Fejlõdés I. ea Bevezetés - DE Pszichológiai Intézet
Fejlõdés I. ea Bevezetés - DE Pszichológiai Intézet
Fejlõdés I. ea Bevezetés - DE Pszichológiai Intézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
FEJLİDÉSLÉLEKTAN I.<br />
Dr. Péter-Szarka Szilvia<br />
<strong>DE</strong> Pszichológiai Intézet<br />
2010. szeptember<br />
Célok:<br />
A fejlıdéslélektan mint tudományterület megismerése (meghatározása, története, tárgya)<br />
A fejlıdés törvényszerőségei és meghatározói (biológiai okok és szocializáció)<br />
Vizsgálati módszerek, rajz és játék<br />
Témakörök<br />
A fejlıdéslélektan mint tudomány, nyitott kérdések<br />
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 1. fejezet<br />
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlıdése. Helikon, Budapest. 7-14<br />
Az emberi fejlıdés törvényszerőségei, fejlıdéselméletek (Freud, Erikson, Piaget, Wallon,<br />
Bruner, Vigotszkij)<br />
Bernáth László, Solymosi Katalin (1997): A fejlıdés meghatározó tényezıi és elméletei.<br />
In: Bernáth L., Solymosi K. (szerk.): Fejlıdéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó,<br />
Budapest. 7-26.<br />
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlıdése. Helikon, Budapest. 15-22.<br />
A fejlıdés meghatározói. Biológiai okok: gének, ikerkutatások<br />
Atkinson, R.L. és mtsi (1999): Pszichológia. Osiris, Budapest. (ikerkutatások, megfelelı<br />
részek)<br />
Cole, M., Cole, S. R. (1997): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 2. fejezet<br />
A szocializáció folyamata, alapvetı formái (identitás, utánzás, azonosulás, tanulás)<br />
Vajda Zs., Kósa É. (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 46-113.<br />
A fejlıdés meghatározói. Környezeti okok, szocializáció: család, testvérek<br />
Bagdy Emıke (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó,<br />
Budapest. 5-70.<br />
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 11.<br />
Vajda Zs., Kósa É. (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 171-275.<br />
A fejlıdés meghatározói. Környezeti okok, szocializáció: intézmények, kortársak, kultúra.<br />
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 11, 13.<br />
Vajda Zs., Kósa É. (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 281-428.<br />
Vizsgálati módszerek<br />
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 1. fejezet<br />
A játék fogalma, elméletei, típusai, vizsgálati lehetıségei<br />
Mérei F., Binét Á. (1993): Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. 122-134., 256-260.<br />
Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004): Fejlıdéslélektan. Urbis Könyvkiadó, Budapest.<br />
105-113.<br />
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlıdése. Helikon, Budapest. 131-<br />
139.<br />
A rajz fejlıdése, a gyermekrajzok jellegzetességei, elemzési lehetıségei<br />
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 9. fejezet (rajzos rész)<br />
1
Malchiodi, C. A. (2003): A gyermekrajzok megértése. Animula Kiadó, Budapest.<br />
Mérei F., Binét Á. (1993): Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. 186-193.<br />
Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004): Fejlıdéslélektan. Urbis Könyvkiadó, Budapest.<br />
113-116.<br />
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlıdése. Helikon, Budapest. 131-<br />
139.<br />
Változások a fejlıdés folyamatában. A fejlıdés zavarai.<br />
Illyés Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai. In: Illyés<br />
S. (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai<br />
Fıiskolai Kar, Budapest. 15-38.<br />
Séra László, Bernáth László (2004): Az iskolai tanulásra való készenlét, speciális tanulási<br />
nehézségek. In: N. Kollár K., Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris,<br />
Budapest. 265-278.<br />
A teljesítés feltétele<br />
KOLLOKVIUM:<br />
Írásbeli vizsga<br />
Kötelezı irodalom:<br />
Bernáth László, Solymosi Katalin (1997): A fejlıdés meghatározó tényezıi és elméletei. In:<br />
Bernáth L., Solymosi K. (szerk.): Fejlıdéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest. 7-26.<br />
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. (1, 2, 9-rajz: 367-375.o., 11,<br />
13)<br />
Vajda Zs., Kósa É. (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 46-113.<br />
Mérei F., Binét Á. (1993): Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. 122-134, 186-193, 256-260.<br />
Illyés Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai. In: Illyés S.<br />
(szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolai<br />
Kar, Budapest. 15-38.<br />
A FEJLİDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, MÓDSZEREI. A FEJLİDÉS MEGHATÁROZÓ<br />
TÉNYEZİI, FORMÁI.<br />
A fejlıdéslélektan helye a pszichológiai tudományokban<br />
Alaptudomány (↔ alkalmazott tudományterületek)<br />
a pszichikum kialakulását és fejlıdését vizsgálja<br />
leírja az életkori sajátosságokat<br />
kutatja a fejlıdés törvényszerőségeit<br />
≠ gyermeklélektan<br />
2
Alaptudományok (általános, személyiség-, fejlıdéslélektan, szociálpszichológia)<br />
Alkalmazott területek<br />
Emberlélektan<br />
egyénlélektan<br />
normális jelenségek lélektana<br />
kóros jelenségek lélektana<br />
társas lélektan (szociálpszichológia)<br />
Állatlélektan<br />
Története:<br />
Neveléstörténet<br />
Platón (Kr.e. 427-347)<br />
Erasmus (1469-1536)<br />
Comenius (1592-1670)<br />
Locke (1632-1704)<br />
Rouss<strong>ea</strong>u (1712-1778)<br />
Itard (1774-1838)<br />
1859: Darwin: A fajok eredete. Evolúciós gondolat: az egyedfejlıdés megismétli a<br />
törzsfejlıdést. A gyermekek a felnıttek pszichológiai jellemzıinek a forrásai.<br />
1879, Wundt, 1. pszichológiai labor: kísérleti pszichológia<br />
19. század: nı az érdeklıdés a gyermekek tanulmányozása iránt. Iparosodás, városiasodás<br />
→ gyermekek ellátása, tudás elsajátítása, iskolák létrehozása<br />
Preyer (1841-1897): 1. empirikus elemzések (1881)<br />
1890: USA, Stanley Hall, a gyermektanulmány (pedológia) megteremtıje. Gyermekkutatási<br />
Társaság. Ennek hatására a századfordulón Európában is megjelentek a gyermektanulmányi<br />
társaságok.<br />
A. Binét, E. Calparéde: iskolai gyakorlatban való hasznosítás (neveléstudomány)<br />
Nagy személyiséglélektani irányzatok<br />
Piaget (1896-1980): értelmi fejlıdés folyamata<br />
NAGY László, MÉREI Ferenc, KISS Tihamér, SALAMON Jenı, RANSCHBURG Jenı<br />
Módszerei:<br />
Megfigyelés<br />
Kísérlet<br />
Beszélgetés:<br />
Tesztek:<br />
- Intelligenciatesztek<br />
- Képességvizsgáló tesztek<br />
- Projektív tesztek<br />
3
Módszerkombinációk: pl. világjáték<br />
Két jellemzı megközelítési mód:<br />
Statikus → keresztmetszeti<br />
Folyamat → hosszmetszeti<br />
A fejlıdés fogalma<br />
Mi a fejlıdés<br />
Vitatott fogalom. Lényege: változás.<br />
Olyan folyamat, amelyben a változások mind külsı, mind belsı hatások következményei, e<br />
változások kiszámíthatóak, iránnyal rendelkeznek és strukturális természetőek.<br />
Olyan folyamat, mely során a mennyiségi gyarapodás mellett a változások minıségileg újat<br />
hoznak létre, valami egyszerőbbtıl a bonyolultabbig haladó mozgás révén. Idınként<br />
megtorpanások, visszaesés (regresszió) figyelhetı meg.<br />
A fejlıdés irányai:<br />
Differenciálódás: pszichés mőködések szabályozottabbá, finomabbá válása<br />
Integráció: részfolyamatok egységbe, rendszerbe szervezıdése (koordináció, ellenırzés)<br />
A fejlıdés formái:<br />
Érés: szervi alapon létrejövı képességgyarapodás<br />
Tanulás: környezet ingereitıl függı, tartós változást elıidézı folyamat<br />
A fejlıdés két ágból tevıdik össze:<br />
Filogenezis: fajfejlıdés<br />
Ontogenezis: egyedfejlıdés<br />
Vitatható területek, nyitott kérdések<br />
Univerzalitás vagy kulturális meghatározottság: a fejlıdés jelenségei mennyire tekinthetık<br />
kultúrához kötöttnek vagy egyetemes jellegőnek<br />
Megfordíthatóság- egyirányúság: kritériuma- e a fejlıdésnek, hogy a bekövetkezett változások<br />
visszafordíthatatlanok legyenek. (A képességek romlása is a fejlıdés része-e)<br />
Minıségiek vagy mennyiségiek a változások (ugrásszerő vagy líneáris a változás)<br />
Célirányosság: fejlıdés ≠ változás, mert van valamilyen célja. A célállapot megjelölése nélkül<br />
nem tudjuk meghatározni, melyek az elıremutató és melyek a regresszív folyamatok. →<br />
ideológiai tartalmak fontossága<br />
4
A fejlıdéslélektan fı kérdései<br />
1. A fejlıdés forrásai: az öröklés és környezet viszonya<br />
Nem választhatóak el egymástól, csak elméleti szinten → a környezeti hatások módosítják a<br />
veleszületett tulajdonságokat (Pedagógiai következmények!)<br />
ÖRÖKLİDÉS:<br />
Fajra (emberre) jellemzı tényezık:<br />
Mőködési elv: tapasztalatszerzés módja és tapasztalatok használhatósága<br />
Motivációk, ösztönök<br />
Emberek közti különbségek:<br />
Érés (biológiai adottságok idıbeni megnyilvánulása)<br />
R<strong>ea</strong>kciókészség, temperamentum<br />
KÖRNYEZET:<br />
Minél fejlettebb egy élılény, annál nagyobb a tanulás szerepe. Minél tanulékonyabb egy élılény,<br />
annál jobban tud alkalmazkodni a környezetéhez.<br />
A környezet módosíthatja az öröklött tulajdonságokat: genotípus - fenotípus<br />
Kultúra: anyagi-tárgyi, társadalmi gyakorlat, nyelv<br />
Szociológiai tényezık: iskolázottság, foglalkozás, vallás, politikai hovatartozás, életszínvonal.<br />
A közvetlen környezet, a család: családi szocializáció, anya-gyerek kapcsolat, kötıdés, apa,<br />
testvérek szerepe, kortársak, család mint rendszer<br />
Az öröklés és a környezet egyéni fejlıdésre gyakorolt befolyásának négyféle megközelítése:<br />
5
2. Folyamatosság, a fejlıdés szakaszai, kritikus periódusai<br />
•A fejlıdés szakaszos vagy folyamatos<br />
•Szakaszok: a fejlıdés minıségileg új mintázatai, minden gyermek ugyanazokon a szakaszokon<br />
megy át (egyetemesség)<br />
Flavell: fejlıdési szakasz kritériumai<br />
•Minıségi különbség<br />
•Az egyik szakaszból a másikba történı átmenet egyszerre jelentkezik a gyermek viselkedésének<br />
sok vagy akár minden vonatkozásában<br />
•A váltás gyorsan megy végbe<br />
•Az egy szakaszra jellemzı viselkedési és testi változások összefüggı mintázatot alkotnak<br />
•Probléma: elméletileg különbözı szakaszokhoz tartozó viselkedések egyidejő megjelenése (Pl.<br />
egocentrizmus-nézıpontváltás)<br />
Kritikus periódusok: olyan idıszak, amikor az ember életében bizonyos történéseknek kell<br />
bekövetkezniük, hogy a fejlıdés folyamata ne károsodjon. A lelki fejlıdésben inkább szenzitív<br />
periódus<br />
Életkori szakaszok<br />
Intrauterin (méhen belüli):<br />
–Csíraszakasz (0-2 hét): fogamzástól a méh falához tapadásig<br />
–Embrionális szakasz (2-8 hét): méhfalhoz rögzüléstıl addig, amíg a fontosabb szervek<br />
mindegyike primitív alakot ölt<br />
–Magzati szakasz (9. hét -): primitív szervrendszerek fejlıdése<br />
6
Extrauterin (méhen kívül):<br />
–Csecsemıkor: 0-1 év<br />
–Kisgyermekkor: 1-3 év<br />
–Óvodáskor: 3-6 év<br />
–Kisiskolás kor: 6-10 év<br />
–Serdülıkor: 10-18 év<br />
–Ifjúkor: 18-24 év<br />
–Felnıttkor: 24-60 év<br />
–Öregkor: 60 év fölött<br />
–Csecsemıkor. 0-2,5 év<br />
- korai 0-2,5 hó<br />
- középsı 2,5-9 hó<br />
- késıi 9-30 hó<br />
–Kisgyermekkor. 2,5 – 6 év<br />
–Iskoláskor. 6-12 év<br />
–Serdülıkor. 12-19 év<br />
–Felnıttkor. 19 évtıl<br />
3. Egyéni különbségek<br />
•Egyének közötti különbségek<br />
•Jellemzık stabilitása az egyénen belül<br />
AZ EMBERI FEJLİDÉS TÖRVÉNYSZERŐSÉGEI, FEJLİDÉSELMÉLETEK<br />
Törvényszerőségek:<br />
Szerkezet és funkció egysége: Felépítés –mőködés együttes, kölcsönös fejlıdése. Pl. Minél<br />
fejlettebb a gondolkodásunk, annál nehezebb feladatokat tudunk megoldani, minél több nehéz<br />
feladatot oldunk meg, annál fejlettebb lesz a gondolkodásunk.<br />
Spirális mőködés: A szervezetnek el kell érnie bizonyos érettséget, hogy mőködjön → gyakorlás<br />
→ magasabb érettségi szint → további fejlıdés (~ súlyemelı)<br />
Koegzisztencia törvénye: Különbözı pszichikus funkciók egy idıben különbözı érettségi<br />
fokon állnak.<br />
Transzfer törvénye: Bizonyos pszichikus mőködések átvihetıek más területre, egy terület<br />
fejlıdése más területet is érint.<br />
7
A. Az öröklés és a környezeti tényezık szerepét hangsúlyozó irányzatok<br />
Biológiai irányzat: preformizmus, biológiai tényezık, öröklés szerepe (FREUD, GESSELL)<br />
Szociológiai irányzat: környezeti tényezık fontossága (WATSON, behavioristák)<br />
Interakció elmélet, univerzális-konstruktivista megközelítés, konvergencia-elmélet: a<br />
biológiai és a környezeti hatások együttes hangsúlyozása - STERN<br />
VIGOTSZKIJ: a külsı tényezık a belsı feltételeken át fejtik ki hatásukat<br />
PIAGET: a két terület elválaszthatatlansága, a gyermek a saját fejlıdésének aktív<br />
közremőködıje, tudást konstruál az érés és a környezeti körülmények által szolgáltatott<br />
elemekbıl.<br />
WADDINGTON: kanalizáció. Léteznek olyan, egy-egy fajra jellemzı útvonalak (kreod),<br />
amelyek mentén halad az adott faj szinte minden egyedének a fejlıdése. Egy sajátosság addig<br />
követi a kreodot, amíg a fajra jellemzı környezeti feltételek a meghatározóak. Ha a fejlıdés<br />
nagymértékben kanalizált, az egyedek jelentısen különbözı környezeti feltételek mellett is a fajspecifikus<br />
kreodot követik.<br />
McCALL: kanalizáció (csatornaképzıdés) – léteznek olyan útvonalak, melyek mentén halad a faj<br />
szinte minden egyedének a fejlıdése.<br />
Szeneslapát-modell: az életkor elırehaladtával egyre nagyobbak lesznek az egyéni eltérések a<br />
környezeti tényezık függvényében.<br />
B. A fejlıdésrıl alkotott nézıpontok a nagy pszichológiai irányzatok szerint<br />
Pszichoanalitikus elméletek<br />
FREUD: pszichoszexuális fejlıdés<br />
E. ERIKSON: pszichoszociális fejlıdés<br />
Egész életen át tartó folyamat, krízisek megoldása<br />
Behaviorizmus, a szociális tanulás elmélete<br />
Tanulási folyamat a megerısítések által. (klasszikus és operáns kondicionálás)<br />
BANDURA: utánzás, modell szerepe<br />
8
Kognitív fejlıdés elméletei<br />
PIAGET: A kognitív képességek az érés hatására alakulnak, a gyermek a saját<br />
fejlıdésének aktív közremőködıje<br />
BRUNER: A kultúra és nevelés szerepét hangsúlyozza. Az ismeretünk aktív konstrukció<br />
terméke, az emberek az ıket körülvevı világ modelljét a cselekvések, a képzelet és a<br />
nyelv segítségével alkotják meg.<br />
Humanisztikus pszichológia<br />
A fejlıdés célja az önmegvalósítás. (Maslow, motivációs piramis)<br />
Rendszerszemlélet<br />
Családterápia, pszichoszomatika.<br />
A szem. alakulása csak életterével együtt válik érthetıvé.<br />
FREUD (1856-1939): pszichoszexuális fejlıdés<br />
•Örömelv → r<strong>ea</strong>litáselv<br />
•Id → Ego → Superego<br />
A fejlıdés szakaszai: az ösztönén örömkeresı impulzusai milyen testi zóna kielégüléséhez<br />
kötıdnek.<br />
–Orális: 0-1 év (szopás idıszaka)<br />
–Anális: 2-3 év (szobatisztaság), a széklet visszatartása és elengedése, az izomtevékenység jelent<br />
örömet.<br />
–Fallikus: 4-6 év, Ödipusz-komplexus: érzelmi krízis (féltékenység, agresszió, bőntudat →<br />
azonosulás, identifikáció → felettes én)<br />
–Latencia: 6-12 év, nyugalom, kevésbé foglalkoznak a belsı világgal, inkább a külvilág<br />
kihívásai foglalkoztatják a gyerekeket.<br />
–Genitális: 12- , a felnıtt szexualitás formája, a részösztönök egyesülnek.<br />
Fixáció: ha egy konfliktus megakasztja a fejlıdést, akkor a libidó az adott szakaszra jellemzı<br />
kielégülési formákhoz rögzül. (pl. orális fixáció a dohányzás)<br />
ERIKSON (1902-1994): pszichoszociális fejlıdés<br />
A fejlıdés egész életen át tartó folyamat.<br />
A fejlıdés mindig szociális viszonyokon keresztül zajlik. Sikere az egyes életkorokra jellemzı<br />
krízisek megoldásán múlik.<br />
Szakaszai:<br />
•ısbizalom – bizalmatlanság (csecsemıkor)<br />
•autonómia, önállóság – szégyen, kétely (kisgyermekkor)<br />
•kezdeményezés – bőntudat (óvodáskor)<br />
•teljesítmény – csökkentértékőség (kisiskoláskor)<br />
•identitás – szerepdiffúzió (serdülıkor)<br />
•intimitás – izoláció, elszigetelıdés (ifjúkor)<br />
9
•alkotóképesség – stagnálás (felnıttkor)<br />
•integritás – kétségbeesés (öregkor)<br />
PIAGET(1896-1980): kognitív fejlıdés<br />
•A környezethez való alkalmazkodás (adaptáció) két folyamata:<br />
–asszimiláció: új tapasztalat hozzáillesztése a már meglevı sémához (cumi-szopási séma)<br />
–akkomodáció: a sémák megváltoztatása úgy, hogy befogadják a tapasztalatot.<br />
–Ekvilibráció: a gyerek létezı sémái és új környezeti tapasztalatai közötti illeszkedés keresésének<br />
oda-vissza folyamata.<br />
•Módszere: klinikai interjú - a gyerekekkel megindokoltatja, hogy miért gondolják azt, amire<br />
gondolnak<br />
•Fiatalabb – idısebb gyermek közti különbség:<br />
–Megırzés: konstanciák<br />
–Decentrálás: adott tárgy több jellemzıjének figyelembevétele<br />
–Mővelet: az ismeret tárgyát módosító interiorizált cselekvés. Legfıbb jellemzıje: reverzibilitás<br />
(megfordítás), a Gy el tudja képzelni, hogy milyenek voltak a körülmények, mielıtt megváltoztak<br />
volna<br />
A kognitív fejlıdés szakaszai:<br />
•Szenzomotoros szakasz (0-2 év): A gyermek a világot szenzoros benyomásokon és motoros<br />
cselekvéseken keresztül érti meg. A sémák a saját test és érzékszervek felfedezésével jönnek<br />
létre.<br />
•Mővelet elıtti szakasz (2-7 év):<br />
–Egy tulajdonság kiemelése, centrálás (→ egocentrizmus)<br />
–Irreverzibilitás: nem képes a cselekvések mentális megfordítására<br />
–Világkép: artificializmus (mővi elıállítás), animizmus (megelevenítı gondolkodás), finalizmus<br />
(cél-okság, a dolgoknak célja van, nem oka)<br />
•Konkrét mőveletek szakasza (7-12 év)<br />
–Invariancia (a másik pohárba áttöltött víz mennyisége nem változik)<br />
–Mőveletek (analízis, szintézis, általánosítás, konkretizálás, összehasonlítás…) olyan tárgyakkal,<br />
amelyek jelen vannak vagy közvetlen tapasztalat van róla. Képesek a cselekvés mentális<br />
megfordítására.<br />
•Formális mőveletek szakasza (12 évtıl)<br />
–Absztrakció, hipotézisalkotás, tervszerő problémamegoldás, mentális manipuláció.<br />
10
Áttekintı táblázat<br />
Életkor Csecsemıkor 0-<br />
1 év<br />
Kisgyermekkor<br />
1-3 év<br />
Óvodáskor 3-6<br />
év<br />
Kisiskoláskor<br />
6-10 (12) év<br />
Serdülıkor<br />
12-19 év<br />
Fiatal<br />
Felnıttkor<br />
20-40 év<br />
Középsı<br />
Felnıttkor<br />
40-60 év<br />
Késı<br />
Felnıttkor<br />
60 fölött<br />
FREUD orális anális fallikus latencia genitális<br />
ERIKSON Bizalom –<br />
bizalmatlanság<br />
PIAGET<br />
Önállóság –<br />
kétely<br />
Kezdeményezés<br />
− bőntudat<br />
Szenzomotoros<br />
(0-2 év) Mővelet elıtti szakasz<br />
Teljesítmény –<br />
csökkentértékőség<br />
Konkrét<br />
mőveletek<br />
szakasza<br />
Identitás –<br />
szerepdiffúzió<br />
Intimitás<br />
– izoláció<br />
Formális mőveletek szakasza<br />
Alkotóképesség<br />
–<br />
stagnálás<br />
Integritás<br />
–<br />
kétségbeesés<br />
J. Bruner (1915-)<br />
Percepciókutatás: a felismerést az egyedi ingeren túl számos tényezı befolyásolja<br />
A kultúra és nevelés szerepét hangsúlyozza.<br />
Az ismeretünk aktív konstrukció terméke<br />
Az emberek az ıket körülvevı világ modelljét a cselekvések, a képzelet és a nyelv segítségével<br />
alkotják meg. A világ leképezése, reprezentációja eszerint 3 féle:<br />
Enaktív (cselekvéses)<br />
Ikonikus (képi)<br />
Szimbolikus (fogalmi)<br />
A F és GY közti különbség a reprezentációk hangsúlyának változásában, valamint ezek<br />
integrációjában van.<br />
Gyakorlati haszon: pedagógia → egy adott életkorban nyújtott teljesítmény jelentısen javítható<br />
a domináns reprezentációs forma másik két formával való megsegítésével.<br />
H. Wallon (1879-1962)<br />
Szociálpszichológiai szempontú gyermeklélektan: az Én és a Másik mint egymást kiegészítı<br />
fogalmak, az Én társas közegbe helyezése<br />
Énkép kialakulása: testkép + társas közeg fontossága<br />
Változások: minıségi, ugrásszerő, a faj minden egyedénél bekövetkezik, elıre jelezhetı<br />
Piaget - Wallon:<br />
A fejlıdés motorjának a belsı ellentmondásokat tartja, eszerint a fejlıdés hirtelenebb, a<br />
szakaszok élesebben elválnak, mint azt Piaget gondolja. (ugrásszerő)<br />
W: valamennyi funkcióra kiterjedı fejlıdési szakaszok, P: adott területeken belül lehet<br />
csak szakaszokat leírni, pl. értelmi fejlıdés, érzelmi fejlıdés. A fejlıdés folyamatos,<br />
szinte észrevétlen, de az értelmi fejlıdésben vannak jelentıs minıségi változások.<br />
SZAKASZOK:<br />
Méhen belüli élet: Parazitizmus, hiánytalan biológiai függés<br />
Születés - 3 hónap: Impulzivitás, fiziológiai szimbiózis.<br />
11
3 hónap – 1, 1,5 év: Emocionális szakasz.. A személyiség összeolvad a környezetével.<br />
1,5 – 2,5, 3 év : Érzékszervi-mozgásos.<br />
3 – 6 év : Perszonalizmus.<br />
6 – 11 év: Differenciálódás, individualizálódás.<br />
Serdülıkor: Ambivalencia.<br />
Lev S. Vigotszkij (1896-1934)<br />
Az ember cselekvı társadalmi lény: A gondolkodás és nyelv szociális és kulturális<br />
megközelítése.<br />
A fejlesztésnek sosem a pillanatnyilag adottra, hanem a legközelebbi fejlıdési zónára kell<br />
irányulnia. LFZ: rés aközött, amit a GY önállóan véghez tud vinni, és aközött, amire a<br />
hozzáértıbbekkel való interakciók révén képes.<br />
Fejlıdés modellje, mely a domináns tevékenységeken alapul. Szakaszok:<br />
Csecsemıkor (0-2,5): Affiliáció<br />
Kisgyermekkor (2,5-6): Játék<br />
Iskoláskor (6-12): Tanulás<br />
Serdülıkor (12-19): Kortárstevékenység<br />
Felnıttkor (19-65): Munka<br />
Idıskor (65-halál): Elméletalkotás<br />
Kommunikáció és gondolkodás: a két terület elıször függetlenül fejlıdik, az ember sajátos<br />
teljesítménye ezek összekapcsolása<br />
Vigotszkij szerint az elsı két életévben a nyelvfejlıdés és a gondolkodás fejlıdése egymástól<br />
külön, párhuzamosan történik. Kétéves kor körül alapvetı változás következik be a nyelv és a<br />
gondolkodás viszonyában: a gondolkodás verbálissá, beszédhez kötötté válik.<br />
12