A dunai hajóhadak története

a váreröd és erdítés régi rendszerérl élénkbe tárnak,
egészen kitértek a magyar folyami liajóliad emléke elöl.
A hadtudomány külföldi képviseli közül néhányan hadviselésünk
vizi eszközeire is figyelemmel voltak ugyan,
csakhogy nem hatoltak elbbre a XVI. századnál, és tárgyunkra
vonatkozólag oly feltn tájékozatlanságot árulnak
el, miszerint a magyar folyami hajóhad kérdésében
lehetetlen az ö tekintélyökre támaszkodnunk. Néhány
lapra terjed közleményeik a magyarországi hajóhadról
csak fogyatékos kivonatok a nyomtatásban megjelent hadi
jelentésekbl, melyek alapján a magyar hajóhadról szóló
adatokat vagy hézagosan adják, vagy czélzatosan ferdítik
és anachronismusokkal hamisítják.
Szóval, a közforgalomban
lev hadtörténelmi munkák, melyeket nagyérdem
szerzik tisztelt nevének fölemlitése nélkül is mindenki
ismer, bár eléggé széles alapokon terjeszkednek ki a nemesi
és jobbágyi fölkelés, a gyalog, lovas és tüzér katonaság,
a zsoldos és önkéntes had, a telekkatonaság és a vármegyék
zászlóaljai, a vitézosztályok létszáma és alkata,
a zászlóaljak osztályozása, a használt fegyvernemek és
hadi jelek, a hadak fegyelme, vitézsége és taktikája ismertetésében
: a magyar hajóhadat vagy egészen mellzik,
vagy csak az I. Ferdinánd alatt életbeléptetett hat fkapitányság
említésénél hozzák fel néhány szóval, mint a
végvárak és partok rizetére rendelt külön hadcsapatot.
Pedig a dunai hajóhad, mint önálló hadi szervezet,
minden idkben korszakias hatással dicsekedhetik. Magyarország
vizi liadrendszere történetírásunkban is bizonyára
behatóbb megfigyelésre méltó. Korára né:ve felhat
az ösidök ismeretlen liomályáha, az ezeréves magyar államban,
pedif) egyids a mai/yar királíjsággal. A XI. század óta állandóan
lényeges alkatrésze nemzeti hadaink szervezetének