajánlott irodalmak, valamint a kötelezően
összegyűjtött irodalmak feldolgozása alapján készülnek fel a prezentációra.
Minden hallgatónak kötelező a csoportmunkában való részvétel. Levelező
tagozaton az oktatás típusa előadás.
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A szociológiai kutatásmódszertan fejlődésének és eredményeinek
folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag
folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése,
oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók
utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Szociológia módszertani ismeretek szerzése, alkalmazott módszerek
elsajátítása. Szakirodalom kutatás, másodelemzés.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60+40 %
Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, a
gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása,
tömbösített időrend, csoportos irodalom-feldolgozás.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó
nemzetközi és hazai kutatások módszertani elemeinek feldolgozása.
A tantárgy részletes leírása:
1. Adatfeldolgozás, az adatok előkészítése. Mérési szintek.
2. Adatrögzítés és adattisztítás.
3. A változók belső szerkezete, gyakoriságok.
4. Mérőszámok, középérték, szórás.
5. Változók közötti kapcsolat, a hipotézisvizsgálat.
6. Kereszttábla elemzés.
7. Korrelációszámítás.
86

8. Adatredukciós módszerek – főkomponens elemzés.
9. Adatredukciós módszerek - faktorelemzés.
10. Adatredukciós módszerek - klaszterelemzés.
11. Magyarázó modellek - lineáris regresszióanalízis.
12. Magyarázó modellek - logisztikus regresszió.
13. Magyarázó modellek. – variancia analízis
14. Skálák – reliabilitás és megbízhatóság.
Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga
a levelező tagozaton.
Kötelező irodalom:
Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek
kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005.
Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó,
Budapest, 2002.
Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott
kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001.
Ajánlott irodalom:
Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó,
Budapest, 1995.
Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek
empirikus ellenőrzése. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.
Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a
szociológiában TÁRKI, Budapest, 1988.
Évközi ellenőrzés: gyakorlati munkában való részvétel, kiselőadás
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a
csoportmunkában.
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
szabályai az irányadóak.
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
87

A tantárgy neve: Kvantitatív és kvalitatív módszerek a szociológiában II.
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely, Ph.D. főiskolai docens,
tanszékvezető, Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Ajánlott félév
III/2
Tantárgyi kód 05059
Nappali tagozat heti óraszáma 1+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 15
Kredit 4
Vizsgakövetelmény
Kollokvium
Kötelező előtanulmányi rend 05054
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelezően választható
Ajánlott tanterv:
Az általános szociális munkás szak
tanterve
A 2008/2009 II. félév oktatója
Dr. Fábián Gergely, főiskolai docens, Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kvalitatív szociológiai
kutatások logikájával, speciális módszereivel és elemzési technikáival.
Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás + szemináriumi gyakorlatok. A
kiscsoportos gyakorlatokon a hallgatók kutatási eljárásokat próbálnak ki. A
hallgatók az ajánlott irodalmak, valamint a kötelezően összegyűjtött
irodalmak feldolgozása alapján készülnek fel a prezentációra. Minden
hallgatónak kötelező a csoportmunkában való részvétel. Levelező
tagozaton az oktatás típusa előadás.
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A szociológiai kutatásmódszertan fejlődésének és eredményeinek
folyamatos nyomon követése, a szakirodalom feldolgozása. A tananyag
folyamatos aktualizálása, az új információ tanagyagba való beépítése,
oktatói és hallgatói szintű tudományos feldolgozása. A végzett hallgatók
utánkövetéses vizsgálata eredményeinek figyelembevétele.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Szociológia módszertani ismeretek szerzése, alkalmazott módszerek
elsajátítása. Szakirodalom kutatás, feldolgozás, másodelemzés.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 60+40 %
Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás, a
gyakorlatokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása,
tömbösített időrend, csoportos irodalom-feldolgozás.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó
nemzetközi és hazai kutatások módszertani elemeinek feldolgozása.
A tantárgy részletes leírása:
1. A kvalitatív kutatások fő elvei és területei.
2. Elemzés, értelmezés, elméletalkotás a kvalitatív szociológiában
3. A kvalitatív kutatások, mint terep- és szöveg-kutatások
4. Esetek kiválasztása. A szaturáció elve. Az esetek azonosítása
5. Az esetek kiválasztásának módszerei.
6. Adatfelvételi módszerek a kvalitatív kutatásban, terepkutatás.
88

7. A megfigyelésről szóló általános tudnivalók
8. A megfigyelés technikai-logisztikai tudnivalói; a terepnapló
9. A strukturált és a résztvevő megfigyelés
10. Verbális adatok a kvalitatív szociológiában. Interjús módszerek és
szövegelemzések.
11. Az interjúk típusai és jellemzőik
12. A tartalomelemzés alapjai - szövegek elemzési eljárásai
13. A tartalomelemzés alapjai - vizuális információk elemzései
14. A tartalomelemzés alapjai - kérdőívek és interjúk belső
tartalomelemzése
Kötelező irodalom:
Jennifer Mason: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Könyvkiadó,
Budapest, 2005.
Klaus Krippendorf: A tartalomelemzés módszertanának alapjai. Balassi
Kiadó, Budapest, 1995.
Ajánlott irodalom:
Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek
kutatása. Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005.
Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott
kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001.
Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó,
Budapest, 1995.
Bea Ehmann: A szöveg mélyén. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2002.
Évközi ellenőrzés: gyakorlati munkában való részvétel, kiselőadás
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása, és aktív részvétel a
csoportmunkában. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és
Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga a nappali tagozaton, írásbeli vizsga
a levelező tagozaton.
89

A tantárgy neve: Szociális munka speciális helyzetű csoportokkal
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Lukácskó Zsolt PhD.
Ajánlott félév III – VI.
Tantárgyi kód 05061
Nappali tagozat heti óraszáma 1+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 15
Kredit 4
Vizsgakövetelmény gyak.jegy
Kötelező előtanulmányi rend 05021
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kötelezően választható
Ajánlott tanterv:
Szociális Munka Alapszak tanterve
A tárgy oktatói: Pattyán László, Szoboszlai Katalin, Belizca Rózsa
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
A hallgató ismerje meg az etnikai, területi, életkori, foglalkoztatási, vagy nemi
szempontból speciális helyzetű csoportok problémáit, a kirekesztődés
folyamatát, jellemzőit. Legyen képes alkalmazni a szociális munka gyakorlati
módszereit az aktuális társadalmi viszonyok között.
Módszerei: közösségi/egyéni szükségletek felmérése, adatgyűjtési módszerek
alkalmazása; jóléti szolgáltatások tervezése, akciókutatás, projekt tervezés,
szociális projekt menedzselés; érdekképviselet.
Oktatás típusa: előadás, szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a tárggyal
kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi, ágazati
szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú
minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei
folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
Adatgyűjtési módszerek önálló alkalmazása, team munka, kutatási terv
készítése, program önálló bemutatása.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 30-70%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás, szakirodalom
feldolgozása, értelmezése, dolgozat tervezet bemutatása, házi védése, közös munka
facilitálása, önálló munka tutorálása
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat
A tantárgy részletes leírása:
A kurzus során a hallgatók kiscsoportban dolgozva követnek végig egy
kiválasztott célcsoportot, megvizsgálva a helyi ellátórendszer nyújtotta
szolgáltatásokat, valamint kutatási programot (tervet) készítenek a vizsgált
terület felmérésére, megtervezik a segítségnyújtás gyakorlati lépéseit, ill.
módszertanát.
1/. Speciális helyzetű csoportok problémáinak megismerése szociológiai és
szociálpolitikai szempontból.
2/. Helyi szolgáltatástervezésre ható globális, országos és helyi értékek,
3/. A szociális szolgáltatástervezés helyi gyakorlata
4/. A terepkutatás módszereinek megismerése, kutatási módszerek a
gyakorlatban
5/. Egy speciális helyzetű csoport kiválasztása, általános, speciális és helyi
jellemzőik bemutatása (beadandó dolgozat I – II fejezete)
6/. kutatási terv készítése, módszerek kiválasztása, ügyfelek részvétele a
munkában (beadandó dolgozat III – IV. fejezet)
7/. A speciális helyzetű csoport felmérése a helyi társadalomban (korábbi
felmérések, vizsgálatok felkutatása, másodelemzése, kritikai elemzése)
8/. A speciális helyzetű csoport felmérése a helyi társadalomban (korábbi
felmérések, vizsgálatok felkutatása, másodelemzése, kritikai elemzése)
9 – 13/. Önálló munkaprojektek bemutatása, közös elemzése (szemináriumi
gyakorlat)
14/. Az eredmények bemutatása.
90

Kötelező irodalom:
- Enyedi György: Regionális folyamatok Magyarországon Bp. 1996.
- Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, Terepkutatás.
Balassi kiadó Bp. 1996. p. 3003 – 372.
- Talyigás Katalin: Változásmenedzselés a szociális munkában
in. Kézikönyv szociális munkásoknak szerk: Kozma Judit, Szociális Szakmai
Szövetség Bp. 2002. p. 68 – 88.
- Segédlet a települési önkormányzatok számára a szolgáltatástervezési
koncepció elkészítéséhez Kiadja: ESzCsM – Veszprém Megyei
Önkormányzat Idősek Otthona Külsővat Bp. 2004.
- Fábián Gergely: Globalizáció, modernizáció és a szociális szolgáltatások
esélyei in. Peremvidék, Szociális kutatások Szabolcs – Szatmár - Bereg
megyében, DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar – NKK Salgótarján 1999.
- Fónai Mihály – Dr. Lukácskó Zsolt: Egy lokális példa: Nagyhalász, in.
Peremvidék, Szociális kutatások Szabolcs – Szatmár - Bereg megyében,
DOTE Egészségügyi Főiskolai Kar – NKK Salgótarján 1999.
Jogszabályok:
- Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról
- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
- 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátások igénybevételéről
Ajánlott irodalom:
- Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba szerk: Fónai Mihály – Kerülő
Judit – Takács Péter, Kiadja: Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001.
- Kozma Judit – Csoba Judit – Czibere Ibolya: Helyi társadalmak,
kirekesztettség és szociális ellátások, Kossuth Egyetemi kiadó Debrecen,
2004.
- Széman Zsuzsa: A szakmai normák kidolgozása a humán szolgáltatásban.
In: Idősellátás Magyarországon. Kiadja: Szociális Innováció Alapítvány, Bp.
1999. p. 113 – 125.
Ajánlott honlapok:
www.ncsszi.hu
www.3sz.hu
www.adata.hu
Évközi ellenőrzés: szemináriumi beszámoló megtartása
Az aláírás megszerzésének feltételei: szemináriumi foglalkozásokon való
részvétel
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: félév záró
dolgozat elkészítése, melynek részei: problémafelvetés, helyi szolgáltatás
elemzés, kutatási terv, kutatási módszerek bemutatása.
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai
szerint.
Vizsgáztatási módszer: írásbeli és szóbeli beszámoló.
A dolgozat írásbeli értékelése után a megadott kérdésekre a hallgató szóbeli
beszámoló formájában reagál.
91

A SZOCIÁLIS MUNKA ALAPSZAK
TANTÁRGYI PROGRAMJAI
KRITÉRIUM KÖVETELMÉNYKÉNT TELJESÍTENDŐ
TÁRGYAK
92

A tantárgy neve: Esetmegbeszélés
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Lukácskó Zsolt PhD.
Ajánlott félév VII
Tantárgyi kód 05047
Nappali tagozat heti óraszáma 0+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 8
Kredit -
Vizsgakövetelmény Aláírás
Kötelező előtanulmányi rend -
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint
Az oktatás nyelve: magyar
A tantárgy órarendi beosztása:
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint
Levelező tagozat:
aktuális konzultációs rend szerint
tömbösítve
A tantárgy státusza: kritérium követelmény
Ajánlott tanterv:
Szociális munka alapszak tanterve
A tárgy oktatói: Dr. Lukácskó Zsolt főiskolai tanár, Dr. Horváth László
főiskolai docens, Pattyán László főiskolai docens, Szoboszlai Katalin
főiskolai docens, Huszti Éva főiskolai tanársegéd, Jóna György főiskolai
tanársegéd, Ferenczi Gábor főiskolai adjunktus, Lőw Gábor főiskolai
adjunktus, Kiss Ágnes főiskolai tanársegéd.
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:
Az esetmegbeszélés az intenzív terepgyakorlatot kísérő tantárgy,
melynek célja, hogy a hallgatók kiscsoportos foglalkozás keretében a
terepgyakorlaton szerzett tapasztalataikat és ismereteiket megosszák
egymással és a csoportot vezető oktatóval. Az esetmegbeszélés
alkalmas a hallgatók gyakorlati tapasztalatainak megismerésére, a
terepgyakorlaton megélt segítő kapcsolat és szociális munkás szerep
feldolgozására, ismereteik integrálására. Az esetmegbeszélés
alkalmával sor kerül a szerzett tapasztalatok beépítésére a gyakorlati
munkába, törekedve az elmélet és gyakorlat integrációjára.
Oktatás típusa: kiscsoportos szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülésen, a
tárggyal kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozásán, a törvényi,
ágazati szabályzók változásának követésén alapszik. A szakon a kétpólusú
minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei,
eszközei folyamatos korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek
alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 90% - 10%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: oktatási segédanyag az
esettanulmány készítéséről, elkészített és elemzett esettanulmányok
kiadása szaki jegyzetként.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
- Segítő folyamat elemzésének készsége,
- A szociális szolgáltatások megismerése és elemzésének készsége,
A tantárgy részletes leírása:
A hallgatók kiscsoportos (10 – 12 fő) foglalkozáson feldolgozzák azokat
az eseteket, melyekkel a terepgyakorlaton találkoztak, és amelyekhez saját
élményű tapasztalat, tevékenység kapcsolódott.
Minden hallgató lehetőséget kap arra, hogy bemutasson egy, az ő számára
gyakorlati tapasztalatot nyújtó esetet, és ezt követően a csoport tagjai
szakmai tartalmú és a szakmai etikai elveket figyelembevevő reflexiókat
fogalmaznak meg.
Az esetmegbeszélés alkalmas az esetmunka továbbgondolására, és a
jelenlévők szakmai ismereteinek - az esethez kapcsolódó - átgondolására.
93

A tárgy leírása:
1./ Csoport alakítás, elvárások, szabályok tisztázása, az esetmegbeszélés
elmélete, módszertani kérdései, munkamódszerek eltérősége
(esetmegbeszélés – szupervízió)
2./ A terepgyakorlat keretei (intézményes háttér, szolgáltatások profilja,
szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei)
3./ A terepgyakorlat keretei (ügyfelekkel kapcsolatos elvek és gyakorlatok,
szabályzatok, adminisztráció, szervezeti politika)
4./ A terepgyakorlat keretei (intézményes elvárások, a szakmai etikai elvek
alkalmazása a gyakorlatban)
5/. Az intézmény szolgáltatása az ügyfelek és a szakemberek
szemszögéből (szolgáltatás elemzés)
6/. A segítő kapcsolatot meghatározó keretek elemzése
7 – 13./ Hallgatók által bemutatott esetek elemzése
14./ Tapasztalatok összegzése, bemutatása.
- Beulah Roberts Compton – Burt Galaway: Problémamegoldás: a
szociális munka folyamata in: A szociális munka elmélete és
gyakorlata 1. kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin,
Semmelweis kiadó Bp. 1994. p. 138 – 161.
- Frank Loewenberg – Ralph Dolgoff: Etikai választások a segítő
foglalkozásokban in: A szociális munka elmélete és gyakorlata 1.
kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Semmelweis
kiadó Bp. 1994. p. 181 - 190.
- Frank Loewenberg – Ralph Dolgoff: Érték és etika a szociális
munka gyakrolatában in: A szociális munka elmélete és gyakorlata
1. kötet. Szerk: Hegyesi Gábor – Talyigás Katalin, Semmelweis
kiadó Bp. 1994. p. 191 - 205.
Ajánlott honlapok:
www.3sz.hu
Kötelező irodalom:
- Pik Katalin: Ráhangoló – szupervíziós tapasztalatok. Hilscher
Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Bp. 2002.
- Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak,
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest 2002.
- Somorjai Ildikó (szerk.) Kézikönyv a szociális munka
gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001.
- A Szociális munka etikai kódexe. Szociális Szakmai Szövetség,
1995. (aktuális elfogadott változat) (www.3sz.hu)
- Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei.
ANIMULA Kiadó, Bp. 1994.
Évközi ellenőrzés: nincs.
Az aláírás megszerzésének feltételei: a foglalkozásokon való aktív
részvétel. Aláírás megtagadására a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat
előírásai az irányadók.
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: nincs.
A vizsgára való jelentkezés: Nincs vizsgakövetelmény.
Vizsgáztatási módszer: -
Ajánlott irodalmak:
94

A tantárgy neve: Szakmai készségfejlesztés I – II – III.
Tanszék neve: Alkalmazott Pszichológiai Tanszék
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth Andrea
Ajánlott félév II. félév III. félév IV. félév
Tantárgyi kód 05044 05045 05046
Nappali tagozat heti óraszáma 0+2 0+2 0+2
Levelező tagozat félévi óraszáma 8 8 8
Kredit kritérium kritérium kritérium
Vizsgakövetelmény aláírás aláírás aláírás
Kötelező előtanulmányi rend - - -
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Szociális munka alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága
A táblázatban megjelölt félévben
Az oktatás nyelve
Magyar
A tantárgy órarendi beosztása
Tanulmányi osztály beosztása szerint
A tantárgy státusza:
kötelező
Oktató/-k/ névsora:
Dr. Kiss János, Dr. Horváth Andrea, Zolnai Erika, Dr. Kovács János
A tantárgy általános és speciális céljai:
A tantárgy célja, a szakmai és a személyközi hatékonyság növelése,
alapvető módszertani fogások átadása, a szociális munka végzése során
szükséges készségek fejlesztése kiscsoportban. (max.15 fő )
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák
leírása:
Segítő kapcsolat során alkalmazható készségek fejlesztése.
Oktatás típusa:
Kiscsoportos gyakorlat
A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatók felkészülését, a tárggyal
kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozása, a törvényi, ágazati
szabályzók változásának követése, valamint a végzett hallgatók
elhelyezkedése utáni „vevőelégedettség” vizsgálata, a visszajelzések
alapján a tantárgy aktualizálása. A szak minőségpolitikája, a folyamatos
visszajelzések az oktatásban résztvevő hallgatók ismeretelsajátításáról, a
végzett, elsősorban nappali tagozaton végzett hallgatók elhelyezkedési
körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak
mikéntjéről meghatározzák a tantárgy keretében megvalósuló
minőségbiztosítás, fejlesztés irányát, módszereit.
A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás (oktatók és hallgatók
vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos korszerűsítés mellett
célirányosan kerülnek alkalmazásra.
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya:
40:60%
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése
Kiscsoportos gyakorlat, modern prezentációs eszközökkel, módszer
specifikus tréning technikák alkalmazása, részben tömbösített időrendben
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:
Szakdolgozati és TDK munkák
A tantárgy részletes leírása:
Szakmai készségfejlesztés I.
A kurzus témáit tudjuk megadni, mert a tantárgy sajátos jellege és részbeni
tömbösítés miatt, a kurzus menetét a csoportdinamikai folyamatok szabják
meg.
• Az önismeret alapjai, önmagunk és mások megismerése
• Kommunikáció fejlesztésének területei:
95

• A saját kommunikáció fõ jellegzetességeinek tudatosítása, a különbözõ
kommunikációs stratégiák elõnyei és hátrányai.
• A közvetlen emberi kommunikáció jellemzõi, a verbális és nonverbális
kommunikáció megfigyelése és megértése, kongruens és inkongruens
közlés, a szituáció és a komplex jelzések felismerése.
• A kultúrák és szubkultúrák közötti kommunikációs különbségek
felismerése (etnikai, nemi, életkori, települési, szociális helyzetbeni
különbözõség), az ezzel kapcsolatos elõítéletek tudatosítása, az
emberismeret és a személyközi érzékenység.
Kötelező irodalom:
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp.
1988. TK.
E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat.
Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet,
magánkiadás)
Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF.
W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés,
Bp., 1991, KJK
Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás)
Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE.
Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata.
4. kötet, szerk:
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere:
Nincs
Az aláírás megszerzésének feltételei:
A gyakorlatokon részvétel kötelező
A vizsgára bocsátás feltételei:
Nincs vizsga
Vizsgáztatási módszer:
Nincs vizsga
Szakmai készségfejlesztés II.
1. Kapcsolatépítõ készségek: az empátia (az érzelmek megértése, az
empátia szintjei és azok kommunikációja).
2. Az autenticitás (a hitelesség a segítõ kapcsolatban, az önfeltárás
idõzítése és mélysége, a pozitív visszajelzés és az asszertív viselkedés).
3. A pszichológiai kontaktus fenntartása a klienssel és a probléma
feltárása, az aktív figyelem.
4. A verbális követés (tovább segítés, parafrázis, zárt és nyílt válasz, a
konkrétságra törekvés, modellálás, összefoglalás), saját érzelmek
felismerése és kommunikálása.
5. Fókuszálás (a téma kiválasztása, a téma megbeszélése mélységében).
6. A problémás kommunikációs minták kezelése (a beszédes és a szótlan
kliens, az agresszív viselkedés, a bizalmatlanság, a manipulatív
viselkedés).
7. A tipikusan nehéz helyzetekre való felkészítés (tegezés-magázás, a
kliens “csábítása” a szakmai keretek átlépésére, idõsebb kliens - fiatal
hallgató, a kliens “titkot” mond el, és megkéri a hallgatót, hogy ne
mondja el senkinek).
8. Felkészítés a kollégákkal való kapcsolatra a gyakorló intézményen
belül és kívül (munkaidõ, pontosság, öltözködés, telefonálás,
személyes kapcsolat, team munka, szupervízió, esetmegbeszélés az
intézményen belül, stb.).
9. A multidimenzionális felmérés, és a probléma megfogalmazása
(információs források használata, a környezeti tényezõk vizsgálata, a
fejlõdési szükségletek, az életciklus váltásokkal kapcsolatos stressz
felmérése, stb.).
10. A nem önkéntes és bizalmatlan kliensek motiválása.
11. A kivitelezhetõ szerzõdés megfogalmazása (tárgyalás, célok
megfogalmazása, a szereplõk feladatai, az alkalmazott intervenciók,
idõkeretek, a haladás figyelemmel kísérése és a szerzõdés újra
fogalmazása).
12. Kulturális különbözõségek kezelése.
13. Intervenciós technikák (készségfejlesztés: problémamegoldó
készségek fejlesztése, asszertivitás, a szerepjáték; a környezeti
feltételek javítása: támogató hálózat fejlesztése; bentlakásos
intézmények igénybe vétele).
96

14. Krízisintervenció, a segítõ kapcsolat lezárásának problémái.
Kötelező irodalom:
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp.
1988. TK.
E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat.
Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet,
magánkiadás)
Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF.
W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés,
Bp., 1991, KJK
Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás)
Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE.
Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata.
4. kötet, szerk:
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere:
nincs
Az aláírás megszerzésének feltételei:
A gyakorlatokon részvétel kötelező
A vizsgára bocsátás feltételei:
Nincs vizsga
Vizsgáztatási módszer:
Nincs vizsga
Szakmai készségfejlesztés III.
A kurzus témáit tudjuk megadni, mert a tantárgy sajátos jellege és részbeni
tömbösítés miatt, a kurzus menetét a csoportdinamikai folyamatok szabják
meg.
• Konfliktusmegoldási és tárgyalási technikák kialakítása.
• Komfliktuselemzés: a konfliktusok okainak megismertetése
(személyes, struktúrális, információs, érték, érdek, stb. konfliktus).
• A konfliktus fázisai, a konfliktushelyzetek megoldása, kezelése
pótlólagos források bevonásával.
• A közösségi szociális munka végzéséhez szükséges készségek:
• A közösségek összehívásának, mozgósításának módja, nehézségeinek
megoldása, az etikai dilemmák feloldása.
• A közösségszervezéshez szükséges készségek: PR, projektmenedzsment
készségek, forrásteremtés, team-munka.
Kötelező irodalom:
Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerûségei. Bp.
1988. TK.
E. T. Hall: Rejtett dimenziók. Bp. 1979. Gondolat.
Hankiss Ágnes: A bizalom anatómiája. (Bp. 1987. Kötéltánc kötet,
magánkiadás)
Hegyesi G., Kozma J., Szilvási L., Talyigás K., Bp. 1997, BGGYTF.
W. F.G. Mastenbroeck: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés,
Bp., 1991, KJK
Rudas János: Delfi örökösei (több kiadás)
Székely György: Gyõzelem vesztesek nélkül. Bp., 1995, ELTE.
Szociális munka csoportokkal. A szociális munka elmélete és gyakorlata.
4. kötet, szerk:
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere:
nincs
Az aláírás megszerzésének feltételei:
A gyakorlatokon részvétel kötelező.
A szakmai készségfejlesztés tantárgyat a követelmények felől a
kritériumkövetelmények szintjén kezelni, mivel a kurzuson belül végzett
munka a személyiség olyan fokú érintettségét eredményezheti, mely tételes
módon nem kérhető számon. Az aláírás megadása a részvétel alapján
történik. Az igazolt vis major esetén, ha hiányzás az óraszám 20 %-át nem
haladja meg, egyéni feladat teljesítésével pótolható. Igazolatlan hiányzás,
illetve a megjelölt tartamot meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell
ismételni.
A vizsgára bocsátás feltételei:
Nincs vizsga
Vizsgáztatási módszer:
Nincs vizsga
97

A tantárgy neve: Idegen nyelv I. II. III
Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus
Tantárgyfelelős neve: Tilki Ágnes lektorátusvezető
Ajánlott félév: 1. 2. 3.
Tantárgyi kód angol:
angol kredit:
német:
német kredit:
EF 15001
EF 15024
EF 15020
EF 15032
EF 15002
EF 15025
EF 15021
EF 15033
Nappali tagozat heti óraszáma: 4 4 4
Levelező tagozat félévi óraszáma: -- -- --
Kredit:
0
0
0
Idegen nyelv kreditért:
2
2
2
Vizsgakövetelmény: -- -- --
Kötelező előtanulmányi rend:
EF 15003
EF 15024
EF 15022
EF 15034
Az ajánlott tantervben mely (alap)szakok szerepeltetik Ápolás és betegellátás alapszak, Egészségügyi gondozás
és prevenció alapszak, Egészségügyi szervező alapszak, Szociális munkás alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: az Idegen nyelv I-et és III-at minden őszi félévben, az Idegen nyelv II-őt
minden tavaszi félévben.
Az oktatás nyelve: az adott idegen nyelv és magyar.
A tantárgy órarendi beosztása: heti 2×2 alkalom, de lehetőség van tömösítésre.
A tantárgy státusza: kritérium feltétel.
Oktatók névsora: Biszkuné Orosz Tóth Ildikó, Deák Lászlóné, Tilki Ágnes, Toldiné Bélteki Andrea, Sivadó Márta
A tantárgy általános és speciális céljai: A Kari Tanács 13/2006.(02.21.)sz. Határozata alapján „BSc. alapszakokon
angol ill. német általános nyelvoktatásban való részvétel az első 3 szemeszteren keresztül (3×56 óra = 168 óra)
kötelező”. Az Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus ennek megfelelően a hallgatók számára
három féléven keresztül biztosítja az általános nyelv oktatását. Minden hallgató, aki még nem rendelkezik a
kimeneti és képesítési követelményekben meghatározott nyelvvizsgával, szintfelmérő után lép a nyelvi képzés
megfelelő szintjére. Az új struktúrában öt nyelvi szintet különböztetünk meg. Minden szinthez a megfelelő tankönyv
adott fejezetei alapján kidolgozott 14 hetes tematika társul. A „1.” szint azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik még
egyáltalán nem vagy igen kevés ideig tanulták a nyelvet. A „2.” szint az úgynevezett újrakezdőknek ajánlott, akik
minimális nyelvtudással már rendelkeznek. A „3.” szint egyben nyelvtani rendszerező szint is. A „4. és 5.” szinten a
tankönyvi anyag mellett már szóbeli és írásbeli vizsgafeladatok megoldásával is foglalkozunk.
Oktatás típusa: szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a tananyag folyamatos aktualizálása, új információk
tananyagba építése, útmutató az idegen nyelven történő munkavállaláshoz (önéletrajz, pályázatok megírásának
koordinálása). A hallgatók külföldi utazása előtt (konferencia, tanulmányút, intézménylátogatás) a számukra
szükséges legfontosabb tudnivalókkal egészítjük ki kurzusainkat. Tanulmányútjukról visszatérve pedig, a hallgatók
számolnak be élményeikről, így a többiek is értesülhetnek a legfrissebb információkról.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50% - 50%, vagyis 56 kontaktórához legalább ennyi órán kívüli
nyelvtanulás szükséges.
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:
Videó, audiovizuális eszközök használata, kiscsoportos, beszédközpontú óravezetés, fénymásolt segédanyagok.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:
A tantárgy részletes leírása: Idegen nyelv I-II-III.
• Angol nyelv 1. szint
Óra
szám
Lecke Társalgási téma Megjegyzés
99

1-2 1. Szintfelmérő
3-4 Csoportbontás, szintfelmérő
értékelése
5-6 UNIT 1. Bemutatkozások. Hogy hívnak
Hová való vagy
7-8 Országok, nemzetiségek,
Hány éves
9-10 Hétköznapi tárgyak. Színek.
Betűzés.
Kérdőszavak. A to be ige alakjai. Személyes
névmások.
Birtokos nm-ok. Számok, telefonszámok.
Határozott és határozatlan névelők. Az ABC betűi.
Üdvözlés és búcsúzás.
11-12. UNIT 2. Kicsoda ő A család. Kérdések, tagadások, rövid válaszok Birtokviszony
kifejezése.
13-14. Ellentétes melléknevek. Levélírás.
15-16. Étel és italrendelés. Párbeszédek
kávézóban.
17-18. ISMÉTLÉS
Étlap, árak.
19-20. ZH, szóbeli
21-22. UNIT 3. Egyszerű jelen: kérdés, tagadás, rövidválasz.
23-24. Emberek és foglalkozások.
25-26. Napirend. Olvasmány: Egy férfi, akinek 13 foglalkozása van.
27-28. UNIT 4. Hétköznapok és hétvégék. Gyakoriságot kifejező határozószók.
Kérdőív.
29-30. Hónapok, évszakok. Mit szokott csinálni a különböző évszakokban
Szabadidős tevékenységek.
A like ige+Gerund használata.Szituációs
kifejezések.
31-32. Ismétlés, összefoglalás.
33-34. ZH megírása
35-36. UNIT 5. A nappali bemutatása. Bútorok neve. Elöljárószók.
37-38. A konyha bemutatása. Bútorok neve. Mutató névmások.
39-40. Olvasmány: Egy asszony, aki egy repülőn él.
41-42. Saját otthon bemutatása. Otthonok szerte a világon.
Útbaigazítást kérni, adni.
UNIT 6. Mit tud csinálni
A can/can’t/could/couldn’t segédigék.
Hol voltál tegnap
A to be ige múltidejű alakjai.
43-44. Zsenik Olvasmány zseni gyerekekről.
45-46. Telefonálás Azonos hangzású szavak. Egy hivatalos levél
megírása..
47-48. Álláspályázat
49-50. Ismétlés, összefoglalás
51-52. ZH megírása
53-54. Szóbeli prezentáció
55-56. 1. Szintzáró megírása
100

Óra
szám
• Angol nyelv 2. szint
Lecke Társalgási téma Megjegyzés
1-2. 2. Szintfelmérő
3-4. Ismétlés
5-6. UNIT 7. Egyszerű múlt: kérdés, tagadás, rövid válasz.
7-8. Beszélgetés a múltról: Mi történt a Rendhagyó múlt idejű igék
XX.sz.-ban
Időhatározószók
9-10. Rendhagyó múlt idejű igék
11-12. UNIT 8. Mit csinált ma eddig Időhatározók.
13-14. Mikor, hol, hogyan találkoztak a Olvasmány: találkozások
szülei
15-16. Egy régi barát bemutatása. Sorszámnevek. Dátumok
17-18. Ismétlés, összefoglalás
19-20. ZH megírása
21-22.
23-24.
UNIT 9. Ételek és italok
Üzletek, vásárlás
Megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek.
Mennyiségjelzők
25-26. Étkezések Magyarországon. A
világ étkezési szokásai.
27-28. Udvarias kérések kifejezése. Hivatalos levél írása.
29-30. UNIT A falusi és városi élet
Melléknevek középfoka.
10. összehasonlítása.
Hasonlító szerkezet
31-32. Két város összehasonlítása Szókincs bővítése: falusi és városi élet szavai.
33-34. Több épület, város, ember Melléknevek felsőfoka
összehasonlítása
35-36. Saját város/ falu bemutatása.
Útbaigazítás
37-38. Ismétlés, összefoglalás
39-40. ZH megírása
Rendhagyó melléknevek fokozása.
Irányt kifejező előljárószók
41-42. UNIT
11.
Emberek külsejének leírása
Mit csinálnak most
Folyamatos jelen
43-44. Mit visel most Ruhák nevei
45-46. Kinek a kalapja ez Kié ez a Önálló birtokos névmások
kalap
47-48. Milyen gyönyörű a világ… Folyamatos jelen használata a közeljövő
Vásárlás egy ruházati üzletben kifejezésére.
49-50. Ismétlés, összefoglalás
51-52. Zh megírása
53-54. Gyakorlás
55-56. 2. Szintzáró megírása
Óra
szám
• Angol nyelv 3. szint
Lecke Társalgási téma Megjegyzés
1-2 3. szintfelmérő
3-4 UNIT
12.
Mik a tervei a közeljövőre
5-6 Veszélyes sportok A to be going to használata
Célhatározói mellékmondat
7-8 Milyen az idő
Milyen volt az idő
9-10 Mit csináljunk Szókincs bővítése az időjárással kapcsolatban
11-12. UNIT
13.
Érzelmek
Javaslatok kifejezése
101

13-14. Történet mesélése Kérdőszavak, kérdésszerkesztés.
-ed,-ing melléknevek
15-16. Utazás vonattal Egy történet leírása
17-18. Ismétlés, összefoglalás Melléknévből képzett határozószavak
19-20. ZH megírása
21-22. UNIT
14.
23-24. Mely országokban járt már Befejezett jelen idő
25-26. Ever, never
Already, yet, just
27-28. Ismétlés, összefoglalás Befejezett jelen idő
29-30. ZH megírása
31-32. Egyszerű jelen Alapfokú szituációk
33-34. Folyamatos jelen Alapfokú szituációk
35-36. Befejezett jelen Alapfokú szituációk
37-38. Egyszerű múlt Alapfokú szituációk
39-40. Folyamatos múlt Alapfokú szituációk
41-42. Befejezett jelen és egyszerű múlt Alapfokú szituációk
43-44. Jövő idő Alapfokú szituációk
45-46. Feltételes mód Alapfokú szituációk
47-48. Szenvedő szerkezet Alapfokú szituációk
49-50. Melléknévfokozás Alapfokú szituációk
51-52. Segédigék, felszólító mód Alapfokú szituációk
53-54. Szóbeli prezentáció, ZH megírása
55-56. 3. szintzáró
• Angol nyelv 4. szint
Óraszám Téma Nyelvtan
1-2. 4. Szintfelmérő
S M K
3-4. Ismétlés
Z A É
5-6. A család 1. I G P Egyszerű /folyamatos jelen idő
7-8. Iskola
T N L
Egyszerű/ folyamatos múlt idő
9-10. A család 2.
U Ó E
Befejezett jelen/ múlt idő
Á Í
11-12. Ünnepek Befejezett jelen/ múlt idő
C R
13-14. Napirend Kérdésszerkesztés
I Á
15-16. Hétköznapok, hétvégék Jövő idő kifejezése1.
Ó S
17-18. Ház/ lakás bemutatása Jövő idő kifejezése 2.
19-20. Lakóhely
S M K
Prepozíciók 1.
21-22. Foglalkozások
Z A É Prepozíciók 2.
Hobbik
I G P
23-24. Vásárlás T N L Some/any
U Ó E Much/many
25-26. Gyakorlás Á Í Határozószók
27-28. ZH megírása
C R
29-30. Étkezés otthon I Á Szenvedő szerkezet 1
31-32. Étkezés étteremben Ó S Szenvedő szerkezet 2
33-34. Egészség, betegség Melléknevek
35-36. Sport, életmód S M K Melléknév fokozása
37-38. Gyakorlás Z A É Feltételes mód 1
39-40. Időjárás, évszakok I G P Feltételes mód 2
41-42. Ruhaneműk, divat T N L Névelők
43-44. Utazás
U Ó E
Á Í
45-46. Közlekedés
C R
47-48. Szórakozás 1. I Á Módbeli segédigék 1
49-50. Szórakozás 2. Ó S Módbeli segédigék 2
51-52. Gyakorlás
102

53-54. ZH megírása, szóbeli prezentáció
55-56. 4. szintzáró
• Angol nyelv 5. szint
Óraszám Tananyag Megjegyzés
1.-2. 5. Szintfelmérő
3.-4. Igeidők Levélírás (baráti)
5.-6. Igeidők Levélírás (baráti)
7.-8. Igeidők Levélírás (hivatalos)
9.-10. Igei szerkezetek Levélírás (hivatalos)
11.-12. Igei szerkezetek Levélírás (álláshirdetés)
13.-14. Utókérdés, felszólítás Levélírás (álláshirdetés)
15.-16. Segédigék Szövegértés
17.-18. Segédigék Szövegértés
19.-20. Főnevek, névmások Szövegértés
21.-22. Névelők, számnevek Szövegértés
23.-24. Idő-és helyhatározó, elöljárószók Szövegértés
Melléknevek, határozók, melléknévfokozás Szövegértés
25.-26. ZH megírása
27.-28. Feltételes mód Fordítás angolról magyarra
29.-30. Feltételes mód Fordítás angolról magyarra
31.-32. Szenvedő szerkezet Fordítás angolról magyarra
33.-34. Szenvedő szerkezet Fordítás angolról magyarra
35.-36. Műveltetés Fordítás angolról magyarra
37.-38. Függőbeszéd Fordítás angolról magyarra
39.-40. Függőbeszéd Fordítás angolról magyarra
41.-42. Szórend Fordítás magyarról angolra
43.-44. Kérdések Fordítás magyarról angolra
45.-46. Kötőszók Fordítás magyarról angolra
47.-48. Mellékmondatok Fordítás magyarról angolra
49.-50. Mellékmondatok Fordítás magyarról angolra
51.-52. Phrasal verbs Fordítás magyarról angolra
53.-54. ZH megírása
55.-56. 5. szintzáró
• Német nyelv 1. szint
1. hét: Wiederholung
Lektion 7: Kommst du mit
Freizeitgestaltung, Einladung
Sehenswürdigkeiten in Berlin
2. hét: „es gibt”
Das Indefinitpronomen: „man”
Das Verb „wissen”
Die Modalverben können und müssen
3. hét: Präpositionen mit Akkusativ
„erst” oder „nur”
„leider” oder „schade”
4. hét: Lektion 8: Die Sprachschule „Corvina Lingua”
Fremdsprachen, Sprachlernen
Länder, Farben
5. hét: Deklination der Ländernamen
Das Modalverb wollen
jeder, jede, jedes
dieser, diese, dieses
Uhrzeiten
103

6. hét: Zusammenfassung
Schriftliche und mündliche Kontrolle
7. hét: Lektion 9: Das Picknick
Lebensmittel kaufen
Auf dem Markt
8. hét: Der Imperativ
Das Modalverb mögen
Koordinierende Konjunktionen
9. hét: Das Futur
„nicht mehr” und „nichts mehr”
10. hét: Lektion 10: Na, wie schmeckt’s
Im Restaurant
Mahlzeiten zu Hause
11. hét: Der Dativ, Präpositionen mit Dativ
Personalpronomen in Dativ
12. hét: Possessivpronomina
Das Modalverb dürfen
Die Konjunktion „dass”
13. hét: Lektion 11: Leute und Kleider
Kleidungsstücke (sich kleiden)
Gefallen ausdrücken
Verben mit Akkusativ und Dativ
14. hét: Zusammenfassung
Schriftliche und mündliche Kontrolle
• Német nyelv 2. szint
1. hét: Wiederholung
2. hét: Lektion 12: Wohnideen
Die eigene Wohnung, Wohnungseinrichtung, Möbelstücke
3. hét: Präpositionen mit Akkusativ und Dativ
Die Konjunktion „denn”
Positionsverben
4. hét: Lektion 13: Polizeiruf 133
Erlebnisse, Geschichten erzählen
Briefe schreiben
5. hét: Das Perfekt
„jemand”, „niemand”
6. hét: Lektion 19: Schule macht Spass!
Leben an der Schule, Schulen in Deutschland, in der Schweiz
Eigene Meinung äußern
7. hét: Das Präteritum
Gebrauch der Vergangenheitstempora
8. hét: Zusammenfassung
Schriftliche und mündliche Kontrolle
9. hét: Lektion 14: Wiener Geschichten
Sehenswürdigkeiten in Wien
Öffentliche Verkehrsmittel (Verkehr in der Stadt)
Orientierung in der Stadt
10. hét: Präpositionen mit Akkusativ und Dativ
Der Genitiv (Genitivkonstruktionen)
„gegenüber”, „wegen”
11. hét: Lektion 15: Kein Problem
Tägliches Leben (Tagesablauf)
Familienfeste
12. hét: Das Reflexivpronomen
Reflexive Verben
Pronominaladverbien I.
13. hét: Pronominaladverbien II.
Zusammenfassung
14. hét: Schriftliche und mündliche Kontrolle
104

• Német nyelv 3. szint
1. hét: Wiederholung
2. hét: Lektion 16: Schüler für alles
Schüleraustausch
Schülersservice
3. hét: Komparation der Adjektive
Vergleich
Die Konjunktion „weil”
Das Verb „lassen”
4. hét: Lektion 17: Endlich fahren wir auf Urlaub!
Urlaub planen, Urlaubswünsche
Eine Reise vorbereiten
5. hét: Das Datum, Ordinalzahlen
Deklination der Ländernamen
Schwache Deklination des Adjektivs
6. hét: Starke und gemischte Deklination des Adjektivs
Innere und äußere Eigenschaften
Personen charachterisieren
7. hét: Lektion 18: Haben Sie ein Zimmer frei
Im Hotel, an der Rezeption, Zimmer reservieren
8. hét: Zusammenfassung
Schiftliche und mündliche Kontrolle
9. hét: Lektion 20: Gute Besserung!
Krankheiten, beim Arzt
Körperteile
10. hét: Das Passiv I.
11. hét:Das Passiv II.
Das Hilfsverb „sollen”
12. hét: UNTERWEGS
Lektion 0: Wiederholung
13. hét: Deutschlernen – Warum Wie
Zusammenfassung
14. hét: Schiftliche und mündliche Kontrolle
• Német nyelv 4. szint
1. hét: UNTERWEGS
Lektion 0: Wiederholung
2. hét: Lektion 1: Wien, wie es klingt
Wohntypen, meine Wohnung
Wohnen in der Stadt und auf dem Lande
3. hét: Das Handlungspassiv (Wiederholung)
Das Zustandspassiv
4. hét: Lektion 2: Rund um die Uhr
Hausarbeit, Haushalt
Rollenteilung in der Familie
5. hét: „Zu + Infinitiv”- Konstruktionen
„Zu + Infinitiv” in Passivsätzen
6. hét: Zusammenfassung
Schriftliche und mündliche Kontrolle
7. hét: Lektion 3: Liebe wie Spaghetti
Mein Traumtyp
8. hét: Die Konjunktion „ob”
Finalsätze
9. hét: Lektion 4: Fernsehpause
Medien, Fernsegewohnheiten
10. hét: „Ohne...dass/ohne...zu+Inf.”
„Anstatt...dass/anstatt...zu+Inf.”
„lässt sich”
11. hét: Testen Sie sich (1)!
105

12. hét: Lektion 5: Arbeit, die Spaß macht
Leute und Berufe, der Traumberuf (Diagaramme)
13. hét: Der Relativpronomen
Der Relativsatz
14. hét: Zusammenfassung
Schriftliche und mündliche Kontrolle
• Német nyelv 5. szint
1. hét: Wiederholung
2. hét: Lektion 6: Der eiskalte Engel
Leute charakterisieren
3. hét: Wiederholung der Adjektivdeklination
Substantivierte Adjektive
4. hét: Lektion 7: Wie esse ich mich gesund
Essgewohnheiten, gesunde Ernährung, Rezepte, Traditionen
5. hét: Partizipialkonstruktionen I.
Partizip Präsens
Partizip Perfekt
6. hét: Partizipialkonstruktionen II.
Partizip Futur
Zusammenfassung
7. hét: Schriftliche und mündliche Kontrolle
8. hét: Lektion 8: Zeit ist Geld
Geld ausgeben, einkaufen, Haushaltsausgaben
9. hét: „je...desto”
„brauchen zu+Inf.”
„einer – keiner”
10. hét: Lektion 9: Endlich Feierabend
Fernsehen, Partys organisieren
Temporalsätze I. : Gleichzeitigkeit
11. hét: Temporalsätze II.: Vorzeitigkeit
Nachzeitigkeit
12. hét: Lektion 10: Raus aus dem Alltag
Reisevorbereitungen, Urlaub planen
13. hét: Passiv mit Modalverb
„haben zu+Infinitiv”
„sein zu+Infinitiv”
14. hét: Zusammenfassung
Schriftliche und mündliche Kontrolle
Elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása:
A négy alapkészség (írás, olvasás, hallás utáni szövegértés, beszéd) fejlesztése. Lexikális alapismeretek elsajátítása,
bővítése, nyelvtani ismeretek elsajátítása és alkalmazása.
Kötelező irodalom:
Liz and John Soars: New Headway Elementary, Student’s book, Workbook
Némethné Hock Ildikó: Társalgás, szituációk, képleírások
Horváth Károly: Nyelvtan központú tesztek és fordítások
Horváth Károly: Twenty but One
Virginia Evans: Round-up 3, 4
Dókus Tünde: Angol szituációk
Maros-Gottlieb: Start neu!
Maros Judit: Unterwegs
Anni Fischer-Mitzviris/Sylvia Janke-Papanikolaou: So geht’s
Hubert Eichheim-Günther Storch: Mit Erfolg zum Zertifikat Deutsch (Testbuch)
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: a félév során két zárthelyi dolgozat megírása és
szóbeli prezentáció, melyek egyenkénti eredménye el kell, hogy érje a 60%-ot.
106

Az aláírás megszerzésének feltételi: az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a szóbeli
beszámolók teljesítése. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a zárthelyik és a szóbeli beszámolók
pótlása lehetséges.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: amennyiben a hallgató a képesítési követelményben előírt
nyelvvizsgával már rendelkezik, akkor angol vagy német nyelvet ( a nyelvvizsgával nem megegyezőt) kreditpontért
tanulhat, ebben az esetben az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a szóbeli beszámolók
teljesítése a gyakorlati jegy megszerzésének a feltétele. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a
zárthelyik és a szóbeli beszámolók pótlása lehetséges.
A vizsgára bocsátás feltételei:
Vizsgáztatási módszer:
Ajánlott irodalom:
Kiss Judit-Papp László-Csatlós Judit: Lerne gerne Deutsch!
Raymond Murphy: Essential Grammar in Use I., II.
107

A tantárgy neve: Szaknyelv I. II.
Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus
Tantárgyfelelős neve: Tilki Ágnes lektorátusvezető
Ajánlott félév: 5 6
Tantárgyi kód (angol):
EF15006
EF15007
(német):
EF 15036
EF15037
Nappali tagozat heti óraszáma: 42 óra 42 óra
Levelező tagozat félévi óraszáma: -- --
Kredit: 2 2
Vizsgakövetelmény: gyakorlati jegy gyakorlati jegy
Kötelező előtanulmányi rend: -- --
Az ajánlott tantervben mely (alap)szakok szerepeltetik Szociális munkás alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: felmenő rendszerben az Idegen Szaknyelv I.-et minden páros félévben az
Idegen Szaknyelv II.-őt minden páratlan félévben hirdetjük meg.
Az oktatás nyelve: az adott idegen nyelv és magyar
A tantárgy órarendi beosztása: heti 3 óra
A tantárgy státusza: kritérium feltétel,
Oktatók névsora: Biszkuné Orosz Tóth Ildikó, Deák Lászlóné, Tilki Ágnes, Toldiné Bélteki Andrea, Sivadó Márta
A tantárgy általános és speciális céljai:
A felsőoktatásban zajló folyamatok egyre inkább előtérbe helyezik a szaknyelvi képzést. Ennek előfeltétele, hogy a
hallgató a közoktatás intézményeiben legalább alapfokú nyelvismeretre tegyen szert, melyet aztán a főiskolai karon
további 3 félév általános nyelvi képzés során bővíthet, kellő tudás esetén nyelvvizsgát szerezhet. A szaknyelv
felvétele az 5. félévtől ajánlott, részben az előbbiekben említettek miatt, másrészt a miatt, mert a hallgatók ekkor
már megfelelő szakmai ismeretekkel is rendelkeznek a szakszövegek megértéséhez, szakmai szituációk
kidolgozásához.
A szociális munkás szakos hallgatók alapszintű általános nyelvtudásának kiegészítéseként speciális cél a szociális
munka szaknyelvének elsajátítása angol nyelven, a hallgatók alapszintű nyelvtani és lexikai ismereteinek bővítése,
három nyelvi alapkészség (szövegértés, szövegalkotás, beszédkészség ) fejlesztése. A szociális munka
szakszókincsének alkalmazása autentikus szövegkörnyezetben, szövegértési gyakorlatok, beszédszituációk
segítségével. A szociális munka specifikus témaköreiben tartott konferenciák anyagainak feldolgozása, a szaknyelvi
tananyagba történő beépítése, frissítése folyamatosan történik. A hallgatók saját szakmai tapasztalatukat,
terepgyakorlatokon szerzett ismereteiket az adott témához kötve tudják elmondani angol nyelven, alkalmazva a
szociális munka szaknyelvezetét, szakszókincsét. Az egyes témákat interaktív feladatok készítik elő, amelyeket
szakszövegek és szövegértési feladatok egészítenek ki. A szakszöveg feldolgozás módszertanát is megismerik a
hallgatók, ami nagy segítséget nyújt a későbbi, önálló tevékenységük során, úm. szakmai folyóiratok olvasása.
Oktatás típusa: szeminárium
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája: a tananyag folyamatos aktualizálása, új információk
tananyagba építése, útmutató az idegen nyelven történő munkavállaláshoz (önéletrajz, pályázatok megírásának
koordinálása). A hallgatók külföldi utazása előtt (konferencia, tanulmányút, intézménylátogatás) a számukra
szükséges legfontosabb tudnivalókkal egészítjük ki szaknyelvi kurzusainkat, melyhez adott esetben a szak biztosít
szaknyelvi anyagot. Tanulmányútjukról visszatérve pedig, a hallgatók számolnak be élményeikről, így a többiek is
értesülhetnek a legfrissebb információkról.
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50% - 50%, vagyis 42 kontaktórához legalább ennyi órán kívüli
nyelvtanulás szükséges.
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:
Videó, audiovizuális eszközök használata, kiscsoportos, beszédközpontú óravezetés, fénymásolt segédanyagok.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Az Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi
Lektorátus oktatói az elmúlt évek során szaknyelvi segédanyagokat állítottak össze a különböző szakok számára.
108

Ezek próbatanítása már befejeződött, a hallgatókkal együttműködve egészítettük ki új elemekkel, pl. a szakmai
szituációk nagy részét ők gyűjtötték.
A tantárgy részletes leírása:
• Szaknyelv I. angol változat
Órák Tankönyv Tananyag
száma
1-3 Chapter 1:
1. Families as Social Units
Understanding
Families
4-6 2. Intensive Family Preservation Services
7-9 3. Parent-Child Relationship Difficulties
10-12 A szövegekhez tartozó gyakorlatok megoldása
13-15 Homelessness in 1. Prevention in homelessness, strategies, policies, legislation
Hungary
16-18 2. Good examples
19-21 1. Zárthelyi dolgozat és szóbeli prezentáció
22-24 Chapter 2: Working 1. Developmental Disabilities
with Disabled
Children
25-27 2. Physical Disabilities
28-30 3. Guidlines for Interacting with Children
31-33 A szövegekhez tartozó gyakorlatok megoldása
34-36 Global prostitution 1. Trafficking in Women for the Purpose of Sexual Exploitation
37-39 2. Declaration of Stockholm
40-42 2. Zárthelyi dolgozat és szóbeli prezentáció
• Szaknyelv I. német változat
Órák Tananyag
száma
1-3 Geschichte und Entwicklung der sozialer Hilfe
4-6 Hilfe in modernen Gesellschaften und Modernisierung der Hilfe
7-9 Berufliche Qualifizierung und soziale Berufe
- die wichtigsten Arbeitsfelder der Sozialarbeit
10-12 Anforderungen des Arbeitsmarktes an DiplomsozialarbeiterInnen I.
- Struktur und Entwicklung
13-15 Anforderungen des Arbeitsmarktes an DiplomsozialarbeiterInnen II.
- neue Berufsfelder
- neue Qualifikationsanforderungen
16-18 Ausbildung und Qualifizierung in sozialen Berufen in Ungarn und in Österreich
- Vergleich
19-21 Zusammenfassung und Kontrolle
22-24 Sozialer Ausschluss – theoretische Verortung
25-27 Geschlechtshierarchische Struktur der Sozialarbeit
28-30 Frau zwischen Familie und Beruf
- Teilhabe von Frauen und Männern am Arbeitsmarkt
31-33 Familien- und Jugendschutz
Jugendsoziologie
34-36 Arbeit mit authentischen Fachtexten
37-39 Zusammenfassung
40-42 Kontrolle
• Szaknyelv II. angol változat
Órák Tankönyv Tananyag
109

száma
1-3 Chapter 3: Problems
of the Young
1. Humiliation the Solution
4-6 2. Level of Violence „Shocking”
7-9 3. Criminals Getting Younger
10-12 A szövegekhez tartozó gyakorlatok megoldása
13-15 Social Emergencies
and Crises
Intervention in
Hungary
1. Legislation and the public authorities: approach, obligations,
competences
16-18 2. Different social emergency services
19-21 1. Zárthelyi dolgozat és szóbeli prezentáció
22-24 Chapter 4: Drug 1. Use and Misuse of Drugs
Abuse
25-27 2. Drug Specter
28-30 3. „Smoking marijuana..”
31-33 A szövegekhez tartozó gyakorlatok megoldása
34-36 Chapter 5: Work
Environment
1. Unemployment
37-39 2. Social Security in Hungary
40-42 2. Zárthelyi dolgozat és szóbeli prezentáció
• Szaknyelv II. német változat
Órák Tananyag
száma
1-3 Gesundheitsschutz und Altersfürsorge in der Sozialarbeit
- Gesundheitsschutz und Krankenversicherung
4-6 Drogenprevention und Alkoholsucht
7-9 Betriebliche Organe
- das Linien-System
10-12 Grundbegriffe der betrieblichen Sozialarbeit
- Mitarbeiter-, Führungs-, und Teamberatung
13-15 Aufgaben traditioneller Sozialberatung
Aufgeban innovativer Sozialberatung
16-18 Arbeitsschutz – gefärdete Arbeitskräfte
19-21 Arbeit mit authentischen Fachtexten
Zusammenfassung
22-24 Kontrolle
25-27 Personalführung
- Leitungsschwächen
- Betriebsführung
28-30 Erfolgreiche Karrieren
- Leute, die von sich reden lassen
31-33 Karreierplanung
- Arbeitsuche
- Bewerbung und Werbung
- Lebenslauf
34-36 Vorstellungsgespräch am Arbeitsplatz
37-39 Arbeit mit authentischen Fachtexten
Zusammenfassung
40-42 Kontrolle
Elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírása: Megfelelő általános nyelvtudás
birtokában a szaknyelvi ismeretekkel rendelkező szakemberek esélyt kapnak arra, hogy akár külföldön vegyenek
részt a szociális ellátásban, a megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs munka folyamataiban.
110

Kötelező irodalom:
Angol szaknyelvi jegyzet
Német szaknyelvi jegyzet
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: a félév során két zárthelyi dolgozat megírása és
szóbeli prezentáció, melyek egyenkénti eredménye el kell, hogy érje a 60%-ot.
Az aláírás megszerzésének feltételi:
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: az órákon való aktív részvétel, a zárthelyik eredményes megírása, a
szóbeli beszámolók teljesítése. A félév során 3 hiányzás megengedett, betegség esetén a zárthelyik és a szóbeli
beszámolók pótlása lehetséges.
A vizsgára bocsátás feltételei:
Vizsgáztatási módszer:
Ajánlott irodalom:
111

A tantárgy neve: Testnevelés I-II-III-IV.
Tanszék neve: Idegennyelvi és Egészségtudományi Szaknyelvi Lektorátus
Tantárgyfelelős neve: Orendi Mihály
Ajánlott félév: I. félév II. félév III. félév IV. félév
Tantárgyi kód: EF15040 EF15041 EF15042 EF15043
Nappali tagozat heti óraszáma: 0+2 0+2 0+2 0+2
Levelező tagozat félévi
óraszáma:
- - - -
Kredit: 0+0 0+0 0+0 0+0
Vizsgakövetelmény: Aláírás Aláírás Aláírás Aláírás
Testnevelés I. Testnevelés II.
Kötelező előtanulmányi rend: -
EF15040 EF15041
Az ajánlott tantervben mely /alap-/szakok szerepeltetik
Egészségügyi gondozás és prevenció alapszak
A tantárgy meghirdetési gyakorisága:
A táblázatban megjelölt félév szerint.
Az oktatás nyelve:
Magyar.
A tantárgy órarendi beosztása:
A Tanulmányi Osztály beosztása szerint.
A tantárgy státusza:
Kötelező.
Oktató/-k/ névsora:
Orendi Mihály, Orendi Mihályné, Tiba Judit
112
Testnevelés III.
EF15042
A tantárgy általános és speciális céljai:
A hallgatók különféle tulajdonságainak, képességeinek fejlesztése: fizikai képességek (erő,
gyorsaság, állóképesség), koordinációs (ügyesség), pszichikai (akarat, kitartás), etikai,
közösségfejlesztő, nevelési ismeretek (tudatosság, tervszerűség, rendszeresség).
A rendszeres testedzés biztosításával egészséges életmód kialakítása. A szervezet ellenállóképességének
növelése (védekezés a különböző betegségekkel szemben). A szellemi
igénybevétel kompenzációjaként a testedzés, mint felüdülő, kikapcsolódó, rekreációs
tevékenység.
A rendszeres mozgás, a rendszeres testedzés belső igényének a kialakítása.
Oktatás típusa:
Tervezett, a résztvevő hallgatók egyéni fizikai képességeit és érdeklődési körét maximálisan
figyelembevevő és arra építő gyakorlati foglalkozás.
A tantárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája:
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya:
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:

Sportfelszerelések, igény esetén videó anyagok és/vagy személyes bemutatások.
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:
Erre a tantárgy jelenlegi oktatási formájában, igazi lehetőség nem mutatkozik. Amennyiben a
Tanszék és/vagy a Főiskolai Kar vezetése ilyen konkrét igénnyel lép fel, úgy tudományos
kutatásra a testnevelés sajátos keretei között kerülhet sor.
A tantárgy részletes leírása (14 hetes tematika):
Az oktatás, a gyakorlati foglalkozások nem az elméleti tantárgyak egymásra épülő tematikai
módszere alapján történik.
A felsőfokú oktatási intézmények testnevelési foglalkozásainak egyszerűen más a célja.
A féléves tematika, a hallgatók igényei, érdeklődési körét és az előképzettségüket veszi
figyelembe.
Alapját az un. „heti étlap” biztosítja, amelyből a hallgatók kiválaszthatják az őket legjobban
érdeklő gyakorlati „edzés programokat”. Természetesen ezek a programok, mind a terjedelem,
mind az intenzitás vonatkozásában, azaz a terhelés egészében következetesen betartja:
• az aktuális fizikai állapot
• a fokozatosság
• az eltérő nemek érdeklődési körét
• végső soron még a hallgatók aktuális hangulatát
is figyelembe vevő, ahhoz tudatosan igazodó alapelveket.
Az alábbiakban egy tipikusnak mondható heti programtervet, vagy „heti étlapot” mutatok be,
amelyből a hallgatók választhatnak:
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök
Közös gimnasztikai
gyakorlatok
Fit-ball edzés
Sportjátékok:
• Kosárlabda
• Labdarúgás
• Asztalitenisz
Zenés sportaerobic
Általános erősítés
Kondicionáló gépek
használata
Aerob futó és
gyalogló programok
Zenés gimnasztika
Fit-ball edzés
Sportjátékok:
• Kosárlabda
• Labdarúgás
• Asztalitenisz
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák leírása:
Zenés sportaerobic
Mélyizom torna
Callanetics
Általános erősítés
Aerob futó és
gyalogló programok
Kötelező irodalom:
A tantárgy abszolút gyakorlati jellege miatt kötelező irodalom, vagy annak elsajátítása
indokolatlan.
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere:
Kizárólag az un. kötelező óraszám teljesítése a „mennyiségi követelmény” Természetesen élve a
személyes meggyőzés erejében a legfontosabb pedagógiai cél:
A rendszeres testmozgás belső igényességének a kialakítása!
„A legszebb szó a tett!” A mozgás, a sport, az egészség megőrzésének legolcsóbb és
leghatékonyabb prevenciós eszköze!
És kiknek, ha nem az egészségügy leendő munkatársainak kell személyesen is példát mutatni!
Az aláírás megszerzésének feltételei:
Egy félév alatt, legalább tíz alkalommal személyes részvétel a „hivatalos” órákon,
foglalkozásokon!
113

A rendszeresen sportolók, megfelelő igazolás bemutatása esetén mentesülnek a részvételi
kötelezettség alól.
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei:
A tárgyhoz gyakorlati jegy nem kapcsolódik.
A vizsgára bocsátás feltételei: -
Vizsgáztatási módszer: -
Ajánlott irodalom:
Örömmel mutatjuk be azokat a többségében elektronikus formátumú –videó- anyagokat, amely a
gyakorlati foglalkozások anyagaival foglalkoznak.
Módszertani „bibliánk”:
• Dr. Kenneth H. Cooper: A tökéletes közérzet programja (The aerobics program for total
well-being)
114

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Szociális Munka Alapszak
Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
Kari Tanács
9/2003. (02. 18.) sz.
Határozata
a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Kari Tanácsa 21 igen szavazattal, 1 tartózkodás
mellett „A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai
Karán 2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál” c. szabályzatot a következő módon elfogadta:
A szakdolgozat elkészítésének általános rendje
a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán
2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál
Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló 36/1996 (III. 5.)
Korm. rendelet 1. sz. melléklete az egészségügyi főiskolai képzésben a szakdolgozatot az alábbiak szerint
írja le.
5. 1. A szakdolgozat
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó dolgozat, amely a
hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai
során elsajátította a könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés
feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören megfogalmazni, és azt
megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen
megvédeni.
A Debreceni Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 25. §-a írja le a diplomamunkával
(szakdolgozat) kapcsolatos általános tudnivalókat utalva arra, hogy a részletes szabályokat a Kari
szakdolgozat szabályzatban kell meghatározni.
A Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Sz32-Sz37 pontokban foglalkozik a kari specialitásokkal.
A fenti dokumentumokban foglaltakra figyelemmel a DE Egészségügyi főiskolai Karán a szakdolgozat
készítés általános rendje az alábbi:
I. A szakdolgozat készítés célja
Az adott szak képesítési, vagy az adott szak szakirányának megfelelő képesítési követelmények általános
része tartalmazza a szakdolgozat készítés célját.
Fő cél: a könyvtárhasználat, a modern irodalmazás módszereinek elsajátítása, a megszerzett ismeretek
alapján szintetizálás az adott kérdéskörben önálló, konstruktív véleményalkotás, s ezek alapján
szakirodalmi szintű szakdolgozat készítése az adott témakörből.
II.
II.1.
II.2.
II.3.
Követelmények
A szakdolgozat témája valamely a szakon oktatott diszciplína aktuális problémakörét
ölelje át.
A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával kapcsolatos
legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló külföldi közleményt, amennyiben a
témának nemzetközi irodalma van.
A szakdolgozat terjedelme 20-40 „normál” (A4) gépelt oldal.
Margók: baloldali 4,5 cm, jobboldali 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm.
Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman vagy Arial
Betűméret: 13 pont.
115

Sortávolság: 1,5.
Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel.
Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen.
Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dőlt 18, 16, 14 pontos betűvel, balra igazítva, numerikus
alábontott számozással.
Lábjegyzetek: 10 pontos dőlt betűvel, mindig az adott oldalon.
A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok és az irodalomjegyzék. Az ábrákat,
amennyiben a terjedelem velük együtt meghaladná a 40 gépelt oldalt, a szakdolgozat
mellékleteként kell feltüntetni megfelelő számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók
be a szakdolgozat terjedelmébe.
II.4.
A szakdolgozat általános formai követelményei:
külső borítólap közepén:
Szakdolgozat
külső borítólap alsó harmadában: a hallgató neve, alatta
a beadás éve
belső borítólap felső részén: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar
belső borítólap közepén:
a szakdolgozat címe,
belső borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve,
alatta: a szak neve,
alatta: a beadás éve.
belső borítólap hátoldalának közepén: A szakdolgozat a Debreceni Egyetem
Egészségügyi Főiskolai Kar …………………….Tanszékén készült.
(Tanszékvezető:……………………………)
Konzulens: ………………………………… (és munkahelye, ha nem a
Főiskolai Kar oktatója)
feliratok szerepelnek.
II.5.
II.6.
II.7.
III.
III.1.
III.2.
III.3.
III.4.
III.5.
A szakdolgozatot 2 példányban bekötve, és elektronikus adathordozón kell beadni.
A hallgató a tanszékvezető külön engedélye alapján angol, vagy német nyelven is írhatja a
szakdolgozatot.
A szakdolgozat tartalmi, szerkezeti, bibliográfiai, empirikus módszertani követelményeit, az
értékelés általános szempont rendszerét a témát meghirdető tanszékek határozzák meg és teszik
közzé a témák meghirdetésével egy időben a tanszék hirdetőtábláján és a Kar (tanszék) honlapján.
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara által biztosított feltételek
A választott téma kidolgozását a tanszékvezető, vagy a tárgy előadója által kijelölt
konzulens segíti, aki egyben ellenőrzi is a II.7. pontban írt tanszéki követelmények teljesülését.
A tanszékek a hallgató témaválasztásának megkönnyítésére szakdolgozati témajegyzéket
készítenek a konzulens nevének feltüntetésével. A témajegyzéket kifüggesztik a tanszék
hirdetőtábláján és közzéteszik a Kar (tanszék) honlapján.
A témalista nyilvánosságra hozatalának végső határideje minden év november 30. a III. évfolyam
számára.
A szakdolgozatot készítő hallgató használhatja az Egyetem és a Kar könyvtárát és annak
szolgáltatásait. A hallgató igénybe veheti külön beosztás alapján a Kar informatikai lehetőségeit.
A szakdolgozat 2 példányban történő előállításához, az ábrák és táblázatok elkészítéséhez nem
nyújt külön segítséget, ezek költsége a hallgatót terheli.
116

III.6.
IV.
IV.1.
IV.2.
IV.3.
Rendkívül méltányolandó esetben a szakfelelős a szak rendelkezésére álló osztott költségvetési
keretből a szakdolgozat készítéshez külön kérelem és elszámolás alapján támogatást adhat.
A szakdolgozat elkészítésének rendje
A szakdolgozat témájaként választható bármely kiírt téma. A hallgató az V. félév
vizsgaidőszakának végéig köteles a témaválasztást igazoló – a tanszékvezető és a konzulens
aláírásával ellátott – szakdolgozati témalapot leadni a Tanulmányi Osztályra.
A témaválasztásban a hallgató a konzulenssel egyetértésben tervet készít megfelelő ütemezéssel a
téma kidolgozására. Ennek alapján fogadja el a tanszékvezető a témaválasztást.
A szakdolgozatot készítőkről a téma és a konzulens megnevezésével tanszéki nyilvántartást kell
vezetni.
Szakdolgozati téma módosítására ill. megváltoztatására a VI. félév végéig van lehetőség.
IV.4. A hallgató az illetékes tanszék vezetőjénél kezdeményezheti nem kiírt szakdolgozati téma
választását. A tanszékvezető egyetértése esetén a IV. 1. pontban leírtak szerint kell eljárni. A
konzulens kijelöléséről a tanszékvezető gondoskodik.
IV.5.
IV.6.
IV.7.
A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt legalább három alkalommal köteles a konzulensnél
jelentkezni.
Első alkalommal a témaválasztást követő március 15-ig. Ekkor a konzulens ismerteti a
szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményrendszert és segítséget nyújt az
irodalmazáshoz.
Második alkalommal a témaválasztást követő 10 hónapon belül (november 30-ig) beszámol a
hallgató az addig végzett munkájáról, s bemutatja az irodalmazás dokumentációját.
Harmadik alkalommal a záróvizsga oktatási időszakában február 15-ig a hallgató bemutatja a
szakdolgozat „nyers” változatát, ismerteti eredményeit és következtetéseit.
A konzulens értékeli a hallgató munkáját és eligazítást ad a szakdolgozat végső formájának
elkészítéséhez.
A szakdolgozat benyújtásának végső határideje a záróvizsga oktatási időszakában április 15. A
szakdolgozatot 2 példányban átvételi elismervény ellenében az illetékes tanszéken kell leadni.
A IV.6.-ban írt határidő jogvesztő határidő. Különösen indokolt esetben külön eljárási díj fizetése
mellett további 5 munkanap haladék adható. Elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem
bocsátható.
Amennyiben szeptember 1-ig a szakdolgozat beadásra kerül, akkor a hallgató az októberi pótzáróvizsga
időszakban tehet záróvizsgát.
IV.8. A tanszék a szakdolgozatot bírálatra kiadja. Bíráló az adott szakterületen jártas (lehetőleg
egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező, kivételes esetben az adott szakterület elismert
szaktekintélye) szakember. A bíráló 1 oldalas szöveges értékelést ad utalva az 1-5. fokozatú
érdemjegyre. A konzulens és a bíráló nem lehet ugyanaz a személy.
IV.9.
Az értékelésben utalni kell:
- a szakdolgozat tartalmi (elméleti ill. irodalmi megalapozottság, ismeretanyag,
interdiszciplináris megközelítés, logikai elemek, önálló gondolkodás, hipotézisek helyessége,
adatfeldolgozás korszerűsége, stb.) elemeire,
- a szakdolgozat következtetéseinek és javaslatainak gyakorlati alkalmazhatóságára, ill.
kutatási értékeire.
- a szakdolgozat formai (szerkezet, arányok, kivitel, stílus, nomenklatúra, helyesírás,
szemléletesség, stb.) elemeire,
IV.10. Az értékelést az erre a célra szolgáló „Szakdolgozat értékelő” lapon kell elvégezni, melyet a
tanszékeknek a Tanulmányi Osztály juttat el. Az értékelő lapot 2 eredeti példányban kell kitölteni.
117

IV.11. A szakdolgozatok értékelését az illetékes tanszék szervezi.
IV.12. A szakdolgozatok megvédését – azokon a szakokon, ahol a szakdolgozat elkészítése és
eredményes megvédése a záróvizsgára bocsátás feltétele – az illetékes tanszék szervezi.
A szakdolgozat megvédése 2-3 tagú bizottság előtt történik. Ennek tagjai lehetnek: a
tanszékvezető ill. helyettese, a tárgy előadói, a konzulens, a tanszék oktatói, az érintett szak
felelőse, ill. helyettese, vagy a DE felkért oktatója, a DE címzetes és Emeritus professzora ill.
docense.
A szakdolgozat megvédése nyilvános, a tanszékvezetőnek a tanszék hirdetőtábláján
nyilvánosságra kell hoznia a szakdolgozatok megvédésének időpontját. Erről tájékoztatni kell a
tanszék, a szak oktatóit a konzulenseket, az adott hallgatókat.
A szakdolgozat védést – figyelemmel az írásbeli értékelésben foglaltakra is – 1-5
osztályozási rendszerben kell értékelni.
A szakdolgozat védéséről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, s a bizottság tagjainak aláírásával
kell ellátni.
IV.13. A szakdolgozat megvédése után a tanszék a szakdolgozat 2 példányát és az elektronikus
adathordozót eljuttatja az illetékes szakra (az érékelő lappal, valamint a jegyzőkönyvvel).
IV.14. A záróvizsgákat szervező szak gondoskodik arról, hogy a záróvizsga bizottság tagjai a
szakdolgozatot és a hozzá csatlakozó dokumentumokat a záróvizsgán kézhez kapják. A
záróvizsga bizottság tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a szakdolgozatával
kapcsolatban, de ez nem változtathat a szakdolgozat értékelésén.
IV.15. Sikeres záróvizsga után a szakdolgozat egy példányát a hallgató visszakapja, a második példányt
és az elektronikus adathordozót a szak eljuttatja a Kari Könyvtárba, a szakdolgozat értékelésére és
megvédésére vonatkozó dokumentációt a záróvizsga jegyzőkönyvével együtt el kell juttatni a
Tanulmányi Osztályra.
A könyvtár tárgyév augusztus 31-ig köteles az elkészült és megvédett szakdolgozatokról a Kar
honlapján hozzáférhető listát készíteni, amely tartalmazza a készítő nevét, a szakdolgozat címét, a
tanszék nevét, ahol a szakdolgozat készült.
IV.16. Az általános szociális munkás szakos hallgatók szakdolgozatait és értékelő lapjait – mivel a
szakdolgozat megvédése a záróvizsga részét képezi – a záróvizsga időszak első napját megelőző
második munkanap 12 óráig meg kell küldeni az általános szociális munkás szak szakfelelősének.
IV.17. Az általános szociális munkás szak záróvizsgái után a IV.15.-ben leírtak értelemszerű
alkalmazásával kell eljárni.
IV.18. A TDK munka keretében is készülhet szakdolgozat, vagy egyéni TDK pályamunka – a hallgató
kérésére – szakdolgozatnak minősíthető.
IV.19. A TDK dolgozat diplomamunkaként történő elfogadásának folyamatát az EFK TDK szabályzata
tartalmazza.
IV.20. A hallgató kérelmére az oktatási főigazgató-helyettes felmentést adhat a szakdolgozat
megírásának kötelezettsége alól, amennyiben a hallgatónak valamely lektorált tudományos
folyóiratban közleménye jelent meg, s annak fénymásolatát kérelméhez csatolja.
A tudományos dolgozattal kapcsolatos eljárás megegyezik a IV.19-ben leírtakkal.
A felmentés iránti kérelmet az adott évfolyam számára történő szakdolgozat témák kiírásának
időpontjáig lehet beadni.
Nyíregyháza, 2003. február
118
Dr. Lukácskó Zsolt
a Kari Tanács elnöke

Szakdolgozatok tartalmi-formai követelményei az Alkalmazott
Társadalomtudományi Tanszéken
Kiegészítés, a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről szóló, a Debreceni Egyetem Egészségügyi
Főiskolai Kar Kari Tanács 9/2003. (02. 18.) számú határozatához, összhangban a határozat II.7.
pontjával.
Alapvető tartalmi követelmények
1. A szakdolgozat célja, hogy a hallgató az adott témakörben bizonyítsa a hazai és külföldi
szakirodalmi tájékozottságát, valamint elemző, értékelő készségét. További cél, hogy a
hallgató bizonyítsa elméleti és módszertani felkészültségét az alapképzésben felvett
tárgyakból.
2. A szakdolgozatok témáit a Szociális Munka Alapszak képzésében résztvevő tanszékek
hirdetik meg oly módon, hogy azok a képzési céllal összhangban legyenek és kielégítsék
a gyakorlati igényeket. A meghirdetett témákon kívül, oktatói jóváhagyással, más témák
is választhatók. Kívánatos, hogy a szakdolgozati témák a szociális munka elméletéhez és
gyakorlatához kapcsolódjanak oly módon, hogy a választott témák a képzésben oktatott
főbb tudományágak témaköreiből kerüljenek ki.
A szakdolgozat ajánlott szerkezeti felépítése
1. Cím (Legyen rövid, érthető és a tartalmat jól kifejező)
2. Tartalomjegyzék (A fejezetek és alfejezetek felsorolása, oldalszámokkal)
3. Bevezetés (A téma elméleti és gyakorlati jelentőségének bemutatása, a témaválasztás
indoklása)
4. Témafelvetés (A saját vizsgálatok és célkitűzések indoklása)
5. Szakirodalmi áttekintés (A témával szorosan összefüggő irodalom feldolgozása,
elemzése és értékelése)
6. Kutatási módszerek (Amennyiben a szakdolgozat önálló, empirikus adatfelvételre,
kutatásra épül, ebben a fejezetben kell bemutatni és indokolni a kiválasztott módszereket
és a vizsgálat körülményeit. Amennyiben az önálló felmérés lebonyolításában problémák,
nem várt akadályok merültek fel, ezeket is ebben a részben kell ismertetni)
7. Eredmények és azok értékelése (A fejezet a vizsgálatok és az elemzések részletes
eredményeit tartalmazza. Fontos, hogy a szakdolgozó a kapott eredményeket pontosan és
áttekinthetően rögzítse, magyarázza és lehetőség szerint más vizsgálati eredményekkel is
vesse össze. Az eredményeket célszerű táblázatokban összefoglalni, és ábrákkal
szemléltetni.)
8. Következtetések és javaslatok (Ebben a fejezetben kell ismertetni az eredményekből
levont legfontosabb következtetéseket, és javaslatot tenni azok gyakorlati alkalmazására,
továbbfejlesztésére)
9. Összefoglalás (Itt kell röviden ismertetni, milyen körülmények között folytak a
vizsgálatok, melyek a legfontosabb eredmények, megállapítások, következtetések)
10. Irodalomjegyzék (A felhasznált szakirodalmak, jogszabályok, dokumentumok részletes
bibliográfiai adatokkal történő felsorolása, a szerzők neve szerinti „abc” sorrendben)
11. Mellékletek (Ide kerülnek azok a nagyobb méretű ábrák, táblázatok, fotók,
dokumentumok, stb., amelyek szövegközi elhelyezése gondot okozott volna)
119

A fenti szerkezeti felépítéstől, a témától függően, a témavezető engedélyével a szakdolgozó
eltérhet. Fontos kiemelni, hogy a szerkezeti tagolásban megadott elnevezések nem kötelező
fejezetcímek egyben.
A „Bevezetés” és „Összefoglalás” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket célszerű (de nem
kötelező) decimális rendszerű számozással ellátni:
- a főfejezeteket egy számjeggyel (1., 2., 3., stb.), oly módon, hogy a szám után egy
pont kerül.
- Az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1., 1.1.2., stb.), oly
módon, hogy minden egyes szám után pont van.
A számok után kezdődő fejezetcímeket a magyar helyesírás szabályai szerint nagy kezdőbetűvel
kell elkezdeni, a cím, alcím végén azonban nincs pont.
Az irodalmi hivatkozás módjai
1. Tartalmi jellegű utalás, hivatkozás, idézet esetében a felhasznált gondolat végén a szerző
vezetékneve szerepel nagy betűkkel, majd a közlemény megjelenésének évszáma, pl.:
(FERGE, 2002). Két szerző esetében mindkettő vezetéknevét ki kell írni, pl.: (FERGE és
GAZSÓ, 1998). Három vagy több szerző esetében az első szerző pontos neve, és
munkatársai szerepel, pl.: (FERGE és munkatársai, 2002). Mindegyik esetben nem a
hivatkozást tartalmazó mondat végén szerepel a pont, hanem a zárójelbe tett hivatkozás
után.
2. Szó szerinti idézet esetében az idézett szöveget idézőjelbe kell tenni és az oldalszámot is
meg kell adni, az évszám után álló kettőspont után, pl.: (FERGE, 2002:25).
3. Több azonos tényt megállapító közlemény esetében a zárójelben a szerzőket
pontosvesszővel választjuk el, pl.: (FERGE, 2002; GAZSÓ, 2003).
4. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás esetében: a szerző
neve, az évszámok „a”, „b”, „c” stb. megjelöléssel.
A táblázatok és ábrák kezelése
1. Függetlenül attól, hogy a dolgozat mely részében szerepelnek, mind a táblázatokat, mind
az ábrákat sorszámmal és címmel kell ellátni.
2. A táblázatokat és az ábrákat külön kell sorszámozni.
3. Más irodalomból, adatbázisból vett táblázatok, ábrák közlése esetében a táblázat alján
zárójelben meg kell adni a pontos forrást, oldalszámmal együtt, pl.: (KSH, 2005:12)
Irodalomjegyzék
Az irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a hazai és a
nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az egyes szerzők nevének
megfelelően A-B-C sorrendet kell alkalmazni sorszámozás nélkül. Csak olyan irodalom vehető
fel a jegyzékbe, amelyet a szakdolgozó felhasznált, és amelyre a szövegben is hivatkozik. A
szerzők tudományos és egyéb címét (Dr. Prof. Habil., stb.) nem kell feltüntetni.
Amennyiben egy műnek, kiadványnak nincs pontosan megadott szerzője, csak intézménynév áll
rendelkezésre, az alapján kell besorolni az irodalmat, azaz pl.: a Központi Statisztikai Hivatal
kiadványai a K betűnél szerepelnek.
Jogszabályok esetében is hasonló módon járunk el, a hivatkozott jogszabály kezdőbetűje számít.
A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető követelmény, hogy a
bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatokat, amelyek alapján a
visszakereshetőség biztosítható, az alábbi módokon:
120

1. Könyvek esetében: a szerző/k neve csupa nagy betűvel, a keresztnév első betűje, pont,
zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a könyv címe, pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés
helye. Pl.:
ANDORKA R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest.
2. Könyvfejezet esetében: a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a keresztnév első betűje, pont,
zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a fejezet címe, pont, In: felirat, a szerkesztő neve csupa
nagybetűvel, a szerk. szó zárójelben, kettőspont, a kötet címe, pont, kiadó, vessző, a megjelenés
helye, pont, oldalszámok, pont. Pl.:
SCHMERTZ I. (2001): Statisztikai eljárások alkalmazása a társadalomtudományi kutatásokban.
In: FÓNAI M.,KERÜLŐ J.,TAKÁCS P. (szerk.): Bevezetés az alkalmazott
kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza. 151-187.
3. Folyóiratokban megjelent közlemény esetében a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a
keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a cikk címe, pont, folyóirat
neve, vessző, kötetszám vagy füzetszám, pont, oldalszám, pont. Pl.:
LAKI L. (2006): A generációs reprodukció néhány jellegzetessége a lemaradó térségekben.
Esély, 2. 4-29.
Ha egy szerzőnek, vagy szerzőknek azonos évben megjelent több cikkére hivatkozunk, a
megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk.
Amennyiben külföldi szerzőről van szó, a fenti eljárásmódot kell alkalmazni, azaz elsőként a
családi név következik, azaz nem DAVID R(iesmand)., hanem RIESMAN D.
Egyéb időszaki kiadványban megjelent közlemény esetében is a fenti eljárást kell követni, azaz a
folyóiratokban, illetve könyvfejezetként megjelent írásművek esetében megadott formát kell
követni.
Internetes forrás esetében is a fentiekhez hasonló módon kell eljárni, azzal a különbséggel, hogy
esetükben a www-vel kezdődő, pontos címet is meg kell adni.
Amennyiben a szakdolgozat nem felel meg a tanszék által kiadott fenti követelményeknek, pl.: a
szakdolgozó nem alkalmaz hivatkozásokat a szövegben, olyan részek is találhatók a dolgozatban,
melyeket idéz a szakdolgozó, de nem hivatkozik azokra, hiányos az irodalomjegyzéke, stb., a
dolgozat nem kerül elbírálásra az adott záróvizsga időszakban. Ebben az esetben a tanszék
visszajuttatja a dolgozatot a szakdolgozónak, akinek javított példányt kell benyújtania a soron
következő záróvizsga időszakig.
121

M I N T A
Szociális Munka Alapszak
SZAKDOLGOZATI TÉMALAP
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakdolgozattal kapcsolatos pontjait megértettem, az előírásokat betartom.
A szakdolgozatom témáját
a.) A szak témajavaslata alapján b.) Egyéni megbeszélés alapján választottam.
(A megfelelőt kérjük bekarikázni.)
Név: ............................................................. .................. évf. ..................................tagozat
A szakdolgozatom témája:
...........................................................................................................................................................................................
...........................................................................................................................................................................................
..........
Nyíregyháza, 20.... év ................................. hó ................ nap
...................................... ........................................... ...........................................
témafelelős oktató főiskolai hallgató tanszékvezető
A témalap beadási határideje: 2007. december l7.
A szakdolgozat beadási határideje: 2009. év április 14.
A Levelező tagozaton a VI. félévben a leckekönyvben szerepel a ″Szakdolgozat″ tantárgy, a számonkérés módja:
gyakorlati jegy.
Követelmény: konkretizált téma, problémafelvetés
kutatási és/vagy munkaterv
vonatkozott szakirodalom
egyéb: ....................................
………………………….
Témavezető aláírása
A VII. félévben a leckekönyvben szerepel a ″Szakdolgozat″ tantárgy, a számonkérés módja: gyakorlati jegy.
Követelmény: kész szakirodalmi összefoglalás
befejezett és kiértékelt elővizsgálat
befejezett fővizsgálat
egyéb: ..........................................
………………………….
Témavezető aláírása
A VIII. félévben a leckekönyvben szerepel a ″Szakdolgozat″ tantárgy, a számonkérés módja: gyakorlati jegy.
Követelmény: befejezett és kiértékelt fővizsgálat
prezentált eredmények, megfogalmazott következtetések
összeállított tartalomjegyzék
egyéb: ............................................
A szakdolgozat beadásához hozzájárulok: ………………………………………………….
Témavezető oktató aláírása, dátum
122