innen letölthető! - jgypk - Szegedi Tudományegyetem

Tisztelt Gyakorlatvezető Kollégák!
Tisztelt óvodapedagógus jelöltek!
A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Óvodapedagógus szak
gyakorló óvodáinak vezetői és mentor óvodapedagógusai közreműködésével azért készült el a
gyakorlati útmutató, hogy a hallgatók számára segítséget nyújtsunk.
Minden hallgató a főiskolát képviseli. Értékközvetítő gyermek szeretettükkel, színvonalas
teljesítményükkel, a kollégákkal és a szülőkkel való jó kapcsolat kialakításával biztosítsák
eddigi tanulmányaik, óvodai gyakorlatuk hatékonyságát.
Bízunk abban, hogy a vállalt feladatok teljesítéséhez ez a gyakorlati füzet támpontot ad,
elősegíti a felkészülést, a tartalmas elemző munkát.
Javasoljuk Önöknek, figyelmesen tanulmányozzák át ezt a gyakorlati füzetet.
Legyen mindannyiunk közös érdeke, felelősségteljes feladat az óvodapedagógusi szak
szakmai sikere!
Alkalmazzák, használják eredménnyel és egészítsék, ki ha szükséges!
Sikeres pedagógiai gyakorlatot kíván
Dr Szeri Istvánné
a gyakorlati képzés vezetője
A gyakorlati képzés célja és feladatai
1. A gyakorlati képzés célja: erősíteni az óvodapedagógus képzést, olyan képességek
kialakítása, fejlesztése, melyek lehetővé teszik a tudatos nevelő- fejlesztő
tevékenységet a gyerekek fejlettségi szintjéhez igazodva.
2. A hivatásszeretet és hivatástudat megalapozása.
3. A humanista, gyermekközpontú szemlélet kialakítása.
4. A toleráns, együttműködő, gyermekeket segítő nevelői beállítódás erősítése.
5. Önismeretre, önértékelésre, és önfejlesztésre épülő, kreatív magatartás, nevelés.
6. A gyakorlati képzés során ismerkedjenek meg a hallgatók a komplex óvodai
neveléssel, a nevelőmunkát befolyásoló pedagógiai programokkal, az óvodai nevelés
nemzetközi és hazai törekvéseivel.
7. A gyermekek egyéni fejlődési ütemét toleráló, egyéni szükségleteit figyelembe vevő
differenciáltan fejlesztő óvodapedagógus szemlélet és magatartás kialakítása.
8. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok szintézisének biztosítása.
9. Az általános és szakmai műveltségre alapozott pedagógiai készségek, pedagógus
személyiségvonások fejlesztése.
A gyakorlati képzés struktúráját, tartalmát meghatározó szempontok:
1

A gyakorlatorientált képzés erősítése érdekében, 600 óra a gyakorlat arányának
biztosítása.
A szakma specifikus tulajdonságok, készségek, képességek fokozatos és differenciált
fejlesztése, és időkeretének ennek megfelelő alakítása.
A képességek alakítását szolgáló képzési szakaszok:
- I. évfolyam - alapozási szakasz. Komplex óvodai pedagógiai szakmai gyakorlat 1.
-II. évfolyam – kibontakozási- gyarapodási szakasz. Óvodai gyakorlat 2-3-4.
-III. évfolyam - kiteljesedési szakasz. Óvodai területi gyakorlat 5.
A képességek alakítását szolgáló képzési szakaszok feladatrendszerének, egymásra
építése, egyes szakaszokban, a mentor óvodapedagógusok, a gyakorlatvezető és a
szakmódszertanos oktatók munkamegosztásának, kialakítása, szakmai kontrolljuk irányító
szerepük biztosítása.
Az alapozó szaktárgyak, szakmódszertanok és a gyakorlás feladatainak időrendi
koordinálása.(az elméleti ismeretek előzzék meg a gyakorlatot).
A képzés szakaszaiban a hallgatók tevékenységeinek hangsúlyaira tekintettel alakuljon az
értékelés (A bevezető szakaszban, a kellő gyakorlati tapasztalatok megszerzéséig aláírás).
A folyamatos nevelőmunka gyakorlása érdekében az összefüggő egyéni gyakorlatok
intenzitásának fokozása, az önállóság és a társakkal való együttműködés gyakorlása
érdekében új képzési formák bevezetése (egyéni, mikro csoportos gyakorlat).
Az óvodapedagógus jelöltekre vonatkozó elvárások
1. Tanulmányozza az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramját és az OKI által
elfogadott alternatív óvodai nevelés programját.
2. Az óvodapedagógus szak tantervi követelményeiben megfogalmazódott
műveltségtartalmak gondolatiságának, tükrében lássa el elméleti és gyakorlati feladatait.
3. Ismerje meg a gyermekintézmény pedagógiai programját és alkalmazkodjon annak
elvárásaihoz, nevelő-oktató munkáját ennek megfelelően, ezzel összhangban tervezze.
4. Felkészülését, óvodai munkáját, magatartását a pedagógiai hivatás iránti elkötelezettség
és méltóság jellemezze.
2

5. Alkalmazkodjon a gyermekcsoport életritmusához.
6. Szólítsa keresztnevén, illetve becenevén a gyermekeket.
7. Az óvodában ápoltan, esztétikusan, pontosan, jelenjen meg
8. Az óvodai hospitálása, munkája időszakában használjon védőruhát és váltócipőt.
A gyakorlati képzés struktúrája
A gyakorlati képzés az elméleti képzéssel párhuzamosan 6 félév.
A részvétel kötelező! A szakmai gyakorlaton csak érvényes Egészségügyi könyvvel lehet
részt venni!
A gyakorlat során használt legfontosabb alapfogalmak
Hospitálás: az óvodapedagógus hallgató tapasztalatszerzés céljából különböző nevelési
színtereken megfigyeléseket végez.
Hospitálási napló: a hallgató az egyéni és csoportos gyakorlat során megfigyelt
tapasztalatait, élményeit, pedagógiai eseményeket, helyzeteket, adatokat abban
összegyűjtse, leírja, kiegészítve saját észrevételeivel, elemző gondolataival a megfigyelési
szempontoknak megfelelően. Tartalma: előlap,rajta a hallgató neve, csoportja, a gyakorlat
féléve, tartalomjegyzék, vázlatok,tervezetek,értékelések,elemzések.
Gyakorlatvezető: az óvodai gyakorlatot irányító főiskolai oktató. Feladata: a gyakorlatok
szervezése, kapcsolattartás az óvodákkal és a hallgatókkal a beérkező dokumentumok
ellenőrzése, a gyakorlati jegyek bevezetése az indexbe. Minden félév elején tájékoztatót
tart az adott gyakorlat feladatairól, részleteiről. Munkáját adminisztrátor segíti.
Megfigyelés: céltudatos, tervszerű rendszeres, objektív tényeken alapuló észlelés.
Pedagógiai elemzés: Tények, események, történések alapján szerzett ismeretek
felfedezése, adott vagy választott szempontok alapján történő taglalása, tapasztalatok és a
hozzájuk kapcsolható elméleti ismeretek segítségével következtetések levonása,
hipotézisek megfogalmazása.
Vázlat, tervezet: Az önálló feladatvégzésre való felkészülés írásos eszköze, amely segíti
a tervszerű, tudatos munkavégzést. Javaslom a kéthasábos tervezet használatát.
A gyakorlat típusai
Komplex gyakorlat: pedagógiai szaktárgyakhoz kapcsolódó megfigyelésre és
tevékenységre ad alkalmat.
Egyéni gyakorlat: a hallgató meghatározott időkeretben bekapcsolódva az óvoda
mindennapi életébe meghatározott tevékenységeket végez.
Csoportos gyakorlat: szaktárgyhoz, módszertani tantárgyakhoz kapcsolódik, a hallgatók
az adott félév kiemelt tevékenységeiből tervezetet készítenek, csoport előtt foglalkozást,
kezdeményezést tartanak, amit meghatározott szempontok szerint elemeznek és
értékelnek, így saját és társuk munkája is gazdagítja szakmai tapasztalataikat.
3

A gyakorlat munkaformái: megfigyelés és önálló munkavégzés.
A gyakorlat értékelése
Módszertani vizsga nélkül nem tarthatja meg a hozzá kapcsolódó foglalkozást, de
megfigyelést, hospitálást végezhet. Az elvégzett tevékenységek arányában kapja meg a
gyakorlatra a kredit pontokat Érvénytelen a hallgató gyakorlata, ha hiányzásai a
Tanulmányi és vizsgaszabályzat szerinti mértéket meghaladják, vagy ha az előírt félév
feladatainak teljesítésére elégtelen minősítést kapott. Ebben az esetben a gyakorlatot meg
kell ismételni.
Az egyes gyakorlathoz rendelt részfeladatok teljesítését a mentor óvodapedagógus
igazolja az alábbi módon: jelenléti ívet vezet, kézjegyével ellen jegyzi a hallgató
tervezeteit és a hospitálási naplóját, és javaslatot tesz a gyakorlati jegyre az ötfokozatú
skálán
Szakmai gyakorlati képzési modul
Kód Tantárgy/tantárgyelem előfeltétel kr Ért 1, 2. 3. 4. 5. 6.
NAO-OV-
GY
Óvodai gyakorlat 26/k7te 600
óra
Komplex óvodai
2 gyj 45
pedagógiai szakmai
gyakorlat 1.
Óvodai gyakorlat 2. 4 gyj 75
Óvodai gyakorlat 3. 4 gyj 75
Óvodai gyakorlat 4. 4 gyj 90
Óvodai területi
10 ZV 215
gyakorlat 5.
Pedagógiai-pszich.
- ai 15
szintetizáció
Nyári nevelési
2 ai 40 45
gyakorlat
A modul kreditjei,
tárgyelemei és órái
összesen:
26k/7te 600
óra
- 85 75 120 90 230
I. évfolyam: egyéni gyakorlat- beszámoló
A gyakorlati képzés értékelése:
nyári gyakorlat /két hét/- aláírás
4

II. évfolyam: egyéni gyakorlat- gyakorlati jegy
csoportos gyakorlat- gyakorlati jegy
nyári gyakorlat /két hét/ – aláírás
III. évfolyam: egyéni gyakorlat- gyakorlati jegy
hathetes, szakmai gyakorlat, záró vizsga
Megjegyzés valamennyi óvodapedagógus hallgató részére:
1. A délelőttös és a délutános tevékenység időtartama azonos a gyakorlatvezető
óvodapedagógus munkarendjével.
2. A lehetőség konkrét ismeretében be lehet kapcsolódni a szabadidő szervező
tevékenységekbe.
A gyakorlati képzés szakaszai:
1. szakasz: Komplex óvodai pedagógiai szakmai gyakorlat 1.
Alapozó szakasza:
- óvoda
- gyermek
- önismeret megszerzésének szakasza
A. Az óvodapedagógus hallgató elméleti feladatai:
1. Figyelje meg és jegyezze le:
- az adott óvodában, az óvodai csoportban a tárgyi feltételeket a célszerűség, a
szükségszerűség, a gyermekcsoport életkora, a tárgyi környezet esztétikuma
szempontjából (bútor, berendezési tárgyak, dekoráció, szemléltető eszköz).
- az egyes gondozási feladatok ellátását, az ellátás színvonalának jelentőségét a
gyermekek biztonságérzetének, jó közérzetének alakulásában.
- az egyéni szükségletek, igények kielégítésének lehetőségei.
- az óvodapedagógus és a gyermek viszonyának alakulását az egyes gondozási teendők
ellátásának folyamatában.
- az óvodapedagógus balesetek megelőzése érdekében végzett tevékenységét.
- a játéktevékenység feltételeinek megteremtését, biztosítását (idő, hely, eszköz)
- az óvodapedagógus, részvételét a gyermekek játékában.
- az óvodapedagógus beszédkultúráját (tempó, hangerő)
- egy gyermek verbális és nemverbális jelzéseit.
- egy gyermek délelőtti, vagy délutáni időszakban elvégzett önkiszolgáló tevékenységét.
2. Ismerje meg:
- a gyermekcsoport dokumentációját (csoportnapló, fejlődési napló stb.)
- a gyermekcsoport napirendjét, heti rendjét.
5

- az óvodapedagógusok, a nevelőmunkát segítők és egyéb dolgozók munkarendjét,
együttműködésük tartalmait, formáit.
- az óvoda és a család kapcsolattartásának módjait (családlátogatások, egyéni beszélgetés,
szülői értekezlet, nyílt nap, az óvoda érdekében végzett munka, közös kirándulások,
ünnepek, ünnepélyek stb.)
3. Jegyezze le:
- egy kiválasztott gyermek 30 percnyi játéktevékenységét, és ezt tanulmányai alapján
elemezze.
- figyelje meg a gyermekcsoport napirendjét, életritmusát, tevékenységeit és a lényegre
irányuló megfigyeléseit is rögzítse! (minden nap!)
B. Az óvodapedagógus hallgató gyakorlati feladatai
1. Vegyen részt:
- a gondozási feladatok ellátásában, a gyakorlatvezető óvodapedagógus kérésére,
megbízása alapján.
- Egy-egy játszócsoport tevékenységében a gyermekek személyiségének és a
játéktevékenység alapelveinek tiszteletben tartásával.
- Az egyes étkezések előkészületeiben.
- A délutáni pihenés végén adódó feladatokban.
- A gyermekek udvari életében, szabadidős tevékenységében.
2. Tudjon:
- számos mesét, verset, mondókát, kiolvasót, és ezeket a gyermekek igényei alapján
kötetlenül el tudja mondani, illetve megfelelően tudja alkalmazni.
- Mondókás, énekes játékokat, dalokat, hogy ezeket a gyakorlatvezetővel történt
megbeszélés alapján, igény szerint a gyermekekkel el tudja játszani, illetve számukra elő
tudja adni.
3. Törekedjen:
- szoros kapcsolatteremtésre egy-két gyermekkel.
Óvodai gyakorlat 2- 3-4--félév.
Kibontakozási szakasz
A. Az óvodapedagógus hallgató elméleti feladatai:
1. Figyelje meg, majd jegyezze le:
6

- a gyermekek, illetve egy-egy gyermek motiválását a munkavégzésre.
- a gyermek önálló munkavégzésének lehetőségeit, feltételeit, és ezek biztosítottságának
mértékét.
- az adott gyermekcsoportban a konfliktus kezelés módját.
- milyen módszerekkel éri el az óvodapedagógus, hogy minden gyermek érzelmi
biztonságban érezze magát.
- a tevékenykedtetését, a sokoldalú tapasztalatszerzés feltételeit.
2. Ismerje meg és elemezze:
- az adott korcsoport fejlettségi jellemzőit,
- egy gyermek két- három szokásának szintjét (higiénia, étkezés, öltözködés).
- milyen lehetőségek, törekvések vannak az egészséges életmód kialakítására a
csoportban.
- A gyermekek kisebb létszámú csoportja „kuckózási” igényeit.
- Az óvodapedagógus tudatos pedagógiai munkáján alapuló élmények megjelenését a
játéktevékenységben.
- A gyermek játékában az óvodán kívüli élmények jelentkezését.
- A másság elfogadásának jelei a csoportban (hátrányos helyzet, etnikai kisebbségi lét, az
életkorhoz viszonyított alacsonyabb fejlettség, kiemelkedő képességek valamely
területen, mozgás illetve érzékszervi fogyatékosság, antiszociális magatartás).
- Az egyéni bánásmód érvényesülését az eltérő képességű gyermekek fejlődésében a
közösségi nevelés során.
- Az adott gyermekcsoportra jellemző tanulásszervezési formákat.
3. Elemezze és értékelje:
- a pedagógiai alapelvek érvényesülését játékidőben.
- a munka jellegű tevékenységek hatását a közösségi kapcsolatok alakulására.
- a csoporton belüli kapcsolatrendszereket (gyermek-gyermek, gyermek –
óvodapedagógus, gyermek-nevelőmunkát segítő).
- egy –egy gyermek gyermekcsoportban elfoglalt helyének hatását az én fejlődés
alakulásában.
- a nevelési folyamat egészét, a tevékenységek egymásra épülését.
- egy-egy komplex téma feldolgozása során, az elsajátítás folyamatában érvényesülő
didaktikai alapelveket.
4. Dolgozzon ki:
- egy gyermek részére- életútjának ismeretében – fejlesztő programot.
B. Az óvodapedagógus hallgató elméleti feladatai az egyes nevelési területen
Anyanyelvi nevelés
7

1. Figyelje meg és jegyezze le:
- az óvodapedagógus kérdéskultúráját.
- az anyanyelvi nevelés beépülését az óvodai élet egészébe.
- a spontán helyzetekből adódó lehetőségek felhasználását az anyanyelvi nevelés
érdekében.
- az életkori és kóros beszédhibákat.
- a beszédhelyzet, a kommunikáció fenntartásának biztosítását.
Vers –mese
1. Figyelje meg és jegyezze le:
- a kialakult szokásokat az adott csoportban a vers –mese, neveléssel kapcsolatosan.
- a kezdeményezett foglalkozás sikerének biztosítása érdekében végzett szervezési
teendőket.
- a vers-mese anyagának helyét, szerepét az aktuális és komplex témakörben.
- milyen megoldási módot választott az óvodapedagógus a vers-mese elhangzásakor a
megélésre, az átélésre.
2. Ismerje és elemezze:
- az irodalmi mű kidolgozásakor alkalmazott módszereket, eljárások ( pl. bábozás,
dramatizálás) hatékonyságát, aktualitását.
- az irodalmi mű hatását a gyermek személyiségére.
Mozgás
1. Figyelje meg és jegyezze le:
- a gyermekek mozgásigényének kielégítésére szervezett lehetőségek
- az adott csoportban a mozgással kapcsolatban kialakult szokásokat.
- a mindennapos mozgás gyakorlataiban a kézi szerek alkalmazását, és ezek különböző
testrészekre, gyakorolt fejlesztő hatását.
- a testnevelés foglalkozás, nevelési lehetőségeit.
- a foglalkozás folyamatosságának, gördülékenységének biztosítását.
- a speciális láb és tartásjavító gyakorlatok alkalmazásait.
- az óvodapedagógus által használt szaknyelv és a gyermekek fejlettségi szintjének
összhangját.
2. Ismerje és elemezze:
- a kötött és kötetlen tevékenységben a gyermekek mozgásöröm tapasztalatszerzésének
segítését.
- az adott csoport mozgásfejlettségének szintjét.
- a testnevelés foglalkozáson a gyermekek optimális terhelhetőségét eltérő életkoruknak
megfelelően.
- a cél és rávezető gyakorlatok kiválasztását a főgyakorlat szempontjából.
8

- konkrét példákkal támassza alá , hogy mely testi képességek fejlesztése történt meg az
adott foglalkozáson.
- a mindennapos mozgás és testnevelés foglalkozáson alkalmazott mozgásos játék
nevelőértékét.
- a mindennapos mozgáson és a testnevelés foglalkozásokon alkalmazott kézi szerek
változatosságát és érdemi szerepét.
Rajzolás, mintázás, kézi munka
1. Figyelje meg és jegyezze le:
- az adott csoportban rajzolással, mintázással, kézimunkával kapcsolatban kialakítható és
kialakult szokásokat.
- hogyan adott teret az óvodapedagógus az egyéni képi ötletek megvalósításának.
2. Ismerje meg és elemezze:
- a kezdeményezés, vagy foglalkozás gördülékenységét, esztétikai szempontok
érvényesüléseit.
- egy téma különböző technikai feldolgozását.
3. Elemezze és értékelje:
- a gyermekcsoport tárgyi környezetének hatását a gyermekek rajzi kultúráját
- a rajzolás, mintázás, kézimunka nevelés szerepét a gyermek pszichés funkcióinak
(érzékelés, észlelés, akarat, emlékezet, figyelem, képzelet).
- az egyéni fejlesztés megvalósítását a kezdeményezés, a foglalkozás keretén belül
- a rajzolás, mintázás, kézi munka szerepét az ismeretnyújtás, ismeretszerzés
folyamatában.
4. Látott-e példát:
- zeneművek, műalkotások, irodalmi művek képi megalkotására Ha igen, erről fejtse ki
véleményét.
- a hagyományok megjelenésére, beépítésére a rajzolás, mintázás, kézi munka,
nevelésben
Matematikai nevelés
1. Figyelje meg:
- a napirend lehetőségeit a matematikai nevelés céljainak megvalósításában.
- a játéktevékenység lehetőségeit a matematikai nevelés céljainak megvalósításában.
- az óvodapedagógus feladatadását (érthető, pontos, gondolkodtató stb)
9

- a gyermekeknél tapasztalható differenciált problémaérzékenységet.
3. Értékelje:
- a problémamegoldó gondolkodás megjelenését, teljesítését a gyermekek mindennapi
életében.
- A matematikai „felfedezés”örömének biztosítását, tapasztalt módszereit.
4. Térképezze fel:
- a matematikai szabályjátékok szerepét
- egy-két gyermek matematikai ismereteit az adott életkorban a tapasztalt
tevékenységekhez kötötten.
C. Az óvodapedagógus hallgató gyakorlati feladatai
1. Vegyen részt:
- egyre nagyobb önállósággal a gondozási, étkezési feladatok ellátásában.
2. Tudjon:
- önállóan, játékidőt, munkafolyamatokat vezetni.
- olyan játékeszközöket készíteni, amelyek fejlesztő hatásúak és esztétikusak.
- kifejezéseket gyűjteni egy-egy gyermek szókészletéből.
- minél több anyanyelvi játékot, szabályjátékot alkalmazni az adott korcsoport szintjén.
- minél több verset, mesét, mondókát, népi hagyományokhoz kapcsolódó rígmusokat az
adott korcsoport szintjén.
- mozgásos játékokat, tevékenységeket szervezni és vezetni a délelőtt és délutáni napirend
keretében.
- konfliktushelyzeteket a gyermekek számára megnyugtató módon megoldani.
- mindennapos testnevelést, mozgásos játékokat tervezni és vezetni az életkori
sajátosságok figyelembe vételével.
3. Törekedjen:
- hospitálás idején alkalmazkodni a csoportban megfigyelt nevelési stílushoz, attitűdhöz.
- Bátran alkalmazni a nyelv humorát.
- Megismerni az óvodában folyó speciális foglalkozások cél és feladatrendszerét.
- Minél biztosabb gyakorlatvezetésre, az életkornak megfelelő szaknyelv használatára.
Óvodai területi gyakorlat5.
Kiteljesedési szakasz: Óvodai területi gyakorlat 5. (6. félév)
A. Az óvodapedagógus hallgató elméleti feladatai
1. Figyelje meg és jegyezze le:
10

- a játékeszközökön való osztozkodást hogyan szabályozza a csoport szokásrendje, az
óvodapedagógus ezt mennyire veszi figyelembe.
- a biológiai szükségletek elvégzése során adódó problémákat hogyan oldja meg az
óvodapedagógus.
- a délutáni pihenés zavartalanságának biztosítása.
2. Ismerje meg és elemezze:
- az átlagtól eltérő gyermekkel (gátlásos, félénk, agresszív) kapcsolatos gondozási
feladatok kapcsán a gyermek és az óvodapedagógus viszonyának alakulását.
- A délutáni nyugodt pihenés objektív és szubjektív feltételeit.
- A tanulási folyamat során a játékosság elvének érvényesülését.
3. Elemezze és értékelje:
- a gyermekek mintakövető magatartásának megnyilvánulásait a játék tevékenységben.
- A gyermekek óvodából történő távozásával kapcsolatban milyen szokások és normák
vannak az adott gyermekcsoportban.
- A nevelési folyamat és a tanulási folyamat egymásra épülését, kiegészítését, erősítését.
- Azokat a jellemzőket, amelyek az iskolai életre való érettség kritériumát jelentik.
4. Végezzen:
- vizsgálatot egy-egy gyermek neveltségi szintjéről, a gyakorlatvezető óvónővel történt
megbeszélés alapján, és a vizsgálatot elemezze, értékelje.
B. Az óvodapedagógus hallgató elméleti feladatai az egyes nevelési területen
Ének, zene, énekes játék
1. Figyelje meg és jegyezze le:
- az óvodapedagógus előadása megfelel-e a zenei követelményeknek (tiszta éneklés,
pontos ritmika, megfelelő tempó, megfelelő hangmagasság, pontos és érthető
szövegmondás, hangerő).
- milyen mértékben használja ki az óvodapedagógus a zenei nevelés lehetőségeit
(tervszerű kezdeményezés, spontán éneklés).
- milyen módszereket, eljárásokat használ az óvodapedagógus egy-egy zenei feladat
megoldására.
2. Ismerje fel és elemezze:
- a dalos játék megfelel-e a gyermekek zenei és mozgásfejlettségének.
- az óvodapedagógus mivel és hogyan motiválja a gyermekeket.
- a hagyományőrzés jeleit a zenei nevelés során.
11

- milyen pedagógiai eljárásokat alkalmaz az óvodapedagógus a gyenge zenei képességű
gyermekek fejlesztésénél.
3. Elemezze és értékelje:
- a zenei nevelés során kit és hogyan érintett meg a foglalkozások, kezdeményezések
hangulata, játékossága, zenei anyaga.
- az előbbiek milyen érzelmi hatásokat, reakciókat váltottak ki a gyermekekből.
- A dalos játék szereplőit a gyakorlatvezető óvodapedagógus milyen szempontok alapján
választja ki.
Külső világ tevékeny megismerése
1. Figyelje meg és jegyezze le:
- van – e a csoportnak állandó feladata(természetsarok gondozása, virágöntözés, haletetés,
gyűjtemények).
- Hogyan kapcsolódnak be a szülők a környezet megfigyeltetésébe és a megfigyelési
lehetőségek biztosításába.
2. Ismerje fel és elemezze:
- milyen szokások alakultak ki az adott csoportban a környezet megismerésére neveléssel
kapcsolatban.
- milyen lehetőségek adódnak az adott csoportban a környezet megismerésére.
- milyen lehetőséget, biztost az óvodapedagógus az élő és élettelen természet
megfigyelésére és az ezzel kapcsolatos tapasztalatszerzésre.
- A tudományosság elvének érvényesülését.
3. Elemezze és értékelje:
- hogyan reagál az óvodapedagógus a kényes kérdésekre(szülés, halál, misztikus dolgok).
- Tematikus terv összeállításánál milyen elveket vettek figyelembe az óvodapedagógusok.
- A környezethez fűződő pozitív érzelmi viszony alakulását milyen módszerekkel segíti
az óvodapedagógus.
C. Az óvodapedagógus hallgató gyakorlati feladatai
1. Vegyen részt:
- a csoportban kialakult hagyományok, ünnepek, ünnepélyek előkészületében,
megtartásában.
12

- A gyermekek spontán kialakult zenei játékaiban.
- Többszólamú, illetve kánonéneklési lehetőségekben.
2. Tervezzen és vezessen:
- egy-egy nevelési folyamatot, a gyakorlatvezetővel történt megbeszélés alapján.
Önértékelésében érvényesüljön a komplexitás.
- Olyan tevékenységeket, amelyek segítségével a gyermek környezetének változásait
szemléletesen érzékeltetni tudja.
3.Tudjon:
- az adott gyermekcsoportban minden alkalmat, lehetőséget megragadni arra, hogy énekes
játékot kezdeményezzen a gyermekekkel, énekeljen, hangszeren játsszon, nekik.
- a gyermekek fejlettségének megfelelően –gyermekhangszereket felhasználva- a népi
kultúra adta lehetőségekkel (nád, duda, nádsíp, köcsögduda) élni.
4. Figyeljen:
- arra, hogy a való világot megismerjék a gyerekek, „tegye helyre” a hamis, vagy
pontatlan nézeteket úgy, hogy ne sértsen vele szülői tekintélyt.
Nyári nevelési gyakorlat
I. évfolyam számára, 40 óra eltöltése általa választott óvodában.
1. Figyelje meg és jegyezze le:
- jegyezze le a nyári élet megtervezését és szervezését /napirend, heti rend, gondozási és
közösségi élettervét/.
- figyelje meg a csoport és az udvari élet szokásait, játék és munkafajtákat
- rögzítse az óvodapedagógus irányító tevékenységét.
- figyelje meg milyen gondozási feladatokat, lát el a óvodapedagógus
és a nevelőmunkát segítő munkatárs.
- rögzítse a látott kezdeményezéseket, tevékenységeket
2. Gyakorlati feladata:
- kapcsolódjon be az óvoda délutáni életébe és szokásaiba.
- ének zene, vers-mese és mozgásos tevékenység tervezése és levezetése
az óvodapedagógus megbeszélése alapján.
- két hét tapasztalatainak megbeszélése, összegzése..
13

II. évfolyam, 45 óra eltöltése általa választott óvodában
1. Figyelje meg és jegyezze le:
- a csoportnaplóban, nyári élet tervezésének és szervezésének lejegyzetelése.
- a csoportban és az udvaron látott játék fajtákat, munkafeltételek.
- délelőtt folyamán látott óvodapedagógus irányító tevékenységét,
- a délutános munka megfigyelése.
- adminisztrációs munka tanulmányozása /fejlődési napló, mulasztási napló/
2. Gyakorlati feladata:
- rajzolás, mintázás, kézimunka kezdeményezése, tervezése és vezetése.
- a külső világ tevékeny megismerése tervezése, vezetése.
- matematikai kezdeményezés levezetése.
- délutános munka önálló végzése. Udvaron körjáték, szabályjáték szervezése, vezetése.
- két hét tapasztalatainak megbeszélése, összegzése.
Általános tudnivalók
Ismerkedjék meg az óvoda nevelőtestületével és a nevelőmunkát segítőmunkatársakkal
Lehetőség szerint vegyen részt nevelői, munkatársi és szülői értekezleten, ünnepélyen,
egyéb óvodai rendezvényen.
A területi szakmai gyakorlat és az óvodai záró foglalkozás az óvodapedagógus szak
szerves része, s ennek teljesítése nélkül a hallgató záróvizsgára (államvizsgára) nem
bocsátható. A gyakorlatot megrövidíteni vagy megszakítani nem szabad.
Betegség esetén a hallgató a mentor óvodapedagógusnak írásban jelenteni köteles
távolmaradását. A mulasztott napokat pótolni kell.
A hallgatók a gyakorlatra vigyék magukkal a diákigazolványukat és az egészségügyi
kiskönyvüket, gyakorlati útmutatójukat.
A szakmai gyakorlaton a záró foglalkozásra készített tervezetet a hallgatók adják le a
mentor óvodapedagógusnak, aki összegzéssel és jegyzőkönyvvel továbbítja a JGYTF
óvodapedagógus szak gyakorlatvezető tanárának.
Szakmódszertani gyakorlatok
(teljesítésük kritérium feltétele a szakmódszertani kreditek megszerzésének)
Félévek
1 2 3 4 5 6
A játék Óra/vizsga 2óra 1óra
14

pedagógiája
és
módszertana
Anyanyelvi,
irodalmi
nevelés
módszertana
Vizuális
nevelés és
módszertana
Testnevelés
módszertana
Ének-zenei,
nevelés és
módszertana
Matematikai
nevelés
módszertana
Környezeti
nevelés és
módszertana
Kredit 2k 2gy
Óra/vizsga 2óra 1óra
Kredit 2k 1gy
Óra/vizsga
2óra
Kredit
2gy
Óra/vizsga 1óra 1óra 2óra
Kredit 1gy 1gy 2gy
Óra/vizsga 1óra 1óra
Kredit 1gy 1k
Óra/vizsga 2óra 2óra
Kredit 2k 1gyj
Óra/vizsga
kredit
1óra
2óra
2k
2k
gy
Az egyéni óvodai gyakorlatok rendje:
Játéktevékenység szervezése és félévenként a hallgató szakmódszertani tanulmányaitól
függően két speciális nevelési terület szervezésének és vezetésének gyakorlása.
A gyakorlati képzés a 6. félévben hathetes területi egyéni gyakorlattal zárul.
1. évfolyam
Az egyéni hospitálás célja
1. Ismerkedés az óvoda, a csoport tárgyi, személyi feltételeivel.
2. Az óvodapedagógus hivatásra való beállítódás, a pálya iránti érdeklődés alakítása,
erősítése.
15

3. A pályaismeret bővítése az óvodapedagógusi munka bemutatásával.
4. A gyermek centrikus szemlélet megalapozása. Az általános és fejlődés-lélektani
ismeretek alapján, az óvodáskorú gyermek életkori és egyéni sajátosságainak
megfigyelése.
5. A fejlesztő, együttműködő, segítő biztonságot nyújtó magatartás megalapozása.
6. A hallgató önismeretének fejlesztése, a pályakövetelmények fokozatos megismerése
alapján.
7. Az önfejlesztő, önnevelő magatartás erősítése.
8. A pályához szükséges alapvető pedagógiai készségek fejlesztése:
- figyelemkoncentráció és tartó, empátiás készségek kialakítása.
- figyelemmegosztás
- szervezési, kontaktusteremtő
1. Ismerkedjenek meg az óvoda tárgyi, személyi feltételeivel, a gyermekcsoporttal (név, jel,
családi háttér)
2.Írják be a hospitálási füzetbe, a gyermekcsoportra vonatkozó adatokat, a feladatokat . A
megadott szakirodalom jegyzeteit is a füzetbe rögzítsék.
3.Figyelje meg a gyermekcsoport napirendjét, életritmusát, tevékenységeit és a lényegre
irányuló megfigyeléseit is rögzítse mindennap.
4.Ismerkedjen meg az óvoda Nevelési Programjával, valamint a csoportra vonatkozó
sajátos nevelési programmal. Gyermekkép, óvodakép, óvodai nevelésük rendszere,
alapelvek.
5. A mentor óvodapedagógus alapján aktívan kapcsolódjon be a napi tevékenységbe.
6. Étkezés,pihenés, környezet rendbe rakása, a gyermek személyes higiénés szokásainak
tevőleges segítése, irányítása.
2. második évfolyam
16

1. Figyelje meg a mentor óvodapedagógus tevékenységét együttműködését a
gyerekekkel kontaktusteremtését.
2. Gyakorolja a gyerekekkel való kapcsolatfelvételt.
3. Az óvodapedagógus irányításával válasszon ki 2 gyermeket, és folyamatosan rögzítse
a személyükre vonatkozó megfigyeléseit, tevékenységekben való részvételét,
különösen a játéktevékenységben.
4. Kapcsolódjon be a játéktevékenység feltételeinek megteremtésébe (eszköz, készítése
stb.)
5. Az óvodapedagógus útmutatása alapján aktívan vegyen részt a napi tevékenységekben
és a gondozási feladatok ellátásában.
6. Gondolja át és rögzítse, milyen személyes tulajdonságai segítik, illetve gátolják
gyakorlati munkáját, hol van szükség több segítségre.
A szakmai gyakorlat vezetése, ellenőrzése és értékelése
Kérjük a vezető és a mentor óvodapedagógusokat, legyenek a hallgatók segítségére
a nyugodt elméleti és gyakorlati munka feltételeinek biztosításában.
Kérjük a mentor óvodapedagógusokat, készítsék fel a szülőket, gyerekeket az
óvodapedagógus hallgatók fogadására.
A mentor óvodapedagógus legyen tárgyilagos értékelője a hallgatónak,és szükség estén
segítse önállóságának érvényesülését a gyermekek megismerésében.
Folyamatosan vezesse be a hallgatót az óvoda adminisztrációs munkájába.
Naponta elemezze és értékelje a hallgató teljesítményét. A szakmai gyakorlat utolsó hetében a
hallgató záró foglalkozást vezet bizottság előtt.
A bizottság tagjai az óvoda vezetője vagy helyettese és a mentor óvodapedagógus
A záró foglalkozást délelőtt 8-10 óráig.
A záró foglalkozás részét képezi az oklevél minősítésének, ezért a záró foglalkozásról
jegyzőkönyvet kell felvenni.
A záró foglalkozás érdemjegyét (5 fokozatú skála) a létrehozott bizottság állapítja meg.
17

Szempontok az összegzés elkészítéséhez
a mentor óvodapedagógus számára
1. Felkészültsége:
kiemelkedő, alapos, gondos, közepes, hiányos, gyenge
önelemző képessége, kritikai érzéke, erősségei.
2.Írásbeli munkája:
igényes, körültekintő, alapos, felületes nehézkes,
segítséget igénylő
3.Nevelői magatartás:
következetes, változó, túl szigorú, túl engedékeny
4. Értékelés módja:
megfelelő, főként dicsér, főként bírál, nem értékel
5. Kapcsolatteremtő képessége:
könnyen teremt kapcsolatot, barátságos,
zárkózott, nehézkes, közömbös
6. Szervezőképessége:
kiváló,jó, nehézkes, nincs
7. Metakommunikációja:
tudatos, ösztönös, gyenge
8. Egyéb megjegyzés:
A hallgatók jogai és kötelességei a gyakorlati képzés idejére
1. A hallgató az előírt napokon és időben köteles a gyermekcsoportban pontosan és a
gyakorlati munkára felkészülten megjelenni.(váltó ruha, váltócipő, hospitálási napló).
2. A hallgató anyagi felelősséggel használhatja az óvoda eszközeit. Az
óvodapedagógussal történt egyeztetés alapján, szükség esetén fogyóanyagot vásárolhat
óvodai eszközök készítéséhez melyet az óvodában hagy.
3. A hallgató indokolt esetben (betegség, családi ok miatt) kérheti az egyéni gyakorlatra
való kijelölését az óvodapedagógussal egyeztetett időpontra.
4. A hallgató köteles az írásbeli feladatait a követelményeknek megfelelően elvégezni.
5. A hallgatónak joga van a gyakorlati képzéssel kapcsolatos észrevételeit a
gyakorlatvezető óvodapedagógusnak, az óvodavezetőnek vagy helyettesének illetve a
JGYTF óvodapedagógus gyakorlatvezető tanárának jelezni.
18

6. A hallgató egyéni gyakorlata során köteles aktívan tevőlegesen (és nem szemlélődve)
részt venni a gyermekek tevékenységeiben, gondozásaiban nevelésében.
7. A hallgató köteles a gyakorlatvezető óvodapedagógus által kiadott feladatokat
megoldani.
A mentor óvodapedagógus feladatai
1. Szaktudásuk maximumát adva irányítsák a hallgatók gyakorlatát, figyelembe véve az
egyéni sajátosságokat.
2. Tekintsék elsődleges célnak a hallgatók gyakorlati munkához való pozitív érzelmi
viszonyának kialakítását, a korszerű, gyermekközpontú nevelői beállítódás erősítését.
3. A gyakorlati munkára való felkészítés mellett folyamatosan tekintse meg a hallgató
pedagógiai naplóban tett, megjegyzéseit és munkájukat kézjegyével és véleményével
igazolja naponta.
4. Ellenőrzi a hallgató pontos megjelenését.
5. Segítséget nyújt a hallgatónak az önálló munka végzéséhez és az írásos
felkészüléshez.
6. Adjon tájékoztatást a hallgatónak csoportja adminisztrációs feladatairól/felvételi és
mulasztási napló, csoport napló, fejlődési napló stb./
7. A megadott szempontok figyelembe vételével értékeli a hallgató munkáját.
Jegyzőkönyv
……………………………………………….
Hallgató záró foglalkozásáról
A záró foglalkozás időpontja: ………………………………………….
Helye:……………………………………………….
Csoport……………………………………………..
Tárgya:………………………………………………
19

Anyaga:……………………………………………….
A záró foglalkozásra vonatkozó megjegyzések, észrevételek, értékelés:
A záró foglalkozás érdemjegye:……………………………………………….
…………………………………………. …………………………………………….
A bizottság tagja
a bizottság elnök
20