Fejlõdés I. ea Bevezetés - DE Pszichológiai Intézet

FEJLİDÉSLÉLEKTAN I.
Dr. Péter-Szarka Szilvia
DE Pszichológiai Intézet
2010. szeptember
Célok:
A fejlıdéslélektan mint tudományterület megismerése (meghatározása, története, tárgya)
A fejlıdés törvényszerőségei és meghatározói (biológiai okok és szocializáció)
Vizsgálati módszerek, rajz és játék
Témakörök
A fejlıdéslélektan mint tudomány, nyitott kérdések
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 1. fejezet
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlıdése. Helikon, Budapest. 7-14
Az emberi fejlıdés törvényszerőségei, fejlıdéselméletek (Freud, Erikson, Piaget, Wallon,
Bruner, Vigotszkij)
Bernáth László, Solymosi Katalin (1997): A fejlıdés meghatározó tényezıi és elméletei.
In: Bernáth L., Solymosi K. (szerk.): Fejlıdéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó,
Budapest. 7-26.
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlıdése. Helikon, Budapest. 15-22.
A fejlıdés meghatározói. Biológiai okok: gének, ikerkutatások
Atkinson, R.L. és mtsi (1999): Pszichológia. Osiris, Budapest. (ikerkutatások, megfelelı
részek)
Cole, M., Cole, S. R. (1997): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 2. fejezet
A szocializáció folyamata, alapvetı formái (identitás, utánzás, azonosulás, tanulás)
Vajda Zs., Kósa É. (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 46-113.
A fejlıdés meghatározói. Környezeti okok, szocializáció: család, testvérek
Bagdy Emıke (1977): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó,
Budapest. 5-70.
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 11.
Vajda Zs., Kósa É. (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 171-275.
A fejlıdés meghatározói. Környezeti okok, szocializáció: intézmények, kortársak, kultúra.
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 11, 13.
Vajda Zs., Kósa É. (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 281-428.
Vizsgálati módszerek
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 1. fejezet
A játék fogalma, elméletei, típusai, vizsgálati lehetıségei
Mérei F., Binét Á. (1993): Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. 122-134., 256-260.
Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004): Fejlıdéslélektan. Urbis Könyvkiadó, Budapest.
105-113.
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlıdése. Helikon, Budapest. 131-
139.
A rajz fejlıdése, a gyermekrajzok jellegzetességei, elemzési lehetıségei
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. 9. fejezet (rajzos rész)
1

Malchiodi, C. A. (2003): A gyermekrajzok megértése. Animula Kiadó, Budapest.
Mérei F., Binét Á. (1993): Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. 186-193.
Mönks, F. J., Knoers, A. M. P. (2004): Fejlıdéslélektan. Urbis Könyvkiadó, Budapest.
113-116.
Vajda Zsuzsanna (2001): A gyermek pszichológiai fejlıdése. Helikon, Budapest. 131-
139.
Változások a fejlıdés folyamatában. A fejlıdés zavarai.
Illyés Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai. In: Illyés
S. (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Fıiskolai Kar, Budapest. 15-38.
Séra László, Bernáth László (2004): Az iskolai tanulásra való készenlét, speciális tanulási
nehézségek. In: N. Kollár K., Szabó É. (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris,
Budapest. 265-278.
A teljesítés feltétele
KOLLOKVIUM:
Írásbeli vizsga
Kötelezı irodalom:
Bernáth László, Solymosi Katalin (1997): A fejlıdés meghatározó tényezıi és elméletei. In:
Bernáth L., Solymosi K. (szerk.): Fejlıdéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest. 7-26.
Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlıdéslélektan. Osiris, Budapest. (1, 2, 9-rajz: 367-375.o., 11,
13)
Vajda Zs., Kósa É. (2005): Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 46-113.
Mérei F., Binét Á. (1993): Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest. 122-134, 186-193, 256-260.
Illyés Sándor (2000): A magyar gyógypedagógia hagyományai és alapfogalmai. In: Illyés S.
(szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fıiskolai
Kar, Budapest. 15-38.
A FEJLİDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, MÓDSZEREI. A FEJLİDÉS MEGHATÁROZÓ
TÉNYEZİI, FORMÁI.
A fejlıdéslélektan helye a pszichológiai tudományokban
Alaptudomány (↔ alkalmazott tudományterületek)
a pszichikum kialakulását és fejlıdését vizsgálja
leírja az életkori sajátosságokat
kutatja a fejlıdés törvényszerőségeit
≠ gyermeklélektan
2

Alaptudományok (általános, személyiség-, fejlıdéslélektan, szociálpszichológia)
Alkalmazott területek
Emberlélektan
egyénlélektan
normális jelenségek lélektana
kóros jelenségek lélektana
társas lélektan (szociálpszichológia)
Állatlélektan
Története:
Neveléstörténet
Platón (Kr.e. 427-347)
Erasmus (1469-1536)
Comenius (1592-1670)
Locke (1632-1704)
Rousseau (1712-1778)
Itard (1774-1838)
1859: Darwin: A fajok eredete. Evolúciós gondolat: az egyedfejlıdés megismétli a
törzsfejlıdést. A gyermekek a felnıttek pszichológiai jellemzıinek a forrásai.
1879, Wundt, 1. pszichológiai labor: kísérleti pszichológia
19. század: nı az érdeklıdés a gyermekek tanulmányozása iránt. Iparosodás, városiasodás
→ gyermekek ellátása, tudás elsajátítása, iskolák létrehozása
Preyer (1841-1897): 1. empirikus elemzések (1881)
1890: USA, Stanley Hall, a gyermektanulmány (pedológia) megteremtıje. Gyermekkutatási
Társaság. Ennek hatására a századfordulón Európában is megjelentek a gyermektanulmányi
társaságok.
A. Binét, E. Calparéde: iskolai gyakorlatban való hasznosítás (neveléstudomány)
Nagy személyiséglélektani irányzatok
Piaget (1896-1980): értelmi fejlıdés folyamata
NAGY László, MÉREI Ferenc, KISS Tihamér, SALAMON Jenı, RANSCHBURG Jenı
Módszerei:
Megfigyelés
Kísérlet
Beszélgetés:
Tesztek:
- Intelligenciatesztek
- Képességvizsgáló tesztek
- Projektív tesztek
3

Módszerkombinációk: pl. világjáték
Két jellemzı megközelítési mód:
Statikus → keresztmetszeti
Folyamat → hosszmetszeti
A fejlıdés fogalma
Mi a fejlıdés
Vitatott fogalom. Lényege: változás.
Olyan folyamat, amelyben a változások mind külsı, mind belsı hatások következményei, e
változások kiszámíthatóak, iránnyal rendelkeznek és strukturális természetőek.
Olyan folyamat, mely során a mennyiségi gyarapodás mellett a változások minıségileg újat
hoznak létre, valami egyszerőbbtıl a bonyolultabbig haladó mozgás révén. Idınként
megtorpanások, visszaesés (regresszió) figyelhetı meg.
A fejlıdés irányai:
Differenciálódás: pszichés mőködések szabályozottabbá, finomabbá válása
Integráció: részfolyamatok egységbe, rendszerbe szervezıdése (koordináció, ellenırzés)
A fejlıdés formái:
Érés: szervi alapon létrejövı képességgyarapodás
Tanulás: környezet ingereitıl függı, tartós változást elıidézı folyamat
A fejlıdés két ágból tevıdik össze:
Filogenezis: fajfejlıdés
Ontogenezis: egyedfejlıdés
Vitatható területek, nyitott kérdések
Univerzalitás vagy kulturális meghatározottság: a fejlıdés jelenségei mennyire tekinthetık
kultúrához kötöttnek vagy egyetemes jellegőnek
Megfordíthatóság- egyirányúság: kritériuma- e a fejlıdésnek, hogy a bekövetkezett változások
visszafordíthatatlanok legyenek. (A képességek romlása is a fejlıdés része-e)
Minıségiek vagy mennyiségiek a változások (ugrásszerő vagy líneáris a változás)
Célirányosság: fejlıdés ≠ változás, mert van valamilyen célja. A célállapot megjelölése nélkül
nem tudjuk meghatározni, melyek az elıremutató és melyek a regresszív folyamatok. →
ideológiai tartalmak fontossága
4

A fejlıdéslélektan fı kérdései
1. A fejlıdés forrásai: az öröklés és környezet viszonya
Nem választhatóak el egymástól, csak elméleti szinten → a környezeti hatások módosítják a
veleszületett tulajdonságokat (Pedagógiai következmények!)
ÖRÖKLİDÉS:
Fajra (emberre) jellemzı tényezık:
Mőködési elv: tapasztalatszerzés módja és tapasztalatok használhatósága
Motivációk, ösztönök
Emberek közti különbségek:
Érés (biológiai adottságok idıbeni megnyilvánulása)
Reakciókészség, temperamentum
KÖRNYEZET:
Minél fejlettebb egy élılény, annál nagyobb a tanulás szerepe. Minél tanulékonyabb egy élılény,
annál jobban tud alkalmazkodni a környezetéhez.
A környezet módosíthatja az öröklött tulajdonságokat: genotípus - fenotípus
Kultúra: anyagi-tárgyi, társadalmi gyakorlat, nyelv
Szociológiai tényezık: iskolázottság, foglalkozás, vallás, politikai hovatartozás, életszínvonal.
A közvetlen környezet, a család: családi szocializáció, anya-gyerek kapcsolat, kötıdés, apa,
testvérek szerepe, kortársak, család mint rendszer
Az öröklés és a környezet egyéni fejlıdésre gyakorolt befolyásának négyféle megközelítése:
5

2. Folyamatosság, a fejlıdés szakaszai, kritikus periódusai
•A fejlıdés szakaszos vagy folyamatos
•Szakaszok: a fejlıdés minıségileg új mintázatai, minden gyermek ugyanazokon a szakaszokon
megy át (egyetemesség)
Flavell: fejlıdési szakasz kritériumai
•Minıségi különbség
•Az egyik szakaszból a másikba történı átmenet egyszerre jelentkezik a gyermek viselkedésének
sok vagy akár minden vonatkozásában
•A váltás gyorsan megy végbe
•Az egy szakaszra jellemzı viselkedési és testi változások összefüggı mintázatot alkotnak
•Probléma: elméletileg különbözı szakaszokhoz tartozó viselkedések egyidejő megjelenése (Pl.
egocentrizmus-nézıpontváltás)
Kritikus periódusok: olyan idıszak, amikor az ember életében bizonyos történéseknek kell
bekövetkezniük, hogy a fejlıdés folyamata ne károsodjon. A lelki fejlıdésben inkább szenzitív
periódus
Életkori szakaszok
Intrauterin (méhen belüli):
–Csíraszakasz (0-2 hét): fogamzástól a méh falához tapadásig
–Embrionális szakasz (2-8 hét): méhfalhoz rögzüléstıl addig, amíg a fontosabb szervek
mindegyike primitív alakot ölt
–Magzati szakasz (9. hét -): primitív szervrendszerek fejlıdése
6

Extrauterin (méhen kívül):
–Csecsemıkor: 0-1 év
–Kisgyermekkor: 1-3 év
–Óvodáskor: 3-6 év
–Kisiskolás kor: 6-10 év
–Serdülıkor: 10-18 év
–Ifjúkor: 18-24 év
–Felnıttkor: 24-60 év
–Öregkor: 60 év fölött
–Csecsemıkor. 0-2,5 év
- korai 0-2,5 hó
- középsı 2,5-9 hó
- késıi 9-30 hó
–Kisgyermekkor. 2,5 – 6 év
–Iskoláskor. 6-12 év
–Serdülıkor. 12-19 év
–Felnıttkor. 19 évtıl
3. Egyéni különbségek
•Egyének közötti különbségek
•Jellemzık stabilitása az egyénen belül
AZ EMBERI FEJLİDÉS TÖRVÉNYSZERŐSÉGEI, FEJLİDÉSELMÉLETEK
Törvényszerőségek:
Szerkezet és funkció egysége: Felépítés –mőködés együttes, kölcsönös fejlıdése. Pl. Minél
fejlettebb a gondolkodásunk, annál nehezebb feladatokat tudunk megoldani, minél több nehéz
feladatot oldunk meg, annál fejlettebb lesz a gondolkodásunk.
Spirális mőködés: A szervezetnek el kell érnie bizonyos érettséget, hogy mőködjön → gyakorlás
→ magasabb érettségi szint → további fejlıdés (~ súlyemelı)
Koegzisztencia törvénye: Különbözı pszichikus funkciók egy idıben különbözı érettségi
fokon állnak.
Transzfer törvénye: Bizonyos pszichikus mőködések átvihetıek más területre, egy terület
fejlıdése más területet is érint.
7

A. Az öröklés és a környezeti tényezık szerepét hangsúlyozó irányzatok
Biológiai irányzat: preformizmus, biológiai tényezık, öröklés szerepe (FREUD, GESSELL)
Szociológiai irányzat: környezeti tényezık fontossága (WATSON, behavioristák)
Interakció elmélet, univerzális-konstruktivista megközelítés, konvergencia-elmélet: a
biológiai és a környezeti hatások együttes hangsúlyozása - STERN
VIGOTSZKIJ: a külsı tényezık a belsı feltételeken át fejtik ki hatásukat
PIAGET: a két terület elválaszthatatlansága, a gyermek a saját fejlıdésének aktív
közremőködıje, tudást konstruál az érés és a környezeti körülmények által szolgáltatott
elemekbıl.
WADDINGTON: kanalizáció. Léteznek olyan, egy-egy fajra jellemzı útvonalak (kreod),
amelyek mentén halad az adott faj szinte minden egyedének a fejlıdése. Egy sajátosság addig
követi a kreodot, amíg a fajra jellemzı környezeti feltételek a meghatározóak. Ha a fejlıdés
nagymértékben kanalizált, az egyedek jelentısen különbözı környezeti feltételek mellett is a fajspecifikus
kreodot követik.
McCALL: kanalizáció (csatornaképzıdés) – léteznek olyan útvonalak, melyek mentén halad a faj
szinte minden egyedének a fejlıdése.
Szeneslapát-modell: az életkor elırehaladtával egyre nagyobbak lesznek az egyéni eltérések a
környezeti tényezık függvényében.
B. A fejlıdésrıl alkotott nézıpontok a nagy pszichológiai irányzatok szerint
Pszichoanalitikus elméletek
FREUD: pszichoszexuális fejlıdés
E. ERIKSON: pszichoszociális fejlıdés
Egész életen át tartó folyamat, krízisek megoldása
Behaviorizmus, a szociális tanulás elmélete
Tanulási folyamat a megerısítések által. (klasszikus és operáns kondicionálás)
BANDURA: utánzás, modell szerepe
8

Kognitív fejlıdés elméletei
PIAGET: A kognitív képességek az érés hatására alakulnak, a gyermek a saját
fejlıdésének aktív közremőködıje
BRUNER: A kultúra és nevelés szerepét hangsúlyozza. Az ismeretünk aktív konstrukció
terméke, az emberek az ıket körülvevı világ modelljét a cselekvések, a képzelet és a
nyelv segítségével alkotják meg.
Humanisztikus pszichológia
A fejlıdés célja az önmegvalósítás. (Maslow, motivációs piramis)
Rendszerszemlélet
Családterápia, pszichoszomatika.
A szem. alakulása csak életterével együtt válik érthetıvé.
FREUD (1856-1939): pszichoszexuális fejlıdés
•Örömelv → realitáselv
•Id → Ego → Superego
A fejlıdés szakaszai: az ösztönén örömkeresı impulzusai milyen testi zóna kielégüléséhez
kötıdnek.
–Orális: 0-1 év (szopás idıszaka)
–Anális: 2-3 év (szobatisztaság), a széklet visszatartása és elengedése, az izomtevékenység jelent
örömet.
–Fallikus: 4-6 év, Ödipusz-komplexus: érzelmi krízis (féltékenység, agresszió, bőntudat →
azonosulás, identifikáció → felettes én)
–Latencia: 6-12 év, nyugalom, kevésbé foglalkoznak a belsı világgal, inkább a külvilág
kihívásai foglalkoztatják a gyerekeket.
–Genitális: 12- , a felnıtt szexualitás formája, a részösztönök egyesülnek.
Fixáció: ha egy konfliktus megakasztja a fejlıdést, akkor a libidó az adott szakaszra jellemzı
kielégülési formákhoz rögzül. (pl. orális fixáció a dohányzás)
ERIKSON (1902-1994): pszichoszociális fejlıdés
A fejlıdés egész életen át tartó folyamat.
A fejlıdés mindig szociális viszonyokon keresztül zajlik. Sikere az egyes életkorokra jellemzı
krízisek megoldásán múlik.
Szakaszai:
•ısbizalom – bizalmatlanság (csecsemıkor)
•autonómia, önállóság – szégyen, kétely (kisgyermekkor)
•kezdeményezés – bőntudat (óvodáskor)
•teljesítmény – csökkentértékőség (kisiskoláskor)
•identitás – szerepdiffúzió (serdülıkor)
•intimitás – izoláció, elszigetelıdés (ifjúkor)
9

•alkotóképesség – stagnálás (felnıttkor)
•integritás – kétségbeesés (öregkor)
PIAGET(1896-1980): kognitív fejlıdés
•A környezethez való alkalmazkodás (adaptáció) két folyamata:
–asszimiláció: új tapasztalat hozzáillesztése a már meglevı sémához (cumi-szopási séma)
–akkomodáció: a sémák megváltoztatása úgy, hogy befogadják a tapasztalatot.
–Ekvilibráció: a gyerek létezı sémái és új környezeti tapasztalatai közötti illeszkedés keresésének
oda-vissza folyamata.
•Módszere: klinikai interjú - a gyerekekkel megindokoltatja, hogy miért gondolják azt, amire
gondolnak
•Fiatalabb – idısebb gyermek közti különbség:
–Megırzés: konstanciák
–Decentrálás: adott tárgy több jellemzıjének figyelembevétele
–Mővelet: az ismeret tárgyát módosító interiorizált cselekvés. Legfıbb jellemzıje: reverzibilitás
(megfordítás), a Gy el tudja képzelni, hogy milyenek voltak a körülmények, mielıtt megváltoztak
volna
A kognitív fejlıdés szakaszai:
•Szenzomotoros szakasz (0-2 év): A gyermek a világot szenzoros benyomásokon és motoros
cselekvéseken keresztül érti meg. A sémák a saját test és érzékszervek felfedezésével jönnek
létre.
•Mővelet elıtti szakasz (2-7 év):
–Egy tulajdonság kiemelése, centrálás (→ egocentrizmus)
–Irreverzibilitás: nem képes a cselekvések mentális megfordítására
–Világkép: artificializmus (mővi elıállítás), animizmus (megelevenítı gondolkodás), finalizmus
(cél-okság, a dolgoknak célja van, nem oka)
•Konkrét mőveletek szakasza (7-12 év)
–Invariancia (a másik pohárba áttöltött víz mennyisége nem változik)
–Mőveletek (analízis, szintézis, általánosítás, konkretizálás, összehasonlítás…) olyan tárgyakkal,
amelyek jelen vannak vagy közvetlen tapasztalat van róla. Képesek a cselekvés mentális
megfordítására.
•Formális mőveletek szakasza (12 évtıl)
–Absztrakció, hipotézisalkotás, tervszerő problémamegoldás, mentális manipuláció.
10

Áttekintı táblázat
Életkor Csecsemıkor 0-
1 év
Kisgyermekkor
1-3 év
Óvodáskor 3-6
év
Kisiskoláskor
6-10 (12) év
Serdülıkor
12-19 év
Fiatal
Felnıttkor
20-40 év
Középsı
Felnıttkor
40-60 év
Késı
Felnıttkor
60 fölött
FREUD orális anális fallikus latencia genitális
ERIKSON Bizalom –
bizalmatlanság
PIAGET
Önállóság –
kétely
Kezdeményezés
− bőntudat
Szenzomotoros
(0-2 év) Mővelet elıtti szakasz
Teljesítmény –
csökkentértékőség
Konkrét
mőveletek
szakasza
Identitás –
szerepdiffúzió
Intimitás
– izoláció
Formális mőveletek szakasza
Alkotóképesség
–
stagnálás
Integritás
–
kétségbeesés
J. Bruner (1915-)
Percepciókutatás: a felismerést az egyedi ingeren túl számos tényezı befolyásolja
A kultúra és nevelés szerepét hangsúlyozza.
Az ismeretünk aktív konstrukció terméke
Az emberek az ıket körülvevı világ modelljét a cselekvések, a képzelet és a nyelv segítségével
alkotják meg. A világ leképezése, reprezentációja eszerint 3 féle:
Enaktív (cselekvéses)
Ikonikus (képi)
Szimbolikus (fogalmi)
A F és GY közti különbség a reprezentációk hangsúlyának változásában, valamint ezek
integrációjában van.
Gyakorlati haszon: pedagógia → egy adott életkorban nyújtott teljesítmény jelentısen javítható
a domináns reprezentációs forma másik két formával való megsegítésével.
H. Wallon (1879-1962)
Szociálpszichológiai szempontú gyermeklélektan: az Én és a Másik mint egymást kiegészítı
fogalmak, az Én társas közegbe helyezése
Énkép kialakulása: testkép + társas közeg fontossága
Változások: minıségi, ugrásszerő, a faj minden egyedénél bekövetkezik, elıre jelezhetı
Piaget - Wallon:
A fejlıdés motorjának a belsı ellentmondásokat tartja, eszerint a fejlıdés hirtelenebb, a
szakaszok élesebben elválnak, mint azt Piaget gondolja. (ugrásszerő)
W: valamennyi funkcióra kiterjedı fejlıdési szakaszok, P: adott területeken belül lehet
csak szakaszokat leírni, pl. értelmi fejlıdés, érzelmi fejlıdés. A fejlıdés folyamatos,
szinte észrevétlen, de az értelmi fejlıdésben vannak jelentıs minıségi változások.
SZAKASZOK:
Méhen belüli élet: Parazitizmus, hiánytalan biológiai függés
Születés - 3 hónap: Impulzivitás, fiziológiai szimbiózis.
11

3 hónap – 1, 1,5 év: Emocionális szakasz.. A személyiség összeolvad a környezetével.
1,5 – 2,5, 3 év : Érzékszervi-mozgásos.
3 – 6 év : Perszonalizmus.
6 – 11 év: Differenciálódás, individualizálódás.
Serdülıkor: Ambivalencia.
Lev S. Vigotszkij (1896-1934)
Az ember cselekvı társadalmi lény: A gondolkodás és nyelv szociális és kulturális
megközelítése.
A fejlesztésnek sosem a pillanatnyilag adottra, hanem a legközelebbi fejlıdési zónára kell
irányulnia. LFZ: rés aközött, amit a GY önállóan véghez tud vinni, és aközött, amire a
hozzáértıbbekkel való interakciók révén képes.
Fejlıdés modellje, mely a domináns tevékenységeken alapul. Szakaszok:
Csecsemıkor (0-2,5): Affiliáció
Kisgyermekkor (2,5-6): Játék
Iskoláskor (6-12): Tanulás
Serdülıkor (12-19): Kortárstevékenység
Felnıttkor (19-65): Munka
Idıskor (65-halál): Elméletalkotás
Kommunikáció és gondolkodás: a két terület elıször függetlenül fejlıdik, az ember sajátos
teljesítménye ezek összekapcsolása
Vigotszkij szerint az elsı két életévben a nyelvfejlıdés és a gondolkodás fejlıdése egymástól
külön, párhuzamosan történik. Kétéves kor körül alapvetı változás következik be a nyelv és a
gondolkodás viszonyában: a gondolkodás verbálissá, beszédhez kötötté válik.
12