Ábraanyag - Szerves Kémiai Tanszék
Ábraanyag - Szerves Kémiai Tanszék
Ábraanyag - Szerves Kémiai Tanszék
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
chem.science.unideb.hu<br />
<strong>Szerves</strong> kémia I. (TKBE0311_L) - Dr. Gulácsi Katalin<br />
<strong>Szerves</strong> kémia (TKBE0341) – Dr. Gulácsi Katalin<br />
<strong>Szerves</strong> kémia I. (TKBE0301, TKBE0311) - Dr. Patonay Tamás
A szerves kémia története<br />
vis vitalis (életerő) elmélet megdöntése<br />
Wöhler, Friedrich (1800-1882)<br />
német kémikus<br />
Hg(CN) 2 N C C N HOOC COOH<br />
<br />
H 2 O<br />
oxálsav<br />
2
sp 3<br />
sp 2<br />
sp 3 NH 3 sp 3 H 2 O<br />
3
Kötéstípusok<br />
• <strong>Kémiai</strong> kötések: atomok ill. atomcsoportok között kialakuló kapcsolatok, amelyek létrejöttével<br />
a rendszer stabilabb (alacsonyabb energiaszintű) állapotba jut.<br />
• Elsőrendű kémiai kötések: azok a kötések, amelyek kialakulása során a kapcsolódó atomok<br />
vegyértékhéj-szerkezete megváltozik (ún. intramolekuláris kapcsolatok).<br />
• Másodrendű kötések: azok a kötések, amelyek gyenge elektrosztatikus kölcsönhatás révén az<br />
anyagi halmazok részecskéi (molekulák ill. ionok) között alakulnak ki (ún. intermolekuláris<br />
kapcsolatok).<br />
• Kötési energia: az adott típusú kémiai kötés felbontásához szükséges (vagy a kötés<br />
létrejöttekor felszabaduló) energia átlagos értéke, 1 mól anyagra viszonyítva.<br />
4
Kovalens kötések<br />
5
Datív kötés<br />
6
Másodrendű kötések<br />
A van der Waals-féle kötés lezárt elektronhéjú atomok vagy<br />
molekulák között alakul ki, energiája az elsőrendű kötések<br />
energiájának kb. huszadrésze.<br />
orientációs hatás (dipól-dipól kölcsönhatás)<br />
indukciós effektus (Dipólus molekula és apoláris molekula<br />
között kialakuló kölcsönhatás )<br />
diszperziós hatás (London-féle erők). Indukált dipól-indukált<br />
dipól kölcsönhatás; apoláris atomok vagy molekulák közötti<br />
vonzóerő. Ezt a molekulák pillanatnyi polarizációja okozza.<br />
7
A hidrogén molekula kialakulása<br />
Attractive and repulsive forces acting between two H atoms<br />
Potential energy of the system during bond formation<br />
9
Nitrogén<br />
1s 2 2s 2 p 3<br />
Oxigén 1s 2 2s 2 p 4<br />
Fluor 1s 2 2s 2 2p 5<br />
10
Atompálya: az a burkolófelület, ahol az elektron 90%-os valószínűséggel tartózkodik.<br />
11
Lewis elmélet<br />
A módszer hiányosságai:<br />
•Nem értelmezhető a többszörös kötések eltérő kötésereje, a sztereoizoméria, a kötésszög<br />
•Csak a vegyértékhéj elektronjait ábrázolja<br />
12
A VB (valence bond – vegyérték) módszer két atom között létrejövő kötést két AO<br />
(azonos előjelű részük közt létrejövő) "átlapolásával" értelmezi (lokalizált kötés):<br />
s<br />
s<br />
<br />
p<br />
s<br />
<br />
p<br />
p<br />
<br />
p<br />
p<br />
<br />
13
A molekulapálya elmélet<br />
Az MO elmélet alapján az elektronok nem lokalizáltak, hanem a magok erőterében mozognak, az egész<br />
molekulában. A molekulaorbitálok egy hullámfüggvénnyel írhatók le, ami a résztvevő atomorbitálok<br />
összegeként ábrázolható:<br />
A c ij koefficiensek meghatározhatók a Schrödinger egyenletben való helyettesítéssel. Ezt a módszert LCAO<br />
(linear combination of atomic orbitals) néven ismerjük.<br />
Ψ* = c1ψ1 - c2ψ2<br />
Ψ = c1ψ1 + c2ψ2<br />
14
Hibridizáció elmélet<br />
sp 3<br />
Tetraéderes, vegyérték szög 109 o 28'<br />
15
sp 2<br />
Sík trigonális<br />
átfedés<br />
16
sp<br />
Lineáris<br />
17
Rezonancia elmélet<br />
VB módszer a kémiai kötést, mint két atom között létesülő kapcsolatot tárgyalja. Ez azt jelenti,<br />
hogy a kémiai kötést vegyértékvonalakkal szimbolizálva a karbonát-ionnak az alábbi Lewis-képlet<br />
felelne meg. Azaz az anionban kétfajta oxigénatomot (oxo-oxigén és 2 anionos oxigén) kellene<br />
találnunk. Ugyanez érvényes az acetát ionra is.<br />
A spektroszkópiai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy az acetát ionban a két oxigén egyenértékű,<br />
töltéssűrűségük azonos, s egyenlő távolságra vannak a szénatomtól. A VB módszernek ezt a<br />
hiányosságát az ún. rezonanciaelmélettel igyekeztek feloldani.<br />
18
Rezonancia hibrid<br />
Rezonancia formák<br />
•mindegyik rezonancia forma egy pontos Lewis-képlet<br />
•az atomok nem változnak (csak az elektronok)<br />
•az ekvivalens rezonancia-szerkezetek a legfontosabbak a stabilizálódásban<br />
•a nem ekvivalens rezonancia formák is közreműködhetnek<br />
•a tényleges szerkezet egy rezonancia hibrid<br />
19
Allil kation<br />
Allil gyök<br />
Benzil kation<br />
p z pályák kölcsönhatása<br />
20
Elektronegativitás: kötött atomok elektronvonzó képességének mértéke (Pauling)<br />
21
csökken<br />
csökken<br />
Elektron eltolódási jelenségek<br />
<br />
A<br />
<br />
B<br />
dipólusmomentum<br />
Br<br />
Br<br />
nincs dipólusmomentum<br />
Br<br />
Br<br />
van dipólusmomentum<br />
Szén pillératomhoz kapcsolódó atom/atomcsoport a -kötőelektron párra gyakorolt hatását induktív<br />
effektusnak nevezzük (I).<br />
Ez lehet: elektronküldés (+I), vagy elektronszívás (-I)<br />
Az EN-i értékek miatt az atomok/csoportok többsége –I effektusú.<br />
22
Ugyanakkor a konjugáció is gyakorolhat induktív effektust, az sp 2 hibridállapotú atomok p z<br />
pályáinak kölcsönhatása révén.<br />
Mezomer effektus: p és π elektronpályák (beleértve a nemkötő elektronpárokat is) átfedése<br />
következtében létrejövő konjugatív jellegű elektroneltolódási jelenség.<br />
(–M): elektronszívás<br />
(+M): elektronküldés<br />
• sp 2 szénatomok p z<br />
elektronjainak kölcsönhatása nemkötő elektronpárokkal (+M)<br />
LCAO-MO: hétcentrumos pálya (7 MO), 8 delokalizálódó elektronnal<br />
23
• sp 2 szénatomok p z<br />
elektronjainak kölcsönhatása üres (vagy megüresedett) p z<br />
pályákkal (-M)<br />
Összegzés<br />
24
Hiperkonjugáció<br />
A kémiai reakciók felosztása<br />
( A szerves kémiai átalakulások mechanizmus- és reakciótípusai)<br />
<strong>Kémiai</strong> reakció feltétele: ütközés (megfelelő energiával és geometriával) az elektronrendszer<br />
átrendeződése, elektroneltolódás (kötéshasadás, kötésképződés)<br />
Reakciómechanizmus (tényleges kémiai történések) :<br />
• atomok helyzetének, kapcsolódási módjának, kötéserősségeinek megváltozása<br />
• átmeneti állapotok/intermedierek száma, szerkezete, egymásutánisága<br />
• egyes állapotok viszonylagos energiája (aktiválási paraméterek!) egyes lépések sebessége<br />
• szerkezeti és térbeli (sztérikus) feltételek<br />
25
Hoffman lebontás<br />
Beckmann átrendeződés<br />
28
A reakciók lefutását meghatározó tényezők; reaktív intermedierek.<br />
Exoterm<br />
Egylépéses reakció<br />
Endoterm<br />
Egylépéses reakció<br />
Exoterm<br />
Kétlépéses reakció<br />
29
Reaktív részecskék képződése<br />
Reagensek<br />
Nukleofilek:<br />
Elektrofilek: H + , Cl + , Br + , I + , NO 2+ , CH 3+ , CH 3 CO + , C 6 H 5 N 2+ , karbének<br />
Gyökök: CH 3 ∙, CH 2 =CH-CH 2 ∙<br />
30
E pot<br />
átmeneti állapot<br />
E pot<br />
átmeneti állapotok<br />
A<br />
B<br />
reakciókoordináta<br />
A<br />
B<br />
köztitermék<br />
reakciókoordináta<br />
a) b)<br />
Kinetikai fogalmak<br />
A reaktánsoknak jelentős energiára kell szert tenniük, azaz a reakció végbemeneteléhez le kell<br />
küzdeniük az aktiválási energiát, amely a reakció kinetikai feltétele.<br />
Termodinamikai fogalmak<br />
A szabadentalpia-csökkenés egy adott reakció termodinamikai feltétele.<br />
Az entalpia vagy hőtartalom (jele H, mértékegysége J) extenzív mennyiség, és egy zárt rendszer összes<br />
energiatartalmát jelenti, annak megfelelően, hogy miből áll a rendszer, milyen a felépítése. Tartalmazza a<br />
rendszert alkotó részecskék egyenes vonalú mozgási energiáját, rezgési és forgási energiáját az atomok és a<br />
molekulák elektronjainak energiáját és az atommagokon belüli kötési energiákat.<br />
31
Sav-bázis alapfogalmak<br />
Lewis sav: elektronpár-akceptor<br />
Lewis-bázis: elektronpár-donor<br />
pl. H + + :OH = HOH<br />
:NH 3 + H 2 O = NH 4<br />
+<br />
+ OH <br />
32
Szénvegyületek<br />
Nyílt láncú (alifás)<br />
Zárt láncú (gyûrûs, azaz ciklusos)<br />
Telített Telítetlen Izociklusos Heterociklusos<br />
alkánok<br />
alkének<br />
alkinok<br />
Aliciklusos Aromás Telített Aromás<br />
cikloalkánok<br />
X<br />
X<br />
34
<strong>Szerves</strong> vegyületek csoportosítása funkciós csoport szerint<br />
35
A szerves molekulák ábrázolása<br />
C 4 H 10 O<br />
összegképlet szerkezeti képlet vonalas képlet<br />
Sztereoképletek (térbeli ábrázolás)<br />
36
Izoméria<br />
C 3 H 6 O<br />
37
Szerkezeti (konstitúciós izoméria)<br />
Váz (lánc)<br />
Tautoméria<br />
Helyzet<br />
Funkciós<br />
39
Bázis, ill. sav katalizálta tautoméria<br />
Lánc-gyűrű tautoméria<br />
40
Geometriai izoméria<br />
Konfigurációs izoméria<br />
1. Prioritási szabály: H– < C– < N– < O– < Cl–.<br />
2. CH 3 – < C 2 H 5 – < ClCH 2 – < BrCH 2 – < CH 3 O–.<br />
3. C 2 H 5 – < CH 2 =CH– < HC≡C–<br />
Kiralitás<br />
Egy molekula (vagy tárgy) királis, ha nincs szimmetria síkja és nem hozható fedésbe tükörképi párjával.<br />
A kiralitás szó Lord Kelvintől (1884) származik (cheir görögül kezet jelent). A királis szerves molekulák<br />
legegyszerűbb típusainál a szénatomhoz négy különböző atom vagy csoport kapcsolódik, amelyek egy<br />
tetraéder négy csúcsa felé mutatnak. Az ilyen molekuláknak nincs tükörsíkjuk.<br />
41
A left-handed/counter-clockwise circularly<br />
polarized wave as defined from the point<br />
of view of the source.<br />
Animation of right-handed (clockwise),<br />
circularly polarized, light as viewed in the<br />
direction of the source, in agreement with<br />
Physicist and Astronomer conventions.<br />
Optikailag aktív anyag: azok az anyagok, amelyek a rajtuk átbocsátott lineárisan polarizált fény polarizációs<br />
síkját elforgatják (optikai rotáció), vagy a lineárisan polárizált fényt elliptikussá polarizálttá teszik.<br />
Enatiomerek: (tükörképi párok) nevezzük az olyan izomereket, amelyek egymástól csak optikai<br />
forgatóképességükben térnek el, más fizikai és kémiai tulajdonságukban nem.<br />
Diasztereomerek: olyan optikai izomer molekulák, melyek egymással sem nem azonosak, sem nem egymás<br />
tükörképi párjai<br />
43
Polariméter<br />
A<br />
B<br />
C<br />
D<br />
E<br />
F<br />
A Light source produces light vibrating in all directions<br />
B Polarising filter only allows through light vibrating in one direction<br />
C Plane polarised light passes through sample<br />
D If substance is optically active it rotates the plane polarised light<br />
E Analysing filter is turned so that light reaches a maximum<br />
F Direction of rotation is measured coming towards the observer<br />
44
Centrális kiralitás<br />
Glicerinaldehid<br />
D- L-<br />
Relatív konfiguráció: két különböző királis molekula konfigurációjának megfeleltetése egymásnak fizikai<br />
vagy kémiai módszerekkel, ismert abszolút konfigurációjú (vagy önkényesen rögzített konfigurációjú)<br />
referenciavegyületre való visszavezetéssel.<br />
45
Abszolút konfiguráció: valamely királis képződményt alkotó elemek, ligandumok<br />
térábrában megjeleníthető tényleges térbeli elrendeződése<br />
1. Atom szám: H– < C– < N– < O– < Cl–.<br />
2. CH 3<br />
– < C 2<br />
H 5<br />
– < ClCH 2<br />
– < BrCH 2<br />
– < CH 3<br />
O–.<br />
3. C 2<br />
H 5<br />
– < CH 2<br />
=CH– < HC≡C–<br />
Atom szám: Br > O > C > H<br />
prioritás: Br > O > C > H<br />
46
Axiális kiralitás<br />
Az axiális kiralitás a kiralitás egyik speciális formája. Az ilyen molekulának nincs sztereogén centruma (ami a<br />
kiralitás leggyakoribb formája a szerves vegyületek esetében), de rendelkezik egy kiralitás tengellyel, amely<br />
körül a szubsztituensek úgy helyezkednek el a térben, hogy a molekula nem hozható fedésbe a tükörképével.<br />
P<br />
helicitás<br />
M<br />
47
Alkánok<br />
48
Alkánok homológ sorának felépítése<br />
Alkánok elnevezése (nomenklatúra)<br />
Az alkánok telített, el nem ágazó vagy elágazó nyílt láncú szénhidrogének.<br />
Az első négynek triviális neve van:<br />
metán (gör. mocsárgáz)<br />
etán (etil + alkán, 1873)<br />
propán (protos pion = első zsír, 19. sz.)<br />
bután (butirum = vaj, görög)<br />
A többi neve: görög számok + án végződés: pentán, hexán, heptán, oktán, nonán, dekán, undekán, dodekán,<br />
stb.<br />
49
Alkánok izomériája. Etán konformációs izomerjei<br />
51
Diéderes szög – két egymással<br />
kötésben nem levő csoport és az<br />
összekötő szénatomok síkjai által<br />
bezárt szög<br />
52
A bután konformációi<br />
53
Fizikai tulajdonságok<br />
Páros (transz helyezkedés, monoklin)<br />
páratlan (cisz helyezkedés, rombos)<br />
54
A metán klórozása<br />
55
A metán brómozása<br />
56
Nagyobb méretű brómatom: a párosítatlan elektron nagyobb térrészben oszlik el, nagyobb stabilitás, kisebb<br />
reaktivitás, erősebb szelekció<br />
57
Alkánok jelentősége<br />
•60-200 °C: nyers benzin<br />
•180-280 °C: petróleum<br />
•260-360 °C: gázolaj<br />
•360 °C felett: kenő- és paraffinolaj<br />
•párlási maradék: petróleumaszfalt<br />
(gudron)<br />
NaOH<br />
RSO 2 Cl RSO 2 ONa + NaCl + H 2 O<br />
mosószerek<br />
izooktán<br />
58
Cikloalkánok<br />
59
(Baeyer feszültség)<br />
(Pitzer feszültség)<br />
60
Alkének<br />
Nevezéktan<br />
Az azonos szénatom számú alkán nevéből vezetjük le, az án végződést én-re cserélve.<br />
Számozás: a kettős kötés kapja a lehető legkisebb helyzetszámot; ha több kettős kötés van, szótő +<br />
helyzetszámok + dién, trién, tetraén, stb, kötőjellel elválasztva.<br />
62
Alkének izomériája<br />
63
1. H– < C– < N– < O– < Cl– ; Atomszám növekvő sorrendje, a nagyobbnak van prioritása<br />
2. CH 3 – < C 2 H 5 – < ClCH 2 – < BrCH 2 – < CH 3 O–. Ha azonos atomok, akkor a hozzájuk<br />
kapcsolódó a mérvadó<br />
3. C 2 H 5 – < CH 2 =CH– < HC≡C–<br />
Alkének elektrofil addíciós reakciói<br />
•Általában exoterm folyamat<br />
64
Regioszelektivitás és a Markovnikov szabály<br />
A szelektivitás a reakcióban egy (egyetlen izomert tartalmazó) kiindulási anyagból keletkező termékek<br />
megoszlására vonatkozik: ha valamelyik termék a többinél nagyobb arányban képződik, akkor reakció<br />
szelektív. Ha csak egy termék képződik, akkor a szelektivitás teljes (100 %-os), egyébként részleges.<br />
Regioszelektivitás: a termékek szerkezeti (konstitúciós) izomerek.<br />
Sztereoszelektivitás: a termékek tér (konfigurációs) izomerek.<br />
66
Hidrogén-halogenid addíciója<br />
67
Karbokation stabilizálódás hiperkonjugációval<br />
Karbokation stabilitás: CH 3<br />
(+)<br />
Karbokation átrendeződés: több lehetőség<br />
69
Az addíció sztereoszelektivitása<br />
A szelektivitás a reakcióban egy (egyetlen izomert tartalmazó) kiindulási anyagból keletkező termékek<br />
megoszlására vonatkozik: ha valamelyik termék a többinél nagyobb arányban képződik, akkor reakció<br />
szelektív. Ha csak egy termék képződik, akkor a szelektivitás teljes (100 %-os), egyébként részleges.<br />
Regioszelektivitás: a termékek szerkezeti (konstitúciós) izomerek.<br />
Sztereoszelektivitás: a termékek tér (konfigurációs) izomerek.<br />
A bróm addíciója alkénekre<br />
70
Hipohalogenidek addíciója (halohidrin képződés)<br />
73
Katalitikus hidrogénezés<br />
SZTEREOSPECIFIKUS: olyan reakció,<br />
amelyben sztereokémiailag különböző<br />
molekulák, különböző terméket hoznak<br />
létre, adott vegyület esetén csak adott<br />
térszerkezetű termék keletkezik, nem pedig<br />
sztereoizomerek keveréke. Pl. olefin + H 2<br />
(cisz addíció).<br />
74
Alkének savas hidratációja<br />
75
Hidroborálás<br />
A diborán szerkezete<br />
76
Alkilborán oxidációja és hidrolízise:<br />
Összefoglalás<br />
77
• Az addícióban antiMarkovnikov az orientáció<br />
• H és OH syn addíció, a kettős kötés azonos oldalán<br />
Borán Lewis sav<br />
Alkén Lewis bázis<br />
Az átmeneti állapotban<br />
anionos B<br />
A stabilabb karbokation<br />
képződése sztérikus okok miatt<br />
78
Oximerkurálás<br />
Markovnyikov termék<br />
79
Alkének gyökös addíciós reakciója<br />
Lánckezdő lépés<br />
Láncvívő lépések<br />
80
Allil helyzetű szubsztitúció<br />
Az allil szubsztitúció fölénye az addíció felett. N–Br gyenge, (< 50 kcal/mol), a bróm lehasadása gyökként kedvező,<br />
mert a képződő szukcinim gyök stabilizált. Lehasítja az alkén allil helyzetű H-jét. Az NBS rosszul oldódik CCl 4 -ban,<br />
(0.006 mol / liter, refluxon. Az allil brómozás lehetséges, hogy a szilárd-folyadék határon játszódik le, mindazon<br />
által más lefutás is valószínű. Apoláris oldószerben nagyon kis bróm koncentráció van jelen, ami lassan az NBS-ből<br />
képződik, így háttérben szorul az addíció a szubsztitució javára.<br />
81
Ozonolízis<br />
82
Gyökös polimerizáció<br />
83
Kationos polimerizáció<br />
84
Anionos polimerizáció<br />
85
Oxidáció persavval<br />
87
Oxidáció vicinális diolokká<br />
Vicinális diolok hasítása<br />
88
Butadién<br />
90
Kaucsukfa (Heves brasiliensis, Euphorbiaceae) tejszerű nedve, ozonidos lebontással Harries igazolta<br />
(1909) az izoprén részek 1-4 addicíóját:<br />
A kaucsuk nagy rugalmassága a cisz geometriájú olefin kötéseknek köszönhető zegzugos szerkezettel<br />
magyarázható.<br />
A nyers kaucsuk felhasználása korlátozott, ezért kénnel, töltő- és adalékanyaggal keverve<br />
(vulkanizálás, térhálósítás) gumivá alakítják. Az ebonit magas kéntartalmú gumi, kemény, fekete<br />
anyag. Jó elektromos szigetelő. Melegen jól hajlítható. Savakkal, lúgokkal, sókkal szemben ellenálló.<br />
Pl. akkumulátor háza.<br />
92
Alkinek<br />
Alkinek nevezéktana<br />
Az azonos szénatomszámú alkán nevéből vezetjük le, az án végződést in-re cserélve.<br />
Számozás: a hármas kötés kapja a lehető legkisebb helyzetszámot; ha több hármas kötés van,<br />
szótő + helyzetszámok + diin, triin, tetrain, stb, kötőjellel elválasztva.<br />
93
Megnövekedett s karakter (sp= 50%, sp 2 = 33% and sp 3 = 25%) : az alkin sp orbitálja közelebb van a<br />
maghoz, jobb elektrosztatikus stabilizáció lép fel (nagyobb magvonzás alatt áll). Nagyon erős bázissal<br />
deprotonálható, pl. NH 2¯.<br />
Etinilezési reakciók<br />
94
Alkinek egyéb reakciói<br />
95
Katalitikus hidrogénezés<br />
96
Redukció Na/ammóniaval<br />
97
Víz addíció (Kucserov reakció)<br />
98
Hidroborálás<br />
99
Oximerkurálás<br />
100
Láncvégi alkin oximerkurálása<br />
Szimmetrikus ill. aszimmetrikus alkinek átalakítása<br />
101
Aromás vegyületek<br />
102
Fontosabb aromás vegyületek<br />
103
A benzol szerkezete<br />
104
Aromacitás feltételei: planáris (sík) gyűrűs szerkezet, sp 2 hibridállapotú atomok<br />
közel egyenlő kötéstávolságok<br />
átlapoló p z<br />
pályák<br />
4n+2 elektron (Hückel szabály), n = 0,1,2, stb.<br />
105
106
Az aromás elektrofil szubsztitúció mechanizmusa<br />
107
A benzol brómozása<br />
108
Jódozás: a jódot oxidálnunk kell, I + (Cu 2+ vagy peroxid)<br />
109
Nitrálás<br />
110
Szulfonálás<br />
•A többi S E Ar reakcióhoz képest a szulfonálás revezibilis.<br />
•A képződő víz eltávolítása kedvez az egyensúly jobbra tolódásának.<br />
•A benzolszulfonsavat híg kénsavval melegítve eltávolíthatjuk a szulfocsoportot.<br />
•Füstölgő kénsav kedvez a szufonálásnak.<br />
•Felhasználás:<br />
111
Alkilezés<br />
Az alkilezési reakció korlátai<br />
Karbokation átrendeződés<br />
112
113
Mellékreakció: polialkilezés, az alkil csoport aktiváló jellege miatt<br />
Acilezés<br />
Megjegyzés: a Lewis katalizátor AlCl 3 komplexet képez aril aminokkal, ezért ezek nem acilezhetők magban.<br />
Acilezésnél nem történik karbokation átrendeződés.<br />
114
Clemmensen redukció: cink-amalgám, Zn(Hg) / HCl, alkánok képződnek<br />
A redukció a katalizátor felületén játszódik le. Nem valószínű alkohol intermedier, ugyanis alkoholk redukciója ilyen<br />
körülmények között nem vezet alkénekhez. A következő javasolt mechanizmus egy cink karbenoid intermediert feltételez.<br />
Katalitikus hidrogénezés<br />
Kizsnyer-Wolff redukció, hidrazin, bázikus közeg<br />
115
Deszulfurálás<br />
Szelektív redukció<br />
116
Halogénezés oldalláncba<br />
117
Benzilgyök stabilitása<br />
Emlékeztető: allil és benzil kation<br />
118
Oxidáció: mindig benzoesavhoz vezet<br />
Nitrocsoport redukciója<br />
Egyéb redukáló szerek: Sn vagy Zn / híg ásványi savak, nátrium-szulfid / NaOH oldat.<br />
119
Aromás nukleofil szubsztitúció (addíció-elimináció)<br />
120
Aromás nukleofil szubsztitúció (elimináció-addíció)<br />
de<br />
121
Az aromás elektrofil szubsztitúció irányítási szabályai<br />
Reaktivitás és regioszelektivitás<br />
122
Induktív és mezomer effektusok<br />
Induktiv effektus – elektron szívás (-I) vagy küldés (+I) egy -kötésen keresztül<br />
Mezomer effektus (nemkötő vagy -elektronok megváltoztatják az aromás rendszer elektroneloszlását )<br />
Elektronszívó csoportok<br />
123
Elektronküldő csoportok<br />
124
Elektronküldő csoport irányítása<br />
125
Elektronszívó csoport irányítása<br />
126
Halogének, nitrozo - és szulfinil(tionil,) csoportok irányítása<br />
A halogének dezaktiválók ugyan, de a nemkötő elektronpárjuk rezonancia által stabilizálja a -komplexet,<br />
illetve eggyel több határszerkezet o, p helyzet esetén!<br />
127
Az aromás gyűrű elektronsűrűségéért (a -komplex stabilitásért/reaktivitásért) az induktív és a<br />
mezomer effektus együttesen felelős<br />
Egy adott -komplex stabilitásáért (irányítás, regioszelektivitás) kizárólagosan a mezomer effektus<br />
felelős – o,p-irányítás: +M effektus (ok: eggyel több határszerkezet)<br />
128
Több csoport együttes hatása<br />
Poliszubsztituált vegyületek előállítása<br />
129
130
Polikondenzált aromás vegyületek<br />
naftalin<br />
C-1: a karbokation allil<br />
típusú, a másik gyűrű<br />
benzenoid karaktere<br />
megmarad<br />
C-2: a karbokation stabilizációja a másik gyűrű benzenoid<br />
karakterének elvesztésével történik<br />
131
132
Halogénezett vegyületek<br />
Dipol-dipol kölcsönhatás<br />
133
Nevezéktan<br />
134
R-<br />
135
• Másodrendű kinetika, a reakció sebessége<br />
minkét partner koncentrációjától függ<br />
• A Nu ellenkező oldalról támad<br />
• Királis szubsztrátum esetén inverzió<br />
• Szterikus hatásokra érzékeny<br />
• A metil-halogenidek a legreaktívabbak,<br />
azután a primerek<br />
• A szekunder halogenidek reagálhatnak<br />
• A tercier halogenidek nem reagálnak ilyen<br />
módon<br />
• Nincs reakció vinil- és arilhalogenidek esetén<br />
sebesség = k [Nu][R-LG]<br />
136
Szterikus hatások az S N 2 reakciókban<br />
A brómmetánban a szén teljesen hozzáférhető, ezért gyors az S N 2 reakció. A brómetán (b, 1 o ), 2-brómpropán<br />
(c, 2 o ), és 2-bróm-2-metilpropán (d, 3 o ) esetén fokozatosan nő a szterikus gátlás ezért csökken az S N 2 reakció<br />
sebessége.<br />
A szubsztrátum szerepe az S N 2 reakciókban<br />
S N 2 reaktivitás<br />
137
A nukleofil szerepe az S N 2 reakciókban<br />
• Semleges vagy negatív töltésű<br />
Lewis bázis<br />
• A reakcióban nő a<br />
koordináció a nukleofilen<br />
– A semleges nukleofil<br />
pozítiv lesz<br />
– Az anionos nukleofil<br />
semleges lesz<br />
• C - > N - > O - > F - a nukleofilitás csökken, mert az elekronegativitás nő<br />
• Nagyobb elektronsűrűség a központi atomon növeli a nukleofilitást: HO - > H 2<br />
O, SH - > OH - .<br />
• I - > Br - > Cl - > F - nő a nukleofil jelleg, mert az elektronsűrűség nagyobb térrészen oszlik meg, könnyebben<br />
polarizálható, messzebb van a magtól.<br />
Nagyon jó Nu-ek I - , HS - , RS -<br />
Jó Nu-ek Br - , HO - , RO - , NC - , N 3<br />
-<br />
Közepes NH 3 , Cl - , F - , RCO 2<br />
-<br />
Gyenge<br />
Nagyon gyenge<br />
H 2 O, ROH<br />
RCO 2 H<br />
138
A távozó csoport szerepe az S N 2 reakciókban<br />
• A jó távozó csoport csökkenti a reakció gátat<br />
• A gyenge bázisok (stabil anionok) jó távoző csoportok mert a negatív töltésük nagyobb mértékben<br />
delokalizálódhat.<br />
• Ha egy csoport nagyon bázikus vagy kis méretű, nem reagál<br />
• Az alkil-fluoridokra, alkoholokra, éterekre, aminokra nem jellemző az S N 2 reakció.<br />
Az oldószer szerepe az S N 2 reakciókban<br />
• Hidrogén-kötéseket kialakító oldószerek (-OH vagy –NH) lassítják az S N 2 reakciót (az átmeneti<br />
állapot nem ionos jellegű), szolvatálják a reaktánsokat.<br />
• Külön energia szükséges a szolvátburok felszakítására.<br />
• Poláris aprotikus oldószerek (nincs NH, OH, SH) nem lépnek kölcsönhatásba a reakciópartnerekkel,<br />
ezért gyorsítják a reakciót (DMSO, DMF, aceton, acetonitril).<br />
139
hexametilfosforamid<br />
140
141
A szubsztrátum szerepe az S N 1 reakciókban<br />
A távozó csoport szerepe az S N 1 reakciókban<br />
Fontos szerepe van, mert a sebesség meghatározó<br />
lépésben vesz részt.<br />
sebesség = k˟[R-LG]<br />
142
A nukleofil szerepe az S N 1 reakciókban<br />
Nincs szerepe, mert a második lépésben vesz csak részt.<br />
Az oldószer szerepe az S N 1 reakciókban<br />
Fontos szerepe van, mert az első lépésben az átmeneti állapotot kell stabilizálja (a karbokationt), illetve<br />
elősegíti a halogén leszakadását. Mivel ez ionos szerkezet, poláris és protikus oldószerek kedvezőek:<br />
alkoholok, víz, savak.<br />
143
Allil-, benzil-, vinil- és arilhalogenidek reaktivitása<br />
Erős kölcsönhatás, nincs szubsztitúció<br />
Allil kation stabilizáció → S N 1<br />
Benzil kation stabilizáció → S N 1<br />
144
SN reakciók összefoglalása<br />
145
-Elimináció, E2 mechanizmus<br />
146
Zajcev szabály<br />
Egy eliminációs reakcióban a stabilabb alkén lesz a főtermék, azaz a H arról a b szénatomról hasad le,<br />
amelyiken kevesebb H atom van. Alexander Zajcev, 1875<br />
147
Regioszelektivitás: a termékek szerkezeti izomerek<br />
Sztereoszelektivitás: a termékek sztereoizomerek<br />
148
E2 sztereokémiája<br />
Az antiperiplanáris helyzet a kedvező, mert<br />
a két -kötés így igazodik legjobban a kettős<br />
kötés kialakításához.<br />
β-Elimináció, E1 mechanizmus<br />
149
150
E1cB mchanizmus<br />
Konjugált bázison keresztül játszódik le, feltétele a stabilizáló elektronvonzó csoport jelenléte.<br />
a-Elimináció<br />
151
Az E2 eliminációt befolyásoló tényezők<br />
Az R- csoport hatása<br />
Reaktivitási sorrend: (CH 3 ) 3 C- > (CH 3 ) 2 CH- > CH 3 CH 2 - > CH 3 -<br />
Az E2 reakcióban 2 sp 3 C atom átalakul sp 2 C atomokká. A szubsztituensek ezáltal távolabb kerülnek<br />
egymástól, csökkentve a szterikus kölcsönhatásokat.<br />
Távozó csoport (LG)<br />
A C-LG kötés a sebesség meghatározó lépésben szakad fel, ezért a jó távozó csoport kedvez a<br />
folyamatnak. Ha túl jó távozó az E1 reakció kerül előtérben.<br />
Bázis<br />
A bázis a sebesség meghatározó lépésben vesz részt, ezért jelentős szerepe van; a jó bázis kedvez a<br />
reakciónak.<br />
Oldószer<br />
Poláris aprotikus oldószerek (nincs NH, OH, SH) nem lépnek kölcsönhatásba a reakciópartnerekkel,<br />
ezért gyorsítják a reakciót (DMSO, DMF, aceton, acetonitril).<br />
Az E1 eliminációt befolyásoló tényezők<br />
R-<br />
Reaktivitási sorrend : (CH 3 ) 3 C- > (CH 3 ) 2 CH- > CH 3 CH 2 - > CH 3 -<br />
A sebesség meghatározó lépésben karbokation képződik, aminek lényeges a stabilitása.<br />
-LG<br />
A jó távozó csoport kedvező.T<br />
B<br />
Mivel nem vesz részt a sebesség meghatározó lépésben, nem lényeges az E1 reakcióban (gyenge bázis<br />
). Ha túl reaktív, az E2-nek kedvez.<br />
Szelektivitás<br />
Az E1-ben a stabilabb alkén keletkezése kedvező, valamint transz- > cisz-<br />
Oldószer<br />
Az átmeneti állapotot kell stabilizálja (a karbokationt), illetve elősegíti a halogén leszakadását. Mivel<br />
ez ionos szerkezet, poláris és protikus oldószerek kedvezőek: alkoholok, víz, savak.<br />
152
1° alkil halogenid 2° alkil halogenid 3° alkil halogenid<br />
Erős, nagy<br />
térkitöltésű bázis<br />
E2 E2 E2<br />
Erős bázis S N 2 E2 E2<br />
Jó nukleofil<br />
(gyengén bázikus)<br />
S N 2 S N 2 S N 1<br />
Gyenge nukleofil,<br />
protikus oldószer<br />
NR S N 1 vagy NR S N 1 & E1<br />
Gyenge nucleofil,<br />
aprotikus oldószer<br />
NR S N 2 vagy NR NR<br />
NR = nincs reakció<br />
153
Halogénszármazékok reakciója fémekkel<br />
154
155
Alkoholok<br />
•az oxigénatom magános elektronpárjai viszonylag nehezen polározhatóak, az oxigénatom ún,<br />
merev (kemény, "hard") bázis;<br />
•jó távozó csoportok az erős savak anionjai (ún. konjugált bázisai), rossz távozó csoportok pedig<br />
értelemszerűen a gyenge savak anionjai (konjugált bázisai). Ezért jó távozó csoport pl. a H 2 O<br />
(mert a H 3 O + erős sav) és rossz távozó csoport az OH - (mert a H 2 O igen gyenge "sav" - hétköznapi<br />
értelemben nem is sav, hanem semleges molekula)<br />
156
Csoportosítás, nevezéktan<br />
Szubsztitúciós név Csoportfunkciós nomenklatúra Előtag: hidroxi<br />
Alapnév + helyzetszám Alapvegyület, mint csoportnév + kötőjel +<br />
+ ol, diol, triol, stb. alkohol funkciós csoportnév<br />
157
Fizikai tulajdonságok<br />
• Magas forráspont a molekulák között kialakuló H-hidak miatt.<br />
• Kis szénatomszámú alkoholok elegyednek vízzel, a szénlánc növekedésével ez megszűnik.<br />
158
Vízben a hidrofób része az alkoholnak megbontja a<br />
hidrogén kötéseket. Az OH csoport létesíthet új H-<br />
kötéseket, de az alkil lánc nem, így gátolja a vízmolekulák<br />
közötti új H-kötések létrejöttét.<br />
159
CH 3 O H + : O H<br />
H<br />
Sav-bázis tulajdonságok<br />
A savasság az alkoxid ion stabilizálódási mértékétől és a szolvatációjától függ.<br />
• a metoxid és etoxid aniont a víz könnyen szolvatálja, ezért ezek az alkoholok kb. annyira savasak<br />
mint a víz.<br />
• ahogy nő az alkil lánc a szolvatáció csökken, csökken a savasság és nő az alkoxid ion bázicitása.<br />
Alkoholok savassága: 1º > 2º > 3º; ebben az irányban nő a töltéssűrűség és a szterikus gátlás, ami<br />
akadályozza az alkoxid ion szolvatációját.<br />
Az alkoxid ionok bázicitása nő primertől tercier felé (1 o
Alkoholok előállítása<br />
(a redukciót és a Grignard reakciót vízmentes oldószerben végezzük!)<br />
161
Alkoholok szubsztitúciós reakciói<br />
Alkoholok reakciója hidrogén-halogenidekkel<br />
Reakció típusa: nukleofil szubsztitúció<br />
•A termékek alkil-halogenid és víz<br />
•Alkohol reaktivitási sorrendje : 3 o > 2 o > 1 o > metil.<br />
•Hidrogén-halogenid reaktivitási sorrendje : HI > HBr > HCl > HF (a savasságukkal párhuzamos).<br />
•Általában SN1 mechanizmus<br />
•Metanol és primer alkoholok SN2 mechanizmus<br />
•Az alkoholok reakciója HCl / ZnCl 2 (katalizátor) a Lucas teszt.<br />
Tercier alkohol: azonnal opálos, majd két fázis (a képződő halogenid nem elegyedik vízzel)<br />
Szekunder alkoholok : opálosodás 2-3 percen belül<br />
Primer alkohol: opálos melegítésre, általában hosszabb idő után<br />
162
Szubsztitúció tionil-kloriddal, foszfor-tribromiddal)<br />
•Az OH − rossz távozó csoport, ezért módosításával azzá tehetjük, végül a halogén helyettesít<br />
•Ezek a reakciók enyhébb körülményeket igényelnek, nem erős savakat, mint a HCl vagy HBr.<br />
163
164
Oxidációs reakciók<br />
165
166
167
Észterképzés<br />
Reakció típus: acil nukleofil szubsztitúció (Fischer féle észterképzés)<br />
• Az észterek aegy sav és alkohol forralásával képződnek katalitikus ásványi sav jelenlétében<br />
• Egyensúly folyamat, ha a reaktánsok valamelyikét feleslegbe alkalmazzuk vagy eltávolítjuk a vizet a<br />
reakció teljes lesz.<br />
• Alkohol reaktivitási sorrendje: CH 3 OH > 1 o > 2 o > 3 o (szterikus hatás)<br />
168
Williamson éter szintézis<br />
Reakció típus: SN2)<br />
•Reagens : fém Na az alkohol deprotonálására alkoxid képződéssel<br />
•Mivel SN2, a halogenid metil vagy primer lehet<br />
•Szimmetrikus, aszimmetrikus és gyűrűs éterek képzésére egyaránt alkalmas<br />
Tercier halogenidek esetében szterikus okok miatt az elimináció kerül előtérben.<br />
169
Alkoholok dehidratálása<br />
Reakció típusa: 1,2- vagy ß-elimináció<br />
• Melegítés H 2 SO 4 , H 3 PO 4 jelenlétében, alkén és víz képződik<br />
• Alkohol relatív reackivitása: 3 o > 2 o > 1 o<br />
• Regioszelekivitás : a fő termék a szubsztituáltabb alkén (Zajcev szabály)<br />
• Sztereoszelektivitás : transz- > cisz<br />
• E1 mechanizmus, karbokationon keresztül, gyakran ennek átrendeződése észlelhető<br />
• Primer alkoholok esetén E2 mechanizmus<br />
• egyéb erős savak HCl, HBr vagy HI nem megfelelő katalizátorok, mert SN reakciókat okoznak<br />
Mechanizmus:<br />
Regioszelekivitás (a termékek szerkezeti<br />
izomerek)<br />
Sztereoszelektivitás (a termékek térizomerek)<br />
170
Fenolok<br />
95-97 °C 123 °C<br />
Fizikai tulajdonságok<br />
Az O-H kötés polaritásának köszönhetően a fenolok molekulái között H-kötések jönnek létre, ezért<br />
magas o.p. és f.p, valamint részben oldhódnak vizes közegben (40,5 o C; 8g fenol 100g vízben)<br />
171
Szerkezet<br />
• sp 2 -hibrid állapotú C atom és az OH közötti -kötés<br />
• az O nemkötő é-párja konjugációba lép az aromás gyűrűvel<br />
• következmények:<br />
Rövidebb C-O kötés<br />
Az oxigén kevésbé bázikus jellegű<br />
Az OH protonja savasabb mint az alkoholoké<br />
Savasság<br />
• A fenolok savassága: pK a<br />
»10, míg az alkoholoké pK a<br />
»16 - 20, de kevésbé savasak mint a karbonsavak (pK a<br />
»5)<br />
• A fenolát ion negatív töltése rezonanciába lép a gyűrűvel<br />
•A fenolok ezért sót képeznek erős bázisokkal (NaOH) míg az alkoholok nem, de nem deprotonálódnak gyenge<br />
bázisok hatására, mint pl. a NaHCO 3<br />
172
Szubsztituensek hatása a savasságra<br />
orto vagy para helyzetú é-szívó csoportok növelik a fenolok savasságát induktív vagy mezomer effektusok<br />
miatt, míg é-küldő csoportok csökkentik ezt.<br />
Fenolok előállítása<br />
Az első három ipari módszer, míg a diazónium-sók átalakítása laboratóriumi.<br />
173
Kumol oxidációja<br />
Fenol ipari előállítása, olcsó, egyszerre két fontos nyersanyag nyehető.<br />
174
Fenol elektrofil szubsztitúciós reakciói<br />
A fenol gyűrűje aktívált, az –OH csoport +M hatása miatt,<br />
(orto- / para-)<br />
A szubsztitúció elsősorban para helyzetben történik, ha ez<br />
foglalt akkor orto helyzetben.<br />
Az OH csoport aktivitása miatt enyhe körülményeket<br />
lehet alkalmazni, ill. poliszubsztitúció lép fel.<br />
reakció Fenol benzol<br />
Nitrálás híg HNO 3 /víz v. ecetsav HNO 3 / H 2 SO 4<br />
Szulfonálás cc. H 2 SO 4 cc. H 2 SO 4 vagy SO 3<br />
Halogénezés X 2 X 2 / Fe vagy FeX 3<br />
Alkilezés ROH / H+ vagy RCl/ AlCl 3 RCl/ AlCl 3<br />
Acilezés RCOCl / AlCl 3 RCOCl / AlCl 3<br />
Nitrozálás<br />
NaNO 2 / H + / H 2 O<br />
175
Brómozás<br />
Nitrálás<br />
pikrinsav (2,4,6-trinitrofenol)<br />
pKa = 0.38 (pikros = keserű)<br />
176
Karboxilezés (Kolbe-Schmitt reakció)<br />
177
Acilezés<br />
Reakció típusa: C-acilezés = aromás elektrofil szubsztitúció (stabilabb termék – aril keton, termodinamikai<br />
kontroll, AlCl 3 jelenlétében)<br />
O-acilezés = acil nukleofil szubsztitúció (gyorsabban kialakuló termék – aril észter, kinetikai<br />
kontroll)<br />
Az aril észter AlCl 3 jelenlétében Fries átrendeződéssel ketonokat eredményez<br />
Mechanizmus<br />
178
Aril-aril-éterek Claisen átrendeződése<br />
Reakció típusa : elektrociklikus vagy szigmatrop átrendeződés<br />
•Aril –allil éterek melegítés hatására orto-allilfenoloká alakulnak, intramolekuláris folyamatban.<br />
• A szigmatrop átrendeződésben egy σ-kötés vándorol egy π rendszer egyik végéről a másikra.<br />
Reimer-Tiemann szintézis<br />
179
Aril éterek előállítása (Williamson szintézis)<br />
Reakció típus : Nukleofil szubsztitúció S N 2<br />
•Reagens : NaOH, alkil-halogenid (metil vagy primer)<br />
Fenol alapú polimerek<br />
180
Természetes fenolok:<br />
Timol (kakukkfű)<br />
Rezveratrol (gyümölcsök)<br />
Polifenolok gyökfogó hatása<br />
OH O<br />
R 1 O<br />
R 2<br />
OH<br />
OH<br />
OH O<br />
R 1 O<br />
R 2<br />
O<br />
O<br />
+<br />
H.<br />
H 2 O<br />
HO<br />
.<br />
HO<br />
HOO<br />
.<br />
OH O<br />
H 2 O<br />
HOOH<br />
R 1 O<br />
R 2<br />
O<br />
O<br />
.<br />
H<br />
181
Éterek<br />
Kötésrendszer<br />
Nevezéktan<br />
Szubsztitúciós név:<br />
R’O előtag + RH alapvegyület<br />
Csoportfunkciós név:<br />
betűrendben, kötőjellel elválasztva az R, R’ csoport neve + kötőjel + éter funkciós csoportnév<br />
182
Fizikai tulajdoságok<br />
•A C-O kötés poláros ezért intermolekuláris dipol-dipol kölcsönhatások lépnek fel. Az éterek kationokat<br />
tudnak szolvatálni.<br />
•H-kötéseket létesítenek proton donorokkal (pl. víz).<br />
•Következmények<br />
•Alacsonyabb o.p. és f.p. mint az analog alkoholok<br />
• Vízben nem oldódnak, csak mérsékelten a kis C-atomszámúak<br />
183
Éterek előállítása<br />
Alkoholok savas kondenzációja<br />
Williamson szintézis<br />
Alkoximerkurálás-demerkurálás<br />
Epoxidok gyűrűfelnyitása<br />
184
Williamson éter szintézis<br />
S N 2 reakció: primer alkil-halogenidek a legreaktívabbak (E2 verseng a zsúfolt szubsztrátumok esetén).<br />
Aszimmetrikus éterek: primer halogenid + zsúfoltabb alkoxid<br />
Ha a halogenid tercier, szterikus gátlás miatt az E2 elimináció preferált:<br />
185
Vízelvonás alkoholokból<br />
csak szimmetrikus éterek esetén kedvező, mellékreakció: dehidratálás<br />
Alkének alkoximerkurálása-demerkurálása<br />
Reakció típusa: elektrofil addíció<br />
•Reagens: higany-acetát Hg(OAc) 2 / ROH / THF (toxikus!)<br />
•Regioszelektivitás: Markovnyikov szabály érvényesül<br />
•A reakció nem sztereoszelektiv<br />
•Ciklikus merkuri ionon keresztül zajlik, amit az alkohol felnyit, a<br />
szubsztituáltabb szénre támadva<br />
•Demerkurálás: redukció nátrium-tetrahidrido-boráttal NaBH 4<br />
Mechanizm:us<br />
186
Éterek hasítása<br />
Reakció típusa: nukleofil szubsztitúció<br />
•Erős savak:HBr, HJ<br />
•Az O protonálásával jó távozó alkohol alakul ki<br />
•A bromid és a jodid mindkettő jó nukleofil<br />
•Az alkil csoportoktól függően a folyamat lehet SN1 vagy SN2<br />
•Primerés szekunder alkil-éterek S N 2 mechanizmus szerint reagálnak sav katalízissel:<br />
A jodid a kevésbé gátolt alkil csoportra támad, ahogy ez várható.<br />
A tercier éterek esetén protonálás után karbokation intermedier alakul ki, S N 1 vagy E1 reakciót<br />
eredményezve:<br />
187
Aril éterek hasítása<br />
Reakció típusa: nukleofil szubsztitúció<br />
•Erős savakkal: R-O-Ar, HI vagy HBr, fenol és alkil-halogenid képződik.<br />
•Az alkil csoport szerkezeteétől függően: SN1 vagy SN2<br />
188
Oxidáció: peroxid képződés, robbanékony<br />
189
Gyűrűs éterek<br />
O<br />
O<br />
O<br />
tetrahidrofurán 1,4-dioxán oxirán<br />
O<br />
Ipari előállítás<br />
Laboratóriumi előállítás<br />
190
Oxiránok reakciói<br />
Reakció típusa: nukleofil szubsztitúció<br />
•Az epoxidok reaktívabbak mint a nyílt láncú éterek a gyűrűfeszültség miatt<br />
• Erős nukleofilekkel való reakció: RO ─ , RMgX, RC≡C ─ , RLi, LiAlH 4 , NaBH 4 , a Nu a kevésbé szubsztituált<br />
szénre támad<br />
191
• Gyenge nukleofilek ( H 2<br />
O, ROH, R-NH 2 ) esetén sav katalízis szükséges, a Nu a szubsztituáltabb<br />
szénre támad<br />
192
193
Korona éterek<br />
„Lila benzol”: benzol, 18-korona-6, és kálium-permanganát, oxidálószer. A korona éter elegyedik benzollal,<br />
a K + komplexál a korona éterrel, így a permanganát anion oldódni kényszerül benzolban.<br />
194