2010 _tel.cdr - Duna-Ipoly Nemzeti Park

CINCÉR
A DUNA—IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE
BARLANGI TURIZMUS
HATÁROK NÉLKÜL
6. évfolyam 4. szám
www.husk-cbc.eu; www.hungary-slovakia-cbc.eu;
ÚJ GEOLÓGIAI BEMUTATÓKÖZPONT A SZEMLÕ-HEGYEN
2010 Tél

TARTALOM
ÚGY GONDOLOM. ...............2
A Szemlõ-hegyi-barlang és társai
Esemény volt. .....................3
Esemény lesz. .....................5
Poszter
Madarak és növények történetei . . . . . . 7
Aktuális
Új geológiai bemutatóközpont
a Szemlõ-hegyen...................9
Nagy barlangösszekötés a Pilisben . . . 10
Természeti értékek megõrzése a
DINPI területén...................11
Kiadja: Duna–Ipoly Nemzeti Park
Igazgatóság
Felelõs kiadó: Füri András igazgató,
Budapest, 2010
Szerkesztõ: Menráth Réka, Kézdy Pál
Olvasószerkesztõ: Palkó Katalin
Címlapon: Legény-barlang (Fotó: Kovács
Richárd)
További fotók készítõi: Csonka Péter,
Halász Ferenc, Jankai Norbert, Kagyerják
Pál, Kézdy Pál, Kiss Attila, Klébert Antal,
Kocsis Ákos, Kovács Richárd, Réczey
Katalin, Slíz György, Szabó Fruzsina,
Tomcsányi Zsófia, Vizkert András
Illusztráció: Békefi András, Zsoldos Márton
A kiadvány környezetbarát újrahasznosított
papírból készült. Készült a Magyarország-
Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési
Program és a Visegrádi Bobpálya Bt.
támogatásával.
A kiadvány ingyenes terjesztésû.
Nyomdai elõkészítés: Benedek és Fiai
Duna–Ipoly
Cincér kázmér oldala. .............13
Gerecsei TK
Nemzeti Park
Budai TK
Gödöllõi-
Dombvidék TK
Faliújság ........................14
Vértesi TK
Tápió–Hajta
Vidéke TK
Olvasta már .....................14
Fedezze fel
a Szemlõ-hegyi-barlangot!
A Naszály természetrajza
Sárréti
TK
Sárvíz-völgye TK
Ócsai TK
1
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság mûködési területe

ÚGY GONDOLOM...
www.husk-cbc.eu; www.hungary-slovakia-cbc.eu;
Hírlevelünk téli számában kiemelten foglalkozunk a határainkon is átívelõ barlangi
turizmussal. A beköszöntõ megírására Dr. Leél-Õssy Szabolcs geológust kértük fel.
A Szemlõ-hegyi-barlang és társai
A Cincér korábbi számaiban
többször írtunk a rózsadombi
barlangvidékrõl. Most két aktualitás
is indokolja, hogy újra
elõvegyük a témát. Elõször is,
2009-2010 folyamán nagyon
jelentõs felfedezések történtek a
területen, másrészt, befejezéshez
közelít a Szemlõ-hegyi-barlang
fogadóépületének átépítése.
Három év alatt több mint 20%-kal nõtt az itt ismert barlangjáratok
hossza, ma már meghaladja a 45 km-t. A
legjelentõsebb új felfedezések a Pál-völgyi-kõfejtõben történtek.
Elõször a több mint 100 éve 300 m hosszban ismert
Harcsaszájú-barlangban sikerült továbbjutni, majd a szintén
100 éve feltárt, 200 méternél is rövidebb Hideglyukbarlangban.
2010-ben sikerült az összekötõ járatot is
kitisztítani a két barlang között, így az egységes rendszer
hossza 7,5 km körüli. Budai viszonylatban különösen
tágas folyosók, nagy termek, óriási cseppkõlefolyások és
nagy omlások jellemzik. Nehezen járható, sok helyen
igen agyagos, mászós barlangok ezek. De kézzelfogható –
30 méteres – közelségbe került az összeköttetés megtalálása
a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi-barlangrendszerrel, aminek
eredményeként ez lenne hazánk leghosszabb
barlangja, ideértve a szlovákiai Domicával összefüggõ
aggtelek-jósvafõi Baradlát is.
Jelentõs elõrejutás történt a víz alatt a Molnár Jánosbarlangban
is, amelynek az ismert járatai ma már szintén
meghaladják a 7 km-t. A feltárásnak csak az szab határt,
hogy kevesen képesek 200 percen keresztül a barlangban
búvárkodni, igen nehéz körülmények – változó
vízhõmérséklet és változó vízmélység, helyenként szûk
járatok és minimális látótávolság – mellett. A végpont kb.
95 m mélyen van!
Az új feltárások mellett nem merültek feledésbe a nagyközönség
számára nyitott barlangok sem. Az elmúlt évtizedben
teljesen felújították a Pál-völgyi-barlang és a
Szemlõ-hegyi-barlang kiépített szakaszát. Nyugodt szívvel
kijelenthetem, hogy világszínvonalon. Négy kontinens
sok barlangjában jártam már, de az itt kialakított
sima beton járófelület, a beépített méregdrága rozsdamentes
acélkorlátok és a korszerû világítás bárhol megállhatnák
a helyüket. Hány alacsonyabb színvonalú kiépítéssel
találkoztam Japántól Csehországon át az USA-ig!
Most sorra került a Szemlõ-hegyi-barlang fogadóépületének
felújítása is. Sajnos az épület adottságai
meglehetõsen behatárolták a tervezõ lehetõségét.
Megcserélik a nagyobb vetítõtermet és a kisebb kiállítótermet.
Akik a kiállítást tartják fontosabbnak, örülnek a
funkcióváltásnak. A barlangkutatók sajnálják a nagyobb
elõadótermet. Reméljük, ez a kisebb helyiség is elegendõ
lesz arra, hogy a hivatalos barlangtúrára érkezõk (30-35
fõ) tájékoztató videofilmet tekintsenek meg. Így viszont
lehetõség nyílik arra, hogy egy korszerû, interaktív kiállítást
rendezzenek be, elsõsorban a gyerekközönség számára.
Ezt a célt szolgálja a barlang fölött, a barlang felszíni
védõterületén kialakított kis játszótér is. Az építkezésen
jelenleg új fõvállalkozó dolgozik. Reméljük, hogy
néhány hónap múlva a nagyközönség birtokba veheti a
felújított épületet!
Dr. Leél-Õssy Szabolcs geológus,
a DINPI Nemzeti Park Tanácsának elnöke
2

Tematikus túr
ESEMÉNY VOLT
Ebben az évben indítottuk el
melynek során bemutatjuk a
Igazgatósághoz tartozó védett
kulturális emlékeit és más érd
túrán közel 600 érdeklõdõ vett r
3
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

ák 2010-ben
ESEMÉNY VOLT
tematikus túrasorozatunkat,
Duna–Ipoly Nemzeti Park
területek természeti értékeit,
dekességeket. A 29 szervezett
észt.
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL
4

ESEMÉNY VOLT
Az Ócsai Tájház 30 éves
Igazi ócsai lakodalmas megrendezésével és népviseleti divatbemutatóval
ünnepeltük a Ócsai Tájház megnyitásának 30 éves
évfordulóját
A Nemzetközi Madármegfigyelõ Világnapok alkalmából öt
helyszínen több száz érdeklõdõ számára szerveztünk programokat.
Ismét szépszámú látogató érkezett a sváb-hegyi Jókai kertbe, a
Jókai kora – Jókai bora címû irodalomtörténeti estre. Fõ
témánk Jókai és a Balaton volt, amely sokunk kedvét meghozta a
balatonfüredi Jókai-villa meglátogatásához, köszönhetõen
Kalla Zsuzsa irodalomtörténész színes elõadásának. Az est zárásaként
Nagy Zsuzsa etyeki sajtkészítõ házisajtjait és Tamás
Ervin csopaki kézmûves borait kóstoltuk nagy kedvvel.
X. Tatai Vadlúd Sokadalom
A szombat reggeli hóvihar ellenére óriási érdeklõdés mellett
zajlott november 27-én a X. Tatai Vadlúd Sokadalom.
A DINPI, az MME Komárom-Esztergom Megyei Csoportja és
a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület közös szervezésében
megrendezett országos természetvédelmi fesztiválra a nap
folyamán közel tízezer ember látogatott el.
A vadludak reggeli kihúzásakor mintegy 14 ezer vadlúd,
1800 réce és körülbelül 4000 sirály volt megfigyelhetõ. Külön
élményt jelentett az érdeklõdõk feje felett korán reggel kihúzó
3500 vetési varjú. A gyakoribb lúdfajok mellett a ritka és veszélyeztetett
vörösnyakú lúd öt egyede is elõkerült. Az országos
madarászversenyen, a nap folyamán összesen 101 madárfaj
jelenlétét regisztrálták a madarászok. Csodálatos volt a vadludak
behúzása is. A lenyugvó nap épp az ezrével visszaérkezõ
vadludak mögött festette narancssárgára a hátteret. A vöröslõ
naplementében a tóra beözönlõ mintegy 18 ezer madár látványában
gyönyörködhettek a tóparton nézelõdõk.
Az Ipoly völgye és a Duna–Ipoly Nemzeti Park északkeleti
kapuja címû pályázat nyitórendezvényét 2010. december 10-én
tartottuk. A szlovákiai Ipoly Unióval közösen elnyert európai
uniós támogatásból Ipolyhídvégen egy látogatóközpont újul
meg idén, Ipolyvecén és Dejtáron pedig madármegfigyelõ tornyokat
építünk, valamint a meglévõ tanösvény tábláit újítjuk fel.
.
5

ESEMÉNY LESZ
Nap Program Találkozó Ár (Ft) Információ
telj/kedv.
MÁRCIUS
ÁPRILIS
ÁPRILIS
Gyerek:
1800
Felnõtt:
850
* A programra elõzetes bejelentkezés szükséges. Minimum 10 fõ részvétele esetén tartjuk meg.
6
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Madarak és növények történet
Aki környezeti neveléssel foglalkozik, az folyamatosan gyûjti a növény- és állatfajokról azokat az
érdekességeket, amelyekkel felkeltheti a diákok érdeklõdését. Számukra hoztunk létre egy
folyamatosan bõvülõ adatbázist a DINPI honlapján (www.dunaipoly.hu). A szövegekhez Zsoldos
7
Sárga és fehér fagyöngy Loranthus europeus és Viscum album
A két fagyöngy úgy egészíti
ki egymást, mint két testvér.
Az egyik sárga, a másik fehér.
Az egyik lombhullató, a
másik örökzöld. Az egyik a
bükkön és a tölgyeken
élõsködik, a másik a többi fán.
Magjaik terjesztésére a
madarakat használják.
Terméseik õsz végére, télre
érnek be, amikor a madarak
élelemben szûkölködnek. A
csonttollú, fenyõrigó, léprigó,
szõlõrigó elfogyasztja a ragadós
álbogyókat. A magvak
á t h a l a d n a k
tápcsatornájukon, és a
viscintõl ragadóssá vált
madárürülékkel együtt fennakadnak
az ágakon, ahol gyökeret
ereszthetnek.
A fehér fagyöngyöt
a pogány druidák
szent faként tisztelték.
Az angolok
kedvelt karácsonyi
örökzöld
növényei a magyal és a fehér
fagyöngy, a mistletoe. Ezeket
viszi magával a karácsonyi
kántáló, ezekkel díszítik a
karácsonyi asztalt, és akik az
ebbõl font koszorú alatt megcsókolják
egymást, azok élete
abban az évben összefonódik.
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

ei – segédlet szakvezetõknek
Márton készített színes festményeket, amik egy kiadvány vagy tábla elkészítésénél lehetnek
hasznosak. A madarak leírásait Zsoldos Árpád, a növényekét Kézdy Pál készítette el.
Kedvcsinálóként az alábbiakban bemutatunk egy madár- és egy növényfajt.
Léprigó Turdus viscivorus
A Legnagyobb termetû rigónk. Tavasszal és nyáron, a többi
rigóhoz hasonlóan, a talajon szerzi férgekbõl és csigákból álló
táplálékát. Költési idõszakban fiókáit is ezekkel (fõleg
földigilisztákkal) eteti. Õsszel és télen azonban növényi
táplálékot fogyaszt, leginkább a fagyöngyök álbogyóit.
Tudományos neve is táplálkozására utal, a Turdus
viscivorus, szó szerint lefordítva ”fagyöngyevõ rigó”.
Magyar neve „léprigó”, szintén a
fagyöngyre utal, bár kissé bonyolultabb
összefüggésben. A „lép” ugyanis ez
esetben a madárlépet jelenti. A
madárlépet pedig a fagyöngy
ragacsos termésébõl
fõzték egykoron a
madarászok, és
v é k o n y
vesszõkre
(lépvesszõ)
kenték, amelybe
a csalimadárral
megtévesztett madarak
beleragadtak. (Természetesen ez
ma már tiltott befogási mód!) Mivel a fagyöngyök terjesztését a madarak – köztük a
rigófélék – segítik, igaz az orosz eredetû szólás: „a rigó a saját kelepcéjét készíti”.
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL
8

AKTUÁLIS
Budapest föld alatti virágoskertjének
elõterében immár Folyondár és Boróka
fogadja a látogatókat
Határtalan élmények föld alatt és föld felett
A barlang fogadóépületének és parkjának felújításához
az Európai Unió határon átnyúló
együttmûködéseket támogató programja biztosított
forrást. A DINPI a Szlovák Köztársaság
Természetvédelmi Hivatalával együttmûködve szeretné
a határ menti területek védett barlangjainak értékeit
minél magasabb színvonalon bemutatni a
látogatóknak, ezt szolgálja a közösen elkészített tanulmány
és marketingterv. A tanulmány részét képezõ 23
magyarországi és 59 szlovákiai barlang leírását honlapunkon
elolvashatják az érdeklõdõk. A szlovákiai barlangokat
filmekbõl is megismerhetik a látogatók a
Szemlõ-hegyi-barlang fogadóépületében kialakított új
vetítõteremben.
Van új a nap (és a föld) alatt
A Szemlõ-hegyi-barlangot eddig is elõszeretettel látogatták
iskolai, óvodai csoportok, családok, turisták.
Nem csoda, hiszen igazi mesevilág várja itt õket.
Mostantól azonban egy uniós pályázat fejlesztéseinek
köszönhetõen még több élményben lehet részük vendégeinknek.
Érdemes több idõt szánni a látogatásra,
hogy a barlangtúra elõtt vagy után a vetítõterem filmjeinek
megtekintésére, az interaktív kiállítás bebarangolására
is jusson idõ. A barlang feletti parkban ezután
jóleshet a játék, kikapcsolódás a napsütésben, aki
pedig végigjárja az új tanösvényt, az a fõváros
építõköveirõl, a környék kõzeteirõl is sok érdekeset
megtudhat.
9
Régi-új mesevilág – a kövek megelevenednek
Biztosan szívükbe zárják majd a gyerekek
Folyondár és Boróka történetét. A barlangi
képzõdmények ihlették Döbrentey Ildikó meséjét,
mely az új kiállításon Levente Péter elõadásában,
Gryllus Vilmos dalaival szólal meg. A történetben megelevenedik
a barlangban látható Banya, az Elsüllyedt
hajó, a Jegesmedve, a Tû foka, sõt maga a Sötétség is.
A Budai Termálkarszt barlangjai, barlangi mentés –
interaktív kiállítás
A Szemlõ-hegyi-barlang csak egy a környék számos
barlangja közül, melyek másként keletkeztek, mint például
a híres Baradla-barlang az Aggteleki-karszton.
Nemcsak errõl, de a mészkõrõl, a denevérekrõl és a barlangi
mentésrõl is játszva tanulhatnak kicsik és
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

www.husk-cbc.eu; www.hungary-slovakia-cbc.eu;
nagyok, ha meglátogatják az új kiállítást.
Kipróbálhatják a barlangi kötéltechnikát, átmászhatnak
a Tû fokán, és egy fénykép erejéig mindenki barlangásszá
válhat. Aki pedig szeretne jobban elmélyedni
a szakmai ismeretekben, az érintõképernyõs tudástárban
kedvére böngészhet.
Akadálymentes barlang
A DINPI nagy figyelmet fordít arra, hogy a természeti
értékek megismerését a fogyatékkal élõk számára is
megkönnyítse. Bár az épület és a barlang teljes akadálymentesítése
nem lehetséges, a mostani fejlesztések
során rehabilitációs szakmérnökök és az érintett csoportok
bevonásával javítottuk az akadálymentes hozzáférés
feltételeit. Ennek eredményeként a bejárati rámpánál
elhelyezett kaputelefon, lépcsõlift, felújított,
szabványos mellékhelyiség fogadja a mozgáskorlátozott
látogatókat. A hallókészülékkel rendelkezõk
indukciós hurokerõsítõ segítségével hallgathatják a filmeket
a vetítõben. A vakokat és gyengénlátókat hangostábla
és vezetõsáv segíti a tájékozódásban. A geológiai
tanösvény tábláin Braille-írásos összefoglaló
található, a táblák teljes szövege a pénztárnál kölcsönözhetõ
Braille-írásos vezetõfüzetben olvasható. A barlang
jó levegõje, a vízcseppek zenéje, a képzõdmények
harmóniája pedig testet-lelket gyógyító ajándéka a természetnek
mindenki számára.
A fõváros építõkövei
A hajdani szõlõskertek, pincék és présházak helyén
az 1920-as évektõl kezdtek villaépítkezésekbe a kor
módosabb polgárai, sok esetben a helyi kõzetet használva
építõanyagként. A barlang felfedezése is egy építkezésnek
köszönhetõ. Mára a barlang védõövezetét
képezõ parkot teljesen körülzárta a város. A felújított
parkban új csúszdák és mászóka, padok és asztalok várják
a pihenni, játszani vágyókat. A parkban kialakított
geológiai tanösvény Budapest és térségének nyolc legfontosabb
építõkövét mutatja be beépítésük, felhasználásuk
módjával együtt.
A megújult fogadóépületet és parkot teljes pompájában
2011 áprilisától élvezhetik a érdeklõdõk, de a barlang
a felújítás ideje alatt is látogatható. Kerekes székes
vendégeink számára február 15-tõl biztosított ismét a
zavartalan bejutás.
Tomcsányi Zsófia, pályázati szakmai ügyintézõ
A pályázat alapadatai:
Cím: A Szemlõ-hegyi-barlang turisztikai
fogadóképességének fejlesztése
Forrás: HUSK
Elnyert összeg: 495 496 €
10
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

AKTUÁLIS
Nagy barlangösszekötés a Pilisben
December 12-én, vasárnap este végre megtörtént a
Klastrompuszta fölött nyíló Leány-Legény-Ariadnebarlangrendszer
és a szomszédságában két éve feltárt
Vacska-Rejtekútbarlangrendszer
összekötése. Az így
létrejött, Ariadnebarlangrendszer
névre keresztelt
öttagú rendszer 11,7
km-es hosszát és
203 méteres
függõleges kiterjedését
tekintve is
hazánk harmadik
legnagyobb barlangja.
11
A földtörténeti
régmúltban hévizek
által kioldott Leányés
a Legény-barlang
tágas bejáratait a kirándulók is ismerik, azok járatai a történelem
során is nyitottak voltak több száz méter hosszúságban.
Az utóbbi 20 évben megindult rendszeres feltáró
kutatás során az Ariadne Egyesület barlangkutatói önkéntes
munkával fedezték fel a barlangok további járatait, kötötték
össze õket, illetve tárták fel a szomszédos Indikációs-,
Rejtekút-, Õsi-, Ajándék- és Ariadne-barlangot, melyek
közül az utóbbit már évekkel ezelõtt összekötötték a Leány-
Legénnyel, hazánkban elsõként hozva létre hármas barlangösszekötést.
2008-ban az Ariadne Egyesület és a Szent Özséb Csoport
közös munkájának gyümölcseként feltárult a Vacskabarlang,
amely viharos gyorsasággal kebelezte be a
Rejtekút-barlangot, lépte át a 200 méteres szintkülönbséget,
érte el a 6 km hosszúságot, és ragadta magához a Dunántúl
legnagyobb terme, illetve cseppköve címeket is.
Az addig megszokott, zömében szûk, labirintusos jellegû
járatok minden átmenet nélkül 40 méter hosszú, 10 méter
széles és 20 méter magas termekbe vezettek. Ezek a részek a
Legény-barlang Cherubion nevû vidékét is mintegy 20
méterre megközelítették, és találtunk is egy arrafelé tartó
eltömõdött járatot, huzatoló légréssel, de az összekötés itt
nagy erõfeszítéseink ellenére sem valósult meg.
Végül idén nyáron a Rejtekút-barlang régi részein egy sok
éve otthagyott bontáshoz visszatérve váratlan sikert értünk
el 300 méternyi új járat feltárásával, amelynek cseppköves,
tágas fõfolyosója, az Expressz-járat egyenesen a Legénybarlang
Patakos-ága felé tartott, 10 méterre megközelítve
annak a korábban is számon tartott huzatoló végpontját.
Ekkor új lendületet vett az összekötés, mindkét oldalról
nagy erõkkel fogtunk hozzá a négykézlábas szelvényû járatokat
csaknem színültig kitöltõ agyag kiásásához. A munkát
nehezítette, hogy a Legény felõl az agyagkitöltés mészkiválással
összecementálódott,
csak vésõgéppel bonthattuk
ki, illetve a hóolvadás során a
víz elöntötte az egyébként száraz
járat végpontját, és mindkét
oldalról hosszú kukacjáraton
kellett végigadogatni a kiásott
anyagot, amihez mintegy
15 embernek kellett láncba
állnia, azaz inkább feküdnie.
A két járat azonban nem egymás
felé haladt, így a munka
során a távolság nem nagyon
csökkent.
Aztán megtörtént a csoda: a
Legény-barlang felõl bontva minden átmenet nélkül kilyukadtunk
egy kis fülkébe, amelybõl keskeny, de használható
járat vezetett a Rejtekút végpontja felé, és a pontos térkép
mellett a süvítõ huzat is mutatta, hogy jó helyen járunk. A
maradék kétméternyi puha agyagkitöltést már egy óra alatt
kiástuk, és ezzel szabaddá vált az út a Leány-Legény-
Ariadne-barlangból a Vacska-Rejtekút barlangba.
Slíz György
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

Természeti értékek megõrzése a
Dinnyési-fertõn, az Ipoly-völgyben
és a Gerecsében
Egy újonnan elnyert uniós támogatás három helyszínen
biztosít forrást a természeti értékek megõrzéséhez. A
Dinnyési-fertõ Természetvédelmi Területen kétéltû- és
hüllõterelõk, békaalagutak és vidraátjárók, valamint madárvédelmi
kerítések épülnek. Az Ipoly-völgyben található
vizes élõhelyeken a vízvisszatartás érdekében vízkormányzó
mûtárgyakat alakítunk ki. A Gerecse hegységben két barlang
bejáratát zárjuk le a denevérfajok megõrzése céljából.
2. Élõhely-rekonstrukció az Ipoly-völgyben
A pályázat alapadatai:
Cím:Természeti értékek megõrzése a Duna–Ipoly Nemzeti
Park Igazgatóság területén
Forrás: Környezet és Energia Operatív Program
Elnyert összeg: 519 millió Ft, támogatás mértéke 100%
1. Közlekedési út természetkárosító hatásának
csökkentése a Dinnyési-fertõn
A Dinnyésif
e r t õ
Természetvédel
mi Terület kiemelt
jelentõségû
madárvédelmi
területként része
a Natura 2000
hálózatnak.
Valamennyi
hazai fészkelõ
vöcsökfaj megtalálható itt, de a nyári lúd, cigányréce és a gázlómadarak
is nagy számban fordulnak elõ. A Dinnyési-fertõ
és a Velencei-tó a védett kétéltû és hüllõfajok megõrzésében
is fontos.
A 7. sz. fõúton egész évben nagy a forgalom, a Dinnyésifertõ
mellett áthaladó szakasza ökológiai értelemben egységesnek
tekinthetõ természeti területeket választ ketté. A közúti
jármûforgalom különösen a tavaszi, szaporodási
idõszakban jelent kiemelt veszélyforrást a tömegesen vándorló
kétéltûekre, de áldozatul eshetnek madarak, vidrák is.
Az utat nádas szegélyezi, emiatt gyakori az ütközés az út
fölött alacsonyan átrepülõ vízimadarakkal, ami nem csupán
az állatok pusztulását okozza, de komoly baleseteket is
elõidézhet. Ezeket a problémákat kétéltû- és hüllõterelõk,
békaalagutak, vidraátjárók és madárvédelmi kerítések építésével
oldjuk meg.
A program második része vizes élõhelyek helyreállítása a
Duna-Ipoly Nemzeti Park Ipoly-völgyi területén, Hont és
Drégelypalánk községek határában. Az Ipoly két partja mentén
húzódó vizes élõhelyek a folyó régebbi teraszain alakultak
ki. A nemzetközi jelentõségû – Ramsari Egyezmény hatálya
alá tartozó – élõhelyeket több védett és fokozottan védett
madárfaj használja táplálkozó-, illetve költõterületként.
A folyó áradásakor a domborzati viszonyok megakadályozták
a víz gyors visszajutását a mederbe, ami kedvezõ feltételeket
teremtett vizes élõhelyek kialakulásához. Az itt gazdálkodók
gyepként hasznosították a területet, ezért a fölösleges
víz levezetését árkolással oldották meg. Ennek hatására
a szárazodás felgyorsult, a vizes élõhelyek kiterjedése
gyorsan csökkent, a vízhez kötõdõ élõ szervezetek életfeltételei
jelentõsen romlottak, veszélyeztetve fennmaradásukat.
A pályázat keretein belül vízvisszatartó és vízpótló
mûtárgyak létesítésével az élõhely állapotának javítását, az
eredeti ökológiai feltételek helyreállítását végezzük el.
3. Élettelen természeti értékek megóvása a
Gerecsében
A pályázat harmadik része az élettelen természeti értékek
védelmét helyezi elõtérbe a Gerecse hegységben található
két barlang, a tatabányai Bányász-barlang és a bajóti Büdöslyuk
omladékos bejáratának biztonságossá tételével és denevérbarát
lezárásával. Mindkét barlang bejárata omlásveszélyes
és nyitott, ami egyrészt életvédelmi szempontból sem
megfelelõ, másrészt a kisebb-nagyobb omlások miatt a barlangok
természetvédelmi ellenõrzése is nehézségekbe ütközik.
Az omlások a barlangokat feltöltõdéssel veszélyeztetik,
az illetéktelen behatolások pedig zavarhatják a denevérek
szaporodó kolóniáit. Meg kell oldani a bejáratok szakszerû
kiépítését oly módon, hogy az a barlangot használó denevérfajok
mozgását ne akadályozza.
Mezõ Hedvig, pályázati szakmai ügyintézõ
12
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

CINCÉR KÁZMÉR OLDALA
Rejtvény
Beküldendõ a keresztrejtvény öt kiemelt
sora, amelyekben a Szemlõ-hegyibarlangra
jellemzõ kifejezések rejtõznek.
A helyes megoldást nyílt levelezõlapon
küldjétek be, nevetek és címetek feltüntetésével.
A nyeremény a Pál-völgyibarlang.
Egy felfedezés 100 éve címû könyv.
A nyertesek nevét a következõ számban
közöljük.
1 2 3 4
5
K
6 7 8
Elõzõ számunk rejtvényének megfejtése:
fûrészeslábú szöcske – 6, denevér – 4, fehér gólya –
1, zöld levelibéka – 5, darázspók – 3, havasi cincér
– 7, pettyes gõte – 2, mocsári teknõs - 8
Nemzeti park a Dunakanyarban címû könyvet
nyert: Divinszki Ferenc – Budapest, Magyar Máté
– Szokolya-Királyrét, Balog Anna – Kiskunhalas
A Jági tanösvényfüzet és a Nagy-Szénás tanösvényfüzet
rejtvényének megfejtõi közül a következõket sorsoltuk ki:
Boros Dániel – Budapest, Braun Enikõ – Pilisvörösvár,
Diószegi Luca – Pilisszántó, Fegyveres Csenge –
Nagykovácsi, Kiss Fanni – Budapest, Krizsák Berni –
Pilisvörösvár, Nagy Dominik – Fót, Nagy Noémi –
Kapuvár, Tóth Levente – Budapest.
Ezúttal is szeretnénk gratulálni nyereményükhöz, melyet
postai úton küldünk el.
M
9 10 11
12 13
F
17 18 19
14 15 16
20 21
K
o
22 23
24 25 26
G
27
A X. Tatai Vadlúd Sokadalom alkalmából gyermekek
számára meghirdetett rajz- és
esszéverseny nyertes pályázatai a következõk:
1. korcsoport 1. helyezettje: Hadobás
Titanilla tatabányai 4. osztályos tanuló rajza.
2. korcsoport 1. helyezettje: Pataki Márk kisvárdai
5. osztályos tanuló rajza.
L
F
L
S
Í
S
Vízszintes
1 ezt mondja a liba
6 egy szám
7 ilyen cincér a Duna-Ipoly Nemzeti Park címerállata
9 medrébõl kilépõ folyó okozza
11 névelõ fordítva
12 hévizes barlangokra, így a Szemlõ-hegyi-barlangra is jellemzõ barlangi kiválás
14 dupla betû
15 ábrázat
17 ver
19 a rovarok középsõ testrésze
20 nem fel
23 a Börzsönyben is él ez a ritka ragadozó emlõs
24 kicsi rágcsáló emlõs, amely a lakásokban, kamrákban kellemetlenséget is okozhat
26 a „nagy varázsló”
27 olyan folyamat, amely a barlangok kialakulásánál fontos szerepet játszik
Függõleges
1 a Szemlõ-hegyi-barlang jellemzõ oldásos formaeleme
2 keresztül
3 mészkõhöz kötõdõ formaegyüttes
4 fásodó törzsû növény
5 rianás kezdete!
7 gyógyhatású virágú fa, virágjából méz is készül
8 az emlõsállatok testén található
10 betûket fába vés
13 ilyen alakú formák jönnek létre a Szemlõ-hegyi-barlangban a borsókõbõl
16 kis magevõ énekes madarunk; nagy csapatokban érkezik télen vendégként hazánkba
18 személyes névmás
21 voná
22 gázló madár, van belõle szürke, vörös, törpe
25 a tetejére
A bonusz korcsoport 1. helyezettje Pethõ
Marcell komáromi 3. osztályos tanuló rajza.
Az esszék közül Steczina Milán baji 4. osztályos
tanuló alkotása lett az elsõ helyezett.
Az összes díjazott rajzot és esszét megtekinthetik
az Ócsai Tájház és Turjánház idõszakos kiállításán
2011. február 1-jétõl március végéig. A
kiállításhoz kapcsolódóan kézmûves foglalkozást
és természetismereti játékokat szervezünk
február 12-én és március 5-én 10-14 óráig az
Ócsai Tájházban.
13
1. korcsoport 1.
helyezettje: Hadobás
Titanilla
2. korcsoport 1.
helyezettje: Pataki Márk
A bonusz korcsoport 1.
helyezettje Pethõ Marcell
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

TÁMOGATÓINK
Faliújság
Visegrádi Bobpálya Bt.
2025 Visegrád,
Mátyás kir. u. 41.
OLVASTA MÁR
Fedezze fel a Szemlõ-hegyibarlangot
A Szemlõ-hegyi-barlangot
különleges hévizes oldásformáinak
köszönhetõen a
fõváros föld alatti virágoskertjének
nevezik. 2011-tõl a barlangtúra
mellett új interaktív
kiállítás, vetítõterem, tanösvény
és játszótér várja a látogatókat.
A legjelentõsebb hazai
földtani-barlangtani
bemutatóhelyrõl minden információt
megtalál színes ismertetõ
füzetünkben.
A Naszály természetrajza
A Vác mellett emelkedõ
Naszály természeti értékeit
híres polihisztorunk, Kitaibel
Pál már az 1800-as évek elején
méltatta, a Naszály mégsem
került hazánk kutatási területeinek
élvonalába, és országos
szintû védetté nyilvánítása is
elmaradt. Kötetünk nem kisebb
vállalkozást tûzött maga elé,
mint hogy ezt a kiemelkedõ természeti
értéket a teljességre
törekedve, minél több oldalról
mutassa be. A megírásában
részt vevõ kutatók a növényvilág
mellett tíz állatcsoportot,
valamint a földtani és egyéb
természetrajzi viszonyokat, a
tájtörténetet és az
erdõgazdálkodást mutatják be.
Nem titkolt szándékunk, hogy
felhívjuk a figyelmet a Naszály
szó szoros értelmében vett
fogyására, illetve az országos
védelem szükségességére is. A
kötet megjelenését a Nemzeti
Kulturális Alap támogatása
tette lehetõvé.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 30
órás akkreditált pedagógus továbbképzést
indít 2010. április 28-29-30-án és
május 13-14-én. A képzés fõként terepi
alkalmakból áll, elõképzettséget nem
igényel, és bármely szakos pedagógusokat
várunk, akik elhivatottak a környezeti nevelés
terén. Olyan módszertani fogásokat
tanítunk meg, amelyek hozzásegítenek egy
környezeti nevelési program
összeállításához és annak élményszerû
megtartásához. Jelentkezési lap letölthetõ
a www.dinpi.hu honlapról. További
információ: dr. Jankainé Németh Szilvia,
30/663-4614.
Az év vadvirágának 2011-ben a
leánykökörcsint választották. A
leánykökörcsin pompás virágzását több
tematikus túránkon is megtekinthetik,
melyekrõl a részletek a 6. oldalon
olvashatók.
A Fõvárosi Önkormányzat és a
Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a
2010/2011-es tanévben is
megrendezi a
CSAPODY VERA
TERMÉSZETVÉDELMI TANULMÁNYI
VERSENYT Budapest középiskolái részére.
A 2011. március 25-én megrendezésre
kerülõ elõdöntõ helyszíne az Arany János
Gimnázium és a Budai Sas-hegy
Természetvédelmi Terület lesz, amelynek
elsõ tíz helyezettje jut tovább a döntõbe,
melyre 2011. április 15-én kerül sor. A
jelentkezési lapot és feltételeket minden
fõvárosi középiskolába eljuttatja a
Fõvárosi Önkormányzat.
14
DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL DINPI HÍRLEVÉL

ELÉRHETÕSÉGEINK
Duna–Ipoly
Nemzeti Park Igazgatóság
1121 Budapest, Költõ u. 21.
Levelezési cím:1525 Pudapest,
Pf.: 86.
Tel.: 1/391-4610, fax: 1/200-1168
e-mail: dinpi@dinpi.hu
Internet: www.dinpi.hu
Zöld-Pont Iroda
Metzger Júlia, Tel.: 1/391-4632,
30/66-34-612
Nyitva tartás: H, SZ, P 10.00-14.00 óráig
TÁJEGYSÉG IRODÁK
Dunakanyar TTE
2509 Esztergom, Strázsa-hegy
Tel/fax: 33/435-015,
dunakanyar@dinpig.hu
Gerecsei TTE
2890 Tata, Baji út 12.
Tel.: 34/487-265
gerecse@dinpig.hu
Budapesti TTE
1025 Budapest, Szépvölgyi út 162.
Tel.: 1/325-5722, buda@dinpig.hu
Vértesi és Mezõföldi TTE
8000 Székesfehérvár, Tolnai út 1.
Tel.: 22/510-523,
vertes@dinpig.hu,
mezofold@dinpig.hu
Dél-Pest megyei TTE
Tápió-Hajta-vidéke
Tájvédelmi Körzet
2760 Nagykáta,
Egreskátai u. 11/A.
Tel.: 29/441-262, tapio@dinpig.hu
Ócsai Tájvédelmi Körzet
2364 Ócsa, Lõrinc u. 1. Fax: 29/378-478
ocsa@dinpig.hu
BEMUTATÓHELYEK
Alcsúti Arborétum
Látogatható:
Március 1. – október 31
Sze-V: 10.00–16.00
November 1. – február 28.
Sze-V: 10.00–18.00
Viharos idõben nem látogatható.
Tel.: 06-20-4988-738,
06-30-6634-609, 06-22-353-219
Internet: www.alcsuti-arboretum.hu
11 13
Sas-hegyi Látogatóközpont
Látogatható: március 1-tõl
Információ: 30/408-4370
Cím: Bp. XI. ker. Tájék u. 26.
E-mail: sashegy@dinpig.hu
www.sas-hegy.hu
Pál-völgyi-barlang
Látogatható: egész évben, hétfõ kivételével
mindennap 10.00-16.00. Túrák minden óra 15
perckor indulnak. Nagyobb csoportoknak
érdemes elõre bejelentkezni.
Cím: 1025 Budapest,
Szépvölgyi út 162.
Tel.: 1/325-9505,
e-mail: palvolgy@dinpig.hu
Szemlõ-hegyi-barlang
Látogatható: egész évben, kedd kivételével
mindennap 10.00-16.00.
Túrák egész órakor indulnak. Nagyobb csoportoknak
érdemes elõre bejelentkezni.
Cím: 1025 Budapest, Pusztaszeri út 35.
Tel.: 1/325-6001;
e-mail: szemlohegy@dinpig.hu
Királyréti Erdei Iskola
Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján
egész évben.
Cím: Szokolya, Királyrét;
Tel.: 27/585-625
e-mail: kiralyret@dinpig.hu
Szénások Európa Diplomás Terület
Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján
egész évben.
Cím: 2084 Pilisszentiván,
Bányász utca 17.
Tel.: Menráth Réka, 30/6634-669,
26/366-129
e-mail: szenasok@dinpig.hu
Internet: www.szenas.hu
Esztergomi Bemutatóközpont
Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján
egész évben.
Cím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy
Tel.: Dr. Jankainé Németh Szilvia,
30/6634-614
E-mail: esztergom@dinpig.hu
Nagykáta Egreskátai major, Hajta-túra
(Tápió-Hajta-vidéke Tájvédelmi Körzet)
Látogatható: elõzetes bejelentkezés alapján
egész évben.
Tel.: Vidra Tamás, 30/6634-650
E-mail: tapio@dinpig.hu
Ócsai Tájház és Turján Ház
Látogatható:
február 1-jétõl november 30-ig,
K-Szo 9.00-16.00 óráig, vasárnap és ünnepnapokon
10.00-17.00 óráig.
Cím: Ócsa, Dr. Békési Panyik A. u. 4-6.
Tel.: Verbõczi Gyuláné, Erika 30/4943-368
e-mail: ocsaitajhaz@dinpig.hu
www.ocsaitajhaz.hu