Villamos energetika VMK Laboratórium

BMEVIVEA207
Villamos energetika VMK labor
5. feladat
A 4. ábra szerinti mérési összeállításban egy változtatható R L ohmos terhelés 10·Z 0 > R L > 0.1·Z 0
határok közötti beállításával határozzák meg a P S , P R és Q S teljesítményeket. Állítsák a jelgenerátor
kimenőjelének amplitúdóját kb. 3 V eff és 50 Hz-es állásba, majd a kétsugaras oszcilloszkóp egyik
sugarát kössük be a modell U S a másik sugarát pedig I S időfüggvény megjelenítése céljából. Mérjük
meg az U S és az I S időfüggvények effektív értékét és az időfüggvények nullaátmenete közötti
fázisszöget az oszcilloszkópon. Az U R feszültség időfüggvény effektív értékét a mérőpultba épített
digitális multiméter segítségével mérjük meg, így egy adott R L beállítás mellett egyszerre 4 mérési
értéket lehet rögzíteni: Us, Is, Δt, U R .
A mért értékekből határozzák meg a P S , Q S és P R teljesítményeket. Ábrázolják a távvezeték S és R
oldali hatásos teljesítményét (P S , P R ) az S oldali meddőteljesítmény függvényében. A számításoknál
feltételezzük, hogy a háromfázisú távvezeték pozitív sorrendű soros impedanciája és sönt
admittanciája a korábbi mérésekben meghatározott paraméterű egyfázisú vezetékmodell hasonló
adataival egyezik meg. A vezeték névleges U N vonali feszültségét tetszőlegesen választhatjuk meg,
javasolt érték: 120, 220, 400, 750 kV. A feszültségszint megválasztása egyúttal az a U
feszültségléptéket is megadja.
U
N
a U
= [1]
(31)
U
S
S
I s, P S , Q S
R
I R , P R
Z 0
T f
U eff = 3 V
U s
U R
R L
Oszcilloszkóp
Y1
Y2
t
4. ábra.
Helyettesítő kapcsolási vázlat a távvezeték modellen történő teljesítmény átvitel vizsgálatához.
Határozzák meg a távvezeték természetes teljesítményét.
A jegyzőkönyvben válaszolják meg az alábbi kérdéseket:
• Miért változik a Qs előjele
• Qs=0 értéknél mekkora a Ps és ennek mi a neve
• Miből adódik a Ps és a P R közötti különbség
2
s
U
Pt = [MW] (32)
Z
0
9