2001. LV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM - Index of - Sopron

1590-ben
A 16. század '70-es és '80-as éveire tehetı, hogy a Nádasdy-földbirtokok településein a reformáció
folyamata lezárult. Az ott élı több ezer jobbágy, zsellér – követve földesura példáját – áttért az evangélikus
hitre, és gyakorolta is azt. A reformáció ezen idıszakaszából, a Nádasdy-földbirtokhoz tartozó helységek
közül bıvebb adatokat a földesúri székhelyrıl, a birtokgazdálkodási központról, Sárvárról, valamint a
dunántúli evangélikus iskolaközpontról, Csepregrıl találunk. 1(300) A másik gazdálkodási és egyúttal
védelmi központhoz, Kapu(vár)-hoz – korabeli kifejezéssel élve: a kapui tartományhoz – tartozó települések
közül csupán néhányról ismerünk e korszakból származó, az egyházközösségek vagyoni helyzetérıl is
informáló adatokat.
A Fertıszentmiklós nagyközségre vonatkozó helytörténeti adatgyőjtés során bukkantam rá a Nádasdy
levéltár ún. számadásai között a „Secunda Inquisitio Contra Wasvary Anno 1590 in Mense April˙ Facta”
jegyzıkönyvre. 2(301) Ez a jegyzıkönyv Vasváry Imre kapui 3(302) számtartó mőködésével kapcsolatban 30
településrıl és egy vámhelyrıl összegyőjtött adatokat, illetve a tanúmeghallgatások alapján összeállított
panaszokat rögzíti helységenként, a következı témakörökben és sorrendben: egyházközösségi adatok,
jobbágyok, zsellérek, kisebb földbirtokosok, nemesek (és azok jobbágyainak és zselléreinek) felsorolása, a
sessiók mérete, a helyadó mértéke, a borárusítás ideje, az úrbéri kötelezettség leírása, az irtásföldek, -rétek
adatai, a panaszok ismertetetése. Ez utóbbiak néha az úrbéri szolgálattal kapcsolatosak.
A továbbiakban csak a jegyzıkönyv egyháztörténeti vonatkozású adatainak általános ismertetésére, majd
ezt követıen a vonatkozó teljes szövegrész közreadására szorítkozunk, megjegyezve, hogy a panaszokat
tartalmazó szövegrészek feldolgozása is bizonyára hasznos lenne, elsısorban az egyes Sopron vármegyei
helységekben megkövetelt úrbéri szolgálatok árnyaltabb megismerése céljából.
Ez a jegyzıkönyv, mint adatforrás, a korabeli urbáriumokkal összevetve két vonatkozásban nyújt többet:
egyrészt azoknál részletesebben ismerteti a település egyházközségének ingatlan vagyonát, a prédikátor
jövedelmét, több esetben az ott mőködı prédikátor nevét, valamint a – földesúr által a római katolikusoktól
elvett és az evangélikus 434egyházközösségnek jutatott – templom meglétét vagy annak hiányát, másrészt
felsorolja a panaszokat, amelyek egyébként a korabeli urbáriumokban ilyen nagy számban nem is
találhatók.
A jegyzıkönyvi feljegyzésben az alábbi települések adatai szerepelnek: Babot, Ordó, 4(303) Hidas, 5(304)
Tamási, 6(305) Barbacs, Pordány, 7(306) Szentmihály, 8(307) Szil, Bogyoszló, Kecel, 9(308) Beled,
Szergény, 10(309) Szentmiklós, 11(310) Endréd, 12(311) Csapod, Vitnyéd, Süttör, Kövesd, 13(312) Pereszteg,
Cenk, 14(313) Hegykı, Hidegség és Homok 15(314) valamint Kapuvár, Bodonhely, Bısárkány, Pápóc,
Petıháza, Sarród, Szerdahely és az egyetlen vámhely, 16(315) Újhíd. Az utóbb felsorolt hét helységre és a
vámhelyre vonatkozó szövegrészben egyházközösségi adatokat nem találunk. Az elızıleg felsorolt 23
helységrıl rögzített adatok körképet adnak arról, hogy ezeken a kapu-(vár)i birtokgazdálkodási központhoz
tartozó településeken milyen anyagi háttér biztosította az evangélikus egyházközösségek mőködését. Ezt a
jegyzıkönyvet kiegészítı, hézagpótló adatforrásnak tekinthetjük, mivel az e településekre vonatkozó
korabeli urbáriumok az egyházközségek mőködésére vonatkozóan lényegesen szőkszavúbbak. Igaz ugyan,
hogy az evangélikus egyházlátogatási jegyzıkönyvek (az itt bemutatásra kerülı szövegrészekhez képest
már) sokkal részletesebbek, viszont (azok) nem az 1590-es állapotot, hanem az annál 40 évvel késıbbit
rögzítik. 17(316) Tovább növeli a forrás értékét, hogy jelentıs számú, egymáshoz közel fekvı és egyazon
földesúri birtokhoz tartozó települések, azonos idıszakaszban, azonos elv szerint rögzített adatait
ismerhetjük meg. Az ismertetésre kerülı adatok – az egyetlen Gyır vármegyéhez tartozó, Rába menti
77