Betekintés - Mozaik Kiadó
Betekintés - Mozaik Kiadó
Betekintés - Mozaik Kiadó
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Környezetismeret<br />
45<br />
A Föld, amelyen élünk<br />
Környezetismeret 4. osztály<br />
A környezetismeret tantárgy és így e tankönyv is azt szeretné<br />
elérni, hogy a gyerekek megszeressék az őket körülvevő<br />
ter mé szeti és társadalmi környezetet, és ezen keresztül<br />
ébredjen fel érdek lődésük annak tárgyai és élőlényei iránt.<br />
Tehát a tanulás során szerzett élményeik hatására akarják<br />
alaposabban meg ismerni azokat. Ennek érdekében a tankönyv<br />
nemcsak tényekkel és fogalmakkal ismerteti meg<br />
a gyerekeket, hanem a kör nyezet elemeinek és jelenségeinek<br />
megismeréséhez szükséges módszereket is elsajátíttatja<br />
velük. Nagymértékben támaszkodik spontán és irányított<br />
megfigyeléseikre, önálló tapasz talat szer zésükre, a természeti<br />
és az épített környezetben szerzett élmé nyeikre.<br />
Számít a kreatív tanulói és tanári munkára, valamint a taneszközökön<br />
kívüli információhordozók használatára.<br />
A megtanulandó tankönyvi szöveget érdekes, gyakran szépiro<br />
dalmi művekből kölcsönzött szemel vények egészítik ki.<br />
MS-2130<br />
A tankönyvcsalád<br />
többszörös<br />
HUNDIDAC Arany-díjas.<br />
A sorozat célkitűzése a tanulói képességek<br />
fejlesztése, a környezeti nevelés, a hagyományok<br />
tiszteletén, a természeti és kulturális értékek<br />
megismertetésén alapuló személyiségfejlesztés.<br />
A Föld, amelyen élünk 4. o. – Környezetismeret tankönyv<br />
MS-2130 ( , A4, 112 o., színes), kötve 1580 Ft<br />
A Föld, amelyen élünk 4. o. – Környezetismeret munkafüzet<br />
MS-2830 ( , A4, 80 o.), 995 Ft<br />
A Föld, amelyen élünk 4. o. – Tudásszintmérő feladatlap A/B<br />
MS-2768 (B5, 28 o.), 375 Ft<br />
A Föld, amelyen élünk 4. o. – Tantárgyi tanterv<br />
www.tanmenet.hu<br />
Ame4_tk_2008_BEADASRA.qxd 2008.11.13. 8:37 Page 32<br />
Ame4_tk_2008_BEADASRA.qxd 2008.11.13. 8:37 Page 33<br />
MS-2830<br />
SZUNYÓKÁLÁS TAVASZIG<br />
Melyek az állatok életfeltételei<br />
Hány órát alszol általában naponta Számold ki,<br />
hogy eddigi életedben hány évet töltöttél alvással!<br />
Beszéljétek meg, hogy miért alszunk!<br />
Olvasd el a 9. szemelvényben, hogyan múlatják<br />
a pelék a telet!<br />
Az állatoknak sem kedvez a tél. Ezért arra törekszenek,<br />
hogy minél kisebb veszteséggel éljék<br />
túl a hideget és az ínséges idõket. A madarak<br />
egy része meg sem várja a telet: még az õsz elején<br />
melegebb földrészekre vonulnak. Mások nem<br />
utaznak ilyen messzire, de olyan élõhelyet keresnek,<br />
ahol télen is akad elég táplálék (54). A halak<br />
egész nyáron bõrük alsó rétegében gyûjtik a zsírt.<br />
Nagy szükségük van e zsírpárnákra, amikor télen<br />
mozdulatlanul, étlen-szomjan hevernek a tavak<br />
vagy a folyók fenekén. Kövek közé vagy az iszapba<br />
bújnak, azaz elvermelik magukat (55). A békák<br />
és a kígyók is a kényszerû, dermedt pihenést választják.<br />
A hörcsögök, a pelék, az ürgék, a sünök,<br />
a vakondok és a mókusok átalusszák a telet (55).<br />
Elõtte õk is jól felhíznak. Sõt vannak közöttük<br />
olyanok is, akik feltöltik eleséggel a kamráikat.<br />
Különben mit is ennének, amikor idõnként felébrednek.<br />
A téli álom idején az állatok testhõmérséklete<br />
jelentõsen lecsökken: lassabban ver a szívük<br />
és lassabban lélegeznek.<br />
55. ábra. Télen a halakat kívülrõl a víz tartja „melegen”.<br />
Novembertõl áprilisig lelassult életmûködéseikhez<br />
zsírpárnájuk adja a kevéske energiát. Veszélybe akkor<br />
kerülnek, ha hosszú ideig jégpáncél borítja a vizet.<br />
A jég alatt elfogyhat az oxigén, és az állatok<br />
megfulladhatnak. Ezért szoktak ilyenkor a halászok<br />
szellõzõ lékeket vágni a jégbe.<br />
A rovarok, a csigák és a férgek megdermedve<br />
töltik a telet. Ezért nem találkozhatsz télen tevékenykedõ<br />
éti csigával (57) sem. Védett helyre, az<br />
avarba húzódik. Sõt, mészbõl épült háza nyílását<br />
el is zárja egy vastag lapocskával. Hat hónapon át<br />
a házában él. A csigák puha, nyálkás testét nem<br />
támasztja belülrõl semmiféle váz, azt mondjuk<br />
puhatestû, sõt gerinctelen állatok.<br />
Vizsgáld meg a csigaházat a munkafüzet 8. feladatában!<br />
Próbáld elmondani, hogyan mászik a csiga! Segít<br />
az 57–58. ábra is.<br />
Ismerkedj meg a csiga testfelépítésével a következõ<br />
oldalon lévõ 10. szemelvény segítségével! Keresd meg<br />
a csiga testrészeit az 57. ábrán is!<br />
ház<br />
hasláb (talp)<br />
fej<br />
szem<br />
tapogató<br />
56. ábra. Az alvó pele olyan, akár egy kis prémgolyó.<br />
Fejét hátsó lábain nyugtatja, és farkát elõre kunkorítja.<br />
Pofácskáján a legmélyebb álom kifejezése ül.<br />
zsigerzacskó<br />
szív<br />
köpeny<br />
köpenyüreg<br />
(„tüdõ”)<br />
redõs<br />
állkapocs<br />
57. ábra. Az éti csiga – nevébõl is tudhatod – ehetõ állat. Már a középkorban is tenyésztették, fõleg a kolostorok<br />
kertjeiben. Hiszen böjt idején, amikor nem ehettek húst a hívõ emberek, izmos teste kedvelt csemege volt.<br />
nyálka<br />
54. ábra. A budapesti Duna-szakaszon a tél beálltával<br />
tömegesen jelennek meg az észak felõl érkezõ,<br />
és nálunk telelõ dankasirályok. Hozzászoktak<br />
a városlakók kényeztetéséhez, hiszen mindig akad, aki<br />
kenyérdarabkákkal eteti õket. S ha éppen nem, akkor<br />
a jeges folyóba ömlõ melegebb szennyvízben találnak<br />
ehetõ falatokat (balra). A szennyesfehér színû<br />
madarak tavasszal, a párválasztás közeledtével díszes<br />
ruhába öltöznek. Tollaikat a fejükön csokibarnára,<br />
a hátukon ezüstszürkére váltják (jobbra).<br />
Zsírból a párnája, levegõbõl 9<br />
a paplana<br />
Õsz felé a pele is téli készletet gyûjt üregébe, s<br />
ámbár ez idõ tájt már duzzad a hájtól, mégis folyton<br />
eszik, amíg csak hozzá nem lát téli szállásának<br />
berendezéséhez. Evégbõl mély faodvakban, föld<br />
alatti lyukakban, sziklahasadékokban vagy régi<br />
falakban fészket rak puha mohából, rendesen több<br />
pajtásának társaságában összekuporodik. Már jóval<br />
az elõtt mély álomba merül, mielõtt a hõmérséklet<br />
fagypontig süllyedt volna... Most éppen olyan érzéketlen,<br />
mint minden téli álmot alvó állat, s valamennyi<br />
között talán õ alszik a legmélyebben...<br />
A pele csak késõ tavasszal ébred föl, április vége<br />
elõtt ritkán. Ily módon téli álma teljes hét hónapig<br />
tart, tehát a szó legszorosabb értelmében megérdemli<br />
a hétalvó elnevezést.<br />
(Részlet Alfred Brehm Az állatok világa<br />
címû enciklopédiájából)<br />
58. ábra. A lassú mozgású emberekre szokták mondani: úgy mászik, mint a csiga (balra). A csiga azonban<br />
árulkodó nyomot is hagy maga után. A nyálka, amelyen elõre csúszik, megszáradása után is szivárványfénnyel<br />
csillog a napsütésben (középen). A tavasz a csigák életében hízókúrával telik. Azután megkezdõdik a csiganász,<br />
párt választanak. Már tombol a nyár, amikor 40-60 darab, borsszem méretû petét raknak (jobbra). A petékbõl<br />
kicsiny, lágy házú utódok kelnek ki. Egyre nõnek, és közben a házuk anyaga is megkeményedik.<br />
32<br />
33<br />
A Föld, amelyen élünk – Környezetismeret 4. osztály<br />
www.tanmenet.hu
Change language