2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
2001. LV. ÃVFOLYAM 4. SZÃM - Index of - Sopron
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
végrendeleteket bemutató sorozat. A kisebb településeken kelt testamentumok azonban még többnyire<br />
ismeretlenül lappanganak a vármegyék iratrengetegében. Feltárásuk, feldolgozásuk sok idıt és nagy<br />
szakmai felkészültséget igényel. Ehhez a munkához akár iskolapéldául is szolgálhat a már említett Horváth<br />
József és Dominkovits Péter fılevéltáros 17. századi <strong>Sopron</strong> vármegyei végrendeletek címő kötete,<br />
amelyet Gyır-Moson <strong>Sopron</strong> Megye <strong>Sopron</strong>i Levéltára jelentetett meg. A szerzık, akik kutatásaik, írásaik<br />
révén jól ismertek a helytörténet iránt érdeklıdık és a mentalitástörténettel foglalkozók elıtt, olyan könyvet<br />
készítettek, amely méltán tarthat számot széles körő érdeklıdésre.<br />
Az olvasóbarát színő és nagyságú kötet címlapján és hátsó borítóján Zeke György 1637-ben állított sírköve<br />
látható. Belelapozva a kiadványba már a bevezetı felkelti figyelmünket, hiszen a szerkesztıi feladatokat<br />
felvállaló Dominkovits Péter izgalmas kutatási beszámolót közöl a győjtés menetérıl, módszerérıl, a<br />
munka során felvetıdött gondolatokról, a felmerülı kétségekrıl és problémákról. A források<br />
közlésmódjának alapos, a legapróbb részletekre is kiterjedı ismertetése nemcsak a közölt végrendeletek<br />
olvasásához nyújt segítséget és magyarázatot, hanem lehetséges alternatívát kínál a forráskiadás<br />
szabályozásának megújítását, korszerősítését remélı szakmabelieknek is.<br />
További segítséget remélhet a régi szövegekkel ritkábban találkozó olvasó a bevezetı tanulmányokból.<br />
Horváth József A 17. századi <strong>Sopron</strong> megyei végrendeletekrıl címő munkája minden során érzıdik a téma<br />
ismerete és szeretete. Írásának elsı része tájékoztat az végrendeletek kutatásáról – különös alapossággal<br />
beszámolva a régi és új forrásközlésekrıl és eredményekrıl –, a források hasznosításáról és a hazai<br />
szakirodalom gyarapodásáról. Tanulmányának további fejezetei a közölt végrendeletek forrásértékét<br />
elemzik. Olvashatunk a testamentumok idıbeli és térbeli megoszlásáról, irattani jellemzıirıl, a szövegekben<br />
felfedezhetı német nyelvi hatásokról és latin kifejezésekrıl. A végrendelettétel szabályozásairól szóló rész<br />
érdekes jogtörténeti áttekintés, míg az irattípus szerkezetét ismertetı fejezet hasznos ismereteket ad a<br />
„mőfaj” általános szabályainak a gyakorlatban való érvényesülésérıl. A végrendeletek többnyire az<br />
oklevelek szerkezetét követték, azonban a falvakban íródottak „formulái jelentıs mértekben függtek az<br />
utolsó akaratot írásba foglaló személy ismereteitıl, stílusától, mőveltségétıl” is. A kötetben közöltek között<br />
is van néhány, amely többé-kevésbé eltér a szokásos szerkezettıl – ezeket külön bemutatja a szerzı.<br />
455A testamentumok jogtörténeti adalékokkal is szolgálnak, érdekesek pl. a nık vagyonjogára vonatkozó<br />
részek. A végrendeletek továbbá számos olyan adatot is tartalmaznak, amellyel a helytörténeti ismeretek<br />
bıvíthetık, kiegészíthetık, pontosíthatók. Az örökhagyás kapcsán ugyanis az egyházak életérıl,<br />
szokásairól, az egyházi személyekrıl olvashatunk, a hitelesítı résznél pedig a vármegye és az egyes<br />
települések tisztségviselıinek, elöljáróinak neve, pecsétje látható. Felfedezhetıek néha a végrendeletekben<br />
olyan, az ország történetét meghatározó események, amelyek befolyással voltak az itteni emberek életére.<br />
Horváth József ráirányítja a figyelmet a testamentumok névanyagának, nyelvezetének kutatási<br />
lehetıségeire, a mikrotörténelem feltárásához nélkülözhetetlen rokonsági és egyéb, pl. gazdasági, kulturális<br />
kapcsolatokra.<br />
A szerzı a közölt testamentumokból vett példákkal illusztrálva alapos vizsgálat alá vonja a végrendelkezık<br />
vagyoni viszonyait is. Erre azért érdemes külön odafigyelni, mert a közölt, többnyire nemesi<br />
testamentumokban jelentıs hangsúlyt kapnak az ingatlanok, amelyek típusát (szántó, szılı, kert, rét, erdı),<br />
fekvését, nagyságát, szomszédait, a szerzés módját (örökölt, házastárssal közös szerzemény, zálogon bírt)<br />
is részletezik a testánsok. Rendelkeznek még malmokról, házakról, állatokról, néha terményrıl és borról,<br />
ritkábban személyes tárgyaikról. Említik használati eszközeiket, házbeli javaikat, szerszámaikat, ruháikat,<br />
értéktárgyaikat, elsısorban az ezüstözött, aranyozott kardot, tırt, puskát, lószerszámot, győrőt, keresztet,<br />
övet, kupát. Vizsgálható a végrendeletek segítségével a mikroközösségen belüli pénz- és terményhitelek<br />
95